Skip to main content

Full text of "Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája"

See other formats





n^ss^sss 



»« 1 SA'fli SB-ü- B:fl( »«• %mmmmmniám mm m\km mmm m m 



i 



mmm'mmMmí.r. .nm\m\íf 




ll««S|iy«McJ|«««K«ll«-«yttat-ftK« ttltBS «» 



«y»i9Pí2«if 







j 




CA 


Ú^i 


/xaaé9l^/ 



GDTTF RMflVFR 



BVm ffÍNT. n U D A P E ST. 




«P « « S tt ■ • « « « « « s 



!■« « •! « « II fi « « 




b^ 



Presented to the 

LIBRARffiS ofthe 

UNIVERSITY OF TORONTO 

by 

George Bisztray 



RÉYAI 



NAGY T.EXIKONA 



UTÁNNYOMÁS ÉS FORDÍTÁS TILOS 



RÉVAI 

NAGY LEXIKONA 



» I 



AZ ISMERETEK ENCIKLOPÉDIÁJA 



V. KÖTET 

Csata — üuc 



A SZÖVEGBEN 301 ÁBRA ; 41 KÜLÖN MELLÉKLET, 
EZEK KÖZÖTT 7 SZÍNNYOMAT, 4 MŰVÉSZKH 
REPRODUKCIÓ. 2 TÉRKÉP ÉS 2 VÁROSI TERVRAJZ 



BUDAPEST 

R&VAI TB8T VÉREK IRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 
L912 




A SZÖVEGET VALAMENNYI SZÍNES ÉS FEKETE MŰMELLÉKLETTEL 
NYOMTA A PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN 



C, Os. 



Csata. Régi magyar személynév, s alighanem 
egy eredetű a Csató névvel. 

Csata (Csattá), Msk. Bars vm. lévai j.-ban, (1910) 
1773 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- 
és táviróhivatallal ; hitelegylet, fogyasztási és 
értékesítő szövetkezet; a m. k. államvasutak 
lévai vonalából itt ágazik ki a balassagyarmati 
vonal. 

Csata (franc, hataüle, ném. Schlacht), a had- 
seregek dönt^ mérkőzése. A háború katonai célja 
az eüenség ellenálló erejének megsemmisítéséből 
áll. Az ellenséget az ellenállásra a hadierők és 
hadieszközök képesítik, ennélfogva mmdenek- 
előtt ezek letörésére keU a főtörekvósnek irá- 
nyulnia, ami legtökéletesebben a C. és az ezt 
követő üldözés (1. 0.) által érhető el. A C. ezek 
szerint a megelőző hadműveletek (1. 0.) legtermé- 
szetesebb záróköve és az ebben mutatkozó győze- 
lem V. balsiker döntő befolyást gyakorol néha 
az egész hadjáratra, mint pl. a königgrátzi C. 
(1. 0.), V. legalább is annak egy jelentékeny ré- 
szére, mint pl. a gravelottei és sedani C. a németi 
francia v. a liaojani és sahómenti C. az orosz- 
japán háborúban. Jelenleg különbséget teszünk 
találkozó (rencontre) és tervszerű (bataille ran- 
góe) C. között. Előbbiben az ellenfelek elönyomu- 
lásközben előre pontosan meg nem határozható 
területen, gyakran váratlanul csapnak össze, 
utóbbiban az egyik fél, rendszerint gyengesége 
érzetében, már kezdettől fogva bizonyos előnyö- 
ket nyújtó terepszakaszban helyezkedik el' és 
rendezkedik be, s ott bevárja az ellenfél táma- 
dását, aki viszont erre a maga részéről is terv- 
szerűen, minden elhamarkodás nélkül teheti meg 
előkészületeit. Az orosz-japán háborúban majd- 
nem kivétel nélkül ilyen előre átgondolt, terv- 
szerű C.-kra került a sor, miut^ az oroszok 
minden alkalommal már a priori lemondtak min- 
den támadólagos eljárásról. Ilyen tervszerű tá- 
madólagos eljárással kapcsolatos volt a németek 
részén a königgratei C. is, mlg a vionville-mars- 
la-touri C. 1870., melyben eleinte mindkét fél 
támadólag lépett fel, a találkozó C. képét tárja 
elénk. A C. lefolyásában a következő fázisok kü- 
lönböztethetők meg : a bevezetés, a döntő küzde- 
lem ós maga a döntés (1. 0.), mely atán a vissza- 
vonulás(\. 0.) V. iUdözés (1. 0.) következik. A küz- 
delem oroszlánrésze a mai C.-ban a gyalogságon 
nyugszik, mely ennélfogva a főfegyvememek 
(l. 0.) között is első helyen áll. A lovasságnak ós 

Réoai Nagy JjaOmna. V. lOi. 



tüzérségnek, valamint a segédfegyvernemeknek 
(1. 0.) is természetesen szintén tőlük telhetőleg 
közre kell működniök a végleges siker kivívása 
érdekében, mert csak valamennyi fegyvernem- 
nek és erőnek harmonikus együttműködése biz- 
tosíthatja a küzdelem végcélját, a győzelmet. A 
döntésre hivatott erők irányítása szerint meg- 
különböztetünk arcvonal- (párhuzamos) és átka- 
roló (szárny-) C.-át, mely utóbbi esetleg teljes 
körülkerítéssel is végződhetik, mint pl. Sedan- 
nál. (V. ö. Breit, Az 1870/71. évi német-francia 
háború tört.) 

Csata-árboc, 1. Arhoc. 

Csatabárd, a régi germánok általánosan hasz- 
nált fegyvere, melyet nemcsak közelről ütésre 
és vágásra, hanem igen nagy ügyességgel és biz- 
tossággal dobálásra is használtak. C. -szerű szer- 
számokat egyébként már a történelem előtti kor- 
ban is használtak. A rómaiak C.-ja a securis volt. 




8. ábra. 



3. ábra. 



4. ábra. 



a frankoké a franca v. francisca (1. ea l.éa 2. 
ábrát). Hasonló C.-ot használtak a gótok, angolok 
és a normannok is, a kik «hache»-nak nevezték. 
A szlávok a XV. sz.-ban a C.-ot kizárólag hají- 
tásra használták (securis missalis). A középkor- 
ban a C.-nak egyik oldalán szekerce-, másik ol- 
dalán kalapácsalakja volt. A szekerce-alakú rész 
előrefelé, a nyél meghosszabbításának irányában 
mindinkább kicsúcsosodván, ezáltal a C. lassan 
alabárddá változott át. A C.-ok rendszerint rövid- 
nyelüek voltak s a XVI. sz.-ig majdnem minde- 
nütt, a kaukázusi népeknél még a legújabb idő- 
kig is általánosan használtattak. A 3. ábra egy 
gyémánthegyű velencei C.-ot, a 4. ábra a sztreli- 
cek (1. 0.) C.-ját tünteti fel. 



Csatacsillag: 



2 — 



Csatahajók 



Csatacsillag, parasztfegyver: erős, nehéz füty- 
kös, melynek bunkós végéből vasókek állanak ki. 
utoljára a XVI. század parasztháborúiban hasz- 
nálták. 

Csatád, nagyk. Torontál vm. cserei j.-ban, 
(1910) 2600 német lak., takarékpénztár, iparegylet, 
postahivatal és telefonállomás. Itt született 1802 
aug. 13. Lenau Miklós német köItö. 1905-ben a 
község hazafias érzelmű sváb lakói a költőnek 
díszes szobrot állítottak (Radnai Béla műve). 
V. ö. SzentUáray Jenő, C. története (Dékn. Tört. 
Ért. 1902). 

. Csatahajók (ném. Schlachtschiff, ol. nave di 
hattaglia, franc, navire de combot és cuirassé 
d'escadre, ang. sMp ofthe line), a hajóhadak (1. o.) 
zömét, magvát képezik, melyek hivatva vannak 
a tengeri csatákat eldönteni. Ennélfogva minden 
korszakban a leghatalmasabb, a legtöbb offenzív 
eszközzel felszerelt hadihajók voltak a C. Jelen- 
leg, a vértes hajók korszakában, a C. a leghat- 
hatósabb defenzív berendezéseket is egyesítik. A 
vitorlás hajók idejében a legnagyobb és legtöbb 



(15—19 cm.-es) és kiskaliberű (47 mm.— 7 cm.) 
ágyúk, illetve gyorstüzelőkből. Előbbiek feladatát 
a vastag övpáncél és toronypáncól átütése, a kö- 
zépkaliberüekét a kevéssé v. általában nem vér- 
tezett hajórészek szétrombolása képezte, a kiskali- 
berű gyorstüzelők pedig a közeledő torpedónaszá- 
dokat árasztották el golyózáporral. 1906-ban azon- 
ban vízrebocsáttatott az angol Dreadnought 
csatahajó, mely szakított ezen elvvel, amennyi- 
ben csakis nagy- és kiskaliberű lövegeket hordoz 
és 17,900 t.-jával felülmúlta mind a többi akkori 
C.-at. Ily nagy tonnatartalommal aztán képes is 
10 drb. 30 V2 cm.-es löveg és igen erős (279mm.-es) 
övpáncél hordozására. Azóta a legtöbb tengeri ha- 
talom követi Anglia példáját ós csakis módosított 
és nagyobbított Dreadnought -típusú C.-at épít 
Ezeknek vízkiszorítása vál- 
takozik a 20,000 és 27,500 1. 
között (jelenleg — 1911 — 
legnagj'obbak az argentínai 
27,500 tonnás Móreno és Ri- 
vadavia csatahajók). Ausz- 




12-7 «' <27 ^^ ''*' 

Az Arkaiisas csatahajó (Északamerikai Egyesült-Államok). 



ágyúval felszerelt hadihajók a sorhajók (ném. 
Linienschiff, ol. vascello, franc, vaisseau, ang. 
ship of the line) voltak, melyek egyedül v. a fre- 
gattákkal együtt a csatasort képezték, a honnét 
nevöket is vették. Németországban a C.-at most 
is sorhajóknak nevezik hivatalosan, amely elne- 
vezés épp oly megfelelő, mint a vitorlások kor- 
szakában, minthogy legújabban, különösen az 
1905. évi csuzimai nagy tengeri csata óta álta- 
lános nézet szerint a csatában a hajók egymás 
mögött V. mellett haladva, egy vagy több (meg- 
tört) sort képeznek. Jelenleg mint C. csakis vér- 
tes hajók (1. 0.) szerepelnek, melyeknek egész víz- 
vonala s minden fontos része vértezve van, így : 
az ágyútomyok, a parancsnoki torony, az oldal- 
ütegek; a vízalatti részeket még egy páncél - 
fedélzet borítja be. A modem C.-on alkalmazott 
legerősebb övpáncél 805 mm. vastag, ugyanilyen 
vastag V. még valamivel vastagabb szokott lenni 
a tornyok mellvértje, vékonyabb az oldalpáncél, 
a páncélfedélzet többnyire csak 50— 70 mm. vas- 
tag. 1906-ig a C. tüzérségi felszerelése állott : 
nagykaliberű (24— 8OV2 cm.-es), középkaliberű 



tria-Magyarország is épít négy 20,000 tonnás 
csatahajót. Az új C.-on a 3OV2— 34V2 cm.-es nagy 
lövegek párosával, sőt legújabban hármasával 
is, páncéltomyokban vannak felállítva, melyek a 
hajó elején és farán, valamint oldalain, legújab- 
ban pedig mind a hajó hossztengelye mentén a 
fedélzeten vannak elhelyezve. A 7—12 cm.-es 
kiskaliberű ágyúk a hajó párkányzatán és a csata- 
árbocokon (1. Árboc) vannak nagy számban fel- 
állítva. E felszerelést kiegészítik 4—6 torpedó- 
vetőcső és tengeri aknák, melyeket különleges ese- 
tekben alkalmazhat a csatahajó. A legújabb irány- 
zat a C.-nak mennél nagyobb gyorsaságot és 
— tengerentúli gyarmatokkal bíró hatalmak- 
nál — működési sugarat (1. 0.) is ad ; az előbbi 
már eléri az óránkénti 42 kilométert, utóbbi a 
15,500 kUométert. Az épülő osztrák-magyar 
«Dreadnoughtok» adataiból csak annyi ismeretes, 
hogy 20,000 tonnások lesznek ós 4 hármas to- 
ronyban 12 drb. 30Vs centiméteres ágyút fognak ' 
hordozni. 

A jelentösb tengeri hatalmak jelenleg (1911) 
kész, épülőfélben levő és építésre megszavazott 



Csatái 



— 3 



Csatári apátsás 



csatahajóinak számát a következő táblázat mu- 
tatja: 

Anglia . . .„ .-. 69 Franciaország U 

Németország _. 88 Oroszország 17 

Olaszország ... 19 Ansztria-Síagyarorsaág ... 16 

Japán 16 Bgyesült-.^llamok 35 

Ausztria-Magyarország már kész 12csatahajója 
a következő : az 5600 t.-s Monarch, Budapest és 
Wiea, a 8300 t.-s Á]T)ád, Babenberg ós Habsburg, 
a 10.600 t.-s Erzherzog Ferdinánd Max, Erzherzog 
Priedrich és Erzherzog Kari, valamint a 14,500 
t.-s, most elkészült Zrinyi, Radetzky és Erzherzog 
Franz Ferdinánd. Az első 3 teljesen elavultnak 
mondható. 

Egy egészen modem csatahajót, az éezakame- 
rikai Egyesült-Államok 26,416 t.-s Arkansas 
hajóját a 2. oldalon levő áhra mutatja be. Az 
oldalnézeten (felső rósz) a vért vastags^a mm.-ek- 
ben, az alsó alaprajzon a lövegek kalibere cm.-ek- 
ben van kifejezve. 

Folyókon monitorok vagy vértes ágyúnaszádok 
szerepelnek mint C. 

Csataj, kisk. Pozsony vm. szempczi j.-ban, 
(1910) 993 tót és magyar lak. ; u. p. Báhony, u. t. 
Cziffer. 

Csatakemyö (bány.), 6— 8 cm. nagyságú börda- 
rab, melynek közepén levő lyukán átdugja a bá- 



stantinápolyi vasút mellett (Konstantinápoly tói 
72 km.), kb. 5000 lak. — 3. G., 1. Farzábsz. 

Csatalja, nagyk. Bács-Bodrog vm. bajai j.-ban, 
(1910) 2423 német és magyar lak. ; postahivatal, 
u. t. Gara. 

Csatamező, 1. Csatatér. 

Csatány (előbb Csatán), kisk. Szolnok-Doboka 
vm. dési j.-ban, (1910) 787 oláh lak.; u. p. és 
u. t. Dés. 

Csatár, 1. Csatározás. 

Csatár, 1. kisk. Zala vm. egerszegi j,-ban, (1910) 
577 magyar lak. ; u. p. Zalaegerszeg, u. t. Bak. 
Apátságát 1. Csatári apátság. — 2. C, kisk, Bihar 
vm., most Hegyközcsatár (1. 0.). 

Csatarend (franc, ordre de &atoi/fe^, a csapatok 
csatára való sorakozásánakegjszersmindenkorra 
megállapított rendje, mely szerint a seregrészek 
a XVn. és XVIIl. sz.-ban csatára fejlődtek fel, ha 
módosító rendeletet nem kaptak. A legu j abb korban 
a seregrészek csapatai minden harc előtt külön 
rendelkezés szerint osztatnak szét a harctéren, 
amint ezt a harc célja, a terep és az ellenséges 
hadi erők elhelyezése és működése megkívánja. 
A C-t azelőtt normál-felállításnak is nevezték és 
megkülönböztettek : szárnyankénti ésharcvonal- 
kénti C-t. A szárnyankénti C-ben a csatára fel- 
vonuló ezredek és dandárok egymás mellett fej- 




Német catittkígyó (XVJ. nsásad). 



nyász a fúrót és úgy dolgozik ; fúrás közben fel- 
fogja a C a fúrólyukból ktfrec<;senő iszapot, és 
igy a fúrónak az a része, melyet a bányász tart 
kezében, mindig tiszta és száraz maradhat. 

Csatakiáltás az a szó v. felkiáltás, melyet az 
egyes népek katonái akkor használnak, amidőn 
közvetlen közelről az ellenségre vetik magukat. 
Ilyen a «hurrá!», a japánoknál a «banzáj !», ná- 
lunk a arajta !», a régi magyaroknál «huj, huj I» 
stb. 

Csatakigyó (franc, couleuvrine, német. Kolu- 
brine), a XVI. és XVII. sz.-ban használt igen 
hosszú (ürmérettiknél néha 40-8zer is hosszabb) 
ágyúk ; űrméretűk (belső nyílásuk átmérője) sze- 
rint megkülönböztettek egész C-t 24 cm.-nyi űr- 
mérettel, fél C-t 12 cm.-nyi űrmérettel és ne- 
gyed C-t 8 cm.-nyi űrmérettel. Félnegyed C- 
nak nevezték néhol a csak 5 cm.-nyi űrméretű 
falconetteket. Az egész csatakígyóból 10, a félből 
5, a negyedből 2 és a falconetteből fél kg.-ot 
nyomó vasgolyót lőttek. Néhol még a C.-nál is 
hosszabb (48 űrméret) ágyukat öntöttek : ezeket 
bastard csataklgyóknak nevezték. A XVIII. sz. 
eleje óta többé nem készítettek C-kat. Egy XVI. 
8z.-beli német C mintáját ábránk mutatja. 

Csataldzsa, 1. mutesszariflik (kormÁuyzóság) 
európai Törökországban, Konstantinápolytól nyu- 
gatra. Teriilete 1898 km*, lakossága 60,000 körül. 
— 2. C, előbbinek székhelye, a drinápoly— kon- 



lődtek fel két, esetleg három harcvonalban. A harc- 
vonalankénti csatarendben ellenben az ezredek 
vagj' néha egész dandárok is csak egy-egy harc- 
vonalat képezve, egymás mögé állíttatták. Az e 
század ötvenes évéig alkalmazott C-ben a tüzér- 
ség többnyire az első harcvonal közepébe vagy 
egyik szárnyától oldalvást állíttatott fel ; ^Jj^log- 
ság nagyobb része két harcrendben f ejlUKt fel 
s a lovasság vagy csak az egyik, vagy pedig 
mind a két szárnyon, vagy a seregréae közepe 
mögött várta be a tómadásra alkalmas pillanatot. 
A csatára felfejlődött seregrésznek végre egy 
része a csatavonal mögött állt mint tartalék, ame- 
lyet csakis a döntés pillanatában vezettek előre. 
Éézstdos C keletkezik, ha a támadó fél egyik 
igen erős szárnyával előre nyomul s e közben 
esetleg az ellenfélt át is karolja, migamásik sok- 
kal gj-engébb szárnyát előbb hátra tartja, azután 
pedig azzal csak áltámadásokkal fenyegeti az el- 
lenséget addig, amíg a valóban erélyesen támadó 
szárny győzött s az ellenséget lehetőleg a hadá- 
szati alapjához vezető fontaktól elszoritotta, ami- 
kor azután az előbb csak tűntető s ennek folytán 
rendszerint kevésbbé gyengített szárnyat bízták 
meg az ellenség üldözésével. Jelenleg ordre de 
hataille (1. o.), vagyis hadrend (1. 0) alatt a sereg- 
nek V. egyes részeinek összetételét értjük. 

Csatáxi apátság, alapítói Jaki Márton zalai 
főispán és neje, Magdolna voltak 1137., kik azt 



CsatArozás — 4 — 

Szt. Péternek ajánlották föl s javadalmakkal gaz- 
dagon ellátva, a Szt. Benedek-rendnek átadták. 
Érdekes történetének az a részlete, mikor a Gut- 
keled nemzedék egyik sarja, Wyd mester, a véd- 
nöksége alatt álló monostornak nála levő bibliáját, 
pénzszűkében lévén. Farkas zsidónál elzálogosí- 
totta, mivel pedig ott a könyv elveszett, két fa- 
luval kárpótolta érte a monostort. A török hódítás 
korában az apátság legtöbb birtokát elvesztette, 
de egy kevés még mai napig is megvan. Temploma 
a XVIII. sz.-ban iij tornyot nyert. Adományozása 
jelenleg az Erdödy grófi család kegyúri jogaihoz 
tartozik. 

Csatározás (ném. Gépiünkéi), a gyalogság ós 
a lovasság egyes harcosai vagy kis csoportjai 
által folytatott tűzharc ; az ezt vívó harcosokat 
csatároknak nevezik. 

Csatártüz, 1. Jjövés. 

Csatáry, 1. Ágoston, orvos, egyetemi magán- 
tanár, szül. Eperjesen 1859 dec. 29-ón, orvosi 
tanulmányait Budapesten végezte, 1885. orvos- 
doktorrá avatták, még ugyanezen év végén 
Wagner tanár belklinikájára került, ahol 1887. 
második, 1890. pedig Kótly tanár igazg. alatt 
első tanársegéddé lett és mint ilyen működött 
1893-ig, mikor is a vesebetegségek és az általá- 
nos táplálkozási zavarok tanából magántanári 
képesítést nyert. Jelenleg Eperjesen folytat orvosi 
gyakorlatot. C. irodalmi dolgozatai a vese és vér- 
gyógyítás köréből valók. 

2. C. Frigyes (csatári), a Dunagőzhajózási tár- 
sulat igazgatója, C. 3. fla, szül. 1860. Nagy-Váradon 
s ugyanott végezte a jogakadémiát. Miután Paris- 
ban, Drezdában és Budapesten tanult, 1879-ben a 
M. kir. államvasutak szolgálatába lépett s különö- 
sen a külföldi forgalmi ügyek előadója volt..l884. 
a szerb államvasutak megkeresésére szabadsá- 
golták s az építés alatt levő szerb vasutak for- 
galmi és kereskedelmi szolgálatának szervezésé- 
vel, utóbb, mint főfelügyelőt, vezetésével bizták 
meg.Mindjárt az 1885-iki szerb-bolgár háború alatt 
a mozgósítás lebonyolításával tüntette ki magát. 
Az ő idejében épültek ki a szerb államvasutak- 
nak Konstantinápoly és Szaloniki felé vezető 
csatlakozó vonalai. 1888-ban lemondott állásáról 
és Baross Gábor a magyar államvasutak keres- 
kedelmi főosztályába helyezte át osztályfőnök- 
nek. Ugyanitt rövid idő múlva igazgatóhelyettes 
lett és számtalan nemzetközi értekezleten kép- 
viselte a M. kir. államvasutakat. Élénk hirlapirói 
működést is fejtett ki közlekedési és tarifapoli- 
tikai kérdésekben. Thaly Emil halála után 1908. 
a Dunagőzhajózási társaság magyarországi igaz- 
gatójává és a mohács — pécsi vasút üzletigazga- 
tójává hívta meg ; 1910. pedig a társulat igaz- 
gatója lett Bécsben. 1908. a m. kir. udv. taná- 
csosi címet kapta. 

3. G- Lajos (csatári), orvos, szül. Nagy- Vára- 
don 1832.,' megh, Budapesten 1907 nov. 16. A 
szabadságharc a bécsi fiatal orvosuövendéket a 
harcmezőre szólítá. Bem hadseregében századosi 
rangra emelkedett. A világosi fegyverletétel után 
egész századával együtt török földre menekült s 
a török hadseregbe lépett mint őrnagy. 1852-ben 
amnesztiát kapott s hazatérve, befejezte orvosi 
tanulmányait s 1855. Nagy- Váradon tdepedett 



Csatavezetés 



meg ; nemsokára törv. orvossá s vármegyei fő- 
orvossá lett. Budapestre költözve, 1868. az orsz, 
közegészségi tanácsba neveztetett ki rendes tag- 
nak, melynek állandóan jegyzője volt. 1870-től a 
M. kir. államvasutak főorvosa, 1872-től fogva 
egyet, magántanár. 1878. nemességet, 1896-ban 
miniszteri tanácsosi címet nyert. 1906-ban nyu- 
galomba vonult. Számos kitüntetésben részesült. 
Munkái közül felemlítendők: Törvényszéki or- 
vostan (Nagy- Várad 1858); Orvosi rendőrség 
(Pest 1863) ; Orvosi kalauz (Budapest 1872) ; Á 
töri^ény széki orvosi tudomány kézikönyve (Buda- 
pest 1873). 

Csatatér vagy csatamező, az a hely, amelyen 
valamely csata lejátszódott. Régente, kivált a 
vonalharcászat (1. o.) idején leginkább sík terü- 
leten játszódtak le a csaták, míg jelenleg minden 
még járható terep lehet az ütközetek és csaták 
színhelye. A csataterek kiterjedése az újabb és 
legújabb korban nőttön nőtt; még a Napóleon 
előtti, de részben még a Napóleon alatti időben 
is a kiterjedés ritkán terjedt néhány km.-en túl, a 
német-francia háború C.-kiterjedései már 10—15 
km.-re emelkedtek; evvel szemben a mukdeni 
csatában már majdnem 75 km.-es csatakiterjedést 
találunk. L. még Ütközettér és Hadiszintér. 

Csatatér-erődítés (ném. Schlachtfeldbefesti- 
gung), 1. Erődítés. 

Csatatér hiénái, általános megjelölése annak 
a csőcseléknek, mely valamely csata v. ütközet 
után rendszerint azon célból jelenik meg az ütkö- 
zet, illetőleg csata színhelyén, hogy az elesette- 
ket és sebesülteket kifosztogassa. 

Csataterv, a csatát vezető legmagasabb rangú 
parancsnok terve a csata miként való vezetésére 
nézve. 

Csatavezetés alatt a csatában részt vevő csa- 
patok magasabb parancsnokainak tevékenységét 
értjük. A C. körülményei az utolsó 100 óv alatt 
lényegesen megváltoztak, melyek a C.-t nagyon 
megnehezítették. Az aránylag csekély létszámú 
seregek idejében a C. egyetlen egy helyről és egy 
személy által is még lehetséges volt, a miUiós 
seregek feUópése óta azonban az azok számára 
szükséges csataterek oly kiterjedést nyertek, hogy 
a modern közlekedési és összekötő eszközök 
dacára, amelyek a parancstechnikát és a jelentő- 
szolgálatot lényegesen megkönnyítették, az egy 
helyről és egy személy részéről való egységes C 
immár lehetetlenné vált. Az egész haderő parancs- 
nokának, vagyis a főparancsnoknak tevékeny- 
sége ennélfogva jelenleg rendszerint már csak a 
csatának nagyban való tervezésére ós az ennek 
megfelelő eröcsoportosításra, az egyes részek 
(hadseregek, hadtestek, esetleg önálló hadosztá- 
lyok V. egyéb harccsoportok) számára szóló harc- 
célok kijelölésére és a fö tartaléknak a döntő 
ponton, illetve területen való közbevetésére szo- 
rítkozhatik. Míg annakelötte a seregvezető a 
küzdőteret vagy legalább is annak egy részét 
saját szemeivel áttekinthette, a jelenkor had- 
vezére már a nagyobb fögyverhatásra vaió 
tekintettel is törzsével jóval hátrább és fedetten 
felállva, nagyrészt csak a táviró- és telefondrótok 
nyújtotta hírekre támaszkodva intézheti a C-nek 
a múlthoz képest sokkalta szövevényesebb és ne- 



Csatavirás 



— 5 — 



Csatl£űcoz&s 



hezebb dolgait. Azelőtt a látás, most a hallás 
szerve játsza a főszerepet a csatavezetőnél. Az 
újabb és legújabb kor leghíresebb csata vezetői : 
Nagy Frigyes, I. Napóleon, Moltke és Oyama 
marsall, a japánok fővezére az oroszok ellen vi- 
selt háborujokban. 

Csatavirág (növ.), 1. Polemonium. 

Csatavonal alatt rendszerint a harcoló csapa- 
tok legelső vonalát értjük. 

C^té(savanyufüvek, növ.), magasabb sásfajok, 
Schoenus és Baldingera (pántlikafű), gyékény, 
békabuzogány, kákafajok, alacsony nád és maga- 
sabb pázsitok (Glyceria), lápszövő, szittyók és más 
Cyperacea növények összesége, melyek az Alföl- 
dön V. a dombvidék medencéiben az állandó mo- 
csaras helyeket magasan és sürüen beszővén, egy- 
hangú barnás- v. sztirkészöld rétséget alkotnak. 
A C. nem jó takarmány (savanyú széna), mert 
érdes, kemény, sőt a jószág száját jelentékenyen 
is megsebezheti; de szükségből mégis etetnek 
vele. L. még Schoenics. 

Csáth Géza, orvos és Író, sztQ. 1887. Szabad- 
kán. 1909-ben avatták orvosdoktorrá a budapesti 
egyetemen. Szépirodalmi műveket és zenebirála- 
tokat írt különböző lapokba. Önállóan megjelent 
művei : A varázsló kertje, elbeszélések (1908) ; 
Délutáni álonn (1911); Zenekritikai tanulmá- 
nyok; Zeneszerző-portrék (Modem Könyvtár), 
Janika című tragikomédiáját és Hamvazó szerda 
című színművét 1911-ben adták elő a Magyar 
Színházban. 

Csathó Ferenc, a budapesti kir, ítélőtábla el- 
nöke, szül. Nagy- Váradon 1845 jún. 29. Középis- 
kolai tanulmányaitNagy-Váradon, a jogota nagy- 
váradi és a pozsonyi jogakadémián végezte. Előbb 
Nagy- Váradon aljegyző, majd városi tanácsos volt, 
azután bírósági szolgálatba lépvén, a budapesti 
táblához került, hol 1889. táblai bíróvá nevezték 
ki." A kir. tábla decentralizálása alkalmával (1891) 
a debreczeni táblánál lett tanácselnök, 1893. kú- 
riai bíróvá nevezték ki ; utóbb a marosvásár- 
helyi, majd a szegedi tábla elnöke, 1901. kúriai 
tanácselnök, 1904. pedig a budapesti kir. ítélő- 
tábla elnöke lett. 1908-ban belső titkos tanácsosi 
méltóságot kapott. 

Csáthy György, magyar nyomdász, biharvár- 
megyei nemes család gyermeke, iskoláit Debre- 
czenbcn végezvén, Szigethy Mihály ottani nyom- 
dájában sajátította el a nyomdászat mesterségét, 
míg 1804. ugyanott már saját nyomdáját állította 
fel. mely közel fél századon át terjesztette latin 
és magyar nyelven Irt hazai termékeinket. 

Csati (áuat), a harakája (Felis mitis P. Cuv.) 
neve hazájában. L. Macska-félék. 

Csáti Demeter, 1. Ének Pannónia megvételéről. 

Csatir-Dagh, 1519 m. magas hegycsúcs a 
Krim-félsziget déli partján. Lejtője jelentős bor- 
termő vidék. 

Csatka, kisk. Veszprém vmegye zirczi j.-ban, 
U910) 731 magyar lak.: u. p. Sár, u. t. Bakony- 
szombathely. Pálos zárdáját 1361. Konth Miklós 
nádor alapította és C-n kívül rejczei jószágával is 
megajándékozta ; a török m-alom alatt elpusztult, 
a törökök kiűzése után a pápai pálosokra szállt ; 
szép gót ízlésű templomának ma csak romjai 
vannak meg. 



Csatlakozás, 1. jogi értelemben (X&t.henefid^im 
adhaesionis, ném. Anschliessung) : a) A bűnvádi 
eljárásban (1896 : XXXHI. te. 45-47. §§), ha ma- 
gánvád emelésére több sértett van jogosítva, az 
azok egyikének vádja alapján megindított vagy 
folytatott eljáráshoz a többiek is csatlakozhatnak. 
A C. után is az a sértett marad a magánvádló, 
akinek vádja alapján az eljárást megindították, 
iUetőleg folytatták. A sértettek azonban közös 
megállapodáJssal a vád képviseletére más sér- 
tettet jelölhetnek ki. A csatlakozóknak csak ellen- 
őrző és kisegítő hatáskörük van, melynek érvé- 
nyesítése céljából az ügy iratait megtekinthetik 
és indítványokat tehetnek. A minősítés és a bün- 
tetés MszaMsa tekintetében azonban nincs joguk 
indít ványtevésre. A C. folytán sem a vádiratok, 
sem a vádbeszódek száma nem szaporítható. A bí- 
róság határozatait csak a magánvádlóval közli, 
külön idézést a csatlakozók csak a f ötárgyalásra 
kapnak. A bíróság a csatlakozókat az eljárás min- 
den szakában közös meghatalmazott választására 
utasíthatja. 

b) C. a polgári peres eljárásban a felebbező v. 
a felülvizsgálatot kérő fél ellenfelének az a nyilat- 
kozata, hogy az ítéletet ő is megtámadja. A C. a 
felébb vitelek számát csökkenti, mert sokszor a 
fél csak azért nem felebbez, mert azt hiszi, hogy 
ellenfele sem fog felebbezni; ha tehát valaki ebben 
a feltevésében csalódott, méltányos neki meg- 
engedni, hogy felebbezését még előterjeszthesse. 
A Pp. (493. §) szerint a szóbeli tárgyalás befeje- 
zéséig csatlakozhatik az ellenfél a felebbezéshez. 
Ugyanígy mai sommás eljárásunkban is (1893. 
XVIII. t.-c. 147. §). A C. nem önálló, hanem a fe- 
lebbezéstől függ, mihez képest elveszti hatályát, 
ha a felebbezést a bíróság visszautasította. Ha a 
felebbezést nyilvános előadással intézik el, C.-nak 
csak bizonyos esetekben van helye (Pp. 516. §). 
Helye van C.-nak a felülvizsgálati kérelemhez 
is ; ezt a válasziratban (1. o.) keU előterjeszteni. 
Mai rendes eljárásunk a C-t nem ismeri. A per- 
társ C-ára nézve 1. Pertárs. 

c) C. a végrehajtási eljárásban. Ha valamely 
ingatlanra már végrehajtási zálogjog van beke- 
belezve vagy végrehajtási jog van feljegyezve 
és másik végrehajtató is kebeleztet be végrehaj- 
tási zálogjogot vagy jegyeztet fel végrehajtási 
jogot ugyanazon ingatlanra, akkor a telekkönyvi 
hatóság a végrehajtási zálogjog bekebelezését 
vagy a végrehajtási jog feljegyzését elrendelő 
végzésben a későbbi végrehajtatónak a korábbi 
végrehajtatóhoz való C-át hivatalból kimondja. 
Ha már a C el van rendelve és a korábbi 
végrehajtató érdekében az árverési hirdetmény 
még nincs kibocsátva, akkor a telekkönyvi ha- 
tóság bármelyik végrehajtató kérelmére a ko- 
rábbi és későbbi végrehajtató követelésének be- 
hajtása céljából mindkét, v. ha többen vannak, 
valamennyi végrehajtató megnevezése mellett 
együttes árverési liirdetményt bocsát ki, ha csak 
egyik vagy másik végrehajtató a kielégítési 
végrehajtástól való elállását szabályszerűen be 
nem jelenti. Ha pedig a korábbi végrehajtató ér- 
dekében az árverési hirdetmény már ki van bo- 
csátva, akkor a telekkönyvi hatóság a csatlako- 
zás elrendelésekor egyúttal póthirdetményt bo- 



Csatlakozás — 6 — 

csat ki, melyben a korábbi végrehajtató érdeké- 
ben elrendelt árverésnek a csatlakozó végre- 
hajtató érdekében való megtartását is kimondja. 
2. C. A vasutak menetrendjének megálla- 
pítása alkalmával arra kell törekedni, hogy 
mind az utazó közönség, mind az árúszállítás ér- 
dekei megfelelő módon kielégítést nyerjenek és 
emellett a vasút gazdasági érdekei se szenvedje- 
nek sérelmet. Bz okból különösen arra kell figye- 
lemmel lenni, hogy a forgalom menetrendileg 
úgy állíttassék be, hogy a vonatösszeköttetés le- 
hetőleg folytatólagossá, azaz a C.-ok mentől köz- 
vetlenebbé tétessenek. Szükséges tehát, hogy a 
n'emzetközi forgalomban utazók ép úgy, mint az 
egyes országok vasúthálózatán belül annak 
egyes körzeteiből a gócpontokhoz érkező utasok 
mindazokban az irányokban, illetve irányokból, 
melyek az illető C.-i állomásból ki-, ill. beágaznak, 
megfelelő, azaz közvetlen összeköttetést találja- 
nak. Ezért Európa csaknem összes vasutai éven- 
kint ú. n. európai menetrend-értekezletet tarta- 
nak, ahol a nemzetközi C.-ok az összes fontosabb 
érdekek figyelembevételével megállapíttatnak. 



Csatlőrúd 

Csatló (lat. copula), az orgonában olyan gé- 
pezeti berendezés, mellyel nagyobb műveknél 
2—3—4 billentyűzet összekapcsolható, úgy hogy 
egy billentyű nyomásával a fölötte és alatta lé- 
vők is leuyomódnak s a hozzájuk tartozó sípok 
megszólalnak. Egy 60 változatú, 5 osztályra épí- 
tett orgonamű 4000 sípja egyetlen billentyűzeten 
szólaltatható meg a főmanuálon. A felső, nyelv- 
síp, pozitív és középmúvek billentyűzetei is külön 
egymással csatoltathatók. A pedálcsatolást külön 
szelepek eszközlik ; ez esetben a billentyűk nem 
jönnek mozgásba. A nyolcad v. oktáv C.-nál min- 
den billentyünyomás az illető hang nyolcadát is 
megszólaltatja, amivel nagy hatást idéz elő az 
orgonáló. — G-, 1. Szekér. 

Csatló-csarnakok (tenger.), 1. Hajókötélzet. 

Csatlóer esztek, 1. Ereszték. 

Csatlók (ném. Büsteisen, ol. lande, frano. 
chaínes, ang. plates, 1. az Árboc cikk képmellékle. 
tén 22, 13), rövid, de erős láncdarabok v. vas- 
rudak, melyek vitorláshajók külső oldalfalazatá- 
hoz erősítve (hadihajókon az oldalpárkányzatok 
ww, XX, yy deszkázatán átbujtatva), a törzscsar- 




^^^^^E^^g^^^fe 




1. ábra. Csapágyas csatlórúd. 



A saját hálózatára nézve minden vasúti vállalat 
azonfelül a C.-okat a vidék helyi érdekcinek meg- 
felelőleg és a szomszédos pályákkal egyetértőleg 
állapítja meg, miáltal aztán úgy az átmeneti, 
mint a helyi forgalom tekintetében jogosan tá- 
masztható igények a lehetőség szerint méltá- 
nyos kielégítést nyernek. Avégből, hogy egyes 
vonatok kisebb mérvű késése dacára a C. 
mégis elérhető legyen, bizonyos várakozási 
idők vannak meghatározva. Ezen várakozási idő- 
ket meghaladó vonatkésések esetén beálló C- 
mulasztás következtében némely utas anyagi 
kárt szenvedvén, a nemzetközi szerződós alap- 
ján létrejött törvényerővel bú-ó üzletszabály- 
zatban kimondatott, hogy : «A vonatok indulásá- 
nál avagy megérkezésénél netán felmerülő késé- 
sek alapján a vasút ellen semminemű igény nem 
támasztható.)) Szabályozva van azonban, hogy a 
már megváltott jegy ára,bizonyos szabályok meg- 
tartása esetén, megtéríttessék. 

3. C. A nemzetközi táviró-hálózatban azokat a 
helyeket, hol két vagy több állam táviróvonalai 
egymáshoz csatlakoznak, C-pontoknak, viáknak 
nevezik. A csatlakozópontok a határszélen fekvő 
helység, hegyszoros vagy az ahhoz legközelebb 
fekvő táAiróállomás után neveztetnek el. 



nakoknak s patrácoknak (1, 13, 26) a hajótesttel 
való összeköttetésére szolgálnak. 

Csatlókötél (ném. Fangleine, ol. harhetta, franc. 
bosse, ang. pa'mter), az a kötél, mellyel a csóna- 
kot V. dereglyét, ha nincsen éppen használatban, 
valahová megkötik, v. amelyen a csónakot von- 
tatják. 

Csatlórúd, a lokomotivoknál az a rúd, mely a 
kerekeket (forgató csapjaiknál fogva) avégből köti 
össze, hogy a hajtókerékkel együtt forogjanak s 
adhéziójuk a vontatóképesség fokozására fel- 
használtassók. AC.-ak a kapcsolandó kerekek szá- 
mához képest egy v. több darabból állanak s utóbbi 
esetben az egyes részek szilárdan összeköttetnek. 
A rudak fejeiben helyeztetnek el a forgató csapot 
övező fémágyak v. perselyek (1. az 1. és 2. ábrát). 
Régebben a C.-ak szárát gömbölyűre vagy laposra 
készítették, mígújabban mindinkább alkalmazzák 
a két oldalán kivájt rudakat (mint az ábrákból 
is látható), melyek ugyanazon szilárdság mellett 
csekélyebb súlyúak. A biztonság fokozására e ru- 
dakat lágy acélból, egy darabban kovácsolva ké- 
szítik, hogy a hegesztésből keletkezhető törések- 
nek eleje vétessék. Az 1. ábrán két darabból össze- 
tett 3 fejű C. látható (3 ággyal), közönséges há- 
rom csatlós teher- lokomotív számára, a másik 



Csatlós 



— 7 — 



Csatorna 



ábra pedig egy kétesatlós gyors lokomotív kap- 
csolórúdját mutatja, az ágyak helyett perselyek- 
kel. L. még Lokomotív- 

Csatlós, a. m. fegyverhordozó, kiséró. — C. 
testőrség (Trabanten-Leibgarde), az osztrák csá- 
szái'i testőrség egyik osztálya. — C (bány.), az a 
munkás, ki a szállító edényt a kötélhez csatolja, 
V. a kötélről leoldja. Újabb szerkezetű aknák- 
nál pedig a C. tolja be a csillét a szállító kasba, 
vagy húzza ki onnan. Legalább egy C.-nak kell 




2. ábra. Perselyéé csatlórtd. 

lenni a bányában minden rakodó helyen, ahonnan 
szállítanak ós az akna torkolatánál is. A C. adja a 
jelt a szállító edény felhúzására vagy leereszté- 
sére is. 

HÍíCsató. Eégi magyar személynév, mely főleg 
a bessenyőlakta vidékeken volt használatban. 

Csató, 1. János (jankafalvi), nyugalmazott al- 
ispán, jeles florista és zoológus, szül. Alvinczen 
1833 ápr. 6. 1849-ben Brassóban a székely huszár- 
ezredbe állott. Gaál ezredes és Bem tábornok fő- 
parancsnoksága alatt a Székelyföldön az 1849. év 
nyarán lefolyt csaknem valamennyi ütközetben 
jelen volt. Majd konczai birtokán az ornitológia 
és ftorisztika tanulmányozására fordította minden 
idejét. 1861-ben szolgabíró lett, de nyolc hónap 
múlva leköszönt. 1873 dec. megyei főjegyző, 1874 
óta pedig 28 éven át alispán. 1885-ben ő felsége a 
közigazgatás terén szerzett érdemeiért királyi 
taná^osi címmel tüntette ki. A m. Mr. Természet- 
tudományi Társulat, az Omithológiai központ és 
az Erdélyi Kárpátégylet tiszteletbeli tagjának 
választotta meg. Nagy madár- és növénygyűjte- 
ményét halála esetére a M. Nemz. Múzeumnak 
ajánlotta fel. Számos zoológiai és botanikai érte- 
kezése a hazai és külföldi tudományos folyóiratok- 
ban jelent meg. V. ö. Szinnyei, Magyar írók. Meg- 
írta Alsó-Fehér vmegye növény- és állatvilágát 
a vmegye monogr.-ban 1896. Nevét a Centaurea 
Csaioi Borh. őrzi. 

2. G. Pál, ü-ó, szül. Sarkadon (Bihar) 1804 
jan. 7., megh. Pozsonyban 1841 febr. 15. Iskoláit 
Nagy- Váradon járta, majd növendékpappá lett az 
egri egyházmegyében s három évet a pesti köz- 
ponti szemináriumban töltött. 1823-ban jogász 
lett, aztán nevelőnek ment gr. Batthyány Kristóf, 
később Chernél Ferenc udvari ágens családjához. 
Ez előkelő házakban nagyvilági modorra tett szert 
és kitűnő társalgóvá fejlődött. Pestre telepedvén, 
egészen az irodalomnak szentelte erejét. 1832-ben 
az Akadémia lev. taggá választotta. Belső munka- 
társa volt Helmeczy lapjának, a Jelenkornak s 



vezércikkei jeles publicistának mutatták be, vi- 
szont A magyar nyelvbeli ragasztékok és szókép- 
zök c. értekezése az Akadémiánál 1834. pálya- 
díjat nyert. De C-t a szépirodalom vonzotta s 
mint író és kritikus a Vörösmarty, Bajza és Toldy 
köréhez csatlakozott. Munkatársa volt Bajza 
Aurorájának és Kritikai Lapjának, a Tudomány- 
tárnak, Társalkodónak stb. Széptani cikkeiben 
(a vaudevilleról), bírálataiban, novelláiban (az 
Athenaeumban stb.) az újabb francia irodalmi íz- 
lés híve volt. Fiatal szív és Szere- 
lemmel nem jó játszani c. elbeszélé- 
seit egykor a novella legjobb ma- 
gyar mintáinak tartották ; ö már a 
modem társadalmi életet kezdte raj- 
zolni ós a szenvedélyek bonyodal- 
mait elemezni. Megpróbálkozott a 
drámával is, olyan u-ányban, hogy 
a fejlődő fővárosi élet képét adja 
könnyű, tetszetős és valószerű mo- 
dorban. Megházasodtam c. vígja - 
téka(1837) v.húsz évig műsoron ma- 
radt.Erősebb kompozícióra nem volt 
nyugalma, de a társalgó vígjáték 
hangját sikerrel pendítette meg. 
Szépirodalmi dolgozatainak főleg előadása jeles ; 
a nyelv bennök természetes, de finom is, franciás 
ízlésű. 1837-ben a Kisfaludy-társaság tagjául vá- 
lasztotta. Anyagilag azonban rosszul állt; az iro- 
dalmi triumvirátus nem igen karolta fel. Elkese- 
redésében az ellenkező irodalmi és poütikai párt 
karjaiba vetette magát. Pozsonyba költözött a 
Hírnök c. kormánypárti lap munkatársául s e 
lapban kíméletlenül támadta az Athenaeum írói 
körét ; küzdelmében más elégületlen írók is tá- 
mogatták, főleg Munkácsy és Kunoss. Az Athe- 
naeum viszont ehiagadással vádolta C-t, mint 
aki eladta tollát a kormánynak. A két évig tartó 
harcban a közvélemény előtt C lett a vesztes. 
C 1839. mégmint a távollevők egyik követe részt 
vett a pozsouji országgyűlésen, azután letűnt a 
nyilvánosság színpadáról. Súlyos betegségbe esett 
és nemsokára meghalt. Emlékének a Kisfaludy- 
társaság később igazságot szolgáltatott, mikor 
iratainak javát összegyűjtve C. Pál szépirodalmi 
munkái címmel 1883. arcképével együtt kiadta. 
Életrajzát e kiadás előtt Beöthy Zsolt írta meg, 
lélektani kulcsot adva C sajátszerű jelleméhez. 
Csatorna, mesterségesen készített mélyedés, 
mely a víz vezetésére szolgál. Anyagára nézve 
készülhet földből, falazatból, betonból, vasbeton- 
ból, vasból, bádogból, fából stb. Alakjára nézve (1. 
az ábrákat a 8. oldalon) lehet épnégyszögü (a), 
trapéz (b), kör (c), tojás (d) stb. alakú ; metszete 
lehet nyílt (a és h), vagj' zárt (c ós d), de a zárt 
C-ban is a folyóvíz felszíne rendesen a levegő- 
vel érintkezik, vagyis a víz nem tölti ki a C egész 
szelvényét. A C vízvezető-képessége függ attól 
a területtől, melyet benne a vlz elfoglal, továbbá 
a 0. alakjától, esésétől ós belső felszínének érdes- 
ségétól. ugyanoly vizes terület és esés mellett a 
sírna felszínű C. több vizet vezet, mint az érdes 
(1. Vízemésztés). Rendeltetése szerint a C lehet 
lecsapoló, midőn a térszín fölösleges vizét vezeti 
el (1. Lecsapolás, Belvízrendezés ós Csatorná- 
zás) : öntöző, midőn a száraz talajra vizet vezet 



Csatornaakna 



— 8 — 



Csatornavíz 



(1. Öntözés) ; Jiajóző ós faúsztató, midön^a szál- 
lítást szolgálja (1. Hajózó-csatorna, Úsztató- 
csatortva) ; végül ipari, midőn energiatermelésre 
vagy más ipari célra szolgál ; az energiaterme- 
lésre szolgáló vízvezetö C-t mulom-C.-nak is ne- 




Csatorna-alakok. 

vezik(l. Vizierö és Malomcsatorna). A C. ritkán 
egyszerű, hanem oldalágakkal s mellékfolyások- 
kal, kapcsolkozó árkokkal C.-hálózatot alkot, 
melyben megkülönböztetjük a fő-, I-ső-, Il-od- 
rendü stb. C.-kat. 

Csatornaakna, 1. Gsatornafedök. 

Csatornafedök (rostélyok), a városi földalatti 
csatornáknak az utcára szolgáló nyílásai körül a 
tisztítóaknák fölé alkalmazott könnyen elmoz- 
dítható, de eléggé súlyos rostélyos zárólapok. A 
vizet ugyan akadálytalanul átbocsátják, de a 
nagyobb szilárd alkotórészeket, melyek iszapolást 
idézhetnek elő, a csatornába nem bocsátják be. 
Hogy a víznyelőkön át a csatomagázok az utcára 
ne juthassanak, e célra vízzáró készülékeket, úgy- 
nevezett könyököket (szifon) alkalmaznak a víz- 
nyelő akna és a csatorna érintkezése helyén, 
Gsatornanyüás v. csatornaakna az a függélyes 
vagy nagyon meredek esésű cső (akár épített, 
akár egy darabból előállított), amely az utcai 
csatornából az út felszínéig felnyúlik s különböző 
alkotása szerint arra való, hogy rajta a csator- 
nák egyes szakaszai könnyebben ki legyenek tisz- 
títhatók (tisztító- vagy kémlőaknák), vagy hogy 
az utcán összegyülemlett esővíz a csatornába 
jusson. 

Csatomaíolyadék, 1. Csatornavíz és Csator- 
názás. 

Csatornanyílás, 1. Csatornafedök és Csator- 
názás. 

Csatornaöblités, a városi csatornáknál hasz- 
nálatos, mint a tisztításnak leghathatósabb mód- 
szere. Ha rendelkezésre áll valamely patak, me- 
lyet a csatornába kell vezetni, úgy időszakonkint 
ezt meg is tesszük. Ha nincs patak, akkor külön 
e célra szivattyúzott vízzel, vagy a vízvezeték, 
vagy mint Budapesten, a gőzmalmok kondenzált 
vizével is lehet öblíteni. Ha ezek közül egyik sem 
áll rendelkezésre, akkor magát a csatornavizet 
kell a tisztítandó szakasz felett egy rekesztő táb- 
lával elzárni s megvárni, míg a víz nyomása a 
tábla mögött igen nagy lesz. Ekkor hirtelen el- 
távolítva a rekesztő táblát, a magasra felduzzasz- 
tott csatornavíz nagy sebességgel rohan végig a 
csatornán s a lerakott iszapot magával ragadja. 



Csatorna-szigetek, 1. Normann-szigetek. 

Csatomaszintező, a vízszintes iránynak kije- 
lölésére szolgáló készülék. aU egy hosszú, köze- 
pes állványhoz erősített, két végén derékszög 
alatt felfelé hajtott fémcsőből, melynek két vé- 
gébe üvegcsövek vannak beillesztve. A cső víz- 
zel van megtöltve, melynek felszíne az üvegcsö- 
vekben látható. Használatkor a két üvegesövön át 
a vízszin irányában nézve, a távolban az egyenlő 
magasság kijelölhető. A készülék a vízszinnek az 
üvegcsövek falainak közelében tapadás okozta 
felgörbülésénól és a szemnek három különböző 
távolságba gyors egymásutánban szükséges hoz- 
záigazodásánál fogva nem nagypontosságú. Né- 
mileg segíteni lehet ezen a bajon az üvegcsöve- 
ken csúsztatható és diopterekkel ellátott fém- 
hüvelyek alkalmazásával. A C.-t közlőcsöves 
szintezőnek is mondják. 

Csatornavíz (C.-folyadék v. pöce folyadék). A 
városi csatornákban lefolyó összes híg ós szilárd 
anyagok együttvéve teszik a csatornák folyadé- 
kát V. tartalmát. E C. minémüsége a csatornák 
építése módjának megállapításánál ós évi fenntar- 
tási és tisztítási költségeik számbavételénél lé- 
nyeges fontossággal bír, mert mig az egyszerű 
emberi ós állati tirülékanyagok a házi maradé- 
kokkal, valamint az esőcsapadékok eredményével 
együtt, ha a csatornák különben jó anyagból,kellő 
móretekkel, lejtéssel ós külső nyílással vannak 
építve, fenntartás tekintetében számba nem vehető 
csekély költséget okoznak s legfeljebb a csatorna 
hálózatán előfordulható beiszaposodásokat növe- 
lik, addig oly városokban, melyekben sok gyár és 
vegyészeti műhely van, a gyári és mühelyi vizek- . 
nek a városi csatornahálózatba való bebocsátása 
már fenntartási tekintetben is igen fontos, mert 
e vizek gyakran oly tartalmúak, hogy a csator- 
nák falait is megtámadják, az egyes boltozati 
vagy oldaltéglákat, esetleg betonrészeket lika- 
csossá, porhanyóvá teszik, utat nyitnak a csa- 
tornafolyadéknak a nyers talajba, miáltal a ta- 
lajvíz megfertőzése áll elő, s rövid idő alatt az 
egész csatornahálózatot hasznavehetetlenné tehe- 
tik. B bajnak megelőzésére többféle módon törek- 
szenek a helyi körülményekhez képest. Vagy oly 
anyagú csatomatesteket készítenek, melyek a 
gyári vizek vegyi bomlasztó hatásának kevósbbé 
vannak kitéve, vagy ha lehet, a gyári vizeket 
egészen külön hálózatba foglalva vezetik él, vagy 
pedig a gyári vizekben előforduló bomlasztó ha- 
tású szilárd részeket előzetes tisztítás útján lecsa- 
patják és csak az ily módon ártalmatlanná tett, 
különben még mindig szennyes vizet bocsátják a 
csatornahálózatba. A csatornafolyadéknak egyéb- 
iránt van általános jó hatása is a csatomaf alakra 
azáltal, hogy ezen folyadékból nyálkanemű apró 
organizmusok fejlődnek, amelyek azután a csa- 
torna belső falát sűrű réteggel bevonva, azt ered- 
ményezik, hogy a falakon a nedvesség át nem hat. 
A csatomaf olyadók fontos gazdasági szempontból , 
amennyiben akár mindjárt, úgy amint a csator- 
nában összegyűlt, felhasználják trágyázásra, akár 
pedig a nedves részek elgőzölögtetóse útján mű- 
trágyát (komposzt) készítenek belőle, vagy pedig 
a híg részeket külön tartályokba lebocsátva, rét- 
es konyhakert-öntözésre használják. Ez utóbbi 



Csatorn ázás — 

célra fordítják a párisi és berlini csatornafolya- 
dék egy részét is és Budapest általános csatorná- 
zási terve is úgy van szerkesztve, hogy a csatorna- 
tartalom, a berendezések csekély átalakításával, 
akadály nélkül használható lesz. L. még Csator- 
názás. 

Csatomázás, tágabb értelemben vízvezetés 
céljából csatornahálózat készítését jelenti. Ily 
értelemben bárminő lecsapolás, belvízrendezés, 
öntözés stb. is foglalható a C. neve alá. Szűkebb 
értelemben a csekély vízhozományú folyóknak 
bnkógátakkal és kamarazsilipekkel való hajóz- 
iatóvá tételét (1. Folyók csatornázása) és a vá- 
rosok szennyes vizeinek elvezetését jelenti. Ez 
utóbbi értelmezése a közJiasználatú s ezért a C-t 
mint a városi vizek lecsapolását tárgyaljak. 

Honnan származnak a városok szennyes vizei ? 
Részben az emberi szükséglet termeli őket, ilyen 
vizek az ürülék, a mosdáshoz, fürdéshez, tiszto- 
gatáshoz, mosáshoz használt ;,víz, ilyen a gyári 
üzemek elhasznált, sokszor ktílönféle anyagok- 
kai fertőzött vize ; részben természetes úton ke- 
letkeznek, ilyenek a városok területére hulló hó 
és esővizek, melyek az utcai porral és hulladék- 
kal szennyeződnek. Mindezeket a vizeket a la- 
kott területről el kell vezetnünk és ártalmat- 
lanná tennünk, hogy az emberek egészséges 
együttélését lehetővé tegyük. 

Míg valamely község nem népes, az ürüléket 
emésztőgödrökben fogják föl. Kezdetben ezek az 
emésztőgödrök egyszerűen a földbe ásott mélye- 
dések voltak, melyekből a szennyes lé a talajba 
szivárgott, megfertőzte a kutak vizét é« sokszor 
veszedelmes betegségeknek az okozója lett. Ezért 
később az emésztógödröket falazták s igyekez- 
tek vízállóvá tenni. Manapság olyan betonozott 
és aszfaltozott emésztógödröket készítenek, me- 
lyek teljesen vízállóak s nem engedik át a szeny- 
nyes vizet a talajba. Azonban az ürüléknek ez a 
gyűjtése nagyon kellemetlen. Állandó bűzt okoz, 
rothadásnak a fészke s az ürüléknek időnként 
való eltávolítása nagyon alkalmatlan művelet. 
Vannak ugyan olyan kocsira szerelt, légmentes 
vashordók is alkalmazásban, melyekkel minden 
bűz nélkül lehet az ürüléket eltávolítani. A vas- 
hordóból előzetesen kiszivattyúzzák a levegőt s 
az így előkészített hordót az emésztőgödör mellé 
állítják. Tömlőt eresztenek le az előzetesen föl- 
hígított ürülékbe s a tömlő másik végét a hordó- 
hoz kapcsolják. A csap megnyitásával a hordó lég- 
üres tere megtelik ürülékkel, mely így a szabal 
levegővel nein érintkezve jut a hordó belsejébe. 
Az ürüléknek ez az eltávolítása sok helyütt van 
alkalmazásban (hordós rendszer) s közegészségi- 
leg eléggé kielégító. Azonban az ürülék hosszú 
időn át való gyűjtése e) is kerülhető. Ilyenkor az 
ámyékszékek ülőkéje alá vedret helyeznek, me- 
lyet aztán napról-napra a hajnali órákban eltá- 
volítanak a beléje gyűlt ürülékkel együtt s he- 
lyette üres vedret tesznek az ülőke alá. Hogy a 
kicserélés és eltávolítás rendesen történjék, a szol- 
gálatot szervezik, alkalmas kocsikkal és begya- 
korlottemberekkel végeztetik. Az ürülék eltávolí- 
tásának ez a módja & vedres rendszer, mely nem 
népes helyeken kitűnő szolgálatot tesz. Néha, 
liogy a vedrekben összegyűlő ürülék büdösséget 



— Csatorn&z&s 

megszüntessék, az ürüléket tőzeggel keverik. Erre 
a célra szolgálnak a tözegárnyékszéhek. 

Az ürülék eltávolításának ezek a módjai csak 
kisebb városokban alkalmazhatók s főként ott, 
hol még nincsen vízvezeték (1. o.), mi a vízfo- 
gyasztást s így a házi vizeket tetemesen meg- 
növeli. 

Azonban még a vízvezetékkel ellátott városok- 
ban is a házi vizek aránylag csekély részét te- 
szik a város összes elvezetendő vizeinek. A gyári 
üzem sokszor, a természetes csapadék pedig 
általában mindig jóval több vizet szolgáltat, mint 
a házi szükséglet. A csapadék csak időszakos, de 
egyes záporok vize 20— 30-szorta nagyobb meny- 
nyiségú, mint a házi vízé. A csapadékvizeket 
eleinte utcai nyilt folyókákban vezették le, főként 
olyan községekben, hol a házak egymástól távol 
épültek, vagy kertek választják el az épületeket 
s az udvar nem kövezett. A kertekre, kövezetlen 
udvarokra hulló csapadék nagy része beszivárog 
és elpárolog s csak kevés levezetendő vizet ad. 
Azonban az utcák két oldalán készített árkok 
akadályai a közlekedésnek. Minden házhoz átjáró 
hidat kell készíteni, utcakeresztezéseknél pedig 
a felszíni vlzvezetés sokszor nagy nehézségbe 
ütközik. Ezért később a kétoldali utcai folyóká- 
kat kezdték lefödni s jóformán ez volt a kez- 
dete a városok földalatti C.-ának. Az utcai folyó- 
kákban összegyűlő vizet aztán valamely közeli 
folyóba, vízmederbe, néha negatív artézi kútba 
vezették. Az egyes gyárak üzemi vize is ezek- 
ben, vagy külön erre a célra épült árkokban talált 
lefolyást. 

Sokáig a födött utcai folyókák s az emésztő- 
gödrök voltak a városi szennyes vizek fötfogói. 
De ez az állapot a közegészségre tűrhetetlen 
helyzetet teremtett, melyen csak óriási áldoza- 
tokkal járó építményekkel, a rendszeres C.-sal 
lehetett segíteni. 

A re^idszeres C.-nak két módja van : az egyik 
az egységes, a másik a különválasztó csatomázó 
rendszer. Amaz a házi, gyári és esővizeket közös 
csatornában vezeti le, emez a házi vizeket, melyek 
kis mennyiségűek, külön vezeti le az esővizek- 
től, melyek részére ismét külön nagv hálózatot 
készít. 

Az egységes C. alapelvét a tottt á Végotd (min- 
dent a csatornába) szállóigévé lett francia kife- 
jezés adja meg. Gyűjtsük össze a város minden 
néven nevezhető szennyes vizét egyetlen nagy 
csatornahálózatba, vezessük el a várostól és va- 
lamely módon tegyük a közegészségre ártalmat- 
lanná. Ennek a nagy gondolatnak A. Durand- 
Clay volt a leglelkesebb húrdetője. Azt mondta, 
hogy az utcai vizek, melyek az esőzésből és az 
öntözésből erednek, épen úgy fertőzöttek, mint a 
házi vizek ; a különbség csaik az, hogy nagy zá- 
porok esetén az utcai \izek hígabbak, mint a házi 
vizek. Ha tehát az utcai vizek részére kénytelenek 
vagyunk nagy csatomahálót készíteni, miért ne 
lehetne mindjárt belevezetni a házi vizeket is, 
melyek aránylag csekély mennyiségűek s így 
elvezetésük olcsóbb, mintha külön csatornákat 
építenénk számukra. Azonban a városi Nizeket 
nemcsak összegyűjteni és elvezetni, hanem a 
közegészségre ártalmatlanná is kell tenni és az 



Csatornázás 



- 10 



Csatornázás 



egységes rendszer sokkal több vizet szolgáltat, 
mint a különválasztó s a szennyesvíz tisztítása 
előbbi esetben drágább, mint az utóbbiban. A költ- 
ségek szempontja tehát néha a különválasztó- 
rendszert teszi kedvezőbbé. Mindazáltal az egy- 
séges rendszer sokkal általánosabb, sőt a köz- 
egészség szempontjából is tökéletesebb megoldás, 
mint a különválasztó. Egységes C.-a van Paris- 
nak, Berlinnek, Londonnak, Bécsnek, Budapest- 
nek, stb. vagyis majdnem minden nagy városnak. 
Az egységes C.-nak két módja ismeretes : a 
koncentráló és a decentráló C. A koncentráló 
rendszer a városi vizeket egy pontra gyűjti össze 
(ilyen pl. Paris, Budapest stb. C.-a); a decentráló 
vagy sugárirányú rendszer részekre osztja a vá- 
rost 8 minden egyes rész szennyes vizét sugár- 
irányban elvezeti a város középpontjától (ilyen 
pl. Berlin C.-a).Bgy ebként mindkét módnak közös 
alapvonásai vannak. Azon a 
területen, melyről a vizeket 
le akarják vezetni, rendesen 
a terület középvonalában va- 
lamely széles utcán a föld 
alatt helyezik el a főgyűjtő- 
csatornát, melybe a mellék- 
csatornák torkolnak be. Min- 
den utcán végigvonul egy- 
egy csatorna, mely az út- 
keresztezéseknél egy-egy na- 
gyobb csatornába önti a vi- 
zét 8 a nagyobb csatornák 
végre a főgyűjtőbe torkol- 
nak, mely a szennyes vizet 
a városból kivezeti. Az egyes 
utcai csatornákba pedig a 
következő módon jut be a 
vlz : 1, A házi vizek az 1. áb- 
rán látható 
módon ke- 
rülnek a csa- 
tornába. A 
rajz egy ház- 
nak és a mel- 
lette levő ut- 
cának a met- 

ar/atM Tnn ^- *^ra. Csatornázás. 

aiMiAJi mu- ^ ji^jj. vizek bevezetése a csatornába. 

tatja. Az a 

cső összeköttetésben van az egyes emeletek árnyék- 
székeivel, szennyvlzöblögetőjével ós vízvezetéki 
lefolyómedencéivel stb. Hogy a csatornából a 
víznyelő nyílásokon át a bűz ki ne áramolhas- 
8ék, a víznyelők összeköttetése az a csővel kö- 
nyökhajlatok segítségével történik, melyekben 
állandóan víz van s ez a víz a gázok kiömlését 
megakadályozza. Az a cső egyrészt fölér a tetőn 
át a szabadba s a csatorna szellőzésére is szol- 
gál, másrészt alsó vége az utcai csatornába ér s 
a házi vizeket oda szállítja. A tetőről lefolyó 
esővizet az ereszcsatornák fogják f öl s a fe bádog- 
csatorna vezeti az utcai csatornába. 2. Az utcai 
vizek az utcákon alkalmazott víznyelő nyíláso- 
kon jutnak a csatornába. B víznyelők közvetlenül 
a gyalogjárók mellett elhelyezett, rendesen rács- 
csal lefedett négyszögletű, vagy kerek nyilasok 
(pl. Budapesten), v. a gyalogjáró szegélykövének 
szélén készített hosszúkás nyílások, melyeket 




rácsozás nem föd be (pl. Parisban). Hogy a bűz 
ki ne áramoljon e nyílásokon, rendesen könyök- 
csövön vagy más alkalmas szerkezeten közleked- 
nek a csartornával. A víznyelő aknába még üstöt 
is szoktak elhelyezni a szilárdabb anyagok föl- 
fogása, leülepítése céljából (iszapfogó üst). Ha az 
utcán a főgyűjtő v. valamely nagyobb csatorna 
vezet végig, akkor a házi és utcai vizeket nem 
szokták közvetlenül a főcsatornába vezetni, mert 
nem célszerű az ily nagy építmény folytonossá- 
gát mindegyre megszatítani, hanem rendesen a 
főgyűjtőtől jobbra és balra két kisebb csatornát 
készítenek, melyek a házi és utcai vizeket föl- 
fogják és helyenként aztán a főgyűjtőbe vezetik. 
Ezt az elrendezést mutatja a 2. ábra, mely a 
budapesti nagykörút metszetét láttatja. Középen 
van a főgyűjtőcsatorna, jobbról-balról egy-egy 
kisebb utcai csatorna. A baloldali épen egy házi- 
csatorna betorkolását, valamint az utcai csator- 
nának a főgyűjtővel való kapcsolatát mutatja. A 
jobboldali utcai csatorna pedig egy utcai víz- 
nyelővel van kapcsolatban. 




g. ábra. Csatornázás. A budapesti nagykorát metszete. 

Ami a csatornák alakját ós nagyságát illeti, 
ez a levezetendő víz mennyisége és az esés sze- 
rint változik. A kisebb vízmennyiségek részére 
köralakú, rendesen betonból készült csatornák 
szolgálnak. A nagyobb vízmennyiségek vezeté- 
sére tojásmetszetü csatornák készülnek, szintén 
betonból öntve (l. az i. ábrát). A még nagyobb 
csatornák és főgyűjtők rendesen különleges pad- 
kás keresztmetszetet mutatnak s betonból és fala- 
zatból készülnek. Középen van egy kisebb vályú 
(1. a 2. ábrát), mely a házi és öntöző utcai, vala- 
mint a kisebb esővizeket vezeti le. A nagyobb 
esőzések vize a kétoldali padkán felül emelkedik, 
többó-kevésbbó kitöltve a fölójök boruló nagy 
boltozatot. A házi szennyes vizeket Budapesten 
fejenkint napi 158 l.-re számították, a legnagyobb 
záporok vizét pedig a kikövezett beltelkeken 
négyzetkilométerenkint és másodpercenkint 2100 
l.-re, kültelkeken 1100 l.-re. Ezenkívül a gyárak 
vizét a tényleges vízszolgáltatás alapján vették 
számításba. Ily módon számítva a pesti főgyűjtő 
legnagj'obb vízmennyisége 27 m3-re tehető másod- 
percenkint, melyből 1'3 m" jut az emberi szeny- 
nyes vízre, 0"45 m» a gyári vizekre, a többi a nagy 
záporok vizére. Néha, mint Parisban, a főgyűjtő 
csatornát oly nagyra készítik, hogy a vízvezetéki 
és gázcsöveket is beléje fektetik a padkákra he- 
lyezett állványokon. 



Csatornázás 



11 — 



Csatornázás 



Azonban a nagy felhőszakadások vize még 
sem fér bele a főgyűjtőkbe, melyeket költségkí- 
mélés céljából a rendes üzemre s nem tivételes, 
sokszor csak évtizedek elteltével bekövetkező 
eshetőségre méreteznek. Ezért a főgyűjtőkből 
helyenkint ü. n. vészkiömlöket készítenek, melyek 
a főgyűjtőből a padkák fölött kiágazó csatornák 
8 melyek a felhőszakadások vizét közvetetlenül 
a legközelebbi vízfolyásba vezetik. 

A csatornák tehát ily módon fölveszik és elve- 
zetik a városi vizeket. De ezek a vizek szennyel, 
szilárd anyagokkal terheltek, melyek a csator- 
nákban leülepedhetnek s néha eltömik őket, v. 
legalábbis a vizet folyásában akadályozzák. Ezért 
a csatornákat felügyelni, megvizsgálni és tiszto- 
gatni kell. A kisebb csatornák könnyen bedugul- 
nak. A baj helyének kikutatására a lámpa-be- 
függesztők szolgálnak ; ezek a csatorna tetején 
alkalmazott, az utca felszínéig érő, lezárható nyí- 
lások (1. az 1. ábra c-vel jelölt helyét), melyeken 
lámpa függeszthető be s a csatorna végén levő 
betekintőkön aztán az eldugulás helye megálla- 
pítható. A nagyobb, járható magasságú csator- 
nákba lejáró aknákat készítenek. E lejárók ren- 
desen az utcai hirdető-oszlopokban vannak elhe- 
lyezve, melyeknek egyik oldalán elhelyezett ajtó 
csigalépcsőhöz vezet, melyen aztán a csatornába 
száilhatunk le. A padkás szelvényű csatornák ké- 
nyelmesen végigjárhatok. Ha a vizsgálatkor a 
csatorna eldugulása vagy f eliszapolódása észlel- 
hető, akkor a tisztogatásához kell fogni. Ez ré- 
szint kézi erővel, részint öblögető víz beereszté- 
sével, részint erre a célra szolgáló készülékekkel 
történik. Az öblögető vizet a vízvezeték, vagy 
valamely erre alkalmas patakvíz szolgáltatja; 
néha külön víztartókat készítenek, melyekből 
időnkint a csatornába eresztik a vizet. Néhol 
zsilipekkel csinálnak duzzasztást a nagj'obb csa- 
tornákban s a zsilip eltávolításával a felduzzadt 
víz heves áramlatban előre rohanva, elviszi a 
fenék iszapját. Vannak a tisztogatáshoz zsiUpes 
csolnakok is, melyek elejéről nyúlik le a csatorna- 
szelvényt majdnem elzáró zsiliptábla. A víz a 
zsilip mögött felduzzad s lefelé nyomja a csolna- 
kot, maga előtt tolva a fenékiszapot, melyet aztán 
időnkint a csolnakba lapátolnak stb. 

A főgyűjtőcsatorna a város szennyes vizét a 
lakott területről kiszáUítja. Azonban fontos kér- 
dés, hogy mi történjék a kiszállított szennyes 
vízzel, mely az egészségre nagy mértékben ár- 
talmas? Ha a város olyan nagy folyó mellett 
fekszik, minő pl. a Duna Budapesten, akkor a 
szennyes vlz a folyóba bocsátható. A budapesti 
városi csatornák legfölebb 27 m* vizet szállíta- 
nak másodpercenkint (legnagyobb esőzéskor), míg 
a Duna legkisebb vízálláskor is 600 m^-t szállít 
másodpercenkint, de a vlzhozomány rendesen 
2000 m» körül ingadozik, ós fölmehet 10—14,000 
m»-re is ; a szennyes vizek mennyisége tehát el- 
enyésző csekélység a Duna vízmennyisége mellett 
s a nagy eleven folyó a kártékony szennyet képes 
megemészteni s ártalmatlanná tenni . Ezért van, 
hogy fővárosunkban a pesti oldalon az összekötő 
hld alatt, hova a főgyűjtő a városi vizeket ve- 
zeti, hatalmas gözszivattyuk nyomják a szennyes 
vizeket a Dunába egy 2 m. átmérőjű vascsövön. 



mely 40 m.-re nyúlik a folyóba s alsó éle a Duna 
fenekére ér. Ily módon a szennyes" víz a Duna 
vizével jól összekeveredik s oxidációja könnyen 
mehet végbe. 

Azonban ritka eset, hogy a város közelében 
ilyen nagy folyó legyen, melybe a szennyes víz 
kár nélkül bevezethető. Londonban a Temze, 
Parisban a Szajna, Berlinben a Spree nem birja 
meg a városi szennyes vizeket, sőt még Buda- 
pesten is mutat a Duna némi káros fertőzést. 
Ezért általában a csatorna levét, mielőtt a folyóba 
bocsátanak, megtisztítják. A tisztító eljárás mind 
az egységes, mind a különválasztó C.-ban egy- 
forma eljárásokkal történik s ezért előbb a külön- 
választó C-t ismertetjük. 

A különválasztó C.-ban, mint említettük, két 
csatornarendszer van : az egyik az esőzések és 
az utcai öntözések vizét vezeti le ; a másik a házi 
szennyes vizeket. Az első olyan berendezésű, mint 
az egységes C.-rendszeré, az esőzések vizét, 
mely tisztább, egyszerűen bevezetik a legköze- 
lebbi vízfolyásba. A második, a házi vizek csa- 
tornarendszere különleges, sokszor nagyon bo- 
nyolódott berendezésű. A sokféle berendezés kö- 
zül 3-at ismertetünk : 1. az amerikai vagy gra- 
vitációs rendszert ; 2. a Liemur-fé\e vagy lég- 
szivattyús rendszert ; 3. a Shone-féle vagy lég- 
nyomásos rendszert. 

Az amerikai v. Waring-féle rendszerben a 
házi vizeket szűk, a levezetendő vízmennyiség- 
nek megfelelő csatornákon vezetik, melyeknek 
kezdeti része egyszerű cserép- v. betoncső. E csa- 
tornákat nagy esésben vezetik, hogy a sűrű 
szennyvíz bennök könnyen mozoghasson. Tehát 
csakis lejtős területeken fekvő városok csator- 
názhatok ily módon. Ezenfelül gondoskodni kell 
a csövek kellő öblítéséről. Az öblítést a vízveze- 
ték vizével, alkalmasan elhelyezett víztartókból 
végzik. A csövek azonban így is könnyen dugul- 
nak, a vékonyabb cserépcsövek pedig törnek. 
Ezért a fenntartás költségei néha tetemesek. A 
házi vizeket a csatornák a városon kívül el- 
helyezett medencébe vezetik. 

A Liemur-téle v. hollatidiai rendszer, mely 
Hollandiában gyakori, nagy gonddal készült lég- 
mentes csatornahálózatból áll. A csatornák végső 
elágazó csövei a water-klozetekbe érnek. A csa- 
torna-keresztezések helyén és egyéb alkalmas 
helyeken kisebb légmentes szennj^íztartók van- 
nak az utcákon a föld alatt elhelyez\'e. A C. lé- 
nyeges része a középponti légszivattyú-telep, 
melynek segítségével a csatornahálózatban lég- 
ritkítás idézhető elő. A vezetékek elágazásai csa- 
pokkal a ritkított levegőjű tértől elzárhatók, 
V. velük összeköthetők. Időnkint megnyitják a 
csapokat s akkor az ürüléket és házi szennyes 
vizet a ritkított levegő a középponti telepre 
szívja. 

A Shone-féle v. atigol rendszer a szennyes 
vizeket a házakból szabadeséssel vezeti az utcá- 
kon alkalmas helyeken épített víztartókba, hon- 
nan aztán sűrített levegő fölemeli és nj'omja időn- 
kint valamely csatornába, melyen természetes 
eséssel jut ki a városból valamely medencébe. E 
C.-nak tehát lényeges részei a légsűrítő telep, to- 
vábbá az elzáró csapok, melyek segítségével a 



Csatornázás 



— 12 — 



Csatornázás 



sűrített levegő időnkint a szennyes vízre nyomásf 
gyakorol. Ilyen C.-a van pl. Magyarországon 
Arad városának. A Liernur- ós Shone-féle C. 
szinte óraműszerű szerkezet, melynek pontos já- 
rása nagy gondot kíván. 

Hátra van még annak a kérdésnek tárgyalása, 
hogy mi történik a városon kívül vezetett s ren- 
desen valamely medencébe összegyűlő szennyes 
vízzel ? Ha a szennyes víz nem sok s főként, ha 
kevés benne a folyékony rész, mint a Liemur-f éle 
C. esetén, akkor legcélszerűbb a szennyes levet be- 
párologtatni s a visszamaradó szüárd részeket por- 
alakban trágyául használni. Ez az ú. n. povdrette- 
készítés, mely némely helyütt jól beválik. Néhol 
a szennyes vizet csak mechanikailag tisztítják, 
vagyis ülepítő medencékben a szüárd alkotó ré- 
szeket belőle kiválasztják s az így némileg tisz- 
tult vizet valamely folyóba öntik. De ez a mód 
nem megfelelő s a szennyes víz a folyót megfer- 
tőzi. Néha kémiai úton tisztítják a vizet ; az üle- 
pedő medencékben a szennyes vízhez alumínium- 
szulfátot és más sókat kevernek, melyek a szenny 
egy részét kicsapják. A többé-kevésbbé megtisz- 
tult vizet aztán a folyóba vezetik. De ez a mód 
is csak elégtelen tisztítást ad. Mind a mechani- 
kai, mind a kémiai tisztító mód alkalmával vissza- 
maradó iszapot trágyául használják, beszárítják, 
néha elégetik. 

A szennyvíztisztítás legtökéletesebb módja az 
öntözés és az öntözéssel kapcsolatos talajszürés. 
Ha a szennyes levet az átbocsátó talaj felszínére 
öntözzük, a talaj egyrészt megszűri a vizet, más- 
részt a szerves anyagokat kémiailag leköti és 
ártalmatlanná teszi ; az egészségre káros ammó- 
niák és más nitrogénvegyületek átalakulnak 
nitrátokká, melyek ártalmatlanok és amelyeket 
a növényzet tápláló anyagul fölhasználhat. A 
szennyes vízzel való öntözés tehát egyrészt trá- 
gyáz és így a talajt termékennyé teszi, másrészt 
pedig a szennyes víznek az egészségre káros ha- 
tását megszünteti. Az öntöző eljárás rövid sza- 
vakkal a következő : Először is az öntözendő ta- 
lajt alácsövezik, hogy porhanyóvá, a vizet át- 
bocsátóvá tegyék. Aztán elkészítik az öntöző- 
csőhálózatot a területen. A szennyes vizet, mely 
a főgyűjtő végén készített medencében gyűl 
össze, először rácsok segítségével megtisztítják 
az úszó, szilárd anyagoktól és némi ülepítéssel a 
nehezebb iszapjától. Az így előkészített szennyes 
levet aztán szivattyúk segítségével az öntöző te- 
rületen elhelyezett csőhálózatba nyomják. A cső- 
hálózaton alkalmazott csapok segítségével a 
víz aztán kiömlik a területre, melyet barázdák 
segítségével rendszeresen beárkolnak. A víz 
e barázdákban szétfolyik. Két-két barázda kö- 
zött a talaj emelkedettebb részén a növények 
vannak elültetve, melyeknek csak a gyökerét 
éri a szennyes víz. Az ily öntözött területeken 
dús tenyészet fejlődik s Parist, Berlint stb. a 
szennyes lével öntözött mezők látják el zöldség- 
nemüekkel stb. A talajcsövekben összegyűlő víz a 
teljes tisztulást mutatja s ezt a csurgalékvizet 
minden veszedelem nélkül lehet a legközelebbi 
vízfolyásba bocsátani. Néha nincs elegendő tér 
az öntözésre. Ilyenkor egy vagy több földmeden- 
cét létesítenek a térszínen, melybe aztán jóval 



több vizet eresztenek, mint amennjri a növény- 
zet részére szükséges lenne. Az ily talajszűrés 
után vastag trágyaréteg marad hátra a meden- 
cében, melynek felszínét aztán fölszántják és 
gazdaságilag művelik. 

Az öntözés azonban óriási befektetést kíván s 
a befektetésnek aránylag nem nagy a kamata. 
Ezért újabban a szennyvíztisztításnak új, sikeres 
módját találták ki, a biológiai szennyvíztisztítást. 
Az öntözés és talajszűrés is tulajdonképen nem 
egyéb, mint biológiai folyamat. Egyes mikroor- 
ganizmusok a szennyes vizet nagyon tökéletesen 
tisztítják meg, ha a tenyészetükre alkalmat és 
módot nyújtunk. Ezt a módot mesterségesen is 
előállíthatjuk. Az eljárás a következő : A szeny- 
nyes vizet előbb ülepítő és dekantáló medencék- 
ben a nagyobb és súlyosabb szilárd részeitől meg- 
tisztítják ; aztán az ú. n. er/esí;íó'-medencébe 
vezetik, melyben a szennyvíz bizonyos fokú erje- 
désen megy át, s az egyes szilárdabb alkotóré- 
szek finoman eloszlanak benne ; ekkor kerül az- 
tán a baktérium-ágyak-ra,, hol a biológiai tisztu- 
lás megtörténik. B baktériumágyak kétfélék : 
érintkező (kontakciós), vagy szűrő (perkolációs) 
medencék. A medencékben 1-2 — 2 m. vastag vas- 
salak réteget helyeznek el. Az érintkező meden- 
céket megtöltik szennyvízzel s néhány óráig a 
vizet állani, a salakkal érintkezni hagyják, és 
aztán leboesátják; a szűrőmedencékben a víz 
folytonos, lassú áramlatban megy át a salakré- 
tegen s távozik el. Néha egymás fölé több ágyat 
helyeznek el s a víz egyik ágyból a másikba jutva, 
végre teljesen megtisztul. A bűzös folyadék szag- 
talanná és tisztává válik. Néha az ágyakból Id- 
kerülő tisztított vizet még egy medencébe veze- 
tik s onnan aztán csatonián át a legközelebbi 
vízfolyásba jut. A tisztulás, ha a berendezés jól 
készült, majdnem olyan tökéletes, ínint Öntözés 
esetén s nagyon kis területen végezhető. Minden 
ilyen biológiai szennyvíztisztító-telepen nagy 
mennyiségű iszap gyűl össze az ülepedő, erjesztő 
és baktérium-medencékben. Ezt az iszapot alkal- 
mas készülékekkel összegyűjtik, trágyának ad- 
ják el, néha szárítják és elégetik. Az iszap idővel 
eltömi a baktérium-ágyak salakját, melyet időn- 
kint ki kell mosni, részben újjal helyettesíteni, 
ügy látszik, hogy az öntözés mellett ennek a 
mesterséges biológiai tisztításnak nagy a jövője. 

Ami végül a C. történetét illeti, csak röviden 
említjük meg, hogy nagyon régi ; az ó-kor hatal- 
mas városai, Babilon, Jeruzsálem, Róma, mind 
el voltak látva csatornákkal ; a római Gloaca 
maocima történelmi hírességű. De e régi csator- 
nák össze sem hasonlíthatók a modem városok 
csatornáival. Azt mondhatjuk, hogy a XIX. sz.-ig 
nagyon rendszertelen művek voltak, bár majd- 
nem minden nagy városban készítették őket. A 
XIX. sz. C.-nak fejlődését történeti sorrendjében 
adtuk elő akkor, midőn a C-t ismertettük. 

Irodalom. Bazalgette, Pest város csatornázási terve, 1869 ; 
Beiwinkler, Pest város részére tervezett csatornázások is- 
mertetése, Pest 1873; Előterjesztés a Budapesten létesí- 
tendő csatornarendszer érdekében, 1873; Vidéki László, A 
Liernur-féle csatornázási rendszer, Í873 ; Miklós Ödön, A 
városok csatornázása, 1882 ; Schaffer Antal, A városi csa- 
torna-rendszerek fejlődésének ismertetése, 1885 ; Zielinszky 
Szilárd, München város csatornázása, 1886; Klimm Mihály, 
Budapest főváros balparti részének csatornázása, 1886 



Csatőszeg: 



- 13 - 



Csausz 



Farkas Kilmán, Síkvidéki városok csatornázása, 1896; 
Bogdánfy Ödön, Budapest vízvezetéke és csatomázása, 
1906 (Budapesti Szemle). 

Csatószeg, kisk. Csík vm. kászonalcsíki j.-ban, 
(1910) 978 magy. lak. ; u. p. ésu. t. Cslkszentsimon. 
A vármegye területén itt fejlődött ki legjobban a 
nemesített lótenyésztés. A hajdan Urasfalvának 
nevezett Szt.-Simonnal társközség. 

Csatskó Imre, jogtudományi író, szül. Váczon 
1804 nov. ő., megh, Budapesten 1874 febr. 23. 
Mintán ügyvédi oklevelet is nyert, előbb jog- 
akadémiai tanár volt, aztán a kir. helytartóta- 
nácsnál működött. 1851-ben a bírói pályára lépett 
és csakhamar táblabíróvá, majd kúriai bíróvá ne- 
vezték ki. A magyar tudományos akadémia már 
1839-ben levelező tagjává választotta. Nagyobb 
jogi mimkái: Bevezetés a természetjogba és a 
tiszta általános természeti jog (Győr 1839) : Bün- 
tetőjog elemei (Pest 1850); A francia polgári 
törvénykezés, különösen a bírósági szervezet, és 
annak alapelvei {1867) : azonkívül számos becses 
jogtudományi cikket közölt a lapok- és folyóira- 
tokban. Erélyesen küzdött a halálbüntetés eltör- 
lése meUett. 

Csatt, az övek és szíjak összekapcsolására szol- 
gáló fémtagok azon faja, mely egy fémkeretből s 
ezen fémkeret egyik oldalára erősített s a körül, 
mint tengely körtil forgatható egy v. két tűből áll, 
mely utóbbit tüskének, peceknek, v. a C. nyelvé- 
nek is hívják. Nyugat-Európában a C. az ú. n. nép- 
vándorlási korban jelenik meg, s azon kor leletei- 
nek egyik jellemző darabja. Férfl-sírokban a kard- 
és övszíjat, továbbá a nyílíartó szíjat, női sírok- 
ban az övet tartja össze ; míg a felsőruha össze- 
kapcsolására még mindig állandóan a flbnla (1. o.) 
szolgál. Minthogy pedig a népvándorlást leg- 
nagyobbrészt a germán törzseknek új állam- 
alakításai töltik be s ennek folytán az ezen korból 
fennmaradt sírok legnagyobbrészt germán tör- 
zseknek temetkezései, a nyugati régészek szíve- 
sen tekintették a C.-ot germán viseletnek, annál 
is inkább, mert véleményüket hazánkban és 
Oroszországban felfedezett egykorú emlékek is- 
merete és tanulmányozása nélkül alkották meg. 
Ezek a keleteurópai leletek azonban azt bizonyít- 
ják, hogy a C. eredetét az ural- és volgamenti né- 
peknél, s a Kaukázusban kell keresni. Már a mi 
keszthelyi, páhoki, dobogói, fenéki, dráskoveczi, 
letenyei, lesenezetomaji, sümegi s az ország más 
A'idékéröl származó népvándorlási leleteink is, 
melyekben a C. általános s melyekkel a Kr. u. 
rV. sz. végéről származó római érmeket találtak, 
jóval korábbiak, mint a francia, angol és német- 
országi leletek. De még a mi hazai leleteinknél is 
sokkal korábbi időszakból való C. fordul elő a ko- 
báni sírmező mellékletei közt. Ugyancsak a bronz- 
korból a vaskorba való átmeneti időszakból isme- 
ilink C.-okat, még pedig igen egyszerű f ormájua- 
kat Permből, különösen a reánk magyarokra nézve 
igen fontos ananjinói temetőből, s a nyugateuró- 
pai ú. n. népvándorlási korral (IV— IX. sz.) egy- 
korú mordvin sírokban is egészen általános a C. 
használata. Alig lehet kétség tehát a C.-nakural- 
altáji eredete felöl ; a germánok valószínűleg a 
velük érintkező szármát törzsektől vették át és 
fejlesztették ki s a rómaiak is, amennyiben a C. 



náluk a Kr. u. 11., III. sz.-ban előfordul, csak a 
germánokkal való érintkezésnek köszönhették a 
C. ismeretét. 

Csattá, község, 1. Csata. 

Csattanós (esat.). Csattanás alatt bizonyos jel- 
legű erősebb és egyszerre egész erejében j elentkező 
hangot értünk. C. átvitt értelemben a gondolatme- 
netben vagy cselekvénysorozatban beálló várat- 
lan és erős fordulat, mely ezért meglepő és hatá- 
sos. Ilyen értelemben beszélünk C. éléről és epi- 
grammáról. A régebbi drámai technika gondosan 
ügyelt a felvonások C. befejezésére. Ezt ma, mint 
a hatáskeltés mesterséges eszközét, mellőzik. 

Csattkő, a húzóháló apacsának súlyozásáia 
való és ennek egyenletes járását biztosító na- 
gyobb kö. 

Csattogány (Accentor, iuat), 1. Szürkebegy. 

Csattogány-félék (Accentoridae), 1. Szürke- 
hegy-félék. 

Csaucso (Tshausho), a nyngatafrikai Togo 
német gyarmat egyik vidéke. L. Togo. 

Csaa-cson, kereskedő város Kvang-tung kínai 
tartományban, nem messze a Han folyó torkolatá- 
tól, kat. és evang. hittérítő állomással és állítólag 
közel 1 millió lakossal. A tiencini,1858-iki egyez- 
mény szerint ennek a kikötőnek is meg kellett 
volna az idegeneknek nyittatnia, mivel azonban a 
Han öble nehezen hozzáférhető, Szva-taut (1. o.) 
használják kereskedőhelyül 1869 óta. 

Csaucso, 1. Csttkcsok 

Csausszj, járási székhely Mohilev orosz kor- 
mányzóságban a Pronjába torkoló Basja jobb- 
j;>artján, (i»io) 4356 lak., kik nagyrészt zsidók; 
Dőr-, szappan- és faggyugyártással. 

Csausz, török katonai rang, mely már a jani- 
csár időkben is divott. A mai hadseregben az őr- 
mesteri rangnak felel meg, régebben többféle tiszt- 
séget jelentett. C.-nak hívták a törvényszéki szol- 
gát, és annak hívják a csendőröket is, akik séta- 
lovaglás alkalmával a szultánt, apasákat.ésegyéb 
méltóságokat kisérik. C.-nak hívják a fullajtáro- 
kat és futárokat, nemkülönben a rendőrségnél al- 
kalmazott testőröket. Élükön a C. bási állott, 
aki a régi szultáni udvartartásban marsaili hiva- 
talt is viselt. — C.-nak v. G. üzümü-nek hívnak 
egy szőUőf a jtát, melynek nagy szemei és nagy 
magvai vannak. 

Csausz (Felis cJiaus Güldenst.), a ragado- 
zók (Garnivora) rendjébe, a hasadtujju raga- 
dozók (Fissipedia) alrendjébe, a macska-félék 
(Felidae) családjába tartozó emlősállatfaj. A vad- 
macska és a párduc között áll. Törzse kb. 62—68 
cm. hosszú, farka 22—28 cm., marja 35—40 cm., 
súlya 6 — 9 kg. Gereznája tömött, szürkésbarna 
vagy sárgásszürke alapszínű, sötétebb pántokból 
áUó mustrázattal. Afrika legnagyobb részében, 
továbbá Ázsia D.-i és Ny.-i vidékein él. 

Csausz Márton, orvostanár, szül. Felsőbányán 
1796 aug. 9., megh. 1860 szept. 14.Tanulmányait 
Nagy- Váradon és Pesten végezte. Kezdetben pesti 
gyakorló orvosként működött, később a pesti 
egyetemen az orvosi kar jegyzőjévé, majd dékán- 
jává választották. 1834-ben a boncolástan rendes 
tanárává nevezték ki. Időközben tanulmányuta- 
kat is tett. Beutazta egész Európát és Ázsiának 
nagy részét. Járt Algériában is. 1848-ban minisz- 



Csauszik 



- 14 



Csavar 



téri tanácsossá s a pesti egyetem elnökévé nevez- 
ték ki. Végrendeletében tudományos célokra 
35,000 frtot hagyott. 

Csauszik, 1. Zausig. 

Csáva és csávapép, 1. Tímárság. 

Csáva (Stoob), kisk. Sopron vm. felsőpulyai 
j.-ban, (1910) 1390 német lakossal, jelentékeny 
agyagiparral, vasúti állomással, postahivatallal, 
u. t. Felsöpulya. Agyagipariskolája van. 

Csavajó, község, 1. Csávoj. 

Csávakék, 1. Indigó. 

Csavar v. sróf, az úgynevezett egyszerű gépek 
egyike. Ha egyenes henger palástjára lejtőt ábrá- 
zoló derékszögű háromszöget akként körülcsava- 
runk, hogy a háromszög befogóinak egyike a 
henger tengelyével párhuzamosan legyen, akkor 
az átfogója a hengeren C.-vonalat ír le. Ha ezen 
C.-vonal mentén a henger körül A vagy Q ke- 
resztmetszetű pálcát körülcsavarva gondolunk, 
nyerjük a C.-orsót Egyenlő átmérőjű üres hen- 
ger a megfelelő C.-vonalban haladó mélyedéssel 
ellátva a C.-orsó felvételére szolgáló C. -tokot adja. 
A C.-vonalnak egy, a hengert egyszer körülfutó 
része egy G-menetet képez. Két egymásra követ- 
kező C.-menetnek a C.-orsó tengelyéhez párhuza- 
mosan vett egymástól való távolsága a G.-menetek 
szélességének neveztetik. A C. egyensúlyfeltétele 
a lejtő egyensúlyfeltételeinek azon esetére vezet- 
hető vissza,amidőn függélyes irányban ható teher 
vízszintes irányú erő által egyensúlyoztatik ; ez 
esetben pedig az egyensúlyozó erő úgy aránylik 
a teherhez, mint a lejtő magassága a lejtő alapjá- 
hoz, vagyis aC.-ra alkalmazva: egyensúlykor » 
C.-on működő erő úgy aránylik a legyőzendő ellen- 
álláshoz, mint a C.-menetek szélessége a C. kerü- 
letéhez. A C-t megforgató erőnek, a mozgásnak 
egyéb legyőzendő akadályai miatt (súrlódás), az 
ellensúlyozó erőnél nagyobbnak kell lennie. 

A C. a gépek egyes részeinek összekötésére 
8 egyes géprészek mozgatására való. A C. -me- 
net lehet négyszög, félkör v. trapéz keresztmet- 
szetű s ezt alkalmas vágó eszközzel a hengeres rúd 
ból magából vágják ki, egyik végére pedig a cél- 
nak megfelelően négyszögletes, hatszögletes, hen- 
geres, kúpos vagy félgömb alakú fejet készítenek. 
A kötésre használt C.-okra a tárgyak összekö- 
téséhez többnyire G. -tokot használnak, mely- 
nek belsejében a C.-nak megfelelő hasábok 
vannak vágva. A tok alakja többnyire olyan, mint 
a fejé, és az összekötendő tárgyakat vele a C. 
fejéhez szorítják. Némely esetben a tokot az ösz- 
szekötendő tárgyak egyike képezi, sőt nem ritkán 
a esavarfejet is mellőzik és a C. mindkét vé- 
gére C-t vágnak. A C-t ilyenkor az összekö- 
tendő ti ^gyak egyikébe csavarják, a másik tár- 
gyat pedig C-tokkal szorítják hozzá. Az olyan 
C-t, melynek egyik végén fej van, külön tokja pe- 
dig nincs, fejes-G.-^nak, az olyant pedig, melynek 
feje és különálló tokja van, tokos G.-nak és végre 
az olyant, amelynek feje nincs és fej hiányában 
a tárgyak egyikébe csavarják, csapos vagy íő- C.- 
nak nevezik. Hasábjaik keresztmetszetének alakja 
szerint éles, lapos, gömbölyű és trapéz-hasdbú v. 
menetű C-okat különböztetünk meg. Tárgyak 
kötéséhez leginkább az éles C-t használják, míg 
a többit tárgyak mozgatására, különösen a-szer- 



számgépek késtartóihoz vagy sajtolásra, az ú. n. 
C-sajtókhoz használják. 

Az éles hasábú C-ok közt méreteiket illető- 
leg két rendszert különböztetünk meg : az egyik az 
angol Witworth-, a másik pedig az amerikai Sel- 
lers-féle rendszer. Európában általában a Wit- 
worth-rendszerű C-okat használják, melyben a 
hasábmélysóg az emelkedésnek 0;64 része, a ha- 
sáblapok hajlásösszege pedig 6b°. Általában kívá- 
natos, hogy az összes gyárak C-vágó szerszámjai 
egy rendszer szerint legyenek készítve, és a C-ok 
ugyanazon rendszer táblázata után készüljenek, 
hogy a C-okat és a hozzá való kulcsokat a táb- 
lázat számjának megjelölésével bármely gyárból 
meg lehessen szerezni és hogy a C-tokokat ugyan- 
azon számú C-ok között felcserélhessék. Ez na- 
gyon megkönnyítené a gépek szétszedését, össze- 
rakását és javítását. Durva, nyers tárgyakra kari- 
kát szoktak a C-tok alá fektetni, hogy az simább 
felületre feküdjék fel. Az ilyen alsó karika átmé- 
rőjét a C-tok szélességénél egyharmad résszel na- 
gyobbra készítik, vastagsága pedig 3—5 mm. Ha 
vastag fához csatolnak valamely tárgyat, a C- 
tokot a fa maga is képezheti. Az ily célra használt 
ú. n./a-C.-oArigen vékony hasábot nyernek s ezek 
annyira élesek, hogy a fába könnyen bele vágják 
magukat anélkül, hogy annak szálait megszag- 
gatnák. A fa-C-t csak a farostokra merőleges 
irányban használják, mert különben kettémetszi 
a rostokat s a hasábok közé szorult rostszálakkal 
együtt kijön a fából. A C-nak hasábbal fedett része 
kissé kúpos, hogy a fában megszorulhasson, sima 
része azonban hengeres szokott lenni. 

A C-ok tolgaikkal együtt rendeltetésüknek 
megfelelően nagyon sotíéle alakban készülnek, 
néhány általánosabban használt alakot a követke- 
zőkben ismertetünk. 

Az 1. ábrán egy éles hasábú hatszögletes fejű 
tokos C látható, míg a 3. ábra ugyanilyen lapos 
hasábú C-t mutat. Mindkettőnek tokja hatszög- 
letes ós alátét-karikával van ellátva, a C-szár 
esztergályozott hengeres. A 3. ábrán a fej négy- 
szögletes, mely a tok rácsavarása közben a mellette 
lévő falban akad meg. A 4. ábra fejetlen C, mely- 
nek mindkét végén C.-tok van, ez oda jó, hol fejes 
csavar valami akadály , 

miatt nem dugható be. [T i 7 1 
Az 5. ábra mélyített fejű Cj-J 
csavar bevágott kúpos 
fejjel. Ennek fordítása- 
kor lapos csavarhúzót 
használunk. Sima felü- 
letre alkalmas. 

A 6. ábra négyszög- 
letes fejű C Ennek for- 
gatására zárt fejű kul- 
csokat használunk, mert 
a fej oldallapja keskeny. 
A 7. ábra kézzel szorít- 
ható állító C, a fej kerü- 
lete rovátkolva van, hogy 
forgatáskor a kézben ne csússzék. A 8. ábra 
kétszárú csavar, kúpos mélyített fejjel. Ezzel há- 
rom tárgyat is kapcsolhatunk össze s oly esetben 
is használjuk, midőn a C-t az egyik tárgyba me- 
reven kell beillesztenünk. A 9. ábrán ú. n. csa- 



é 




Csavar — 1 5 — 

pos C. van. Ennek mindkét vége megvágott, feje 
nincs, hanem egyik száránál fogva az egyik kap- 
csolandó tárgyba csavarják, míg a másik tárgyat 
a C.-tok szorítja oda. A megvágott részek között 
lévő darabja hengeres ugyan, de a forgás eUen 
egy oldalnyúlványa van, mellyel a felső tárgyba 



^"f-^p 


'Yf ' 


1 




4 



3. ábra. 




4. ábn. 



megkapaszkodik. A 10. ábrán a horgony-C. a 
felülnézetből látható és kihúzott vonalakkal ábrá- 
zolt tcglány alakú nyíláson át lebocsátható és 
midőn a fej az üreg fenekét éri, a C-t 90° alatt 
elfordítjuk s így a fej vállai kapaszkodó pontot 
nyernek. A 11. ábra félfejú, ú. n. kampós C. Ez 
csak úgy használható, ha a C.-nak a fejjel szem- 



Csavar 



ilyen esetben nem fektethetjük a téglára, mert 
a fej csak kis felületen érintené a téglát és szét- 
morzsolná, ezért a fal felszínétől 0-8— 1'5 mé- 
ternyi távolságra öntöttvas tartót falazunk a 
falba, a C.-nak horgony alakú fejét pedig ebbe 






8. ábra. 



9. ábra. 



ben erős támasztója van, mert különben a C. 
hátrahajlik. 

A i2., 13. és 14. ábrák átlós C.-ok. Ezek egy- 
máshoz távolabb álló tárgyakat kapcsolnak össze. 
A 12. ábrán az egyik tárgyba bele van csavarva, 
míg a másikat két C.-tokkál kapcsolja oda. A 13. 
ábrán mindkét tái^yat C. -tokkal fogja meg, az 
egyik meUett ráforrasztott gyűrű, a másik mel- 
lett pedig a tárgy pontos beállítása után felerősít- 
hető gyíirű van. A 14. ábrán a C. mindkét végén 
két C.-tok van s a tárgyakat ezekkel egymáshoz 
tetszésszerinti távol- 
ságralehet állítani. A 
lő. ábra a kőbe vésett 
C.-ok leggyakoribb 
alakja. A fej csonka 
^ gúla alakú, melynek 
^ élein bovagdosással 
képezett körmök van- 
nak. A kő a fej alak- 
jának megfelelően ki- 
vésetik olyan szé- 
lesre, hogy a fej alsó 
vége a vésett felső 
Yégén könnyen keresztül mehessen, a köztük tá- 
madt hézag pedig cementtel, ólommal v. kénkővel 
önthetö ki. A C.-tokot csak a beöntött anyag meg- 
keményedése után húzznk meg. 

A 16. ábra téglafalba való alapozási C-t ábrá- 
zol. Ilyen C-okat motoroknak téglából rakott 
alapjához való kötésére használnak. A C. fejét 




10. ábra. 



11. ábra. 




18. ábra. 



13. ábra. 



14. ábra. 



15. ábra. 



akasztjuk. A falba, valamint az öntvénybe kes- 
keny téglányalakú nyílást készítünk ós a C-t 
a fal felépítése után felülről dugjuk be, s midőn 
a fej lent van, a csapot 90° alatt elfordítjuk s kissé 





17. ábra. 



felhúzzuk, hogy vállaival az öntvényben megakad- 
jon. A 17. cü/ra szintén téglafal vagj^ köalaphoz 
való alapozó C-t mutat , itt a C vége ki van 
vésve s a vésetbe fektetett ék képezi a C fejét. 




18. ábra. 



80. ábra. 



Az ék és a fal közé a fentebb említett okokból 
széles vaslapot fektetünk. Az ilyen alapozatban 
alul a fal széléig nyúló csatornát kell hagjninnk, 
hogy az éket a C vésetébe bedughassuk. A 18. 
ábra öntött tárgyaknak C-ral való lekötését rau- 



Csavarás! mérleg 



16 — 



Csavarbiztosítás 



tatja. Az egymóst érintő felületek megfelelően ki 
vannak mélyítve, úgy hogy a tárgyak csak kes- 
keny felületeken, az úgynevezett munka-léceken 
érintik egymást. Ez különösen azért célszerű, mert 
Így kisebb felületet kell fa- 
ragni és reszelni, a munka 
pedig olcsóbbá válik. A csa- 
vartokok felfekvósére szin- 
tén néhány mm. magasságú 
raunkalécet alkalmazunk és 
csak azoknak tetejét dolgoz- 
zuk meg. 
A 19. ábrán a felső tárgy 
jobboldalán keskeny nyúlvány van, mely az al- 
sóba kapaszkodik. Ez a nyúlvány úgy a jobbról, 
mint a balról jövő nyiró erők ellen védi a C-t. 

A 20. ábrán a két öntöttvas lapban a C, körül 
köralakú mélyedés van, melyek a C.-ra dugott 
gyüríit foglalják magukba. Ez a gyűrű a C-t az 




21. ábra. 






•Ai 


rti 








] 






: 








l I J 




1 1 



22. ábra. 

oldalerők nyiró hatása ellen teljesen megvédi. A 
J21. ábrán az a kötési mód van feltüntetve, 
mellyel a szerszámgépeken, úgymint gyalukon 
és esztergagépeken a megmunkálandó tárgya- 
kat szokás leszorítani. A meghajtott vas helyett 
gyakran egyenes vasat használnak s a tárggyal 
szemben alkalmas vasdarabot fektetnek a szorító 
vas alá támpontul. A 32. ábra azt a csövek- 
nél és edényeknél alkalmazni szokott perem- 
kötést mutatja, melyben a peremet bordákkal 
merevítik. 

Az álltíő G. oly géprósz, mellyel vasrúdra 
dugott karikát a rúdnak bizonyos pontján rögzí- 
tenek. Szerkezete alkalmas fejjel biró fémrúd, 
melynek egész hosszára C van metszve, feje hat- 
szegletes, hengeres, négyszegletes vagy kúpos. 
Könnyen h ozzáf érhető helyeken a fejet bemélyltik. 
A szár vége néhány cm. hosszban a C-mag vas- 
tagságának megfelelő vastagra készül, hegye 
pedig kissé domború vagy kúpos, hogy a szorítás 
alatt támadt esetleges duzzadás kicsa varasát meg 
ne akadályozza. 

Nálunk C-ok nagyban való gyártásával az Első 
magyar csavargyár részvénytársaság foglalko- 
zik, mely e speciális cikk gyártására mintaszerű 
berendezéssel bir. 

Csavarási mérleg v. inga, Goulomh-féle mér- 
leg. Kis erők mérésére szolgáló igen fontos fizi- 
kai műszer, annak felhasználásán alapszik, hogy 
valamely drót megcsavarásához sziikséges erő 
arányos a csavarás szögével. Alakja a célja 
szerint igen különböző lehet, lényegében azon- 
ban függőlegesen felfüggesztett hosszú, vékony 
fémdrót (esetleg kvarcfonál), az alsó végén víz- 
szintes rudacskával (kar), amely egyik végén 



a mérendő erőnek alávetett testet, pl. elektro- 
mozott gömböt, ha az elektromos testek közötti 
erőt mérjük (1. Coulomb), a másikon megfelelő 
ellensúlyt hord. Ha amahhoz másik, pl. ugyan- 
olyan nemüen elektromozott gömböt közelítünk, 
a köztük működő taszítás folytán a mérlegkar 
elfordul annyira, míg a csavarásnál fellépő ru- 
galmas erő a taszítással egyensúlyt nem tart. Az 
elfordulást a kar mellé helyezett fokosztáson v. 
tükörleolvasással (1. o.) mérjük le, ebből s a drót- 
nak kisérletUeg meghatározott csavarási nyoma- 
tékából (1. Rugalmasság) a taszító erő nagyságát 
az arányosság folytán kiszámíthatjuk. Legfonto- 
sabb alkalmazást a C a tömegvonzás (1. o.) ki- 
mutatásánál s mérésénél (1. CavendishS), továbbá 
a nehézségerőnek (1. o.) báró Eötvös-féle vizsgá- 
lati módszereiben nyerte. 

Csavarbiztositás. Rezgést és rázkódást szen- 
vedő csavarkötéseket különféle módon biztosíta- 
nak a meglazulás ellen. E biztosítás kétféle elv 




1. ábra. 



2. ábra. 



3} ábra. 



szerint vihető keresztül, vagy úgy, hogy a csavar- 
tokot az összekapcsolt tárgyak egyikéhez kapcsol- 




4. ábra. 



ják, vagy pedig úgy, hogy a csavartokotj hozzá- 
kapcsolják a csavarhoz. Ezek közül néhány módot 




5. ábra. 



6. ábra. 



ábráink mutatnak. Az 1. ábra a kettős esavartok- 
kal való biztosítást mutatja. Ez a legrégibb s a- 
legkedveltebb mód, különösen oda jó, hol a tárgj'a- 
kat nem szoríthatjuk erősen egymásra. A csavar- 
tokot a tok és orsó hasábjainak erősebb egymás- 



Csavartej 



17 — 



Csavarkulcs 



hoz nyomásából származó súrlódási ellenállás védi 
meg a felbomlástól. . A 2. és 3. ábrán az orsó át 
van fúrva s egy szétnyitható sasszeg, illetve egy 
sasék van átdugva. A 4. áira'w a tárgyból kiálló 
nyúlványokba van tolva a sasszeg. Az 5. ábrán 
pedig egy megakasztott horog kapaszkodik a csa- 
vartok bevágott peremének fogaiba. A 6. áb- 
rán a csavartok alatt egy domborúan felduzzasz- 
tott rugalmas acél karika van, mely rugalmas- 
ságánál fogva a csavartokot még akkor is erósen 
feszíti a csavarhasábokra, midőn a rázkódások 
folytán már néhány fokkal visszafelé fordult is, a 
csavartok teljes meglazulását tehát késlelteti. 

Csavarfej, 1. Csavar. 

Csavarfelület akkor keletkezik, ha egy görbe 
csavarmozgást (1. o.) végez, oly módon, hogy egy 
tengely körül áUandó sebességgel forog s emel- 
lett a tengellyel párhuzamosan állandó sebességű 
eltolódást szenved. Ha a mozgó vonal egyenes, 
akkor a C. zárt vagy nyitott, aszerint, amint az 
egyenes a tengelyt metszi v. nem metszi. Ha az 
egyenes a tengelyt merőlegesen metszi, akkor a 
C. egyenes, különben pedig ferde. 

Csavarfíóró (ném. Gewindbohrer), a legfon- 
tosabb gépészeti szerszámok egyike és csavarme- 
net vágására való (lyukban, csavartokban). Tulaj- 
donkép egy részben kúpos, részben hengeres 
acél csavar, azzal a különbséggel, hogy hosszában 
3—4 barázda van belevágva, miáltal a csavar- 
hasábok 3— 4-szer megszakítva, metsző éleket 
kapnak. A C-t kúpos végénél fogva a IjTikba 
dugjuk és lassú forgatás által beléje csavarmene- 
tet vágunk. Használható csavarmenet készítése 
egyszeri vágással nem minden anyagban sikerül, 
azért 2—3 részre osztjuk a munkát ú. n. elő-, után- 
és készre vágó C.-val. A C. használható mint kézi 
V. gépszerszám s első esetben az ú. n. fordító vas 
segélyével forgatjuk : ez egy hosszabb-rö^'idebb 
vasrúd, a közepén négyszögletes lyukú fejjel, 
mely a C.-nak szintén négyszögletes fejére illik. 

Csavargás. A magyar Kbtk. szerint közbizton- 
ság elleni kihágás, mely nyolc napig, két éven 
belül törtónt visszaesés esetében egy hónapig 
terjedhető elzárással büntetendő. Csavargó a tör- 
vény fogalommeghatározása szerint az, akinek 
bizonyos lakhelye nincs, v. azt elhagyja és fog- 
lalkozás vagy munka nélkül csavarog, ha a ható- 
ság által kitűzött határidő alatt sem a fentar- 
tá^ra szolgáló eszközöket, sem azt, hogy tisztes- 
séges megszerzésükre törekszik, kimutatni nem 
képes. Az életkoruk 16-ik évét be nem töltött 
csavargók ott, ahol javítóintézet van, egy évi tar- 
tamra javlt^iintézetbe szálUtandók. A törvény 
pénzbüntetéssel bünteti a szülőket, gyámokat, 
gondnokokat v. felügyelőket, akik 16-ik évüket 
be nem töltött gyermeküket, gyámoltjukat, gond- 
nokoltjukat, illetve felügyelettik alatt álló egyént 
csavarogni engedik s ellenük a házi fegyelem 
rendszabályait a lehetőségig nem alkalmazzák. 
A bűnügyi statisztika a C-t a bűnösség oly kiváló 
tényezőjének bizonj-ítja, hogy a C elleni enyhe 
rendszabályaink a közbiztonság érdekében nem 
kielégítők. A csavargók állandó társadalmi ve- 
szélyt képeznek, mely ellen a társadalom erélyes 
megvédelmezéso indokolt és szükséges. A legal- 
kalmatosabb eszköz a célszerűen elrendezett 

Révai Abyy LeirBama. V. Ml 



kényszermunka. A külföldi törvények a C ellen 
jóval szigorúbbak. így a német Btk. szerint nem- 
csak a büntetés súlyosabb, hanem a csavargó a 
büntetés kiállása után a rendőri hatóságnak ad- 
ható át, mely öt két évre dologházba küldheti v. 
közmunkára alkalmazhatja. 

Csavargó, 1. Csavargás. 

CsavargŐ2!Ös, 1. Gőzös. 

Csavarhúzó í.^rófTiúzó), vésőszerű, tompa élű 
forgó szerszám, amelyet nyele által vagy csak 
kézzel vagy furdancsba fogva ezzel, esetleg közlő- 
művel kapcsolatosan motorral forgatunk. Hasz- 
náljuk csavarok megerősítésére kötésnél és ezek 
kiemelésénél, a csavarkötés megoldásánál. 

Csavarkapocs, 1. Járóműkapcsolás. 

Csavarkerék. Egymást keresztező tengelyek 
forgatására használt olyan fogaskerék, melynek 
fogai a kerék-koszorún nagy emelkedésű csavar- 
vonalban hajlanak. L. Fogaskerék. 

Csavarkötés, a géprészeknek egybekaiKísolá- 
sára általánosan használt kötés. Azokat a részeket, 
melyeket többször szét kell venni, többnyire csa- 
varral kötik össze, üiert a legerősebb C is szükség 
esetén könnyen szétvehető. A szerkesztőnek min- 
dig gondoskodni keU arról, hogy a C-t úgy szer- 
kessze, hogy abban a csavart csak húzó erő tá- 
madhassa meg, a nyiró erők hatása ellen pedig 
a kötendő tárgyakból kinyúló alkalmas nyúlvá- 
nyok védelmezzék meg. L. Csavar. 

Csavarkulcs, a csavarok szorítására és meg- 
oldására való eszköz. Alakja a csavartok megfo- 
gására alkalmas villás fejű vasrúd, melynek mé- 
retei olyanok, hogy kézzel kényelmesen átmar- 
kolhatók legj^euek s vele a csavar megszorítására 
szükséges erőt egy ember kifejthesse. A csava- 
rok méreteinek sokfélesége szükségessé tette 
oly C-ok készítését, melyeknek fejét a különböző 
csavartokok méreteihez állíthassák be. Ilyenek az 
úgynevezett különleges C-ok.Ezek között legálta- 
lánosabban az úgynevezett francia C-ot és az an- 
gol C-ot használják. Az angol C. alkalmazható 

A 




-ir^" " " " " ^ 43" 



te 



Praacia csaTu-kalcs. 

különböző méretű csavarfejek vagy csavartokok 
fordítására. A kulcsszáj szélességét bizonyos ha- 
tárig tetszés szerint növelhetjük. A fej egjik ága 
a lapos kulcsfejjel egy darabból van, másik á^- 
nak pedig fogazott rúdja van, mely alkalmsán 
vezetve a fejben egy Idsméretü végtelen csavar- 
ral mozgatható. Smith Saleb a közönséges kul- 
csok egyik szárát rövidebbre ajánlja készíteni, 
hogy a csavartokot gyorsabban foghassák meg 
vele. A francia C, mint az ábra láttatja, két 
fő részből áll. Az egyik a szorítófejek egymáshoz 
való helyváltoztatásí'it célzó mozgás létrehozá- 



Csavarkűt 



— 18 — 



Csavarvonal 



sara szükséges sróf ozatot, a másik pedig az ennek 
vezetésére való keretet és a fordítható nyelet 
alkotó sróf tokot alkotja. A sróftokot magába fog- 
laló nyél külső része végig hatlapu hasábot képez 
és forgatásával a sróftokot közrefogó száj ajkait 
a mindenkori sróf tok méreteinek megfelelő távol- 
"feágra állíthatjuk. 

Csavarkút (uém. Propellerbrunnen). Az az 
aknaalakú kivágás a hajónak hátsó fedélzetén, 
amely levezet a gépcsavarhoz. Ilyen C. csak oly 
régi hajókon található, melyeken nem a gép a fő 
mozgató erő, hanem a szél, illetve a vitorla, a gép 
■pedig csak kisegítő motor gyanánt szolgál. Hogy 
a vitorlának kizárólagos használatánál a csavar 
szárnyai a víznek ellenállván, a hajó tovahala- 
dását ne akadályozzák, a csavart forgó tengelyéről 
lekapcsolják és a csavarkútba a víz felszíne fölé 
húzzák. Oly hajókon, melyeken a csavar a vízből 
ki nem emelhető ugyan, de forgó tengelyétől elvá- 
lasztható, a be- és kikapcsolásnak művelete a 
C.-nál hosszunyelű srófkulcsok segélyével törté- 
nik, hogy a csavar a tengelyen szabadon forog- 
hasson. 

Csavarmag. A csavar rúdjának azt a részét 
nevezik így, melyre a hasáb v. menet csavarodik. 
L. Csavar. 

Csavarmenet, 1. Csavar. 

Csavarmozgás akkor jön létre, ha egy test, v. 
egy geometriai idom egy egyenes vonal, a C. 
tengelye körül forog s egyszersmind a tengellyel 
párhuzamos eltolódást szenved. Valamely test- 
nek bármely mozgását, amelynek következtében 
egyik helyzetből a másikba kerül, csavarmozgá- 
sok egymásutánjának tekinthetjük. 

Csavarodás (torsio). Valamely eredetileg 
egyenes szerv (1. az I. ábrát) egy síkban való 
meghajlása a görbülés (II. ábra), ellenben C, 





ha a szerv tengelye megmarad egyenesnek, de 
az eredetileg egyenes oldalélek csavarvonalban 
helyezkednek (III. ábra), végül teker ödzésmk 
mondjuk, ha az egész szerv mint egy csavar 
menete görbül meg (IV. ábra). A C. növénye- 
ken nem ritka jelenség és sokszor igen külön- 
böző okok hozzák létre. Nem ritkán más, a ren- 



destől eltérő képződéssel szokott járni, például 
a szár feldagadásával és megrövidülésével. Sok 
esetben élősködők okozzák, nevezetesen a levél- 
tetvek. Élősködő gomba hozza létre az erdei fenyő 
szárának C.-át. A fatörzsek C.-a nem tekinthető 
rendellenességnek, amennyiben a külső fás ré- 
szek és a kéregrészek helyezkednek el csavaro- 
sán, pl. a vadgesztenye törzsén ; ezek ugyanis 
későbben keletkezve, hosszabbak, mint a hasonló 
magasságban régebben keletkezett belső részek, 
minthogy pedig a törzsek már nem nyúlhatnak 
meg, kénytelenek a hosszabb elemek, hogy el- 
helyezkedhessenek, ferde irányban helyezkedni. 

Csavarodási görbe, 1. Görbe vonal. 

Csavarodó növények, 1. Tekerödző növények. 

Csavarorsó, 1. Csavar. 

Csavaros ékkötés. Az ékkötések azon csoport- 
jához tartozik, melyben az éket a végére készí- 
tett csavar húzza be az ék vésetébe. 

Csavarsajtó. Csomagok v. más tárgyak össze- 
sajtolására való gép. Szerkezete két egymás fölött 
álló, erős rudakkal egymáshoz kapcsolt vaslap. Az 
alsó lap, mely a földön fekszik, a sajtolandó tárgyat 
tartja, a felsőbe pedig a szorításra váró erős csa- 
var van odacsavarva. A szorító csavar felső ré- 
szén a hajtó rudak felvételére alkalmas fej van, 
alsó végén pedig a szorító vaslapot tartja. 

Csavarszeg v. sróf szeg, közvetett fakötések 
létesítésére szolgáló, vasból készült, éles menetű 
hegyes végű sróf. Újabb találmány, melyet csak 
azóta lehet széltiben alkalmazni, mióta gépekkel 
gyártják. 

Csavarszorító v. enyvesztő, a faiparban eny- 
vezésnél rendesen használt szorítókészülék, mely 
lényegileg egy 3 oldalas merev ráma, a negyedik 
oldal pedig egy csavarorsó, mellyel a szorítandó 
tárgyakat az alsó rámadarabhoz erősen le lehet 
szorítni. A csavar&a/i; hasonló célra szolgál nagy 
lapok furnirozásánál. 

Csavart cső, 1. Csö. 

Csavartok (ném. Mutter). A géprészek oldható 
kötéseihez használt csavar végére való tok. 
Alakja többnyire batszegletes v. négyszegletes 
hasáb, belsejében pedig csavar van vágva ; gyen- 
gébb kötésekhez azonban, ha ezt stirűn kell meg- 
oldani, a kézzel való forgatáshoz alkalmas nyúl- 
ványai is vannak. Némely esetben az összekötendő 
tárgyak egyike képezi a tokot. L. még Csavar. 

Csavarvágó v. sróf vágó oly wa. készülék, mely- 
nek segítségével a fémrudakra csavarmenetet 
(srófmenetet) vágnak. Kisebb műhelyekben és 
vidéki szerelésekhez a kézi C-t, nagyobb mű- 
helyek és gyárak, ahol több vascsavart kell 
készíteni, a C.-gépeket használják. A kézi C. egy 
kétnyelü keretbe illesztett ós sróíFal állítható, 
keményre edzett acél vágóbélésböl áll. Minden 
kerethez több, különféle nagyságú srófhoz való 
vágóbélés készül. — A fa-C. a vas-C. hoz hason- 
lító, azonban durvább szerkezetű készülék, melyet 
az esztergályos és szerszámkészítő fából való 
csavarorsók vágására használ. 

Csavarvonal akkor keletkezik, ha egy pont 
csavarmozgást (1. o.) végez, oly módon, hogy ál-" 
landó sebességgel forog a tengely körül s egyszer- 
smind a tengellyel párhuzamosan állandó sebes- 
ségű eltolódást szenved. A C. oly egyenes kör- 



Csavarzat 



19 — 



Csazma 



henger felületén van, melynek alkotói a tengely- 
lyel párhuzamosak. 

Csavarzat (ném. Drall). A modern lőfegyve- 
rek csöve beliüröl nem sima, hanem csavarsze- 
rüen forduló barázdákkal, az ú. n. huzagok-kal (1. 
0.) van ellátva. A esőfuratnak a mélyebben fekvő 
huzagok között ievő kiálló részeit ormózatok-nak 
(1. 0.) nevezzük. Azon célból, hogy a jelenleg al- 
kalmazott hosszlövedékeket hossztengelyük körül 
való forgásra kéuyszerltsük, a huzagoknak esa- 
varszerű fordulatot adunk, melyet C.-nak neve- 
zünk. Azon utat, mely alatt a lövedék a csőten- 
gely irányában egy teljes fordulatot tesz, C- 
Iwsszndk (Drall -Lange), azon szöget pedig, melyet 
a C.-vonal a bármely pontján át a csőtengellyel 
egyenközüen húzott egyenessel bezár, C. -szögnek 
(Drallwinkel) nevezzük. Ha ezen szög mindenütt 
egyforma, akkor állandó, ha pedig a csőtorkolat 
felé fokozatosan nagyobbodik, dikkov fokozatos G- 
a neve (konstanter, Öletve Progressiv-DraU). A 
C.-nak kisebb v. nagyobb volta a lövedék haladó 
mozgásának sebességével szemben nagyban be- 
folyásolja a lövedék forgássebességét (Rotations- 
gesehwindigkeit), melynek az a rendeltetése, 
hogy a lövedék repülésének viszonyait akként 
szabályozza, hogy ezáltal a légellenállás gyengít- 
tessék és a lövedék tengelyét lehetőleg a mozgás 
irányában megtartsa, vagyis hogy a lövedék át 
ne billenjen, mert különben nem csúcsával, ha- 
nem hosszlapjával találja a célt. 

Csávázás, a fémek felületének kémiai tisztí- 
tása. A tárgyra tapadt olajat vagy zsírt feloldjuk, 
vagy elszappanositjuk. A kisebb és finomabb tár- 
gyakat éterbe, benzinbe vagy más jó zsiradék- 
oldó anyagba,pl. petróleumé terhe mártjuk s ezután 
vízzel leöblítjük. A nagyobb és durvább tárgya- 
kat, különösen akkor, ha bizonyos fokig melegít- 
hetők (pl. réz, sárgaréz, bronz, vas, ezüst), 1 rész 
marónátron és 10 rész \az oldatában főzzük, ek- 
kor a zsiradék elszappanosodik. Mivel az erős lú- 
gok az ónt és cinket megtámadják, ezeknek zsír- 
talanltására 1 rész hamuzsír vagy szóda és 10 
rész víz meleg oldatát használjuk. A főzés V4— Vg 
óráig tart. A kivett tárgyakat ^izzel leöblítjük és 
viz, marómész és iszapolt kréta keverékével m^- 
tisztítjuk. A tárgy zsiradéktél mentes, ha vízbe 
mártva, felszínén szigetek nem keletkeznek. A 
csá vázas másik célja a tárgy felületén levő oxid- 
réteg eltávolítása. — C. v. pácolás gazd. ért. A 
gabona vetőmagjának a vetés előtti beáztatását 
valaminő olyan folyadékba, amely az üszögspórá- 
kat elöli (pl. kénsav, rézgálicoldat), nevezik a gaz- 
dák C.-nak. L. bővebben Gab&naüszög. — C. a 
timáriparban, l. Tímárság. 

Csávoj (azelőtt Csavajo), kisk. Nyitra vm. pri- 
vigjei j.-ban, (laio) 1244 tót lak. ; u, p. Bélapataka, 
n. t. Nyitranovák. 

Csávolszky, 1. József, címzetes püspök, váczi 
kanonok, szül. Bujákon (Nógrád vm.) 1843 ápr. 
10., megh. Váczon 1905 máj. 9. Előbb mint ne- 
velő, majd mint püspöki szertartó működött; 
utóbb a szemináriumban s a főgimnáziumban a 
bölcselet tanára, 1882. püspöki titkár és szentszéki 
ülnök, 1885. székesegyházi kanonok és a papnevelő 
igazgatója, 1901. ozerói címzetes püspök lett. 
Különféle egyesületekben sokat dolgozott a nép 



érdekében. Földmives köröket alapított és az ú. 
n. József-intézetet létesítette, amelyben a taní- 
tók gyermekei kapnak teljes ellátást. Számos is- 
kola is az ő bőkezűségéből épült föl. ]künt az egy- 
házmegyei iskolák fótaufelügyelője, kiváló buz- 
góságot fejtett ki a népnevelés érdekében. 

2. G. Lajos, politikus és hirlapiró, C. 1. test\'ér- 
bátyja, szül. Bujákon 1841 jún. 3., megh. Buda- 
pesten 1909 márc. 13. Középiskoláit a főváros- 
ban és Győrött végezte és már tanuló korában 
kedvvel foglalkozott a szépirodalommal. Első 
hírlapi cikke a kiegyezés évében jelent meg a 
Hon-ban, melynek Skorpió álnév alatt 1869-ig 
egyik főmunkatársa volt. Nem mindennapi, de 
szertelen és alig fegyelmezhető tehetsége volt az 
újságíráshoz; politikai ellenfeleit, a Deák-páit 
tagjait kíméletlenül, durván, sőt igazságtalanul 
támadta. 1869-ben a Csemátony vezetése alatt 
megindult balközépi Ellenőr c. lap munkatársa, 
1872. mint Tisza Kálmán híve orsz. képviselő 
lett. A fúzió után a szélsőbalhoz csatlakozott s e 
párt elveinek propagálására megalapította az 
Egyetértés c. napilapot, melyet kitűnő adminisz- 
trativ képességeivel az akkori magyar sajtó egyik 
legtekintélyesebb orgánumává tett. 1896-ig volt 
képviselő és a függetlenségi párt tagja s 1899. 
vált meg az Egyetértés szerkesztőségétől. Poli- 
tikai hanyatlását szokatlan hevessége és szemé- 
lyeskedése, anyagi bukását pedig a merész spe- 
kulációk okozták. Mint egészen elfeledett, lejárt 
politikus élete utolsó éveiben egy-egy röpirattal 
adott magáról életjelet, de szavának már semmi 
súlya sem volt. Művei : Böpirat a választókhoz 
(Pest 1872) ; Ami a haloldalon történik (Budapest 
1873) ; Vezérembereink (u. 0. 1900) ; Ausztria és 
Magyarországjövő átalakulása (1901) ; A kiegye- 
zés (1902) ; Királyunk és tanácsosai (1902) ; A 
hitehagyottak (1907) ; Az árulás története (1908) 
stb. 

Csávoly, nagyk. Bács-Bodrog vm. bajai j.-l)an, 
(1910) 3009 német, dalmát és magyar lak., önse- 
gélyző kötelék mint szövetkezet, te^zövetkezet, 
gőzmalom ; postahivatal, u. t. Bácsbokod. 

Csávos, nagyk. Torontál vm. módosi j.-ban, 
(1910) 1048 német, magyar és szerb lak. ; posta- 
hivatal, telefonállomás. 

Csávossy Béla ícsávosi és bobdai) báró, poli- 
tikus, szül. Temesváron 1848 szept. 12. Közép- 
iskolai és egyetemi tanulmányait a fővárosban 
végezte. Mint Torontál vmegyének egyik első 
virilistája a vmegye közéletében játszott szerepet ; 
1870. aljegyző, 1871. belügSTniniszteri fogalmazó 
lett. 1875— 1905-ig a párdányi (Torontál vmegye) 
kerületet képviselte szabadelvüpárti programmal. 
1892— 1905-ig a képviselőház háznagya volt. Mi- 
dőn a szövetkezett ellenzéki pártok 1905. több- 
ségrejutottak, a képviselőházi dai-abontok fizetése 
miatt polgári perrel támadták C-t, de a bíróság 
felmentette. Azóta nem vesz részt a politikában. 
A jótékonysági mozgalmakban való szerepléséért 
a király 1911. bárói rangra emelte. 

Csazma (Cazma), 1. folyó Horvát-Szlavonor- 
szágban, Belovár-Körös vmegyében, ered a Bíló- 
hegységben, Verőcze vmegye határán, eleintén 
Ny. és ENy. felé folyik, utóbb D. felé kanyarodik 
8 Okoli községen alul a Lonjába szakad, mely e 



CsAzmal főesperesség 



- 20 - 



Csecsemő 



Szávába önti vizét. — 2. C, adók. ugyanazon 
vmegye C.-i j.-ban, (1900) 1160 horvát-szerb lak., 
a járás széklielye, járásbíróság, telekkönyv, adó- 
hivatal és csendőrörs ; posta- és táviróhivatal, 
takarékpénztár, hitelszövetkezet. Régente váris- 
pánság széke volt ; Szent László király, midőn 
a zágrábi püspökséget alapi tá, C-t és kerületét a 
püspökségnek adományozá. A XIII. sz.-ban a vi- 
dék Somogy vármegye kiegészítő része volt, s 
akkor a várispánság már nem létezett. 

Csázmai föesperesség, a mai Belovár-Körös 
vármegyében a Csazma és Lonja folyók mentén 
a^ Garics hegységig terjedt. Hozzátartoztak azon- 
ban a szenesei ós guestyai esperességek is. Ké- 
sőbb ez alesperességek fő esper esi rangra emel- 
kedtek s ekként ma is fennállanak, de más terü- 
lettel. V.ö. Csánki, Körös vármegye (71—78). 

Cséa (növ.), 1. Acaeia. 

Cseb, kisk. Hunyad vm. algyógyi j.-ban, (1910) 
869 oláh lak. ; u. p. és u. t. Zalatna. Vadregényes 
sziklák közt a Csebi, Kulcs, Tyeja v. Kököj, In- 
tra, Fiatra elragadó szépségű szorosba visz az út ; 
langyos forrás, apró barlangok. A sziklát Holló- 
kőnek (Fiatra Corbuluj) hívják. Innen közel a glodi 
szoros és barlangjai. Zalatnára hegyi út. 

Cséb, községek, 1. Dunacséb és Zalacséb. 

Csebáb, 1. Kebáh. 

Csebény, kisk. Baranya vm. szentlőrinczi j.-ban, 
(1910) 374 német ós magyar lak. ; u. p. Ibafa, u. t. 
Almamellék. 

Cseber, régi magyar folyadékmérték, főleg 
borra ; a kis C. v. akó (1. 0.) = 50 itce vagyis 
42%3 1. ; a nagy C. ennek kétszerese. 

Csebicsev, Pafnutij, híres orosz matematikus, 
szül. Borovszkban, Moszkva mellett, 1821 máj. 26., 
megh. Szt.-Fétervárt 1894 dee. 8. A szentpéter- 
vári egyetemen tanult s u. o. egyetemi tanár és 
a tud. akadémia tagja volt. Meghatározásai a 
számelméletre és az integrálszámításra vonat- 
koznak, így meghatározta a két szám közt elő- 
forduló törzsszámok sűrűségét, foglalkozott a 
mechanikával, elliptikus integrálokkal és a függ- 
vénytan és számelmélet határterületén fekvő 
egyes nehezebb kérdésekkel. Értekezéseinek for- 
dításai a Lionville-féle Journalban és az Acta Ma- 
thematica-ban jelentek meg. 

Csebokszárj, járási széldiely Kazán orosz kor- 
mányzóságban a Volga jobbpartján, (1910) 6740 
lak., gabona-, méz- és viaszkereskedelemmel, 
bagariabőrkikészí téssel. 

Csebürke (Csiperke). Népies magyar nőnév, 
mely az Árpádok korában az alsóbb néposztálynál 
volt elterjedve. Jelentése a. m. apró-cseprő. L. 
még Csiper. 

Csebza, nagyk. Torontál vm. párdányi j.-ban, 
(1910) 1636 oláh lak. ; postaügynökség, u. t. Csá- 
kóvá. 

Csecs, az emlős állatok tejmirigyének elkülö- 
nülő, többé-kevésbbó kúpalakú vége, «bimbója», 
amelyen keresztül vezető cső kívül a szabad fe- 
lületre, befelé a tejmedencébe (cysterna) vezet ; 
falában záróizom van. Kisebb tejmiriggyel biró 
állatokon, pl. a lovon is, közönségesen az egész tej- 
mirigyet is C-nek nevezik. Az emlős háziállatok 
közül a lónak 2 C.-e (C-bimbója) van, a marhá- 
nak 4 tőgybimbója (ha több van, a feles számnak 



a fattyubimbók), a juhnak és a kecskének 2—2, 
a sertésnek és a kutyának 8—10, a macskának 4 
C-e van. A ló C. -bimbóin keresztül 2—2 cső vezet, 
a marha, a juh és a kecske bimbóin csak 1 — 1, 
a sertés C.-bimbóin 2—3, a kutyáén 8— -10 bimbó- 
csatorna található. Régebben fejlődéstani alapon 
megkülönböztettek valódi és álbim bókát, ez a 
megkülönböztetés azonban helytelen. 

Csecs, tájszó Dunántúl a kanyaró (morbilli) el- 
nevezésére. 

Csecs, kisk. Abauj-Torna vm. csereháti j.-ban, 
(1910) 827 magyar lakossal, vasúti állomással, 
posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztár- 
ral. Az Árpádok korából való régi templomában 
XIII. sz.-beli falfestmények vannak. 

Csecsbimbó, 1. Csecs. 

Csecse. Régi magyar nőnév, mely előfordul 
Csücse (Chuce) alakban is és férfinévnek is hasz- 
náltatott. Jobbára az alsóbb rendű néposztálynál 
volt elterjedve. 

Csecse, nagyk. Nógrád vm. sziráki j.-ban, (1910) 
1214 magyar lak. ; postahivatal, u. t. Fásztó. L. 
még Tiszacsécse. 

Csecsebecse (franc, bijouterie, nippes), arany- 
ból, ezüstből és más fémekből, továbbá üvegből 
stb. készített ékszer és díszműáru. 

Csecse-légy (Glossina), a kétszárnyúaK (Dip- 
tera) rendjébe, a legyek (Muscidae) családjába 
tartozó rovarnem. Csak egy pár szárnyuk van, 
melyeket nyugalomban úgy raknak egymás fölé, 
hogy a két szárny úgy fedi egymást, mint az olló 
két szára : ez nagyon jellemző rajok. Minden 14 
napban egy élő lárvát szülnek, mely majdnem 
akkora, mint maga a légy ; ez néhány óra múlva 
bebábozódik, a bábból 6 hél alatt fejlődik ki a" 
további szaporodásra képes légy. Eddig 8 faját 
ösmerjük a Glossináknak : Glossina palpalis, 
longipennis,fusea,morsitans, pallidipes, palUeera, 
longipalpis, tachinoides. Eddig esecselegyeket 
csak a tropikus és szubtropikus Afrikában talál- 
tak. Csak árnyékos, nedves helyeken tartózkod- 
nak, leginkább mocsaras völgyekben, ahol vizet, 
s a közelben sűrű erdőt is találnak ; azonban itt 
sem valami nagy területen, hanem csakis a vizek 
közvetetten szomszédságában. A hím és a nőstény 
egyaránt szúr, de csakis nappal, még pedig főleg 
napkeltekor és nyapnyugtakor. Házakba soha- 
sem hatolnak be. Az esős évszakban roppant 
mennyiségben élnek, a száraz évszakban ritkáb- 
bak, sőt olykor teljesen eltűnnek. A C.-igknek 
jelentőséget az ad, hogy némely ti'ypanosomák 
által okozott fertőző betegséget átoltanak az egyik 
állatról a másikra, illetőleg az emberre. így a 
nagana (1. 0.), v. csecse-betegség, fly-disease, me- 
lyet a Trypanosoma Brucei (1. Trypanosoniiasis) 
okoz, a Glossina morsitans, fusca és palUdipes 
szúrása útján jut az állatokba, a Glossina palpalis 
pedig az álomkór (1. 0.) közvetítője. L. Trypano- 
soniiasis. 

Csecsemő. A C-kor a 2-ik héttől (addig újszü- 
lött a neve) az első év végéig tart. A C-t akkor 
tekinthetjük normálisnak, ha súlyban jól fejlő- 
dik, ha hőmórséke végbólben mérve 36-8- 37-2 
C" között ingadozik, ha alvása nyugodt, viselke- 
dése a jó érzés benyomását kelti, ha szellemi fej- 
lődése fokozatosan halad előre, és ha oly táplá- 



Csecse m ősryósry^zat 



21 



CsecsemőtAplálá.s 



lók mellett, amelyet hasonló korú C-k szoktak 
kapni, semmiféle oly tünet nem keletkezik, ame- 
lyet rendellenesnek kell tekintenünk. 3 hónapos 
korában a C. ura érzékszerveinek, mutogatott, 
fényes nagyobb tárgyakat követ szemével, is- 
merős, gyakran látott arcokra mosolyog, 4—5 
hóval tárgyak után nyúlkál. A 6—7. hóban sza- 
badon ül, ekkor bújik ki az első foga ; feje lágya, 
amely a 15. hónapban teljesen bezáródik, foko- 
zatosan kisebbedik. A 8—9. hóban, ha kezénél 
fogjuk, pár pillanatra megáll. A C. jái-ni azonban 
csak 1 évvel vagy 14—15 hóval kezd. 

Az újszülött gyermek átlagos súlya 3500 gr., 
hossza 50 cm. Testének arányai szerint : keze, 
lába egyenlő hosszú.meg- 
felel 1^ g fejhossznak, a 
törzs a nyakkal l^l^ fej- 
hossznak. A magassága 
•4 fejhossznak. Aránylag 
nagy a feje és jellemző 
lábának kúszóállása, hü- 
velykujjának a mozgé- 
konysága. A súlygyara- 
podás az I. évnegyedben 
naponkint átlag 20— 30 
gr., a II. évnegyedben 
15—18 gr., a Hl. é\Tie- 
gyedben 10—15 gr., a IV. 
évnegyedben 5—8 gr. 
Nonnális C. kezdősúlyát 
5—5*/? hónap alatt meg- 
duplázza, 1 éves korában 
pedig 3-szor oly nehéz, 
mint születésekor volt. 
Az újszülött érv' érése 140 
percenkint, fejlődésében 
az érverés lassubbodik. A 
tejfogas gyermeké 110 — 
100. Az újszülött testhosz- 
sza a koponya hosszá- 
nak 4-szerese, az egy- 
éves gyermeké 4Ví-sze- 
rese, a kifejlett ember 
hossza koponyájának 8- 
szorosa(l. azáJbrátJ.Anö- 
vekedésben a test 25 éves 
koráig (180cm.)el8ő test- 
hosszának 3"6-szorosára 
növekszik. A feje kétszer, 
a törzse háromszor, a 

A felnőtt ember és a csecsemő ^^^ze négyszer, a lába öt- 
testaránya, ször nagyobb az első mé- 
retnél. 

Csecsemögyógyászat. A gyermekgyógyászat- 
nak az a része, mely a csecsemők betegségeivel 
8 azok gyógyításával foglalkozik. A csecsemők 
betegségei lényegesen eltérnek az idősebb gyer- 
mek s felnőtt ember betegségeitől. Főleg áll ez az 
emésztő szervek s az idegrendszer betegségeire. 
Az újszülöttek (1. o.) betegségeit még a C. kere- 
tén belül is külön szokták tárgyalni. 

Csecsemőhalálozás, 1. Gyermekhalálozás. 

Csecsemökórház. A XIX. sz. utolsó évéig 
Európában C.-ak nem voltak, sőt egy-két kórház 
volt csak egyáltalán, mely beteg csecsemőt gon- 
dozásra befogadott. Oka ennek a félelemnek az 




az óriási halálozás volt, amely oly intézetekben 
lépett fel, amelyekben nagyobb számban ápoltak 
csecsemőket. 

A XIX. sz. közepe táján a csecsemőket na- 
gyobb számban gondozó lelencházakban a halá- 
lozás ijesztő volt. Volt olyan, hol a csecsemőknek 
70— 950/0 -a halt meg. Az általános higiéniai is- 
meretek haladásával és szoptató dajkák kiterjedt 
alkalmazása által ezek a viszonyok lényegesen 
megjavultak, de azért egyes francia és olasz le- 
lencházakban a csecsemőknek még ma is 50— 
lOOo/o-a hal meg. 

A csecsemők intézeti ápolásának fő veszélyei 
a fertőzések. E fertőzések eUen aszepszissel 
védekeznek az intézetek. Minden gyermeknek kü- 
lön használati eszközei vannak ; a bélfertózések 
az aszeptikus tisztasággal vezetett intézetekben 
majdnem teljesen elkerülhetők. Sokkal nehezebb 
a huratos fertőzések elkerülése. Nagy veszélye 
volt az intézeteknek, hol mesterségesen vagy ve- 
gyesen anyatejjel és tehéntejjel táplálták a cse- 
csemő ket,a táplálás individualizál ásának a hiánya. 
A mesterséges táplálásról való ismereteknek az 
utolsó években történt óriási haladása ez intézete- 
ket a mesterséges táplálás veszélyeinek nagy ré- 
szétől megmentette. 

Hogy a csecsemőknek intézetbeli gondozása 
még mindig nem ad oly jó eredményeket, mint a 
jó magánápolás, ezt a legtöbben azzal magya- 
rázzák, hogy a hurutos fertőzéseket teljesen el- 
kerülni nem lehet, és hogy az intézeti ápolás, 
főképen lelki hatásában, nem lehet olyan gondos 
és figyelmes, mint az anyáé. 

Nyilvánvaló tehát, hogy csecsemőket intézet- 
ben csak tökéletes és így költséges berendezés- 
sel lehet sikerrel ápolni. Igen fontos a nagy- 
számú és igen alaposan kiképzett ápolószemély- 
zet s jól képzett szakorvos. Ily berendezés mel- 
lett a C.-aknak szegénysorsú, mesterségesen táp- 
lált és megbetegedett csecsemők kezelésénél már 
ma üdvös és fontos szerep jut. Magyarországon a 
17 állami gyermekmenhelyen van C. ; ezekbe 
azonban csakis elhagyott csecsemők vehetők fel, 
ezenkívül a fővárosban van még néhány cse- 
csemőbetegosztály. 

Csecsemőtáplálás. A csecsemő természetes 
tápláléka a női tej, még pedig első sorban saját 
anyjának a teje. A csecsemő zavartalan fejlődése, 
ellenáUókópessége a fertőzésekkel szemben a 
legjobban így biztosítható. A nők legnagyobb 
része, 85— 90<»/o-a alkalmas a szoptatásra. A tu- 
berkulózis, epilepszia, iszákosság, elmebaj, vese- 
és súlyos szívbántalmakon kívül semmiféle más 
ok nincs, amiért a szoptatást meg sem kíséreljük. 
Különösen a vérszegénység nem ok a szoptatás 
ellen, mert a szoptatás jótékony a szoptató nőre 
is, fokozza ugj'anis az étvágyat, élénkíti az anyag- 
cserét ós így még javítja is a vérszegénységet. 
A csecsemőt az emlőre a 2-ik napon tesszük. Az 
első 24 órában semmit seir. adunk neki, legfel- 
jebb, ha igen nyugtalan, kevés saceharinnal éde- 
sített (nem cukros) teát. A második nap 3— 4-szer 
végeztetünk vele szopási kísérletet, a 3-ik naptól 
kezdve pedig 4 óránkint szoptattatjuk. Ha az 
első napokban nincs az emlőben tej. az nem baj, 
akár 5 napig igen jól el van a csecsemő táplálék 



Csecsemőtáplálás 



— 22 — 



Csecsemőtáplálás 



nélkül, ha elegendő folyadékot (teát, forralt vizet) 
adunk neki. Hogy hány percig szopj ék a csecsemő, 
azt általánosságban nehéz előíini. Rendesen 10— 
20 perc alatt jól működő emlőből megkapja a 
szükséges mennyiséget. Legjobb felvilágosítást 
nyújt e tekintetben a mérleg. Mérjük le a csecse- 
mőt minden szopás előtt és minden szopás után, 
amennyivel nehezebb, annyit szopott. Ha ezt 24 
órán keresztül minden szopásnál megtesszük, ak- 
kor megkapjuk a napi mennyiséget. A csecsemő- 
nek pedig 24 órára annyiszor 150—160 g. női 
tejre van szüksége, ahány kiló nehéz. A leghelye- 
sebb 4 óránként szoptatni a csecsemőt és hosszabb 
éjjeli szünetet tartani. A legzavartalanabb fejlő- 
dését így biztosítjuk. Bár a teljesen egészséges 
csecsemő akkor is jól fejlődik, ha gyakran, akár 
2 óránkónt is szoptatjuk, de tudnunk kell, hogy 
ilyenkor a legkisebb zavar, pl. nátha is kizökkenti 
az egyensúlyából, hasmenése lesz és ez a hasmenés 
a leghamarább úgy gyógyul, ha ritkán, -4— 5 órán- 
ként szoptatjuk. Ha csak lehotíéges, ne adassuk 
a csecsemőnek minden alkalommal mind a két 
mellet, hanem felváltva szop tattassuk a két mell- 
ből ; különben könnyen megszokja a csecsemő, 
hogy csak addig szopjék, ameddig könnyen jön a 
mellből a tej, azután pedig abbahagyja a szopást 
és szájával jobbra-balra keresve sír. A teljesen 
ki nem ürített emlő pár nap múlva lényegesen 
kevesebb tejet választ el és így könnyen megesik, 
hogy a tejelválasztás fokozatosan esölcken. A tej- 
elválasztásra a legjobb inger az emlő alapos ki- 
ürítése. Eddig nemismerünk semmiféle oly gyógy- 
szert és semmiféle oly diétát, ami a tejelválasz- 
tást fokozná. B célra csak egy eljárás áll a ren- 
delkezésünkre, az emlők alapos kiürítése. Kevés 
tejü asszonyok fejjék ki minden szopás után kéz- 
zel, tejszívó labdával emlőjüket, vagy ha lehet, 
szívassák ki gyermeküknél idősebb, jóval ero- 
sebb csecsemővel, ennek az erőteljes szopása a 
legjobb tejelválasztást fokozó eljárásunk. A szop- 
tató nő mindent ehet, de igyekezzék, hogy gyógy- 
szer nélkül legyen széke. A hashajtók egy része 
átmegy a tejbe, csikarást okozva a csecsemőnek, 
másrészt, mivel a szoptató nőnek vizes székeket 
okoz, csökkenti a tej mennyiségét. Ha a szoptató 
nőnek múló lázas betegsége van, tovább szoptat- 
hat, a «lázas» tej nem ártalmas, ép úgy, mint a 
havi baj megjelenése sem akadálya a tovább- 
szoptatásnak. Terhesség vagy folytonosan meg- 
újuló méh vérzések esetében azonban el kell vá- 
lasztani a csecsemőt. Ha — ritka esetekben — 
valóban nem elegendő az anya teje, vagy pedig 
anyagi helyzete megköveteli, hogy a nap egy ré- 
szét hazulról távozva, munkában töltse, akkor se 
válasszuk el teljesen a csecsemőt, hanem alkal- 
mazzuk a Franciaországban divatos allaitement 
raixte-et, azaz a vegyes táplálást. A szopáson kívül 
mesterséges táplálékot is kap ilyenkor a csecsemő, 
pl. 3-szor szopik és 2-szer tehéntejet kap. Ha női 
tej nem áll rendelkezésünkre, akkor állati tejjel 
tápláljuk a csecsemőt. A legalkalmasabb volna 
az emberi tejhez leghasonlóbb összetételű állati 
tej, a szamártej. De mivel ez nehezen szerezhető 
be, rendesen a tehéntejet alkalmazzuk. Tisztában 
kell azonban lennünk avval, hogy a mesterséges 
táplálás mindig több-kevesebb veszélyt rejt ma- 



gában. Ezek egy része, nevezetesen a tej fertő- 
zött voltából eredők, bizonyos fokig elhárítha- 
tok, de másik részük, jelesen azok, amelyeknek 
oka az, hogy a női és az állati tej között kiegyen- 
líthetetlen kémiai különbségek vannak, a mes- 
terséges táplálást mindig veszélyes vállalkozássá 
teszik. Ezek a veszélyek annál nagyobbak, minél 
fiatalabb csecsemőnél kezdjük meg a mesterséges 
táplálást. Már 2—3 heti női táplálás is erősen 
csökkenti ezt a veszélyt és hacsak némileg lehet- 
séges, a 3-ik hónap előtt ne is igen kíséreljük meg. 
A jó cseesemőtej származzék egészséges, jelesen 
gyöngykórmentes tehéntől. Az állatok legyenek 
tiszták, ne legyenek moslékkal tápláltak, állja- 
nak gondozott, tiszta istállókban. A fejő személy- 
zet legyen egészséges, tiszta. A tiszta edénybe 
fejt tejet gyorsan le kell hűteni és lehetőleg gyor- 
san a fogj^asztóhoz kell szállítani. A tehéntejet 
forralva és megfelelően hígítva adjuk a csecsemő- 
nek. A forralás ugyan kicsapja a tej oldott mész- 
sóinak egy részét, kiesapja az oldott albumint, 
megváltoztatja a kazeint, lehasít belőle foszfor- 
tartalmú savakat, szótbontja az igen fontos 
lecithint, csökkenti a tej citromsavtartalmát és 
elpusztítja a tejben lévő enzymeket, tehát kémiai- 
lag és biológiailag megváltoztatja a forralás a 
tejet, mégis a nyers tej esetleges fertőzött volta 
annyira veszélyes, hogy a C.-ra alkalmatlan. 
Túlságba nem szabad vinnünk a sterilizálást, mert 
a Barlou'-féle betegség (l. Möller-Barlow-féle 
betegség) egyik oka a túlságos hosszú ideig steri- 
lizált tejjel való táplálás. A legajánlatosabb a 
tejet a Sothlet-féie készülékkel sterilizálni. A 
forralás 10 percet ne lialadjoji túl. Ezen eljárás . 
előnye, hogy a 24 órai tejmennyiséget egyszerre, 
külön-külön adagokra elosztva sterilizáljuk es 
utána az egyes tejporciók légmentésen elzárva, 
az esetleges fertőzéstől mentesen örizhetők meg. 
A forralás nem pusztítja el az összes baeillu- 
sokat, csak a vegetatív alakokat, a spórák 100 
fok meleget is elbírnak. Hogy ezek ki ne csíráz- 
hassanak, a forralt tejet is lehetőleg jégen, de 
mindenesetre 20"-on aluli hőmérséken kell tarta- 
nunk. Ha a csecsemőt mindjárt mesterségesen kell 
táplálnunk, az első napon csak teát adunk neki, a 
2— 3-ik napon 3 rész víz és 1 rósz tejet adunk, 
a 4-Lk naptól a 4-ik hétig 2 rész víz és 1 rész te- 
jet és minden 100 g.-nyi mennyiségre kávéskanál 
tejcukrot adunk. A mennyiséget illetőleg az első 
héten 50 gmot kap egy szopásra, ezután lassan 
100 gmra emeljük a mennyiséget. A 4-Lk héttől 
a 3. hó végéig 1 rész vizet és 1 rész tejet kap a 
csecsemő, a mennyiséget pedig a szók, a közér- 
zet, a súly és a liőmérsék folytonos kontrolálása 
mellett emeljük. Ha azt látjuk, hogy a csecsemő 
nyugodt, jól alszik, széke nem nyálkás, nem híg. 
de kevés, a súlya nem emelkedik, akkor emeljük 
a tejmennyiséget, mert a csecsemő kevéssé táp- 
lált, de ha nyugtalan, ha hőmérséke emelkedik, 
ha gyakoribb, nyálkás, zöldes, túrós széke van. 
ha súlyban fogy, akkor tudnunk kell, hogy beteg, 
ós ilyenkor több táplálókot adni hiba. Általában 
az első élethetekben annyi tehéntejre van a cse- 
csemőnek szüksége, amennyi súlyának Vj-e, i,,, 
éves korában pedig mint Vio'^- ^ hígítást eleinte 
vízzel vagy teával végezzük, a harmadik hótól 



CsecsemöteJ 



— 23 — 



Csecsemovédelem 



kezdve nyákos főzetekkel. Mivel a hígítás csök- 
kenti a tej cukortartalmát, ezt pótolnunk kell. A 
cukorral igen óvatosan kell eljárnunk, mert a 
túlságos sok cukor erjedést, savképződést okoz és 
így hasmenést csinál. A legtermészetesebb cukor 
a tejcukor volna, de használhatimk nádcukrot is, 
vagy a Sothle^féle tápcukrot, amely maláta- 
cukor. A tejcukorból és a tápcukorból 100 g. keve- 
rékre 1 kávéskanalat veszünk, a nádcukorból 1 
kockát. A 3-ik hótól adjuk a nyákos oldatokat 
(1 evőkanál árpát v. zabot 1—1 V2 óráig 1 liter 
vízzel főzünk). Az 5-ik hótól kezdve pedig lisztes 
vízzel végezzük a hígítást (1 kávéskanál búza- v. 
zablisztet Vi liter vízzel '/g óráig főzünk). A ter- 
mészetes lisztek helyett vehetünk dextrtaizált 
liszteket is, amilyen a Kufeke, a Theinhardt, a 
Phosphatine, de tudnunkkell, hogy semmi előnyük 
sincs a természetes lisztek felett. A lisztes főzet 
helyett hasjználhatunk árpa- v. makk- kávét is (1 
kávéskanál árpa- v. makk-kávét V2 óráig i/, liter 
vízzel főztink). A tehéntejet megfelelő szppóüveg- 
ből adjuk : a legjobb szopóüveg az, amelynél a 
palackra a kaucsukszopóka egyszerűen reáhuza- 
tik. Az üveget a szopás után ki kell tisztítani és 
főzni, a szopókákat pedig állandóan 3°/o-os bórvlz- 
ben kell tartani. Sörétet a palacktisztításra nem 
szabad használni. A 7-ik hótól kezdve kapjon a cse- 
csemő 1 tejadag helyett levest darával, a 8-ik hó 
elején pedig a tejen és levesen kívül valami tejes 
ételt, tejben darát v. szágót, v. tapiókát és a leves 
után egj'- két kanál párolt ahnát, vagy kevés na- 
rancslevet. Tojást, húst ne adjunk az első évben. 
A Keller-féle malátaleves, az iró, a savó nem való 
egészséges, normális csecsemőnek ; mint diétás 
gyógyszer, bizonyos táplálkozási zavaroknál, 
megbecsülhetetlen szolgálatot tehet, de egészsé- 
ges csecsemőknek nem való. Ha valamely cse- 
csemő egyszerű tejhigítások mellett nem fejlődik, 
ha "hasmenéses lesz, ha kemény a széke és bőre 
tele van viszkető, piros kiütésekkel, akkor meg 
kell mutatni orvosnak, aki el fogja rendelni a fen- 
tebbiekben ismertetett tápláléktól eltérő táplál- 
kozást. (A Backhaus-tej, amely nem egyéb, mint 
trj'psinnel előre megemésztett tej, a Székely-tej, 
amelynek durva vegyi összetétele nem egyezik a 
női tej összetételével, mellőzhető a C.-ban). 

Csecsemőtej, 1. Csecsemőtáplálás. 

Csecsemővédelem. Mindazokat az intézkedé- 
seket s berendezéseket, melyekkel a túlnagy cse- 
csemőhalálozás ellen küzdünk. C-nek nevezzük. 
Minthogy a csecsemőhalálozás főokai szociálisak: 
főleg szegénység és műveletlenség, mindazok az 
intézkedések, amelyek a népjólétet és népmüvelt- 
.sóget emelik, a csecsemőhalálozást is csökken- 
teni fogják. A jólét és műveltség hatása ke- 
vésbbé éirényesül, ha a gazdasági viszonyok 
az anyák nagy tömegét a szoptatás lehetősé- 
gétől elvonják. De végeredményben a jómód és 
műveltség még a mesterséges táplálás óriási ve- 
szedelmeit is ellensúlyozhatja. így Berlinben a 
szoptató anyák számának állandó csökkenése 
mellett is csökken a csecsemőhalálozás. Viszont 
vannak esetek, hol a kizárólagos szoptatásnak a 
csecsemők egészségére gyakorolt hatalmas védő- 
hatása még a nyomorral járó egészségügyi ártal- 
makat is ellensúlyozza. Az igy megmentett életek 



azonban rendszerint a magasabb korosztályokban 
elpusztulnak. A leghatalmasabb C. tehát a nép- 
jólét emelése, lehetőleg olykép, hogy gondoskod- 
junk arról, hogy az anyák szoptathassanak, tehát 
ne legyenek oly munkára kényszerítve, mely őket 
elvonja a szoptatástól. A C. második eszköze a 
népműveltség emelése, elsősorban a csecsemő- 
táplálás és ápolás körüli helyes ismeretek terjesz- 
tése. Franciaországban és Németországban az 
anyák kioktatásának az a módja fejlődött ki or- 
szágosan, hogy a szegényebb anyák időnkint cse- 
csemőjüket az ezzel megbízott gyermekorvoshoz 
viszik, aki a gyermek mérlegelése mellett az 
anyát kellőkép kioktatja. (Anyák iskolája, Con- 
sultation de nourissons, Sáuglingsberatungsstella) 
A C. harmadik iránya abban áll, hogy veszélyez- 
tetett csecsemő-csoportoknak szociális segélyt 
nyújtunk. Ezen csoportok között a legveszélye- 
zettehb az elhagyott csecsemők csoportja, vagyis 
azok a csecsemők, kikről övéik gondoskodni nem 
tudnak, vagy nem akarnak. Azután a magándaj- 
kaságba adott csecsemők, a házon kivüU munká- 
val elfoglalt anyák csecsemői, a házasságon kívül 
született csecsemők, általánosságban a bármely 
okból mesterségesen táplált csecsemők és a beteg 
csecsemők. Az elhagyott csecsemők védelmének 
ügye Magyarországon az állami gyermekvédelem 
(1. Gyermekvédelem) által mintaszerűen van meg- 
oldva. Az állam által eltartott elhagyott csecse- 
mők halálozása Magyarországon igen kedvező 
(20°/o), kedvezőbb, mint Franciaországban, ahol 
a közgondozásra szoruló csecsemők ügye száz év- 
nél jóval idősebb. 

A magándajJcaságba adott csecsemők óriási 
halálozását orvosok, lehetőleg szakorvosok és jól 
kiképzett felügyelónők, gyermekgondozónök (l.o.) 
állandóan oktató ellenőrzése mellett lényegeden 
meg lehet ja\'ítani. Országosan e kérdés eddig 
csakis Franciaországban van megoldva. Német- 
országban csak egyes nagy városokban van e kér- 
dés j ól megoldva. Nálunk a magánda j kaságba adott 
csecsemők ellenőrzését már a közegészségügyről 
szóló 1878. XIV. t.-c. írja pontosan elő, s ezt az 
ellenőrzést a községek feladatává teszi. Sajnos 
azonban, az országban nincs község, a legnagyobb 
városokat sem véve ki, ahol ez a törvény csak 
némileg kielégítően végre volna hajtva. A házon 
kívül munkával elfoglalt anyák csecsemőinek 
bölcsődékre van szükségük, ahol a csecsemőt, mi- 
alatt az anya munkában van, szakszerűen gondoz- 
zák. A mesterségesen táplált csecsemők (1. Cse- 
csemötáplálás) védelme abban áll, hogy kellő 
kioktatás mellett alkalmat s módot nyujtimk a 
legszegényebb anyáknak is kellően tiszta, friss és 
egészséges állattól származó tej beszerzésére. E 
tekintetben nagy szerepet tulajdonítanak az 
ingyentej intézménynek, de ennél talán még fon- 
tosabb a tejkérdésnek egészségügyi, város-, vagy 
megyeszerte való törvényes rendezése. 

Újabban a C. érdekében olyan társadalmi moz- 
galom keletkezett, mely a helyes csecsemőtáplá- 
lás ismeretét igyekszik terjeszteni és az egyes 
veszélyeztetett rétegeknek szociális segélyt nyúj- 
tani, még pedig országos központok útján. Ily 
központ mint szabad társadalmi egyesíűés van 
Porosz- és Bajorországban. Ugyancsak legújab- 



Csecsenc 



24 — 



Csécsi 



ban a C. tudományos tanulmányozására társa- 
dalmi intézet alakult Berlinbon ós fog alakulni 
Bécsben. Düsseldorfban a C. tanulmányozására 
és előmozdítására alakult társadalmi egyesület 
mintaszerűen működik. 

A C. kiegészítő része az anyavédelem (1. o.), 
amennyiben a csecsemő érdekében az anya er- 
kölcsi és anyagi érdekeit védi. Az anyamellen 
táplált s megbetegedett csecsemő gyógyítása az 
anya kellő kioktatása mellett rendszerint si- 
kerrel végezhető az anya háztartásában is. A 
mesterségesen táplált ós komolyabban meg- 
betegedett csecsemő azonban oly pontos meg- 
figyelésre és főleg különleges étrendi kezelésre 
szorul, hogy gyakran sikeres kezelés szegény- 
sorsuaknál csakis csecsemökórházakban (1. o.) 
érhető el. 

A házasságon kívül született (törvénytelen) 
csecsemők jogügyeinek s így ezek erkölcsi ügyei- 
nek rendezése fontos a C. szempontjából is (1. 
Gyermekvédelem). 

Csecsenc (orosz név, saját nyelvükön :nakcsuoi, 
a georgiaiaknál : kiszt, a leszgeknél : miszdzseg), 
kaukázusi nép Dagesztán Ny.-i részében, a Terek, 
Szundzsa, Assza és Argun folyók mentén. Sá- 
mli lázadásakor (1848) a leszgekkel voltak szo- 
ros kapcsolatban, bár nyelvileg különböznek tő- 
lük. Ellentétben a cserkeszekkel, társadalmi szer- 
vezetük demokratikus. Szebbek, mint a leszgek 
és esszétek, bár a cserkesz tipus szépségei mögött 
maradnak. Főbb nemzetségeik a tulaj donképeni 
C.-ek a régebbi Csecsnában, az ingusok, kik ha- 
gyományaik szerintmagyar eredetűek, a űaZoatoA:, 
icskerek, thusok, karabulakok és akincok. összes 
számuk ma mintegy 250,000. V. ö. Erekért R., 
Der Kaukasus imd seine Völker (Leipzig 1887) ; 
Ghantre B., Recherches Anthrop. dans le Caucase 
(4 köt., 1887); ílittich A. F., Die Bthnographie 
Russlands. Ergánzungsheft Nro 54. zu Peter- 
mann's Geogr. Mittheilungen (Gotha 1878. 10. 
1.) ; Gr. Zichy Jenő, Kaukázusi utazásai (Buda- 
pest 1897). 

Csécsény, kisk. Zólyom vm. beszterczebányai 
j.-bau, (1910) 161 tót lak., u. p. Felsömicsinye, u t. 
Beszterczebánya. L. még Rábacsécsény. 

Csécsénypatony, kisk. Pozsony vm. dunaszer- 
dahelyi j,-ban, (1910) 331 magyar lak.,u. p. Szent- 
mihályfa, u. t. Patony. 

Csecsetka Samud, evangélikus tanár, szül. 
Beszterczebányán 1818 aug. 2., megh. u. o. 1896 
okt. 22. A teológiát Pozsonyban és Jenában vé- 
gezte, 1851. a selmeczbányai líceum tanára lett, 
1855. a pozsonyi evangélikus főiskolához válasz- 
tották meg teológiai tanárrá ; negyven évi mű- 
ködés után nyugalomba vonult szülőhelyére. Fő 
munkája : Magyarhoni evangélikus egyházjog- 
tan (Pozsony 1887—89, 2 köt.). A pozsonyi ev. 
teológiai akadémiának általa kiadott első év- 
könyvében (1866) megírta a pozsonyi ev. főiskola 
történetét. 

Csécsey (v.Csécsy) Lénárt, I. Gzeczei. 

Csécsi, 1. C. (Nagy) Imre, természettudomá- 
nyi író, szül. Érkeserün, Bihar vmegyében 1804 
nov. 28., megh. Debreczenben 1847 júl. 23. Pesten 
és Bécsben orvosi tudományt hallgatott, azután 
Debreczenbenafőiskolatermészetrajzi tanára lett. 



1844-ben a M. Tud. Akadémia levelező tagjának 
választotta. Nagyobb művei : Abotanikai magyar 
műnyelv javitásáről (Debreczen 1824, 2. kiad. 
u. 0. 1835) ; A természet ismeretének a tudomá- 
nyos míveltségre Jiutö befolyásáról (u. o. 1839) ; 
Földünk s néhány nevezetesebb ásvány rövid ter- 
mészetraiza (u. o. 1842, 3. kiad. u. o. 1861). 

2. C (Nagy) Miklós,VQÍ. lelkész, C. 1. fla, szül. 
Debreczenben 1840 máj. 6., megh. 1908 máj. 8. 
Tanulmányait u. o. elvégezvén, segédlelkész lett 
Siterben (Bihar vm.), hol egy év múlva rendes lel- 
késznek választották. Állásában azonban fiatal 
kora miatt nem erősíttetett meg s ekkor külföldre 
ment. 1863-ban hazazajött s szatmári lelkész lett. 
Innen 1875 máj. Makóra ment s ott működött 
haláláig. 1877-ben a kolozsvári egyetemen böl- 
csészetdoktori oklevelet szerzett. Számos népies 
irányú kisebb elbeszélést írt. Főbb művei : A jel- 
lemképzés, mint a nevelés főcélja (Szatmár 1875, 
1877. is kiadatott Kecskeméten); Imakönyv a 
magyar nép számára (Budapest 1882); Rövid 
vallási oktatás ref. vallású jegyesek számára (u. o 
1883) ; Hétköznapi könyörgések templomi hasz- 
nálatra (Gyoma 1890) ; Vasárnapi imák stb. 
Szerkeszté a Téli Újság (1877—92) c. néplapot. 

3. C (Tsétsi) János, id., tanár, szül. Sza- 
kolyon 1650 jún. 24., megh. Sárospatakon 1708 
máj. 14. Még alig volt három éves, midőn portyázó 
törökök Egerbe hurcolták s pár évig fogságban 
tartották. Tanult Nagyidán, Szepsiben, Sárospata- 
kon, Kassán ; midőn 1674. az itteni iskolát a ka- 
tolikusok szétüzték, tanárait Debreczenbe, majd 
Gyulafehérvárra követte tanulmányai folytatása 
végett. Azután segédtanár, szenior, tállyai rektor 
lett. Innen 1682. külföldre indult, hol az utrechti 
egyetem hallgatója lett. Háromévi ott időzés^.után 
tért vissza s 1686. az újra feléledt sárospataki 
iskola igazgatását vette át. A következő évben 
a jezsuiták elfoglalták a templomot is, az iskolát 
is. Az elűzött tanulók nagy része C. vezetése alatt 
Gönczre vonult, hol megalapíták a sárospatak- 
gönezi iskolát, ós mikor ezt a jezsuiták szintén 
megsemmisítettek, C. Kassára tette át működése 
színhelyét, hol sok háborgatás közt a Rákóczi- 
szabadságharcig állott az intézetnek élén. Rákóczi 
F.visszaadván areformátusoknak pataki iskoláját, 
C. 1705 máj. -ban ide tért vissza. Munkái: Obser- 
vationes orthographicogrammaticae de recta 
hungarice scribendi et loquendi ratione (Lőcse 

1708, újabb kiadása Szeben 1767) ; Resolutio ad 
propositionem Chr. a Roxas, etc. (Közölve Lampe- 
Embernél) ; Notationes de factis scholae S.-Pata- 
kinae (u. o.). Kéziratban is több, fóleg történelmi 
tárgyú dolgozata maradt. 

4. C. (Tsétsi) János, ifj., tanár, C. 8. fla, szül. 
Gönczön 1689 jún. 11., megh. Sárospatakon 1769 
jún. 1. Iskoláit Kassán és Sárospatakon végezte ; 

1709. külföldi akadémiák látogatására indult. 1712 
aug. 2. visszatért hazájába s már a következő év- 
ben atyja tanszékét foglalta el. 1717 eleje óta egye- 
dül maga tanított. 1719. akarata ellenére Nagy- 
mihályi Szomoló Gergelyt adták mellé professzor- 
társul. C. megf érhetetlen ember volt, s a két pro- 
fesszor viszálykodása az ifjúságot is pártokra szag- 
gatta, úgy hogy 1734 ápr. 6- egy királyi parancs 
mindkét tanárt kitette hivatalából. C. aztán ma- 



Csecsmirigy 



- 25 — 



Csege 



gányba vonulva élte le hátralevő napjait. Munkál : 
Áphorismi, in quibus antiquitatesíveterum hebraeo- 
rum brevlssime exhibentur (Bern 1 726) ; Praefatio 
hungarica, apológiáé Jueli per Joannem Tussai in 
linguam hungarieam translatae permissa (1748) ; 
Ifjabb Tsétsi János ham króttikája a Rákóczi- 
háború történeteiről 1703—1709. (Latin nyelven 
kiadta Thaly Kálmán a Monum. Hung. Büst. n. 
oszt. írók XXVn. köt. 256—3961.) A sárospataki 
főiskola könyviárában ezeken klvtil sok becses 
kéziratát órzik. V. ö. Danielik és Ferenczy, Élet- 
rajz, gyűjt. II. köt.é2— 85. lapján az Erdélyi János 
által irt életrajzot. Szinnyei, Magyar irók. Ada- 
lékok ifj. C. János életéhez (Horváth CyrilI).Irod. 
Tört. Közi. 1907. 

Csecsmirigy, 1. Emlő. 

Csedő. Régi magyar személynév, mely elő- 
fordul Chedeh alakban is. Jobbára az alsóbb nép- 
osztálybeliek használták. Mint családnév a *szó- 
kelyeknél maradt fenn. 

Csedreg, kisk. Cgocsa vm. tiszántúU j.-ban, (iwo) 
727 magjar lak. ; u. p. Kökényesd, u. t. Halmi. 

Cséfalva (előbb : Cséfa), kisk. Pozsony vm. 
danaszerdahelyi j.-ban, (1910) 149 magyar lak. ; 
u. p. Egyházgelle, u. t. Patony. 

Cséöa, kisk. Bihar vm. cséfifai j.-ban, (iwo) 
1632 oláh és magyar lak. ; a járási szolgabírói 
hivatal széke, hitel- és fogyasztási szövetkezet, 
vasúti állomás, posta-, táviró- és telefonállomás, 
esendórőrs. 

Csege v. kamarazsüip, a hajózást szolgáló 
építmény, mely két végén kapukkal ellátott, a 
hajók befogadására alkalmas kamarából áll s 




1. ábra. 

! 
melynek s^tségével a különböző szintben levő j 
csatorna- vagy folyószakaszokon a hajók átve- 1 
zethetők. A C. működését az 1., 2., 8. ábra érteti j 



közvetíti s mely A és B kapukkal van elzárva. 
A C-ben a vízszin olyan magas, mint az alsó 
szakaszban. A felső kapun, valamint újabb zsili- 
peken a C. oldalfalában elhelyezett elzárható 
nyüásokon a felső szakaszból vlz bocsátható a 
C-be. Ha a C megtelt vízzel s benne olyan ma- 
gasságra emelkedik, mint a felső szakaszban, 
akkor az A kapu megnyitható és a hajó a C-be 
vetethető. Ezt a mozzanatot mutatja a 2. ábra. 
Mihelyt a hajó a C-ben van, a felső kaput ismét 
becsukják, s a C-ből a vizet az alsó kapun, vagy 
a C. falában elhelyezett zsüipes njüásokon le- 
bocsátják. Ekkor a C-ben olyan magas lesz a 





3. ábn. 

meg, melyek a C-t és használatát vázlatosan 
mutatják. 

Az 1. ábrában látható a két különböző szintű 
folyó-, vagy csatornaszakasz. A felső szakaszon 
van a hajó, mely az alsó szakaszba akar jutni. 
A két szakasz között van a C, mely az átjutást 



3. ibn. 

vízszin, mint az alsó szakaszban. A B kapu ekkor 
megnyitható s a hajó az alsó szakaszba jut. Ezt 
a mozzanatot mutatja a 3. ábra. Ha a hajó az 
alsó szakaszból a felsőbe akar jutni, akkor for- 
dítva a 3., 2. és 1. mozzanatok következnek be. 
A C-nek a főalkotó részei a felső és az alsó 
zsilipfej, melyben a kapuk vaimak elhelyezve, az 
oldalfalak, melyek néha hiányzanak s kikövezett 
lejtőhurkolat helyettesíti őket, továbbá a fenék, 
mely a felső kapu közelében lépcsőt mutat s vé- 
gül a víz be- és kieresztésére szolgáló zsilipek és 
vízvezetékek. Mind a felső, mind az alsó kapu 
rendesen kétszárnyú : a két kapuszárny függő- 
leges tengely körül forogható s szamfaszerilen 
^ymásra támaszkodik, midőn a zsiUpbejárót zár- 
jai, A régi C-ben a kamara megtöltése és tirí- 
tése a kapukban elhelyezett tiltok segítségével 
történt, de újabban az oldalfalakban vízvezeté- 
keket készítenek, melj^ek segítségével a C meg- 
töltése és kiürítése egyszerűbben, gyorsabban ée 
a hajózásra kedvezőbben történik. A C méreteire 
a hajó méretei és a csatorna- vagy folyószakasz 
magassági különbsége az irányadó. Vannak 230— 
270 m. hosszú, 17—22 m. széles C-k is s ma- 
napság már 9-92 m. eséskülönbség legyőzésére 
i8 C-t használnak, sőt 20 m. esésig is célsze- 
rűen alkalmazható. Néha, ha a foi^lom nagy, 
két C-t építenek egymás mellé (páros C-k): 
néha, ha a két csatorna- vagy folyószakasz vlz- 
szinkülönbsége nagy, lépcsősen egymásután he- 
lyezett C-ket építenek (lépcsős C-k). Meg kell 
még említenünk, hogy árapályos tengerek zárt 
kikötőibe is C-n keresztül lehet be- és kijutni. A 
zárt kikötőben a víz sziotje állandó, míg a tenger 
szintje a dagály és apály szerint változik. A víz- 
szinkülönbséget a hajók be- ós kijutása céljából 
C segítségével győzik le. E tengeri C-k nagy 
méretűek, mert nagy tengeri hajókat zsilipéinek 
velők, e méretek a tengeri hajók méreteivel foly- 
tonos növekedésben vannak. 



Csege 



26 — 



Cseh borok 



A C-t Leonardo da Vinci találta föl, midőn 
1439. a milanói székesegyház részére a köveket 
vjzen szállíttatta. Az olasz mestertől függetlenül 
a hollandusok is régen ismerték. Azóta egyre 
sűrűbb alkalmazást talált, eleinte főként Francia- 
országban, hol a hajózó-csatornák meglehetős 
magas vízválasztókon mennek át. Később más 
országokban is egyre gyakrabban építettek C.-ket. 
Nálimk a Ferenc- és Ferenc József -csatornán, a 
Bégán, a Hármas-Körösön és a Soroksári Duna- 
ágon Budapesten van C. 

Csege, község, 1. Tiszacsege. 

Csegely (ném. Klippé), négy-, hat-, nyolcszög- 
letű s más alakú ezüst- és aranyérmek, a rendes 
forgalmi érembélyeggel ellátva. Rendeltetésük 
szerint vagy emlék- és szükségpénzek, vagy pedig 
ajándékozásra szánt veretek, gyakran igen nagy 
alakban s értékben. Az erdélyi fejedelmek korá- 
ból legnevezetesebb Apaffy Mihály nagy csegelye 
100 arany értékben, tallér és aranyforint bélye- 
gekkel. — C, 1. még Boltozat. 

Csegez, kisk. Torda-Aranyos vm. toroczkói 
j.-ban, (1910) 587 oláh és magyar lak. ; u. p. Vár- 
falva, u. t. Toroczkó. 

Csegézés, 1. Csege. 

Csegezi lyuk v. Csepegövár, barlang a Szé- 
kelykö középső csúcsától a csegezi Gesztegtöl 
D.-re eső hidasi Geszteghegyben ; szádája meg 
volt erősítve s a hegy csúcsán vár állott. L. 
Székelykö. 

Cseglye (bány.), mintegy méter hosszú hegyes 
karó, melyet a vágat irányában az ácsolat mögött 
sűrűn egymás mellett vernek be az omladékos 
kőzetbe, hogy beomlását legalább addig megaka- 
dályozzák, mig a C. között levő omladékot eltaka- 
rították és egy újabb ajtófelet beállítottak. 

Csegőd, Brdőgyarakhoz tartozó puszta Bihar 
vm. nagyszalontai j.-ban, (i9oo) 334 lak. ; vasúti 
állomás. 

Csegöld, kisk. Szatmár vm. csengeri j.-ban. 
(1910) 989 magyar lak. ; u. p. és u. t. Jánk. 

Cseh, nép, 1. Csehek. 

Cseh, 1. Ervin (szentkatolnai), politikus, szül. 
Valpón (Verőcze vm.) 1838 márc. 23. régi elszár- 
mazott erdélyi nemesi családból. Középiskolái el- 
végzése után gazdasági tanulmányokat végzett 
Magyaróváron, majd nősülése után szlavóniai 
jószágain gazdálkodott & a gazdasági mozgalmak- 
ban élénk részt vett. 1886— 98-ig Szerem vár- 
megye főispánja, 1898 dee. 10. a Bánffy-kormány- 
ban tárcanélkiili horvát miniszter lett, mely állá- 
sát Széli kabinetjében is megtartotta. 1898-ban 
titkos tanácsos, 1899. cs. és kir. kamarás lett. 
1903 januárjában lemondott állásáról, melyet újra 
Tisza István gr. kormányra lépése alkalmával 
vállalt el. Midőn a szabadelvű párt az 1905 januári 
választásokon kisebbségre jutott, jún. 18. őt is 
fölmentették tárcájától. Azóta egészen vissza- 
vonult a cselekvő politikától. 

2. C. Lajos (szentkatolnai), geológus, szül. 
18Í0., megh. 1908 ápr. 11. Selmeczbányán. A 
selmeezi bányavidéknek összes bányáit geológiai- 
lag térképezte, és a bányák érceiből, valamint a 
környék kőzeteiből szép gyűjteményt állított össze. 
Pontosabb munkái : A vichnyei 0- Antal tárna 
bányatelep földtani viszonyai (Földtani Közlöny 



XVI. köt., 1886, németül is) ; Katinkán előfor- 
duló ásványok (u. o. XVII. köt., 1887, németül 
is) ; A selmeezi Ferenc-császár altárna geológiai 
szelvénye (u. o. XX. köt., 1900). 

3. C. Lajos, 1. Csernátony. 

é. C. (Tseh, Boehm, Böhme) Márton, a bran- 
denburgi őrgróf f őlovászmestere és lóorvosa.Szen- 
drőn hét évig működött mint gyógykovács. Eger- 
nél a törökök elfogták s Konstantinápolyba vit- 
ték. Innen csak nagy viszontagságok árán jutott 
vissza Magyarországba, végre pedig a branden- 
burgi udvarhoz. 1697-ben Lipcsében jelent meg 
egy irata, ugyanez 1656. magy. fordításban ily cím- 
mel : Lovak orvosságos megpróbált új könyvecs- 
kéje, mélybe^i sokféle gyakorlott dolgok és orvos- 
ságok vannak stb. B mű ajánlásában szerző le- 
írja viszontagságait is. Pesten 1797. e műve ily 
címmel látott napvilágot: Lovakat orvosló könyv, 
mely írattatott C. által, aki a törököktől elfogat- 
tatván, Konstantinápolyból ki8zabadulván,a bran- 
denburgi főhercegnek f őlovászmesterévé lett,mo8t 
pedig nemzetéhez való buzgó indulatjából kinyo- 
mattatott Kiss István pesti könyvárus ós óbudai 
könyvkötő által. Újra megjelent 1822. Szily K. 
szerint C. nevét ki kell törölni a magyar írók 
sorából, mert csak a lőcsei kiadók fordították a 
szerző nevét magyarra, hogy a németből fordított 
lóorvosságos könyvecskének, amely tudományos 
szempontból teljesen értéktelen, nagyobb hűhót 
csinálhassanak. 

5. C. Péter (lévai). A Ludány-nemzetségből 
származó Lévai C. család legkiválóbb tagja. Atyja 
László rendesen s néha ő maga is Sáray néven 
fordul elő (Sáró barsvmegyei helységtől nevezték 
el így). Péter, mint Zsigmondnak hü embere, nagy 
móltóságokra emelkedett. 1404—15. főlovászmes- 
ter, 1427—28. és ismét 1430—31. években ma- 
csói bán, 1436— 37-ig erdélyi vajda volt. 1434. őt 
nevezte ki Zsigmond a husziták ellen indított 
hadsereg fővezérévé. V. ö. Palástiak I. 183; Fe- 
jér, Cod. Dip. Századok 1575, 458.; Katona, Hist. 
Crit. 636. 

C8ehánkapu8zta,Málnapatakhoz tartozó puszta 
Nógrád vm. losonczi j.-ban, (1900) 396 lak. ; u. p. 
Málnapatak, u. t. Szinóbánya. 

Cseh aranybulla, az az okirat, mellyel IV. 
Károly német császár ós cseh király 1348. a cseh 
rendeknek a II. Frigyestől 1222. kapott szabad- 
ságait megerősítette. 

Csehbánya, kisk. Veszprém vm. veszprómi 
j.-ban, (1910) 362 német lak. ; u. p. és u. t. Városlőd. 

Csehberek (azelőtt : Csehbrézó), kisk. Nógrád 
vm. losonczi j.-ban, (i9io) 1.392 tót és magyar lak.; 
fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Hozzátar- 
tozik a Zlatnói üveggyár, u. p. és u. t. Poltár. 

Cseh boltozat, cseh süvegboltozat, lásd Bol- 
tozat 

Cseh borok, Csehország borászata nem jelen- 
tékeny, de egyes C. nagyon jó minőségűek. A 
legtöbb szőUö a Moldva és Bibe folyók partjain 
lévő D.-i fekvésű domboldalokon van, melyeknek 
talaja bazaltból, gneiszből és mészkőből áll. Az 
összes szőUőterület Vio része Melnik, */,o része 
pedig Leitmeritz vidékére esik, A főszőílöfajok 
a kék burgundi, mely különösen Melnik és Cser- 
nosek vidékén ad szép színű vörös bort, azon- 



Cseh borona 



27 



Cseh gyémánt 



kívül finom fehér borokat adnak a tramini, syl- 
vani stb. fajok. Híresebbek még a Berkovitz, Lo- 
bosltz és Raudnitzvidéki borok. 

Cseh borona, 1. Borona. 

Csehbrézó, község, 1. Osehberek. 

Csehek, államalkotó nép az északnyugati szláv- 
ság ágából, a rólnk elnevezett ország, részben Sa- 
lézia területén. Eredetileg számos rokon törzsből 
alakult össze, melyek közül a névadó C. a mai 
terület középpontján, a régi Rip és Krakov kö- 
zött tanyáztak : körülöttük a lucanok, piovanok, 
charvatok stb. saját fejedelmeik uralma alatt, 
melyek függetlenségének esak a királyság vetett 
véget. A C.-hez tartozik még a szomszéd Morva- 
ország fajilag és nyehöleg rokon népe, az ugyan- 
csak több ágból szerveződött lach, hanák, ha- 
rák, dolek stb. maiglan is difiereneiálódó, táj- 
szólásilag is különböző rokonság. Régebben ide 
számították az úgynevezett morva tótságot, a 
morva valachokat, sőt nyelvrokonság alapján 
még a hazai tótságot is. Az újabb kutatások 
kideríterték, hogy a morva, tót és valach nép új- 
kori telepes, nem autochton a mai területen, a 
látszólagos nyeivrokonság pedig tévedés, mert a 
tótság (1. o.) a délszlávok ágához tartozik. Vallás 
szerint a C. valamint a morvák is, csekély kivé- 
tellel róm. katolikusok, részben evangélikusok. 
A politikai msszofll irány hatása alatt az orosz 
ortodoxia is terjedni kezdett, de újabban ez is 
megakadt. A uép alapjában véve ós hajlamai 
szerint földmívelö, de az erősen terjesztett gyár- 
il)ar folytán már kimozdult konzervatizmusából 
s eUírasztja a szomszéd országokat. Etnográfiai 
tekintetben a cseh nép még ősi területén is meg- 
lehetősen színtelen. Viseletét, szokásait, építke- 
zését régen elhagyta, gazdasági java érdekében 
modernizálódott. A legtöbb ősi nyom a Hana mel- 
lékén maradt. Itt-ott még látszik a cseh modo- 
rúvá alakított falazott alapú, gerendás vázú, ma- 
gas fedelű, bár alapjában frank típusú ház. Cseh 
nemzeti viselet m^ a múltban sem alakiüt ki. 
Ezzel szemben bizonyos, hogy a C. korán fejlett 
nemzeti önérzete és tudatos ragaszkodásuk nyel- 
\'ükhöz sok kincset őrzött meg számukra s ez 
alapon sikerült az 1895-iki néprajzi kiállítás szá- 
mára sok hagyományt rekonstruálni, régi szoká- 
sokat, játékokat feleleveníteni. Az etnográfia 
iránt való érdeklődés elég korán (1793-ban) 
jelentkezett, mert gyűjteményeket, muzeumokat 
szerveztek, melyek anyagát á prágai kiállításon 
mutatták be. Jelenig a néprajz szolgálatában 
működik a Cesk^ Ldd (XX. évfolyam), a cseh- 
szláv néprajzi társaság, az előbb Náradopisny 
Sbomik. jelenig Veknik cím alatt megje- 
lenő másik folyóirat (XV. évfolyam), a brünni, 
olmützi stb. vidéki muzeumok időszakos kiad- 
ványai. A C. néprajzi viszonyairól bő tájékozást 
nyújt a prágai cseh-szláv néprajzi társaság em- 
lékkönyve (Praha 1895). V. ö. Vlach, Die Cecho- 
slaven (Teschen 1883) ; Zemrich, Sprachgrenze 
in Böhmen (Braunschweig 1902). Általános tájé- 
koztató az Osztrák-Magyar Monarchia V. kötete. 

Ceeh erdő, a cseh masszi\-umhoz tartozó tós, 
erősen lekopott erdős hátság Bajor- és Csehor- 
szág határán. A Pichtel-hegységtől a felső-ausz- 
triai Duna-völgyig húzódik DK.-i irányban, mint- 



egy 230 km. hosszan, és vízválasztó a Duna és 
Moldva vizei között. . A neumMkti sülyedés két 
darabra bontja : az B.-i rész (csehül Cesky Les, 
bajor neve OherpfalzerWaM) szeUden lejt a me- 
dence felé, mlg az attól elfordított oldala mere- 
dek. Legmagasabb (súesa a Cserkov 1039 m. A 
neumarkti süly édestől D.-re sokkal magasabbra 
emelkedik (cseh neve Sumava). Középső gerince, 
a Künisehes Gebtr^ a Seewand csúcsban 1343 
m-t ér el. Bajor földön emelkedik az 1457 m 
magas Arber és az 14ő2 m. magas Rachel csúcs. 
Keleti lábánál folyik el a Moldva, amelyen túl 
egyetlen összefüggő h^ysor sincs többé. Az 
egész hegység 600—1000 m közepes magasságú 
platóhoz hasonlít, amelyből aUg emelkednek ki 
az őserdővel bontott csúcsok. Hágói közöl emlí- 
tésre méltók : a Tausi hágó, amelyen át vasút 
köti össze Pilsen és Furth városokat (500 m); 
hasonlókéx)en a pilsen-eisenstetni vasút követi 
az Eisenstein hágót (922 m), valamint a bud- 
weis— st.-valentini vasút is a Kersehanmi hágón 
vezet át. Folyóvizei közül nagyobbak Csehország 
felől a Moldva, a Motavával és Berannnal, a má- 
sik oldalon a Waldnab és a Regen. Sok kis tava 
szép fekvéséért látogatott, köztük híres a 90 m. 
mély, 16 ha területű Schwarzer See (1185 m. a 
tenger színe fölött). Klímáját jellemzi a sok csa- 
padék és szubalpinus hőmérséklet, amely eny- 
hébb a bajor, mint a cseh oldalon. Növényzete 
egyhangú és fajokban nagyon szegény. Helyen- 
kint még őserdőket is találni. Erdei fái a fenyő, 
tölgy és bükk, néha 150 éves példányokban. Az 
irtásokon rengeteg földi szeder, málna és eper 
terem. Terményei a kender, len, rozs, bui^nya 
és néhol gjümöles. Lakossága el^gé ritka, de 
életrevaló, egyszerű, szokásaihoz és hagyomá- 
nyaihoz ragaszkodó nép. A cseheket ós bajorokat 
elválasztó vonal Praehatic, Winterbei^, Bei^- 
reichenstein, Neuem és Neugedein városokon 
vonul át. Főfo^alkozásuk az állattenyésztés ós 
az erdőgazdaság, emellett virágzó a faipar és 
az üveggyártás is. 

Cseherdős (azelőtt : Sumicza), kisk. Krassó- 
Szörény vm. bozovicsi j.-ban, (1910) 427 oláh lak. : 
u. p. és u. t. Nérahalmos. 

Csehétfalva, kisk. Udvarhely vm. székelyke- 
resztúri j.-ban, (1910) 432 magyar lak. : u. p. Ko- 
bátfalva, u. t. Székelykeresztúr. 

Csehfalva (azelőtt : Ahlián), kisk. Temes vm. 
fehértemplomi j.-ban, (1910) 196 magyar és egyéb 
nyelvű lak. : u. p. és u. t. Karasjeszenö. 

Cseh garas. l. Prágai garas. 

Cseh gránát (pyrop), sötét jáointpiros v. vér- 
vörös gránátszemek, melyeknek apraját a gyógy- 
szertárakban tárázásra használják, a nagyobbakat 
pedig csiszolva melltükben, fülbevalókban, kar- 
perecekben aranyba vagy ezüstbe foglal ják,avagy 
mint gránátgyöngj'öket nyakékké fűzik fel. A 
mineralógus pirop-nak. (pyropos a. m. tttzee- 
szemü), az ékszerész C.-nak nevezi őket, mert 
Csehországban találják. Főképen magnézium- 
alumininm gránát. Ide tartozik a Dél-Afrika gjé- 
mántbányáiból származó Cap-rubin is. 

Cseh gyémánt, nem egyéb, mint gyémánt for- 
mára megmunkált, nálunk is eléggé ismert hegyi 
kristály, vagyfe kvarc. 



Cseh hadjárat 



28 — 



Cseh nyelv és irodalom 



Cseh ha^jáxat (1304-ben). I. Károly Róbert 
ós a hozzá szító magyar főurak 1304. az osz- 
trák hercegekkel egyetemben hadat indítottak 
Vencel cseh király ellen. A hadjárat főcélja volt a 
magyar korona visszaszerzése és a cseh király- 
tól ez év június havában Magyarországon, kivált 
Esztergomban okozott károk megtorlása. Az egész 
háború néhány kisebb morvaországi erősség (Ni- 
kolsburg, Joslovitz) elfoglalására szorítkozott és 
Kuttenberg sikertelen ostroma után okt. 27. vé- 
get ért. V. ö. Fór A., Csák Máté 54—60 1. A meg- 
előzőleg Magyarország ós II. Ottokár cseh király 
között lefolyt négy cseh háború történetét 1. 
Csehország és Ottokár (II.). 

Cseh hegytaraj, 1. Adler v. Erlitz-hegység, 
995 m. közepes magasságú hegylánc a Szudéták 
rendszerében, Csehország és a Glatzi grófság 
határán; az Brlitz vagyis Wilde- Adler völgye 
választja el a Habelschwerdti-hegységtől, amely- 
lyel egyközüen halad. Legmagasabb csúcsa a 
Deschnayi-kúp (1114 m.). — 2. C, az Óriás- 
hegység déli vonulata. 

Cseh hitvallás, 1. Husziták. 

Csehi, kisk. Bihar vm. központi j.-ban, most 
Váradcsehi (1. o.). — 2. C, kisk. Nyitra vm.-ben, 
most Nyitracsehi (1. o.). — 3. C, kisk. Vas vm. 
vasvári j.-ban, (i9io) 737 magyar lak. ; u. p. Csehi- 
mindszont, u. t. Baltavár. — 4. C, kisk. Zala vm. 
letenyei j.-ban, most Kiscsehi (1. o.) — 5. C, kisk. 
Zala vm. sümegi j.-ban, most Sümegcsehi (1. o.). 

Csehimindszent, kisk. Vas vm. vasvári j.-ban, 
(1910) 910 magyar lak.; postahiv., u. t. Balta vár. 

Cseh irodalom, 1. Cseh nyelv és irodalom. 

Cseh kiegyezés. 1890 óta valamennyi osztrák 
kabinet azon fáradozott, hogy a Csehország cseh 
és németajkú lakói között dúló nemzetiségi 
gytüölségben gyökeredző ellentéteket, melyek 
nemcsak anyagi, hanem kulturális téren is 
észlelhetők és melyek nemcsak Csehországra, 
hanem egész Ausztriára nézve káros hatásúak, 
orvosolja. Az első kiegyezési javaslatot a Taaffe- 
kormány által 1890 jan.-ban összehívott bizott- 
ság dolgozta ki, melyben a németek, ócsehek 
és a német és cseh nagybirtokosok bizalmi fér- 
flai foglaltak helyet. B kiegyezés némely pontját, 
mint a csehországi közoktatásügyi és földmívelés- 
tigyi tanács kettéválasztását a kormány tényleg 
életbeléptette, de a legfontosabb határozatok, így 
a kerületek nyelvi szempontból való közigazga- 
tási elkülönítése az ifjú-csehek ellenállásán az 
1892-iki tartománygyülésen hajótörést szenve- 
dett. A kiegyezési kísérleteket azóta a mai napig 
egyre ismételték. Az utolsó alkudozásokat Lob- 
kovitz herceg helytartó vezette. Azután az új 
Gautsch-kabinet fogott (1911 őszén) Thun gr. 
helytartó közreműködésével a kérdés megoldá- 
sához, mely a Gautschot követő Stürgkh-kor- 
mánynak is nehéz feladata. V. ö. Menger, Der 
böhm. Ausgleich (Stuttgart 1891) ; Fischel, Ma- 
terialien zur Sprachenfrage in Österreich (Brünn 
1 902) ; Baernreither, Zur böhm. Frage(Wien 191 1). 

Cseh kompaktátumok, 1. Kompaktátum. 

Cseh korona országai, másként : Szent Ven- 
cel koronájának országai alatt tágabb érte- 
lemben mindazon országokat értik, melyek va- 
lamikor Csehországhoz tartoztak, első sorban 



Morvaország, Szilézia és Luzácia (Lausitz). Ez 
utóbbi melléktartományokat az 1478 dec. 7-iki ol- 
mützi béke értelmében Hunyadi Mátyás királyunk 
nyerte Ulászló cseh királytól ; de Mátyás halála 
után veszendőbe mentek, anélkül, hogy a csehek 
az ezen esetre kikötött 400,000 aranyat megfizet- 
ték volna. 1527-ben a C. választás útján a Habs- 
burgokra, I. Ferdinánd királyra szállottak. 

Cseh kvarc (ásv.), nem egyéb mint citrin (1. o.). 

Csehlaka (azelőtt: Csehovecz), kisk. Zala vm. 
perlaki j.-ban, (1910) 830 horvát lak. ; u. p. Mura- 
kü'ály, u. t. Perlak. 

Cseh-morva testvérek, a huszita mozgalom- 
ból (lásd Husziták) keletkezett felekezet, mely- 
nek alapítói Chelcicky Péter földbirtokos és 
Gergely testvér voltak. Követőiket a kormány 
1461-től kezdve, mint úgyvélt háborltókat ül- 
dözte, s ez az üldözés még szigorabbá lett, mikor 
14'67. teljesen elszakadtak a r. kat. egyháztól. 
Erdőkben, gödrökben húzták meg magukat, ami- 
ért «gödörlakóknak» csúfolták őket. Saijátságaik 
inkább etikai, mint dogmatikai téren mutatkoz- 
nak. Mint ((Krisztus törvényének testvérei* szo- 
rosan a hegyi prédikáció tanaihoz alkalmazkod- 
tak, s a hozzájuk tartozóknak megtiltották az 
esküt, a katonáskodást, az állami hivatalok el- 
fogadását. Mint a valdensek, kiknek maradékai 
közéjük olvadtak, szigorú egyházi fegyelmük 
útján erkölcsileg tiszta és bensőleges, de nagyon 
korlátolt látkörú életnézletek birtokába jutot- 
tak. 1570-ben a sendomiri zsiuaton a reformátu- 
sokkal és lutheránusokkal egyesülvén, ezek közé 
beolvadtak. De Zinzendorf gr. (1. 0.) még egyszer 
felújította gyülekezeti életüket. V. ö. Lochner, 
Entstehung der Brüdergemeinde in Bölmien und ' 
Máhren (Nürnberg 1832); Gindely, Geschichte 
der böhm. Brüder(Prag 1857-58,2 köt.); GollyGe- 
schichte der böhm. Brüder (u. 0. 1878—82, 2 köt.). 

Cseh nyelv és irodalom. A cseh nyelv a nyu- 
gati szláv nyelvcsoporthoz tartozik, amely cso- 
port még a lauzici szerb (röviden «szorb») meg 
a lengyel nyelvet is magában foglalja. A cseh 
nyelv legjellemzőbb vonása a palatális mással- 
hangzókra következő a és u hangnak e illetőleg 
^■-vé való változása : duse «lélek» = tót (és morva) 
du^a, accus. duM = tót (és morva) dv^n ; mec 
«kard», gen. mece, dat. mea = tót mec m^ca 
mecu, CB. cesf, t. cast' «tisztelet, becsület», 
cs. lid, t. Vud «nép» stb. A cseh nyelvben a 
hosszú hangzókat úgy jelölik mint a magyarban, 
azonban a hosszú {i-%, ha eredeti o-ból lett, w-vaí 
írják : huh gen. haha «isten». t, d, n, í és é előtt 
jésítve ejtendők úgy mint a m. ty, gy, ny : ticho 
<'C8endesen», tíz «nehézsóg», divadlo «színház», 
dílo «tett, mű», délati «tenni», nic «semmi)), 
níze ((alacsonyabban)) némy ((néma», más más- 
salhangzók után é körülbelül /e-nek ejtendő: 
pót «öt)) ; y úgy hangzik mint az i, de sohasem 
jésíti az előtte álló t, d, n-t : ty ((te» dymník «ké- 
móny, nyní (ejtsd: ninyi) «most». Más esetekben a 
ty, gy, ny hangot t, d', n jellel írják, pl. kost' 

(ejtsd: koszty), ((C80nt», de gen. kosti (ejtsd: kosztyí) 

c = CB, s = 8 {s = 8z\), é = zs, r = rzs (gyen- 
gén képzett r-rel), zöngétlen mássalhangzó 
után rs. A hangsúly úgy, mint a magyarban, 
az első szótagra esik. Az első tudományos 



Cseh nyelv és irodalom 



29 - 



Cseh nyelv és irodalom 



cseh nyelvtant Dobrovsk^ írta (1792, 2. kiad. 
1818), a legjobb nyelvtanokat Gebauer, egy rö- 
videbb tankönyvet : Mluvnice ceská (2 köt. 1890) 
és egy nagy tudományos nyelvtant, amelyből 
eddig az I. és a in. kötet, a hangtan ós az alak- 
tan jelent meg. Gyakorlati nyelvtant írt egye- 
bek közt Masarik: Böhm. Schulgrammatik (6. 
kiad. Prága 1902) és Kunz : Die böhmisehe 
Sprache (7. kiad. Wien 1906). Nyehtörténeti 
szótárt írt Jungmann (1835—39, 5. köt.) és Ge- 
bauer (1902 kk.) ; Kott nagy 7 kötetes szótára gaz- 
dag, de rendszertelen. Gyakorlati szótárakat ír- 
tak egyebek közt Bank, Taschenwörterb.der böh- 
raischen u. deutsehen Sprache (6. kiad. Prága 
1895) és Kunz, Böhm.-deutsches u. d.-böhm. Wör- 
terbuch (10. kiad. Berlin 1901). A morva nyelv- 
járásokat tárgyalja Bartos : Dialektologie mo- 
ravská (I. Brünn 1886, II. u. o. 1895). 

A cseheknél korábban fejlődött ki hatalmas 
világi irodalom, mint bármely más szláv népnél 
és a fehérhegyi csata után kezdődő nagy hanyat- 
lásáig a cseh irodalmat az első hely illette meg 
a szláv irodalmak közt. 

I. A régi cseh irodalom. A nemzeti nyelven 
szóló irodalom a XIU. sz. második felében indul 
meg, még pedig a latin egyházi irodalom hatása 
alatt (az állítólag régibb grünbergi és königin- 
hofi töredékek hamisítványok), cseh papok lefor- 
dítják a szentírás egyes részeit, egyházi dalo- 
kat költ-enek, írnak bibliai történeteket, legen- 
dákat, oktató költeményeket s e működés köz- 
ben fejlesztik a népies költői nyelvet és verse- 
lést is. A keresztény nyugattal, ktilönösen Német- 
országgal való érintkezés útján nemsokára be- 
hatol a középkor romantikai költészete is, az 
Alexandreis, Tristan, a Rózsakert, Berni Detre, 
Ernő herceg ; német minta után készült egy no- 
vella is, a Ikadlecek («A takács»). A lovagkor 
letűnése után terjed az oktató költemény és a 
dráma, különösen az egyházi dráma, melynek 
híres terméke a cseh Mastickár («A kenőcskal- 
már»). Az idegen minták utánzása mellett érvé- 
nyesül az erősen lüktető nemzeti szellem is, így 
a Dalimil-féle rímes krónikában (a XIV. sz. ele- 
jén a legrégibb krónika, a prágai Cosmasé latin 
nyelven van írva), Pardubici Smil Flaska oktató 
költeményeiben és a jogi irodalom legrégibb ter- 
mékeiben. 

II. A cseh reformáció és az aranykor. A cseh 
reformációnak, annak a hatalmas szellemi moz- 
galomnak első kezdetei még IV. Károly (1346— 
1378) uralkodásába esnek : a prágai egyetem ala- 
pítása (1348), Stítn^ Tamás (1331—1401) ú-atai, 
amelyek remek cseh nyelven hirdetik az igazi 
vallásosságot és erkölcsi tisztaságot és buzgó egy- 
házi szónokok előkészítik Húsz János (1369—1415) 
működését, aki mint cseh író ós a cseh ü-odalmi 
nyelv ü-ányítója is maradandó emléket hagyott 
maga után. A huszita mozgalom leverése után 
sora vész ki az elvetett mag ; Húsz leffkiválóbb 
tanítványa, Cheléicky Péter (megh. 1460) A hit 
hálója c. művében önállóan tovább fejleszti mes- 
tere eszméit. Húsz nyelvi törekvéseit pedig örökbe 
fogadják a cseh testvérek, akik a XV. sz. végén 
átv&szik a vezető szerepet a cseh irodalom to- 
vábbfejlesztésében (közültik támadnak a XVI. és 



XVn. sz. legkiválóbb trói, ú. m. Blahoszlav, Zse- 
rotmi Károly, Comenius). Új eszméket szolgáltat 
az irodalomnak a humanizmus is, amelynek ki- 
váló cseh képviselői Lobkovic Bohuszlav (1460— 
1512) és Vsehrd Viktorin (1460— 1520). így kelet- 
kezett az 1527— 1620-ig tartó korszak, amelyet 
irodalmi termékenysége ós a nyelv klasszikus ki- 
képzése miatt gyakran «arany korszak)) -nak ne- 
veznek. A cseh testvérek legkiválóbb írója a föl- 
világosodott Blahoszlav János (1523—71), aki 
görögből lefordította az új -szövetséget és azzal 
az egész biblia mintaszerű fordításához (a híres 
Kralid Ublia, 1579—93) lökést adott. Az írók 
hosszú sora adja magát a történetírásra, köztük 
Hájek Vencel,akinek «cseh krónikája)) népkönywó 
lett és Veleszlavin Ádám (1545—99), akinek stí- 
lusa és nyelve hosszú ideig mintául szolgáltak. 
Gazdag e kor földrajzi művekben is, de különö- 
sen jogi és társadalomtudományi művekben 
(Vsehrd Viktorin, Cimburki Tovacovsky Ctibor, 
Zserotini Károly). A költészetet is szorgalmasan 
ápolták (ügyes versköltö volt a humanista Lobko- 
vic Bohuszlav), de inkább csak egyházi és vallá- 
sos dalokban, jelentősége semmikép sem veteked- 
hetik a prózairodalommal. 

III. Az irodalom hanyatlása. A fehérhegyi 
csata (1620) után a legkiválóbb írók és tudósok 
kivándoroltak, a cseh köny%'eket tömegestől meg- 
semmisítették, n. József alatt a cseh nyelv még 
a népiskolából is kiszorult. Csak az egy Comenius 
Amos (1592— 1670), a modem pedagógia megala- 
pítója, lobogtaijja fönnen a számkivetésben is a 
cseh irodalom fáklyáját. 

IV. Az újkor. A XVni. sz. végéig tartó rette- 
netes hanyatlásra következő újraébredésnek tu- 
dományos kutatások egyengették az útját, első 
sorban a lángeszű, európai hírnevű Dobrovsk^ 
József kutatásai ; ezen az alapon épített tovább 
Jungmann József, aki nagy szótárában össze- 
gyűjtötte az egész nyelvkineset és terjedelmes 
irodalomtörténetében kimutatta a régi cseh iro- 
dalom gazdagságát.. Korszakalkotók a szláv régi- 
ségek mesterének, Safarik Páhaak munkái is, de 
közvetetlenebb Palacky Ferenc Csehország tör- 
ténetéről írt monumentális munkájának a hatása. 
Ilyen biztos alapon indul meg egy új vkágzó cseh 
irodalom, amely univerzalitás tekintetében túl- 
tesz akármelyik más szláv irodalmon. A költé- 
szetben az úttörők közé tartoznak Jungmann, a tót 
Kollár, azután Celakovsk^, azonkívül megemU- 
tendök a XIX. sz. első feléből Érben, Tyl, Marék, 
Chocholousek, Klicpera. Az 1848-ik évvel általá- 
nosemberi problémák vonulnak a cseh irodalomba, 
elől járnak Mácha, az első cseh byronista és a szel- 
lemes szatirikus Havlicek, de az új iskola legki- 
válóbb tagjai két költő, Hálek meg Neruda ; ezek- 
hez sorakozik sok kiváló író, a költők közül Hey- 
dnk, a regényírók közül Pfleger-Moravsky, Ném- 
cová, Svétlá, Tfebízskj^, Vicék, Schulz, Smilovsk^ 
és a drámaírók köztll Jerábek meg Bozdéch. 

Új költőgeneráció lép föl a 70-es években, 
amely közül kimagaslik koncepciói nagyszerűsé- 
gével és nyelvének ragyogó gazdagságával egy- 
aránt Vrchlick^. A modem költészet előhírnöke 
a révedező 25eyer. a legnépszerűbb cseh költő 
Cech Szvatopluk. Ugyancsak e körhöz tartoznak 



Csehország 



30 - 



Csehország 



Sládek, Mokry, Quis, Pokorn^, Stasek, Kvapil, 
Klástersk^, Kaminsk;^, Heister és mások. 

A 80-as években a realizmus hatása alatt külö- 
sen a regény és dráma nyernek új lendületet. Ji- 
rásek történeti regényeiben nagyszerű képeket 
rajzol a haza történetéből, a népéletböl vett élet- 
hű vázlatokat és elbeszéléseket írnak Rais, Klos- 
termann, Slejhar, Sumln, Nováknó, Mrstlk Alajos, 
Holecek stb. Társadalmi és politikai regényeket 
írnak Arbes, Simácek, MrStík Vilmos, Svoboda, 
Hermann, Laichter, Vikné-Kunőtick^ Borbála, 
Svobodané, Hladik, Dyk s mások. A prágai nem- 
zeti színház megnyitása (1881) a drámai költésze- 
tet is fölvirágoztatta, Vrchlicky és Zeyer mellett 
a legtermékenyebb drámaírók Stroupeznick;^, 
Preis8né,,a Mrstik testvérek, Sünáeek, Svoboda, 
Subert, Stolba, Kvapil, Jirásek, Hilbort, Dyk. A 
realisztikus és impresszionista költészet legkivá- 
lóbb képviselői Machar és Sova. 

Irodalom. A cseh irodalomtörténettel foglalkozó újabb 
fömnnkák (a régiebbeket 1. Dobrovsky, Jungmann, sembera, 
Tleítmnk, Jlrecek a.) a következők : A. N. Pypin i. V. D. 
Spasovic, Istorija slavjanskich literatur II k. (2. kiad. 8zt.- 
Pétervár 1881, — németül Geschichte d. slav. Literaturen 
übers. v. T. Pech, Leipzig 1884); Jaroslav VIcek, Dejiny 
ceské literatury (Prága 1897 kk., a legjobb, még be nem 
fejezett munka) ; V. Flajshans, Pisemnictví ceské slovem 
i obrazem (Prága 1901) ; J. Jakubec u. A. Nóvák, Geschichte 
der cech. Literatur (Leipzig 1907). Az újabb cseh irodalom- 
ról egy nagy gyűjteményes munka jelenik meg 1902 óta 
Prágában Laichter kiadásában : Literatura ceské 19. století 
Kisebb összefoglalást írt újabban Machal, Die osteuropai- 
schen Literaturen u. die slav. Bprachen, Berlin és Leipzig 
1908, 176—193 L és Nóvák Ernő i.z Egyetemes Irodalom- 
történet IV. kötetében. 

Csehország, Tápiósághoz tartozó puszta Pest- 
Pilis- Solt-Kiskun vm. nagykátai j.-ban, (1900) 485 
lak. ; u. p. Tápióság, u. t. Tápiószecsö. 

Csehország (csehül : Cechy, latinul : Bohemia ; 
l.ennellékelt térképet), kiv&lyséig, egykoron önáUó, 
most az osztrák birodalmi tanácsban képviselt 
koronatartományok és országok egyike, területe 
51,948 km^. Határai ÉNy.-on Szászország, ÉK.-en 
Porosz-Szílézia, DK.-en Morvaország és Alsó- 
Ausztria, D.-en Felső-Ausztria és DNy.-on Bajor- 
ország. Kiterjedésére és népességére az osztrák 
tartományok között második helyen áll (egyedül 
Galícia előzi meg). 

Hegy- és vízrajza. C. három oldalt természe- 
tes határokkal védett hegyes-völgyes fensík. A 
medence vizeit a Moldva és az Bibe gyűjti össze 
és vezeti ki É.-on az érchegység egy keskeny 
kijárásán. Hellyel-közzel 1000 méter magas- 
sá!gra emelkedő hegyei és csoportos magasla- 
tai közt a Kubany 1362 m., a Planski-erdő 
1080 m. Kelet felé a budweis— wittengaui sík- 
ságra ereszkedik le a hegység, majd újból fel- 
emelkedik a Cseh-Morva dombvidékre (600—800 
m.). C. középső vidékein a Beraun és a Moldva 
között emelkedik a Brdy-erdő (817 m.). Az ország 
Ny.-i határa az Érchegység (1244 m.), mely K.-en 
a nollendorfl szorosban végződik és az Blbe- 
homokkővonulatban folytatódik, míg Ny.-on a 
Fichtel-hegységben, melyet C.-gal a walsasseni 
fensík köt össze. C. két főhegyrondszerén belül a 
Karlsbadi és a Teplitzi hegység, valamint a Csá- 
szár-erdő köti össze az Érchegységet a D.-i fen- 
síkkal. A Duppai hegység bazaltlapjai, valamint 
a saazi síkság által elválasztott Cseh-középhegy- 
ség K. felől csatlakozik az Érchegység belső 



övének hegyeihez. Kevésbbé egységes az ÉK.-i 
határhegység, itt a határ a Lausitzi hegységből 
(796 m.) kündulva az Iser -hegység (1126 m.), a 
Jeschken-hegység (1013 m.), az Óriás-hegység 
(1603) ós a Heuscheuer hegységen (772 m.) át az 
Adler-hegységig (1114 m.) halad. 

Földtani felépítését tekintve C. főtömegében az 
ősrégi cseh masszívumot alkotja, mely a devon 
ideje óta szárazföld maradt. A D.-i, valamint 
az országot környező hegyek nagyrészt gránitból, 
gneiszből és őspalákból állanak. A paleozos képződ - 
menyek, ú. m. a kambrium-, a szüur- és a devon- 
kori üledékek a Pilsen— Prága közötti medencé- 
ben vannak és felette gazdagok kövületekben. 
Ugyanitt gazdag szén- és érctelepek is vannak. 
É.-on a homokkő az uralkodó, D.-en a budweisi, 
valamtat É.-on az Bger-Falkenau-Teplitz közötti 
medencében kiterjedt harmadkori üledékek van- 
nak gazdag barnaszén telepekkel. 

A Szudéták lábánál kiterjedt krétakori tenger 
üledékeit találjuk. A harmadkorban számos he- 
lyütt működő vulkánok voltak C.-ban is. Az ekkor 
keletkező bazaltok, fonolitok alkotják a Cseh- 
középhegységet. A régi vulkánosság mai nyomai 
a szénsavas gázkiömlések ós ásványvízf orrások. C. 
leghü'esebb forrásai : Karlsbad, Marienbad, Fran- 
zensbad, Teplitz-Schönau, Johanuisbad, BiUn, 
Giesshübl, Liebwerda, Königswart, Neudorf stb. 

Folyóvizei 3 vízgyűjtőhöz tartoznak. A Duna 
és az Odera C. összes vizeinek csak 6'60/o-át veszi 
fel, a többit az Bibe szállítja az Északi-tengerbe. 
Itt ered az Bibe, főbb mellékvizei : jobbról a Ci- 
dlina, Iser és a Polzen, balról az Aupa Mettau, Ad- 
ler, Moldva, Bger és a Biela. A Moldva C.-ban 
ered és itt is torkoll az Bibébe, amely innen kezdve ' 
hajózható. Mellékvizei a Luschnitz, Sazawa, 
Wotawa és Beraun. Nagyobb tavai nincsenek, 
említendő müvize a Schwarzenberg-esatorna 
(hossza 57-8 km.). 

Éghajlata a medencének meglehetősen egyen- 
letes és csak a magas hegyvidéken uralkodik zord 
klíma. Évi közepes hőmérséklete: Budwoisban 
8-0», Táborban 7-2", Pilsenben 8-5«, Prágában 
8-80, Csaszlauban 81", Josefstadtban 7-90 és Bo- 
denbachban 8-6°. Legmelegebb az ország közepe, 
s szélei felé az emelkedő magassággal sülyed a 
hőmérséklet. A csapadéknál ez fordítva van, míg 
a Cseh-erdő 1500 mm., addig Prága 420 mm. és 
az Érchegység 1200 mm. átlagos évi csapadékot 
mutat fel. Az Bger vidékén 400 mm. alatt van. 

Növényvilága a hercyni-balti ílórához tartozik 
és csak D.-en egyezik a szubalpin osztrák flórá- 
val, a belső dombvidéken a pannóniai flóra a túl- 
nyomó. 

Állatvilága egyezik a középeurópai egyéb vi- 
dékekével. Elvétve akad medve és farkas, a borz 
is fogy, mert ezeket erősen irtották, a róka, vala- 
mint a vidra gyakori. Szarvas kevés, de őz, fajd 
és fogoly sok van ; a ragadozó madarak között a 
keselyű és a sas nem ritkák. A csúszó-mászó álla- 
tok világa is gazdag, halállománya a hatalmas 
gyáripar miatt a szennyezett vizekben kisebbe- 
dett, de a patakokban gyakori a lazac, pisztráng 
és a tok. 

Terményei, C. 97%-a termőföld, ebből 50»/o 
szántóföld, 110/0 rét és kert, 5Vo legelő és 290/0 



Csehország 



— 31 



Csehorszéker 



erdótalaj. Terméseredménye 1910 : búza 3-9, rozs 
9-3, árpa öl, zab 7, knkorica 0-4 millió q, hüvelyes 
termett 615,515 hl., repce 94,325, mák 45,325, len- 
mag 46,637, lenfonál 74,579, burgonya 24.049,060, 
cukorrépa 43 mUlió, répa 92 millió, káposzta 2-4 
millió, lóhere 142 millió, széna 172 millió, komló 
122,550 (1900-ban 72,010) q. Bortermése 4512 hl. 
és gyümölcs több mint 65 millió q. Állatállo- 
mánya 1900-ban : 239,564 1), 2.258,338 szarvas- 
marha, 228.307 birka, 688,822 sertés és 316,834 
kecske. Méhészete és házi szárnyas állattenyész- 
tése is igen nagy jelentőségű. Az erdőterület IV^ 
millió ha., túlnyomó részben tűlevelű és az erdők 
évi hozama 3Ví millió köbméter. A vadászat is 
tekintélyes gazdasági hasznot hajt, 1907-ben 
747,810' haszonvadat és 927,649 drb szárnyast, 
továbbá 59,708 ragadozót és 191,253 kártékony 
szárnyast ejtettek el. 

Bányászata az ország gazdag ásványvilága 
miatt igen magas fokon áll és só kivételével a 
bányászat legtöbb ágát űzik. 1910-ben az összes 
bánya- és kohótermékek értéke 161.913,292 K volt, 
ami Ausztria össztermelésének 51"3*>,o-át teszi. 
Arany 179 kg.,^ezüst 47,786 kg., ólom 39,876 kg. 
termeltetett, továbbá nagy mennjriségben : cink, 
antimon, uránszurokérc (rádiumpreparátum cél- 
jaira), vitriol, timsó, grafit, ásványi festékek, 
porcellánföld, agyag, féldrágakövek (cseh gránát). 
Legfontosabb bányaterméke azonban a szén; 
1 9()6-ban : 42.328,230 mmázsa kőszenet (Kladnó, 
Buschtehrad, Pilsen és Radnitz bányáiból) és 
208.505,360 métermázsa barnaszenet bányásztak 
(Brtix, TepUtz). 

Ipari tekintetben Európa első országai kö- 
zött foglal helyet. 1902-ben 468,473 ipartelepén 
1.346,018 mimkást foglalkoztattak s a felhasznált 
erőszükséglet meghaladta az 550 ezer lóerőt ; 
50-nél több munkással 2412 vállalat dolgoztatott, 
lOÖÖ-nél többel 33. A vállalatok számát tekintve, 
a ruházati ipar 58,659, az élelmezési 35,496, a 
fémipar 28,381, a faipar 20,249, a kő-, föld-, 
agyag- és üvegipar 9990, a szövő-fonóipar 8276 
telepet foglalkoztatott. Nürnbergi cikkeket, játék- 
és dísztárgyakat 98,159 vállalat állított elő. 
lOO-nál több munkást foglalkoztató nagyüzemek 
közül jelentősebbek a szövő-fonógyárak (458), a 
vas- ós gépgyárak (148), vas- és ércolvasztók 
(162), üveghuták és porcellángyárak (150), tov. 
az élelmezési és élvezeti cikkeket előállító gyárak 
(48). C. legrégibb ipara, az üveg- és porcellánipar, 
már a XIII. sz. óta virágzik. Legnagyobb válla- 
latok Karlsbad, Budweis és Bleistadt környékén 
vannak. A textilipar középpontja Rumburg és 
Prága, továbbá Reichenberg és Aussig ; ugyanitt 
vannak a legnagyobb vas- és gépgyárak, továbbá 
cukorgyárak. Csipke, hangszer, játékszer, szabna- 
fonatok stb. gyártása is igen fejlett. Élelmiszerek 
közül cukrot 1907— 8-ban 126 gyárban 58 millió 
q-t állítottak elő, 579 sörfözőben 10 millió hl. 
sört főztek, szeszt 270 helyen égettek (479,305 
hl), dohánygyára 7 van és 5 kereskedelmi és ipar- 
kamara szolgálja mindezek érdekeit. 

A kereskedelem középpontja Prága. A nagy 
árúforgalmat 6654 km. vasúti vonalon bonyolít- 
ják le, országútjai 32,387 km. hosszúak. Viziútja 
1171 km. (Élbe, Moldva és Belang), 1703 posta- 



és 1084 táviróhivatala van. Prágában van tőzsde 
is. Van azonkí\ül az országban 17 bank, 232 
takarékpénztár s a kezelt értékek összege meg- 
haladja a 215 milliárd koronát. 

Népesség. C.-ban a harmincéves háború idejé- 
ben csak kb. 800,000 ember lakott, 1772. már 2Vs 
miUió, 1890-ben 5-8 millió és 1910-ben 6.774.-309 
volt a lélekszám. A népszaporodás rohamos, mert 
még az utolsó évtizedben is 7"2'*/o-a volt az össz- 
népességnek. A népsűrűség 1900-ban 134 lélek 
egy km*-re. NépmozgaLma szerint 1907-ben 1000 
lélekre esett 78 esketés, 302 élve születés 
és 209 haláleset, míg 1000 születés között 
1214 volt törvénytelen és 30'3 született halva. 
1900-ban 7415 községe és 12.846 helysége volt 
826,817házzalésl.547,0311akással: Népességének 
62'70/o-a cseh és 37-37o-a német, utóbbiak főleg 
Ny.-on és É.-on laknak. Vallási tekmtetben 9670 
r.'kat., 2-3»/o protestáns és l-ö^/o izr. Az oktatás 
ügye igen magas fokon áll (az 1908. évi adatok 
szerint) : 6097 elemi és polgári iskola (3563 cseh 
és 2534 német) 28,793 tanerővel, 1.154,334 tan- 
kötelessel. Gimnázium és reálgtmnáziimi 65, reál- 
iskola 42, tanítóképezde 18 és tanltónőképezde 
12 volt. Főiskolája : Prágában két egyetem (cseh 
és német), két műegyetem (cseh és német, l.lVágw). 
Szakiskolái : bányászati főiskola (Pfibram), festö- 
akadémia(Prága), 3 teológiai intézet, 5 gazdasági, 
2 erdészeti iskola, 56 földmlvesiskola, 113 keres- 
kedelmi, 560 ipari, 2 bányászati, 1 bábaképző. 
270 zene és 134 női foglalkoztató és 130 nevelő- 
intézet. Van cseh nemzeti múzeuma, tudomá- 
nyos, irodalmi és művészeti akadémiája. A hír- 
lapirodalom 1909-ben 1196 lapból áUott, közöttük 
30 napilap. Egyesület 23.994 volt az országban, 
kórház 166, tébolyda 6, jótékonysági és ember- 
baráti intézet 60 és 518 menház. 

Alkotmánya és közigazgatása. C.-nak tarto- 
mánygyűlése van, aimak tagjai : az érsek, a 3 
püspök, a két egyetem rektora, a hitbizomáuyok 
16, a nagybirtokosok 54, a főváros 10, a keres- 
kedelmi ós iparkamarák 15, a városok és ipari- 
helyek 62, a községek és falvak 79 választott kép- 
viselője, összesen 242 tag, kik köziU a választottak 
6 éves megbízással bírnak. A tartománygyűlés 
elnökét a császár nevezi ki. A birodalmi tanácsba 
82 tagot küldenek. A tartománjTiak két önálló 
törvényhatósági városa van, ú. m. Prága és Rei- 
chenberg, valamint 102 ker. kapitánysága. Leg- 
főbb közig, hatósága a helytartótanács, élén a 
helytartóval. A ker. kapitányságok élén a kine- 
vezett ker. kapitányok állanak. A helytartó egy- 
úttal a pénzügyi hatóság és a tartományi iskola- 
tanács elnöke. A helytartótanács mellé tanács- 
adó hatóságként van az egészségügyi tanács 
rendelve. A két külön törv. hat. joggal felruhá- 
zott városban a közig, teendőket a választott vá- 
rosi tanács végzi, a rendőrigazgatóságokra bízott 
bizonyos dolgok kivételével. Igazságszolgáltatás 
céljából van 1 orsz. főtörvényszék (Prága), 15 
ker. törvényszék és 222 járásbíróság. A pénzügyi 
igazgatást az orsz. pénzügjigazgatóság (Prága), 
a 10 ker. pénzügyi hatóság, 90 adóügyi hatóság 
93 vámhivatal ós 215 adóhivatal teljesíti. Kato- 
nai tekintetben 16 hadki^észítő parancsnok- 
ságra van beosztva. C. címere koronázott, nyel- 



Csehország: 



— 32 



Csehország: 



vétöltö 2 farkú ezüst oroszlán, vörös mezőben, 
az ország színei vörös és fehér, a védszentje Nepo- 
muki Szt. János és Szt. Vencel. 

Irodalom. Soinmer, Das Kgr. Böhmen stat.-topogr. darg'e- 
stellt, 16 köt., 1833-49 ; Langhans, Das Königreich Böh- 
men, Wien 1881 ; Ortsrepertorium für das Kgr. Böhmen, 
Prag 1907; Katzer, Qeologie von Böhmen, u. o. 1889 — 92 ; 
Die Österreichisch-Ungarische Monarchie in Wort und 
Bild XIV. köt., Wien 1894 — 96 ; Spezial-Ortsrepertorium 
von Böhmen (Statist. Zentral-Komm.), u. o. 1898; Lang- 
hans, Die deutsch-tschechiche Sprachgrenze in Nordböhmen 
(Peterm. Mitteil. 1899, IV.) ; Suess P. E., Ban und Bild der 
Böhmischen Masse, u. o. 1893 ; Gemeindelexikon von Böh- 
men (Statist. Zentral.-Komm,), u. o. 1904 ; Rauchberg, Der 
nationale Besitzstand in Böhmen, Leipzig 1905, 3 köt. ; 
SeidI, Landwirtschaftsrecht und Landwirtschaftspflege in 
'Böhmen, Prag 1904 — 05 ; Bachmann, Oeschichte Böhmens, 
Gotha 1905, 2 köt. ; Przedak, Oeschichte deg deutschen 
Zeitschriftenwesens in Böhmen, Innsbruck 1904 ; Geolo- 
gische Übersichtskarte von Böhmen, Máhren und Öchlesien 
1,300.000, Olmütz 1907 ; Rionac, Reisehandbuch für das 
Kgr. Böhmen, Stuttgart 1886. 

Története, 
C. eredeti Bojohemum nevét a kelta szárma- 
zású bojok-tól vette, akiket onnan Krisztus szü- 
letése idején a germán markomannok szorítottak 
ki (v. ö. Martod). A VI. sz.-ban ez utóbbiak Bajor- 



meneti volt. Az első fejedelmi család, a Pre- 
miszlida dinasztia a legendás Krok leányától, Li- 
busától és pór eredetű férjétől, Pfemysl-töl szár- 
mazott. A 874. keresztény hitre tért Borivoj 
fia, J. Spythinyev 912 körül az ország törzseit 
egy fejedelemséggé egj'esítette. A trónon öccse, 
Vratiszláv (Ulászló), a regeszerű Drahomira 
férje követte. Ennek fiát, Szt. Vencelt (1. o.), a 
kereszténység buzgó pártfogóját, I. Henrik ki- 
rály 929. a német fenhatóság elismerésére kény- 
szerítette. Vencel a pogány csehek összeesküvé- 
sének esett áldozatul (935). Öccse, I. Boleszláv 
950-ben újra kénytelen volt Németország fen- 
hatóságát elismerni; fla, II. Boleszláv Morva- 
országra, Sziléziára és nyugati Galíciára is ki- 
terjesztette uralmát. Az ő idejében függetlení 
tette II. Ottó német császár C.-ot a regensburgi 
egyházmegyétől és a cseh prágai püspökséget 
alapította (973). III. Boleszláv herceg alatt azon- 
ban Boleszláv Chrobry lengyel kiráíy 1003. C- 
nak nagyobb részét hatalmába kerítette, de 1004. 
az ismét felszabadult s a ü. Henrik császártól ki- 
jelölt Jaromir herceg lett fejedelme. Jaromir 



Csehország közlgrazg:atásl beosztása. 



A ker. kapitányság 
neve 



Prága ._ - 

Beichenberg 

Asch 

Aussig - 

Beneschau 

Bischofteinitz 

Blatna 

Böhm.-Brod „. 

Böhm.-Lelpa 

Brandels an der Elbe 

Braonau 

Brüx ._ ... 

Budweis 

Caslau 

Chotebof ... 

Chrudim 

Dauba ... 

Deutsch-Brod 

Deutsch-Gabel ... 

Dux 

Eger 

Palkenau 

Priedland 

Gablonz anderNeisze 

Oraslitz ... ... 

Hohenelbe ... ... 

Hohenmauth 

Hofovic 

Humpoletz ... 

Jlcin -. 

Jungbunzlau 

Kaaden 

Kamenitz anderLinde 

Kaplitz 

Karlsbad 



Népesség Terttlete| A ker. kapitányság 
1910-ben km^-ben neve 



224.721 
36.372 
44.900 

117.586 
68.602 
49.211 
47.566 
48.226 
73.524 
41.928 
56.642 

101.729 

121.180 
65.094 
46.780 
94.701 
25.409 
50.416 
31.496 
84.392 
70.329 
95.870 
50.684 
99.079 
39.193 
45.490 
68.209 
74.160 
28.011 
69.155 
76.989 
42.582 
36.156 
53.775 
78.686 



14 
6 
142 
356 
884 
629 
681 
471 
641 

408 
1312 
015 
603 
539 
706 
430 
902 

394 
455 
502 
401 
210 
336 
360 
553 
582 

819 
568 

617 
906 
452 



Népesség Területe 
1910-ben km^í-ben 



Karolinenthal 

Kladno 

Klattau 

Kolin 

Komotau ... 

Königgrátz 

Königinhof 

Kgl. Weinberge 

Kralowitz, 

Krumau 

Kuttenberg 

Landskron _. 

Laun .- 

Ledetsch ... , 

Leitmeritz 

Leitomischl 

Luditz .- , 

Marienbad 

Melnlk 

Mies 

Moldautein 

Mühlhausen ... 

Münchengrátz 

Nachod 

Neubydzow 

Neudek 

Neuhaus „. 

Neupaka 

Neustadt a. M , 

Pardubitz ... .. ... 

Pilgram 

Pilsen .- 

Pisek ... 

Plán _ 

Podőbrad 



69.258 
80.754 
78.445 
73.319 
75.201 
74.205 
70.113 

182.478 
35.043 
61.093 
64.079 
68.719 
44.555 
49.759 
90.567 
50.764 
28.867 
31.896 
43.129 
73.096 
17.027 
37.697 
38.828 
59.392 
57.821 
36.269 
52.283 
64.824 
49.603 

101.811 
52.225 

157.150 
80.399 
34.182 
82.547 



A ker. kapitányság 
neve 



519 
286 
872 
489 
504 
694 
376 
845 
658 
1057 
551 
472 
358 
652 
628 
492 

498 
413 
878 
255 
609 
439 
233 

491 

711 
445 
786 
1183 
660 
974 
474 
694 



Podersam 

Policka 

Prachatltz 

Presznitz 

Pfestitz , 

Pfibram 

Rakonitz .. 

Raudnitz 

Reichenan 

Reichenberg 

Rokitzan 

Rumburg ... „.. .. 

Saaz 

Sanct cíoachimsthal.. 

Schlan 

Schluckenau 

Schüttenhofen 

Selcan .. 

Semil 

Senftenberg ... 

Smichow 

Starkenbach 

Strakonltz ... _. . 
Tábor 

Tachan ... 

Taus .- 

Tepl ... 

Teplitz 

Tetschen .. 

Trautenau 

Turnau 

Warnsdorf 

Wittingau -. 

Zizkow 

Összesen .. 



Népesség Területe 
1910-ben km»-ben 



43.763 
34.869 
74.449 
31.441 
44.533 
67.409 
50.940 
53.629 
52.968 
93.663 
59.687 
29.816 
49.590 
18.670 

119.029 
57.436 
53.147 
64.053 
63.015 
58.774 

168.197 
49.177 
73.980 
79.467 
43.475 
48.686 
26.545 

102.910 

120.444 
85.. 514 
48.054 
39.848 
48.783 

102.566 



679 
320 
1094 

518 

708 

647 

459. 

413 

314 

711 

164 

403 

766 
191 
817 
745 
314 
600 
489 
338 
863 
979 
615 
492 
575 
197 
603 
516 
831 

801 
238 



ország felé húzódtak s utánok a pusztulásnak in- 
dult C.-ba szláv törzsek vonultak be, amelyek 
azután csehek közös név alatt egyesültek. Ezeket 
nemsokára a szilaj ayaroA: (1. o.) igázták le, kiknek 
uralmát a csehek 623. egy Samo nevű bevándo- 
rolt frank vezérlete alatt lerázták, de az így 
megalapított ország Samo halála után (658) ismét 
szétmállott. Nagy Károly óta a frankoknak volt 
némi fenhatóságuk a csehek felett. A keresz- 
ténységet is Németországból kapták a csehek ; 
Cirill és Method szláv apostolok térítése csak át- 



6.774,309 — 

öccse, TJdalrik, II. Konrád császártól Morvaorszá- 
got kapta hübérül (1029). II. Vratiszláv {1061— 
1092) IV. Henrik császártól (1106), unokája pedig, 
IL Vladiszláv (1140—74) I. Rőtszakállu Frigyes 
császártól (1158) kapott királyi koronát ós rangot. 
1173—97 között Morvaország újra elvált, C. pe- 
dig hanyatlásnak indult, mígnem I. Premysl 
Ottokár (1197—1230) a Sváb Fülöp királytól 
(1204) kapott ós II. Frigyes által 1216. megerő- 
sített királyi címet ós rangot ügyesen kihasz- 
nálva, hatalmát megerősítette. 



CSEHMORYAOÍ 











' 'TftKiíaínw Ain.sletlen\^M>>hs 

,r ROVIC 

tVto 

íy, - >e;y 

^ Var - *:^ " ^"'■í' 

4r. - l>ruim, 
df. - dórt 
DtsOu-Deatsch, 

A TwruZft/. ItarríiÁnv&áfjóh szti?i7ie.^cíj c(/A, vcoma7o TnizvaJ g' * L 

Mérték 



jelmagyarázat: ' Wels 

® VAROS -toooooUMnJ'ótül 

® TAROS joooo 

@ "Varos soooo „ .. . 

o Varos ^0000 , , . Yasui 

o róros _... _sooo , . . — "~ Orszójjhutár 

o Taroí sooo , aXob MagosságoK májO-OOxn, 



^ÍÍOűrnjUw 



1:1 9OO0OO 



14' 



15 "Keleti hosszí g 



ÜEVAI-lEXIKOTÍ. 



a: 



'ÁG ÉS SZILÉZIA, 




REVAI-KARTOGRAnA. 



Csehország: — 33 

Unokája, 11. Ottokár (1253—78) alatt C. ha- 
talmának tetőpontjára emelkedett. Ottokár ha- 
talmát a szomszédjaival is éreztette, így hazánk- 
kal is, mely ellen 1252— 75-ig négy háborút indí- 
tott. Az ö szavára űzték el a stájer rendek Ist^'án 
magj'ar herceget országukból ; 1260. véres dia- 
dalt nyert IV.Béla hadain a morvamezei Krois- 
íenbrunnál. Ezután békét kötött ugyan és Kuni- 
gunda hercegnőt, IV. Béla unokáját nőül vette, 
<íe 1270. sógora, V. István ellen újra háborút indí- 
tott és 1271. az elpusztított Pozsony meg Mosón 
vármegyén keresztül Győrig nyomult. 1278-ban 
az új német király, Habsburgi Rudolf, Ottokár 
ellen IV. Kun Lászlóval szövetségre lépett, mely- 
nek hasznát első izben 1276. látta, midőn Otto- 
kárt Bécs kapui előtt hódolatra és az osztrák tar- 
tományok és Stiria kiadására kényszeríté. Mi- 
<ión pedig a megaláztatást nehezen tűrő cseh ki- 
rály 1278. a békét fölbontotta, közte és Rudolf kö- 
zött újabb mérkőzésre került a sor. Ez alkalommal 
Rudolf csak csekély hadat tudott összetoborozni, 
míg Ottokár 60,000 cseh-lengyel és részben né- 
met sereg élén közelgett a vele rokonszenvező 
Bécs felmentésére. Rudolf azonban szerencséjére 
Kun László magyar hadával egyesülvén, 1278 
aug. 26. Dümkrut mellett a cseh király hadát tel- 
jesen megverte, Ottokár maga is életét veszté. 
Ottokár kiskorú fia, 11. Vencel megmaradt a cseh 
korona birtokában. Ennek fia, III. Vencel, 1306 
aug. 4. Olmützben gyilkosságnak esett áldozatául 
és vele kihalt a Premysl-család. 

Habsburgi Rudolf és Karinthiai Henrik rövid 
uralkodása utiin 1310— 1437-ig C. fölött a luxem- 
fciu-gi házból való királyok uralkodtak. János 
király (1310-46), VII. Henrik császár fla és m. 
Vencel sógora, megszerezte Luzáciát, Égert és Szi- 
léziai, de lemondott Lengyelországról. E kiegyezés 
Visegrádon ment végbe (1335), Károly Róbert ki- 
rályunk udvai'ában, ki mint békebiró egyenlíté ki 
János és lengyel Kázmér \iszályait.Miutón Vak Já- 
nos Crécy mellett elesett, fla, I. Károly (mint né- 
met császár TV. Károly, 1346—78) következett a 
trónon. Ez C. felvirágoztatása körül nagy érdeme- 
ket szerzett és a prágai (a legelső német) egyetem 
alapítása által (1348) is maradandó emléket bizto- 
sított magának. Megszerezte Felső-Pf alzot és Bran- 
danburgot, Morvaország trónjára pedig János 
Henrik nevű öccsét ültette (1349), míg Zsigmond 
fiának utőbb Brandenburg jutott. Erőszakos fla, 
IV. Vencel (1378—1419) idejében lépett fel Húsz 
János (1. 0.) reformátor és ezzel kapcsolatban 
megindultak a cseh nemzeti mozgalmak, melyek 
1409. a német tanárok és tanulók Prágából való 
eltávozását vonták maguk után. Vencel, ki a fő- 
papsággal és saját főnemeseivel is meghasonlott, 
egj- ideig fogságot is szenvedett, 1400. pedig a 
német koronától is megfosztatott. Öccse, Zsig- 
mond, ki 1387 óta viselte a magyar és 1410 óta 
a német koronát, császár létére kötelességének 
vallatta az egyházban kitört szakadást orvosolni. 
De mivel az e céhra összehívott koustanci reform- 
zsinat Huszt (a Zsigmondtól kapott menlevél 
dacára) 1415. elégettette : a dühös csehek Zsig- 
mondot letették s hívein és a kat. papságon rette- 
netes boszut vettek és azután 1419— 36-ig a szom- 
széd államokat tüzzel-vas-sal pusztították (1. 

Rémi Nagy Legíhma. V. ÍM. 



Csehország^ 



Ziska). Hazánk ÉXy.-i vmegyéi is szenvedtek a 
husziták-tói és befészkelődő cseh zsebrákoktól. 
Rabló hadjárataikkal a csehek m^uk ellen keltet- 
ték az egész müveit világ gyűlöletét, sőt utoljára 
a huszita pártok is egymás ellen fordultak, mire 
a kimerült nemzet 1433. kibékült Baselban a kai. 
egy házzal,mely a kehely használatát megengedte ; 
egyúttal kibékült az ország Zsigmond királlyal. 
Ezt veje, II. Albrecht követte a trónon (1437— 
1439), ki a magyar koronát is birta. Pia, László 
(1453—1457) halála után C. nemzeti választó-mo- 
narchiává alaktUt át. 

Az első nemzeti fejedelem Podiebrád Ch/örffy 
volt (1458—71), az eddigi ideiglenes kormányzó, 
ki fényes tehetségeivel és nemzeti politikájá- 
val sokban hasonlít nagy kortársára, Hunyadi 
Mátyás királyimkra, ki leányát, Katalint vette 
nőül. Azonban Podiebrád a huszita valláshoz szí- 
tott, amiért a pápák kiátkozták és keresztes had- 
járatot hirdettek ellene, melynek végrehajtását a 
tehetetlen III. Frigyes császár és a pápa Mátyás 
királyra bízták. A váltakozó szerencsével folyó 
háborúban (1468—78) a kat. cseh, morva és szi- 
léziai rendek Mátyást ugyan cseh királynak vá- 
lasztották, de a huszita-csehek Jagelló Llászló 
lengyel herceget, Kázmér király fiát ismerték el 
Podiebrád utódának. Podiebrád halála után (1471) 
még nagyobb elkeseredéssel folyt a hai"c, ameny- 
nyiben Kázmér király nemcsak Ulászlót támo- 
gatta, hanem másik fia érdekében az elégületlen 
magyar rendekkel fogott kezet. Végül azonban 
mégis Mátyás győzött, ki Boroszló előtti táborából 
mind a cseh, mind a lengyel király hadát annyira 
végveszélybe sodorta,hogy a szövetséges királj'ok 
személyesen könyörögtek békéért (Olmützi béke 
1478 dec. 7.). E béke értelmében ugyan Ulászló is 
használhatta a cseh királyi címet és a tk. Cseh- 
ország Ulászló birtokában maradt, de a mellék- 
tartományok, ú. m. : Morva, Szilézia és Luzácia, 
Mátyás birtokába jutottak ; Mátyás halála után 
a csehek ezeket az országokat 400 ezer aranyért 
visszaválthatták Magyarországtól. 

Jagelló 11. L7ásir/o(Vladiszláv),1471— 1516-ig, 
a cseh trónon éppen olyan silány fejedelemnek 
bizonyult, mint a magyar trónon. Ó is, fla II. 
Lajos (1516—1526) is Budán szókelt és már ez 
okból is keveset folyt be Csehország sorsára. Mi- 
után II. Lajos a mohácsi csatában elesett, a cseh, 
éppen úgy, mint a magyar rendek, Lajos sógorát, 
a Habsburg-házból származott Ferdinánd főher- 
ceget emelték a trónra, miután a rendek kivált- 
ságainak megtartását esküvel fogadta. Midőn a 
huszita 8 prot. érzelmű rendek Ferdinándot és 
bátyját, V. Károlyt a schmalkaldi háborúban (1. 
0.) támogatni vonakodtak, Ferdinánd az ellen- 
szegülőket az 1547-ik « véreső országgyűlésen 
kegyetlenül megbüntette, a rendek és az autonóm 
városok kiváltságait megnyirbálta s dinasztiája 
örökösödési jogát rajok erőszakolta. Fia, Miksa 
és unokája JJiíáoí/' követték (1564—1608). A tü- 
relmes Miksa elismerte az utraquista-lutheránus 
rendek valUísszabadságát, mig a türelmetlen Ru- 
dolf által kezdeményezett ellenreformáció Cseh- 
országban is komoly viszályokat támasztott. Nagy 
válság küszöbén a Habsburg-család tagjai végre 
Rudolf letételét hattlrozták el (1608). Ennek a ha- 



Csehországr 



- U — 



Csehország 



tározatnak végrehajtását pedig Mátyás főher- 
cegre bízták, ki is a magyar és osztrák rendek 
támogatása mellett Prágába vonult, hol bátyját 
lemondásra kényszerítette. A császári címet és a 
cseh koronát azonban meghagyta Rudolfnak, aki 
a csehek húségét magának biztosítandó, 1609. az 
ú. n. felséglevelet adományozta a cseh rendeknek, 
melyben ezeknek vallásszabadságát elismerte. 
1612-ben történt halála után a már 1611. meg- 
koronázott J/.Jíaíí/ás követte őt a trónon (1612— 
19), ki alatt részben a vallásüldözés és a felség- 
levél megszegése, részben pedig a protestáns és 
ellenzéki nemesek elnyomása miatt Prága banl618 
máj. 23. felkelés tört ki. Martinitz és Slavata 
császári helytartót az ablakon át a teremből ki- 
dobták, 30 tagú ideiglenes kormányt szerveztek és 
hadsereget küldtek a határra, mely Thum Mátyás 
alatt a császári hadakat megverte. A legnagyobb 
zavar idejében Mátyás meghalt (1619 márc. 20). 
A koronának a még 1617. megválasztott 11. Fer- 
dinándra, Mátyásnak a stájer ágból származó 
rokonára kellett volna átszállania, de ez egye- 
lőre nem foglalhatta el trónját, mert Thum 
gróf Bécsben ostrom alá fogta. A döntő pilla- 
natban azonban felmentő had érkezett Bécsbe, 
amidőn azután Thum visszavonult és magában 
Csehországban folytatta a harcot Buquoy csász. 
vezér ellen. A cseh rendek a kálvinhitü V. 
Frigyes pfalzi választófejedelmet, I. Jakab an- 
gol király vejét, emelték a trónra. Egyúttal szö- 
vetséget kötöttek Bethlen Gáborral, Erdély feje- 
delmével (1619 nov.). Időközben a II. Ferdinánd 
barátja, Miksa bajor választófejedelem és a katoli- 
kus liga pénzén összetoborzott, Tilly és Buquoy- 
tól vezérelt zsoldoshad a gyönge és rosszul vezé- 
relt cseh hadat 1620 nov. 8. a Prága mellett emel- 
kedő Fehér hegyen (a Bethlen Gábortól küldött 
segélyhad dacára) megverte és a «téli király», 
vagyis Frigyes uralmának, a protestáns szabad- 
ságnak és a cseh alkotmánynak egy csapással 
véget vetett (1. Harmincéves háború). A győztes 
Ferdinánd rettenetes bosszút állott a cseh ellen- 
zéken. Vezéreit lefejeztette, jószágaikat elkobozta 
és tömegesen eladta. Ez alkalommal vásárolta 
össze a mai cseh nemesség egy része, a Liechten- 
stein- és a Schwarzenberg-család, Wallenstein 
stb. birtokait potom áron. Lovas-katonaság fede- 
zete alatt folyt azután Cseh- és Morvaország- 
ban a prot. lakosság erőszakos megtérítése. Az 
alkotmányt megszüntették, a felséglevelet Fer- 
dinánd sajátkezüleg vágta szét. Csehország mint 
önálló ország megszűnt. További történetére 
nézve 1. Osztrák császárság. VI. Károly meg- 
szavaztatta 1720. a rendek által a Pragmatica 
Sanctiót. VI. Károly halála után (1740) Károly 
Albrecht bajor választófejedelem emelt igényt 
Csehországra, francia segéllyel Prágába nyomul- 
ván, ott fogadta a rendek hódolatát, de Mária 
Terézia a magyarok segélyével az országból 
csakhamar kiűzte hadait. II. József (1780—90) 
megszüntette a jobbágyságot. 

Az J. Ferenc és a francia köztársaság meg I. 
Napóleon között lefolyt hadjáratok nem igen érin- 
tették C.-ot. Csak 1830 után keletkezett ellenzéki 
áramlat a Mettemich-féle abszolutizmus ellen. 
1848-ban C. is erős politikai küzdelmek és véres 



harcok színhelye lett. Csakhogy németek és cse- 
hek nem a közös szabadságért, hanem saját külön 
nemzeti előjogaikért küzdöttek. Ez a küzdelem 
különösen a 60-as években vált élessé, amidőn a 
cseh képviselők a birodalmi tanácsban előbb mint 
autonomisták, majd mint f öderalisták küzdöttek a 
Schmerling által tervezett alkotmányos centrali- 
záció ellen, de amikor a birodalmi tanácsban szláv 
többséget összehozni nem birtak, 1868. tiltako- 
zással ott hagyták a gyűlést és 15 évig a cseh 
tartományi gyűlésre szorítkoztak. Vérmes remé- 
nyeket fűztek a f öderalisztikus hajlamú Belcredi- 
kormányhoz, mely utóbbi az alkotmányt felfüg- 
gesztette, sőt a cseh koronázásra is reményt nyúj- 
tott. De a cseh-németek erélyes ellenállása és az 
1866. háború szerencsétlen vége folytán Belcredi 
tervei meghiúsultak. Utóda Beust ismét az alkot- 
mányos útra tért s megkötötte Magyarországgal 
a kiegyezést. A megcsalódott csehek roppant oppo- 
zíciót fejtettek ki ; nemcsak a birodalmi, hanem 
a tartományi gyűlést is elhagyták, s Prágában 
oly tüntetéseket rendeztek, hogy a kormány kény- 
telen volt az ostromállapotot kihirdetni. De a 
csehek poütikai kilátásai csak a későbbi Potocki 
s még inkább a Hohenwart minisztérium alatt 
javultak valamelyest. A császárnak cseh királlyá 
való koronáztatását azonban Andrássy Gyula gr. 
közbelépése folytán nem tudták elérni. Hohen- 
warttól az Auersperg Adolf-féle alkotmányhü 
minisztérium vette át az ügyek vezetését, mire a 
csehek kizárólag passzív ellenállásra szorítkoz- 
tak. Több évi passzivitás után azonban a cseh 
képviselők kény telének voltak az ifjú-csehek un- 
szolásainak engedve, előbb a tartományi gyűlésen^ 
(1878), egy évvel később pedig a birodalmi tanács- 
ban is megjelenni. A birodalmi tanácsban ezóta 
rendesen a lengyelekkel, déli szlávokkal és a 
klerikálisokkal a Taalíe-kormány mellett szavaz- 
tak, mely szavazatukat az lépésről-lépésre hono- 
rálni volt kénytelen. A csehesítést ezalatt társa- 
dalmi úton és a községi életben is erősen foly- 
tatták. 

A minisztérium által 1888 ápr. 19. kiadott 
nyelvi rendelet (Sprach-Verordnung) értelmében 
a tisztviselők a tisztán német lakosságú helye- 
ken is kötelesek mindkét nyelvet érteni. A prágai 
német egyetemet ketté választották és így külön 
cseh egyetemet nyitottak (1882), a nagybirtokosok 
kúriáját a csehek javára átalakították síb. Idő- 
közben a nemzetiségi áramlat az országban az 
ó-csehek fejére nőtt, kik a huszita szellemű és 
radikális i/yíí-cse^A; izgatásai következtében nép- 
szerűségüket mindjobban elvesztették. A Taaffe- 
kormány helyzete egyre kényesebb lett. Kilátásba 
helyezték az 1880-iki nyelvi rendelet revízióját 
és az eddigi kúriákhoz (nagybirtokossági, városi 
és vidéki) még két kúriának, a német és a cseh 
választókei'űleti képviselők kúriájának felállítá- 
sát. Azonban a «cseh kiegyezés» életbeléptetése 
az ifjú-csehek országos ellenszegülésén hajótörést 
szenvedett. 

Az 1892 szept. 9- megnyílt cseh tartomány- 
gyűlés a szó legszorosabb értelmében semmit sem 
végzett. 

Az 1893 májusban egybehívott cseh tartomány - 
gyűlésen a szenvedélyek még magasabb fokra 



Csehország 



- 35 — 



Csehország 



Jiágtak. Gregr az if jú-cseh többség nevében ke- 
reken követelte a cseh államjog meg^-alósítását, 
első sorban pedig a koronázás megtartását. S 
midón a kormány Traatenauban német járásbii'ó- 
ság felállítására terjesztett elő javaslatot, az if jú- 
esehek oly egetverő lármát csaptak, hogy az el- 
nök a németek és feudális nagybirtokosok társa- 
ságában otthagyta a gyűlést, melyet a minisz- 
térinm tá^áratiiag feloszlatott. Az udvar és a de- 
legáció többsége többféleképen éreztette az if jú- 
eseh delegátasokkal neheztelését, de a cseh nép 
zöme lelkesedéssel sorakozott zászlójuk köré. A 
kormány ismét szigorúsággal, az egyesületi jog 
és sajtószabadság felfüggesztésével, az izgatók 
elítélésével stb. próbálkozott, de ez csak annál na- 
gyobb reakciót szült. A választásokon az ifjú- 
cseheket is jóval túlhaladó radikális csehek 
pártja győzött ; s a cseh többség a császártól 
újra a cseh korona hármas országai számára 
azok régi önállóságát, a cseh áUamjog helyre- 
állítását és a Hohenwart idejében kilátásba he- 
lyezett koronázást sürgette. Erre a kormány a 
tartománygj-űlést feloszlatta és Thun helytMtó 
helyébe Coudenhove grófot nevezte ki. 

A németeket mellőző Badeni-kabinet kineve- 
zésével megint a csehek előnyére billent meg a 
mérleg. Badeni 1897 ápr. 4. C. és Morvaország 
számára két nyelvrendeletet bocsátott ki, melyek- 
nek voltaképen az volt a célja, hogy a csehek 
szavazatait a Magyarországgal megújítandó ki- 
egyezés keresztülvitelére magának biztosítsa. E 
rendeleteket a németek találták magukra nézve 
sérelmesnek és országszerte, különösen a szuro- 
uyokkal szét\'ert égeri pártgyűlésen tüntettek 
ellene. Ósszel pedig a birodalmi tanácsban kezd- 
ték meg Badeni ellen az obstmkciót, mely ellen 
Badeni még rendőri hatalommai is védekezett, 
amig végre Bécsben foiTadalomszerü tüntetések 
történtek, mü-e a császár Badenit elejtette (1897 
nov. 28). L. Osztrák császárság. 

Prágában ezen egész idő alatt egyre folytak a 
tüntetések, s több száz német család elmenekült 
a foiTongó városból. Csak újabb ostromállapot 
után csöndesedtek le ismét a kedélyek és ekkor 
azután az új kormány, a GawíscA-kabinet új ki- 
egj'ezés tényével állott elő, mely szerint C. köz- 
igazgatásilag három nyelvvidékre osztassék : a 
német, a cseh s a vegyes nyelvű C.-ra. De ez a 
tery egy pártnak sem kellett. 1899 febr. a csehek 
a tartománygyülésen azt hangoztatták, hogy a 
cseh korona országai egy oszthatatlan egészet 
alkotnak, melyben mind a cseh, mind a német 
nyelv teljesen egyenlő jogú hivatalos nyelvként 
használtassék; a németek ellenben most is külön 
német és külön cseh kerületek alakítását köve- 
telték. Gautsch utőda, Ihun Ferenc gróf azzal 
igyekezett a cseheket csitítani, hogy emberükre, 
Kaizlra V)ízta a pénzügyi tánját, de 'mégsem érte 
el célját. A németek a Badeni-féle nyelvrendele- 
tek Visszavonását sürgették, mely esetben viszont 
a csehek obstrukeióval fenyegetőztek. Az új 
kormány, a osemlegeen Clary-kabinet úgy igye- 
kezett segíteni, hogy visszavonta az 1897-iki 
(Badeni-féle) nyelvrendeleteket, de ideiglenesen 
másokkal pótolta. Ez a fékendszabály sem kellett 
a pártoknak, mire a kormány ezeket is vissza- 



vonta. A cseh kép\iselók mindamellett hadat 
üzentek a kabinetnek. Több száz cseh község 
pedig 1900 jan. 1. beszüntette saját körében a 
hivatalos ténykedést. 

E válságos helyzettel szemben Koerber, az 
1900 jan. kinevezett új miniszterelnök, újabb kí- 
sérletet tett a nemzetiségi kérdés megoldására. 
Az ő tervezete 1 tiszta német, 1 tiszta cseh és 1 
vegyesajkú nyelwidéket különböztetett meg. De 
ez sem elégítette ki a cseheket, kik a birodalmi 
gyűlésen Herold és Kramarz vezérlete alatt a 
taktikai obstrukció fegjTereihez nyúltak és a 
tárgyalásokat megakasztották. 

A kiegyezési tárgyalások időközönként ismét 
megújultak, de mindeddig sikertelenüL 190S-ban 
Fi^er és Prásek cseh miniszterek lemondása 
után (éppen a császár kormánjTa lépésének 60-ik 
évfordulója alkalmával) a tüntetők Prága utcáin 
az ellenséges Szerbiát éltették és a német üzle- 
tek fosztogatására vetemedtek, mire a Beck- 
kabinet dec. 2. ostromállapot kihirdetésével vá- 
laszolt. A Beck-kabinet röviddel ezután, 1909 jan. 
lemondott. A Bieneríh-kormkny újra értekezletet 
tartott a német-cseh megegyezés tárgyában. E 
tanácskozások befejeztével a kormány Couden- 
hove gróf helytartó közreműködésével több javas- 
latot terjesztett a tartománygjTÍlés elé. Többek 
közt, hogy C. közigazgatási és törvénykezési te- 
kintetben 20 körre osztassék fel, 6 német, 4 ve- 
gyes és 10 cseh körte, a tartománygyűlés tag- 
jainak száma pedig 242-ról 3.S4-re emeltessék. 
Mindez azonban nem vezetett célhoz. 1910 nov. 
Bienerth még egy kísérletet tett a kiegyezésre, 
de a szláv unió és a lengyelek közös erő- 
vel leszavazták. A csehek obstrukciója házfel- 
oszlatásra és új választásokra adott okot, mely- 
ben azok a pártok, melyek eddig Bienerthet tá- 
mogatták, vereséget szenvedtek. Bienerth 1911 
jún. 27. lemondott, mire a Gatdsch-, majd az ezt 
követő Stürgkh-kabmeXve hárult a cseh kiegye- 
zési tárgyalás folytatása. Az 191 1-iki birodalmi 
választásokban acsehországinémetekió.acsehek 
összesen 82 mandátumot szereztek. A morva- 
országi cseh képviselőkkel és a cseh agráriusok- 
kal és szocialistákkal együtt a csehek 107 szava- 
zattal rendelkeznek a Reichsratban. L. 
Osztrák császárság. 

A csehek viszonya Magyarországhoz sem 
mondható a közelmúltban barátságosnak. 1896 
máj. Prágában Csth-tót Egység néven politiku- 
sok, írók és tudósok vezetése alatt egyesületet 
alakítottak, melynek az a célja, hogy a magyar- 
országi tót ifjakat C.-ban szláv szellemben ne- 
veljék. A Cseh-tót Egyesület füzetei és könyvei, 
különösen cseh-tót szótárai elárasztották Felső- 
Magyarország népkönj-vtárait. 1898-ban cseh és 
tót nyelven díszmunka jelent meg, melynek címe : 
A cseh erdőtől a Tátráig. A tót lapokat a csehek 
pénzzel támogatják. Ungarisch-Brodban (a morva 
határon) Cseh-tót Nemzeti Egység címen egye- 
sület áll fenn, mely kereskedelmi és földmívelési 
tanfolyamokat rendez. Prágai bankok tőkével lá^ 
ják el a felvidéki tót pénzintézeteket, hogy olcsó 
kamatra adjanak kölcsönöket. 

L'odalom. Pelzel, Gesch. von Böhmen (4. kiadás, 2. kSt. 
1817) ; Palacky, Gesch. von B. (5 kötet 184.5—74) ; 

3* 



Csehov — 3 6 

Gindely, Staré paméti déjin ceskych (4 kötet); Tomek, 
Gesch. Böhmens (2 köt.) ; Schlesinger, Glesch. B.'s. (2. kiad., 
német szempont) ; Prind, Kirchengesch. B.'s. (4 kötet). Gin- 
dely (1. 0.) több munkájában tárgyalta C. történetének egyes 
korszakait. Újabb speciális-müvek : I)ie böhm. Landtags- 
Beschlüsse und Landtags-Verhandlungen vom J. 1526 an bis 
auf die Nenzeit (számos kötet); Wolkan R., Böhmens Antheil 
an der Litteratur des 16. Jahrhunderts, 2 köt. Prag 1891 ; 
Neuwirth J., Stndien zur Gesch. d. Gothik in B., Prag 
1892 ; Menger, Der böhmische Ausgleich, Stuttgart 1891 ; 
Neuwirth J., Gesch. d. bildenden Künste in Böhmen, 
Prag, I. köt. 1893) ; Az osztrák-magyar monarchia képben 
és írásban, Csehország 2 köt., 1894 és 1896; Lippert, Social- 
geschichte Böhmens in vorhussitischer Zeit, Prag 1896, 
II. köt. 1898; Beitráge zur dentsch-böhmischen Volkskunde, 
n. 0. 1896 s köv.; Skene, Entstehen u. Entwicklung der 
slawisch-nationalen Bewegung in B. u. Máhren ira 19. Jahrh., 
Wien 1893 ; Langhaus, Die deutsch-böhm. Sprachgrenze in 
Nord-Böhmen, Peternianns Geogr. Mitth. 1899, 4. fiiz.; 
Bachmann a., Gesch. Böhmens, 1. k., Gotha 1899; Rezek, 
Svatek és Prásek, Cs. és Morvaorsziig története újabb idő- 
ben (cseh nyelven), Prága, eddig 4 köt. ; Zibrt, A cseh 
történet bibliográfiája, Prága 1900 óta 4 köt. ; A csehek 
ós a magyar állam (Pesti Hirl. 1903 okt. 13.) ; Denis E., 
La Bohémé depuis la Montagne-Blanche, Paris, 2 köt. 1903 ; 
Baernreither, Fischel és M. Menger munkáit 1. Cseh ki- 
egyezés alatt ; Zemmrich, Die Sprachengrenze in Böhmen, 
Braunschweig 1905 ; Meraviglia-Crivelli, Der böhmische 
Adél, Prag 1886; Schimon, Der Adél von Böhmen, MShren 
stb., 2. kiad. Prag 1905 ; Apiaaus, Gesch. Böhmens, Leipzig 
190fp ; Taillandier Saint-Renée, Bohémé et Hongrie, Paris 
1869; Monroe W. 8., Bohemia aad the Cechs, London 1911. 

Csehov, AntonPavlovics, orosz író, szül. Tagan- 
rogtian 1860 jan. 29., megh. Badenweilerben 1904 
júl. 15. Már 1879. kiadott Cseehonte álnéven egy 
kötet humorisztikus elbeszélést, ISSí-től fogva pe- 
dig, orvosi tanulmányainak befejezése ntán, egé- 
szen az irodalomnak élt. Elbeszéléseiből, amelyek 
a későbbi orosz elbeszélőkre nagy hatást gyakorol- 
tak (A steppe. Unalmas történet, A párbaj, Palata 
Nr. 6, azaz 6-os számú kórházi terem, A parasztok 
stb.) idegen nyelvekre is sokat lefordítottak. A 
drámaírás terén is kiváló : Vanya bácsi, A sirály, 
A 3 nővér (1901), A cseresznyés kert (1904). A 
Szahalin szigetre tett utazását leírta egy nagyobb 
munkában : Ostrov Sachalin (1894). Művei meg- 
jelentek összegyííjtve 1901. (Szt.-Pétervár,10 köt., 
új bővített kiadás 1903). Magyarul megjelent 
müvei: A párbaj, ford. Szabó Endre (1895); 
Beszélyei és rajzai, ford. Ambrozovics Dezső 
(1898) ; Falusi asszonyok és egyéb elbeszélések, 
ford. Szabó Endre (1898) ; Az én életem (1899) ; 
A parasztok (1901); Szerelem nélkül (Pesti 
Napló 1902. évf .) ; A medve, vigj., ford. Ivánfi 
Jenő (1909). 

Csehovecz, kisk. Zala vm.-ben, most Csehlaka 
(1. 0.). 

Csehpimasz, cseh nemzeti eledel, melyet tejes 
vagy tejfeles híg élesztős tésztából készítenek 
olyf ormán, hogy a már megkelt anyagból egy evő- 
kanálnyi mennyiséget forró zsírban külön e célra 
készített 8 fánknyi nagyságú mélyedésekkel el- 
látott serpenyőben megsütnek. 

Cseh rubin (ásv.), nem egyéb mint rózsa-kvarc 

(1. 0.). 

Cseh-Svájc, egy darabja az Elbsandstein (1. o.) 
területének az Élbe jobbpartján, a cseh-szász ha- 
táron. Kedves tájképeiért sokan felkeresik. Tu- 
rista-középpontja Dittersbaeh. 

Cseh-szász homokkőhegység, l.Elbsandsteín- 
gebirfje. 

Csehtelek, kisk. Bihar vm. margittai j,-ban, 
(1910) 896 oláh és magyar lak. ; postahivatal, tele- 
fonállomás. 



Cseke 



Csehtelke,kisk. Kolozsvm. nagysármási j.-bau, 
(1910) 681 oláh és magyar lak. ; u. p. Báld p. u., 
u. t. Báld. 

Cseh tenger, a nem létező valami ; Shakespeare 
Téli rege c. vígjátékában követte el azt a híres 
tévedését, hogy Csehországot a tenger partjára 
helyezte. Innen ered ez a tréfás szállóige. 

Cseh topáz (ásv.), nem egyéb mint citrin (1. o.). 

Cseh tyúk. A házi tyúk egyik fajtája, melyet 
főleg Csehországban és a szomszédos Szászország- 
ban tenyésztenek. ToUazatáuak alapszíne ezüst- 
fehér, keskeny sötétszínű sávokkal vagy pettyek- 
kel. Jó gazdasági fajta. 

Csehül vagyunk v. ebül x^aqyunk, t. i. rossz 
helyzetben, még Zsigmond király korából szár- 
mazó mondás. 

Cseh üveg, 1. Üveg. 

Csejd, kisk. Maros-Torda vmegye marosi felső 
j.-ban, (1910) 429 magyar és egyéb lak. ; u. p. és 
u. t. Maros- Vásárhely. 

Csejke, kisk. Vas vra. szombathelyi j.-ban,(i9ioi 
514 német lak.; u. p. Németkeresztes, u. t. Ovár- 
Vashegy. 

Csejkő, kisk. Bars vm. lévai j.-ban, (i9io) 1210 
tót és magyar lak. ; u. p. Garamújfalu, u. t. Nagy- 
koszmály. 

Csejte (Csejthe), nagyk. Nyitra vm. vágújhelyi 
j.-ban, (1910) 2593 tót, német és magyar lak. : vas- 
úti megálló, postaliivatal,u. t. Vágújhely. A község- 
től DNy. -ra kopasz hegyen emelkedik a ma romok- 
ban heverő vár, melyről első ízben a XIII. sz.-bau 
történik említés. 1465-ben a Kosztolányból meg- 
szökött Svehlát és 250 rabtársát (zsebrákot) a" vár 
kapuja előtt akasztatta fel Magyar Balázs, a ki- , 
rályi hadak vezére. Később azOrszágli grófi csa- 
lád birtokába ment át, ennek kihalta után a kir. 
flskusra szállt. II. Miksa cserébe adta Kanizsai Or- 
solyának a kanizsai várért. Fia, Nádasdy Ferenc, 
nőül vette Báthory Erzsébetet (1. o.). Nádasdy Fe- 
renc utóda, szinténFerenc, az országbíró, 1671. le- 
fejeztetvén, javait s ezek közt C. várát, a kincstár 
foglalta le. Lipót király a várat s a hozzátartozó 
uradalmat fele részben a Homonnai Drugethek- 
nek, fele részben az Erdőd yeknek adományozta. 
II. Rákóczi Ferenc korában, 17ö7-ig kuruc kézen 
volt a vár, akkor azonban gr. Starhemberg Guiöo 
császári tábornok foglalta el. De már a követ- 
kező év nyarán maga a fejedelem De la Motte 
mérnökkari brigadérost küldötte ki C. vára meg- 
vételére, mely egy napi lö vetés után, gyalogsági 
rohammal ment végbe. Kevés idő múlva bekö- 
vetkezett a treucséni ütközet, melynek legköze- 
lebbi következménye C. vára elvesztése volt. A 
csakhamar végkép elhagyott vár azóta romlás- 
nak indult; ma közbirtokosság kezén van. Ne- 
vezetes a C. mögött levő dombokba vájt nagy ki- 
terjedésű pincejáratok hálózata, melyek egy része 
már 1412. megvolt ; ma borpincékül szolgálnak. 
V. ö. Lovcsányi Gyiüa, A Vág és vidéke (1881) : 
Pechány Adolf, Kalauz a Vág völgyében (1888) : 
Jedlicska Pál, Kiskárpáti emlékek (11. k., 1891). 

Csék (azelőtt: Czach), kisk. Nyitra vm. privi- 
gyei j.-ban, (1910) 1063 német lak. ; u. p. Német- 
próna, u. t. Privigye. 

Cseke. Régi magyar személynév, mely Csekó 
(Chequeu) változatban is előfordul s az utóbbi 



Cse ke 

alakban a Dunán túl mint családnév is fenn- 
maradt. 

Cseke, kisk. Bars vm. verebélyi j.-ban, (i9io) 
915 tót és magyar lak. : u. p. Málas, u. t. Xagy- 
tralJó. L. még Szaimár cseke. 

Cséke, Msk. Zemplén vm. bodrogközi j.-ban, 
(1910 206 magyar lak. ; u. p. és u. t. Perbenyik. 
L. még Drágcséke és Moffyarcséke. 

Csekefa, kisk. Vas vm. muraszombati j.-ban, 
it-io) 251 magyar lak. : u. p. és u. t. Pártosfalva. 

Csekefalva, kisk. Udvarhely vm. székelyke- 
resztúri j.-ban, (1910) 568 mag>ar lak. ; u. p. és 
11. t. Székelykeresztúr. 

Csékehodos (azelőtt: Hogy is), kisk. Bihar vm. 
magj'arcsékei j.-ban, (i9io) 285 oláh lak. ; u. p. és 
u. t. Szombatság. 

Csekej, kisk. Nyitra vm. nyitrai j.;;ban, (1910) 
830 tót és magyar lak. ; u. p. és u. t. Czbégh. 

Csekelaka, kisk. Alsó-Fehér vm. marosújvári 
j.-ban, (1910) 724 magyar és oláh lak. ; u. p. Ma- 
rosbogát, u. t. Marosludas. 

Cseken (növ.), 1. Eugénia. 

Csekenye, kisk. Szilágy vm. tasnádi j.-ban, 
i&ioi 200 oláh és magyar íak., u. p. és u. t Nagy- 
paczal. 

Cseki (cheky), kereskedelmi súlymérték Török- 
országban ópium, teveszór, arany, ezüst mé- 
résénél : ópiumnál 1 C. = 250 drachma := 800*65 
e.. teveszórnél 1 C. = 800 drachma = 2562 kg., 
arany és ezüstnél 1 C. = 100 drachma = .32026 g. 

Cse-kiang, Közép-Kina egj'ik parti tartomá- 
nya 95,000 km- területtel, 11-6 millió lak., a se- 
lyem és tea egyik fő termelő vidéke. Fővárosa 
Hang-csou. 

Csekk (ang. Check.ftíma. Ch€que,ném.Sch€ck), 
oly látra fizetendő, bankra szóló, forgatható fize- 
tni felszólítás, mellyel a kibocsátó előzetes szer- 
ződése alapján az illető banknál levő követelése 
felett rendelkezik. A C. formaiságait, valamint a 
belőle származó jogi \iszonyokat az 1908. évi 
LVIII. t.-c., az ú. n. C.-törvény szabályozza. A C- 
szerződés, mely a C. kibocsátásának alapja, for- 
maisághoz kötve nincs és fennáU akkor is, ha 
külsó körülmények eg>' ily szerződés létezését 
tanúsítják. L^többször mindazonáltal oly módon 
jön létre, hogj^ a fél (a bank kommittense) meg- 
állapodik a bank megbízottjával arra nézve, hogy 
mily összeg erejéig rendelkezhetik C. úlján a 
banknál. A leggyakoribb és egjszersmind a leg- 
természetesebb eset az, hogy a diszponibilis összeg 
nagysága a félnek a banknál levő letététől függ. 
E letét lehet készpénz, váltó vagy értékpapír. 
Megesik, hogy a bank jelzálogilag, kézízáloggal 
vagy csak fedezeti váltóval biztosítván magát, a 
félnek hitelt njiijt és a hitel erejéig engedélyezi 
a C. útján való rendelkezést. Dy módon a fél és a 
bank megbízottja megállapodván a fedezet dol- 
írában, a bank könyveiben folyószámlát, Uletóleg 
C.-számlát nyit ügyfelének, miután aláíratta a 
bank üzletszabályzata értelmében kiállított szer- 
zódéslevelet. A fél aláírása nemcsak arra szolgál, 
hogy a szerződés elfogadását bizonyítsa, hanem 
arra is, hogy az aláírások összehasonlítása által 
a kiállított C.-ek valódiságát is a lehetőségig 
ellenőrizzék. A fél ezekután a banktól C.-köny- 
vecskét kap, mely 25—50 C.-blankettát tartal- 



— 37 — Csekk 

maz. E C.-bianketták két részből állanak, az 
egj"ik a tulaj donképeni C, mely a könyvecskéből 
kivágandó, a másik a juxta, mely a könyvecské- 
ben marad, erre ellenőrzéstíl rávezetik a kiadott 
C. legfőbb adatait, sőt gyakran a még fennálló 
követelést is, nehogy oly C.-et áUithassanak ki, 
meljTiek megfelelő^ fedezet már nem áll rendel- 
kezésére. Akinek a C.-számla tulajdonosa fizetni 
kíván, annak rendeletére, vagy általában bemu- 
tatóra kiállítja a C.-et s azt kibocsátói aláírásá- 
val ellátva, átadja az illetőnek, aki azt az utalvá- 
nyozott banknál fizetés végett bemutatja és a 
kifizetését a C. hátára vezetett aláírásával njug- 
tázza. A bank a C. kifizetéséről értesiti ügyfelét, 
vagy a fél rendelkezésére bocsátott ellenkönyvbe 
(Contrabuch) havonkint bevezeti a kifizetett té- 
teleket. 

Gyakori eset, különösen nagyobb bankoknál, 
hogy annak az egyénnek is, aki a C.-et bemutatja, 
ugyanannál a banknál van folyószámlája s így 
nem kívánja a C. kifizetését, hanem úgy rendel- 
kezik, hogj- a C. összege írassék számlája javára. 
Ezt a rendelkezést magára a C-re kell rávezetnie 
és pedig rendesen «dszámolásrar> vagy más ha- 
sonló kifejezés ráirása által. Dy módon a C.-ki- 
boesátó számlájáról leírt összeget a C.-bemutató- 
nak számlájára írják. Ezt a műveletet C.-átuta- 
lásnak, átírásnak, vagy giro- (oL, ^jtsd: «siró a. m. 
kör) átutalásnak nevezik. Nevét onnan_kapta, hogy 
e művelet által a pénznek körben váló forgását 
elkerüljük és a háromszori pénzmanípulációt át- 
írással helyettesítik. Még tökéletesebbé válik a 
forgalom, ha a bankok egymásközt oly megálla- 
podásra jutnak, hogy kölcsönösen átveszik C- 
jeiket és így átutalással nemcsak akkor egyenlít- 
hetők ki a követelések, ha a két félnek ugyan- 
annál a banknál van számlája, hanem mindany- 
nyiszor, valahányszor a C. tulajdonosa nem kí- 
vánja az összeget készpénzben felvenni. A na- 
gyobb bankok megállapodása alapján ily módon 
létrejött C.-átntalási üzletet nevezik leszámolási, 
clearing (ang., ejtsd : kiirmg a. m. tisztázás) forga- 
lomnak : a bMikok ezirányú szövetségét, ill. azt 
a vezető intézetet, mely a leszámolást eszközli, 
clearinghome-n&k (ejtsd : kiirioghaiu, 1. 0.). 

Történeti fejlődés. 
Nehéz volna arra a kérdésre megfelelni, hogy 
hol és mikor találjuk a C. első nyomát. A C., 
mely az utalványból fejlődött ki, mint annak 
speciális fajtája, bizonyára úgy jött létre, hogy 
egy és ugyanazt a szemelje ismételten szólítot- 
ták fel utalvány útján a fizetésre. Ez a körül- 
mény teszi lehetetlenné azt, hogy egy határozott 
időpontot jelöljünk meg arra, hogy mikor alakul 
át az utalvány C.-é. Annyit azonban a történet 
feljegyzéseiből tudunk, hogy a XllL, XIV. és 
XV. sz.-ban különösen az uralkodók, midőn pénz- 
zavarban voltak, hitelezőiknek fizetés helyett 
egy-egy gazdagabb városra szóló utalvánnyal 
fizettet Ez aztán annyira szokássá fejlődött, 
hogy egyes gazdagabb városok állandó pénztá- 
rosai, bankjai voltak az oralkodóknak, akik már 
most nemcsak pénzszükség idején, hanem kénye- 
lem szempontjából ily utalvánnyal teljesítették 
fizetéseiket. Angliában ugyané századokban a 



Csekk 



38 



Csekk 



fejedelem ugyancsak utalványok útján rendel- 
kezett hitelezői kielégítéséről, azonban ezek az 
utalványok mindig a kincstár Lordjára voltak 
kiállítva. Ezeket az utalványokat nevezték hüls 
of exchequer-nek. Állítólag obből az exchequer 
szóból származott maga a C. elnevezés. Mind- 
azonáltal ezek az utalványok még nem igazi 
C.-ek, mert az utalványozhatás jogalapja ezen 
esetben nem a pénzügyi hitelviszony, hanem a 
külső hatalom. A kereskedelmi C. létrejöttének 
nem Angolország a hazája, hanem Itália. Itt ta- 
lálkozunk legelőször azzal, hogy valamely pénz- 
intézetnél elhelyezett pénzösszeg fölött rendel- 
keztek utalványozás által. Palermóban találtak 
még 1416-ból utalványokat, melyekben állami 
hatóságok felszólítanak egy bankot, hogy a nála 
elhelyezett pénzösszegből íizessen az utalvány fel- 
mutatójának egy meghatározott összeget. Olasz- 
országtól Hollandia vette át a szerepet és bár 
más formában, de mégis rendkívül előre vitte a 
C. forgalmát. Amsterdam nagy forgalma szük- 
ségessé tette azt, hogy a pénztárnokság mint 
önálló iparág fejlődjék ki. Ezek a pénztárosok az 
úgynevezett pénztárlevél ellenében szolgáltattak 
ki fizetéseket. Ezek a pénztárlevelek ugyan nem 
voltak utalványok alakjában kiállítva, hanem 
inkább nyugta formában, mindazonáltal az a tény, 
hogy valamely okmány alapján rendelkezhetünk 
fizetések eszközlése iránt, nagyban elősegítették 
a C. teljes kialakulását. A valóságos kialakulás 
már most Angliában törtónt. A közvetlen alkal- 
mat a szerencsés fejlődéshez az adta, hogy I. 
Károly 1640-ben a nemes fémpénzt maga számára 
akarván összeharácsolni, kényszerkölcsön kibo- 
csátásához folyamodott. A nép, hogy arany- 
as ezüstvagyonát megmentse, érmekészletót az 
aranyműveshez adta letétbe. Ezek aztán a leté- 
temónyező kívánságára a letétből fizetéseket esz- 
közöltek. Ennek a fizetési módnak az előnyei 
aztán annyira nyilvánvalók lettek, hogy ké- 
sőbb, midőn a kényszerhelyzet elmúlt, még min- 
dig megmaradtak e szokás mellett. Ekkor azonban 
az aranyművesek egy része pusztán erre adta 
magát s magánbankok keletkeztek, melyek külö- 
nösen ezzel a pénzátutalással foglalkoztak. Ez 
már most tiszta formája a C-nek, bár maga a 
C. elnevezés csak a XVIII. sz.-ból való. Hazánk- 
ban C. -forgalomról jóformán csak 1888 óta lehet 
szó, amikor az Osztrák-Magyar Bank a zsírófor- 
galmat összes bankintézeteire kiterjesztette. A 
számlatulajdonosok száma akkor körülbelül 300 
volt s a lebonyolított C. -forgalom 500 millió K, 
az átutalások pedig IV2 milliárd. Ezzel szemben 
1907. a számlatulajdonosok száma csaknem 3000, 
a C.-forgalom 3V2 milliárd, a zsíróforgalom pedig 
25 milliárd volt. Nagy fejlődést jelentett a C- 
forgalomra a Postatakarékpénztár működésének 
kiterjesztése a C- és clearingforgalomra 1889. 
A Postatakarék ezirányú forgalma rohamosan 
fejlődött, míg 1890. alig 1000 számlatulajdonos 
100 milliót forgalmazott C-ben és 250 milliót 
zsiróátutalásban, addig 1907. több mint 16,000 
számlatulajdonos IV2 milliárdot forgatott. A har- 
madik jelentős alakulás a Budapesti giro- és 
pénztáregylet alakulása 1893., mely a C-üzlet 
fejlesztését tette egyik főfeladatává. Ettől az idő- 



től kezdve csaknem minden banküzlet felvette 
üzletei körébe a C -üzletet s a forgalom ezeknél 
az intézeteknél is folytonos emelkedésben van. 

A C. a forgalomban. 

Ha a C gazdasági fontosságát akarjuk meg- 
ítélni, akkor leghelyesebb, ha a hozzá legköze- 
lebb álló két más hitelpapírral hasonlítjuk össze 
és pedig az idegen váltóval és a bankjeggyel. A 
C és az idegen váltó közeli rokonok. Mindkettő 
fizetési felhívást foglal magában, mindkettő- 
ben azt ígéri a kiállító, hogy egy harmadik sze- 
mély által fizetést fog eszközölni. A C minden 
tekintetben oly közel áll a váltóhoz, hogy azt 
lényegileg váltónak tekinthetnők, ha törvényünk 
nem követelné azt, hogy a «í;áZíO)), illetőleg a «C» 
szó a szövegben szerepeljen. Sőt egy ponton 
máris szinte egyesült váltó és C, u. i. a látra 
szóló külföldi váltóknál. Gazdasági szempontból 
hirtelen szembeötlő a különbség : u. i. míg a C 
főleg fizetési eszköz, addig a váltó főleg forgalmi 
és hitelpapír. A C célja azonnali fizetés, a váltóé 
a fizetés biztosított elhalasztása. A C a fizetést 
sürgeti, a váltó a forgalomban akar szerepelni. 
A bankjegyekkel szemben a C-eknek az az elő- 
nyük, hogy tetszésszerinti összegről állíthatók 
ki, de csak akkor, ha teljes fedezetük van. Míg 
hátránya az, hogy a tulajdonosának kétfelé is 
bizalommal kell viseltetnie, a kiállítóval szem- 
ben, hogy fedezete van a banknál, a bankkal 
szemben, hogy fizetni fog. A bankjegy éppen úgy 
fizetési eszköz, mint a C, de míg ennek célja a 
kifizetés, addig annak a forgalomban maradás. 
Rendkívül sokat lendítene a C-forgalmon egy 
egységes világ-C, melynek alapjául egységes 
C-törvény szolgálna. E cél elérése érdekében tar- 
tották 1907. Budapesten a Közópeurópai Közgaz- 
dasági Egyesület által rendezett nemzetközi C- 
értekezletet, mely azonban végleges eredményre 
még nem vezetett. A jelenleg érvényben levő C- 
törvények két csoportra oszthatók : az egyiket 
Anglia képviseli, a másikat Franciaország. Az 
angol törvény ugyanis nem tekinti azt, vájjon 
van-e a C kiállítójának letétje, a fő az, hogy a 
C bankra legyen kiállítva. Franciaország ellen- 
ben nem tekinti lényegesnek azt, hogy éppen 
bankár legyen az utalványozott, hanem fonto- 
sabbnak tartja, hogy az utalványozó és utalvá- 
nyozott között valamelyes fedezeti viszony álljon 
fenn. A mi törvényünk mindkettőt megköveteli. 

C.-törvényünk. 

C-törvényünk (1908. LVHI. t.-c.), amely 1908 
dec. 28-án nyert szentesítést, legfőbb rendelke- 
zései a következők : 1. §. A C törvényes kellékei 
a következők : 1. a C elnevezés magában az ok- 
iratban ; 2. az utalványozottnak, vagyis annak 
megnevezése, aki a fizetést teljesítse ; 3. a) fize- 
tési meghagyás, b) utalás a számlakövetelésre, c) 
a fizetendő összeg ; 4. a kiállítás helye, éve, hó- 
napja és napja ; 5. a kibocsátó név vagy cég alá- 
írása. A 2—5. §§ megállapítják, hogy C.-et csakis 
oly cégre lehet kiállítani, amely ezt az üzletágat 
alapszabályaiba felvette, vagy a bejegyzéskor 
bejegyeztette (passzív C-képesség). A C. névre, 
bemutatóra vagy rendeletre állítható ki és látra 



Csekkszámla 



39 - 



Cseleb! 



fizetendő, még ha a kibocsátó más fizetési időt 
jelölt volaa is ki. A 6. § megállapítja, hogy a C. 
forgatható, a 7. §, hogy a C-re vezetett elfogadói 
nyilatkozat hatálytalan. A 8— 12. §§ a C.-bevál- 
tásról intézkednek olyképen, hogy a C. belföldön 
10 nap alatt mutatandó be, a fizetés a C.-en nyug- 
tázandó, a fizetés helyett az elszámolás is kíván- 
ható, részletfizetést pedig a C.-tulajdonos nem tar- 
tozik elfogadni. A 13—16. §§ a C.-ügyletben részt- 
vevők jogait és kötelezettségeit tárgyalják ; a 17— 
18. §§ a fizetési visszkeresetet ; a 19. § az elévü- 
lést ; a 20—21. §§ a C.-megsemmisítési eljárást ; 
a 22. § összefoglalja azokat az intézkedéseket, 
melyek a váltótörvénnyel azonosak ; a 23. § a 
hamis ós hamisított C. hatályát állapítja meg ; a 
24. § a bélyegilletéket szabja meg C. -énként 4 
fillérben, amely bélyegkedvezményt a Giro- és 
Pénztáregj'let értékpapírokat utaló C.-jére is ki- 
terjeszti; a 25—26. §§ a büntető határozmányokat 
foglalják magukban és pedig 20/0, de legalább 100 
K pénzbüntetést szenved az, aki 1. nem passzív 
C. -képességű cégre bocsát ki C.-et; 2. a C.-et 
szándékosan nem vagy hamisan keltezi, 3. az 1. 
vagy 2. pontba tltköző C.-et átvesz vagy kifizet. 
S^/o-ot, de legalább 200 koronát fizet az, aki oly 
C.-et bocsát ki, melynek megfelelő fedezete nincs, 
vagy oly módon rendelkezik számlakövetelése 
felett, hogy a C. ne legyen beváltható. A 27—32. 
§§ átmeneti intézkedéseket tartalmaznak és az 
életbeléptetés iránt intézkednek. 

Irodtúom. Bayerdörffer, Das Checksystem, Jena 1881; 
Nemann, Theorie u. Praxis des Checkverkehrs, Stuttgart 
1899 ; Conrad-Lexis, Handwörterbuch der Staatswissen- 
schaften III. ; Ewald, Etude sur la chéque 1891 ; E. Seyd, 
The London BankiDg and Bankers Clearing-House-System, 
London 1874 ; Halász Sándor, A C. törvényes szabályozása : 
König, Két kérdés a C.-jog köréből : Hantos Elemér, k 
C.-jog kodiflkációja ; Rusz Andor, A magyar C.-törvény. 

Csekkszámla v. bankutcdvány számla. Azokról 
az összegekről, melyek felett ú. n. csekklapokkal 
disponálunk, minden egyes velünk üzleti össze- 
köttetésben álló pénzintézet részére külön szám- 
iát, ú. n. C-t vezetünk. A számlát megterheljük 
az illető intézetnek adott pénzértékkel, elismer- 
jük az intézettől csekk ellenében felvett összegek 
értékéig, a mutatkozó különbözet az intézetnél 
fennálló követelésünk. Miután az intézetek a 
náluk elhelyezett pénzek után még kamatot is 
biztosítanak, ennek következtében a C-t min- 
dig folyószámla alakban kell vezetni és rajta 
a mindenkori kamatot kifejteni. Ha a C-nak 
külön előkönyv is készül, akkor ez az elsőfel- 
jegyzési könyv a csekknapló vagy bankutal- 
ványnapló. Az Osztrák-Magyar Bank-kai való 
csekküzleti összeköttetést külön szabályzatok 
irányítják, ezek intézkednek a csekkek elszámo- 
h'isa tekintetében is. 

Csekk-törvény 1. Csekk. 

Cseklész (Landschütz), kisk. Pozsony vm. po- 
zsonyi j.-ban, (1910) 2103 magyar és tót lak., van 
vasúti állomása, posta- és táviróhivatala, tele- 
fonállomása, hitel- és fogyasztási szövetkezete. 
Szép kastélyát 1722. gr. Esterházy József épít- 
tette ; mai tulajdonosa gr. Esterházy Károly. A 
kastély értékes műgyűjtőmén yeket rejt magában 
(képtár, régiségek, műipari tárgyak), nevezetes- 
sége volt a Napóleonra vonatkozó kéziratgyűjte- 
mény. 1911 júl. 2. a kastély leégett s ezúttal az 



értékes könyvtár is elhamvadt; a megrongált 
épületet helyreállították. 

Cséklye;Döv.),a nógrádi palócság nyelvében a.m. 
másutt agaragulya, vagyis az az alsó felében ágas 
farúd, ameljTe ráállva a nagy sárban járni szok- 
tak, sőt cséklye versenyt v. C-játékot űznek. 

Cséklye, kisk. Bihar vm. élesdi j.-ban, (1910) 636 
oláh lak. ; u. p. és u. t. Nagybáród. 

Csekonics (zsombolyai és janovai) magyar 
grófi család, mely 1753-ban nyerte nemességét 
G. Pál kőszegi kerületi táblai ügyvéd személyé- 
ben. Grófi rangot a család 1864 dec. 9. nyert C. 
János személyében, 1874 márc. 2. a grófi rang 
Magyarországra is kiterjesztetett. C. Jánosnak 
nejétől, báró Lipthay Leonától két gyermeke 
született : Endre (1. alább) és Margit, özv. gr. Ká- 
rolyi Istvánné (szül. 1848 jan. 24.). A család bir- 
tokai : Zsombolya Torontál vmegyében és a hosz- 
szupályi uradalom Bihar vmegyében. Neveze- 
tesebb tagjai a családnak : 

1. G. Endre gróf, főrendiházi tag, kir. fő- 
asztalnokmester, szül. Ivánkán 1846 szept. 13., 
C József tábornok unokája. Mint zsombolyai 
nagybirtokos és Torontál vmegye virilistája, 
szerepelni szokott e vmegye gazdasági és poli- 
tikai életében. Nagy áldozatkészséget tanúsított 
a szegedi árvíz idején a károsultakkal szemben. 
Élén áll a nagykikinda-nagybecskereki vasúti 
vállalatnak s elnöke a magyarországi vörös- 
kereszt-egyletnek. Fia, G. Gyiila (szül. 1875 jan. 
2.) vezető szerepet visz a magyar lóverseny - 
ügy terén. 

2. G. József, tábornok, szül. Kőszegen 1757 
febr. 22., megh. 1824 ápr. 26. A katonai pá- 
lyára lépett. A hazai lótenyésztés előmozdítása 
céljából egy ménestelep felállítását tervezte, mely 
tervét n. József császár elfogadván, a mezóhe- 
gyesi uradalmat bocsátotta rendelkezésre és C-ot 
nevezte ki oda lótartalék-parancsnokká. 1790-ben 
ezredes lett ; 1798. a hadseregnek vágómarhával 
való ellátását bízták rá s ezt öt évig kezelte, 
minek sikereért a Szt. István-rendet kapta és 1806. 
tábornokká léptették elő. Pia, G. János tábornok 
a grófi címet kapta. Munkája : Praktische Grund- 
sátze die Pferdezucht betreflend (Pest 1817). 

Csékút kisk. Veszprém \Tn. devecseri j.-ban, 
(1910) 586 magyar lak. ; u. p. Padrag, u. t. Ajka. 

Csel, az ellenség tévútra vezetése álindokok 
használásával. Az esztétikában 1. Gselszövény. 

Csélcsap, régen csélcsapó, bolondos tréfájú ; a. 
is m. pergő nyelvű, léha. Régi közmondás : köny- 
nyebb a csélcsapónak meggazdagodni, hogysem 
megjámborodni. 

Csele, patak Baranya vmegyében, mely négy 
erecskének egyesüléséből származván, mint «fok» 
szakad a Dunába Mohácsnál. II. Lajos király 1526 
aug. 29. a mohácsi csatából menekülve, e zápor- 
tól megáradt patakon akart volna átugratni ; fáradt 
lova azonban a meredek túlsó partra nem tudott 
felkapni, hanem hanyatt vágódva, maga alá fojtá 
a királyt. 

Cselebi (török) a. m. nagy úr, uraság. Veled G., 
Evlija G. stb. Régebben a szultánnak is címe volt, 
manapság kizárólag előkelő európai urak címe. 
Hasonlít hozzá az ó-török csalab szó, mely a régi 
nyelvbon az Allah szót pótolta. 



Cselebi Eviija 



40 — 



CselédrencJ 



Cselebi Eviija, töiök író, I. Eviija Cselebi. 

Cseléd. E néven őseink általában a családfő ha- 
talma alatt álló családtagokat ós a háznépet értet- 
ték. Van házi és gazdasági C. Házi C-nek azt ne- 
vezik, aki a nap bizonyos órájában nem időhöz 
kötött, hanem folytonos ház körüli munkának ál- 
landó teljesítésére vállalkozik, illetőleg ezen cél- 
ból elszegődik. A C. elszegődése bizonyos időre 
történik. Ez az idő felmondás által megszüntet- 
hető és a gazda és C.-je közötti viszony ily módon 
felbontható. C. számba nem megy az ipari alkal- 
mazott, a gyári munkás, a napszámos, valamint 
azok sem, kik oly munkák teljesítésére vállalkoz- 
nak, amelyekhez magasabb képzettség v. ügyes- 
ség kívántatik meg. Viszont azonban a C.-séghez 
számíttatnak a mezei gazdaság körül szegődés 
útján alkalmazott munkások, mint pl. béresek, 
ostoros gyerekek stb. ; viszont nem C.-ek az ara- 
tásra és cséplésre időlegesen felfogadottak v. nap- 
számosok, V. részért dolgozó önálló munkavállal- 
kozók. A városi háztartások körül szakácsnék, 
mmdenesek, szobaleányok, dajkák és inasok, ko- 
csisok és lovászok említendők mint cselédek ^ázi 
cselédek), akiknek jogait és kötelességeit s a szol- 
gálatadó gazdával való viszonyát az 1876. XIII. 
t.-c. szabályozza. A gazdasági C.-ekét az 1907. 
XLV. t.-c. (1. Gazdasági cseléd). A házi C. szolgá- 
latba való lépésével a gazda, illetőleg családja ház- 
népének tagjává válik, miből mindkét félre nézve 
a pusztán anyagi kötelezettségeken túlmenő vi- 
szonyos jogok és kötelezettségek származnak. 
Minden C. szolgálati könyvet kap, anélkül sem 
szolgálatba lépnie, sem pedig őt szolgálatba fo- 
gadni nem szabad. A gazda köteles a C-nek a 
kialkudott bért és egyéb illetményt a meghatáro- 
zott időben pontosan kiadni és a kikötött étke- 
zést egészséges minőségben és elegendő meny- 
nyiségben kiszolgáltatni. Köteles akként intéz- 
kedni, hogy C.-je időről-időre a saját hitfelekezeti 
istenitiszteletben részt vehessen. Köteles ügyelni 
arra, hogy C-je, mint háznépének tagja, józan, 
takarékos és erkölcsös életet folytasson, továbbá, 
hogy C-je testi erejét meghaladó v. egészségét 
veszélyeztető munkával ne terheltessék. Ha a C 
megbetegszik, ápoltatásáról és gyógyításáról akár 
a házban, akár a házon kívül a gazda tartozik 
gondoskodni és pedig legfeljebb egy hónapig ter- 
jedő időtartamra. Ha pedig a C a gazda hibájából 
betegszik meg, a gazdának kötelezettsége a beteg 
C teljes felgyógyulásáig, esetleg 30 napon túl is 
tart. Ezért jó a C-et betegség ellen biztosítani. 
A C köteles mindazon munkákat, melyeki'e sze- 
gődött, híven, pontosan és legjobb tehetsége sze- 
rint teljesíteni. A C mindazon károkért, melyeket 
okozott, kártérítéssel tartozik. Köteles C-társá- 
nak hűtlenségét gazdájának azonnal feljelenteni 
és köteles magát mindenben azon házrendhez tar- 
tani, melyet a gazda megállapított. A gazda tudta 
és jóváhagyása nélkül kimenni és engedett időn 
túl kimaradni tilos, gazdája tilalma ellenére láto- 
gatásokat nem fogadhat. A C a gazda parancsait 
tisztelettel és megadással tartozik fogadni és a 
törvény szerint a házi fegyelem alá tartozik. 

Cselédadó, a férfi-cselédek után kivetett fény- 
űzési adó. Angolországban 1777. év óta áll fenn 
és a cselédek száma alapján emelkedő, progresz- i 



szív adótételekkel róják ki. A progresszivitás a 
nőtlen adófizetőknél erősebben jut kifejezésre. A 
C 1889. év óta községi adó. Mint fényűzési adót 
alkalmazzák még Hollandiában. Nálunk közhasz- 
nálatban C alatt a legalább 16 éves férfi- és nő- 
cselédek után kivetett I. oszt. kereseti adót értik. 

Cselédbér, általános értelemben a cselédeknek 
szolgálataik fejében nyújtott ellenszolgálat, mely 
állhat pénzből, ellátás ill. szegődményből (1. o.) és 
lakásból ; közönséges értelemben az ellátáson, ill. 
szegődményen és lakáson kívül készpénzben nyúj- 
tott bór, melynek magassága a szolgálat termé- 
szete, helyi szokások és a szegődmóny nagysága 
szerint nagyon eltérő ; gazdasági közönséges cse- 
lédeknéi,kocsisok,béresek,csőszöknél vidékek sze- 
rint évenkinti 2—400 K között, házi cselédeknél 
havi 10—40 K között szokott váltakozni. C-kö- 
vetelések elbírálására a közig, hatóságok illeté- 
kesek. Budapesten másodfokban a közig, bizott- 
síig dönt. L. Cseléd. 

Cselédbor ,silányabb minőségű, többnyire a cse- 
lédek és napszámosok részére fenntartott könnyű 
bor (esetleg csiger vagyis törkölybor). 

Cselédház v. cselédlak, az évre szegődött nős 
cselédeknek lakásul szánt épület, mely tekintet- 
ben követelménynek tekintendő — és az 1907. 
XLV.t.-c. intézkedik is az iránt — hogy erkölcsi és 
egészségügyi szempontokból minden családnak 
egy külön szoba és az élelmiszerek elhelyezésére 
külön kamara nyújtandó, ellenben a konyha két- 
két családi'a közös lehet, de jobb, ha minden cse- 
lédnek külön konyhája van. 

Cselédnyilvántartó. A cselédek külön beje- 
lentési kötelezettségén alapul. A C törzslapokon 
tartja nyilván az összes cselédeket. Célja és haszna 
a közbiztonság s a megbízható cselédek szerzése 
szempontjából el nem vitatható. Ott, ahol alkal- 
mazzák, a cselédek részére kiadni szokott tartóz- 
kodó- jegye kkel,melylegfeiebb csak 15 napra szól, 
elejét veszik a gyakori helyváltoztatásnak, egy- 
úttal a cselédek elzüUésének is. Az utóbbi idők- 
ben Budapesten is tervbe vették egy hatósági 
C hivatal szervezését, amellyel egyúttal a hely- 
közvetítés is a hatóságok kezére menne át. 

Cseledoboka, kisk. Baranya vmegye mohácsi 
j.-ban, (1910) 233 német lak. ; u. p. Somberek, u. t. 
Mohács. 

Cselédotthon, igen üdvös intézmény, mely 
főkép azt célozza, hogy a helynélküli cseléde- 
ket a züllés veszélyétől megóvják. Nálunk igen 
kevés ilyen intézmény van. Budapesten kettő, 
mindegyik egyleti alapon. Az egyik a magyar ker. 
munkásnők orsz. egyesületéé, ahol teljesen ingye- 
nes ellátásban részesülnek, a másik a Mártha- 
egyleté, ahol a leánycselédek napi 80 fillérért 
lakást és élelmezést kapnak. Utóbbi egylet egy- 
úttal az elhelyezésükkel is foglalkozik. 

Cselédrend, a cselédség részére megállapított 
munkarend, mely gazdasági cselédeknél az ál- 
landó cselédek által naponta teljesítendő munkák 
nemére és sorrendjére, a munka kezdetére és vé- 
gére, a munkaszünetekre, a cselédbér kiadására, a 
gazdasági udvarban, a cselédházbán és a cseléd- 
udvarban való rendtartásra vonatkozik. A C sza- 
bályait a cseléd bérkönyvecskéjébe szokták bele- 
foglalni. 



Cselédsegélypénztár 



41 — 



Cselekvőképessége 



Cselédsegélypénztár, 1. Muiikáshiziosüás. 

Cselédszerző csak iparengedély alapján, bizo- 
nyos szabályrendeletben megállapított biztosíték 
mellett gyakorolhatja tizletét. A közvetítésért 
járó díjakat a törvényhatóság állapítja meg s ezt 
a díjszabályt köteles üzleti helyiségében olvas- 
hatóan kifüggeszt\e tartani. A díjakat csak nyolc 
nap múlva követelheti, de ha az elhelj'ezett egyén 
15 napon belül kilép, köteles a C. nyolc nap alatt 
más egyént szerezni díj nélkül, vagy ha nem 
tenné, a dijat visszafizetni. A fizetett díjról elis- 
mer\ényt kell adnia. Többet követelnie v. jutal- 
mat kikötnie tilos. Üzleti könyvet kell vezetnie a 
kötött ügyletekről. A már elszegődött vagy fel- 
fogadott egyént máshoz ajánlani vagj' helyéről 
ei^bítani tilos. Cselédkönyvet v. más cseléd- 
bizonyítványt v. okmányt nem szabad visszatar- 
tania. Cselédeknek élelmezést, szállást nem adhat. 
Más ipart nem űzhet. Különösen szigorú tilalom 
van mindenütt aiTa, hogy a C. erkölcstelen életre 
ne csábítsa a cselédeket. Külföldre csak külön be- 
jelentés és igazolás után közvetíthet. A szabály- 
rendelet ellen vétők 100 K-ig terjedhető pénzbün- 
tetéssel sújthatok, mely esetleg a biztosítékuk- 
ból levonható. Súlyosabb esetben iparengedélyét 
iá elvonják tőle. L. még Kifutó. 

Cselédszerződés, akár írásban, akár szóval 
köthető s feltételeinek megállapítása teljesen a 
felek szabad egyezkedésétől függ, azonban nem 
szólhat határozatlan időre. Minden szerződés fel- 
mondás útján felbontható. Jó erkölcsbe vagy tör- 
vénybe ütköző cselekményekre a C. nem kötelez- 
liet. Hogy mikor szűnik meg a szerződés hatálya 
esetleg a jogos felmondási idő előtt is, azt a cse- 
lédtörvény határozza meg (1876. XIII. t.-c. 48 — 
58 §). A szerződésszegés úgy a gazda, mint a 
cseléd részéről büntetendő cselekményt képez. 
Budapesten a házi cselédeknek, ellenkező kikötés 
hiányában, csak minden hó 15-én lehet jogosan 
felmondani a következő hónap első napjára. 

Cselédtörvény, 1. Cseléd. 

Cselédügy, mindazon, akár törvényhozási, akár 
kormányzati és közhatósági, akár pedig társa- 
dalmi intézkedések és szabályok összege, ame- 
lyek a cselédek társadalmi viszonyainak rendezé- 
sét, anyagi és szellemi állapotuk javítását s jo- 
gaik és kötelezettségeik pontos meghatározását 
célozzák. L. Cseléd. 

Cselej, kisk. Zemplén vm. gálszéesi j.-ban, 
(i9io; 710 tót és magyar lak. ; u; p. Pelejte, u. t. 
Lpor. 

Cseleji Jííno.s-nak nevezik Róbert Károly ne- 
jének, Erzsébet királynénak al-étekfogóját, ki le- 
vágta a királyi családi'a rontó Zách Feliciánt. 

Cselekvés, cselekvény, az akarat műve, tehát 
az embernek tudatos működése, mert C. akarat, 
akarat tudatos cél nélkül elgondolhatatlan. Ezért 
megkülönböztetjük azoktól a tettektől, melyeket 
valamely ellenállhatatlan külső vagy belső kény- 
szer alatt viszünk véghez, melyeknél tehát nem 
az akarat a döntó. L. Akarat és Szabadakarat. 

A C. a költészetben sem választható el az aka- 
rati tevékenys^tól. Mégis két formáját külön- 
böztetjük meg. Az epikai C. fejlődésére az emberi 
elhatározásból folyó tetteken kívül akárhány- 
szor a külső körülményeknek, sorsnak, véletlen- 



nek, felsőbb lények beavatkozásának döntő be- 
folyása érvényesül. A modem drámában ellen- 
ben a C. akarat eredménye. A dráma ellentétes 
erők, akaratok mérkőzésének rajza. A C. belső 
tagozatai a bevezetés, bonyodalom, befejezés (l.o.). 
A képzőművészetek sajátos kifejező eszközeik- 
kel C-t nem adhatnak vissza, csak helyzeteket 
ragadhatnak ki s ezeknek sorozatával sejtethetik 
a történet folyását. 

C. jogi értelemben, 1. Cselekvőképesség, Bün- 
tetendő cselekmény és Jogcselekmény. 

Cselekvő ige (verbum activum), az olyan ige^ 
mely a mondatbeli alanynak cselekvését fejezi ki, 
pl. az óra Jár, a kocsis veri a lovat (ellenben a 
szenvedő ige a mondat alanyának szenvedését 
jelöli : a ló veretik a kocsistól). A C. Aagy tár- 
gyas (átható, tranzitív), mikor t. i. valamely szen- 
vedő tárgjTa átható cselekvést jelent, pl. ver 
V. hí vkit ; V. tárgytcdan inem-átható, intranzitiv, 
benható), mikor nincs szenvedő tárgja a cselek- 
vésnek, pl. jár, kel, nő. Másfelől a cselekvő ige 
vagy egyszerű cselekvő, v. míveltető ; az utóbbi 
azt jelenti, hogy a mondat alanya mással mível- 
teti, vagyis téteti a cselekvést, pl. iferet, hivat, 
járat, növel v. növeszt. 

Cselekvőképesség, magánjogi értelemben a 
személynek az a tulajdonsága, hogy a maga nevé- 
ben én'^ényes jogügyleteket köthet. A cselekvőké- 
pes egyénnek cselekményei teljes jogi hatással bír- 
nak, cselekményeivel jogérvényesen hozhat létre 
különböző tigy leteket, magát a maga személyében 
kötelezheti, vagyis a maga részére jogokat szerez- 
het és kötelezettségeket jogérvényesen vállalhat. 
A C. nem minden embernél eg>-forma. Vannak 
olyanok, akik teljesen cselekvőképtelenek és olya- 
nok, akiknek C.-e korlátozva van. Teljesen cse- 
lekvőképtelenek : 1. a 12 éven alul levő tískoruak; 
2. a gondnokság alá helyezett elmebetegek ; 3. ál- 
talában mindazok, akik eszük használatától meg 
vannak fosztva, de csak azon időn belül, míg 
ez az állapotuk tart, pl. a holtrész^ség, aléltság, 
nagyfokú láz, öntudatlan áUapot teljesen kizárják 
a C.-et. Korlátolt C.-gel bírnak : 1 . serdült kor- 
ban levő (12—24 évig) kiskorúak; 2. a gondnok- 
ság alá helyezett gyengeelméjüek, siketnémák és 
tékozlók. Mindezek helyett törvényes képviselőik 
járnak el. A korlátolt C.-gel birok bizonyos jog- 
ügyleteket, így különösen azokat, amelyektől 
reájuk teher nem háramlik, törvényes képvi- 
selőjük közreműködése nélkül önállóan maguk is 
megköthetnek (pl. ajándékot elfogadhatnak), van- 
nak olyan ügyletek, melyekből önállóan jogo- 
kat szerezhetnek, sót kötelezettségeket is vál- 
lalhatnak. A Cs.-re vonatkozik az 1877. XX. és 
1885. VI. t.-c. Különös szabályokat állapítanak 
meg a C. szempontjából: a házassági törvény 
(1894. XXXI. t.-c.) és a váltótörvény (1876. XXVI. 
t.-c). Külön van szabályozva a C. abban a vonat- 
kozásban is, amelyben a végrendelkezésre való 
képességet jelenti. A 12 évet meghaladott kis- 
korú már tehet végrendeletet, míg a 18 évet be- 
töltött kiskoni már magánvégrendeletet is tehet. 
A büntetőjogban a C-nek a beszámíthatóság 
szempontjából van jelentősége. — Perbeli C az 
a képesség, hogy a perben álló fél a perbeli cse- 
lekményeket a maga személyében végezheti ; nem 



Cselekvő mérleg 



— 42 - 



Cselvierjáték 



szorul törvényes képviselőre a Pp. szerint perbeli 
C.-e mindenkinek van, aki szerződéssel leköte- 
lezheti magát és annak is, aki a per tárgyáról 
peren kívül rendelkezhetik (Pp. 71. §); a perbeli 
C. tehát a magánjogi C. után igazodik. Mai som- 
más eljárásunk kiskorúnak és gondnokság alatt 
lévőnek, ha peren kívül C.-e van is, csak felperesi 
minőségben ad perbeli C.-et, alperesi minőségben 
csak az általa bérbevett lakás v. üzlethelyiség 
visszabocsátása iránti perben (1893. XVIII. t.-c. 
7. §). A mai rendes eljárásban kiskorúnak, gond- 
nokság alatt levőnek nincs perbeli C.-e. 

Cselekvő mérleg, 1. Adósság. 
> Cselekvő vagyon (1. Aktivá) tárgyai a pénz, 
az érmek, nemes fémek, árúk, értékpapírok, cse- 
lekvő belföldi és külföldi váltók, felszerelések, 
gépek és eszközök, ingatlanok, hasznos jogok és 
mindennemű követelések. Ezzel szemben áll a 
szenvedő vagyon, ez alakul : a könyv- és váltó- 
tartozásokból. A Cs. és szenvedő vagyon külön- 
bözete a tiszta vagyon. A cselekvő és szenvedő 
vagyon alkotórészei értékének megállapítását 1. 
Becslés. 

Cselía, 1. Fogófa. 

Cselfalva, kisk. Sáros vm. tapolyi járásában, 
(1910) 162 tót lak. ; u. p. Komlóskeresztes, u. t. 
Girált. 

CseJjabinszk, járási székhely Orenburg orosz 
kormányzóságban, az Iszetbe szakadó Mias mel- 
lett; erőddel, (1900) 25,505 lak., élénk marhavá- 
sárokkal és gabonakereskedéssel. A C— Irkuck, 
Perm-C. és Szyszran-C. vasutak csomópontja, 

Cseljuszkin-fok, Ázsia legészakibb pontja a 
77» 36' ó. sz. és lOi" k. h. alatt, a Tájmír-fél- 
szigeten. Nevét Cseljuszkin orosz tiszttől nyerte, 
aki 1742. odáig hatolt ; másodszor Nordenskjöld 
érte el (1878 aug. 19.), amikor Ázsiát körülhajózta. 

Cselka Nándor, püspök, szül. Vámosmikolán 
(Hont vm.) 1834 júl., megh. Budapesten 1897 
máre. 7. A teológiát Bécsben és Budapesten vé- 
gezte. Pappá szentelték 1857 júl. 27. Több helyen 
volt segédlelkész. 1872-ben pápai t. kamarás s 
ugyanez évben a roveredói tud. akadémia tagjává 
választatott. 1877-től ó-budai plébános, 1882. cím- 
zetes prépost, 1889. pozsonyi kanonok, 1892. esz- 
tergomi kanonok s Budapest fő- és szókváros érseki 
vikáriusa, 1893. fölszentelt püspök. Igen jelentős 
irodalmi munkásságot fejtett ki. 1867— 69-ben a 
Fasciculi Bcclesiastici és a Társulati Értesítő szer- 
kesztője volt Kubinszky Mihállyal. 1869— 72-ig 
a Religiót szerkesztette. 1872-ben Kath. kérdések 
cím alatt 12 füzetet adott ki. V. ö. Zelliger A., 
Egyh. írók csarnoka. 

Cselkó István (cselkó-lehotai), tanár és gazd. 
szakíró, szül. Zsombolyán (Torontál vármegye) 
1847 ápr. 20. Szaktanulmányait a keszthelyi gazd. 
felsőbb tanintézeten végezte s azután a zsombolyai 
uradalomban vállalt állást. 1869 óta a magyar- 
óvári gazd. fels. tanintézet tanára volt ; 1908-ban 
nyugalomba vonult. C. több szaklapba számos 
cikket és tanulmányt írt a szakmájába vágó tár- 
gyakról. Önállóan megjelent müvei : Az okszerű 
takarmányozás alapvonalai, gyakorló gazdák ós 
gazdasági intézetek hallgatói részére (Magyar- 
óvár 1874) ; Takarmányozástan (1894 és 1899, 
Kosutány Tamással együtt); Takarmányozás- 



tan. Kellner új elmélete szerint (Budapest 1906) ; 
Szarvasmarhatenyésztés (u. 0. 1908) ; A marha-, 
juh- és sertédeiiyésztésröl (1911). 

Cselkószabadja (azelőtt : Cselkólehota), kisk. 
Trencsén vármegye vágbeszterczei járásában, 
(1910) 201 tót lak. ; u. p. Demény, u. t. Vágbesz- 
tercze. 

Csellé (Phoxinus Ag.), a pontyfélék (1. 0.) csa- 
ládjába tartozó halnem, melynek bajusza nincs, 
szája kicsiny, orra ívesen domborodó, torok- 
fogai kampósak, pikkelyeik aprók és alig fedik 
egymást. Hazánkban tenyésző faja a fürge C. {Ph. 
laevis Ag.), igen változó színű kis halacska. Háta 
sötét kékeszöld, közepén az egész testen végig 
fekete csík vonul el ; oldalai zöldessárgáJí, fém- 
fényüek ; szája karminpiros, torka fekete, melle 
skarlátpiros, hónalj- és hasúszói halvány vörösek. 
Tiszta, sebes, kavicsos-homokos fenekű vízben ól ; 
6—10 cm. hosszú; húsa nem keresett, inkább 
csalétkül használják. Olaszország É,-i részétől 
kezdve egész Európában honos. Nagy hőségben 
a folyókban föLfeló vándorolva friss vizet keres 
8 ilyenkor rajokba tömörülve nagy akadályokat 
győz le. A Balaton vidékén csetri-nek nevezik. 
Egyéb nevei : egrihal, egriponty, pelehal, putri 
és tökhal. 

Csellegés (ném. GierscMag, ol. mascata, ang. 
yaw, lurch). Ha a hajó nem egyenes vonalban ha- 
lad, hanem az egyik vagy a másik oldal felé irá- 
nyából eltér, úgy azt C-nek mondják. A C. által 
nemcsak a menetgyorsaság csökken, hanem a vi- 
torlázó hajóknál a vitorlák is szenvednek, ameny- 
nyiben ezek a kötólzethez és árbocozathoz csap- 
kodnak. A gyakori C. oka olykor a kormányos ha- 
nyagságában, de legtöbbnyire a hajó hibás építé-' 
seben vagy az árúknak, hadihajóknál a felszere- 
lési tárgyaknak célszerűtlen elhelyezésében, sok- 
szor az árbocozatnak egymáshoz viszonyított hiá- 
nyos állásában keresendő. Szél előtt vitorlázva 
csaknem minden hajó többé-kevésbbé cselleg. 

Cselöpók (Trochosa singoriensis, áiiat), l.Szon- 
gáriai cselöpók. 

Cselszövény (észt.), a küzdelemnek alattomos 
neme, midőn az ellenfelek nem nyíltan mérik 
össze erejöket, hanem titkos, erkölcsileg egyálta- 
lában nem kifogástalan eszközökkel törekednek 
egymás megrontására v. egymás tervének meg- 
hiúsítására. Sokszor csak az egyik a küzdők kö- 
zül, az ú. n, cselszövő, az intrikus jár el ezen a 
módon. Az ármány v. fondorlat komolyabb, a csel 
tréfásabb formája az ilyen törekvésnek. Az a 
drámában (ármány-darab), ez a vígjátékban (csel- 
vígjáték) talál gyakori alkalmazásra. L. Ármány. 

Cselszövő, 1. Cselszövény. 

Cselvágás (ol. finta, franc, feinte), a vívásnál 
az ellenfél tévedésbe ejtésére tett támadó mozdu- 
lat, melyet rögtön követ a tényleges támadás. 

Cselvigjáték, a vígjáték egy nevezetes faja, 
melyet egyrészt a jellemvígjátéktól, másrészt a 
helyzetvígjátéktól szoktak megkülönböztetni. A 
bonyodalmat t. i. nem a helyzet, a véletlen idézi 
benne elő, hanem az egymás ellen működő sze- 
mélyek cselvetóséböl származik ; ezeknek azon- 
ban nem jellemét akarja az író kiemelni, hanem 
a különös sakkhúzások meglepetéseivel, a bonyo- 
dalom fordulataival mulattat. A C-ot a spanyol 



Csém 



43 



Csemez-töredélc 



drámaírók alapították meg (Moreto : Közönyt kö- 
zömiyel) ; de igen szellemesen fejlesztették tovább 
a francia színműírók is. 

Csém, kisk. Vas vm. szombathelyi j.-ban, (1910) 
719 horvát és magyar lak., vasúti megálló ; u. p. 
és u. t. Csajta. 

Csembar, járási székhely Peuza orosz kor- 
mán j-zóságbau, (1900) 5394: lak. 

Csembők (növ.) a. m. gomoly\'irágzat, a bogas- 
virágzat egy neme (glomerulus), ahol a csúcs- 
virág alatt eredő két átellenes ág, amely ismét 
xii-ágban végződik és újra elágazhat, annyira 
rö^^d, hogy az egész virágzat csomószerü lesz 
(pl. barátszegfüé), 1. Virágzat. 

Csemege, többnyire édességekből álló étel- 
nemüek (gyümölcs, sajt, fagylalt, cukorkák, süte- 
mény), melyeket étkezés után inkább élvezet, mint 
táplálkozás céljából hordanak fel. — G.-hor (likőr- 
borok, desszertborok). így nevezik az igen finom 
erős borokat, melyeket kiváló zamatjukért s több- 
nyire édeses ízükért csak kiváló alkalommal s 
lakomák után v. azok előtt kis mennyiségben él- 
veznek : ilyenek : a tokaji s más aszuborok, dél- 
vidéki borok stb. — G.-szöllö v. asztali szőUö, 
az olyan, melyet mint gyümölcsöt fogyasztanak 
el. nem pedig bomyerés végett termelnek. L. 
Szöllö. 

Csemege-rákok (Garididae, áuat), 1. Garnélák. 

Csemegi Károly, büntetőjogász, szül. Csongrá- 
don 1826 máj. 3., megh. Budapesten 1899 márc. 
18. A gimnáziumot Szegeden, a jogot Pesten 
végezte. A szabadságharcot mint őrnagy harcolta 
végig, leverése után fogságot is szenvedett. A hadi- 
töi'véuyszék besorozásra ítélte, de alkalmatlannak 
találták és így megszabadult. Ekkor ügyvéd lett 
Aradon, de a hatóság üldözése miatt kénytelen 
volt irodáját Butjin faluba áttenni. Az alkotmány 
helyreállítása után az igazságtigyminisztérixmiba 
került mint titkár, de csakhamar az államtit- 
kárságig emelkedett. Itt több fontos törvényja- 
vaslatot készített, többek közt az 1869. IV. t.-c.-et 
a brrói hatalomról. Nagj'szabású működésének ki- 
magasló pontja azonban a korszakalkotó magyar 
büntető törvénykönyv, mely csekélyebb jelentő- 
ségű hiányai mellett is a hazai büntető tör\^ény- 
hozásnak hosszú időre szilárd alapját vetette meg. 
A törvénykönyv'höz írt nagj^szabású indokolás pe- 
dig nemcsak maradandó tudományos beccsel bir, 
hanem egyszersmind jelentékeny irodalmi alkotás 
is. 1879-ben kúriai tanácselnök lett és itt iparko- 
dott a Btk. elveit a gyakorlatban megvalósítani. 
1894-ben nyugalomba ment. Működése mind a jog- 
alkotás, mind a jogalkalmazás s a tudományos 
jogmívelés terén hazánkban korszakot alkot. 
Számos kitüntetésben részesült : 1878. a Szent 
István-rend középkeresztjét kapta, 1882. valósá- 
gos belső titkos tanácsos lett, 1896. a budapesti 
egyetem díszdoktorrá választotta. Főbb művei : 
A jogvesztés elmélete és az államjog (Pest 1872) ; 
A magyar bűnvádi eljárás szervezetének indokai 
(Budapiest 1882) ; Magyar bűnvádi eljárás a tör- 
vényszékek előtt (u. 0. 1883) : Az egyházi holtkéz 
(u. 0. 1897). összes müveit sajtó alá rendezték 
Edvi Illés Károly és Gyomai Zsigmond (u. 0. 
1904). A magyar jogászegylet megalapítása C. 
érdeme. 



Csemelet vagy csömölet (ol. ciamhellotto, sp. 
diamelote), XVI. s XVII. sz.-i iratainkban vászon- 
féle szövet neve (ném. Kamelott, franc, camelot). 

Csememye, kisk. Zemplén \Tn. varannói j.-ban, 
(1910) 1468 tót, magyar és cigány lak., postaügy- 
nökség ; u. t. Varannó. 

Csemesz v. Csementsz, az afrikai Marokkó- 
ban fekvő Lix város romjai Tangertói D.-re, az 
óceán partján. Jelenleg El Arais v. Laras (1. o.) 
város fekszik ezen a helyen. 

Csemete, helyesebben fa-G. alatt erdészeti 
műnyelven helyesen csak a magról kelt fa értendő, 
mikor még zsenge korában, életének első évei- 
ben van. Minden félreértést kizáró kifejezés erre : 
mag-C. Azok a hajtások ellenben, melyek a le- 
vágott fa tuskójából, a gyökfőböl vagj' a gyöke- 
rekből keletkeznek, sarjaknak v. sarjhajtások- 
nak mondatnak. 

Csemetekert alatt az erdők telepítésénél és 
felújításánál szükségelt csemeték nevelésére szánt 
területet értik, amely rendszerint 1 — 4 éves cse- 
meték nevelésére szolgál, ritkán idősebbek ter- 
melésére is, mely esetben azonban a neve inkább 
faiskola. A C.-ek aszerint, hogy állandóan erre a 
célra szolgálnak, avagy csak 1—2 csemetenem- 
zedék nevelésére használtatnak, állandmk vagy 
ideiglenesek. Utóbbiak a friss erdei vágásterüle- 
teken szoktak telepíttetni és trágyázást rendsze- 
rint nem igényelnek, míg az állandó C.-ek tala- 
jának termőerejét trágyázással kell fentartani. 
A C.-ek helye fagytól mentes, de a nap perzselő 
heve ellen is lehetőleg védett, talaja pedig erő- 
teljes legyen, még abban az esetben is, ha az ott 
nevelt csemetéket majdan silány talajban kell el- 
ültetni. Alakjuk legcélszerűbben derékszögű négy- 
szög, amely léc, rőzse v. sodronykerítéssel van 
körülvéve s amelynek jól megmívelt talaját utak- 
kal és ösvényekkel táblákra, illetőleg ágj-akra 
osztják. Ezekbe vetik sorokban a fák magját. A 
kikelő csemeték között felburjánzó gyomot gyak- 
ran kell kigyomlálni. Az erdőgazda gyakran 
használ közvetlenül a vetőágyból vett 1—3 éves 
csemetéket. Ha azonban pl. elgyomosodó vágás- 
területek beültetésére erőteljesebb csemetékre van 
szüksége, akkor azokat 1 — 2 éves korban tága- 
sabb hálózatban átülteti, iskolázza. L. Iskolázás. 

Csemez József, fizikus, szül. Pozsonyban 1855 
febr. 21.Tanuhnányait Nagyszombatban, Pozsony- 
ban és a bécsi tud. egyetemen végezte. Aztán 
több helyütt tanárkodott ; 1895 óta az áll. polg. 
iskolai tanítóképző intézetben tanár. A Gsemez- 
töredéket (1. 0.) róla nevezték el. Irodalmi műkö- 
dése: A fizika fejlődésének rövid vázlata és 
Képek a fizika fejlődése köréből (értekezések a 
nagybányai főgimnázium éitesitőjében). Továbbá 
számos természettudományi közlemény, ismerte- 
tés, fordítás a Math. és Physikai Lapok, Termé- 
szettudományi Közlöny, Nemzeti Nőnevelés c. 
folyóiratokban. E lexikonnak is munkatársa. 

Csemez -töredék, a Jordánszky-kódexnek (l. 0.) 
egy kisebb, de értékes töredéke (az eleje), mely csak 
újabb időben került napfényre. Csemez József (1. 0.) 
fedezte fel : megvette 1880. Simor hercegprímás s 
egybeköttette az esztergomi könyvtár Jordánszky- 
kódexével. Ennek egy másik kis töredéke, a Jan- 
kovich-töredék a Nemzeti Múzeum birtokában 



Csemicz 



U 



Csendes-óceán 



van. Az egész kódex megjelent nyomtatásban 
1888-ban a Bégi magyar nyelvemlékek gyűjte- 
ményében. 

Csemicz, kisk. Liptó vm. liptószentmiklósi 
j.-ban, (1900) M tót lak. ; u. p. és u. t. Liptószeut- 
miklós. 

Csempe, 1. Kályha. 

Csempészet (ném. Schleichhandel, Sclimuggel, 
Paschhandel, Schwarzerei, franc, contrehame), 
az áruforgalomnak olyan közvetítése, mely köz- 
hatóságok által felállított korlátozások vagy ti- 
lalmak kijátszásával létesül és mindig büntető- 
jogi következményeket von maga után. L. Dug- 
drú, Hadi dugárú és Jövedéki kihágások. 

Csempeszkopács, kisk. Vas vm. szombathelyi 
j.-han, (1910) 313 magyar lak., vasúti állomás, 
posta- és táviróhivatal. 

Csemulpo (Chemulpho, Chemulpo), Korea 12 
nyilt kikötője közül a legfontosabb, a Ny.-i par- 
ton, a Han folyó-torkolat D.-i ágának közelében, 
vasút mellett, (i9oo) 27,000 lak. A város nagyobb 
része európaias külsejű; a bensztüött lakosság 
száma csekély. C. hajóforgalma 1900-ban 204038 
t. Szöul-lal vasút (39 km.) köti össze. Táviróössze- 
köttetése van Szöul, Pjöngyang, Mukden, Tiencin 
városokkal. Telefonja is van. 1883-ban nyitották 
meg az idegenek előtt. A japáni uralom alatt 
gyors fejlődésnek indul. 

Csenab (az ókorban Akessines), egyike Pand- 
zsab öt folyójának, amelyek az Indusba ömlenek. 
Kasmírban ered, a síkságon fölveszi a Dzselamot, 
később a Ravit és Bahavalpur közelében szakad 
a Szatledzs-zsel együtt az Indusba. 

Csendbiztos, a csendőrség behozatala előtt ál- 
talában, de még mai napság is a vidéki kis váro- 
sok némelyikében a közbiztonság fentartására 
rendelt tisztviselő v. közeg. Tkp. a régi pandur- 
viiág maradványai, akiknek legfőbb szereplése a 
betyárvilág idejére esik. Sok derék, ügyes ember 
volt közöttük, akik igen nagy érdemeket szerez- 
tek, különösen az alkotmányos világ kezdetén, 
mikor is az ország jó hírét, nevét veszélyeztető 
elemeket üldözték és irtották. A közbiztonsági 
intézmények rendezésekor azután ahasználhatóbb 
erők részben a csendőrsóghez, részben az állami 
vagy törvényhatósági rendőrséghez léptek át. 

Csendélet, oly festmény, mely élettelen tárgya- 
kat, pl. gyümölcsöt, virágot, megölt vadat, régisé- 
geket stb. ábrázol. C.-et különösen a holland fes- 
tők szerettek festeni. 

Csenderes v. remiz, a mezőgazdaságilag mí- 
velt vadászterületeken fákkal s bokrokkal síirűn 
beültetett, rendszerint kisebb (néhány holdas) ki- 
terjedésű íigetecskék, melyeknek az a rendelteté- 
sük, hogy bennük a vad különösen a mezőgazda- 
sági munkálatok idejében csendet, nyugalmat és 
búvóhelyet találjon. 

Csendes (azelőtt: Tisova), kisk, Bereg vm. 
alsóvereezkei j.-ban, (1910) 282 rutén lak. ; u. p. 
és u. t. Alsóvereezke. 

Csendes foglalkozás. Ahol egy tanító több osz- 
tályt tanít (az osztatlan népiskolában), az egyik- 
kel való foglalkozása idejére szükséges a többi- 
nek olyan munkát adnia, mely a tanulókat a tan- 
teremben elfoglalja anélkül, hogy a másik osztály 
és a tanító közös munkáját zavarná. Ez a C. igen 



különböző lehet : a már tanultak ismétlése vagy 
begyakorlása, előkészülés valami következő fog- 
lalkozásra stb., de mindig olyannak kell lennie, 
hogy a tanulók maguk végezhessék. 

Csendes-óceán (Nagy-oceán, Pacific Ocean), 
a világtengernek az a darabja, amely Amerika,^ 
Ázsia, Ausztrália és az Antarktisz között, a Be- 
ring-szorostól az Antarktiszig terjed ; az Atlanti- 
óceántól a Hoorn-fokon, az Indiai-óceántól a Leeu- 
win-fokon keresztülmenő délkör választja el. 
Magában foglalja az ausztráliai és keletázsiai 
szigetvilágot. Melléktengereivel együtt területe 
165.798,660 km^, egymagában nagyobb tehát, 
mint az összes kontinensek (134.800,000 km-). 
Első elnevezése Mar del Zur (Déli-tenger), mert 
felfedezője, Vasco Nunez de Balboa 1513. a Da- 
rieni földszorostól D.-re látta meg először. A Nagy- 
oceán nevet Malte-Bruntól kapta, de ez a név 
nem lett általánossá. Sokkal elterjedtebb a C. 
vagy Pacific Ocean név, amely Magalhaestől 
származik. Legelőször Urbaneta szerzetes és hajós 
hajózott át rajta Ny.-ról K. felé, 1565. Tanul- 
mányozói között első helyen áll Gook, rendszeres 
kutatása azonban csak a XIX. sz. második felé- 
ben kezdődött meg, akkor, amikor az ausztráliai 
gyarmatok virágzásnak indultak. ÉNy.-i részét 
orosz tengerésztisztek (köztük Makarov) tanul- 
mányozták, ÉK.-en az amerikaiak (Agassiz) mun- 
kálkodtak, DNy.-i részét pedig az angol tenger- 
mérő hajók vették föl. 

A C. mélysége Patagonia Ny.-i partjaitól Japán, 
a Kurili-szigetek ós Aleuták felé fokozatosan nö- 
vekedik. Ezen a vonalon mély árok, a Tuscarora- 
vagy BNy.-i Paciflkus árok húzódik, amely eléri 
a 8513 m. mélységet. Sokáig ezt tartották a leg- 
nagyobb mélységnek, csak 1895. fedezte föl az 
angol Penguin hajó a Tonga-szigetek közelében 
húzódó depressziót, amelyben 9184 m., 9413 m., 
9427 m. mélységeket mértek. Utóbbit a 30o 28' d. 
sz., 176" 39' ny. h.-on. Az Ausztrália körül levő 
tengereknek és a Ny.-i szigetvilág tengereinek 
mélysége igen változatos, a szigetek nem közös 
talapzaton éptütek, hanem meredeken emelkednek 
ki a tengerből. A másik nagy tengeri mélység^ 
Dél-Ausztrália és New-Zealand között húzódik. 
Az eddig ismert legnagyobb mélység, 9636 m, a. 
Mariana-árokban van, amelyet az amerikai Nerc- 
hajó fedezett fel 1899., a Giuim-Bziget közelében,, 
(é. sz. 12"5, k. h. 154'5<'). Legújabban minden óceán- 
járó hajó végez méréseket, amelyeknek eredmé- 
nyei igen fontosak, A C. közepes mélysége 408$ 
m., ha a melléktengereket is ide számltjuk, 382& 
méter, 

A C. áramlatait, úgy, mint az Atlanti-óceán- 
ban, a passzát szél kelti. Az egyenlítő mentén 
É.-on és D.-en is Ny. felé áramlik a víz az Ek- 
vatoriális áramlatban körülbelül a 20— 24''-ig, (ezí 
a határ az évszakok szerint váltakozik). A kett6 
között halad el a C.-i ekvatoriális ellenáramlás, 
mintegy 10° szélességben. A Ny.-i szél által meg- 
indított áramlásnak D.-ről É. felé tartó darabja 
a Kuro-Sivo, amely a Japán-tenger melegvizét 
viszi É.-ra a partok mentén. Ugyanennek az áram- 
lásnak D. felé tartó, visszatérő és ennélfogva hi- 
deg ága a kaliforniai áramlás, A D.-i féltekén 
hasonlóképen áramlást kelt a Ny.-i szól, így jön 



Csendes-óceán 



— 45 



Csendőrség 



létre a meleg nyugat-ausztráliai, és a hideg perui 
vagj' Humboldt-áramlás, amely a Peru és Chile 
partjain ismeretes ködöket okozza. 

A hőmérséklet eloszlása a felszínen az áram- 
lásokkal áll összeköttetésben ; állandóan 28»-on 
felül marad a víz a Filippi-szigetek és New Guinea 
K.-i partjai körül, egészen a Karolina-, Marshall- 
és Szamoa-szigetekig. Nagyon hideg, néha csak 
19—20" a víz a Galapagos-szigetek környékén. 
A korallium állatok megélhetéséhez szükséges 
20"-o3 víz a 25» é. és d. sz. között található meg ; 
itt hatalmas építményeket hoztak létre. Jellemző 
a C. Ny.-i részére, hogy a beltengerek vizének 
állandóan magasabb a hőmérséklete a környezeté- 
nél. Ennek az az oka, hogy a beltengerek küszöbei 
fölött a nyilt óceán %izének csakis a felső, mele- 
gebb rétegei hatolhatnak be a zárt medencékbe, 
ilyen rendkívül magas hőmérsékletet mutathatni 
ki pl. a Banda-(6505 m.) és Celebesz-tengerekben, 
amelyeknek küszöbe kb. 1200 m. Egyébként a 
uyilt óceán mélyén nagyon egyenletes a hőmér- 
séklet, állandóan 1-3— l-g". 

A szelek járása a hőmérsékleti zónák szermt 
igazodik. Az egyenlítőtől É.-ra és D.-re, kb. a 
25''-ig a passzát szél uralkodik, amely azÉ.-i fél- 
tekén mint ÉK.-i, a D.-in mint DK.-i szél jelentkezik. 
A passzát szelek zónáját a felemelkedő légáram- 
lások szélcsendes zónája választja el egymástól. 
A C.-nak mérsékelt égövi területén a nyári és 
téli monszunok váltakoznak ; ebbe a zónába tar- 
toznak: New Guinea, Bismarck-archipelagus, Sa- 
lamon-, Gilbert-, Fidzsi-szigetek, Új-Hebridák. A 
pólusok felé haladva mind jobban érvényesül 
a Ny.-i szél, amely különösen délen igen erős. A 
magas légnyomások zónájában, a 35" szélessége- 
ken É.-ra és D.-re a tenger vize sósabb a rendes- 
nél. Ezek a vidékek viharaikról is nevezetesek. 
Különösen a Filippi-szigetek és Japán közt a tai- 
fun nevezetű veszedelmes, forró égö\i ciklon ér- 
demel említést. 

A közlekedés & C. megismerésével lépést tartva, 
a XIX. sz. második felében lendült fel, különö- 
sen a szigetek nyersterményei, úgj'mint a kopra, 
gyöngy, gyöngykagj^ló, trepang, teknősbéka stb. 
felfedezése következtében. Amint a szigetek gj^ar- 
matokká lettek, az ültets'ények megműveléséhez 
szükséges munkáskézről is kellett gondoskodni, 
azonkívül sok más szükséglet is merült fel és 
lassankint állandó gőzhajójáratokat rendeztek 
be, köztük első volt a Panama— Sydney vonal. 
Most a legfontosabb közlekedő utak : a Canadian- 
Paciílc-Steamship Line, Hong-kong és Vancouver 
között ; a Paciílc Mail Comp. és a Toyo Kisen 
Kaisha Comp., Hong-kong— Honolulu— San Fran- 
cisco között ; a Canadian Australian Royal Mail 
Comp., Vancouvertől Honolulu, Szuva (Fidzsi- 
szigetek) és Brisbane-en át Sydneybe visz ; az 
American and Australian Line San Francisco és 
Tahiti között. Ezeken kívül számos kisebb német, 
francia, angol ós japán vállalat. Nevezetesebb 
Aíí/><?/-ö38zekötteté8e van az angoloknak Vancou- 
vertől a Panning-szigeteken, Szuván, Brisbane-en 
keresztül Aucklandba, az amerikaiaknak San 
Franciscótól Honolulun, a J^Iidway-szigeteken, 
Guamon át Manilába és Sanghaiba, azonkívül 
kisebb parti kábel a part mentén több helyen. 



Irodalom. Atlas des Stillen Oceans, kiadta a Deutsche 
Seewarte, Hamburg 1896; u. a., Sej^elhandbuch des Stil- 
len Oceans, 1897 ; Makarov, L'Océan Pacifique, Petersbonrg 
1894, 2 k. : Puls, Die Temperaturen und Strömungen des 
Sqnatoríalen Stillen Oceans, Hamburg 1895 (Archív der 
Seewarte) ; Wiiczek és Wenle, Die geschichtliche Beden- 
tung des Stillen Oceans; Helmolt, Weltgeschichte I. k., 
Leipzig 1899 ; Colqnhoun, The Mastery of the Pacific (Lon- 
don 1902) : Weber, Siboga-Expeditie, Leiden 1903 ; Agassiz, 
Expedition to the Eastern Pacific, Cambridge 1906 ; igen 
fontosak a Challenger-expedíció, továbbá Darwin utazásai- 
nak eredményei. Magyar nyelven Vojnich Oszkár írta le 
A C. szigetvilága c. könyvben az általa megismert szige- 
tek földrajzát, lakosainak társadalmi és gazdasági helyzetét. 

Csendespatak (azelőtt : Stelbach), kisk. Sáros 
\Tn. felsötárczai .-ban, (i9io) 612 rutén lak.; u. 
p. és u. t. Berzevicze. 

Csendes tag, 1. Nevezetlen társaság. 

Csendes társ, 1. Nevezetlen társaság. 

Csendes társaság, 1. Nevezetlen társaság. 

Csendháborítás, ha valaki illetéktelenül az 
utcán, utakon, általában a szabadban az éjjeli 
nyugalmat háborító zajt v. lármát idéz elő vagy 
durva botrányt okoz. Ha valaki a nyilvánosság 
jellegével bíró mulatóhelyek njólt v. zárt helyi- 
ségeiben, nemkülönben a nyilvános járműve- 
ken, mint pl. vasúton, hajón, villamoson, siklón, 
társaskocsin stb. a közrendet v. a közönség élve- 
zetét háborítja, v. egyes személyeket közbotrányt 
okozó cselekmények által durván megsért. Buda- 
pesten az erre vonatkozó szabályrendelet alapján 
a csendháborítást 100 kor.-ig terjedhető pénz- 
büntetéssel sújthatja a rendőrség. 

Csendlak, kisk. Vas vm. muraszombati j.-ban, 
(1910) 372 vend és magyarlak. : postaügynökség: 
u. t. Muraszombat. 

Csendőrkerület, l. Csendőrség. 

Csendőrőrs, 1. Csendőrség. 

Csendőrség. A közbiztonsági szolgálat teljesí- 
tésére rendelt őrtest. Francia intézmény (gens 
d'armes), amelynek tulajdonképeni alapját I. 
Napóleon vetette meg s jelenleg majdnem min- 
den államban meghonosult. Nálunk az 1881. Hl. 
t.-c. rendelte el, hogy az egész orezágban katonai- 
lag szervezett m. kir. C. áUíttassék fel. A szer- 
vezés 3 év alatt fokozatosan hajtatott végre úgy, 
hogy 1884 jan. 1. megkezdte a C. egyöntetű mű- 
ködését 100 tiszttel és 5000 csendőrrel. 

A C. feladata működési tertiletén a személy- 
es vagyonbiztonságot megóvni, a békét és közren- 
det fenntartani, a büntetőtörvények és rendeletek 
megszegését, a véletlenségből vagy bármily ter- 
mészetű mulasztásból eredő veszélyeket s károkat 
lehetőleg megakadályozni, a megzavart békét és 
rendet helyreállítani, az ezek ellen vétőket kitudni 
8 megfenyítés végett az illetékes bíróságnak v. 
hatóságnak feljelenteni, illetőleg átadni. A C.-i 
őrsök ezenkívül a közcsend, rend és biztonság 
fenntartása érdekében a közigazgatási hatóságok 
rendelkezésére állanak. Helyi rendészeti ügyekben 
a C. csakis felügyelő és a községi közegeket tá- 
mogató segédkezésre van hivatva. A csendőr- 
tisztek az összes közbiztonsági szolgálat kezelése 
fölött őrködnek. 

A C. szolgálatát a fennálló utasítások, törvé- 
nyek, rendeletek és saját elöljárói parancsa sze- 
rint önállóan teljesíti. A közigazgatási hatóságok, 
kir. bíróságok, ügyészségek, országos fegyinté- 
zetek és kerületi börtönök jogosultak a C. segéd- 



Csendörségr 



é6 — 



CsendőrsőfiT 



letét írásbeli felszólítással közvetlenül igénybe 
venni. A csendőr szolgálatban azon törvényes 
jogokkal bir, melyekkel minden katonai őr. Midőn 
a törvényes megtorlás céljából kötelességszerüleg 
fellép, az illetőt vagy illetőket mindenekelőtt a 
«turvóny nevében» szavakkal szólítja meg. A 
szolgálatban levő csendőr felhívásának mindenki 
különbség nélkül, utólagos panaszlási jogának 
fenntartása mellett, engedelmeskedni tartozik. A 
csendőr szolgálatának teljesítésekor jogosult min- 
dennemű közszolgálatban álló közegeknek, külö- 
nösen a polgári és más őrtestek s ezek tagjainak, 
nemkülönben községi elöljáróságoknak ós katonai 
parancsnokságoknak támogatását igénybe venni. 
Szolgálatba legkevesebb 2 csendőr vezényelhető, 
akik együtt yaróV-nek neveztetnek, egyik közü- 
lök a járőrvezető. Csak kivételes és előírt ese- 
tekben mehet szolgálatba egy csendőr, de éjjel 
sohasem. 

Háború esetén a C. közbiztonsági szolgálatát 
továbbra is teljesíti, ha pedig ez az ellenség be- 
hatolása folytán lehetetlenné válik, a nópfölke- 
léshez csatlakozik. A hadseregnek v. egyes részei- 
nek mozgósításakor ezenkívül f ölállíttatik a tá- 
bori G. (1. 0.). 

A C. jogai : az intés vagy figyelmeztetés, a ki- 
kérdezés, a házkutatás, a szomélymotozás, az elő- 
vezetés, az elfogás és a fegyverhasználat. Az in- 
tés vagy figyelmeztetés a csendőr fellépésének leg- 
enyhébb formája. A kikérdezés (nem vallatás) a 
nyomozási eljárás előzménye. A csendőrnek nem 
áll jogában a beismerést ígéret^ fenyegetés, rábe- 
szélés vagy csel útján kierőszakolni, de főleg szi- 
gorúan tilos erőszakot, kényszert használni és 
legkevésbbé bántalmazni az illetőt. E tilalom el- 
len vétők fegyelmi, sőt hadtörvényszéki eljárás 
alá esnek. A házkutatás rendszerint az illetékes 
hatóság felhívására történik. Önállóan is tart a 
C. házkutatást, ha a késedelem veszéllyel jár, ha a 
terhelt megszökik, v. a keresett tárgynak nyoma 
vész. A személymotozásra ugyanazon alapelvek 
irányadók, mint a házkutatásnál. Az elfogott és 
bekísérendő személyek mindig megmotozan- 
dók. Az elővezetésre felhívást adhat az ügyész- 
ség, a bíróság és a rendőrség. Az elővezetendő 
nem tekintetik fogolynak, hanem csak őrizetbe 
vétetik és a hatósághoz kisértetik ; személyes sza- 
badsága tehát nem korlátoztatik nagyobb mér- 
tékben, mint az a cél elérésére okvetlen szüksé- 
ges, de azért a köteles elővigyázat nem mellőz- 
hető. Nem bilincselhető meg és szökése esetén el- 
lene fegyver nem alkalmazható. Önállóan is joga 
van a C.-nek elővezetni oly egyéneket^ akiknek 
elfogására elegendő ok nincs ugyan, akik azon- 
ban gyanús körülmények miatt a közbiztonságra 
nézve veszélyeseknek látszanak. Az elfogás (le- 
tartóztatás) szintén fölhívásra vagy önállóan 
történik, aki ellen nyomozólevél, vagy elfogató 
parancs van kiadva, aki tetten kapatik, aki 
nagyobb bűncselekménnyel alaposan gyanú- 
sítva megszökött, vagy szökési előkészületet tesz 
vagy elrejtőzött, aki a bűnjeleket elrejteni, meg- 
semmisíteni, megváltoztatni igyekszik, aki a 
csendőrt hivatalos eljárása közben bántalmazza 
vagy veszélyesen fenyegeti. Az elfogott egyén 
szükség esetén megbilincseltetik és a vele esz- 



közölt kihallgatás és a tényvázlat felvétele utáa 
az illetékes hatósághoz kisértetik ós annak át- 
adatik ; 24 óránál tovább a C. őrizetében fogoly 
nem tartható. 

A fegyverhaszmlat a C. legfontosabb joga, 
mert a törvény ezáltal az ország minden rendű 
és rangú lakosságának testi épségét, sőt életét 
is a csendőrnek kiszolgáltatta. A C. fegyverét 
bárki ellen jogosan használhatja, aki a csendőrt 
erőszakosan megsérti, vagy őt támadással ve- 
szélyesen fenyegeti; ha a tetten ért gonosz- 
tevő vagy alapos gyanúval terhelt egyén fel- 
fegyverkezve lévén, az előzetes felszólítás da- 
cára magát önként meg nem adja, vagy esetleg 
védett helyzetéből előjönni vonakodik; aki a 
csendőr figyelmeztető utasításaínak, őt szolgálata 
teljesítésében meggátlandó, tettlegesen ellensze- 
gül; aki mint veszélyes gonosztevő a C. által 
tildöztetik, elfogatik vagy őrizete alá adatik é& 
bár erőszakos ellenállás nélktil, de a megállításra 
célzó fenyegető rákiáltás dacára elfut, ha vissza- 
tartóztatására más mód nincsen; aki háború 
vagy ostromállapot idején magát gyanússá teszi 
s a felhívásra kielégítő válasz nélkül elszalad. De 
a csendőr ezen esetekben is fegyverét csak azután 
használja, ha minden enyhébb eszköz alkalma- 
zása eredmény nélkül marad s ekkor is még 
a legnagyobb kímélettel keU eljárnia. A fegyver- 
használat a körülményekhez képest karddal, szu- 
ronnyal V. puskával történik. A karddal csak 
vágni és szúrni, a szuronnyal szúrni, a puská- 
val csak lőni szabad. A levegőbe v. célzás nélküi 
lőni határozottan tilos. Ha fegyverhasználat után 
az ellenszegülő v. megmenekülő harcképtelenné 
tétetett, annak utólagos bántalmazása, megsebe- 
sítése tilos. A fegyverhasznáiati eset azonnal 
táviratilag bejelentetik s a tényállás megállapí- 
tása rendszerint — halál esetén mindig — a hely- 
színére kiszállott hadbíró által a katonai bün- 
perrendtartás szerint eszközöltetik. Megállapít- 
tatik azután, vájjon a fegyverhasználat jogos 
volt-e vagy nem. Ez utóbbi esetben az illető 
csendőr ellen a szabályszerű hadtörvónyszéki el- 
járás tétetik folyamatba. 

A C. kiegészítése. A legénység állományába 
felvétetik: oly önként jelentkező, aki magyar 
honos, feddhetlen, erkölcsös magaviseletű, nőt- 
len vagy özvegy, tökéletes hadi szolgálatra al- 
kalmas, legalább 163 cm. magas, írni, olvasni 
és számolni tud és aki katonai kötelezettségé- 
nek eleget tett. Felvétel előtt az illető magát 
három évi C.-i szolgálatra kötelezi, az esküt le- 
teszi s a megfelelő eredménnyel befejezett hat 
havi próbaszolgálat után a C.-hez végleg átvé- 
tetik. Ha tovább is óhajt szolgálni, kötelezőjét év- 
ről-évre megújítja. Megjegyzendő, hogy mozgó- 
sítás esetén a kilépés nincs megengedve. A tiszti 
állomány kiegészíttetik önként kérelmező tarta- 
lékos hadapródok beosztása által, akik fölvételük 
alkalmával az esküt leteszik, 3 évi kötelezettsé- 
get vállalnak és akik hat havi próbaszolgálat 
és a csendőrtiszti szakvizsga sikeres letétele után 
véglegesíttetnek. A tisztek mozgósítás esetén is 
a C.-nél maradnak. 

A C. kiképzése a legénységnél oly módon tör- 
ténik, hogy a belépő próbacsendőr 6 hónapig el- 



Csendőrség 



— 47 — 



Csenevész szervek 



méleti és gyakorlati kiképzésben részesül, ezután 
vizsgát tesz és véglegesittetik s ekkor, akinek a 
csapatnál nem is volt altiszti rangja, itt tizedesi 
rendfokozatot nyer. A próbacsendőrből így lesz 
csendőr. Az őrsön továbbra is állandóan kikép- 
zésben részesül. Az altiszteknek alkalmas csend- 
őrök az altiszti iskolába vezényeltetnek, ahol 6 
hónapig kiképeztetnek, amely után leteszik az 
altiszti (őrsparancsnoki) vizsgát és őrsvezetőkké 
lesznek. Az őrsvezető idővel őrmesterré, majd 
járásőrmesterré lép elő. 

A hadapród-próbacsendőr (tisztjelölt) szintén 
részesül eleintén elméleti oktatásban, azután 
valamely őrsre beosztva, a tisztek felügyelete 
mellett gyakorlati járőrszolgálatot teljesít. Hat 
hónap letelte után leteszi a szóbeli és írásbeli 
részből álló csendőrtiszti szakvizsgát. Erre 
véglegesítve lesz s hadapród-őrmesterré lép elő. 
Bövidesen zászlós, majd hadnagy lesz és foko- 
zatosan előlép ezredességig, sőt tábornokságig 
is. Törzstiszti vizsga a C-nél nincs. Nősülés csak 
óvadék letétele után (mely fél annyi, mint a 
csapattiszteké) engedtetik meg. 

A C. szervezete egészen eliltó a csapatétól. Ka- 
tonai és fegyelmi tekintetben a m. kir. honvédelmi 
miniszternek van alárendelve. Bűnügyekben a 
katonai büntető törvények alatt áU, a fegyelmi 
fenyítő hatalmat pedig saját elöljárói a honvéd- 
ségi szolgálati szabályzat határozványai szerint 
gyakorolják. A közbiztonsági szolgálat teljesíté- 
sére és a gazdászati ügyekre nézve a magyar 
kir. belügjTniniszter alá van helyezve. Abíróifen- 
sőbbségi jogot a honvédfőparancsnok gyakorolja. 
A C. élén a C-i felügyelőség éíü: eg^ eát&boraagY 
mint felügyelő s egy vezérőrnagy mint felügyelő- 
helyettes egy százados segédtiszttel s a segéd- 
személyzettel. A felügyelőség a testület szolgálati, 
fegyelmi és személyi ügj-eit egyöntetűen s egy- 
ségesen vezeti s az alosztályokat időnkint a fel- 
ügyelő V. helyettese meg is szemléli. Hatásköre 
egyaránt kiterjed a magj'^arországi és horvát- 
országi C-re. 

Magyarország C-i tekintetben feloszlik kerü- 
letekre, ezek szárnyakra, a szárnyak szakaszokra, 
a szakaszok járásokra, ezek örsökre. A kerület 
élén a kerületi parancsnok (ezredes) áll, van he- 
lyettese (alezredes) és másodtörzstisztje (őrnagy), 
ott van még a segédtiszt, oktatótiszt, továbbá a 
számvlvőtisztek és a hadbíró (a honvédségt<51 ve- 
zényelve) 8 a szükséges kezelő- és segédszemélj'- 
zet. A kerület szárnyakra oszlik, élén egy szá- 
zados mint szárnyparancsnok áll, aki a közbiz- 
tonsági szolgálat szabatos kezelése felett őrködik, 
felelős a katonai rend és fegyelem kezeléséért, to- 
vábbá a legénység ruházatáért, fegyverzetéért, 
élelmezésóért és elhelyezéséért, az irodai és pénz- 
kezelésért, nemkülönben a leltári tárgyak nyil- 
vántartásáért, amikről szemléi alkalmával meg- 
győződik. A szárny szakaszokra oszlik, élén egy 
alantas tiszttel (főhadnagy vagy hadnagy) mint 
szakaszparancsnokkal. Hatásköre valamennyi 
alárendelt őrsre egyaránt kiterjed. A szakasz já- 
rásokra oszlik, parancsnoka járásőrmester; a 
járás végül őrsökre oszlik, parancsnoka őrsvezető 
V. őrmester, kötelessége az alárendelt csendőrök- 
nek a napi rend szerinti oktatása, szolgálatba való 



kivezénylése, azoknak időnként való ellenőrzése, 
az örslroda vezetése, a hatósági felhívások foga- 
natosítása, elöljárók parancsainak végrehajtása, 
az őrskörlet alapos helyi és személyi ismerete, 
annak gyakori végigportyázása, az előfordult 
bűncselekmények azonnali nyomozása, a rend és 
fegyelem fenntartása. 

A C illetményei a legénységnél : próbacsendör 
800 K, csendőr 900 K, őrsvezető 1100 K, őrmes- 
ter 1300 K zsoldot, járásőrmester (és törzsőr- 
mester) 1680 K évi díjat kapnak : ehhez járul 
még a 3 éven felül szolgálók részére 100—500 
korona pótdíj. A tisztek illetményei megegyez- 
nek a csapattisztekéivel, de kapnak még 540 — 
1980 korona pótdíjat, a tiszti szolga váltság pedig 
384 K. 

A C felosztása. A főtagozat a kerület, ez 5—8 
szárnyra, a szárny 2—3 szakaszra, ez .3—5 já- 
rásra, a járás 3—5 őrsre oszlik. Az őrsök több- 
nyire 4—6 főből állanak, de néhol nagj-obb a 
létszám. Jelenleg (1911 okt. 1.) van Magyaror- 
szágon : 8 kerület, 52 szárny, 127 szakasz, 438 
járás, 1847 őrs (közte 156 lovas) ; ezeken kívül 
még 8 pótszámy, 1 tiszti különítmény, 1 pótló- 
keret, 1 pótlóidomitó osztály, 1 anyagraktár és 
egy altiszti iskola. A rendszeresített létszám: 
laltábomagy, 1 vezérőrnagy, 10 ezredes, 8 al- 
ezredes, 9 őrnagy, 67 százados, 74 főhadnagy, 
70 hadnagy, 2 számtanácsos, 8 százados szám- 
vivő, 7 főhadnagy számvivő, 4 hadnagy szám- 
vivő ; mindössze 261 tiszt és 10,251 legénységi 
egyén (közte 901 lovas) és 896 ló. A tisztjelöltek 
létszáma nincs megállapítva, jelenleg van 42 
zászlós és hadapród s 6 számvivőtiszthelyettes. 
Horvát-Szlavonország egy csendőrparancsnoksá- 
got alkot, van benne 5 szárny, 13 szakasz, 244 
őrs ; 25 tiszt és 1160 legénységi egyén. 

A C hatásköre kiterjed Budapest és a törvény- 
hatósági városok kivételével a magyar állam 
egész területére. Egy csendőrre átlag 27 négyzet- 
kilométer felügyeleti terület és 1500 lakos esik. 
Hogy mindkét szám apasztassék s ezzel a köz- 
biztonsági szolgálat hathatósabb legyen, a közel 
jövőben a C nagyobb arányú szaporítása tör- 
vényhozási úton megoldást fog nyerni. 

Irodalom. Utasítások a m. kir. C. számára*; Általános 
szolgálati batározványok ; Némethy Ferenc, A m. kir. C. 
szervezete, szolgálata és viszonya a közigazgatási bató- 
ságokhoz ; k m. kir. C. évkönyve, 1834—86 ; A m. kir. C. 
zsebkönyve 1887—1911, 

Csendőrségi felügyelő, 1. Csendőrség. 

Csendörszakasz, 1. Csendőrség. 

Csendörszámy, 1. Csendőrség. 

Csendőrtiszt, 1. Csendőrség. 

Csene. Régi magyar személynév, mely való- 
színűleg a török-tatár «csin», «csen» (igaz, egye- 
nes, helyes) szónak felel meg. 

Csene (azelőtt Horvát- és Szerh-Csene),nagyk. 
Torontál vm. C.-i j.-ban, (1910) 2731 német, szerb és 
magyar lak.; hite'- és tejszövetkezet, gőzmalom, 
csendőrőrs, vasúti állomás, posta-, távíró- és 
telefonállomás. 

Csenevész a. m. satnya, silány. — C. növeke- 
dés az erdei csemetéknek vagy az erdőnek nem 
megfelelő, hanem elsatnyult, silány, elmaradt fej- 
lődése. 

Csenevész szervek, I. Csökevényes szervek. 



Cseng — - 

Cseng, régi kinai faf uvóhangszer ; alkatrészei 
voltak : egy kivájt lopó tök, mely széltartó gyanánt 
szerepelt ; C alakú cső, melyen a széltartóba le- 
vegőt fújtak; a tök nyilt végén 12—24 nyelvsíp 
volt alkalmazva, s ez utóbbiakat a nyugaton csakis 
■a C-ből ismerték meg, s később az orgonánál és 
harmoniumnál alkalmazták. 

Csengéié, Szegedhez tartozó puszta Csongrád 
vm.-bon, (1900) 1831 lak. ; vasúti megálló. 

Csenger, nagyk. Szatmár vm. C.-i j.-ban, közel 
a Szamoshoz, (1910) 3269 magyar lak., a járási 
szolgabírói hivatal székhelye, csendörörs, gőz- 
inalom, dohánybeváltó hivatal, takarékpénztár, 
posta- és táviróhivatal. Zsigmond király itt ország- 
gyűlést, a helvét vallásúak pedig 1570. zsinatot 
tartottak, 1. Gsengeri zsinat. 

Csenger bagos, kisk. Szatmár vm. csengeri 
j.-ban, (1910) 1553 magyar és oláh lak. ; u. p. Sza- 
mosdob, u. t. Csenger. 

Csengeri, 1. János, filológus és műfordító, ko- 
lozsvári egyetemi tanár, szül. Szatmárt 1856 okt. 
2. Tanulmányait Szatmárt, Debreezenben és Buda- 
pesten végezte. Tanárkodott Debreezenben, Besz- 
terczebányán, Fehértemplomban és 1884— 1896-ig 
a budapesti tanárképző-intézet gyakorló főgimná- 
ziumában, 1890. budapesti egy. magántanár,1892. 
a M. Tud. Akadémia lev. tagja lett. Megindította 
és 1892— 96-ig szerkesztette a Magyar Paedagogia 
c. folyóiratot. 1896 óta a kolozsvári egyetemen 
a klassz, filológia rendes tanára ; a fllozóflai kar- 
nak két ízben dékánja volt, 1910 óta a kolozsvári 
orsz. tanárvizsgáló bizottság elnöke. Számos ér- 
tekezése és tanulmánya jelent meg a Magyar 
Nyelvőrben, Orsz. Tanáregyes. Közlönyben, Ma- 
gyar Paedagogiában, Phil. Közlönyben, Buda- 
pesti Szemlében ; legnevezetesebb munkássága az 
■ókori klasszikus müvek, első sorban Euripides és 
Aeschylos átültetése. Költői műfordításaiért vá- 
lasztotta a Kisfaludy-társaság is r. tagjai sorába. 
Kiválóbb műfordításai : Tibullus elégiái (1886); 
Aischylos Oresteia trilógiája, a Kisfaludy-társa- 
ság 1893. a Lukács Krisztina jutalommal tüntette 
ki; Euripides drámái (1908-1911); Goethe :Iphi- 
genia (1889) és Torquato Tasso (1909) ; Propertius 
elégiái (az Akadémia kiad. 1897). Catiülus versei 
<1901); Aeschylos tragédiái (1903, Akad.); Home- 
rosi világ (1903). Egyik szerkesztője volt a Görög 
földön (1895) és Római világ (1899) e. tanulmány- 
úti emlékkönyveknek. Homeros monográfiája a 
Kisfaludy-társaság írók és Költök c. vállalatában, 
Kómái irodalomtörténete a Heinrich-féle Egyet. 
Irodalomtörténetben jelent meg. Eredeti költemé- 
nyei a Bud. Szemlében ós más lapokban jelentek 
meg. Ezenkívül több tankönyve ós jegyzetes ki- 
adása jelent meg a klasszika-filológia köréből. 
Latin nyelvkönyveit olasz nyelvre is lefordították. 
Munkatársa e Lexikonnak is. 

2. G. K. István (váradi), ref. hittudós, szül. 
1628., megh. 1671 jan. 15. Gyulafehérvárott tanult, 
majd külföldre ment, hol legtöbb időt Leidenben 
és Franekerben töltött. Miután hazatért, 1658. 
már kolozsvári pap volt, azután pedig udvari 
papja lett egymásután Barcsay Ákos és Kemény 
János fejedelmeknek. Később fogarasi pap volt. 
1668 júl. 2. Nagyenyeden tanári állást fogl9-lt el, 



8 — Csengery 

u. 0. csakhamar pap, esperes, sőt kollégiumi gond- 
nok is lett. A cartesianus-coccejauusok közé tarto- 
zott, sőt mesterét, Coccejust a szentírási helyek 
mesterséges allegóriái magyarázataiban csaknem 
fölülmúlni törekedett. Munkái : De potentia scrip- 
tm'ae, quod docendam veritatem (Leiden 1654) : 
De necessaria supremae seu unius cum Patre, 
D. N. Jesu Christi deitatis ad salutem aeternam 
utilitate (u. 0. 1654) ; De usu ratiouis humanae in 
theologia, ac quaestionibus fidei (u. 0. 1654). 

Csengeri zsinat, 1570 júl. 26. tartatott Me- 
lius Péter elnöklete alatt. A zsinat határozatai 
főleg a szentháromság hitének körvonalozása és 
az ezzel leginkább összefüggő tételek megállapí- 
tására voltak irányozva. Az egyhangúlag elfoga- 
dott hitvallást Melius szerkesztette. Ez a külföldi 
ref. egyházak legnevezetesebb hitvallásaival 
együtt a Syntagma confessionum c. gyűjteménybe 
is fölvétetett, de tévedésből Confessio Poloniea 
címmel. Az e zsinaton készített hitvallás magyar 
fordításban megjelent a Prot. theol. könyvtár XV. 
köt. (1881) Kiss Árontól e címen : A XVI. sz.-ban 
tartott magyar ref. zsinatok végzései. 

Csengersima (azelőtt: Sima), kisk. Szatmár 
vm. csengeri j.-ban, {i9oo) 488 magyar lak., posta- 
ügynökség ; u. t. Csenger. 

Csengerújfalu, kisk. Szatmár vm. csengeri 
j.-ban, (1910) 1025 magyar lak. ; u. p. és u. t. Csenger. 

Csengery, 1. Antal, publicista, politikai, nem- 
zetgazdasági és történettudományi író, szül. Nagy- 
Váradon 1822 jún. 2., megh. Budapesten 1880 
júl. 13. Tanulmányait szülővárosában s a debre- 
czeni református főiskolában végezte. Azután 
megyei szolgálatba lépett. Az 1844-iki pozsonyi 
országgyűlésre mint gr. Zichy Ferenc bihari fő- 
ispán oldala mellé rendelt vmegyei irnok ment 
fel s onnét a Pesti Hírlapnak küldött országgyű- 
lési tudósításokat. Megismerkedett báró Eötvös 
Józseffel, Szemere Bertalannal és Szalay László- 
val s ezek bizalmas barátságába jutva, a Pesti 
Hírlap (1. 0.) szerkesztésével bízták meg ; ő pedig 
társul b. Kemény Zsigmond barátját vette maga 
mellé. 1848-ban Szemere Bertalan második bel- 
ügyi minisztériumába hívta meg tanácsosnak s a 
képviselőház szabályzatának kidolgozásával s 
egyéb fontos munkálatokkal bízta meg. A sza- 
badságharc után mint független író és tanár élt 
a fővárosban, hol magas színvonalon álló tudo- 
mányos munkák megírása- s kiadásával a leg- 
kiválóbb magyar írók sorába emelkedett. Legjele- 
sebb művei ez időből : Magyar szónokok és státus- 
férfiak (1851) ; Az altáji nép ösvallása, tekintettel 
a magyar ősvallásra (a Magy. Akad. Évkönyvei 
1857. évi 9. kötetében) ; A magy. mythologia kér- 
désének bíráló fejtegetése, tekintettel Ipolyi mun- 
kájára (1855, Budapesti Hirlap). ; lefordította 
továbbá Macaulay : Anglia történetét II. Jakab 
óta, s két kötetben kiadta Történelmi tanulmá- 
nyait (1857.) Emellett társadalmi téren is nagy 
és sikeres munkálkodást fejtett ki ; különösen a 
nemzatgazdasági nagy intézetek, a gazdasági 
egyesület s a ra. földhitelintézet, melynek alapí- 
tásában részt vett s melynek azután vezér- 
titkára lett, igen sokat köszönnek buzgóságának 
és szakértelmének. Ó dolgozta ki b. Eötvös József 
felhívására az országos iparegyesület s ipar- 



Csengrery 



49 — 



Csengretyűművek 



muzeuiu tervét is, és sok egyéb tervezetet a köz- 
művelődés legkülönbözőbb terein. 1861. a bihari 
választókerület orsz. képviselővé választotta. A 
képviselőházban, hol Deák Ferenc mellett a fel- 
irati párttal szavazott, neki az a szerep jutott, 
hogy a Bach-korszakbeU sajtóviszonyok élénk 
képét tárja fel. 1868-tól 1878-ig a nagykanizsai 
választókerületet képviselte, s Deák és gróf An- 
drássy Gjoila után senkinek sem volt több része 
a Magj'arország és Ausztria között létrejött ki- 
egj-ezésben, mint C-nek. Működésének legállan- 
dóbb s legkedveltebb színtere a pénzügyi bizott- 
ság volt, s talán csak az akadémiát s a földhitel- 
intézetet szerette még ennél is jobban. De tanul- 
mányainak s munkásságának kedvenc tárgya 
volt a közoktatásügy is. E tárgyú üdvös munkás- 
ságát legnagyobb mértékben mint pestvárosi kép- 
viselő fejtette ki ; ő vitte be a törvénybe a polgári 
iskolák eszméjét, s eszközölte Pesten több Uy 
iskola létrejövetelét. Buda és Pest egyesítésének 
töi-vénybe iktatásában is nagy része volt. E köz- 
hasznú s gazdag publicistái munkássága mellett 
kiváló írói működést is fejtett ki. Már említett 
nagyobb művein kívül, mint szerkesztő, folyvást 
dolgozott saját lapjának, a Pesti Hirlap-nak s 
folyóiratának, a Budapesti Szemlének, melyet a 
magyar akadémia s a lelkes magyar-görög báró 
Sina Simon segélyezésével adott 1d. Ez a Szemle 
1857. indult meg, s belőle 21 kötet C. egyedüli 
szerkesztésében, 1865— 69-ig annak új folyama 
Lónyai Menyhért közös szerkesztésében látott 
napvilágot. Kiválóbb dolgozatai : Kepék az em- 
beri művelődés törtéiieteből (Khina, India és 
Egyiptom); Nyugat-Ázsia ős-történetei az ék- 
iratok világánál ; A Scythák nemzetisége ; Rem- 
brandt (Planche után) ; Adatok Szemere Ber- 
talan életrajzához ; Deák békekövetsége Win- 
d'ischgrcitznél : A jogi és államiummányok 
tanítása ügyében; Néhány szó a szakoktatás- 
ról stb. Roppant számú, a tudás majd minden 
ágára s a fontosabb napi kérdésekre vonat- 
kozó cikkei jelentek meg egyéb különféle folyó- 
iratokban is. ÖsszegjTijtött munkái három kö- 
tetben először 1870— 74;-ben jelentek meg, a két 
első kötet Történeti tanulmányokat s jellemrajzo- 
kat, a harmadik kötet a Történetirók s történet- 
irás című értekezést foglalja magában ; azután 
1884., Lóránt fia által kiadva, életrajzi adalékok- 
kal s Arany Jánossal folytatott levelezésével (ki- 
hez benső barátság kötötte) most már 5 kötetben ; 
a negj'edik kötet országgyűlési beszédei egy ré- 
szét foglalja magában Szerkesztette továbbá a 
Magy. Tud. Akadémia második (törvény- és tör- 
ténettudományi) osztályának közlönyét 1860—66. 
5 kötetben saz Akadémia jegyzőkönj'veit 1863— 
66-ig 4 kötetben.Kiadta Papp Endre barátja hátra- 
hagyott munkáit b. Kemény Zsigmonddal még 
1852-ben, saz Újlaki Nemzeti Könyvtárnak (6 kö- 
tet 1852—53) egyik kiadója volt Toldy Ferenc, 
Ürményi József, Kazinczy Gábor, Kemény Zsig- 
mond társaságában stb. ; gyönyörű Emlékbeszéde 
Deák Ferenc felett az Olcsó Könys'tárban is meg- 
jelent. 

írói 8 tudományos érdemeiért az Akadémia már 
18i:7. levelező, 1858. pedig rendes tagjává s jegyző- 
jt'vó, majd 1871. másodehiökévé választotta. A 

Révai Xagy Lexacona. V. Ml. 



Kisfaludy-társaságnak is tagja volt, de puri- 
tán szerénységtől vezettetve, hogy e tisztán szép- 
irodalmi társaságban, mint oly író, ki szorosan 
vett szépirodalmi műveket nem írt, másoknak en- 
gedje át helyét, kilépett. Magas műveltségű neje, 
König Róza, több jeles színművet fordított a 
Nemzeti Színház számára. Fia, C. Lóránt, ki 
összes munkáit kiadásra rendezte (eddig 5 köt, 
1896), a m. földhitelintézet igazgatója. n 

2. G. Imre, Antalnak testvérbátyja, szül. Nagy- 
Váradon 1819., megh. 1885 szept. 30. Ó is, mint 
Antal testvére, 1861. a felirati párthoz és Deák 
Ferenc szorosabb környezetéhez tartozott. A 
minisztériumban, hol alkalmazva volt, kitűnő 
törv'énytudományával és szervező tehetségével 
előkelő szerepet vitt s a törvények szerkeszté- 
sében befolyásos részt vett Az országgyűlésen 
több jeles beszédet tartott és a lapokba gazda- 
sági cikkeket írt. 

Csengetés, jeladás, az iskolában a tanóra kez- 
detére és végére ; a gőzhajó indulására v. érke- 
zésére ; régebben a vasútnál is C.-sel jelezték a 
vonatok indulását ; a hadihajón az őrszolgálat 
időközeinek jelzésére : színpadon az előadás kez- 
detére, valamint a szereplők belépésének jelzésére 
stb. 

Csengetyü. 1. Csengetyűmüvek. 

Csengetyüke (növ.), 1. Campanula. 

Csengetyükefélék (növ.), 1. Gampanulaceae. 

Csengetyűmüvek (csengőművek), azok a ké- 
szülékek, melyekben csengetyüt v. harangművet 
az elektromos árammal avégből szólaltatunk meg, 
hogy jelet adhassunk. A harangmü egyes jeleket 
ad akkor, amikor a kalapács reá üt. Szükség sze- 
rint egj- műben egy vagy két harangot haszná- 
lunk. A kalapácsot vagy stilyedó súly, vagy elek- 
tromotor mozgatja. Az első esetben távirdatelep 
árama, mely 
egy elektro- 
mágnes teker- 
csén folyik ke- 
resztül, meg- 
szakittaíik v. 
záratLk, s ek- 
kor leeső vagy 
emelkedő hor- 
gonya kioldja 

a súlynak 
zárófékét. A 
második eset- 
ben elektro- 
mos központi 
telep árama 
az elektromo- 
torba folyik, a 
motor forgás- 
nak indul s a 

kalapácsot 
mozgatja. A csengetyü pedig, ha elektromos áram 
megy rajta keresztül, rezgő hangot hallat. Az 
egj-enáramra való csengetyűkhöz galván-áramot 
használunk, váltakozó áramra való csengetyükhez 
pedig a szükséges váltakozó áramot mágnesinduk- 
torral állítjuk elő, pl. a telefonkészülék csengetyü- 
jéhez. A váltakozó áramú csengetyűnek két ha- 
rangja van. A csengotyűket számtáblákkal is 




1. ábra. 
Csengetyü áramkSre. 



Csengetyűmüvek 



50 — 



Csengetyümüvek 



kombinálhatjuk, mint amilyenek pl. a szálloda- 
beli jelzőtáblák, ahol a kiugró vagy leeső szám- 
ból megtudhatjuk, hogy melyik szobából csen- 
getnek. Van olyan berendezés is, ahol a jelzés 
alkalmával felvillanó kis izzólámpa átlátszó er- 
nyőt világít meg. 
A közönséges 
házi csengetyü 
vázlatát az 1. áb- 
rán látjuk. Az 
áram galván- 
(rendszerint Lec- 
lanché-) telepből 
a nyíl irányában 
az M mágnes- 
tekercsekbe fo- 
lyik, azután az r 
horgonyon, a ru- 
gón, 8 a A; kontak- 
tus-oszlopon visz- 
szaa telepbe árad. 
Amikor a teker- 
cseken áram fo- 
lyik, mágnesezi a vasmagot, és magához vonzza 
a r horgonyt, s a végén levő kalapács a c fém- 
tányérhoz ütődik. De ekkor a k kontaktusoszlop- 
hoz támaszkodó f rúgó szintén távolodil: az osz- 
loptól, az áram megszakad, az elektromágnes el- 




2. ábra. Csengetyü. 




3. ábra. Csengetyü kapcsolása. 

veszti mágnességét, s az s rúgó, melyen a hor- 
gony függ, visszahúzza a kalapácsot. Ekkor azon- 
ban az / kontaktusrúgó megint érintkezik a k 
oszlopocskával, s így ismétlődik a játék. A 2. áb- 
rán ilyen csengetyü rajzát látjuk ; s^ és s^ kap- 
csokon az áram bejön, illetőleg kimegy ; EésEi 

Ii 



1^ 



® 



b 



D2 



® 
D1 



QQ 



B 

i. ábra. Több billentyű és egy csengetyü. 

az elektromágnesek, a horgony, k kalapács, vagyis 
ütő, r a kontaktusoszlop állító csávára. A 3—5. 
ábrákon néhány használtabb csengetyükapcso- 
lást látunk. A 3. ábrán D billentyű, B telep, 
TF csengetyü, E szén {-{-) sark, Zcink(— ) sark. 
A 4. ábrán három billentyű van párhuzamosan 
leágaztatva, s akármelyik billentyűt megnyom- 



juk, a csengetyü megszólal. Az 5. ábrán egy 
billentyűt és két cseugetyűt látunk, ha a 1) bil- 
lentyűt megnyomjuk a TFi és TTg csengetyük 
egyszerre megszólalnak. A váltakozó áramú csen- 
getyü vázlatát a 6. ábra mutatja. A két B és B^ 

h 



Wl W2 







5. ábra. Egy billentyű és több csengetyü, 

elektromágnes vasra agva szögben meghajlított 
acél (permanens-) mágnes északi (N) sarkára van 
erősítve. Az acélmágnes déli (S) sarka pedig az 
a tengely körül forogható A horgonyt (vasat) 
tartja, mely mágnesi megosztás következtében 
déli sarkm-a válto- 
zik. Az A horgonyra 
erősített Z ütő (ka- 
lapács) a G, C fém- 
tányérhoz ide-oda 
ütődhet. Ha a vál- 
takozó áram úgy 
kering, hogy pl. E 

elektromágnes 
északira polarizált 
sarkát erősíti, ak- 
kor az i2, elektro- 
mágnes déli sarkú 
lesz, mert ennek te- 
kercsében az áram 
ellenkező irányban 

kering. Az B mág- e. ábra. váltakozó áramú csengetyü. 

nes-sark tehát az A 

horgonyt vonzza, Bi pedig, mert déli sarkú lett, 
taszítja. A következő pillanatban az áram irá- 
nya megváltozik, s a E kalapács az ellenkező 
tányérhoz ütődik, s így ismétlődik a játék. A 




l — l I 




7. áljra. özamiania. 



7. ábrán olyan számtáblát látunk, ahol a vissza- 
állítás nem mechanikailag, hanem szintén áram- 
mal történik. Az B és Bi elektromágnesek kö- 
zött a patkóalakú NS acólmágnes billenhet. Ha 
váltakozó áram kering a tekercsekben, akkor 



Csengey 



— 51 



Csensztohova 




adott pillanatban az B tekercs innenső vége déli 
(S) sarkúra válik, s a hozzá támaszkodó, vagyis 
közelében levó acélmágnes szintén déli (Sj pó- 
lusát eltaszítja, s a vele összekötött K tárcsa 
átesik a másik oldalra s az általa fedett szám, 

pl. a szoba száma, 
előttinik. Ha most 
a hívott egyén 
egy gomb meg- 
nyomásával ellen- 
kező irányban bo- 
csát áramot a 
tekercsekbe, ak- 

8. ábra. Csengetyfi-nyomó (billentyű), kor az B^ tekerCS 

vasmagvának 
innenső vége déli sarkú lesz, s a felé dőlt acél- 
mágnes déli sarkát taszítja s a számot a K 
tárcsa ismét fedi. Egyidejiileg ugyanaz történik 
az B és B^ tekercs másik végén is, ahol az aeél- 
mágnes ÍN) sarka van. Ha a 8. ábrán látható 
csengetyü c billentyűjét megnyomjuk, f, f^ rúgok 
érintkeznek s áramkört zárnak. 

Csengey (Csenge) Gusztáv Adolf, író és tanár, 
a Petőü- társaság rendes tagja, szül. Komáromban 
18i2 aug. 8. Volt tanár, majd igazgató Aszódon, 
jelenleg az eperjesi ág. ev. kollégiumban a teoló- 
gia tanára. Irt költeményeket, elbeszéléseket, re- 
gényeket; ilyenek: Hullámok közt (reg.. Pest 
1871, 3-ik kiad. Eperjes 1897, 2 köt.) : C. Gusztáv 
munkái (beszélyek, Budapest 1874) ; Észter (költe- 
mények, Esztergom 1876) ; A gavallérok (regény, 
Budapest 1877) ; Bokrétás világ (költői beszély 
u. 0. 1878) ; Elbeszélések (a. o. 1889) ; A mocsa- 
rak királya (tört. elbeszélés, u. o. 1889) ; A va- 
donban (regény, u. o. 1889 és 1896) ; Ida emléke 
(regény, 3 köt. u. o. 1897) ; Don Quijote (költői 
elbeszélés, 1903) Szerkesztette a Gyermekbarát-ot 
1865-66. 

Csengics-c.?a/a<í. Régi vitéz nemzetség Her- 
cegovinában, melynek egyes tagjai nagy szerepet 
játszottak e tartomány történetében. Hőstettei- 
ket a délszlávok századok óta dalolják népies 
eposzokban. 

Csengő (észt.), ércnek, üvegnek (harangnak, 
pohárnak, szabadon függő ércrúdnak stb.) ütésre 
támadó hangja. A hangszeres zenében s énekben 
is használt dicsérő jelző. C. frázis hangzatos szó- 
lamot jelent, mely tartalom és igazság nélkül 
való. 

Csengőd, Páhihoz tartozó puszta Pest-Pilis- 
Solt-Kiskun \Tn. kunszentmiklósi j.-ban, (1900) 
807 lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatal. 

Csengő fém, 86 rész réz és 14 rész ón, vagy 80 
rész réz és 20 rész ón ötvénye. Színe az alpakká- 
hoz hasonló, szépen csengő hangjáért belőle csen- 
getjüket öntenek. 

Csengőké (növ.), 1. Symphyandra. 

Csengőlynk, barlang Gömör vmegyében a pel- 
ríóczi mészkő-fensíkon ; fenekén kiszélesedett, 
( seppkő-képződményekkel. Először Pachl Viktor 
kutatta ki 1882. V. ö. Siegmeth. Ftthrer durch 
Kaschau etc. (Kassa 1882). 

Csengömüvek, 1. Csengelyüművek. 

Csengri, kisázsiai város, 1. Kiangri. 

Cseng- Y-Yong marquis, kinai diplomata, szül. 
Honan tartományban 1839., megh. 1890 ápril 12. 



Egyik őse Konfucius négy tanítványának egjike 
és aTaheó (v.Tahio) klasszikus könyvnek szerzője 
volt. G. részt vett a Taiping törzs ellen indított há- 
borúban. 1879-ben Oroszországba küldték követtU, 
mely állásban sikerült neki a Kínára nézve fon- 
tos Ili tartomány visszaadását kieszközölni. Az- 
után londoni, majd párisi követté nevezték ki ; 
1885. visszahívták Parisból s londoni, majd péter- 
vári követnek küldték. 

Csenke, Msk. Pozsony vm. somorjai j.-ban, 
(1910) 331 magyar lak., u. p. és u. t. Nagymagyar. 

Csenkesz (növ.), 1. Festuca. 

Csenkeszfa, kisk. Pozsony \'m. dunaszerda- 
helyi j.-ban, (1910) 99 magyar lak., u. p. és u. t. 
Dunaszerdahely. 

Csensztohova (Czenstochoioa), Orosz-Lengyel- 
országban, Krakó és Varsó közt, kerületi szék- 
város, (1909) 58,000 lak. A városhoz félórányira 
van a Fényes halom (Clams mons, lengyelül 
Jasznagora), melynek tetejét a pálosok nagyhírű 
monostora koronázza. B rendház első lakóit a 
hontvármegyei Mária-Nosztráról telepíté ide 1382. 
Ulászló opoliai herceg, előbb, Nagy Lajos korában, 
Magyarország nádora. A szerzet itt rövid időn 
úgy meggazdagodott, hogy telepítése után aug 
száz évre már Lengyelország egy-tizenötöd részét 
bírta örökjogon v. zálogban. Kincseinek védel- 
mére a különben is fontos sztratégiai pontot 1500. 
kezdették megerősíteni, s ettől fogva sok ostro- 
mot állott ki, melyek közül legnevezetesebb az 
1655-iki, amikor is Kordetz paulinus perjel dicső- 
ségesen védelmezte meg a svédek ellen. A labirint- 
szerű zárda jelenleg is ötszögletes csiUagalakú 
várerősség közepén emelkedik. Főtemplomában 
van elhelyezve a Nagyboldogasszony csodatevő 
kegyelemképe, mely mint Eegina Regni Poloniae 
tiszteltetvén, egész éven át, de főkép szept. 8-án 
tömeges búcsújárások célpontja. E csodatevő ké- 
pet a szűzanya sötétbarna arcszínéröl Fekete 
Madonnának hívják; másolatai nálunk is igen 
elterjedtek. A magyar pálosokkal való szoros 
kapcsolat magyarázza meg, hogy a C.-i kolostor- 
ban tömérdek magyar vonatkozású tárgyra buk- 
kanunk. A templom bejáratánál Szent István és 
Szent László magyar királyok és Szent Imre ma- 
gyar királyfi életnagyságú álló alakjai láthatók. 
A kolostor előcsarnokát alighanem ütjesenovlcs 
Práter György, egykor itteni, majd sajóládi pálos 
perjel, később váradi püspök és bíbornok építtette. 
Erre vall az a körülmény, hogy az egész pitvar 
kizárólag az ő életéből vett freskókkal van bo- 
rítva. A földszinti folyosókon a magyar pálosok 
őseinek olajfestményű arcképei őriztetnek. A 
rendi könyvtárban vannak összegjüjtve az orosz- 
lengyelországi feloszlatott pálos-kolostorok ösz- 
szes könyvei, azon értékesebbek kivételével, me- 
lyeket szekérszárara vitetett az orosz kormány a 
szentpétervári, moszkvai, kievi és vilnai könyv- 
tárakba. A könyvtár melletti épületben volt a 
zárda nyomdája, melynek összes magyar tárgyú 
termékeit Ballagi Aladár írta le a Magyar Könyv- 
szemle 1887. évfolyamában. A zárda kincstára 
megfelel nevének : valóságos kincsesház. Különö- 
sen értékes benne egy szőllötőke alakú arany 
raonstrancia, mely 2366 darab drágakővel s 213 
igazgyöngyszemmei van kirakva. Itt is sok a 



Csenta 



- 52 - 



Csepel 



magyar vonatkozású emlék, melyek közül kivá- 
lóbbak Báthory Istvánnak kardja és feszülete, 
valamint a Hedvig királyné, Nagy Lajos leánya 
által a kolostornak ajándékozott domborművű 
misemondó ruhák. A zárdát s különösen annak 
magyar tárgyú régiségeit, Ballagi Aladár ismer- 
tette: Búcsújáróhelyek Oroszországban (Bpest 
1888) c. munkájában. 

Csenta (azelőtt : Leopoldova), nagyk. Toron- 
tál vm. antalfalvi j.-ban, (1910) 3176 szerb lak., posta- 
hivatal, u. t. Periasz. 

Csentevölgy (azelőtt : Csente), kisk. Zala vm. 
alsólendvai j.-ban, (1910) 808 magyar és vend 
Iák., u. p. és u. t. Alsólendva. 

Csentöfa, kisk. Pozsony vm. dunaszerdahelyi 
j.-ban, (1910) 63 magyar lak., u. p. Egyházgelle, 
u. t. Patony. 

Csénye, kisk. Vas vm. sárvári j.-ban, (1910) 1141 
magyar lak., u. p. Porpácz, u. t. Sárvár. 

Csenyéte, kisk. Abauj-Torna vm. csereháti 
j.-ban, (1910) 520 magyar lak., u. p. Felsőgagy, 
u. t. (jraradna. 

Cseodajev orosz tábornok volt 1849. a Magyar- 
országban interveniáló hadsereg 4. hadtestének 
parancsnoka. Sáros vármegyén át tört be 1849 
jún., előre rontott Tokajig és július 3. megszál- 
lotta Debreczent, ahol óriási mennyiségű élelmet 
harácsolt össze. Nagy része volt az aug. 3-iki deb- 
reczeni csatában is. Az 1854— 55-iki háborúban a 
Moldvát és Besszarábiát megszálló VI. hadtestnek 
volt vezére. 

Csép V. hadaró, a szalmásgabona kicsépelésé- 
hez használt kézi eszköz, mely áll a nyélből s az 
ennek végére szíjjal vagy sodronnyal mozgatha- 
tólag felerősített 50— 60 cm. h. ós 5 cm. átmérőjű 
keményfa rúdból, amellyel a munkás a csóplő- 
szértire kiterített gabonakóvéket végigveri. Ma 
már csak a kisgazdák dolgoznak kézi C.-pel és a 
zsupkészítésnél is használják, hogy egyenes és 
össze nem tört szalmakévéket nyerjenek. 

Csép (előbb : Csép), kisk. Komárom vm. gesz- 
tesi j.-ban, (1910) 533 magyar lak., u. p. és u. t. 
Nagyigmánd. L. még Szigetcsép. 

Csépa,nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai 
alsó j.-ban, (1910) 3519 magyar lak., postahivatal, 
telefonállomás, községi hitelszövetkezet, fogyasz- 
tási szövetkezet. 

Csepán. Árpádkori magyar személynév, az 
István délszlávos alakjának, a Styepánnak ma- 
gyarosítása. Délvidéken birtokos főúri családaink- 
nál nagyon el volt terjedve. 1. C. ispán, a Győr 
nembeli István fia, 1199— 1204-ig soproni, 1206— 
1209-igbácsifőispán,1208— 9-ignádor.Mégugyan- 
ezen évben v. 1210. folyamán a Tomaj nembeli 
Tiba ölte meg.— 2. C. bán,Michafia a Ják nemzet- 
ségből, 1206— 7-ig somogyi főispán és tótországi 
bán. — 3. Velük egy időtájban élt a Bogát-Radván 
nembeli C., Gopol (1228—52) és Csíz (1227—52) 
ispánok apja, a Rákóczi-család egyenes őse. 

Csépán, kisk. Besztereze-Naszód vm. jádi 
j.-ban, (1910) 822 német és oláh lak., u. p. és u. t. 
Naszód. 

Csepang, 1. Chepang. 

Csépányfalva(azelőtt: 6^íejoawo9,nagyk. Nyitra 
vm. szeniczi j.-ban, (1910) 1516 tót lak., postahi- 
vatal, u. t. Sasvár. 



Csepe, kisk. ügocsa vm. tiszántúli j.-ban, (i9io) 
967 magyar lak., u. p. és u. t. Feketeardó. 

Csepegő r.vízvetö, profil valamely párkányon, 
melynek rendeltetése, hogy az esővizet az épület 
falain végigfolyni ne engedje, hanem az róla le- 
csepegjen. 

Csepegőbe pyü levél. Az olyan növényeken 
találjuk, amelyeknek párolgását a gyakori én 
tartós nedvesség hátráltatja, mert első sorban a 
levél felületén levő víznek kell elpárolognia és 
csak azután következhetik be a növényben levű 
víznek elpárolgása. Az ilyen növények levelei- 




A a. Boehmeria urticaefolia, B a Ficus religiosa 
csepegöhegyü levele. 

ről többféle berendezés folytán a víz elvezetődik, 
hogy a párolgás mihamarább bekövetkezhessek. 
Legegyszerűbb ilyen berendezés az, amidőn a le- 
vél hegye megnyúlik, hosszan kihegyezödik és 
csúcsával aláfelé hajolva, mintegy a vizet leve- 
zető utat alakít, amelyről a víz cseppekben hull 
alá, ezért nevezik az ilyen leveleket C.-eknek. 
Ilyenek nálunk a koraijuhar, a bodzafa, a hárs — 
inkább kifejlődtek ezek a forró földöv esős vidé- 
kén, pl. a Ficus religiosán. 

Csepegőköz, szűkebb — rendesen 1 méter 
széles — köz két szomszédház között. A régebbi 
építkezési módok ugyanis megengedték, hogy két 
szomszédház úgy is épülhet, hogy a tetővizet mind- 
egyik a szomszédja felé folyassa. Ez az építkezés 
azonban nagy területveszteséggel járván, jelenleg 
már csak kisebb városokban s falun használatos. 

Csepegösor (szegélysor), cserép, zsindely és 
palafödés legalsó sora, mely az ereszt szegélyezi. 
Cserépfódésuél a C. rendesen kettős. 

Csepegövár, 1. Csegezi lyuk. 

Csepegtető palack. A gyógyszereknek csep- 
penkénti kimérésére szolgáló palack, melynek 
becsiszolt üvegdugójában egy csatorna van, mely 
megfelelő állás mellett a palack nyakában levő 
lyukkal összeesik, mikor aztán a folyadék ott 
cseppenként kifolyhat. 

Csepel, fejlődő nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun 
vm. ráczkevei j.-ban, a Csepel-szigeten (1. 0.), (1910) 
9410 német és magyar lak., postaliivataílal és 
telefonállomással, takarékpénztári fiók. Nagy töl- 
ténygyár. Hajdan igen nevezetes hely volt ; Ár- 



Csepelsziget 



— 53 — 



Cseplesz 



pád fejedelemnek királyi laka volt a község táján, 
ahol némi romok most is látszanak. H. Lajos ide- 
jében C. még város volt, a törökök ideje után 
(1690) lakatlan volt. Most a sziget legszebb köz- 
sége. 

Csepelsziget, a Dnna egyik nagy szigete, Pest- 
Piüs-Solt-Kiskun ^-megyében, közvetlenül Buda- 
pesten alul : a Dunának promontori és. soroksári 
ága(utóbbi gáttal elzárvaif ogja körül az É.-ról D.-re 
hosszan elnyúló szigetet, melynek hossza 48, szé- 
lessége 3—9 km., területe 257 km*. A szigetet 
övező mindkét Dunaágban össszesen még 14 ki- 
sebb sziget van, köztük legnagyobb a Dömsöd 
melletti Somlyói-sziget (241 ha.f és a Tétény mel- 
letti Háros-sziget. Á C. földje alacsony fekvésű 
<99— 112 m.) lapály, melyen szántóföldek s szói- 
lók kiterjedt homoktalajjal váltakoznak ; bár a 
homok megkötésére sok történik, ez mégis sok 
helyen a futóhomok jellegét vette fel s 16 mé- 
terig emelkedő s egyenközü sorokban feltorla- 
szolt buckákat képez. Alacsony fekvésénél fogva 
a sziget a helyenként emelt töltések dacára a Duna 
áradásaitól sokat szenved ; a Duna vize táplálja a 
sziget néhány erét és tavacskáját ; ezek ágai oly 
vízvonalaknak, melyek régente egy kis szigetet 
különítettek el a C.-től, ma azonban a nagy szi- 
gettel már összeolvadtak. Nagyobb erdők a sziget 
Ny.-i és DNy.-i oldalán vannak. Érdekes a homok- 
buckák növényzete, festői a Dunapart s főleg a holt 
Dunaág növényzete : a part mentében egész nád- 
erdők húzódnak. A C.-en jelenleg 10 község van, 
meljmek lakói túlnyomó részben magyarok, keve- 
sebb német és szerb. Legnépesebb községek • Csepel 
9410, Ráczkeve 6847, Szigetszentmiklós 3979 és 
Tököl 3606 lakossal. A budapest— haraszti — ráez- 
kevei \icinális vasút érinti. 

A C.-en korán telepedett meg az ember. A szi- 
geten felfedezett őskori temetők igazolják, hogy 
mái" a történelemelőtti korban is laktak rajta ; szá- 
mos római régiség arról tanúskodik, hogy a ró- 
maiaknak is volt telepük rajta. Hagyományaink 
szerint a beköltözködó magyarok a Zalán fölött 
adatott győzelem után itt pihentek meg s Árpád 
itt építette első lakát ; a sziget Árpád lovászmes- 
terétől, Csepeltől vagy Sepeltől nyerte nevét. 
Árpád szívesen mulatott itt s itt született fia Zol- 
tán is. Később is királyaink kedvelt mulatóhelye 
maradi s a mohácsi vészig a királynék nászaján- 
dékát képezte. Oláh Miklós leírása szerint a C. 
bővelkedett vadban, erdőkbeú, szőUőkben s más 
terményekben. A mohácsi vész után a törökök a 
lakosság legnagj'obb részét kipusztították. Ekkor 
Esterházy István birtokába került a sziget, kitől 
1695. Heiszler tábornok 25,000 frton megvette; 
tőle 8 év múlva Savoyai Jenő herceg vette m^ 
85,000 frton, aki annyit tett a sziget emelésére, 
hogy róla Éngén-szigetnek is nevezték; ekkor 
nyerte a sziget szerb és sváb lakóit, kik közül a szer- 
bek azonban máig nagyon megfogytak. Savoyai 
Jenő halála után ül. Károly özvegj'e, Erzsébet 
vette meg, ennek halála után Mária*Terézia ma- 
gának tartotta fenn és kezelését a magj'ar kama- 
rára bízta. 1780. Mária Krisztina lett birtokosa, 
akinek halála után (1790) férje, Albert szász- 
tescheni herceg kezébe került. Halála után (1822) 
ismétakirályi családra szállott, mely mostisbirja. 



1848 szept. 30. Görgei Artúr a szigeten, Lőrén 
végeztette ki Zichy Ödön grófot, az ellenséggel 
vató összejátszása miatt. 

Iroánlom. Dr. Pápai Károly, A C. és lakói (Földrajzi Közle- 
mények 1890. 209—248) : Csetaeki Jeleaik Elek, C.-i őskori te- 
metók(Archaeol.Ertesitól879.Xin.47— 59);Arcliaeol.Értesitó 
X. 158, xn. 355 : Bognár József: Csepel (Tudománytár. XIV. 
1843' : Galgóczy József, Pest-Pilis-SoM-Kískniivmegyemono- 
graphiája, Budapest 1877. m. 2 — 39 ; Az osítr.-magy. mon- 
archia írásban és képben, Vn. k. 177 — 182. 

Csepelszigeti ármentesitő társulat, alakult 
1898. Ráczkeve székhellyel oly célból, hogy a 
Csepel-szigetnek 20,900 kataszt. holdnyi területét 
az árvizektől mentesítse. Töltéseinek hossza 
69-581 km. 1905 végéig az ármentesítésre 1 millió 
427,801 K-t , fordított. 

Csépén (Cepin), adók. és pol. közs. Verőcze 
vm. eszéki j.-ban, (1900) 3499 horvát, szerb, né- 
met, magyar, tót és cseh lak. ; hitel-, tej- és szerb 
mezögazd. szövetkezet, gőzmalmok, posta- és táv- 
Iróhivatal, telefonállomás. 

Cseperke (növ.) a. m. csiperke (1. o.). 

Csepevain, indiánus törzs, L Chepewyan. 

Cséplés, a mag elkülönítése a szártól ; egyik 
neme kézi cséppel v^y pedig gépekkel végezte- 
tik. L. Cséplőgépek. 

Cseplesz (omerUum v. epiploon), kettő van : 
a nagj'-C. (omentum május) és a kis-C. (omentum 
minus). Mindkettő voltaképen hashártyakettőzet, 
melyet laza sejtszövet tart össze. A nagy-C. a 
gyomor nagy görbületén (curvatura maior) ered 
a patkóbél kezdetétől egészen a gj-omorfenékig 
(fundus), ahol a gj'omor-lépszalagba (ligamen- 
tum gasti'olienale) megy át. Ráfekszik a gyomor- 
alatti haránt vastagbélre s annak mesocolonjával 
(fodrával) összetapad. A harántvastagbélen túl 
aztán mint kötény lóg le a többi hasüri zsigerek 
előtt. A kis-C. viszonyai sokkal komplikáltabbak ; 
lényegében szintén egy hártyakettőzet, mely a 
máj kapu (porta hepatis, 1. Máj) és a gyomor kis 
görbülete (curvatura minor) között van kifeszítve. 
Lefelé a máj-patkóbéli szalag (Ugamentum hepa- 
toduodenale) határolja, mely a májtól a jobb ve- 
séhez menő hashártyaránccal (Ugamentum he- 
pato-renale) együtt ^y, a gyomor mögött levő 
C. -tömlőhöz (bursa omentalis) vezető lyukat (fo- 
ramen Winslowii) vesz körül ; felfelé egészen a 
eardiáig terjed. 

Fiziológiai jelentősége a nagy-C. -nek van, mely 
egjTészt a hasi zsigereket a szemből jövő mecha- 
nikai hatások ellen védi, másrészt talán mozdu- 
latlansága folytán a hashártyának bármely gj'u- 
ladásban levő részéhez oda tapad és ezáltal a 
gyuladás generalizálódását megakadályozza. 
Azért a hasüreg rendőrének is szokták nevezni. 
A nagy-C. továbbá nem csekély mennyiségű zsírt 
tud magában felraktározni; a benne levő sok 
adenoid kötőszövet pedig rengeteg fehérvérsejt 
képzése által siethet a megtámadott hashárt^a 
védelmére. A hasüregbe mesterségesen bevitt 
korom legnagyobb r^ét a nagy-C.-ben találjuk 
meg : a nyiroksejtek behurcolják oda. A nagy- 
C.-nek nagj' hajlandósága van sérvekbe benyo- 
mulni : az ilyen C. -sérvek lágj-ak, hengeresek, 
lassan keletkeznek s nehezen helyezhetők vissza, 
mert a C. már korán összetapad a sérvtömló has- 
hártyájával. L. még Hashártya. 



Csepleszsérv 



— 54 



Cséplőgrépek 



Csepleszsérv, oly sérv, mely csepleszt tartal- 
maz. 

Cséplőgépek (1. a képmellékletet.) Kalászos 
V. hüvelyes termények szemeinek a kalászból v. 
hüvelyből való kiválasztására szolgálnak. A sze- 
meknek a kalászból való kidörzsölése oly nehéz- 
séget okozott az embernek, hogy már az őskor 
népei igyekeztek ezt a munkát mindenféle mecha- 
nikai segédeszközökkel megkönnyíteni. A legpri- 
mitivebb cséplés kétségkívül az lehetett, mint 
Japán egyes vidékem ma is szokásos, hogy a ka- 
lászokat kőhöz vagy deszkához verték, a kalász- 
ban maradó szemeket pedig utólagosan kézzel 
kidörzsölték. Egy lépéssel tovább mentek a kí- 
naiak, kik a szétteregetett kalászokat hosszú bam- 
buszpálcákkal ütögették. A bambuszpálcától köny- 
nyü volt az átmenet ahadaró- v. cséplő fára, mely 
a legkülönfélébb alakban és méretekben az euró- 
pai népek között még ma is fellelhető. 

A kézi cséplésen kívül évszázadokon keresztül 
a lóval való nyomtatás is el volt terjedve, amely 
úgy történt, hogy a többnyire köralakú szérűre 
kiterített kévékből a szemet pórázra fűzött s kör- 
ben futó lovakkal tipratták ki. Hogy a lovak mun- 
káját elősegítsék, különböző szerkezeteket von- 
tattak a kiterített gabonán keresztül. Ilyen szer- 
kezetek voltak a cséplőszánka, cséplőszekér és a 
cséplőhenger. Mindezek letűntek s a nyomtatás 
maga is nemsokára a történeté lesz. 

A géppel való cséplés alapját Meikle András 
vetette meg, aki 1785 körül mutatta be Skóciá- 
ban sines vagy verőléces cséplődobj át. A gyor- 
san forgó dobon 4 éles szegletű veröléc volt el- 
helyezve, melyek közel fektetett és szilárdan álló 
lécek mellett haladtak el s a közé tolt gabonából 
a szemet kiverték. A másik maradandó becsű 
szerkezet volt, melyet Jurner Sámuel 1831. New 
Yorkban szabadalmaztatott s mely mai napig az 
ú. n. amerikai vagy szeges rendszerű cséplökészü- 
léket alkotja ; ebben a dob kerületén csavarvonal- 
ban szegek vannak elhelyezve, melyek a dobot 
részben körülfogó kosárnak szegei között átcsap- 
nak s a közbe jutott kalászból a szemeket kihor- 
zsolják. A mai cséplők dobjai mind a Meikle- vagy 
a Tumer-féle rendszer szerint készülnek, a csépelt 
gabona további tisztítására azonban még egyéb 
gépalkatrészek is szükségesek, melyek szerint a 
következő csoportokban ismertethetjük a C.-et : 

Egyszerű cséplőgép, melynek csak cséplődobja 
és kosara van. A Turner-féle vagyis szeges rend- 
szer szerint készül. A cséplödob egyszerű áll- 
ványba ágyazott vízszintes s munkaközben gyors 
forgású tengelyre van erősítve s bádoggal van bur- 
kolva, melyre a szegek felvételére szolgáló dob- 
sinek kívülről vagy belükől vannak ráerősítve ; né- 
mely szerkesztők a bádog-bxirkot elhagyják, hogy 
a dob belsejébe idegen anyagok ne kerüljenek s 
így azt egyoldalulag meg ne terheljék. A tó— 60 
mm. hosszú acélszegek száma 32—48 közt válta- 
kozik, azok a síneken hátrafelé szegetten vannak 
csavarokkal megerősítve s az egymást követő fo- 
gak a dob körül csavarvonalban állnak. A több- 
nyire öntöttvasból való és szintén mintegy 32— 48 
foggal biró kosár a dob fölött vagy alatt erősíthető 
az állványhoz és a dobnak Ve— Vs-^'d részét veszi 
körül. A kosár a dobhoz képest állítható, ,úgy 



hogy a kosár fogai a dob köpenyétől 5—25 mm. 
távolban vannak. Munkaközben a dob kerületi 
sebessége mintegy 22 m., amiért is a 350— 40U 
mm. átmérőjűre készülő dobnak percenkint 700— 
1200 fordulatot kell tenni. 

Egyszerű cséplöknél a verőléces rendszert is 
alkalmazzák, midőn t. i. a szalma épségben tar- 
tására nagyobb súlyt fektetnek. Ezen gépek már 
nagyobb erőszükséglettel biriiak, azért járgány- 
nyal vagy más motorral hajtandók. A dob ten- 
gelye szintén vízszintesen van az erős faáll- 
ványba ágyazva és arra a verölócek felvételére 
tárcsák v. keresztek vannak erősítve. A kőrisfa- 
lécek kívül acél-bordás verőlécekkel vannak fedve, 
mely bordák váltakozó irányban futnak az egy- 
mást követő síneken. A kosár rendszerint áttört 
szerkezetű és a dobot jó egyharmadára körülveszi, 
de úgy, hogy felül széles garatszerű nyílást ké- 
pezzen s inkább alul simuljon hozzá. A távolság 
a gabona minősége szerint állítandó ; útmutatásul 
a következő táblázat szolgálhat : 



Kosárállítás 
hol? 



Búza, rozs, árpa 

és zab csépié- 
sénél mm. 



Fent ... 
Középen 



25—20 
15 



Bükköny, 
borsó, bab és 
egyéb hüve- 
lyese knél m m. 



Repceféléknél 
mm. 



Alul I 7 13 25- 

A verőléces dobok átmérője mintegy 500—600 
mm. ; percenkénti fordulatszámuk 800— 1100,ügy 
hogy kerületi sebességük 28—32 m. 

A bemutatott dob-és kosárszerkezetektől eltérők 
a különleges célokra szolgáló szerkezetek, pl. a 
lóheremagfejtő (1. az ábrát). A lóheremag cséplése 
ugyanis először egy rendes cséplökosárral és dobbal 
törtónik,midőn nem a lóheremag, hanem csak ama- 
got rejtő lóhere-gubó lesz a szártól elválasztva. A 
magnak a gubóból való kicsóplésére már a különle- 




Lóheremagfejtö cséplő. 

gesszerkezetúlóheremagfejtödobotéskosaratkell 
használni, melyet ugyancsak a cséplőgépbe kell 
beszerelni a rendes dob és kosár helyére. Mint 
az ábrán látható, a lóheremagfejtő vaslemezből 
készült hengerből áll, melyet rászegecselt vas- 
gyűrűk s keresztvasak tartanak rögzítve. Ezen 
henger — illetve kosár — két végén szögvasból 
készült gyűrűk vannak, melyek a hengernek a 
cséplőgép falaihoz való megerősítésére szolgálnak. 
A vaslemezből készült henger vagy kosár alsó 
felének belsejében négyszegletes acélsodronyból 
készült szövet van, melynek élein a lóheregubák 
a gyorsan forgó dob által kidörzsöltetnek. A hen- 



CSEPL 




Szeges rendszerű kézi cséplőgép, Kühne E. gépgyárából. 
(Hosszmetszet.) 





Veröléces rer 




Lap 



Szeges rendszerű dob. 




Veröléces cséplőgép kettős tisztító müvei. 
A magyar királyi államvasutak gépgyárából. 



tOitéplóg^pekt cikkhez. 





A második tisxtitómd. 




A ssegek me^rösitése. 




Stalmariió és tOrekrostával biró szeges rendszerű cséplőgép 
Jár^ny-eröre, Kühne B. gépgyirábóL (Hosssmetsset.) 



RÉVAI NAOV USCMONA. 



Cséplőgrépek 



55 — 



Cséplőgrépek 



ger alsó részén, egészen hosszában, kerületének 
egy harmadában ki van vágva, miáltal a sodrony- 
szövet egy része szabad lesz, melyen keresztül 
a kidörzsölt szemek áteshetnek. A sodronyszövet 
ezen szabad része a henger hosszában a kifeszített 
gj'ürük által 3 részre osztatik, mely szabad részt 
a szükséghez képest a gyűrűkre és keresztvasakra 
csavart vaslemezek által el lehet takarni. A sza- 
bad sodronyszövet harmadik részének vasleme- 
zében az összehalmozódott kidörzsölt anyag ki- 
eresztésére tolóajtóval zárható nyilas szolgál. A 
lóheremagfejtö fökeUéke az, hogy a lóheresze- 
mekminél rövidebb idő alatt haladjanak át a ko- 
sár és dob között, nehogy megsértessenek. A gu- 
bókból kiválasztott szemek a készülék sodrony- 
szövetén áthullanak, míg a még ki nem dör- 
zsöltek a zárlemezek által a készülékben vissza- 
tartatnak. Az etető -nyílással szemben a lóhere- 
magfejtő-kosár oldalán levő njnlást a tolóajtóval 
szükség szerint nagyobbítani vagy kisebbíteni le- 
het ; rendes körülmények közt a nyílás 7s részig 
van nyitva. 

Egj' másik különleges dob- és kosárszerkezet a 
repcecséplő. A repcét aratás után rendesen nem 
szokták kévékbe kötni, hanem csak boglyákba 
rakják és mindjárt a géphez viszik. Miután a rep- 
cemag igen könnyen kicsépelhető, de éppen oly 
könnyen meg is sérülhet, nem a közönséges ko- 
sarat és dobot használják, hanem vagy külön dobot 
tesznek a cséplőgépbe vagy a bent levőt átalakít- 
ják. A cséplókosarat rendesen nem szokás kicse- 
rélni, csak átalakítani kell s pedig olymódon, 
hogy a kosár felső részét lehetőleg hátra állítják, 
hogy a dob könnyebben bevehesse a behányt rep- 
céi a kosárnak ezt a hátra hajlított részét pedig 
vaspléh-lemezzel borítják be, hogy a repcemagot 
a kosárlécek meg ne séiisék. A repcecsépló-dob 
alakra nézve megegyezik a közönséges cséplődob- 
bal, esakhogy ezen csak négy kőrisfa léc van, me- 
lyek nem rovátkolt vaslécekkel, hanem csak la- 
pos vassal vannak megvasalva, hogy a mag meg 
ne sérüljön. 

Egyszerű cséplőgép szalmarázával. Míg az 
egyszerű cséplőgépnél, mely csak dobból és kosár- 
ból áll, a kicsépelt mag a szalmával és tö- 
rökkel együtt jön ki a gépből, addig a szalma- 
rázóval ellátott gépnél ez már elkülönítve tör- 
ténik. A dobból kijutó szalma- és magkeverék a 
szalmarázókra esik, hol a gabonaszemek a szal- 
marázó nyílásain áthullnak, a szalma pedig a 
rázókon végigmenve hagyja el a gépet. A külön- 
féle szerkezetű szalmarázók köztil napjainkban 
legáltalánosabban a hintázó szalmarázók vannak 
elterjedve. Az első hintázó szalmarázók egyszerű 
faoldalakkal biró hosszi'i ládák voltak, felső olda- 
lukon átlj-uggatott bádogburkolattal ellátva. Eze- 
ken, miután felső oldaluk sima volt, a szalma nem 
tudott elég gyorsan végig menni, dacára a hintázó 
mozgásnak. A ma elterjedt szalmarázók szintén 
fel-alá szálló rázóládákból állanak, könnyű deszka- 
oldalfalakkal ; felső oldaluk A éll)en végződő faros- 
télyzattal vagy áttört bádoglemezzel van ellátva, 
melyek nyílása közt a szem és törek áthullhat. 
E szalmarázó ládák oly módon vannak a cséplő- 
gépbe illesztve, hogy míg az egyik láda felemel- 
kedik, addig a mellette levő láda alászáll. Felfüg- 



gesztésük és mozgásuk igen különböző. Nagyobb 
gépeknél mozgatásukra néha két görbített könyök- 
tengelyt használnak úgy.hogy a láda egész hosszá- 
ban párhuzamosan emelkedik és száll alá. Sokkal 
egyszerűbb az a hintázó szalmarázó, mely csak egy 
görbített forgattyú- tengelyt igényel s melynél a 
könyöktengely a szalmarázók közepén van alkal- 
mazva, a szalmarázók vége pedig mozgó ingaemel- 
tjTíre van szerelve. A szalmarázók oly módon 
hozatnak mozgásba, hogy azok percenként átlag 
150—200 kettős lengést végeznek : minden lengés 
előbbre viszi és rázza a szalmát. Miután a szalma- 
rázók alatt a nagyobb összetett gépeken a törek- 
rosta van elhelyezve, ennek pedig bizonyos lejtővel 
kell bimia, e gépeknél a szaünarázókat is kifelé 
emelkedőén kell elhelyezni. Ezért kell az egyes 
rázóládák felső lapjának redős felülettel bírni, 
hogy a szalma vissza ne csússzék. Hogy azonban 
a szalma ne túlságos gyorsan menjen végig a 
szalmarázón, a szalmarázók felett a gép nagysága 
szerint egy vagy több függő gátlapot, ú. n. ellen- 
zőket alkalmaznak a cséplőszekrény belsejében, 
melyek részben nem engedik a szalmát gyorsan 
kijutni a gépből, részben azt egyenletesen eloszt- 
ják a rázóban s íey elősegítik a közte levő mag 
kihullását. 

Egyszerű cséplőgép szalmarázóval és törekros- 
tával- Az előbbi két cséplőgépet kézi erővel is lehet 
mozgásban tartani, a szalmarázó és törekrostával 
ellátott cséplőgép működtetésére azonban már 3— 
4 lovas járgány szükséges. Ezek a C. legnagyobb- 
részt szeges rendszerűek és három szalmarázó lá- 
dával bimak. A fölfelé emelkedő irányú szalmará- 
zók alatt van alkalmazva a törekrázó asztal ■ A szal- 
marázóról lehulló törek és szem a tiszta deszka- 
lapokból készült 8 át nem lyuggatott törekrázó 
asztalra huU. E rázóasztal csak arra való, hogy 
a polyA'át, töreket és szemet a törekrázó rosta 
elejére vezesse. A törekrosta már mint tisztító, 
illets'e szétválasztó működik, de csak nagyság és 
nem súly szerint osztályoz. A törekrosta kisebb 
gépeknél 18—22 mm. kömyílásokkal biró lemez- 
rostából áll. A rosta maga többnyire lépcsőzetes, 
különösen a nagyobb gőzcséplőknél. A m^yar 
államvasutak gépén újabban lécekből összerakott 
sima törekrostát használnak. A keresztben menő 
lécek magasabbak, mint a lejtő hosszában futók 8 
így a rosta felülete nem sima, hanem a kereszt- 
léceknél emeltebb. E gépeknél tehát már három- 
féle anyagot kapunk, nevezetesen szalmát, me- 
lyet a szalmarázók vezetnek el, töreket, mely a 
rostán végigmenve jut ki a gépből s a törekrosta 
nyílásain áthulló gabonát, mely azonban még 
sokféle apróbb tisztátlansággal van keverve. 

Összetett cséplőgépek egyszerű tisztító művel. 
Eizen gépeknél a mag, ahelyett, hogy a törek- 
rostán áthullva a gépet elhagyná,a polyvarostára 
jut és pedig poly vával keverten. A polyvarosta 
lényegesen különbözik a törekrostát<il,mert nf^y- 
ság és süly szerint osztályozza a mag\'akat. 
Bádoglemezből készül, nyilasai marsokkal kiseb- 
bek, köralaknak s a gabona minősége szerint vál- 
tozó átmérőjűek. E rosta a kő- és homokrostával 
együtt közös rostaszekrényhen van elhelyezve, a 
együtt mozog a törekrostával. A rostaszekrény 
két átellenes oldala nyílással bir, az egyiken a 



Cséplőgépek 



— 56 — 



Cseppek 



szelelő fújja be a mesterséges széláramot a polyva- 
rosta alatt, a másikon kirohan ez a széláram s 
magával ragadja a szemnél sokkal könnyebb 
polyvát. Vigyázni kell, hogy a széiáram túlerős 
ne legyen, mert ez esetben a könnyebb, ü. u. sült 
szemek kifujatnának a polyva közé. A polyvaros- 
tán kívül még két rosta van a rostaszekrényben. 
l-Kőrosta, mely a magnál nagyobb szemű idegen, 
nehéz anyagok, kavics stb. kiválasztására való. A 
rosta lyukai szintén köralakuak s akkorák, hogy 
a mag azon még átliull, de a durvább idegen 
anyag már nem. 2. Homokrosta, a kőrosta alatt 
terül el s az onnét lehullott szem most már ezen 
megy végig, miközben a magnál finomabb liomok- 
és nehezebb porszemek lehullanak e rostán át a 
földre, a mag pedig fönnmarad a rostán. A mag 
e rostán végigmenve, már oly közel jut a föld- 
höz, hogy a kifolyó nyilashoz a mag felfogására 
zsákot akasztani már nem lehet s azért a magot 
bizonyos magasságra fel kell emelni. Ezt a 
magemelő v. zsákoló szerkezet végzi. Legáltalá- 
nosabb alakja a magemelőnek egy két henger 
körül futó végnélküli szíj, melyen merítőserle- 
gek vannak felerősítve. Ez az ú. n. elevátor vagy 
páter noster. Az ilyen rendszerű cséplőgép már 
a következő szétválasztást végzi : szalma, törek, 
polyva, diurva szemét, kő, finom homok és végül 
többé-kevésbbé tiszta mag. 

Összetett cséplőgépek kettős tisztító művel. Az 
ide tartozó C. már csak gőzerővel hajthatók 
s azért gőz-C.-nek is szokták nevezni. Rendesen 
verőléces dobbal bírnak. A munkájuk az előbb le- 
irt gép munkájától abban tér el, hogy a homok- 
rostán kijövő mag a páter noster által nem a 
zsákba, hanem a második tisztítóba vitetik a gép 
legmagasabb pontjára.Itt először egy hengerszerű 
üregbe jut, melyben egy szállító csiga forog ; a 
csiga arra szolgál, hogy a lehegyezni s koptatni 
való gabonát vagy a toklászoló szerkezetbe, vagy 
egyenesen a második rostaszerkezetbe szállítsa. 
A toklászoló hengerben a szállító csigával közös 
tengelyen sugár-irányban felerősített és csavar- 
alakban elhelyezett vágó-kések vannak alkal- 
mazva. E kések sebes körforgásuk alatt nemcsak 
levágják a gabonán maradt szálkákat, de lecsap- 
ják a gabona hegyes csúcsait is s egyúttal előbbre 
szállítják a magot a koptató hengerbe. A koptató 
henger kúpalakú köpeny, melynek belső fala ro- 
vátkolt. A közös tengelyen levő lemez-szárnyak 
a magot a rovátkolt köpenyfalhoz dörzsölik és így 
tisztítják, illetve toklászolják s egyszersmind ki- 
tolják, úgy hogy az az alatta lévő rostaszerke- 
zetre hull, melyhez a légáramot egy kis szelelő 
kerék szolgáltatja. Itt, hasonlóan az első rosta- 
szerkezethez, egyes rostalapok vannak elhelyezve; 
a mag újból tisztítódik s innen az osztályozó 
hengerbe hull, majd innen is kikerülve, most már 
nagyság szerint osztályozva a zsákoló nyilaso- 
kon át piacképesen hagyja el a gépet. V. ö. He- 
rényi Gotthard Sándor, A C. és azok kezelése ; 
Balassa Frigyes, A C. szerkezete és azok keze- 
lése ; Schwarzer H., Betrieb und Wartung der 
Dresehapparate. 

Védőkészülékek a C-nél. A cséplőgép oldalán 
elhelyezett, nagy sebességgel mozgó szíjak ós 
szíjkorongok a közelükben dolgozó munkást ruhá- 



jánál fogva könnyen megkaphatják és magukkal 
ránthatják. Az ebből származó balesetek ollen a 
szíjkorongokuak dróthálóval v. deszkával való 
burkolásával védik a személyzetet. A cséplőgép 
tetején álló adagoló munkásokat leesés ellen a 
cséplőgép tetején kürültutó alacsony deszkakor- 
láttal védik. A gyorsan forgó dobba esés elkerü- 
lésére a C. tetején levő etető nyilast kávával ve- 
szik körül. Kézzel hajtott C-nél a dobot, az etető- 
hengereket, valamint a fogaskerekeket vaslemez- 
zel burkolják, az adagolót pedig végtelen szalag 
(vagy lánc) alakú asztalra rakják, úgy, hogj' a 
munkás keze a veszedelmes (roncsoló vagy cson- 
kító) helyekre még véletlenül sem tévedhet. 

Cséplőrész, a kicsépelt gabonából ós más sze- 
mes terményből a munkabér fejében járó mag- 
mennyiség. Nagysága a mag neme s a cséplés 
módja szerint nagyon eltérő ; befolyással van reá 
továbbá, hogy a cséplő csak részt, vagy azon- 
kívül egyebet, pl. italt v. élelmet kap-e, valamint 
a termés minősége is. A C. szabad egyezkedés 
tárgya. 

Cseplye a. m. ritkás cserje v. bokor. — G.-fa 
a. m. apró, törpe cserje. — Gseplyés v. csephje- 
teg a. m. cserjés, csalitos hely. 

Csepöte, csöpéte v. csepőce a. m. bokros, cser- 
jés, csalitos erdőcske, haraszt. 

Csepp. Egészen magában álló v. szilárd test- 
tel csak egyoldalt érintkező — rendesen kicsiny 
— folyadéktömeg. Az előbbi, ha a felületi feszült- 
ségen (kohézión) és részecskéi kölcsönös tömeg- 
vonzásán kívül más erő nem hat rá, gömbalakú 
(víz és alkohol keverékében lebegő olaj cseppek). 




"T 



Kőralakú nyílásból lecseppenő vízcsepp alakulása. 

az utóbbiak valamely vízszintes lapon nyugvók 
V. lecsüngők lehetnek s alakjuk, különösen a C- 
képzödés különböző fázisában igen különböző 
lehet (1. az ábrát). A vízszintes lapon nyugvó C. 
alakja, a lecseppenő C. nagysága a felületi feszült- 
ségtől függ 8 ennek meghatározására is felhasz- 
nálható ; desztillált víznek közönséges csepegtető 
üvegből kicseppenö 20 C.-je körülbelül 1 ccm. (lg.) 
Cseppek, az építészetben kőből, gipszből stb. 
készült, csonka kúp- vagy hengeralakú, kisebb mé- 
retű díszítőmotivumok, melyek a párkány alsó 



Cseppfolyós testek 



57 



Csepreghy 



Dór párkányzat. 



lapján, bizonyos rendszer szerint elhelyezve, \iz- 
C. módjára lógnak. Először a görög-dór építészet 
alkalmazta a triglifek és a mutulik (szantfök) 
alatt. A trigUfeket rendesen 
esy sorban elhelyezett hat 
csepp, a szanifőket három, 
egyenként hatsoros csepp 
képezi. A mellékelt ábra egy 
dór párkányzat metszetét 
mutatja, 3 sor cséppel. 

Cseppfolyós testek, lásd 
Halmazállapot. 

Cseppkő (ásY.), közönséges 
értelemben a mészkőnek 
kristályos szövetű változata, 
melj- csapok alakjában bar- 
langok tetejéről lelóg (sta- 
laktit), V. a barlang feneké- 
ről tornyosodik a barlang 
üregébe (stalagmit). Általá- 
nos értelemben pedig mind- 
azon ásvány, mely vala- 
mely helyről lecsepegő ol- 
datból keletkezik. Leggyakrabban s legközönsége- 
sebben szénsavas mész lévén az oldatban, a csep- 
pekből leváló anyag mészkövet, esetleg aragoni- 
tot ad. Mészkövön kívül C.-a!akban szokott még 
kiképződni a kalcedon, a kristályos kvarc, a limo- 
nit^ a pszilomelán, a malachit és sok egyéb ás- 
vány. A mészkőnek, mint C-nek képződése akö- 
vetkező : a mészkő tiszta vízben nem oldódik, de 
oldódik szénsavat tartalmazó vízben. Az esővíz- 
ben, a forrásvízben mindig van több-kevesebb 
szénsav, amint tehát a vlz mészkőhegyekben mész- 
kővel érintkezik, ebből bizonyos mennyisé«ret fel- 
old. Ha a mészkarbonátot oldva tartó vlz leve- 
gőre kerül, a szénsav elpárolog belőle és a mész- 
karbonát kicsapódik. Jó alkalom van erre a bar- 
langokban, amelyeknek tetején a víz, amint csep- 
pek alakjában átszivárog s bizonyos ideig ott 
vesztegel, szénsavát elveszti és a mészkarbonát 
szemcsésen kikiistályosodva, karika alakjában 
marad vissza. Ezen karikához csatlakozik a má- 
sodik, a harmadik, a századik, az ezredik stb. és 
rövidebb-hosszabb csap — a C. — alakul ki, 
amely a barlang tetejéről lelóg. Ha a cseppek át- 
szivárgása szaporább, akkor ahelyett, hogy a bar- 
lang tetején vesztegelnének, a földre esnek, s on- 
nét tornyosodik fel a képződő C. A felíllről lelógó 
C-nek neve stalaktit, az alulról fölfelé ny ulóé sta- 
lagmit. Ezeknek összenövéséből a legkülönfélébb 
alakú C-csoportok képződhetnek, melyek azután 
a C-barlangokban mindenféle megnevezésekre 
(<»szlop, orgona, oltár, kút, sisak stb.) szolgáltat- 
nak alkalmat. A képződésnek megfelelőleg a C 
egyes, sokszor színben is különböző rétiekből 
van összeállítva. Gyakran cső- formán keskeny ebb- 
tágabb üreg vonul végig rajtuk, mi onnan van, 
hogy a C anyaga mindig a csepp szélén kezd ki- 
válni. -Az üregben gyakran találni szépen kikris- 
tályosodott mészpátot. Hazánkban nevezetesebb 
C-barlangok a híres s gyönyörű szép a^teleki 
(•Baradlas C-barlang (Gömörm., l. Aggtdek), a 
szepes-bélai és a Biharhegységben (Rézbányához 
közel) az újabban felfedezett s megismertetett 
• József főherceg C-barlang».(Természettud. Közi. 



1887, 233 1.). A legismertebb C-barlangok egyike 
azadelsbergiKrajnában (l.o.)samég sokkalnagy- 
szerübb Sankt Canzian melletti Isztriában ; emlí- 
tésre méltók a Dechen-barlang VesztfáUában, a 
Harz C -barlangjai közül a Baumannshöhle, az 
Antiparos görög szigeten levő, melj'nek anyaga 
aragonit stb. 

Cseppmeggy v. törpe meggy {blöy., Prunus Cha- 
»waecerasMsL.,CerasusChamaecerasusLoisl.),ala- 
csony, ritkán 1-25 m. magas cserje, hazánk er- 
dőtlen lejtőin gyakori és jellemző, sőt homok- 
kötőnek is alkalmas. Ernyős virágzata fehér, gyü- 
mölcse apró, piros, savanyni. 

Cseppszámláló, 1. Gutta. 

Csepreg, n^j'k. Sopron vm. csepregi j.-ban, a 
Répczéhez közel, (1910) 4146 magj'ar lak., szolga- 
bírói hivatal, járásbiróság, telekkönj'v és adóhi- 
vatal, kir. közjegyzőség ; van (Répczevidéki) ta- 
karékpénztára, kaszinója s többféle egylete, posta- 
és táviróhivatala, telefonállomása. Termékeny 
vidékén jó bor és gyümölcs terem. C-nek a XVI. 
sz.-ban már nyomdája volt. L. még Csepregi 
kolloquium és Csepregi zsinat. 

Csepreghy Ferenc, színműíró, a Petőfi-társa- 
ság t^ja, szül. Szálkán, Hont vm. 1842 ang. 15., 
megh. Görbersdorfban 1880 febr. 6. Atyja 14 éves 
koi^ban asztalosmesterségi'e adta Esztergomba. 
1860. felszabadult, Pestre jött dolgozni és itt a kat. 
legényegj let elnöke, dr. Szabóky, pártfogásába 
vette. Az ^ylet műkedvelő színpadján többször föl- 
lépett 8 ekkor kezdett irogatni. 1863-ban Bécsbe 
ment dolgozni ; ekkor írta a Magyar fiuk Bécsben 
c. vígjátékát, mely később a Nemzeti Színházban is 
színre keriUt. Gyengélkedése miatt 1867. haza 
kellett térnie Szálkára. 1868 őszén jött ismét 
Pestre, hol öccsével, Jánossal önálló üzletet nyi- 
tott, mely csakhamar virágzásnak indult. 1872-ben 
megrongált egészs^e miatt abbahagjrta az asz- 
talosmesterséget és erejét egészen az irodalom- 
nak szentelte. Ekkor vette nőül Rákosi Jenő nő- 
vérét, Idát (1872 febr. 10.) s a Népszínház meg- 
nyitásakor, 1875. Rákosi Jenő a színház titkárává 
tette. 1877-ben került színre legkitűnőbb darabja, 
a Sárga csikó, mely Szigligeti és Tóth Ede leg- 
jobb népszínművei mellett foglal helyet. A követ- 
kező évben (1878 nov. 22.) A piros bugyelláris 
a Népszínházban szintén zajos sikert ért el. Eze- 
ken kívül számos látványos darabot írt a Nép- 
színház számára, melyek között Strogojf Mihály 
(1877) a legjobb ; ilyen darabjai : Utazás a föld 
körül (1877); Utazás a holdba (1876); Szép 
Meluzina (1877) ; Két menyegző (1876) ; Lumpá- 
cius (1878) ; Kolumbus Kristóf (1878) ; Perozes 
(1881). Irt szomorujátékot is: Saul király és víg 
színművet : A vízözön (5 felv., Budapest 1875) ; 
mindkettő dicséretet nyert az akadémiai pályá- 
zaton ; az utóbbi sokáig volt a Népszínháznak 
kedvelt darabja. 1878 nyara óta már keveset 
dolgozott és tüdőbaja miatt Olaszországba, 1879. 
pedig Görbersdorfba vonult, ahol tüdő- és szív- 
bajából fejlődött vizibetegsége ehragadta. Mun- 
káit Rákosi Jenő gyűjtötte össze és adta ki C 
összes müvei c. Budapesten 1881. öt kötetben, 
életrajzzal és munkássáigának jellemzésével. 

Neje : C. Ferencné, Bakost Ida, szül. 1849., 
megh. 1906 okt. 16. A Népszínház, Nemzeti Szin- 



Csepresri kolloquium 



- 58 — 



Cserebograrak 



ház és Operaház jelmezszabója, szerkesztette a 
Divatujság, Gyermekdivat és Patyolat c. lapokat, 
a Budapesti Hirlap számára elbeszéléseket és 
regényeket fordított franciából és angolból. 

Csepregi kolloquium. A felső dunántúli része- 
ken, különösen Vas és Sopron vmegyékben a prot. 
egyház hittudósai között három irányban vert 
gyökeret a reformáció a XVI. sz. utolsó előtti év- 
tizedében. Némelyek Luthert, mások Kálvint, 
ismét mások a közvetítő irányú Melanchtont kö- 
vették, s midőn az ellentétek mind élesebbekké 
lettek, az azon vidéken utazó Horváth Stancsics 
szepességi protest. főúr Nádasdy Ferenccel, a 
Vas és Sopron vmegyei protestánsok f ővédurával 
elhatározták egy nyilvános szóvita (kolloquium) 
tartását. E vita nagy érdeklődés mellett Csepregen 
1591 jún. 2. és 3. tartatott meg, amelyen a több- 
ségben levő lutheránus lelkészek és hittudósok az 
ágostai hitvallást, majd a Formula concordiae-t 
mondották ki hitök szabályozójaként ; a kálvini 
és fllippista irányú protestánsok pedig határo- 
zottan Kálvinhoz csatlakoztak. 

Csepregi zsinat, 1587 márc. 12. tartatott Bey the 
Istvánnak (1.0.), a dunántúli, ekkor még egy fele- 
kezetet képező evang. és reformátusok szuperin- 
tendensének elnöklete alatt. Az itt alkotott 27 
kánon leginkább a lelkészek s tanítók erkölcsi és 
külső magukviseletére vonatkozó fegyelmi szabá- 
lyokat tartalmazza. Közölvék e kánonok magyarul 
Kiss Áronnak : A XVI. sz.-ban tartott magyar 
református zsinatok végzései c. munkájában (695 
1.), a Protest. teológ. könyvtár (1881) XV. köte- 
tében. 

Csepű és C.-fonal, 1. Kender. 

Cser, 1. Cserhéj és Cserzőnövényék. 

Csér, kisk. Sopron vm. csepregi j.-ban, (i9io) 205 
magyar lak. ; u. p. és u. t. Répczeszemere. 

Csér (Sterna L., áiiat), 1. Sirályfélék. 

Cseralja (azelőtt: Traunau), nagyk. Temes 
vm. lippai j.-ban, (1910) 1274 német lak. ; u. p. és 
u. t. Szépfalu. 

Cserbasa, helyesebben cseri hasi, így nevez- 
ték a hódoltság idejében a szpáhik egyik tisztjét, 
aki rangban az alajbég után következett. Körül- 
belül a lovas-százados rangjának megfelelő állás 
volt. 

Cserbei, kisk. Hunyad vm. vajdahunyadi j.-ban, 
(1910) 564 oláh lak., kincstári erdővédállomás ; 
u. p. ós u. t. Vajdahunyad. 1874-ben a C.-i erdő- 
ben értékes kincslelet került napfényre. V. ö. Ar- 
chaeológiai Értesítő 1875. évf . ; Ortvay Tivadar, 
Erdélyi Múzeum 1874. évf. 8.; Téglás G., Az erdélyi 
medence őstörténelméhez (Kolozsvár 1887). 

Cserbenye (azelőtt: Cserbia), kisk. Hunyad 
vm. marosillyei j.-ban, (1910) 384 oláh lak. ; u. p. 
és u. t. Zám. 

Cserbu^ Búcsúmhoz tartozó községrész Alsó- 
Fehér vm. verespataki j.-ban, a Detunáta köze- 
lében, (1900) 576 oláh lak. ; u. p. Bucsum, u. t. 
Abrudbánya. 

Cséres (azelőtt : Gsircs), kisk. Sáros vm. felső- 
tárczai j.-ban, (1910) 817 rutén és német lak., vas- 
úti megálló ; postahivatal, u. t. Orló. 

Cserdi, kisk. Baranya vm. szentlőrinczi j.-ban, 
(1910) 344 magyar lak., vasúti megálló, u. p. és 
u. t. Bükkösd. 



Cserdin, járási székhely Perm orosz kormány- 
zóságban, a Kolva ós Visera összefolyásánál, 
3662 lak., vizi jármüvek építésével és az É.-ra 
fekvő Pecsora menti kereskedelemmel. 1472-ben 
említik először okiratilag. 

Csere, az olyan kétoldalú szerződés, melyben a 
szerződő felek vagyontárgyaknak — árúknak — 
ellenértékképen való kölcsönös átruházására kö- 
telezik magukat, ellentétben az adásvételi szerző- 
déssel, amelynél az egyik fél, az eladó, az általa 
átruházott árú ellenértékét egészben vagy lega- 
lább túlnyomó részben nem más árúban, hanem 
pénzben kapja. Az ebből folyó eltérésektől el- 
tekinfrv'e, lényegileg azonos szabályok nyernek 
alkalmazást mindkét szerződésre, illetőleg az 
abból felmerülő kérdésekre nézve. L. Cserekeres- 
kedés. 

Csere János, 1. Apáczai Cseri János. 

Cserebogarak, gyűjtőneve a fedelesszámyúak 
— bogarak — (Coleoptera) rendjébe, a lemezes- 
csápúak (Lamellicornia) családjába tartozó több 
vovan\emnek:Melolontha¥ah., Polyphylla Harr., 
Anomala Sam., Ithizolrog\t,s Latr. Legismertebb 
a közönséges cserebogár (Melolontha vulgáris 
Fab.), csápja lOízű, bunkóban végződő, mit hímnél 
7 nagyobb, nősténynél 6 kisebb lemez alkot ; a 
polroli hegyes csúcsban végződik, mely a szárny- 
fedő alól kiáll; a szárnyfedőkön 5 hosszanti 
barázda van ; a lábak 2 egyforma karomban vég- 
ződnek, tövükön m('g egy erős foggal; a színe 
fényes fekete, a fej, a szárnyfedők és lábak vörös- 
barnák, a tor sötétebb, majdnem fekete. A fejlett 
cserebogár rendesen a vidék éghajlati és időjárási 
viszonyai szerint áprihs végétől jún. elejéig lát- 
ható. Inkább éjjeli állat. Főleg a cser-, a tölgy- ' 
és jávorfákat lepik el, kertekben első sorban a 
cseresznye- és szilvafák leveleit legelik le. Éjjel 
párosodnak s néhány nap múlva a nőstény míve- 
leti vagy réti talajba, 15—20 cm. mélyre fúrja 
magát és ott 15—30 petét rak. Utána a nőstény 
elhal. A petéből 4—6 hét múlva kikelnek a lárvák, 
az ú. n. pajorok v. csimaszok s első évükben 
egymáshoz közel maradnak, televényes földből 
élnek. Később esznek már zsenge gyökereket is. 
Tél közeledtével mélyebbre húzódnak, tavasszal 
ismét feljebb kerülnek a földben. A 2. évben még 
több kárt okoznak, a legnagyobbat pedig a 2. 
telelés után a 3. nyárban. (!)s8zel a pajorok több- 
szörös vedlésen átmenve teljesen kifejlődnek, s 
ekkor a talajba jó mélyre, 1 m.-re is húzódnak, 
simafalu üreget készítenek s ott bábbá lesznek, 
illetve bogárrá. A pajorok húsosak, görbült tes- 
tüek, ráncos bőrűek ; gyéren szőrözöttek ; a fej 
csupasz, szarunemű ; szemük nincs. A teljesen 
kinőtt pajor 40 mm. hosszú és 10—11 mm. széles. 
A báb 26—28 mm. nagy, sárgásbarna. Július 
végén, augusztus elején a bábokból kikél a bogár, 
de a szabadba csak a jövő év tavaszán jön. Álta- 
lában 3, a zordonabb vidékeken 4 évig tart a 
cserebogár élete a petétől kezdve addig, míg maga 
is petéket rak. Közeli rokona a vörös^iyakú csere- 
bogár (Melolontha hippocastani Fab.) Valamivel 
kisebb.Gyakran a közönséges cserebogárral együt- 
tesen jön elő, mégis ritkább ; kivált magasabb 
fekvésű vidékeken honos. Potroha végének csúcsa 
rövidebb, függélyesebb állású s gyorsan vékonyo- 



Cserebogár-olaj 



— 59 



Cseremisz 



dik ; feje és tora vöröses ; lábai feketék. Pajor- 
jának alakja és életmódja, mint a közönséges 
cserebogáré. A kallócserebogár vagy csapó- 
cserebogár (Polyphi/lla fullo L.) testhossza 34 
mm. ; stórnyfedője f ényesbarnásan v. feketén tar- 
kázott ; fején két fehéres vonal húzódik végig ; 
torkán apró szőrök vannak ,• hasa hamvas színű. 
Május végén és júniusban röpül. Lárva ja a csere- 
bogár pajorjához hasonlít, de annál sokkal na- 
gyobb, 8 cm. hosszú és 1 cm. vastag. Kiválóan a 
homokos talajú ^•idékeken tenyészik, igen sok van 
Pest vmegyében. A kifejlett bogár a fák és cser- 
jék leveleit rágja, míg pajorjai a takarmánynö- 
vénj-ek s az akácfa-csemeték gj' ökereiben tesznek 
károkat. L. még Sárga cserebogarak (Rhizo- 
trogus) és 2^ld cserebogarak (Anomala). 

Cserebogár-olaj, ügy nyerjük, ha a csereboga- 
rakat lefoiTázás után kilyuggatott fenekű fazékba 
tesszük, ezt egy másik felfogó fazékra állítjuk 
s a felső fazekat jól befödve, mindkettőt 5—6 
óráig meleg helyre, pl. kenyérsütés után a kemen- 
cébe helyezzük. Ezen idő alatt a cserebogárból 
kiváló olaj az alsó fazékba lecsepeg. Az így nyer- 
hető olajat kenésre, világításra lehet használni. 
E körülményes olajnyerés helyett célszerűbb a 
leforrázott cserebogarakból baromfleleséget v. 
komposzttrágyát készíteni. 

Cserebogár- takarmány, leginkább tyúkoknak 
szokás adni, amelyek az élő cserebogarat is szí- 
N^esen eszik, nagyobb mennyiségben azonban le- 
forrázott állapotban etetik. Disznókkal is feletet- 
hető, de sohasem egymagában, hanem leforrázott 
állapotban burgonyával vagj' répaszelettcl ke- 
verve. Igen fehérjedús takarmány, amelyben 
57-6»,ű nyers fehérje, illetőleg 39o,'o emósztiiető 
fehérje v;in. Keményítőértéke 52-9<';o. 

Cserebomlás, a kémiai átalakulások egyik leg- 
gyakoribb és legfontosabb alakja. C^on azon 
kémia'i változásokat értjük, melyek során két v. 
több test úgy hat egymásra, hogj' bizonyos alkat- 
részek kicserélődése után ugyanannyi új test ke- 
letkezik, mint amennyi egjTnásra hatott. A C. 
eredményét két szabály, a minőségi és mennyi- 
ségi szabály ismerete alapján könnyen eldönthet- 
jük. Minőségi szabály : C.-kor a hasonló jellemű 
gyökök cserélnek egjTnással helyet ; vagyis po- 
zitív gyök a pozitív gyökkel, negatív gj'ök a ne- 
gatív gyekkel. Mennyiségi szabály : az egymás- 
sal helyet cserélő gyökök vegj'értékeinek egymás- 
sal eg^-enlóknek kell lenniök. Egy egj^regyér- 
tékú gyök másik egy^-egyértéküvel, kéWegyér- 
tékü gjök másik kétveg>'értéküvel, vagyakét 
©gyvegyértékű gyökkel cserél helyet, s. i. t. C. 
példáiul álljanak itt a következők : 

+ - +- +- +- 
AgNO, + NaCl = AgCl -f NaNO, 

+ -\ +- +- 

2Bi{N0,), + 3Xa,S = Bi,S, + 6NaNo, 

Csereertek, 1. Érték. 

Cserefalva, kisk. Maros-Torda vm. marosi alsó 
j.-ban, (1910) 380 m^yar lak,, u. p. és u. t. Maros- 
vásárhely. 

Cseregazdasig, 1. Cserékereskedés. 

Cseregyermek, 1. Tanulók kicserélése. 

Cserehát, Abauj-Toma vmegye Ny.-i részében 
elterülő az a hullámos dombvidék, mely a Hernád 



völgyétől a Bodva völgyéig elterül s Borsod vár- 
megye ÉK.-i részébe is átnjnilik. Legnagyobb ma- 
gassága 312 m. Sűi-ün lakott; jó bort terem. 
(Szendró-Forrói hegycsoportnak is nevezik.) 

Cserei, l. Cserey. 

Cserekereskedes. Fejletlen gazdasági viszo- 
nyok között, midőn az árú forgalmát még nem 
segítette elő a pénz és számos pénzhelyettesítő 
fizető eszköz, a termelők árúfeleslegeiket egy- 
más közt közvetlenüljcserélték ki. Igen természe- 
tes, hogy ennek a kereskedelemnek, mely néhol 
még ma is megtalálható, rendkívüli nehézségei 
voltak. így, hogy a cserélő felek nem találtok 
mindig egjTnásra, mert ellentétes érdekeknek 
kellett találkozniuk, hogy a csere létrejöhessen; 
a csere tárgj'át képező árúk értéke nehezen volt 
megállapítható : az árúk nem voltak értékükkel 
arányosan oszthatók s így egy árút nem lehetett 
több más árúra becserélni. Éppen ezek a nehéz- 
ségek vezették rá az emberiséget a pénz szüksé- 
ges voltára ; amikor oly általános csereeszközt 
kerestek, melyet mindenki elfogad, mely kis 
mennj-iségben nag>- értéket képvisel, mely ér- 
tékével arányosan osztható, melynek nagy az 
ellenálló képessége a fizikai és vegyi hatások- 
kal szemben, melynek mindenütt van becse és 
melynek mindenütt és mindenkor lehetőleg ál- 
landó az értéke. 

Csereklye, így nevezik a székelyek a fenyve- 
sek tűit és ágacskáit, melj'eket almozásra szok- 
tak használni. 

Cseremisz, finn nép, más néven mari, a közép 
Volga mentén, a kazáni vagyis a vjatkai kor- 
mánjzóságokban, a votjákok és csuvaszok szom- 
szédságában. Egyes telepek vannak Szimbirszk- 
ben és Nizsnij-Novgorodban is. A Volga jobbpart- 
ján lakókat az oroszok hegyi (gomí ja), a balpar- 
tiakat mezei (lugovija) C-nek nevezik s a két ág 
tájszólásilag is különbözik egymástól. A mari nép 
a XI — XII. sz.-ban messze kiterjedt nyugat felé, a 
felső Volga mindkét partján a KI jazma" és Kosz- 
troma mentén, a régi rosztoví fejedelemségben 
(V. ö. Ouvaro/f, Étude sur les peuples primitifs de 
la Russie. Les Mériens. Szt. -Pétervár 1875), de a 
krivicsek előnyomulása következtében beolvasz- 
tattak, részint mai hazájukba, a régi bolgár földre 
szoríttattak. Már Jomandes enüíti a «Sremiscans» 
népet 8 később a kozároknak adózó népek közt 
találjuk a cseremiszeket. A XIII. sz.-ban a tetárok 
alattvalói lettek, a kazáni khánság hanj'atlása 
alatt pedig az oroszok hódították meg. Számuk 
körülbelül 300.000 főre tehető. Középtermetű, 
szőkés-vereses-bama bátor nép, melynek meg- 
fékezése a XVn. században sok gondot okozott 
az oroszoknak. A régebbi időben az egész C. föl- 
det erdőségek borították ; a C. ma is nagyon ked- 
veli a fát s a háza elé nem mulaszt el tölgyeket és 
hársfákat ültetni. A falvak nem nagjok, több- 
nyire 5 — 20 háztartásra oszlanak s rendesen egy 
nemzetséget alkotnak. A földmívelés el van ter- 
jedve náluk, mindamellett a vadászat és méhte- 
nyésztés a legkedveltebb foglalkozásuk. A hegyi 
C. viselete hasonló az orosz parasztokéhoz, a mező- 
ségiek azonban megőrizték a régi viseletet: fe- 
hér vagy szürke kaftánt, hímzett inget; csiz- 
mát csak a gazdagabbak viselnek, míg a szegé* 



Cseremisz nyelv 



— 60 — 



Cserepes növények 



nyék lábbelije fekete vagy fehér posztó-harisnya, 
melyet zsinórral kötöznek a lábhoz. A nők vi- 
selete hasonló a férfiakéhoz. A kereszténység 
csak külsőleg van náluk elterjedve. Ős vallásuk- 
ban a parszizmus erős nyomai észlelhetők. Két 
föistent imádtak, egy jót, lumo-t, a világ terem- 
tőjét és kormányzóját, s a rossz kútfejét, Kere- 
met-et, kitől nagyon félnek s mindkettőnek áldoz- 
nak. Kívülök egész sereg kisebb istent és szellemet 
tisztelnek. V. ö. Boskoschny H., Die Wolga und 
ihre Zuflüsse (Leipzig 1887). Nyelvtanukat Cas- 
trén irta meg : Elemen ta grammatieae tschere- 
íjiissae. Ezenkívül 1883 óta számos közlemény a 
finn-ugor társaság folyóiratában (Helsingfors). 

Cseremisz nyelv, a finn-ugor nyelvek közé tar- 
tozik (tehát rokona a magyar nyelvnek), még pe- 
dig a finn, mordvin és lapp nyelvekkel együtt az 
ugor nyelveknek nyugati ágához (míg a magyar 
a keletihez) tartozik. A török- tatár nyelvek hatá- 
sának még sokkal inkább ki volt téve, mint a 
magyar. A C-nek ismertetései közül legfontosab- 
bak: Versucheiner Gramm, dertscheremissischen 
Sprache von F. J. Wiedemann (Reved 1847) ; Bu- 
denz József, C tanulmányok (a Nyelvtudományi 
Közlemények III., IV. k.-ben. Pest 1864—65); 
Budenz J., Erdei és hegyi cseremisz szótár (u. o. 
1866); Szilasi M., Voeabularium ceremissicum, 
Genetz A. közreműködésével (Budapest 1901); 
Beké Ödön, Cseremisz nyelvtan, Nyelvtudományi 
Közlemények 1910—11. 

Cseremos, a Pruth jobboldali mellékfolyója. 
Az Erdős Kárpátokban ered két ágból ; Galicia 
és Bukovina határfolyója. Hossza 172 km. 

Cserencsény, kisk. Gömör és Kishont vm. ri- 
maszombati j.-ban, (1910) 296 tót és magyar lak., 
vasúti megálló, u. p. és u. t. Rimaszombat. 

Cserencsócz, kisk. Zala vm., most Cserföld (l.o.). 

Cserénfa, kisk. Somogy vm. kaposvári j.-ban, 
(1910) 560 magyar lak., u. p. és u. t. Szentbalázs. 

Cserény, fakeretbe foglalt, tisztított fűz- vagy 
mogyoróvesszőböl készített fonadék, amelyen a 
gyümölcsöt szárítják vagy aszalják. Némely vi- 
déken C. alatt vesszőből font kerítést is értenek. 
A C.-nyel egyértelmű a lésza is. 

Cserény, kisk. Zólyom vm. beszterezebányai 
j.-ban, (1910) 208 tót lak., u.p. Felsőmicsinye, u. t. 
Beszterczebánya. 

Cserenye, kisk. Bars vm. oszlányi j.-ban, (i9io) 
905 tót lak., u. p. és u. t. Oszlány. 

Cserényépítő madarak (Ghlamydoderinae, 
állat), a paradicsommadár-félék (Paradiseidae) 
családjának egyik alcsaládja, melynek 10 faja él 
Ausztráliában. Jellemző az a tulajdonságuk, hogy 
költés idején csigaszerű vagy cserény szerű épít- 
ményeket készítenek. Ide tartoznak a selyem- 
madarak (Chlamydodera). L. Paradicsom-ma- 
darak. 

Cserényi {alsó-balázs falvi) , régi doboka vár- 
megyei család, melyből C. István 1540— 66-ig ta- 
nácsos és dobokavmegy ei főispán volt. Básta idejé- 
ben négy C. harcolt Székely Mózes zászlói alatt, 
ú. m. : Márton, Balázs, István és László; az utóbbi 
1603. Brassónál esett el. C. Farkas 1610— 30-ig 
belső szolnokvmegyeifőispán,1611. Forgách Zsig- 
monddal alkudozik Báthory Gábor ellen, de csak- 
hamar visszatért a fejedelem hűségére ; 1615. ta- 



nácsos, 1616. Kamuthyval együtt Deésnél meg- 
verte a Gombos-féle had Sarmasághy által veze- 
tett csapatát. 1624-ben portai követ, 1628. ugyan- 
csak követségben járt II. Ferdinándnál ; Bethlen 
István rövid ideig tartó uralma alatt tanácsos ; 
ő kisérte ki Brandenburgi Katalint Erdélyből. 
Kemény János becsületes és olvasott, értelmes 
embernek mondja (Lázár M., Erdély főispánjai 
162.). C. György 1715— 24-ig dobokai alispán. 

Cserényvesszö, oly egyenes, hosszú, mellékes 
elágazás nélküli vessző, mely cserényfonásra al- 
kalmas. C-t leginkább a cserjék és legjobbat a 
veresgyűrű s a som szolgáltatnak. 

Cserép. C-nek mondják általában a mázatlan, 
égetett agyagárukat és a fedőtéglát. A fazekas 
C-nek mondja az agyagedény testét, megkülön- 
böztetésül az edény mázától. 

Cserép József, tanár ós író, szül. 1858 dec. 23, 
Kiskunfélegyházán. Tanulmányait Budapesten 
végezte, aztán több helyütt tanárkodptt, 1906. 
pedig a tanárképző-intézeti gyakorló főgimná- 
ziumhoz nevezték ki. 1898. a budapesti egyetemen 
magántanári képesítést nyert. Művei közül emlí- 
tendők: Sallustius történetírása (1883); Ver- 
gilius alvilága (1887); Bómai régiségek (1888), 
azóta több kiadásban; Zrinyiászunk lasso és 
Vergilüis világításában (1889); Római iro- 
dalomtörténet (1896). Igen behatóan foglalkozott 
C Sallustius Crispus életviszonyaival és mun- 
káival; egész sorozat tanulmányt írt róla az 
Egy. Phil. Közlönyben. Fordításában megje- 
lentek : C. Sallustius Crispus összes munkái 
(1910, Akad.). Több latin és görög nyelvi tan- 
könyvet is írt s magyarázatokkal kiadta Cicero, 
több beszédét, Vergilius Aeneisének részleteit, 
P. Ovidius Naso műveiből szemelvényeket. 

Cserépalja (azelőtt : Czrepaja), nagyk. Toron- 
tál vm. antalfalvi j.-ban, (1910) 4947 szerb lak. ; 
vasúti állomás, távbeszélő, posta- és táviróhivatal. 

Cserepár, gúnyneve, különösen az abszolutiz- 
mus alatt, a volt határőrvidéki katonának. 

Cserepes, cserépedénykészítö, több tájszólás 
szerint cserepezőt (1. 0.) is jelent. 

Cserepes (azelőtt: Pongyelok), kisk. Gömör és 
Kishont vm. rimaszombati j.-ban, (1910) 425 tót és 
magyar lak., u. p. Nagyszuha, u. t. Poltár. 

Cserepes föld v. megcserepesedett föld alatt 
az esőzés után a felületén megkérgesedett földet 
értjük. A cserepesedés a meszes és agyagos ta- 
lajokon fordul elő s azzal a kárral jár, hogy az 
elvetett mag nem bír a kérgen áttörni s elfullad 
alatta. Az ilyen megcserepesedett földet rovát- 
kos vagy szeges hengerrel vagy éles tövisboro- 
nával lehet felporhanyítani. 

Cserepes gerebengomba (növ.), a Phaeodon 
imbricatus (L.) Scliröter. L. Gerebengomba. 

Cserepesmunka, egy épület fedelének cserép- 
zsindellyel való befedése. 

Cserepes növények, virágcserepekben díszül 
ápolt növények, gyakran szobai v. teremvirágok, 
mint a Pelargoniumok, Fuchsiák, Hortensiák, 
viola, a pompás szegfű, kaktuszok, Primulák, ba- 
zsalikom, Cineraria, kum'épa, orchisok, jacintu- 
sok, Gesneria, Gloxinia, Achimenes. A C-hez 
nem ritkán pálmák és fás növények is sorakoz- 
nak, mint a citrom és narancs, mirtusz, rozma- 



Cserepező 



- 61 



Cser-erdo 



ring, oleander, gi'ánátalma, Eriea stb. Ujabban 
általánosan terjed az ablakoknak és az erkélyek- 
nek C.-kel való díszítése. 

Cserepező, a házak tetejét cseréplemezekkel 
f edó kézműves ; képesítéshez van kötv'e ; az 
1900-iki népszámlálás szerint a Magyar biroda- 
lomban 613 C. -mester volt, 1049 segéddel és 139 
inassal. 

Cserépfalu, nagyk. Borsod vm. egri j.-ban, 
(1910) 2109 magyar lak., mészégetés, u. t. Mező- 
kövesd, u. p. Bogács. Hatályában hamuvedrek ke- 
rtíltek felszínre. 

Cserépfedél. Fa-zsindelyezés módjára, égetett 
agyag-cserepek alkalmazásával készül. Tűzbiz- 
tos tetőfedés. A tetósík hajlása 30—45" lehet. 
Az egyes cserepeket legtöbbnyire lécezésre ag- 
gatják, csak meredekebb tetőknél (pL torony te tők- 





1. ábra. B^szerD cserépfedél. 2. ábra. Kettős cserépfedél. 

nél) szegezik alsó deszkaborításra. A cserepek 
alakjai szerint van közönséges C, hullámos C. 
hornyolt G. és öblös vagy kupás C (olasz fedél). A 
közönséges C.a.(^sevel^ezés módja szerint lehet egy- 
szerű C. (1. ábra), melynél a cserepek mintegy 
Vg-nyira födik csak egy- 
mást s a léc távolság 
(tengelytől tengelyig) 
'f^-2Q cm.; kettős C. (3. 
íhra), melynél a csere- 
pek körtQbelől 7s-Dyira 
födik egymást s a léctá- 

ibra. Koroaa-cserépfedél. VOlság 13—14 cm. : a 

korona-cserépfedél (3. 
ábra), melynél minden lécen két sor cserép 
fekszik kötésben ; léctávolság körülbelül 24 cm. 
A hullámos C-nek cserépzsindelyei -'^- alaknak 
és a szélek a födésnél egymást borítják (4. ábra) ; 
a hornijoU G. cserepei szintén lapos cserepek, de 





4. ábra. Hallámos cserépfedél. 

szélükön homynk segítségével kapaszkodnak 
egymásba ; az öblös vagy Mpos G. v. olaszfedél 
kétféle lehet : vagy csupa félkörben hajlított, fö- 
lül keskenyebb, alul szélesebb öblös cserepekből 
áll, melyeket váltakozva, egyszer homorú, egy- 



szer domború oldalukkal felül raknak le, v. antik 
módra lapos és öblös cserepekből áll, a laposak fel- 
álló szélekkel, melj^eket az öblös cserepek fednek. 
A tető gerinceit ktüön gerinccserepekkel, a vá- 
pákat cinkbádoggal fedjük. A cserepeket, a felső 
szélükön kiálló orral,egy szerűen a lécezésre aggaf- 
hat ják, a legfelső és legalsó rétegeket azonban va- 
kolatágyba fektetik. A szárazon egymásra fek- 
tetett cserepek hézagai között a szél befújja a 
havat, s így célszerű a cseréptetőt alulról tehén- 
szőrös vakolattal kikenni. A fedélnek mindkét át- 
ellenes síkját egyszerre kell befedni, különben a 
két oldal nem volna egyensúlyban és a fedélszék 
szarufái helyükből kinyomatnának. 
Cserépkályha, 1. Kályhagyártás. 
Csereporzás (növ.) a. m. idegen beporzás, l. 
Beporzás. 

Cserepovec, járási székhely Novgorod orosz 
kormányzóságban, a Szentpétervár — vologdai 
vasút mellett, (i9oo) 6783 lak., élénk hajóforga- 
lommal, látogatott országos vásárral, halászattal. 
C. járásban sok a szegkovács (háziipar). 

Cseréptégla, a német Dachziegel fordítása, 
helyesebbea röviden cserép, fedélcserép v. cserép- 
zsindely, 1. Téglagyártás és Gserépfedél- 

Cserépváralja, kisk. Borsod vm. egri j.-ban, 
(1910) 813 magyar lak.,u. p. Tárd, u. t. Alsóábrány. 
A hg. Koburg-f éle uradalom feje, törzs juhászattal. 
Közelében Cserépvár romjaival. 1431. Ciliéi Bor- 
bála királyné Rozgonyi Ists^ánnak adta zálogba, 
1453. Pohárnok Ists'áné, 1458. Rozgonyi Sebes- 
tyén kapta meg Mátyás kii"álytól, a csehek elleni 
győzelmei jutalmául. A Rozgonyiakról a Bátho- 
ryakra szállott, kik közül András tárnokmester 
nyerte m^ n. Lajostól. Eger eleste után parancs- 
noka, Bessini Mihály megfutott s így a vár török 
kézre került. Utoljára II. Rákóczi Ferenc korá- 
ban szerepel e másodrendű várda. Róla nevezték 
el a Koburg hercegek egyik uradalmát. 

Cser-erdő v. cserüzem. Cserhéj (1. o.) előállí- 
tása céljából legtöbbnyire a tölgyerdőt használ- 
ják, melyet e végből 15—20 éves sarj-erdőüzem- 
ben kezelnek, mert a fák kérge e korban tartal- 
maz aránylag legtöbb, t. i. 10— 20o,o csersavat. 
A hazánkban előforduló tölgj'fajok közül azon- 
ban csak a kocsányos és kocsánytalan 
tölgy nyújt használható kérget, míg a 
többi tölgjífaj 8 ezek között a csertölgy 
is, erre alkalmatlan. A C-t akkor vágják 
le, mikor tavasszal a nedvforgás már 
megindult, mert ez időben válik el legjob- 
ban a héja a fától és csersavtartalma is 
legnagyobb. A ledöntött fákat fakalapács- 
csal vagy könnyű balta fokával megvere- 
getik, kopogtatják a végből, hogy a héj 
lehetőleg egy darabban váljék le a fáról. 
A lehántott kérget azután szárítás céljá- 
:, ból rakásokra (1. az 1. ábrát) állítják fel, 
hogy a levegő hozzáférhessen, v. pedig 
keresztbevert karókból készített bakokra 
(1. a 2. ábrát) fektetik, és ha a száradás 
a kellő fokot elérte, kévékbe kötik, mely álla- 
potban kereskedésbe kerül. Kívánatos, hogy a 
héj száradása gyorsan és minél kevesebb meg- 
ázás mellett menjen végbe. Helytelen szárítási 
mód, vagy tartós nedves idő beállta penészfolto- 



Cseres — 62 

kat idéz elő a kérgen, mi a csersavtartalmat 
csökkenti s a héj árát leszállítja. Néhol, kivált 
Franciaországban, a kérget az álló fákról is le- 
hántják, oly módon, hogy a héj a törzs felső ré- 
széről le nem választva, a fán lógva maradjon s 



Cseresznyefa 





2. ábra. Kéregbak. 



1. ábra. Kéregrakás. 

így megszáradjon. Szelid éghajlatú vidéken, ked- 
vező fekvésben pl. déli lejtőn nőtt kéreg flatal fák 
héja, mely még nem szakadékos, hanem sima, 
mely állapotában tükörkéregnek hívják ; a törzs 
derekáról, nem pedig csúcsáról vagy aljáról szár- 
mazó héj érté- 
kesebb, miért is 
jobb áron ílzetik, 
mint az olyant, 
mely nem ily 
elsőrendű minő- 
ségű. Hazai vi- 
szonyokból ere- 
dő adatképen le- 
gyen itt tájé- 
koztatás céljából felemlítve, hogy egy kat. hold 
C. több évi átlagban 15—20 éves kor mellett 
40—80 űrköbméter hántott fát (ú. n. vargafa) 
szolgáltat. Egy űrméter hántott fa után nagy át- 
lagban 75 kg. cserkéreg számítható. V. ö. Szécsi, 
Az erdőhasználattan kézikönyve (Budapest 1884) ; 
Jentsch, Der deutsche Bichen-Schalwald und 
seine Zukunft (Berlin 1899). 

Cseres (azelőtt : Duhova), kisk. Sáros vm. 
makoviczai j.-ban, (1910) 52.5 rutén lak., u. p. 
Felsőodor, u. t. Alsópagony. 

Cserese, kisk. Szilágy vm.-ben, most Szilágy- 
cseres (1. 0.). 

Cseresnyés, kisk. Zala vm. csáktornyai j.-ban, 
(1910) 352 horvát lak., u. p. Miksavár, u. t. Csák- 
tornya. 

Cseresnyésboncz, Alsóapsához tartozó telep 
Máramaros vm. szigeti j.-ban, (1900) 388 lak. 

Cserestemes, kisk. Krassó-Szörény vm. temesi 
j.-ban, (1910) 932 oláh és egyéb nyelvű lak., u. p. 
és u. t. Gavosdia. 
Csereszerződés, 1. Csere. 
Cseresznye (döv.), a cseresznyefa (1. 0.) gyümöl- 
cse. A csonthéjas termésű gyűmölcsnemek egyike 
(1. Prunus), a Rózsafélék családjából. A termesz- 
tett C-k ettől a főfajtól származnak : édes C. 
(Prunus Avium L.), mely Európában el van va- 
dulva, valószínűleg Kis-Ázsiában honos ; ez az 
őse a mi szív- és ropogós C.-énknek. A C.-f a már az 
ókorban ismeretes volt mint gytimölcsfa, mert már 
Theophrastus, Plinius és mások említik. Lucul- 
lus a 7.3-ik évben Kr.e.Kerasus városból (Pontus) 
vitte Rómába. A termesztett C-k és meggyek po- 
mológiai rendszerbe sorozását Lucas állapította 
meg legújabban, aki a Truchsess-fóle 10 osztályú 
csoportosítást még két osztállyal megtoldotta. 
A Truchsess-Lucas-féle C-rendszernek az átné- 
zetes csoportosítása a következő : I. Édes-G.-k. 



1. osztály : fekete szív-C-k ; 2. osztály : fekete 
ropogós-C-k ; 3. osztály : tarka szív-C.-k ; 4. osz- 
tály : tarka ropogós C-k ; 5. osztály : sárga s;:ív- 
C-k ; 6. osztály : sárga ropogós C-k. II— III. Édes 
és savanyú meggyek{7— 10. osztály). IV. Hibridek 
(fajvegytilókek). 11. osztály: félvér C-k vagy 
hibrid-C.-k, a termetük C-szerű, a gyümölcs 
pedig meggyszerű ; 12. osztály : fél-meggyek 
vagy hibrid-meggyek, a termetük meggyszerű, 
a gyümölcsük pedig C.-szerű. A hazánkban ter- 
mesztésre legérdemesebb cseresznye és meggyfaj- 
tákat színes képmellékletünkhol ismerlieti meg az 
olvasó. A C-ket oltással is, de leginkább szem- 
zéssel nemesítik, madár-C-alanyokon. Alacsony- 
törzsü és gyengébb koronájú fákat ellenben saj- 
meggyre (Prunus Mahaleb L.) avagy hidegebb 
égalj alatt a meggyre való szemzéssel kapunk. 

A cseresznye túlérve nehezebben emészthető. 
Befőzésre a keményebb fajtát s puhulása előtt szo- 
kás választani, pálinkát (a sajmeggy dalmát vál- 
fajából maraszkinót) és ecetet is főznek belőle, meg- 
aszalni a legérettebbet szokás. Ha a cseresznyét 
csonthója nélkül aszalják meg, cseresznyemazsola 
a neve. Magvából kövér olajat sajtolnak; a mag 
amigdalin-tartabnú, összetörve, megvizesitve és 
desztillálva keserű mandola-olaj- és kéksav-tar- 
talmú desztillátum lesz belőle s keserű mandola 
helyett használják. 

Cseresznyebor, 1. Gyümölcsbor. 

Cseresznyeéter, 1 sr. kloroform, 3 sr. ecet- 
éter, 50 sr. szesz és 3 sr. benzoesavetileszter 
elegye. Likörök készítésére és cukrászi célokra 
használják. 

Cseresznyefa (növ.; 1. a színes képmellékletet}, 
mint Gerasus Tourn. önálló génusz volt, most 
azonban ugyanilyen névvel a Frunus L. (Rosa- 
ceae) algénusza. Fajai fák vagy cserjék osz- 
tatlan elliptikus, fürészes levelekkel, a lombbal 
együtt vagy valamivel előbb nyíló, hosszú- 
nyeles, páronként álló vagy egyszerű ernyő 
vagy emyőszerű fürtvirágzattal, gömbölyű, nem 
deres, sima és barázdátlan gyümölccsel, sima és 
gömbölyded csonthéjjal. Ebbe az algénuszba tai- 
tozó fajok közül a Frunus avium L. (G. dulcis 
Gíirtn.) a közismert igazi v. édes G. ; a Fnimis 
cerasus L. a közismert meggy, (1. 0.) ; a Frunus 
puddum Roxb. Kelet- India É.-i részén honos 
díszfa ; a keletázsiai Frunus tomentosa Thnbg 2 
m. magas, nálunk csak dísznek ültetett cserje, 
gyümölcse 1 cm. hosszú, molyhos, hazájában 
eszik és vérhas ellen használják ; a Frunus ma- 
haleb L. (sajmeggy) cserje vagy faalakú, levele 
kicsi, tojásalakú v, kerekded, torapán fürészes, 
virágzata felálló, csaknem sátorozó, fehérvü"ágú 
fürt. Borsónagyságú gyümölcse fanyar. Fája kel- 
lemes illatú ; pipaszárat, szipkát, sétapálcát, 
esernyőnyelet és egyéb apró tárgyakat készíte- 
nek egy illatos kérgU válfajából ; nálunk főleg a 
melegebb vidékeken honos. Az igazi C egész 
15—18 m. magas, 1—1 V4 m. átmérős fa; levele 
hosszas, durván fürészes, kihegyezett és visszája 
főleg flatal korban szőrös. Áprilisban és május- 
ban virít, virága fehér, s mindig a másodéves 
ágon jelentkezik. Európai fa, erdőinkben vadon 
terem ; 1150 m.-ig felhat a hegyekre, egész a 
jegenye-fenyőfa övébe (vad vagy erdei G). A 



CSERESZNYÉK. 




"^ ^ 



I. Najíy Uobet. — 2. Hedelllnpi óiiás. —a. Hándi üveg-megíjy. — 4. Kobiir^i májusi- — á. tilocker óri.is. 
6. Spanyol üves-meg^y. — 7. Hortenzia királyoü. — 8. Kései amai-ella. — 9. Ostheimi niefri^y. — 10. Bada- 
csonyi óriás. — 11. Cserízegi mézes. — 12. Kelíete ropogós. — 13. Nagy hercegnő. — 14. Korkoványi. 

15. Disznódi íliszeres. 

• CsereífiM/e/an cikkhez. "évai nagy lexikona 



Cseresznyefa — 63 — 

vad C. gyümölcse piros, apróbb szemű és véko- 
nyabb húsú; a termesztetté hosszabb és na- 
gyobb. Számos kerti cseresznyefajtánk az erdei 
C. ápolásából és nemesítéséből származik, gj'ü- 
mölcséért tíltetett fajtáin kívül a tarkalevelü 
meg a teljes virágú kerti díszfa. Európában egész 
Norvégországig, Szibéria déU részén Japánban, 
É.-Amerikában és Ausztráliában is termesztik. 
Hogy erőteljes vadtőt nevelhessünk, egész érett 
gyümölcsöt kell húsostól, a sajmeggj'et pedig 
napon aszalt állapotban, de nem mélyre vetni. l7. 
még Cseresznye. 

A C. sárea vagy sárgapiros, csikóit és lán- 
L'osrajzú, számos bélsugárral, jól kifejlődött év- 
gj-úrúkkel, durva, de fénylő, meglehetős kemény, 
de nehezen hasítható, feldolgozni könnj'ű, csá vá- 
zas után a mahagonifához lesz hasonló. Asztalos-, 
esztergályos- v. műtái^yak készítésére használ- 
ják. Különösen nagy értéke van az Orsova vidé- 
ken elterjedt tarka kérgü cseresznyefajta fájának. 
Tartós boros és ecetes hordó is lesz belőle; a 
szenét is felhasználják. Törzséből némelykor 
sok cseresznye-mézgát izzad. 

Betegségrei. 

A) Kedvezőtlen életviszonyok által okozott be- 
tegségek: 1. Ághegy száradás v. csúcsszáradás. 
Abban áll, hogy az előző évi ágak hegyöktól 
kezdve száradni kezdenek ; oka valószinüleg erős 
téli fagy. 2. A gjümölcs repedezése. Oka, hogy 
osős időben a víz a cseresznye húsába bor- 
sosén vétetett fel, ettől m^dagad, feszíti a héjat, 
mely a feszítést nem tudja tóállni s megreped. 
3. Mézgafolyás. Abban áll, hogy a törzs vT egyes 
ágak bizonyos helyeiről sárga, banxa vagy vörös- 
barna ragadós folyadék folyik ki, mely néha csak 
cseppeket, máskor azonban nagj'obb csomókat 
alkotó ez tavaszi fagyok és erős csonkítások és 
sérülések folj'tán és túlságos nitrogénes trágyá- 
zás következményeként léphet fel ; okozója igen 
gyakran a Bacillus spongiosus Aderh. et Ruhl. 
nevű gomba, mely faiskolai fákat gyakran meg- 
támad. 4 Sárgaság. 5. Rák. 6. Fagydaganat. 7. 
Rothadás. 8. Gyökérrothadás. 9. Gyökérpenész. 

B) Élősködők áltnl okozott betegségek: 1. A Gno- 
monia erj^throstoma Fuek. nevű gomba, megtá- 
madván a cseresznye- v. a meggyleveleket, azo- 
kon kezdetben csak elmosódott "később azonban 
egyre jobbanfeltünősarpa/ofóo^a/okoz;alevelek 
később elbámulva összeszáradnak és összecsava- 
rodnak, de ősszel nem hullanak le, hanem horog- 
szertien meggörbült nyelükkel csüngve maradnak 
afán.A Gnomonia-gomba által megtámadott fákon 
nagyon gyakran a gyümölcs csak féloldalt fejlő- 
dik ki,& másik fele satnya marad, nem levesedik 
meg. B betegség ellen jó eredménnyel jár, ha 
• gyes nagyobb csereeznyetermeló területeken té- 
len át a fán függve maradt beteg leveleket leszedik 
es elégetik. 2. Az Exoascus Wiesneri Ráthay 
(más neve: Ex. deformans Fakl.) nevű gomba a 
fa ^ait, hajtásait és leveleit támadja meg, az 
ágak abnormisan megvastagodnak s emellett ol- 
dalágaik fészekBzert csomót alkotnak, amit a nép 
boszorkányseprőnek v. bábaseprőnek (1. o.) nevez. 
Ha a íiatal hajtásokba hatol be a gomba, akkor raj- 
tuk a levelek korán jelentkeznek, soká vörösek 



Cseresznyelégry 



maradnak (nem mint az egészségesek, melyek ha- 
mar megzöldülnek) s később felhólyagosodnak, 
megfodrosodnak, alsó lapjukon lisztnemű behin- 
tést mutatva. A betegség eUen ajánlható a fák 
erős visszametszése s a lemetszett ágak elégetése ; 
ha a visszametszés nem elég erős, a betegs^ 
egy V. két évig nem jelentkezik, de azután újra fel- 
tűnik. 3. Rozsda: a különben egészséges, zöldszinű 
leveleken sárgás, vereses, később sötétbííma foltok 
jelentkeznek, melyeket a Puceinia Cerasi Cast. 
nevű rozsdagomba okoz. 4 Lisztharmat, ellene a 
kénporozás vagy kénmájoldattal való permetezés 
használ. 5. A Monilia fructigena Pers. nevű 
gomba mind a virágot, mind a gjümölesöt tá- 
madja meg, előbbinek lehullását, utóbbinak eltor- 
zulását és fejlődésének visszamaradását okozza és 
molyhos, piszkos csomókat alkot rajta ; a m^- 
támadott gyümölcs összeaszik, még a gj'ümölcs- 
érés előtt leesik, sokszor azonban egész télen 
át a fán csüngve marad. Ellene ajánlatos kora 
tavasszal a fán maradt s a f a alatt található 
aszott gyümölcs összeszedése és elégetése, va- 
lamint a megtámadott, sái^uló levélzetü és szá- 
radni induló fás részeknek erős visszametszése és 
ifjítása. 6. A Cylindrosporíum Padi Karst. nevű 
gomba a nyár folyamában a levelek felső lapján 
vörhenyes foltokat okoz, melj^ek egyre jobban 
terjednek s a levél elszáradását vonják maguk 
után. 7. A Phyllosticta prunicola Sacc. nevű 
gomba a leveleken apró, sötétebb szegéllyel kö- 
rülvett, a Phyllosticta vulgáris Desm. pedig no^, 
szintén söt^ebb szegdlyd körülvett barna fol- 
tokat okoz. 8. A Septoria Cerasi Pass. a levele- 
ken sötétvörös, a Septoria efEusaDesm-^rt/at-any- 
vörös kerekded, száraz foltokat okoz. 9. A Cer- 
cosjMjra ceraseUa Sace. nevű gomba a leveleken 
halványbarna kerekded foltokat okoz. 10. A Clas- 
terosporium Amj'gdaleanmi Sacc. nevű gomba a 
leveleken kerek, sötétpirosan szegélyezett folto- 
kat okoz ; a 7—10 alatt említett betegségek ellen, 
ha a fákat erősen támadnák meg, a beteg levelek 
összeszedése és elégetése ajánlható. 11. A még 
fejletlen gyümölcsön a Fusicladium Cerasi Suce. 
nevű gomba bársonynemü bevonatot okoz, mely 
a gj-ümölcs kifejlését gátolja : ellene a beteg fák 
ágainak 10<» o-os vasgálicoldattal való bemázolá- 
sát ajánlják. 

Cseresznyegammi, cseresznyegyanta, cse- 
resznyemézga. gummi nostras, a cseresznye-, 
szilva-, mandula- és barackfából kicsurgó gummi, 
amelyet félgömb v. vesealakü, merev, sárgás v. 
vörösbarna színű darabokban hoznak forgalomba. 
Fő alkotórészei arabin és cerasin. Vízzel kocso- 
nyává duzzad. Kénsawal megsavanyított meleg 
(40— öO^-ú) vízben, valamint nátronlúgban vagy 
szódaoldatban, zárt edényben, sokáig áztatva, tö- 
kéletesen oldódik. Arab gummi módjára a karton- 
nyomásnál is használják. 

Cseresznyeiz, a szUvaízhez liasonló£Ui sűrűre 
befőzött cseresznye ; továbbá cukorbafött egész 
cseresznye, mely különösen Törökországban ked- 
velt csemege, de nálunk is készítik. 

Cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi L. vagy 
Trypeta cerasi L., a kétszárnyúak (Diptera) 
rendjébe tartozó légyfaj. Apró. 4—5 mm. hosszú, 
fényes fekete, nagyon közönséges légy. Akkor raj- 



Cseresznyemazsola 



64 



Cserfalu 



zik, mikor a cseresznye érni kezd. Petéit egyenkint 
tojja, ebből kel ki a közismert cseresznyekukac, 
mely ha megnőtt, kiveti magát, v. a cseresznyé- 
vel a földre hull, abba sekélyen befúródik és 
Mbbá, majd júliusban már léggyé lesz. 

Cseresznyemazsola (növ.), 1. Cseresznye. 

Cseresznyemeggy vagy édes meggy (növ., Ce 
rasus caproniana DC), a meggyfa fajtája v. in- 
kább a cseresznye és meggy faj végy ülékes szár- 
mazéka. Ága nem csüngő, mint a meggyé, 
hanem felegyenesedő, vége egyenesen szétálló. 
Levele nagyobb a meggyfáénál, gyümölcse éde- 
ses-savanjni, sötét vagy fekete-piros, a leve 
fest. Fajtái : piros, szívalakú, herceg- és musJco- 
tály-G. 

Cseresznyém ézga, 1. Gseresznyegummi. 

Cseresznyepálinka, 1. Cseresznyeszesz. 

Cseresznyeserbet, vízzel föleresztett, fűszere- 
zett és erősen cukrozott cseresznyelz, mely Török- 
országban kedvelt csemege. 

Cseresznyeszesz. A cseresznye erjesztése ál- 
tal a benne levő cukor szesszé változik át. Az 
így nyert cefre lepárolgása által nyert szeszt C- 
nek nevezik. Svájcban, Franciaországban az er- 
jedő cseresznyéhez összetört cseresznyemagot 
adnak, miáltal a pálinka keserű mandolaízt kap. 

Cseretanárok. Néhány óv óta évenkint két 
német egyetemi tanár megy Amerikába, hogy a 
Harvard- és Columbia-egyetemeken előadást tart- 
son s ugyancsak ez egyetemekről két tanár a 
berlini egyetemen tart előadást. Célja ez intéz- 
kedésnek az, hogy az amerikaiak és németek közt 
szorosabb tudományos érintkezést teremtsen. 
Hasonló cseretanárságot terveznek a műegyete- 
mek között is. 

Cseretermékenyítés (növ.) a. m. idegen bo- 
porzás eredményezte megtermékenyítés, 1. Be- 
porzás ós Megtermékenyítés. 

Cserey, 1 . Adolf, természetbúvár, szül. 1851 okt. 
28. Beszterczebányán. Mint cisztercita tanár Pé- 
csett, Baján és Székesfehérvárott, 1885. a rend- 
ből kilépve a selmeczbányai ev. lyceumban, 1894. 
a kassai, majd az egri főreáliskolában működött. 
1903. a budapesti VII. ker. főgimnázium, 1911 óta 
a II. ker. főreáliskola tanára. Kőzetelemzéseket 
közölt a Földtani Közlönyben, gazdasági és ter- 
mészetrajzi közleményeket folyóiratokban és is- 
kolai értesítőkben, több természetrajzi zseb- 
könyve jelent meg a Tudományos Zsebkönyvtár- 
ban. Főműve : ^Növényhatározó (1888, Selmecz- 
bánya, 4. kiad. 1906, Jávorka Sándor közre- 
működésével). 

2. C. Balázs. A nagyajtai Cserey-család ha- 
gyománya szerint 1396-ban Nikápolynál Zsig- 
mond király életének megmentője ; de a hagyo- 
mányt eddigelé semmiféle biztos adat sem tá- 
mogatja.V.ö. Nagy Iván, Magyarország családai 
III. 135-6. 

3. C. Elek (nagy-ajtai), jeles jogtudós, kir. táb- 
lai ülnök, szül. Rákoson 1714 júl. 14., megh. 1769. 
Előbb az erdélyi sóbányák felügyelője, majd a 
gubemiumnál titkár volt s később az erdélyi kir. 
táblához nevezték ki. Munkája : Praxis procura- 
toria ex Decreto Tripartio, approbatis compila- 
tisque Transsylvaniáé constitutionibus (Kolozsvár 
1746 és 1760). 



4. C. Farkas (nagy-ajtai, idősb), udvari taná- 
csos és előadó, az előbbinek testvéröccse, szül. 
Nagy-Ajtán 1719., megh. Bécsben 1782 dec. 9. 
Kolozsvárt tanult, 1742. bölcselettudorrá avat- 
ták, mire az erdélyi kancelláriánál vállalt hiva- 
talt. Eszes és nagy műveltségű ember volt, pályá- 
ján gyorsan emelkedett s 1761. udvari tanácsos 
és előadó lett Bécsben. Mária Terézia királyné, 
aki igen nagyra becsülte és az erdélyi ügyek- 
ben mindig kikérte tanácsát, 1777-ben a krasz- 
nai, tasnádi és zilahi uradalmakat adományozta 
neki. Hivatala mellett az irodalommal is foglal- 
kozott. Isten anyjának, szűz Máriának lorótomi 
litániában lévő nevezetek rendjén folyó dicsérete 
című munkája 1772. Bécsben és 1830. Nagy-Sze- 
benben jelent meg. Egy másik munkáját : A ma- 
gyar és székely asszonyok törvénye, fla, ifj. C. 
Farkas adta ki (Kolozsvár 1800). Kéziratban ma- 
radtak : költeményei Buda bukásáról, a mohácsi 
vészről stb. (a Nemzeti Múzeum kézirattárában) 
és egy jogi szótárt is hagyott hátra. V. ö. Szinnyei 
J., Magyar Írók. II. 287—88. 

5. C. Farkas (nagy-ajtai, ifjabb), cs. kir. ka- 
marás, őrnagy, az előbbinek íia, szül. Bécsben 
1773 okt. 28., megh. u. o. 1842 dec. 25. Mint szen- 
vedélyes botanikus, krasznai kertjében sok ritka 
plántát nevelt s a kolozsvári füvészkert fölállítá- 
sának terve is tőle ered. Igen müveit ember volt, 
Kazinczynak barátja, s levelezésben állott kora 
kitűnőségeivel. Irt a Falusi ^levelesnek módjáról 
(Nagy-Várad 1806) s egy fordított színdarabját : 
A fekete ember, egy tréfa 2 felv. (Gotter után 
f ord. Kolozsvár 1880) elöadtítk Pesten, 1811 okt. 20. 

6. C. Jánosné, 1. Zathureczky. 

7. C. Mihály (miklósvárszéki és nagyajtai), 
történetíró, előkelő székely család ivadéka, szül. 
Rákoson 1668 október 21-én, megh. nagyajtai 
magányában 1756 ápr. 22. 1686. Apaíí mindenható 
miniszterének, Teleky Mihálynak volt titkára. 
A zernyesti vesztett ütközet után 1690. Brassóba 
menekült és Thököly híve lett, de egy év múlva 
visszajött Magyarországba és hűséget esküdött 
I. Lipótnak. Előbb Gavriani ezredes, tartományi 
biztosnak, majd nagybátyjának, Apor Istvánnak 
lett titkára. Rákóczi fölkelésekor sokat szenvedett 
a kurueoktól ; jószágait fosztogatták, öt is, családját 
is elzárták. 1707— 10-ig csiki főkirálybiró, 
majd tartományi biztos és 1713. a kir. kormány- 
szék újra visszaállíttatván, brassószéki albiztossá 
lett, de a kormány sok méltatlanságot követett el 
vele és nagy anyagi károkat okozott neki. Megelé- 
gelve a közpályát, visszavonult nagyajtai magá- 
nyába és kizárólag az irodalomnak élt. Megírta 
Erdély történelmét I. Apaíi Mihálytól kezdve 
1712-ig, sok részrehajlással, de nagy készültség- 
gel és közvetetlenséggel. Munkájának eredeti kéz- 
iratát id. Szász Károly 1850. az Akadémiának 
ajándékozta. Először 1852. jelent meg a Nemzeti 
könyvtárban. Apja, C. János, a Béldi-f éle mozga- 
lomban való részessége miatt 7 évig volt a foga- 
rasi börtönben. V. ö. Szinnyei, Magyar irók élete 
és munkái II. 292—96. 

Cserfa, csertölgy (növ.), 1. Tölgyfa. 

Cseríaíu (azelőtt : Dubova), kisk. Pozsony vm. 
szenczi j.-ban, (1910) 778 tót lalc, u. p. Cseszte, u. 
t. Modor. 



Cserföld 



- 65 



Cserhántó üzem 



Cserföld (azelőtt : Gserencsócz), kisk. Zala vm. 
alsólendvai j.-ban, (i9io) 1092 vend lak., posta- 
hivatal : u. t. Bellatinez. 

Cserge, régi íróinknál s a székelyeknél itt-ott 
ma is pokrócot jelent, ktilönösen amivel takaródz- 
nak. Ló-C. a. m. lópokróc. 

Csergheő (nemestacskándi) Géza, címertani 
író, az új heraldikai iskola megalapítója Magyar- 
országon, szül. Heiligenstadtban 1841 júl. 26-án. 
1859-ben hadapród, majd hadnagy lett s részt 
vett 1859. az első, s 1866., mint főhadnagy, a má- 
sodik olasz hadjáratban.l869-ben a magy kir. test- 
ői-séghez helyezték át, 1874. százados lett a ma- 
gyar honvédségnél, 1875. a tiroli vadászokhoz 
helyezték át, hol érem- s régészeti osztályt ren- 
dezett a brixeni szemináriumi múzeumban s szfra- 
gisztikai kabinetet alapított a vorarlbergi tarto- 
mányi múzeumban. 1882;ben szolgálatonkivtili 
őrnaggyá neveztetett ki. Önállóan megjelent mű- 
vei: a Neue Siebmacher; melynek Magyaror- 
szágra vonatkozó szakasza, Der Ungarische Adél, 
külön cím alatt 28 füzetre terjed s több mint 6000 
magyar nemes család címerét tartalmazza. B 
munka pótlék-kötetét Csorna Józseffel együtt 
szerkesztette ; továbbá : Alté Grabdenkmaler aus 
üngam (Csoma Józseffel együtt) : Die erlosche- 
nen freiherrliehen Linien des Hauses Jurisic. 

Csergő('C5er90^,a Kárpátok ÉK.-i határ láncola- 
tának egyik kisebb tagja, Sáros vm.-ben a Tareza 
és Szekcsű völgye közt. Túlnyomóan erdős, ka- 
nyargós gerincét a Lucsinka vagy Litinye patak 
völgye választja el a tőle Ny.-ra eső Mincsol -hegy- 
ségtől (1. 0.), míg É. felé majdnem szakadatlanul 
megy át a Jávor (1. o.) csoportjába. Legmagasabb 
csúcsai a Lisza (1069 m.) és a C. (1053 m.). D. felé 
hosszabb ágakat bocsát Kisszeben és Uszfalu 
felé. B hegység leginkább kárpáti homokkőből 
épült fel, a Tareza felé néző lejtőkön azonban neo- 
kom pálaövből jura és neokomi mészkősziklák 
merednekfel,melyekszakadozottalakjuknálfog\'a 
nagyon elütnek a homokkő gömbölyded kúpjaitól. 

Csergő, 1. Bálint és János, 1. Kocsi Csergő. 

2. C. Htigó, író, szül. 1877. Budapesten. Itt vé- 
gezte tanulmányait is. 1906-ban államtudományi 
doktor lett. 1896 óta újságíró, előbb a Fővárosi 
Lapok, azután a Pesti Napló munkatársa. 1905- 
ben Vázsonyi VUmossal megalapította a Polgár 
c. napilapot, de egy év múlva átment a Pesti Hír- 
laphoz s azóta annak munkatársa. Irt verseket, 
tárcákat, 1906. a Vígszínházban szmre került 
A lovag úr c vígjátéka, 1907. u. o. Félszerelem 
c. színmüve. 1907-ben irodahni munkássága el- 
ismeréséül megkapta a fővárostól a 2000 K-s 
Ferenc József szépirodahni díjat. Megjelent mü- 
vei : Az utolsó felvonás (rajzok és tárcák, 1900) ; 
Versek (1904) ; A lovag úr (vígj. 1907) ; Levelek, 
amiket meg nem irunk (1910). 

Csergödör, 1. Cserzövargaság. 

Csergőaávod (azelőtt : ZavaMa), kisk. Sáros 
vm. .•^z^'kí'sői j.-ban, (1910) 84 lak. ; u. p. Temye, 
u. t. MagyaiTaszlavicza. 

Csergubacs (növ), Andricus multiplicatus Gir. 
okozta levélbozont a cserfán ; hazánkban gyakori. 

Cserhaj, 1. Gserhéj. 

Cserhalmi ("JTecAí^/réi, később Gerö Attiláné , 
írónő, szül. Budapesten 1871 szept. 12., megh. 

Rémi Nagy LexOcíma. V. fcdt. 



u. 0. 1908 ápr. 6. Tanítónői oklevelet szerzett, 
majd irodalommal kezdett foglalkozni s A fran- 
cia romanticizmus korszaka a magyar dráma- 
irodalom történetéből e. nagy monográfiája (1893) 
élénk figyelmet keltett. Főműve az Ungarischer 
Dichterwald c. költői antológiája, Bbers György 
előszavával (Deutsche Verlagsanstalt, Stuttgart 
1897), mely munka Németországban is ismere- 
tessé tette nevét. Szerkesztője volt Gerö Attilával 
együtt a Külföld c. folyóiratnak és több évig 
szerkesztette a Magyar Nők Naptárát.Munka társa 
volt a Neues Pester Joumal-nak és több francia 
és német lapnak. Németre fordította Jókainak a 
Sárga rózsa (Engelhoni regénytárába) és a Barát- 
falvi lévita c. regényét és (Aus fremden Zungen 
c. lapba) Mikszáth több novelláját. Magyarra for- 
dította Gerő Attilával együtt Zola számos regé- 
nyét (Pascal orvos, 1894. Lourdes, Róma, Paris, 
Termékenység, Munka), s másoktól az Bgyetemes 
Regénytárba több regényt. 

Cserhalmi csata. 1070. azOzulv. Oslwvezetése 
alatt betörő kunokkal — Pauler szerint besenyők- 
kel — Salamon király Kerlés mellett, Szolnok- 
Doboka vármegyében ütközött meg. A magyarok 
három hadtestben rohanták meg a dombot, honnan 
a kunok erősen nyilaztak rájuk. Salamon király 
s Géza és László hercegek a vitézség csodáit mű- 
velték. A menekvők köztü egy kunt, ki egy 
magyar lányt akart elrabolni, Szt. László pár- 
viadalban ölt meg. Vörösmarty a «Cserhalom» 
c. eposzában költőileg dolgozta fel ezt az ese- 
ményt, melynek részletei hagyományon alapul- 
nak. A dombon most a Bethlen grófok kastélya 
áll, a meredek sziklafalon az ütközetre vonatkozó 
sok érdekes fölirattal. A magyar lovagkorra Szt. 
László életéből a cserhalmi csata jelenetei gj'ako- 
roltak legmélyebb hatást. Ezekről énekeltek a 
hegedősök s a képzőművészet többfélekép meg- 
örökítette. Aquila János 1383—86. freskóban 
részletezte a cserhalmi ütközet epizódjait a zala- 
vármegyei bán tornyai (azelőtt turnisai) temp- 
lom északi falán. Hasonló freskók Zsigrán (Sze- 
pes), Gelenczén (Háromszék) és több más szé- 
kely templomban, Maros- Vásárhelyt, Szebenben 
stb. Linas (Les Origines de l'orfévrerie cloison- 
née. Paris 1878. II. k. 20. á.) egy Dél-Oroszor- 
szágban lelt 8 a szt. -pétervári Eremitage birto- 
kában levő áttört arany lap rajzát közli, melyet 
valamely a parthusok életéből vett legendárius 
jelenetnek sejt (v. ö. id. m. 255. 1.), tényleg azon- 
ban a cserhalmi ütközetnek azt a jelenetét ábrá- 
zolja, midőn László a kún legyőzése után egy fa 
alatt a leány ölébe dőlve elalszik. V. ö. Kovács J., 
A cserhalmi ütközet. Erdélyi Múzeum Évkönyve, 
I. köt. ; Hodor, Doboka vmegye leírása, I. ; 
Huszka J., Szt. László legendája székelyföldi 
falfestményeken. Arch. Ért. 1884. V. 211. ; Szabó 
István, A cserhalmi ütközet. (Hadsereg 1909). 

Cserhalom, Szolnok-Doboka vmegyében Ker- 
lés falu vidékén fekvő halom, melyen Salamon 
király és Béla herceg 1070. a kunokat legyőzte. 
L. Cserhalmi csata. 

Cserhalom, kisk. Bereg vm. felvidéki járásá- 
ban, (1910) 752 rutén lakossal ; u. p. Bilke, u. t. 
Dosva. 

Cserhántó üzem v, cser-üzem, \. Cser-erdő. 



Cserhát 



— 66 



Cseribarát 



Cserhát, a Magyar Középhegység dunáninneni 
részének egyik tagja, mely leginkább Nógrád vm.- 
ben terül el, de déli nyúlványait Pest-Pilis-Solt- 
Kiskun vármegyébe is bocsátja. K. felé a Zagyva 
völgye a Mátrától, Ny,-on a Katalinvölgy és a 
Nógrád 8 Diósjenő közti lapály a Börzsönyi hegy- 
ségtől (1. 0.), É.-on az Ipoly völgye az Osztroski 
hegycsoporttól, a Karancs-Sági Nagypatak és a 
Tarjáni patak által jelölt völgyelés az Ajnácskői 
hegységtől (1. o.) választja el, D. felöl nyúlvá- 
nyai pedig a pesti lapályba vesznek el. E hegység- 
ben egységes nagy hegytömegek v. domináló hosz- 
szú gerincek nincsenek ; csoportozata olyan apróbb 
'kúpoknak és rövidebb gerinceknek, melyek mag- 
vukban eruptiv kőzetekből állanak és a környező 
alacsonyabb homokkő dombvidékből 100—200 mé- 
ternyire kimagaslanak. Alapját homokkő képezi, 
magasabb Icüpjai ós gerincei eruptiv kőzetekből 
(bazalt, piroxén-andezit) állanak ; geológiailag el- 
térő a DNy.-on, Váez fölött emelkedő Nagyszál 
(652 m.), mely dachstein-mészköből és másodkori 
üledékes kőzetekből álló szigethegység, amiért 
egyesek Váczi hegység neve alatt külön csoport- 
nak tekintik. A C. legmagasabb emelkedései a 
Nagyszálon kívül a Szandai hegy (547 m.), a 
Dobogótetö (520 m.) s a Tepkei hegy (567 m). 
Maga aSzécsényke melletti Cserhát domb csak 340 
m. magas. Nevezetesebb folyóvizei a dél felé ömlő 
csörögi víz, Galga, Guta és Szuha s az B. felé 
(az Ipolyba) ömlő Lókos, Szanda és Szentléleki 
patak. A C. alacsony dombjai közt számos község 
fekszik s több irányban szelik közlekedési utak. 
Szántóföldekkel váltakozó erdős kúpjai kellemes 
látványt nyújtanak. 

Irodalom. Dr. Schafarzik Ferenc, A C. piroxén-andezitjei 
(M. k. földtani int. évkönyve IX. k. 7. füzet.); u. a., AC. 
DNy.-i részének eruptív kőzetei (Földtani Közlöny X. 1880. 
295—317) ; Szabó. József, Göd környéke forrásainak geol. és 
Mdrograflal viszonyai (Akad. értek. term. tud. köréből XVII. 
1. sz.) ; Böckh J., Geol. Verhaltnlsse der ünigebung von Bu- 
ják, Ecseg und Herencsény (Jahrb. d. k. k. geol. Relchs-Anstalt 
XVI. 1886. 201, Verhandlungen XVI. 1866. 57.) ; Stache G., 
Die geol. Verhaltnlsse der Umgebung von Waitzen (Jahrb. 
d. k. k. geol. Relchs-Anstalt XVI. 1866. 277—328.) ; Hunfalvy 
János, A magy. birodalom természeti viszonyainak leírása, 
Pest 1863. 1. 313. 

Cserháthaláp (azelőtt : Haláp), kisk. Nógrád 
vm. balassagyarmati j.-ban, (i9io) 478 magyar 
lak. ; u. p. és u. t. Magyarnándor. 

Cserháti, 1. Jenő, mérnök, műegyetemi tanár, 
szül. Győrött 1855., megh. 1910 nov. 17. Buda- 
pesten. Iskoláit Győrben és Pozsonyban, a Mű- 
egyetem gépészeti szakosztályát Zürichben vé- 
gezte, 1876. a szab. osztr. -magy. államvasút szol- 
gálatába lépett, 1881.fütőházi főnökké nevezték 
ki Győrbe, 1883. Budapestre, hol 1890. a vasúti és 
hajózási főfelügyelőséghez nevezték ki. 1893-ban 
a Magyar fegyver- és gépgyár igazgatójának 
hívták meg, majd a Ganz-gyár villamossági osz- 
tályának vezetője lett. 1906-ban a budapesti Jó- 
zsef-műegyetem gépszerkezeti tanszékére ny. 
rendes tanárrá nevezték ki, ahol haláláig műkö- 
dött. A gépészet különféle ágaiba vágó elméleti 
és gyakorlati dolgozatai a Magyar mérnök- és 
építész-egylet közlönyében és a Technológiai 
lapokban jelentek meg. Ezenkívül a politikai la- 
pokba többször írt közgazdasági cikkeket. Sok 
felolvasásban tárgyalta a nagy vasutak elektro- 
mos vasúttá való átalakításának kérdésit. Az ő 



igazgatása alatt alakította a Ganz-gyár az olasz- 
országi valtelünai vasutat elektromos vasúttá, 
amely a világon az első elektromos nagy vasút- 
nak tekinthető. 

2. G. Sándor, tanár és gazd. szakíró, szül. 
Győrött 1852 szept. 14-én, megh. 1909 ápril. 13. 
Magyaróváron. Reáliskolai tanulmányai befeje- 
zése után gazdasági gyakorlatra ment s utána 
1871—73. a magyaróvári gazd. akad. tanfolya- 
mait befejezvén, a hallei és üpcsei egyetemen 
egészítette ki szaktanulmányát, azután a magyar- 
óvári gazd. akad. tanára lett. C. igen élénk iro- 
dalmi tevékenységet fejtett ki. 1883-bau Kosutány 
Tamással együtt megalapította és szerkesztette 
Magyaróvárott a Mezögazd. Szemle c. havi folyó- 
iratot. Önállóan megjelent munkái : A szarvas- 
marha táplálkozása. J. Kühn P. után fordítva. 
(Magyaróvár 1877) ; Aphylloxera vastatrix (Bu- 
dapest 1880) ; A trágyázás alapelvei (u. o. 1886, 
Kosutány Tamással) ; A gabona-félék termesz- 
tése (Magyaróvár 1889); A csalamádé terme- 
lése, bevermelése és etetése (Kolozsvár 1891) ; A 
talajnak mély müvelése hazánkban (Magyaróvár 
1891, németül is megjelent, Wien 1892) ; A ga- 
bonafélék termesztése (Budapest 1895),; Talaj- 
ismeret (u. 0. 1894, 2. kiad. 1902) ; Ujabb ta- 
pasztalatok a trágyázás köréből (u. o. 1895 és 
1897) ; Az okszerű talajmüvelés alapelvei (u. o. 
1896); Általános és különleges növénytermelés 
(2 köt.. Magyaróvár 1901, 2." kiad. Győr 1906). 

Cserhátsurány (azelőtt Surány), kisk. Nógrád 
vm. balassagyarmati j.-ban, (i9io) 1041 magyar 
lak. ; postahivatal, u. t. Mohóra. 

Cserhátszentiván (azelőtt: Szentiván), kisk. 
Nógrád vm. sziráki j.-ban, (i9io) 645 magyar lak. ; 
postahivatal, u. t. Pásztó. 

Cserház (azelőtt : Cseréj ócz), kisk. Bereg vm. 
latorczai j.-ban, (i9io) 167 rutén lak. ; u. p. Orosz- 
vég, u. t. Munkács. 

Cserhéj, cserhaj, cserkéreg, v. timárcser, oly 
fanemek kérge v. héja, melyet a timár a nyers 
bőr cserzésére használ. A hazánkban honos fane- 
mek közül leginkább a kocsányos s a kocsányta- 
lan tölgy s a lucfenyő, ritkábban a nyírfa és a 
fűzfa kérgét használják cserzésre. Európa D.-i 
részében a Quercus coccifera, L. ; a paratölgy 
(Qu. Suber, L.^ és a magyaltölgy (Qu. Ilex, h.) 
szolgáltat kitűnő C-t. A hazai tölgyfélék kérge 
a fák kora és a kéreg minősége szerint 6— 200/0, 
a lucfenyő kérge 5— 150/0 csersavat tartalmaz. 
A lucfenyő kérge a legjobb a 60—80 éves fák- 
ról. A C. felaprózása cserkölyükben történik, 
amelyek a kérget apróra zúzzák. Legkevésbbé 
alkalmas a cserzésre a cserfa kérge, mert héja 
belsejében korán képződik a pararéteg, azonkí- 
vül kérge nehezen hántható le. A C. termelésére 
vonatkozó tudnivalókat l. Cser-erdő. 

Cserhéj -kivonat, a cserhéj (1. 0.) kilúgzásából 
és az így nyert folyadék bepárlásából nyert cserző- 
anyag. 

Cseri, kisk. Hont vm. korponai j.-ban, (i9io) 
757 tót és magyar lak. ; u. p. Litva, u. t. Kor- 
pona. 

Cseri János, 1. Apáczai Cseri János. 

Cseribarát, a f erencrendiek egyik ágának régi 
magyar neve (1. Ferencrendiek), még pedig a 



Cseri basi 



67 



Cserkesz 



mezítlábasoké, azon szigorú szertartású önsanyar- 
gatóké, kiket latinul így neveztek : fratres obser- 
vantes v. bigoti, olaszul soccolanti, németül Bar- 
füssler, franciául cordeliers. Leginkább a XVI. 
sz.-ban hittak őket C.-oknak, ellentétben az ú. n. 
konventuálisokkal, kiket aztán szürkebarátoknak 
mondtak. 

Cseri basi, 1. Cserbasa. 

Cseribon (Cíteribon), az ugyanily nevű hollan- 
dus residentíe (kerület) fővárosa Jáva szigetének 
É.-i partján, a C. folyó torkolatánál, 20,792 lak. 

Cserikov, járási székhely Mohilev orosz kor- 
mányzóságban, a Sós jobbpartján, (i9oo) 5234 lak., 
gabona- és fakereskedelemmel. 

Cserisor, kisk. Hunyad ^Tn., most Sunyad- 
cseres (1. o.). 

Cserivár, Temes vármegyében, Rékastól délre 
a Böge vagy Béga mellett f ektidt. 1387— 1459-ben 
a Kórógji-esalád birta. Késóbb Nádasdi Ongor 
János Szoby MiháljTiak, ez pedig 1507. Verbóczy 
Istvánnak, a hires jogtudósnak adta. Itt volt a 
szigorú ferenerendiek elsó kolostora s azért ne- 
vezték ezeket a régi magyarok cseri barátoknak. 
V. ö. Csánki, Magy. tört. földr. (II. k.). 

Cserje (nSv., fruiex. jele t) ) oly fásodott szárú 
növények összefoglaló neve, amelyek tövükön, 
a föld felett elágaznak. Lehetnek heverők, ka- 
paszkodók és felállók, ez utóbbiak viszont na- 
gyok (3—5 m.), közepesek (IV; — 3 m.) és kicsi- 
nyek (Ví— IVs ni-). 1- Félcserje. 

Cserjemályva (növ.), 1. Hibiscis. 

Cserjés (azelőtt: Lozánszka), kisk. Máramaros 
vm. ökörmezői j.-ban, (1900) 112Í9 rutén és német 
lak. : u. p. és u. t. Ökörmező. 

Cserjesi Károly, főreáUskolai tornatanár, szül. 
Vecsésen 1873 nov. 25. Tanulmányait Budapesten 
végezte s 1892. lépett a főváros szolgálatába. 
1900 óta a belvárosi főreáliskola tanára. Számos 
testnevelési cikket irt a Tornaügy c. folyóiratba, 
'az ötvösiparról a Pesti Hírlapba és Vasárnapi 
Újságba. Önállóan megjelent művei : Schützer : 
Segítségadás a szertornázásml (1908) ; Szegény 
ember gazdagsága (& gyógynövényekről, 1907); 
Arany-ezüst számítás (1907); Nemes fémek 
(1909); A gyümölgiöskert kártevői {ld09). Szer- 
keszti a Magyar Ékszeripar c. lapot. E lexikon- 
nak is munkatársa. 

Cserkaszj, járási székhely Kíev orosz kor- 
máuyzósí'tgban a Dnyeprjobhpartján,(i909) 37,400 
lak., cukor- és dohánygyárral, fafürésszel, folya- 
jni kikötővel, élénk gyapjú, cukor, gabona, fa- és 

I latkereskedelemmel. A szaporogi kozákok leg- 
• íribb székhelye. 

Cserkaszkij, Vladjimir Alexandrovics, her- 
<-"\i, orosz államférfiú, szül. 1821 ápr. 13., me^h. 
öan-Stefanóban.1878 márc. 3. Mint a szabadelvű 
párt híve erélyesen működött a jobbágyság eltör- 
lése érdekében. 1864-ben kilépett az állaraszolgá- 
latból s mint a szláv jótékonysági egylet tagja, 
erélyesen szolgálta a pánszlávizmus eszméjét, 
majd Moszkva polgánnestere lett. 1877-ben Bol- 
gárország igazgatása, később annak önálló feje- 
déi emséíríó szervezése bízatott rá. 

Cserkéreg, 1. Cserhéj. 

Cserkesz, nép (circass, árkász, saját nyelvü- 
kön : adigJie, a georgiaiaknál és osszéteknél : ka- 



zahk). Tágabb értelemben cserkeszeknek nevezik 
a kaukázusi népek egész észak-nyugati csoport- 
ját, mely a rokon adíghé, kabard (1. 0.) népeket 
foglalja magában. A tulaj donképeni cserkeszek 
voltaképen az adighék, bár ezt az elnevezés t is 
majd szűkebb, majd tágabb értelemben használ- 
ják, aszerint, amint a kabardokat földrajzi hely- 
zetük szerint külön népnek számítják, vagy ere- 
detük szerint nagyobb adighé-nemzeteégnek te- 
kintik, mint aminők az abadzok vagy sapzngok. 
A C.-ek régebben a Kaukázus nyugati felének 
egész É.-i lejtőjét, Kubán síkját, sőt Kabardia 
jó részét is birták, a múlt század második felé- 
től kezdve azonban az oroszokkal folytatott há- 
borúk alatt mindinkább összébb szorultak s ma 
csupán a Kubántói délre a Lába és Bjelaja közt, 
az Urup torkolata körül s a Kubán és Szelencsnk 
közt, továbbá a Fekete-tenger közelében három 
kisebb szigetet képző területen laknak. Itt sap- 
szuk, natuchai néven is szerepelnek. Zikh név 
alatt törzsrokonaíkkal, azabaszgokkal együtt már 
a népvándorlás korában említik a bizánciak s két- 
séget sem szenved, hogy úgy az Azovi-tenger- 
menti bolgárokkal, mint a kozárok- és a lebediai 
magyarokkal sokféle történelmi és vérségi kap- 
csolatban voltak, aminek nyomait nyelvük is mu- 
tatja (V. ö. Munkácsi B., Magyar műveltségi szók 
kaukázusi nyelvekben. Nyelvtudom. Közi. 1893. 
XXIII. 0. 1Í9. 1.). Hajdan keresztények voltak, 
valószínűleg Thamár georgiai királyné uralko- 
dásától kezdve, a XVn. sz. kezdetén jórészt mo- 
hamedánokká lettek, bár a népnél nemcsak a 
kereszténység, hanem a régi pogányság maradvá- 
nyai is felismerhetők. A cserkeszekben megvan 
a harcias és szabadságszeret-ő népek minden eré- 
nye és hibája. A Kaukázus legjobb lovasai s a 
gyermekek nevelésében is arra fordítják minden 
igyekezetüket; a lélek kiművelésére nem sok 
gondot fordítanak. A lovagságra vonatkozó sza- 
bályaik,valamint viseletük az egész Kaukázusban 
mintául szolgálnak. A térden aíul érő atilla-sza- 
bású hosszú kabát, a mellen mindkét oldalon töl- 
ténytartókkal ellát\^a, hegyes süveg, könnyű vö- 
rös csizma stb. A nemes régebben páncéünget vi- 
selt, erre rövid dolmányt öltött s ma is fölfegyver- 
kezve jár ; válláról csüng a szablya (saská), elől 
ezüsttel kirakott tőrrel, hátul pisztolyokkal. A C. 
nők szépsége régtől fogva híres. A családi élet 
egészen keleties ; a nők teljes vissza vonultságban 
élnek. A C. száma egyre apad. ZZaj»roíA (Tabíeau 
hist géogr. et ethnogr. du Caucase, Paris 1827, 89. 
1.) a kabardokkal együtt 12 C. nemzetséget sorol 
föl, melyek összesen 51,130 háztartást v. családot 
alkottak, vagyis az összes lélekszám ekkor V^ mil- 
lióra ment. A krimi hadjárat után az oroszok elő- 
nyomulásával sok C. vándorolt ki Törökországba, 
különösen pedig 1864. a Kaukázus teljes meghó- 
dítása után az adighék nagyobb része s az abkhá- 
zoknak majdnem fele elhagjia ősi lakhelyét s ré- 
szint a Balkán-félszigeten" (Rigómezőn, Bolgár- 
országban, Konstantinápoly környékén), részint 
Anadóliában és Szíriában telepedett meg. Bár a 
régi lakosság sokat szenvedett rablásaik miatt, 
mint kitűnő katonák és Szíriában mint szorgal- 
mas földmívelők, a török államban tiszteletre- 
méltó helyet töltenek be. Az 1877-iki háború előtt 



6* 



Cserkészet — 68 

Rittich sz. (Die Bthnographie Eusslands. Ergan- 
zungsheft No. 54; zu Petermann's Geogr. Mitthei- 
lungen, Gotha 1878, 8. 1.) az adighék száma volt 
55,231, a kabardokó 53,294, az abkházoké 71,974, 
összesen 180,4:99. Erre újabb kivándorlás követ- 
kezett, úgy hogy 1887. Chantré E. sz. (Recherches 
anthrop. dans le Caucase, 4 kötet Páris-Lyon 
1887, 278.) a 120 ezer adighé és kabard mellett 
már csak 20 ezer abkház maradt. Ezekhez szá- 
mítva a mintegy 100 ezernyi balkáni s a 100—150 
ezernyi anadóliai cserkeszeket, együttvéve az 
egész népcsoport mintegy 400 ezer főre tehető. 
_ V. ö. Zichy Jenő, Kaukázusi utazásaim. 

Cserkészet, a nagy vadra vadászásnak az a 
módja, midőn a vadat nyugvó, legelő v. párzási 
helyén a vadász magánosan keresi fel és rende- 
sen golyóval ejti el. A legnagyobb vigyázattal, 
csendesen keresi a fedett helyeket és várja az al- 
kalmas pillanatot, hogy zajtalanul lephesse meg 
a legkisebb zörejre neszelő vadat. 

Cserkesz ló, a Kaspi- és Feketetenger között 
lakó kaukázusi népek lova. Középnagyságú, tet- 
szetős külsővel biró lovak, rendkívül edzettek, 
kitartók s a nemes arab lóhoz formailag s ké- 
pesség tekintetében is közel állanak. 

Cserkö, népies neve a Cserhát piroxén-ande- 
zitjének és Nógrád vmegye bazaltjának ; a nép 
ott általában minden fekete színű követ C-nek 
nevez. 

Cserkölyü, malomféle szerkezet, melyen a bőr 
cserzésére használandó tölgyfa- vagy fenyőkérget 
apróra törik. 

Cserkút, kisk. Baranya vm. pécsi j.-ban, (i9io) 
381 magyar lak. ; u. p. Kővágószőllős, u.t. Pellérd. 

Cseriémérő (Lohmesser, barkoinéier), oly 
areométer, mely fokokban adja meg a cserié sű- 
rűségét, így pl. 20" a C-n 1020 sűrűségnek felel 
meg. A C 15 C°.-nál használandó. 

Cserlenö, kisk. Bereg vm. latorczai j.-ban, 
(1910) 833 rutén és magyar lak. ; u. p. Beregrákos, 
u. t. Szerednye. 

Cserlepény, cserpogácsa (ném. Lohkuchen, 
Lohkase) alatt a kisajtolt és szárított csert ért- 
jük, melyet 50 cm. széles és 4—5 cm. vastag 
darabokban hoznak a forgalomba és tüzelésre 
használnak. 

Csermák Antal, hegedűművész és zeneszerző, 
szül. Csehországban 1771., megh. Veszprémben 
1822 okt. 22. Tulajdonképen C Edler von Luid 
und Rohan-nak nevezte magát s állítólag lllés- 
házy István grófnak egy előkelő cseh nemes 
hölgytől született törvénytelen íia volt. Az 1790-08 
években sokáig élt és komponált a zenekedvelő 
Véghek kúriájában ; a budai magyar színtársulat- 
tól megbízást is nyert (1796) egy opera megze- 
nésítésére. Egy fiatal főúri hölgy iránti remény- 
telen szerelme miatt bánatában elméje elborult, 
8 mint kóbor virtuóz végigkószálta az egész or- 
szágot, főuraknál, nemesi kúriákon időnkónt meg- 
állapodva. Bolyongásában mindinkább erőt vett 
rajta az őrültség s végre testileg-lelkileg meg- 
törve meghalt s a veszprémi temetőben temették 
el.Müvei : hallgatók,verbunko8ok, inszurrekcioná- 
1Í8 zeneképsorozatok és táncok ; a legtöbb csak 
kéziratban maradt fenn és hallás után cigányok 
vonóján terjedt el. Nyomtatásban csak egy- 



Cserna 

néhány füzet jelent meg, pl. Douze hongroises 
(1805), Románcé hongroise pour deux violons, az 
Appouyi Antalnénak ajánlott magyar variációk 
stb. C mint hegedűművész két kortársát, Biharit 
és Lavottát (1. ezeket) is túlszárnyalta, mint 
zeneszerző azonban nem vetekedhetett velük. 
Szerzeményeinek egy részét gr- Páy István és 
Káldy Gyula adta ki. 

Csermely, vízfolyás, mely a pataktól leginkább 
abban különbözik, hogy a száraz évszakokban tel- 
jesen kiapad ; az értől pedig medrének nagyobb és 
kialakultabb volta különbözteti meg. 

Csermely (azelőtt : Omasztma),!. kisk. Tren- 
csén vm. báni j.-ban, (1910) 837 tót lak. ; u. p. és 
u. t. Zayugrócz. — 2. C, Tiszakarádhoz tartozó 
puszta, Zemplén vm. sárospataki j.-ban, (1900? 
729 lak. 

Csermelyciprus (növ.), 1. Myricaria. 

Csermelyvölgy, a Csermely-patak kies völgye 
Abauj-Torna vmegyében, Kassa közelében. 

Csermend, kisk. Nyitra vm. nagytapolesányi 
j.-ban, (1910) 617 német és tót lak.; u. p. Kisvicsáp, 
u. t. Szomorfalu. 

Csermirtusz (növ.), 1. Coriariaceae. 

Csermö, nagyk. Arad vm. borosjenői j.-ban, 
(1910) 4050 oláh és magyar lak., hitelszövetkezet, 
gőzmalom, fakereskedés, vasúti állomás, posta- 
és táviróhivatallal, postatakarékpénztár. 

Csem, 1. Tula. 

Cserna (udvardi), 1. Géza, költő, szül. 1842 
márc. 24. Székesfehérváron, megh. 1876 máj. 
15. Adonyban. Önájjóan megjelent müvei : Köl- 
temények (1867) ; Őszi lombok (1875). Az iroda- 
lomban Udvardy Géza néven szerepelt. 

2. C. Vince, kir. főügyész, C Géza testvér- 
bátyja, szül. 1840 nov. 14. Székesfehérváron, 
megh. 1896 febr. 9. Debreczenben. Előbb Fejér 
vármegye tisztviselője volt, 1872. kir. alügyész. 
1887-ben budapesti királyi főügyészi helyettes, 
1891-ben Debreczenben kir. főügyész. Udvardy 
Vince néven szépirodalmi müveket is írt; de főleg 
a jogi irodalom terén működött. Megjelent művei : 
Dicsőség és szerelem (elb. 2 köt., Pest 1865) ; A 
magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről (Szé- 
kesfehérvár 1880) ; A magyar büntetőtörvény- 
könyv a kihágásokról (Veszprém 1880, 2. kiad. 
1881); Az 1881. XXXVII. t.-cikk, a magyar 
büntetölörvénykö'nyvnekéletbeléptetéséröl{2.kiaá. 
1881). 

Cserna, 1. folyócska Krassó-Szörény vmegyé- 
ben, ered Romániában, a Szturul és Girdomán- 
hegyek D.-i oldalán, majd az ország határát ké- 
pezi ; utóbb egészen magyar földre lép s azt a re- 
gényes völgyszorost képezi, melyben Herkules- 
fürdő fekszik. Csernabesnyön alul jobb felől fel- 
véve a Bela-Rékát (1. 0.), eddigi DNy-i. irányából 
D. felé fordul s Orsován alul a Koronakápolna 
közelében a Dunába ömlik. Jelentékenyebb mel- 
lékvize nincs. A C partjain már a rómaiak korá- 
ban Tierua v. Tserna nevű város állott. A XV. és 
XVI. sz.-ban Csorna nevű falu feküdt ott ; róla 
vette nevét a Csornai-család., A község utóbb el- 
tűnt. — 2. C, folyócska Hunyad vármegyében ; a 
Maros baloldali mellékvize; a Pojána Ruszka 
hegységben, a Ruszka-csúcs keleti tövében fakad 
8 eleintén K.-nek folyik Csolnakos községig, innen 



Cserna 



69 — 



Csernek 



EK.-nek fordul s Déván felül, Harróval szemben 
a Marosba ömlik. Hossza mintegj' 70 km. 

Cserna, 1. kisk. Hunyad vm. hmiyadi j.-ban, 
(1910) 169 oláh lak. Hajdan Feketehegy volt a 
neve. Itt V. Ist\'ánnak mint királyi hercegnek 
csatája volt az öt üldöző nádorral. — 2. C, kisk. 
Temes vm.-ben, most Temescserna (1. o.). 

Csemabesenyő i azelőtt : Pecsenyeska), kisk. 
Krassó-Szörény vm. orsovai j.-ban, (i9io) 702 
oláh lak. : u. p.'és u. t. Herkulesfürdö. 

Csemagora (Crnagwa), feketehegy, Monte- 
negró (1. 0.) királyság szláv neve. 

C^emahéviz (azelőtt : Toplecz), kisk. Krassó- 
Szörény vm. orsovai j.-ban, (1910) 2120 oláh lak. ; 
vasúti, posta- és távíróállomás. Közelében a régi 
római vízvezetékből megmaradt 11 boltív lát- 
ható. 

Csemahora (Cserimgura), hegység Sáros vár- 
megyében, 1. Branyiszkői hegycsopoH. 

Csemaja, folyó Krím-félszigeten. Inkennan 
mellett szakad a Szebasztopoli-öbölbe. Mocsaras, 
egészségtelen torkolata majdnem teljesen la- 
katlan. 

Csemajev. Michail Grigorjevics, orosz tábor- 
nok, szül. 1828., megh. 1898 aug. 16. Mohilev 
melletti binokán. Harcolt a Kaukázusban és Krím- 
ben, azután orosz f őkonzul volt Belgrádban ; 1864 
a taskenti hadjárat fővezérséget vitte, majd le- 
mondott állásáról s Moszkvában mint közjegyző 
telepedett le. A pánszláv törekvévsek egyik leg- 
tevékenyebb előmozdítója volt. 1876-ban átvette 
a szerb hadsereg fővezérletét, de okt. 29. a törö- 
kök Alexinácnál csúful megverték. Hl. Sándor 
cár 1882. Taskent főkormányzó jává nevezte ki, de 
már 1884. visszahívta, 1890. azonban a pánszlá- 
vizmus érdekében kifejtett működésének jutalmául 
újra kinevezték a haditanács tagjává. 

Csemakeresztúr (hajdan csakKer esztúr), ^Mí. 
Hunyád vm. dévai j.-ban, (1910) 555 oláh és ma- 
gyar lak. ; vasúti állomás, postahivatal, u. t. 
Déva. Az eloláhospdott községek egyike, mely- 
nek nemessége az Árpádok idejében a szomszéd 
Festessél sokszor perlekedett és megveszerte szá- 
mot tevő volt. Ósi magyarságát az Árpádokig ki- 
nyomozta Sólyom Fekete Fer. Az eloláhosodás da- 
cára fiziognomiában, szokásokban, sőt építkezésé- 
ben is felismerhetők e családok, magyaroknak 
vallják magukat s az ifjú nemzedék megtanulja 
a magyar nyelvet s rendre visszaszokik a ma- 
gyar beszédre. 

Csemátfalu (Zemendorf, Cematu), nagyközség 
Brassó vm. hétfalusi j.-ban, az ú. n. Hétfalu 
egyike, (1910) 2557 magyar (csángó) és oláh lak. 
Piacán az 1848. a haza szabadságáért elvéi-zett 
csángók emlókszobraáll (felállíttatott 1891.), u. p, 
és u. t. Hosszúfalu. 

Csernáton, közs., 1. Alsócsernáton és Felsö- 
csenuíton. 

Csemátoni (Vayda) Gyula (alsócsemátoni), 
író, szúl. 1858 nov. 3. Árpáistón, mogh. 1910 jún. 
24. Kolozsvárott, 1882-ben a kolozsvári ref . kol- 
légium tanárává nevezték ki ; itt társadalmi té- 
ren is élénk működést fejtett ki, egyik megala- 
pítója és évekig titkára volt az Erdélyi Irodalmi 
Társaságnak. 1892-ben Besztercze-Naszód vm. 
kir. tanfelügyelőjének nevezték ki, innen 1904. 



Kolozsvárra helyezték át, de három év múlva 
súlyos betegségbe esett s hosszú szenvedés után 
pályája derekán meghalt. Irodalmi müvei: A 
magyar ódaköltés története (Budapest 1882); 
Didaktikánk a múlt század végén (1883) ; Vándor 
emlékek (1884) ; Tótfalusi Kis Miklós (Kolozsvár 
1890); Petőfiről (u. 0. 1900); A psychologiai 
motívumok megmagyarázása a dráma tárgya- 
lásánál (u. 0. 1902). A Petőfi-kultusz érdekében 
Ferenczi Zoltánnal együtt Kolozsvárott megin- 
dította a Petőfi-múzeum c. folyóiratot, amelyben 
Petófiie vonatkozó sok értékes cikke jelent meg. 

Csernátoni csonka torony, 1. lka vára. 

Csemátony (Cseh) Lajos, hírlapíró, szül. Ko- 
lozsvárt 1823 aug. 21., megh. Budapesten 1901 
márc. 4. A szabadságharc alatt mint Kossuth tit- 
kára és házi publicistája működött s e minőségé- 
ben Kossuth ellenségei részéről számos támadás 
érte. Szerkesztette a Március Tizenötödikét, mely- 
nek szélső köztársasági iránya C. személye ellen 
ingerült vitákat keltett. Csernust (1. 0.) a C. nevé- 
vel való összetévesztés következtében Haynau ki- 
végeztette, őt magát szintén haláh'a ítélte, de 
neki sikerült előbb Parisba, majd Angliába mene- 
külnie. 1860-ban Garibaldi expedíciójához csatla- 
kozott, 1867. amnesztiát nyerve hazajött és Tisza 
Kálmán belső híve és újságírója lett. Több ízben 
képviselőnek is megválasztották. Epés, kímélet- 
len hangú cikkei miatt állandóan az ellenzéki 
támadások középpontjában állott ; gj^akran sze- 
mére vetették egy ifjúkori botlását is. B támadá- 
sokra hasonlóan szenvedélyes modorban a Hon, 
majd az Ellenőr és Nemzet Rovás rovatában vála- 
szolt. Mintegy 12.000 K-nyi vagyonát a magyar- 
országi Hírlapírók nyugdíjintézetének hagyta. 

Csemavoda (Gmavoda, törökül Bogáz-köi), 
kis város a romániai Dobrudzsában, Cbnstanca 
kerületben, a Duna jobbpartján, a bukarest-eons- 
tancai vasút mellett, (1900) 2259 lak. MeUette van 
a Duna legnagyobb vasúti hídja, a Regele Carol 
I. híd. 1854-ben az oroszok a várost elfoglalták. 

Cseme, kisk. Trencsén vm. csaczai j.-ban, (1910) 
1798 tót lak., vasúti állomás, posta- és táviró- 
hivatal. 

Csemecz [SíZQKíít-.Kiscsemecz), kisk. Zala vm. 
letenyei j.-ban, (1910) 419 lak., u. p. Felsőszemenye, 
a. t. Letenye. 

Csemefalva, kisk. Szolnok-Doboka vm. ma- 
gyarláposi j.-ban, (1910) 968 oláh lak. ; u. p. és u. t. 
Kápolnokmonostor. 

Csemegyház, kisk. Temes vm. központi j.-ban, 
(1910) 1332 oláh lak., hitelszövetkezet, vasúti állo- 
más, postaügjTiökség ; u. t. Gyarmata 

Csernek, hegy Bereg vármegyél>en Munkács 
mellett, rajta ama híres bazilíta-kolostor állott, 
melyet Koriatovich Tódor podóliai fejedelem és 
beregvármegyei főispán, kivel a rutének Felső- 
Magyarországba bevándoroltak, a XV. sz. ele- 
jén Szent-Miklós tiszteletére alapított. 1649-ben a 
magyarországi rutének gör. egyesült szertartású 
püspökségének székhelyévé lett, míg Baesinszky 
Endre püspök azt 1778. Ungvárra helyezte át. V. 
ö. Ország-Tükre 1862. 20. sz. 

Csernek, kisk. Szolnok-Doboka vm. csákigorbói 
j.-ban, (1910) 606 oláh lak. ; n. p. és u. t. Csáki- 
gorbó. 



Csernelháza 



70 — 



Csernomorez-expedicló 



Csernelháza (azelőtt : GhernelMza), kisk. 
Sopron vm. esepregi j.-ban, (i9io) 171 magyar lak. ; 
u. p. Bő, u. t. Hegyfalu. 

Csemely, kisk. Borsod vm. ózdi j.-ban, (1910) 
1305 magyar lak., posta; u. t. Szilvásvárad. 

Csernenka, város, 1. Grigoriopol. 

Csernigov, 1. kormányzóság Oroszországban, 
területe 52,399 km", (1909) 2.917,000 lak., túlnyomó 
részben kisoroszok. Nagyobb folyói : a Dnyepr, 
Deszna, Szeim, Szos és Trubes. É.-i része erdős, 
D.-i steppevidék. Gluchov kertlletben nagy^por- 
cellánföldásás (1902-ben 43,505 q). Klimája É.-on 
nedvesebb és hidegebb, C. város átlagos hőmér- 
*8éklete 7-2". A lakosság főleg mezőgazdasággal 
foglalkozik, valamint kiterjedt állattenyésztés- 
sel. 1905-ben M5,801 1. rozsot, 261,834 t. zabot, 
980,015 t. burgonyát, 109,535 1. pohánkát, 17,827 
t. borsót, 346,072 t. cukorrépát, továbbá nagy- 
mennyiségű kendert és dohányt termeltek. Gyü- 
mölcstermelése is fejlett. Gyáripara jelentékeny, 
elsőhelyen áll a cukorgyártás. A kormányzóságnak 
15 járása van. — 2, C., város, C. orosz kormány- 
zóság székhelye a Deszna mellett, KievtőlBÉK-re, 
(1904) 30,197 lak., élénk kereskedelemmel. Érseki 
szókhely, sok templommal, kolostorral, felsőbb 
iskolákkal. Először 907. említik Oleg idejében ; 
a C. fejedelemség székhelye volt. 1239-ben Batu 
khán feldúlta. A XIV. században Litvániához, 
majd Lengyelországhoz került, 1648 óta Orosz- 
országé. 

Cserni-Jar, járási székhely Asztrakán orosz 
kormányzóságban a Volga jobbpartján, (1900) 7302 
lak., halászattal, hajózással és marhatenyésztés- 
sel. Régi erődítményei jelentéktelenek. Közelé- 
ben a sóban gazdag Baszkunesák-tó. 

Cserni Jován cár, 1. Fekete Iván. 

Csernisev, orosz gróíi és hercegi család, idősebb 
és ifjabb ággal. Ez utóbbihoz tartozott C. Grigorii, 
Nagy Péter egyik legderekabb tábornoka, szül. 
1672., megh. 1745 július 30., akit Erzsébet cárnő 
emelt grófi rangra. Idősebbik fia, C. Grigorjevics 
Zachar (1705—1775) II. Katalin alatt hadügy- 
minisztervolt s a hétéves háborúban Nagy Frigyes 
oldalán vezérkedett. Később a hadi tanács elnöke 
ésbirodalmi tábornagy lett. Fitestvérei közül Gri- 
gorjevics Iván II. Katalin és I. Pál idejében ten- 
gerészeti miniszter, Grigorjevics Péter pedig 
meghatalmazott miniszter volt a porosz, majd a 
francia udvarnál. Ivánnak egyik unokája, Zachar, 
részes volt a dekabristák (1. 0.) összeesküvésében s 
ezért 1825. Szibériába számkivetették. Az időseb- 
bik ág legnevezetesebb tagja G. Ivanovics Sándor 
herceg tábornagy, született 1789-ben, meghalt 
Castellamareban 1857 jún. 20. Résztvett az aus- 
terlitzi ütközetben, valamint az 1807. hadjáratban 
is. Mint diplomata többszöri kiküldetésben járt 
Parisban. Awagramiésasperni ütközetekben Na- 
póleon hadiszállásán volt. 1812-ben megmentette 
Winzingerode tábornokot az elfogatástól. I. Sán- 
dor cárt a bécsi kongresszusra kisérte. Miklós cár- 
tól grófi rangot kapott, 1832. hadügyminiszter és 
a császári vezérkar főnöke lett. 1841-ben hercegi 
rangra emelték, 1848. pedig a birodalmi tanács és 
a minisztertanács elnökévé lett. V. ö. de Saint- 
Aubin. Trente neuf portraits 1808—15. (Szt.- 
Pétervárl962). 



Csernisevszkij Miklós, orosz író, szül. Szara- 
tovban 1828 júl. 24., megh. u. 0. 1889 okt. 29. 
Eleinte papnak készült és több szemináriumba 
járt, azután Szt.-Pétervárt egyetemet végzett, 
egy ideig tanárkodott, de azután egészen az iro- 
dalomnak élt és 1853-tól fogva a Sovremennik 
legbuzgóbb munkatársa volt. Kivált irodalom- 
történeti és szociális kérdésekkel foglalkozott; 
szociaiisztikus iránya miatt 1862-ben elfogták 
és Szibériába küldték, 1883. azonban a kormány 
megkegyelmezett neki. Számkivetésében írta hí- 
res fantasztikus regényét : Sto djelatj ? (Mit te- 
gyünk ? Vevey 1867, 2. kiad. Genf 1877), amelyet 
Sasvári Ármin magyarra fordított. Összes művei 
megjelentek Veveyben (1868—70, 4 köt.). 

Csernisoraíloresza, kisk. Hunyad vm. hunyadi 
j.-ban, (i9io)2801ak.;u p. Gyalár,u.t.Vajdahunyad. 

Csernobog (cernobog, cernyj bog a. m. fekete 
isten), az Elba és Odera közt lakó régi szlávok 
hagyománya szerint a legfelsőbb sötét istenség, 
a hjelbog (1. 0.) ellentéte. Ijesztő alakban ábrá- 
zolták, így neveznek mai nap is több hegyet, 
melyek hajdan bizonyára áldozati helyek voltak. 

Csernobolcok, orosz eretnekek. Keletkeztek 
1775. Tanaik : az eskü tilos, a szakáinyírás a ka- 
tonáknál is a legnagyobb bűn, az orosz zsinat által 
előírt imádságokat a császári párért nem szabad 
végezni ; liisznek a világ közeli végében, stb. 

Csernoch János, bácsi és kalocsai érsek, szül. 
Szakolczán 1852 jún. 18. Bécsben a Pázmány-inté- 
zetben végezte a teológiát. Pappá szentelték 1874 
nov. 18. Azután a bécsi Augustineumban tanult 
és elnyerte a hittudori oklevelet. Több helyen 
volt segédlelkész. Az 1879— 1880-iki tanévben az 
esztergomi papnevelőintézetben a biblia -tantár- 
gyak tanára. 1880-ban Simor hercegprímás udva- 
rába szertartó jánakvette, 1882.föszentszéki jegyző, 
ugyanaz évi november hóban hercegprimási tit- 
kár, majd pápai kamarás, 1887. udvari káplán, 
1888. hercegprimási irodaigazgató és esztergomi 
kanonok, 1890. schavniki c. apát. 1901. és 1907. 
szakolczai orsz. képviselő. 1908 jan. 12. Csanádi 
püspök, 1911. kalocsai érsek. A csanádi egyház- 
megyében nagyösszegű alapítványokat tett. Ön- 
állóan megjelent munkái : A halotte'getésről (Eisz- 
tergom 1887) ; A zárdai élet céljáról (u. 0. 1891). 
Sajtó alá rendezte Simor János kiválóbb szent- 
beszédeit. V. ö. Zelliger A., Bgyh. írók csarnoka. 

Csernojevics Arzén, szerb patriarcha,, szül. 
Crnagorában 1633 körül, megh. Bécsben 1706. 
Az ipeki patriarchai széket már 1674. elfoglalta, 
1682. Jeruzsálemben járt. A C. nevet csak 1688 
óta kezdte használni, s azt állította, hogy a híres 
Crnojevicsek ivadéka ; de ugy látszik jogtalanul, 
épp úgy mint kortársa, György áldeszpota, a Bran- 
kovics nevet. 1688-ban az orosz és római udvarhoz 
fordult a szerbek felszabadításáért. Az osztrák- 
török hadjárat idejében Ausztriának nagy szolgá- 
latot tett és a szerbek felkelésében tevékeny részt 
vett. 1689-ben Prizrenben 5000 emberrel az osztrák 
sereg előtt ünnepélyesen Lipót császárt ismerte el 
fejedelmül. 1690-ben a törökök boszuja elől 37,000 
családdal Magyarországba költözött. Nagy híve 
volt az Ál-Brankoviesnak és az osztrák politikának. 

Csemomorez-expedició, l. Tengeri tudomá- 
nyos expedíciók. 



Csernomorszk 



71 



Cserzés 



Csernomorszk (Fekete-tenger mellett), orosz- 
transzkaukázusl kormánj-zóság a Fekete-tenger 
partszegélyén és a Kaukázus D.-i lejtőjén. Határai 
EK.-en Kubán, DK.-en Kutaisz. Tertilete 6677 
km*, (1909) 120,000 orosz, cseh, német, román lak. 
Az eredeti cserkesz lakosság 1864. Törökországba 
vándorolt ki. A kormányzóság székhelye Novo- 
rosszijszk. íi9oi) 41,513 lak. 

Csemoszjom (orosz, a. m. mezőségi fekete föld). 
Zonális talaj tipus. melj* gyepes, füves mezösé- 
geket borit. Szine fekete, csokoládé- v. gesztenye- 
barna. Jellemző e fontos kulturtalajra a bő fosz- 
forsav és főleg a nagy humusztartalom. Déli 
Oroszországban kb. 900,000 km-nyi területet bo- 
rít, Romániában a Baragan, hazánkban pedig a 
Mezőségi, az Alföldi, és a Dunántúli sik területe- 
ket fedi a barna C. Észak-Amerikában is ismere- 
tes. Az orosz C. monográfiáját Dokutsájev írta 
meg 1883. Szt.-Pétervárott oroszul. 

Csemov, 1. Ahsarumav. 

Csemovic, Bukovina fővárosa, 1. Czernotcitz. 

Csemovics-csaZoá(mácsaiéskis-oroszi),Grörög- 
V. Törökországból Magyarországba átköltözött 
előkelő vagj'onos nemesi család. G. Demeter 1759. 
következő címen: Panegyricus illustris populi 
lUjTiorum Slavonici nagyobb munkát írt. G. 
Lázár 1793. grófi rangra emeltetett. 

G. Péter, temesi gróf és főispán, szül. 1813 
márc. 13., megh. 1892 máj. 1. Nagybecskereken. 
1848-ban már mint temesi grófot és főispánt a 
magyar kormány a szerb fölkelők ellen kormány- 
biztosul nevezte ki, de bár erős magyar érzelmű 
volt, nem bírt kellő erélji kifejteni, miért is a 
kormány Vukovics Sebőt nevezte ki melléje. Ő 
temettette el titkon 1849 okt. akkori mácsai bir- 
tokának kertjében Damjanich és Lahner vértanú- 
tábornokok holttestét. 1865 — 75-ig orsz. képviselő 
volt. Irodalmi müve : A nemzetiségi kérdés a je- 
len és jövő sz€)npontjdból (Pest 1861). 

Csemovicssimánd, község, 1. Felsősirnánd. 

Csemus Menyhért, szabadságharcunk egyik 
vértanuja, szül. 1808. A pénzügyminisztériumban 
tanácsos volt, de az 1848/49-iki mozgalmakban 
szembetűnőbb részt nem vett. Mindazonáltal el- 
fogták, haditörvényszék elé állították s 1849. okt. 
24. Pesten az Uj-épület mögött b. Perényi Zsig- 
monddal és Szacsvay Imrével együtt kötél által 
kivégezték. L. Gsemátony. 

Csemye, 1. (azelőtt : Czemya), nagyk. Toron- 
tál vín. zsombolyai j.-ban, (i9id) 3916 szerb és 
német lak., u. p. és u. t. Németcsemye. — 2. Gs., 
község Veszprém vm., 1. Bakonycsemye. 

Cseroki (cherokee), cserokézek v. csiroki, a 
csokta nyelvcsaládhoz, az irokézek törzséhez tar- 
tozó indiános nép Észak-Amerikában, Dél-Karo- 
lina ée Georgia területén, mintegy 4(XX) km« ter- 
mékeny határon. Korábban ettől ENy.-ra laktak, 
csak 1838. költöztek ide, hol viniló' mintaszerű 
falvakat alapítottak. Körülbelül 50 iskolájuk van 
6000-Dyi tanulóval. Jó földmívesek és állatte- 
nyésztők, sok főtt sót termelnek. Minden szük- 
ségletüket maguk készítik. Az Cnió ezeket is év- 
dljjal látja el. Köztársaságban élnek alkotmánvos 
írott tör\-ények szerint. V.ö. Roycé, The Cherokee 
Nation (Washington 1887) ; Gyrus, The C. in Pre- 
■Columbian Times (New York 1890). 



Cserpatak, kisk. Zólyom vm. breznóbányai 
j.-ban, (1910) 592 tót lak. ; u. p. Kisgaram, u. t. 
Zólyombrezó. 

Cserjjogácsa, 1. Gserlepény. 

Cserraptindzsi (Gherra Punji), 1398 m. maga- 
san fekA'ő város az indiai brit Asszam provinciá- 
ban, a Khaszia hegys^ D.-i lábánál. A föld leg- 
esósebb helye (L Ázsia) ; évi csapadékának ma- 
gassága közepesen 11,626 mm., de 1861. 22,990 
mm. esett, sót egy nap (1876 jón. 14.) 1036 mm. 
esett. Fél méteres napi mennyiség nem ritkaság. 

Csersav, l. Tannin. 

Csersavas fürdő, 1. Fürdő. 

Csersavkivonat, különféle fenyőfa-, tölgyfa- 
kéregből, sumákból, dividiviből készül ; a C.-t a 
cserző iparban és a színnvomtatásban alkalmaz- 
zák. 

Csersz, az indiai lenből készített tésztanemű 
bódító szer, melyet Perzsiában, Afganisztánban 
és Közép-Ázsiában dohány közé keverve élvez- 
nek. 

Cserszegtonaaj, kiskZala vm.keszthelyl j.-l)an, 
(1910) 1918 magyar lak. ; u. p. és u. t. Keszthely. 

Cserszilvássy Ákos, Vajda János (l. o.) álneve. 

Csert (szláv) a. m. ördög. 

Csertalakos, Msk. Zala vm. novai j.-ban, (i9io) 
183 magyar lak. ; u. p. Nova, u. t. Gutorföld. 

Csertés, kisk. Torda- Aranyos vm. topánfalvi 
j.-ban, (1910) 1223 oláh lak. ; u. p. és u. t. Topán- 
falva. — L. még AlsQf sertés és Felsöcsertés. 

Csertova svadba (Ördög lakodalma)és Gserto- 
vica, amaz hegy, ez pedig a mellette levő hágó az 
Alacsony-Tátrában, Liptó és Zólyom ^-megyék ha- 
tárán. Az 1238 m. magas hágó a Gyömbér csoport- 
ját a Vapenica s Királyhegy csoportjától választja 
el ; rajta megy át az országút a boczai völgyből 
(Liptó vármegyéből) a Garam völgyébe. 

Csertő, kisk. Somogy vm. szigetvári j.-ban, 
(1910) 638 magyar lak., vasúti állomás; n. p. 
Szigetvár, u. t. Mozsgó-Szulimán. 

Csertölgy (nőv.), 1. Tölgyfa. 

Cser-üzem, 1. Gser-erdö. 

Cservenka, nagyk. Bács-Bodrog vm. kulai 
j.-ban, a Ferenc-csatorna mellett, (i9io) 7653 lak., 
közte 499 magyar, 6911 német, mezőgazdasági 
népbank, takarékpénztár, takarék- és segélyegy- 
let, kaszinó, gépgyár, gőzmalmok, téglagyárak, 
vasútállomás; posta és táviró. 

Cservenkovics János, L Baich. 

Cservenyicza, község, 1. Vörösvágás. 

Cservirág (növ), 1. Fuligo. 

Cserzés, az az eljárás, amellyel a nyers állati 
bőrt kész bőrré alakítják át. Az állat testéről le- 
fejtett nyers állati bőr ugyanis nedves állapot- 
bmi elrothad, szárazon pedig szarunemű és töré- 
keny lesz. A C. arra való, hogy a bőr lehető- 
leg megtartsa azokat az értékes tulajdonságo- 
kat, amelyekkel birt, mikor még az állat testét 
födte. Aszerint, hogy miféle anyagot használunk 
a C.-hez, a következő C.-i eljárásokat különböz- 
tethetjük meg: 1. C. növényi származású C.-anya- 
gokkal (eserzővargas^, vöröstimái-ság). 2. C. 
fémsókkal (timárs^, C. krómsókkal, vassókkal, 
egyéb sókkal). 3. C. zsiradékokkal (irhásság, Sa- 
misehgerberei). 4. Kombinált C. 5. C. egyéb anya- 
gokkal (fonnaldehyddal stb.). L. Cserzővargaság. 



Cserzöanyagok 



72 



Cserzőnövények 



Cserzöanyagok. Ez elnevezés alatt oly víz- 
ben oldható, összehúzó ízű anyagokat foglalunk 
össze, melyek a vassók oldatait sötét színűre 
festik és az enyvoldatokban csapadékot okoz- 
nak. A friss állati bőr ezeket a cserzőanyago- 
kat vízben való oldataikból felszívja ; ugyanezt 
teszi a selyem és kisebb mértékben a gyapjú és 
a pamut is. Egyebekben a C. nagyon eltérnek egy- 
mástól. Procter (Textbook of tanning) a C.-at 
következőképen osztja he-.l.A pyrocatechin szár- 
mazottjai, melyek a bőrön fehéres lerakodást (the 
bloom) nem képeznek s amelyek az ecetsavas vas- 
oldatot zöldesfeketére festik; ide tartoznak a 
hemlock, a mimosa, a katechu (cuteh), a gambier, 
a quebracho stb. C. 2. A pyrogallol derivátjai, 
melyek vassal kékesfekete szinezödést adnak, a 
bőrön fehér lerakodást (bloom) képeznek ; ide tar- 
toznak a gubacsok, a szömörce, dividivi, stb. 
cserzőanyagai. 3. G., melyek mind pyrogallolt, 
mind pyrocatechint tartalmaznak; ilyenek a 
tölgyfaoser és a valonea cserzőanyagai, melyek a 
bőrön fehér lerakodást (bloom) adnak és a vassó- 
kat kékes-feketére festik. Eszerint a C. beosztha- 
tok olyanokra, melyek vassókkal zöldes-fekete, és 
oly anokra,melyek kékes-fekete szinezödést adnak. 

Kémiailag ezekről a testekről még keveset tu- 
dunk. A különböző növényekben és növényrészek- 
ben a legkülönbözőbb C. találhatók s ezekből C. 
elő is állíthatók. A pyrocatechin C.-ból oldha- 
tatlan veres-barna festékek, phlobaphenek nyer- 
hetők ; a pyrogallol C. ellenben vagy a gallus- 
savat C6H2(OH)3CüOH, vagy pedig az ellagsavat 
(C14H8O9) — a «bloom»-nak nevezett fehér lerako- 
dás a bőrön, ill. ezeknek a keverékét — szolgál- 
tatják. Azok a C, melyek a vasoldatokat zöldre 
festik (a pyrocatechin derivátjai), normális ter- 
mékei azon növényeknek, melyekben előfordul- 
nak, míg a C. azon csoportja, melynek hozzátar- 
tozói a vasoldatokkal kékes-fekete szinezödést 
adnak, többnyire a növényrészek kóros elválto- 
zásának a termékei. 

E C.-at tartalmazó növényrészeket (a cserző- 
szereken) részben a bőr cserzésére, részben a fo- 
nal-kelme festésére is használják. Az ipar azon- 
ban ezeken a növényi részeken kívül még a belő- 
lük előállított kémiai preparátumokat is használja; 
ilyenek pl. a tannin, Ci^HioOg, digallussav, mely 
számos növényi részbon előfordul, valamint a 
cserző kivonatok. L. még Cserzőnövények. 

Irodalom. Henry R. Procter, Text-book of taaning-, London 
BoUey's Technologie ; Chemische Technologie d. Gespinnst- 
fasern, 0. N. Witt.; Magyaroi'szág áruforgalma; Bernardin 
R. J., Classiflcation de 3f Matiéres Tannantes ; Hansen, Die 
Q.uebracho-Rinden; Höhnel (P. R. von), Die Gerberrinde; 
Mc. Murtrie W., Culture of Sumac and preparation for mar- 
két : Department of Agricalture Special Report No. 26 ; Neu- 
brand, Die Gerbrinde ; Wattle bark, Report of the Board of 
inquiry Melbourne: Wiesner, Die Rohstoffe des Pflanzen- 
reichs ; Wittmack L., Die Nutzpflanzen aller Zonen. 

Cserzőnövények (képmelléklettél). A cserző- 
anyagokat szolgáltató legfontosabb növények a 
következők : Fenyők : A lucfenyő (Picea excelsa) 
kérge egyike a legfontosabb és legolcsóbb cserzö- 
anyagnak ; átlagosan 6—80/0 cserzőanyagot tar- 
talmaz, de néha a keleti Alpok mésztalaján egész 
14;0/o-ra emelkedik. Újabban a kéregből kivonatot 
is állítanak elő, amely talpnak való bőrök cser- 
zésére is való. Kevésbbé fontosak a jegenyefenyő 



(Abies pectinata) és a vörös fenyő (Larix euro- 
paea) kérgei. A Hemlock-fenyő (Tsuga canaden- 
sis, 1. a mellékletet) kérge Észak-Amerikában, az 
aleppói fenyőé (Pinus halepensis, 1. a mellékle- 
tet) pedig Dél-Európában bír fontossággal. — A 
fűzfák (Salix, 1. a mellékletet) és a nyírfák 
(Betula) kérge az északi országoki'a nézve jelen- 
tős. — Tölgyek : A legfontosabbak nálunk a ko- 
csányos tölgy (Quercus pedunculata), a kocsány - 
talán tölgy (Quercus sessiliflora) és a csertölgy 
(Quercus cerris). Ezektől első sorban a kéreg 
szolgál cserzésre s e tekintetben Magyarország 
újabban nagy és emelkedő kivitelt — kivált Né- 
metországba — tud felmutatni ebben a cikkben ; 
azonkívül több helyen (Zsupanje, Mitrovicza, 
Nasicz, Liptóújvár, Gunja) gyárak állnak fenn, 
melyekben a kéreg hatóanyagát, a tannint ki- 
vonják és cserhéj- kivonatot készítenek. Az emlí- 
tett tölgyeknek még a gubacsai is szolgáltatnak 
cserzőanyagot ; ezek v. gömbölydedek és a levél- 
nyeleken, valamint a fiatal ágakon keletkeznek, 
ezek a tulaj donképeni gubacsok (németül : Gall- 
ápfel, 1. a mellékletet), v. szabálytalan buzogány- 
alaknak és a termésen fordulnak elő (a kocsányos 
és kocsánytalan tölgyön) ezek a suskák (németül : 
Knoppern) v. zsíros gubacsok (1. a mellékletet). 
AKis-Ázsiában és Görögországban honos Q^ercM.? 
infectoria a valódi török, levardi, kisázsiai v. 
aleppói gubacsokat szolgáltatja ; ezek a cserző- 
anyagban leggazdagabb gubacsok és úgy orvosi- 
lag, mint technikailag (fekete ténta készítésére 
is) alkalmaztatnak. A szintén Kis-Ázsiában és Gö- 
rögországban termő Quercus Valonea-nák (és 
más hozzá rokonfajoknak) a kupacsai — a ter- 
mést alul körülvevő, vastag, pikkelyes csészikéi ' 
— valonea, wallona s más hasonló hangzású ne- 
vek alatt, sőt mint természetes suskák, cserzésre 
való fontos kereskedelmi cikket képeznek. — A 
Terminalia chebula (Myrtaceae), Kelet-Indiában 
otthonos fának a termései myrobalana néven 
nálunk is cserzésre alkalmaztatnak és 32— ^ö^/o 
cseranyagot tartalmaznak (1. a mellékletet). A 
sumach v. schmack (az arab «8ummák» szóból) 
egyike a legfontosabb cserzöanyagoknak, több 
szömörce-fajból (Rhus) származik. A melegebb 
Európában a Bhus coriaria (1. a mellékletei) 
leveleiből és ílatal ágaiból nyerik a kitűnő szicí- 
liai, olasz, spanyol, görög sumach- ot ; ellenben a 
trieszti, tiroli és a magyar sumach a Bhns coti- 
nus-tó\ származik. Az amerikai sumach a Rhus 
glabra, Bhus canadensis, Bhus typhina (ecetf a, 
nálunk ültetve) és Bhus copallina fajokból való. 
A sumach kivált a könnyebb, finom bőrök (safflan, 
kordován) cserzésére s fekete festésre való. Su- 
mach-ot szolgáltat még a déleurópai Coriaria 
myrti fólia (Coriariaceae) is. (Lásd még Kina- 
gubacs.) Fontos továbbá a katechu és az ehhez 
hasonló gambir és kinő, melyek egyaránt cser- 
zésre, fekete festésre s egyéb célokra valók. A 
katechut (terra japonica) az Indiában és Cejlon 
szigetén gyakori Acacia catechu fájából nyerik ; 
ez feketebarna, kissé vöröses anyag, kesernyés 
összehúzó, utána édeskés ízzel. Eleinte csak or- 
vosságul használták, most azonban, kivált a pa- 
mut- és selyemfestésben, valamint a cserzésben 
használatos ; azonkívül oly tárgyak bevonására, 



CSERZŐ 




A termés át metszete 

DiTidivi fa (Caesalpinia coriaria) 



Fekete wattle (Acacia decurrens) 



< Cserző növények' cikkhez. 



)VENYEK. 




RÉVM <iM« ICXacONA 



Cserzövargaság 



— 73 — 



Cserzővargaságr 



melyek a nedvességnek ki vannak téve, mint a 
halászok hálói, a bőröndöknek való szövet, a 
sátor-ponyvák, s végre a kazánkö ellen (1. Aca- 
cia)- A gambir (v. sárga katechu) a Kauclea 
gambir (Rubiaceae), délázsiai bokor, fiatal ágai- 
ból és leveleiből nyert kivonat, melyet úgy al- 
kalmaznak, mint a katechut és mivel használata 
folyton emelkedőben van, most a növényt rend- 
szeres ültetvényekben mívelik. A gambir több 
mint 5 millió kg. kivitelt mutat fel. — A kinő 
több növényből jön ; a legismertebb fajtája az ú. 
n. Amboina- v. Malabar-kino, melyet a Ptero- 
carpus marsupium (Leguminosae) nevű fa kér- 
géből nyernek. A másik az Eiicalyplus-kino v. 
ausztráliai kinő, számos ausztráliai Eucali/ptics 
fajtól származik. A harmadik a Butea-kino (keleti- 
V. bengáliai kinő), a hüvelyesek családjába tar- 
tozó Butea fronaosa, Butea superba és Biitea 
parvi flóra nevű, Kelet-Indiában otthonos fák kér- 
géből nyerik. Ide tartozik továbbá a bablah (1. o. 
és a mellékleten : Acacia arabica) és a dividivi ; 
ez utóbbi a Venezuelában és Közép-Amerikában 
termő Caesalpinia (Libidibia) coriaria csiga- 
v. S-formájú hüvelytermése (1. a tnellékletet). 
Ez 30— öQo/o cserauyagot tartalmaz és fontos úgy 
cserzésre, mint fekete festésre. Említendők to- 
vábbá a wattle- v. JfMnosa-kérgek. E név alatt 
különféle J.cam-faj kérge értendő, melyet rég- 
óta cserzésre használnak ; legfontosabb a fekete 
(black) wattle, mely az Acacia decurrens (1. a mel- 
lékletet) kérge és az arany-vvattle,mely az Acacia 
p€nninervic(la.meUékletet)íéTgQXljabhaníiQue- 
bracho-kérget nagyban alkalmazzák cserzésre; 
ez az Argentínában termő Aspidosperma Qiie- 
bracho blanco (Apocynaceae) nevű fától ered s 
csersavtartalma 15— 23°/o. A belőle készített ki- 
vonattal a eserzési folyamat lényegesen rövidebb 
idő alatt fejezhető be és elég jó bőr nyerhető. — 
A vad.g'esztenye(Aesculus Hivpocastanum) kérge 
■ is szolgál cserzésre s belőle Dél-Franciaországban 
kivonatot is készítenek, melyet a feketére festett 
selyem siílynövesztésére használnak. 

Cserzővargaság v. vöröstimárság, a bőrgyár- 
tásnak az a neme, melynél a kellően elkészített 
nyers bőröket csersavakat tartalmazó szerek- 
kel cserzik. A C. a legrégibb iparok egyike. Az 
ó-egyiptomi falképeken már fel vannak tün- 
tetve a cserzés műtétei ; találtak Egyiptom- 
ban múmiákat, melyeknek cipői és sarui cser- 
zett bőrből készültek. Hú-esek voltak hajdanában 
a perzsa és a babiloni bőrök is. «A keresztény 
időszámítás kezdete felé majdnem egyedül a zsi- 
dók kezében volt a Kelet s Nyugat bőrkereske- 
dése 8 ez árúval ellátták Rómát s a római 
birodalmat. Az arab uralom idejében Afrikában 
és Spanyolországban fényűző böripai" virágzott, 
melynek készítményeit Európa sok időn át vásá- 
rolta, mig legelőbb Franciaország kikémlelte a 
gyártás titkát, s maga is hozzáfogott gyártásá- 
hoz. A régi viszonyokra való emlékezet azonban 
megmaradt, mert e nevek szerint ma is van 
Marokkóból (maroquin), Saflból (szattyán), Kor- 
dovából (kordován) való bőr. E délnyugati mű- 
csel^ésről azonban alaposan következtethető az, 
hogy azt az arabok ázsiai hódító hadjárataikban 
tanulták meg. Hogy Ázsia, valamiképen a kultú- 



rának volt bölcsője, egyúttal a bőrkészítés ipará- 
nak is az, elég biztosan feltehető, ami mellett bi- 
zonyít az is, hogy éppen Európa keleti részében 
az oroszok, a törökök s mi magyarok, mindegyik 
külön bőrkészítő eljárást követett, mely még ma 
is jelesnek van elismerve. » (Találmányok könyve, 
Frecskay János, 1879.). 

A bőrgyártás minden neménél megkülönböz- 
tetjük: 1. az előkészítő műveleteket, 2. acserzést, 
3. a kikészítést. Előkészítő müveletek. A bőröket 
szőrtelenítésük előtt friss vízben áztatják, hogy 
így a szennytől s a vértől, esetleg a besózásnál 
használt sótól megtisztuljanak, mielőtt a cser- 
zésbe kerülnek. Amire az áztatásnál figyelni kell, 
az, hogy a bőrök teljesen átázzanak, anélkül, hogy 
a víz esetleg bekövetkező rothadása rajok ron- 
csoló hatást gyakorolhasson. Áztatás alatt a bő- 
röket napjában egyszer-kétszer kiveszik a vízből 
s mechanikailag megmunkálják, hogy megpuhul- 
janak. Ezt a müveletet vagy a kétlábú bakon két- 
nyelű tompa késsel, vagy ványoló dobokban, ille- 
tőleg kallókkal végzik. A kalló sajátságos alakú 
fa- vagy fémszekrényből áll, melyben két nehéz 
kalapács működik ; ezeket egy keréken alkabna- 




1. ábra. 

zott bütyök fölemeli és leejti ; így a szekrény- 
ben levő bőröket a szekrény falához szorítja és 
gyúrja (1. az 1. ábrát). 

Az áztatás után következik a hóv szőrtelenítese 
(koppasztás, humyázás), amire ismét különböző 
módszerek vannak. A bőröket a szőrtelenítésre iz- 
zasztással és meszeze'ssel készítik elő. Azizzasztás 
és meszezés egyaránt a sejtszövet (corium) meg- 
puhítására, meglazítására való, hogy a bőr köny- 
nyen eressze a szőrt. Az izzasztásnál a bőröket 
egy szekrényben vagy kamrában, az ú. n. izzasztó- 
ban sűrűen egymásra fektetik. A bőrök felmeleg- 
szenek (m^leg izzasztás) és csakhamar rothadás 
áll be, melynek kezdetét a fellépő ammoniak- 
szag árulja el. 

A meszezés abban áll, hogy a bőröket mész- 
tejjel áztatják. Noha a mész a szőrlazító anyagok 
közül a legelterjedtebb szer, mellette más anya- 
gokat is használnak, mint aminők az arzénszul- 
fldok, a kén, nátrium, az ú. n. calcin, a harauzsir, 
a szóda stb. Ha (6—8 nap múlva) a bőr könnyen 
ereszti szőrét, akkor a bőröket fogóval (Aescher- 
zange) kihúzzák és a meszet vízzel való mosással 
lehetőleg eltávoUtják. A mész teljes eltávolítása 
azonban csak a koppasztás és a husolás után kö- 
vetkezik. 



Cserzővargaság: 



74 — 



Cserzővargaság 



A jól kimosott, meszezett vagy izzasztó tt bőrö- 
ket a bakon tompa késsel, a tompaélű koppasztó- 
kaszával (Schabeisen, Pirmeisen, la 2. ábrát) kop- 
pasztják, miáltal a bőr f elhámát és a szőrt is egy- 
aránt lefaragják; így tehát csupasszá teszik a 
bőrnek a színét (barkáját) ; azokat a szőröket, me- 
lyek a koppasztás után még a bőrön maradtak, 
közönséges nagy késsel távolítják el ; a bőrt most 
újból mossák s a husoló bakon a husoló-Jmszával 
(Scheereisen,!. a5. ábrát) v. corholó-vassal husol- 
ják, corholják. A husoló-bak (1. a 4. ábrát, Scliabe- 




2. és 3. ábra. 

baum) félhenger alakú fa, melynek egyik végén 
két láb van, másik végével ráfekszik a padozatra. 
A husoló-kasza liosszú,kétnyelü kés, melynek félig 
éles íves, vagy éles egyenes pengéje van (corholó- 
vas). Azt a meszet, melyet a bőr még visszatar- 
tott, horzsolással (a bakon a horzsoló-kővel), ille- 
tőleg tompa késsel vagy egyéb mechanikai esz- 
közökkel távolítják el, vagy cukoroldatokkal, má- 
sok kénsavval, sósavval, tejsavval oldják ki a 




4. ábra. 

pőrékből. (Pőréknek [Blösse] nevezik a már mo- 
sott, koppasztott és husolt bőrt.) — Ugyanarra a 
célra való a degesztés, illetőleg pácolás (Schwel- 
lung) is. A degesztő-fürdőnek hatásos anyaga 
gyenge savak, többnyire a tejsav. A degesztés 
és a pácolás nem csupán a mésznek az eltávolítá- 
sára, hanem arra is való, hogy a bőr sejtszövetét 
feldagassza s így a cserzéshez előkészítse. 

Ha a bőrben mész marad vissza, akkor a bőr 
merev, törékeny lesz. Emiatt főleg a felső bőrök- 
nél és általában véve azoknál a bőröknél, ame- 
lyektől puhaságot, hajlíthatóságot követelnek. 



nagy gondot fordítanak a mész lehetőleg teljes 
eltávolítására. Erre a célra szolgál a pácolás. A 
talpbőröknél a mésztelenítés nem olyan fontos 
követelmény, azért azoknál az alapos kimosás és 
az előcserzésnól használt savas cserzöló meszet 
oldó hatása elegendő. Páeokul szolgálnak külön- 
böző savak, sósav, kénsav, esetleg szalmiákkal 
vagy kénsavas ammónnal keverve, a bórsav, az 
ecetsav, a tejsav, a vajsav, a kresotinsav, akresol- 
sulf onsav és mások. Ezeken kívül használnak ga- 
néj-pácokat (madár- és kutyaganéjból), korpa-, 
szalma- és kombinált pácokat is. A ganéj - 
pácokban kifejlődő baktériumok élettani 
működése maga, valamint bizonyos ve- 
gyületek képződése idézi elő a megkívánt 
hatást. A korpapác másképen hat, mivel 
ebben erjedési folyamatok indulnak meg, 
amelyek során különböző szerves savak 
keletkeznek. Ujabban mesterséges páco- 
kat is hoznak a forgalomba, amelyek az alkal- 
mas baktérium-fajokat és a tenyésztésükhöz 
szükséges tápanyagokat tartalmazzák. A páco- 
láshoz is használnak mechanikai berendezéseket, 
mint pl. raotollás kádakat és forgatható dobokat. 
A bőr cserzésére a cserzőanyagokat (1. o.) 
használatra elő kell készíteni. Ez az előkészí- 
tés a cserzőanyagok zúzásában, őrlésében és 
kivonásában (extrakciójában) áll. A cserzőanya- 
gok kivonásának elve az, hogy a friss kér- 
get már csaknem telített lével, a kivonatkórget 
pedig friss vizzel keverik össze. A kivonatolást 
többnyire meleg folyadékokkal végzik. Erre a ki- 
lúgozásra fedővel zárható, szitafenékkel ellátott 
kádakat szoktak használni ; több (6) ilyen kád egy . 
rendszerré van egyesítve. Gyorsabban és tökéle- 
tesebben érjük el a célt, ha a kivonatolásra extra- 
háló készüléket használunk. Jó ideje már, hogy a 
bőrgyárakban kész csersavextraktokkai is dol- 
goznak, amelyek használata napról-napra terjed. 
Magánál a cserzésnél régi ós új eljárásokat kü- 
lönböztetünk meg. A régi eljárásokat jellemzi az, 
hogy a felaprított csert belekeverik a vízbe vagy 
cserlébe, amely folyadékok a cserben levő cser- 
savakat és egyéb oldható anyagokat cserzés köz- 
ben kioldják. Miután a esersav a darabos cserből 
csak lassan szivárog át a hideg cseriébe, azért a 
cserzésnek ez a módja igen hosszú ideig tartott. 
A cserzésnek egy másik módja az ültetés vagy 
teregetés. A bőröket kb. 3 m. mély, kifalazptt v. 
fával burkolt gödrökben (Loh- vagy Versetzgru- 
ben) cserrel, azaz őrölt cserzőkéreggel rétegezik. 
Ezt a műtétet beteregetésnek (versetzen) neve- 
zik. Ebből a célból a gödör fenekére kilúgzott 
csert s erre vékonyabb rétegben friss, darabokra 
vágott, zúzott vagy őrlött csert hintenek, s ezekre 
kiterítenek egy darab bőrt ; erre a bőrre ismét 
csert hintenek. Ily módon felváltva majd csert, 
majd bőrt rakva, a gödröt megtöltik ; egy ilyen 
gödörben 50—80 bőr fér el. Most az egészre ki- 
használt cserből vastag réteget (Hut) boríta- 
nak 8 a gödröt vízzel vagy cser-lével töltik 
meg, deszkákat raknak reá és 2—8 hónapig 
magára hagyják. A csersav ezalatt az idő alatt 
feloldódik s a bőr pórusaiban lerakódik, a cser-lé 
pedig a kéreg egyes oldható alkotórészeinek 
erjedése következtében megsavanyodik. (Innét az 



Cserzovargaság 



— 75 



Cse r z ővargaság: 



elnevezés, hogy savas cserzés, saure Gerbung). 
A bőrök eserzése ezen első müvelet után még 
nincs befejezve ; e célból a gödröt a fent megne- 
vezett idő alatt kitíritik, a küiasznált csert eltávo- 
lítják s a bőröket most megfordított sorrendben 
helyezik el a gödörben, úgy tehát, hogy azok a 
bőrök, melyek az első beteregetésnél alul voltak, 
most felül kerüljenek. Ezt az eljárást 3 — 5-ször 
ismétlik addig, míg a bőr teljesen meg nem érik. 
A hesülyesztés (Versenken) az az eljárás, amely- 
nél a gödörbe csert öntenek, a gödröt lével félig 
megtöltik, a bőröket egy deszkafedőn cserrel 
rétegezve beeresztik és ha a gödör megtelt, akkor 
fafedelet és csert raknak reá. Ezt a sülyesztést 
többször ismétlik. 

A modem eljárásoknál fontos szerepe jut az 
extraktoknak és azoknak a berendezéseknek is, 
amelyek arra valók, hogy a bőröket vagy esetleg 
a cserzölét cserzés közben mozgásban tartsuk. 
Erre a célra kiválóan alkalmas a forgatható dob, 
a szoros értelemben gyorscserzésnek szinte nél- 
külözhetetlen segédeszköze. A frissen készített és 
a forgalomban kapható folyós és szilárd eserző- 
kivonatok el nem változott cukrot tartalmaznak, 
azért az ezekből készített lét ed^5 cserzölének ue- 
vezik. Savas lé az a cserzőanyagoldat, amely már 
erjedésnek indult és szerves savakat tartalmaz. 
A régi eljái'ásoknál túlnyomóan ilyen savas lét 
használtak, holott az újabb eljárások édes és tö- 
ményebb kivonatok alkalmazásán alapulnak. A 
gyorscserzés mintája a Durio-féle gyorscserző 
eljárás, amely különösen a váche (tehéntalpbőr) 
gyártására alkalmas. Durio a pőrét kezdettől 
fogva szokatlanul erős, 8—9 Bé. fokú cserzőki vo- 
natokban cserzi oly dobban, amelynek forgatását 
úgy szabályozza, hogy ez felváltva rövid időközök- 
ben majd előre, majd hátrafelé forog. A mozga- 
tás a csersavnak a bőrbe való behatolását oly 
nagy mértékben gyorsítja, hogy pi. egy vache- 
talp kicserzése, amely a régi eljárások mellett 
hónapokat igényelt, mindössze 48 óráig tart. 

A vöröstimár (cserzővarga) nemcsak talpbőrö- 
ket készít, hanem tehén-, borjú-fel sőböröket, szíj- 
bőröket, nyergesbőröket és hasonló bőröket is. A 
C. -hoz í&rtozik a marokkói: kordován- és szaty- 
tyánbör gyártása is (1. az illető címszó alatt). 
Mindeme bőrfajták gyártása nemcsak a cserzés 
részleteiben különbözik, de a föeltérés a kikészí- 
tésben van, amelynek célja a bőrnek tetszetős kül- 
sőt adni és megfelelő műveletek segítségével úgy 
elkészteni, hogy arra a célra, amelyre való, al- 
kalmas legyen. Ilyen műveletek pl. a falcolás, a 
kiigazítás, az olajozás vagy zsírozás, a fehérítés, 
a festés és a mechanikai műveleteknek egész so- 
rozata, amelyek egyrészt a bőranyag tömörítésére, 
esetlegsimulékonys^ának, nyújthatóságának fo- 
kozására valók, másrészt a barka emelését, avagy 
eltávolítását, illetőleg leeimítását és más esetek- 
ben ismét mesterséges barka bepréselését céloz- 
zák. A talpbörök tömöritésére szolgálnak pl. a 
bőrkaiapácsok, a börhengerlögépek, az ingás hen- 
gerek, fényező és taszítógépek. A puha (pl. felső) 
bőrök kikészítésénél fontos szerepe jut a barká- 
zásnak, a szinelésnek, a fodoritásnak. 

A bőrt helyesen cserezték, ha a vágási felülete 
egyforma, ha a bőr rostos szerkezete tisztán ki- 



vehető s késsel vakarva sima marad. A bőr vá- 
gásán két réteget látunk : az egják sűrűbb (a bőr 
színe), a másik inkább durvább, rostos állományú. 
A bórt hibásan cserezték, ha a vágáson, nevezete- 
sen a bőr közepén fehér v^y sötét színű, szaru- 
nemű sűrű és áttetsző csíkok mutatkoznak. A jól 




5. ábra. 

cserzett bőr hajlítható, összehajtható, a nélkfil, 
hogy a barkája elszakadna. Hogy a bőr barkáját 
jobban kidomboritsák és hogy ez fényt is kapjon, 
azért harkázzák. azaz a szinével fölfelé kiterített 
bőrt a barkázófával (PantofEel) dörzsölik úgy, 
hogy a bőr egyik olda- 
lát a másikra teszik, 
hogy szín színre jusson 
s a barkázófát a képző- 
dött ráncon ide-oda húz- 
zák. A barkázófa íves 
alja sima parafával van 
ellátva (1. az 5. ábrát). A 
bőr kikészítésének műve- 
letei közé tartoznak még 
a) a szinelés (Schlichten), 
mely a f alcolással egy és 
ugyanazon célt követ ; a e. ábra. 

bőrt rámában kifeszítik, 

az eltávolítandó részeket krétával bekenik és a 
bőr húsos oldalát a szinelővassal (Schlichtmond) 
faragják, szinelik. A szinelővas (Lag.á&ró^^kissé 
homorú, élesített, 18— 20 cm. átmérőjű acélkorong, 
melynek közepén bőrrel bélelt lyuk van, hogy a 





7. ábra. 

munkás a kezét bedughassa ; b) a fodorítás (kris- 
peln, rebrousser, to board) ; a bőrrel ezt a műve- 
letet azért végzik, hogy tetszetősebb legyen, hc^y 
a kellő ruganyosságot megkapja s hogy a barkája 
(szine) jobban kiemelkedjék. A fodorítás művele- 
tét úgy végzik, mint a barkázást ; a fodorító fa 
(Krispelholz, paumelle críppler) is hasonlít a bar- 



Csesme 



— 76 



Csesztve 



kázófához, a különbség csak az, hogy a f odorítófa 
ho8Szü íves alja harántosan párhuzamos baráz- 
dákkal van ellátva. A munkás karját a f odorítófa 
egyenes felső alapjára alkalmazott bőrszíjba 
tolja (1. a 7. ábrát). A fodorítás által a barkának a 
szárítás következtében összetapadt rostjai elvál- 
nak egymástól ; c) a horzsolás (poncíren, bímsen), 
a bőrt a falcolás után megnedvesítik, késsel kisi- 
mítják és horzsakővel ledörzsölik ; d) a kitaszítást 
(plattstossen) a tisztítóval (Plattstoss-Kugel), egy 
alul hornyolt, felül fanyéllel ellátott vaslemez- 
zel ; e) a simítást (blankstossen) a simító üveggel 
(Blankstoss-Kugel) végzik, melyet főleg a nyer- 
ges bőrnek kikészítésénél használnak ; ez a simító 
üveg fogantyus üveggolyó vagy üveghengerből 
áll. A bőr tisztítására és kiigazítására gépeket is 
szerkesztettek, pl. a nyujtógépeket, a bőrgyalut 
V. forgácsoló gépet, fényező-, simító-, barkázó gé- 
peket stb. A vastagabb bőröket egész szélességük- 
ben ketté, sőt több bőrre is hasítják. Ilyen hasi tó- 
gép a szalagkéses hasítógép, amellyel már a nem 
cserzett pőrét is hasíthatják ós a különböző rend- 
szerű (álló és mozgó késsel működő) közönséges 
hasi tógépek. 

Csesme, perzsa eredetű török szó, jelent forrást, 
kutat és patakot. C-nek nevezik főleg azokat a 
nyilvános kutakat, melyeket egyes alapítók a cél- 
ból alapítottak, hogy az utasok és vándorok üdü- 
lést találjanak. Sztambulban sok ilyen C. van, 
leghíresebb Máhmud szultán C.-je, melyben állan- 
dóan ott van egy-két szolgálattevő ember, akik a 
rácsozat előtt álló embereknek egy-egy kupa vizet 
nyújtanak ki. 

Csesme, kikötőváros az ázsiai Aidin török 
vilajetben, az Egei-tenger partján, közel Chios 
szigetéhez, 5550, majdnem kizárólag görög lakos- 
sal. C. közelében égették föl 1770 júl. 6. az oro- 
szok a török flottát ; ennek emlékére alapított 
II. Katalin cárnő Szent-Pétervár közelében ha- 
sonló néven egy katonakórházat. 1881 áprilisban 
földrengés döntötte romba. 

Csésze, 1. félgömbalakú, v. egészen lapos, fü- 
letlen, egy- V. kétf űlü merítő- v. ivóedény. Az igen 
lapos formájút a görögök paterának nevezték. 
A C. nagy elterjedettsége a XVIII. sz.-ban a por- 
cellán divatba jövetelével történik, mikor is a 
legváltozatosabb formákat a leggazdagabb mű- 
vészi dísszel látták el. Virágdíszt v. egész jele- 
neteket festettek rája és dúsan aranyozták. Újab- 
ban a C-t egyszerű dísszel és célszerű formákban 
készítik. 

2. G. (növ.), a virág (1. o.) leveleinek legkülső 
köre, amely a pártával együtt a virágtakarót 
(1. 0.) alkotja. A C (calyx, calix, képletben K, ré- 
gebben kehely is), levelei (sepala) rendesen zöl- 
dek, inkább elütök a szü'moktól és a lombleve- 
lekhez hasonlóak, hiányozhatnak is. Néha párta- 
szerű (calyx corollinus), v. szőrök alakjában lép 
fel (pappus) mint a fészkeseknél. A C forrt 
(calyx gamosepalus) v. vált levelű (eleuthero- 
sepalus). Némely virágon a C-n kívül még egy 
külső C. (calyculus) is van, amely v. a C. leve- 
leinek pálháiból (pl. eper), a murvalevelekből 
(pl. mályva) v. egyéb levélképletböl (1. o.) állhat. 

Csészés kövek. Brratíkus tömbök, dolmenek és 
más megalítikus emlékek felületén gyakran 



fordulnak elő 5—30 cm. átmérőjű, kivájt kerek 
mélyedések. A mélyedések rendszerint kisebb- 
nagyobb csoportokban helyezkednek el a kő felü- 
letén. Néha 70—80 mélyedés is van egy kövön. El- 
rendezésükben többnyire nincs látható rendszer, 
de némelykor kör alakban vannak csoportosítva 
és egyes mélyedéseket kereszt alakban, T alak- 
ban, V. másként keskeny vályúk kötnek össze 
egymással. Bár kétségtelen összefüggésben van- 
nak a megalítikus emlékekkel, oly helyeken is 
fordulnak elő, ahol egyéb megalítikus emlékeket 
nem észleltek. Egykori rendeltetésük még meg- 
fejtetlen, legvalószínűbb, hogy valamely vallá- 
sos cél szolgálatára készültek. Az áldozati álla- 
tok vérének felfogására, kisebb áldozatok elhe- 
lyezésére aligha, mert a megalítikus emlékek 
függőleges lapjain is előfordulnak. Az sem való- 
színű, hogy mint régebben vélték, csillagtérké- 
pek volnának. A csoportok valószínűleg jelvé- 
nyek, amelyeknek magyarázatát nem ismerjük. 

Csészeszárny (növ, Polygala L., pacsii'ta virág), 
a Polygalaceae család génusza, 200 fajjal a föl- 
dön elszórva, legnagyobb számmal Amerikában. 
Egyéves v. évelő füvek, cserjék, egyesek fák. 
Virágukon a 2 belső csészelevél (ala) rendesen 
hosszabb, mint a 3 külső és sziromszerű. Hazánk- 
ban számos faj ismeretes : Polygala vulgáris L., 
Polygala major Jacq., Polygala amara L. stb. 
Az északamerikai Polygala senega az officinális 
radix senegae-t szolgáltatja. Ez izzasztó, vizelet- 
hajtó, erősítő orvosság, kiilönösen mellfájásban 
és vízkórságban használatos. Tartalma a sene- 
gin. A Polygala amara füve (herba Polygalae 
amarae) ma már csak népies orvosság szárazbe- 
tegség ellen. L. még Ala. 

Cseszkája-öböl, az Északi jeges tenger öble 
Kanin-f élszíget, Kolgujev-szíget és európai Orosz- 
ország között. 

Cseszkó, népies szó, a. m. csizmadia, főleg po- 
litikus csizmadia. 

Csesznek, kisk. Veszprém vm. zirczi j.-ban, (i9io) 
887 magyar lak., vasúti állomás ; u. p. Bakony- 
szentkirály, u. t. Bakonyszentlászló. Romokban 
heverő vára mint a Rédei, másként Cseszneky- 
család tulajdona már 1323 előtt fennállott ; 1392— 
14'78-ig a Garai-esalád bírta ; a XVIII. sz. elején 
még védhető állapotban volt ós csak a XIX. szá- 
zad elején rombolták le felső parancsra. Hagyo- 
mány szerint emlékezetes az a szikla, melyet a 
nép Gara székének nevez és az a magányos szik- 
lán álló, hajdan híd által a palotával összekötött 
torony, mely ben az Esterházy grófok családi levél- 
tárát őrizték. A vár alatt barlang terül el. C tem- 
plomában nevezetes régi harang van. V. ö. Vasár- 
napi Újság 1856. 52. sz. 

Cseszora, közs. Bihar vm., most Cseszvára 
(1. 0.). 

Cseszte (Schattmannsdorf), kisk. Pozsony vm. 
szempczi j.-ban, (i9io) 1695 tót és német lak., posta- 
hivatallal és telefonállomással; szép csúcsíves 
templommal. C 1560 máj. 10. Ferdinánd király- 
tól hűségeért címert és kiváltságokat nyert. 

Csesztreg, kisk. Zala vm. alsólendvai j.-ban, 
(1910) 1170 magyar lak., ; postahivatal, u. t. Baksa. 

Csesztve, kisk. Nógrád vm. balassagyarmati 
j.-ban, (1910) 628 magyar és tót lakossal, gyümölcs- 



Cseszvára — 7 7 — 

termeléssel : u. p. Balass^^'armat, ii. t. Mohóra. 
Határában különféle régiségeket találtak. V. ö. 
Kálnay Nándor, C. község történelme és leírása 
(Budapest 1884). 

Cseszvára (azelőtt : Gseszora). kisk. Bihar vm. 
magyarcsékei j.-ban, (i9io) 614 oláh lak. ; u. p. és 
u. t. Magyareséke. 

Cset (Gsete). Régi magyar személynév, mely 
népies neveink közt gyakran előfordul. 

Csetátye Boli, 1. Bol vára. 

Csetátye máre, a Verespafak mellett levő Kir- 
nik hegység kráteralakú kivájásainak, melyek 
csipkés sziklaperemeikkel váraknak látszanak, 
népies neve. 

Csetebota a. m. tigy étlen; csetleni-botlani, 
ikerszavak, a. m. céltalanul jönni-menni. 

Csetény, kisk. Veszprém vm. zirczi j.-ban, (iwo) 
1152 magyar lak. ; postahivatal, u. t. Zircz. 

Csetepaté, a harcnak legkisebb, legjelenték- 
telenebb formája. Nagyobb erők összetűzéséből 
ütközet (1. 0.) szánnazik, mlg az ellenséges főerők 
mérkőzését (sata (1. o.) elnevezéssel jelöljük meg. 

Cseteröcz (azelőtt : Sterusz), kisk. Nyitra vm. 
pöstyéni j.-ban, (i9io) 588 tőt lak. ; u. p. és u. t. 
Verbó. 

Csetfalva, kisk. Bereg vm. tiszaháti j.-ban, 
(1910) 548 magyar lak. ; u. p. és u. t. Tiszaüjlak. 

Csetnek (Stittnik), nagyközség Gömör vm. 
rozsnyói járásában, {i9io) 1473 magyar és tót lakos- 
sal, vasúti állomás, posta- és táviróhiva tállal. 
Jelentékeny bányászat és kohászat folyik itt, 
vannak antimonércbányák, barnavaskő, mangán- 
érc- és kénkovandbányák, Sárkány örökösei 
Concordiá vasműve, rézhámor és hengerelő. A 
község ősrégi evang. templomában nevezetes 
régi falfestmények vannak (restaurálta Gróh Ist- 
ván 1909), továbbá Árpádkori régi faragványos 
fapad és keresztelő medence l5)0-ból. A C.-en 
azelőtt termelt illatos dohány országos hírű volt. 
C. neve a bányászat és ércolvasztás bölcsőkorára 
vezet. 1243-ban IV. Béla Pelsőeczel együtt Bebek 
Detriknek és Fülöpnek adományozta. 1328-ban 
Róbert Károlytól Pelsőeczel együtt Korponáéhoz 
hasonló jogokat nyert, tudniillik tolvajlások és 
gyilkosságok esetén bíráskodást, pallosjogot, heti 
vásártartás jogát s vámmentességet országszerte. 
A város ezen szabadalmakkal 1759-ig élt, midőn 
Mária Terézia tőlük megfosztotta. 1781-ben II. 
József, 1791. n. Lipót előbbi jogaiba visszahe- 
lyezte. Sokat szenvedett a XVI. sz.-ban a két 
ellenkirály közti háborúban is, minthogy lakói a 
két párt közt raegoszoltak. 1555-ben a döghalál 
526 ember életét oltotta ki ; a törökök is kirabol- 
ták és feldúlták az egész várost. A XV. sz.-ban a 
huszita vallás szellemével ismerkedett m^, 
1545— 1568-ig a szepesi tudósok és kereskedők 
által Luther tanai is könnyen találtak fogé- 
kony talajra. A város délkeleti síkján vár állott. 

Csetneki csipke, 1. Csipke. 

Csetneki dohány, 1. Dohány. 

Csetnekvölgyi h. é. vasút. Csatlakozik a Máv. 
bánréve -dobsinai vonalához Pelsőczön és É.-ra 
Nagj'szabosig terjed Gömör és Kishont vm. terü- 
letén. Pelsőczön csatlakozik a Murány völgyi h.é. 
vasúttal is. Megnyílt 1894 szept. 13. Hossza 24 
km., legnagyobb emelkedése 21»/oo, ^ ívek leg- 



Csetneky 



kisebb sugara 200 m. Üzemét a Máv. látja el. Be- 
mházási tökéje 1.814,000 K, elsőbbségi részvény 
1,563,600 K. 

Csetneky (csetneki), a pelsőczi Bebekekkel kö- 
zös eredetű ősrégi család, melyet a népmonda egy 
kincset lelő juhásztól származtat, hibás fölte- 
vés szerint pedig külföldi eredetű bányászcsalád 
(1. Bébek); minden további találgatásnak útját 
vágja egy 1334-iki oklevél, mely a Bebek- és 
C. -család közös ősét. Kopasz Detre fia Benede- 
ket egész határozottan Akuds nembelinek mondja 
(Anj. Oki. III. 65.), aki több ezen korbeli ok- 
mány szerint közelebbi vérségben volt a szin- 
tén oklevelesen Akus nembelieknek (Anj. Oki. 
III. 16.) ismert Cselenflakkal, a Méhy és karancs- 
ságl Sághy-családok őseivel, eUenben a nemzet- 
ség leghatalmasabb ágával, a borsodi Emeíiakkal, 
úgyszintén a Michk bánnal (tőle ered a peleskei 
Eördögh-család), az Álmos fiakkal (Cslre- és Po- 
csaji-család) és a Chelleus fiakkal (Thoroczkay- 
család), valamint a csépel Ákos, Zoltán, dereg- 
nyei Daróczj', Deregnyey, üpory stb. családokkal 
való vérségre vonatkozó közelebbi adatok hiá- 
nyoznak. Az első ismert ős, Máté, a XIII. század 
első felében élt. Fiai : Detre és Fülöp a tatárok 
eUen kitíintetvén magukat, FV. Bélától 1243-ban 
a fluörökösök nélkül elhalt Bors comes egykori bir- 
tokát, Chetneket kapták ; testvérük, Ákos (1254— 
1271) fehérvári kanonok, budai prépost és a ki- 
rályné kancellárja volt. Fülöp ága unokájában, 
Lukácsban (1334) enyészik el ; Detre (1243—62), 
ki Kopasznak vagy Zaaniak mondatott, két flut 
hagyott maga után : Detrét (1278) és Benedeket 
(1278—1318. el.), aki már \iselte a C. nevet. Ez 
utóbbinak hét fia közül Domokos a Bebek-család- 
nak lett az őse. Miklós «Kun»-nak is neveztetett, 
a többi (l. C. János) rendszerint C. néven fordul 
elő. A család későbbi tagjai közíil Vörös Miklós, 
László fia, te3t\'érével Jánossal együtt 1412-ben 
aláirta a Zsigmond magyar és Jagelló Vladiszláv 
lengyel királyok közti békeszerződést ; testvériik 
volt még László ptlspök (1. alább). Miklós fia 
György 1393. főasztalnok, 1402. gömöri főispán. 
C. János, András fia, 1505. Gömör vmegye követe 
a rákosi országgyűlésen. C. Zsigmondot, Miklós 
fiát, mint János-pártit, Ferdinánd hívei több ideig 
fogságban tartották, mígnem 1533-ban Katzianer 
szabadon bocsátotta. Kihalt a család C. Istvánban 
(1594) és C. Ferencben (1604 körül). Címere, mint 
a Bebek-családé, az Ákos-nemzetség patriarcha- 
keresztje : a pajzs fölötti sisakból páncélos koronán 
férfialak nyúlik föl, egy-egy halat tart\'a mind- 
két kezében. V. ö. Xagy I., Magyarorsz. Csal. 
in. 29 ; Wertner M., Magyar nemz. I. 70 ; Né- 
methy Lajos, Adatok a C. -család genealógiá- 
jához (Turul l. 1883); Karácsonyi J., Magyar 
nemzetségek (I. 95 s kk.). 

1. C János. Az Ákos-nemzetségből származó s 
a Bebekkel rokon Csetneky-család tagja. Mint I. 
Károly hü embere sokat harcolt Csák Máté ellen, 
de 1318. szerencsétlenül, mert fogságba esett. 
Kiszabadulván, testvéreivel megosztozkodott s ez 
alkalommal kapta Csetnek egy részét birtokul. 
1339. az osztrákok ellen harcolván, újra fogságba 
jutott. Élt még 1351-ben is. V. ö. Anjoukon okm. 
L 455. m. 635. V. 519. 



Csetrás-hegység 



78 — 



Csiaturl 



2. G. László, 1397— 14;39-ig esztergom-szent- 
györgymezei prépost volt, s mint ilyen jelen volt 
a konstanzi zsinaton (1417). Zsigmond királjmak 
kedves embere lóvén, a királyi kápolna igazgató- 
jává (1423) és utóbb (1425) a János-lovagok buda- 
felhévvizi és esztergom-szentkiráljd házainak 
kormányzójává lön. 1432-ben a királyné kancel- 
lárja volt, végre 1439. megkapta a nyitrai püs- 
pökséget, de a pártviszályok miatt úgy látszik, a 
római szentszéknél sohasem szereztek számára 
megerősítést. Megh. 1447. V. ö. Turul I. 39—41. 

Csetrás-hegység V. Nagyági hegység, a Bihar- 
hegység Erdélyi Brczhegy'ség neve alá foglalt ré- 
szének egy csoportja ; e csoport Hunyad várme- 
gyében a Maros jobboldalán a gyógyi és lunkoji 
völgyek közt Algyógytól Nagyágon át Brádig 
DK— ÉNy-i irányban vonul ; hossza egyenes irány- 
ban 25, kanyarulatai irányában 35 km. Főbb csú- 
csai a Nagy-C. (Csetrás, 1077 m.). Hajtó (1046 m.), 
Gurgujáta (1036 m.) és Dzsámena (981 m.) A C. 
vázát andezites kőzetek alkotják és pedig egyrészt 
quarcos (dacit), másrészt quarcnélküli andezitek 
(amflból-andezitek), melyek valószinüleg két kü- 
lönböző korú vulkáni kitörés eredményei ; e kitö- 
rés az idősebb képződményeket (melaflr, kárpáti 
homokkő és mediterrán rétegek) szétdarabolta s 
így ezek az andezites hegyek szegélyén fordulnak 
elő ; a porflr a melaflron tört keresztül s utóbbi 
társaságában több száz méternyi magas sziklákat 
alkotó szirtes mészkő is fordul elő. A C-ben nagy- 
jelentőségű bányászat f olyik,nevezetesen aranyra, 
ezüstre, ólomra, rézre, kénre, arzénre, tellurra stb. 
A legjelentékenyebb bányahelyek Nagyág, Boicza, 
Nádfáva, Herczegány, Porkura, Kriscsor, Ruda és 
Valisora. 

Irodnlom. Inkey Béla, Nagyág földtani és bányászati viszo- 
nyai, Budapest 1885 ;Primics György, Geológiai megfigyelé- 
sek a C. területén (Földtani Közlöny. XVm. évf. 1888. 5—31.) ; 
Inkey Béla, Egy feltűnő vonás Nagyág vidékének domborza- 
tában (Pöldt. Közlöny. X. évf. 1880. 16.) ; Primics, A Cs. geo- 
lógiája és érctelérei (u. o., 1896). 

Csetri, 1. Csellé. 

Csettenés v. csetientés : belélegzéssel, a levegő 
beszívásával ejtett csattantó hangok,melyek a leg- 
több népnél csak lovak hívására vagy türelmet- 
lenség nyilvánítása alkalmával vagy evés és 
cuppanó csókolódzás közben fordulnak elő. De né- 
hány délafrikai nyelvben ezek a csettentő hangok 
rendes elemei a beszédnek (ang. clicks, németül 
Schnalzlaute). A kaffereknek három, a hottentot- 
táknak négy, a busmanoknak hat különféle cset- 
tentő hangjuk van s ezek közül kettő-kettő is elő- 
fordulhat egy és ugyanazon szóban. Képzésük 
helye nagyrészt Vkp,t, k hangokéival egyezik. 
Vannak ilyen hangok némely északamerikai és 
melanéziai nyelvben is. A nyelvészetre nézve 
különösen azért érdekesek, mert oly korból való 
maradványoknak tekintik, melyben még nem 
tisztán artikulált hangokból állott az emberi be- 
széd. 

Csetverik, orosz gabonamérték, a. m. Vs cset- 
vertj = 26-24 1. 

Csetverka, orosz gabonamérték, a. m. 1/32 cset- 
vortj = 656 1. 

Csetvertj, orosz ürmértékegység száraz tár- 
gyakra, főleg gabonára, feloszlik 8 csetverikre a 
8 gamicra = 209-907 1. ; 16 C. = 1 last. 



Csetvrtina, délszláv elnevezése azon negyed- 
résznek, melyet a törökországi, valamint a bosz- 
niai s hercegovinai jobbágyok az általuk használt 
földek terményéből évenkint a földesúrnak termé- 
szetben vagy váltságárban fizetni tartoznak. A 
boszniai és hercegovinai jobbágyok földesúri tar- 
tozás (hakk) címen ugyan általánosságban a ter- 
més harmadát fizetik, de vannak vidékek, hol a 
földesúrnak csak egy negyed vagy ötöd, de viszont 
olyanok is, hol a fél termés jár. A negyedrendszer 
leginkább a novibazári szandzsákban divik. A 
C. török elnevezése dörtleme. 

Csév, nagyk. Esztergom vm. esztergomi j.-ban, 
(1910) 1773 tót és magyar lak. ; vasúti állomás, 
táviróhivatal ; u. p. Dorog. 

Cséve, az a hüvely, amelyre a fonalakat fel- 
gombolyítani szokás. Leggyakoribb alakja a hen- 
geres cső alak, amely karimás, avagy karima 
nélküli, valamint a kúpos cső alak, amely alsó 
végén vastagodással (alapkúppal) lehet ellátva, 
avagy végig sima. 

Csévélés V. csörlés, az a művelet, amellyel a 
fonalakat a csévére (1. Cséve) fölgombolyítják. 
Karimás csévére a fonal a cséve egész hossza 
mentén gombolyíttatik fel, még pedig lehetőleg 
kis emelkedésű csavarvonalként, hogy sok fonál 
férjen el ; karimanélküli hengeres csévére pedig 
nagy emelkedésű csavarvonalként, hogy a szélek- 
ről a fonalak le ne csússzanak. Kúpos csévéken, 
ha alapkúppal bir a cséve, a fonal a C. kezdetén 
az alapkúp palástjára gombolyíttatik, a további 
időszakban a már felgombolyltott fonal alkotta 
kúppalástra úgy, hogy a kész cséve hengeres ala- 
kot nyerjen (1. Cops) a csak a vége marad kúpos ; 
kezdő kúp nélküli csévékre a fonal gombolyítása 
nagyobb fáradsággal jár, mert az előbb leírt C. 
előtt az alapkúpot kell a fonálból készíteni. 

Csévélő gép v. csörlögép, a fonalaknak hen- 
geres vagy kúpos csévékre való gombolyítására 
való. Minden C. a cséve forgatását végzi és azon- 
kívül a fonal vezetését, 1. Csévélés. 

Csevice, Nógrádmegyében általában a. m. sa- 
vanyuvíz ; mint kénesforrás l. Párád. 

Cséza, régebben séza (a franc. cha%se-h6\), ru- 
galmas, födetlen, könnyű kis kocsi. 

Csezmice, a mai Belovár-Körös vármegyében 
Belovár és Gerdjevác közt feküdt. Ez volt szülő- 
helye a híres Janus Pannonius költőnek s azért 
őt magyarosan Csezmiceinek liívták. Rokonai 
még a XVI. sz.-ban is Csezmicey nevet viseltek 
ós körösmegyei tisztviselők voltak. A C. név 
hibás olvasásából támadt a múlt században a 
Cesinge név. 

Csezmicei János, 1. Janus Pannonius. 

C. S. I. (ang.) a. m. Companion of the Star 
of India, az Indiai csillag-rend lovagja. 

Csi (ang. covid), kínai hosszuságmértók ; fel- 
osztva 10 csunra ; hely, sőt iparág szerint is kü- 
lönböző hosszat jelent ; az Angliával kötött szer- 
ződésben 0'3581 m., a Francia-, Német- és Olasz- 
országgal kötött szerződésekben 1 C. = 0-355 m. 

Csiapanekok, indiánus törzs, l. Chiapanekok. 

Csiaturl, a mangánbányászat középpontja a 
kaukáziai Kutaisz orosz kormányzóságban, a 
batum-tiflisz-bakui vasút egyik szárnyvonala 
mellett. 



Csiba 



— 79 — 



Csicsó 



Csiba, kisk. Maros-Torda vm . marosi alsó j.-ban. 
(1910) 328 magyar lak., u.p.-Maros- Vásárhely, u. t. 
Nyárádtő. 

Csibcsa (chibcha, muisca), kihalt amerikai 
néptörzs, mely a mai Colmnbiában E.-on a felső 
Zuilától, D.-re egész Pastiiig s Ny.-on az Atrato 
forrásaitól Xy.-ra Bogotáig uralkodott. Főváro- 
suk volt Gaata\ita, a mai Funja, s mint az ott 
talált éptilet-maradványok bizonyítják, arány- 
lag m^as kultui'ájuk volt. (V. ö. Bestrepo, Los 
Ch. antes de la conquista espanola, VaUadoüd 
185Í6). Nyelvük még a XVIII. sz. elején kihalt a 
néppel egjTitt. Amerika őskultúrájában a C.-nak 
fontos szerepük volt. A vasat ugyan nem ismer- 
ték, csak bronzzal dolgoztak, de azért élénk bá- 
nyaművelést, főleg sóbányászatot űztek. Istenül 
tisztelték a napot és a holdat, melyhez kozmogo- 
nikus hagyományaik fűződtek. Tudtak pl. a víz- 
özönről, szivárvánjTól stb., templomaik nem vol- 
tak. Külön időszámításuk volt. 3 nap megfelelt 
1 hétnek, 10 ilyen hét a mi hónapunknak. Egyéb- 
ként 10-es rendszerben számítottak. Többnejü- 
ségben éltek. Házassági törvényeik a leányoknak 
kedveztek, még a trónt is a főnök leánytestvéré- 
nek gyermekei örökölték. Temetési szertartásaik 
némileg emlékeztetnek az egyiptomiakra, még 
a mumiflkálás, földalatti épített sírboltok is ide 
utalnak. Bővebben 1. Perui régiségek. 

Csibe vagy csirke. így nevezik a tyúkfajták- 
nak a tojásból kikelt fiókáit mindaddig, míg te- 
nyésztésre alkalmasokká lesznek. 

Csibehúr (növ.), 1. Svergula. 

Csibész v. csirkefogó, budapesti különleges 
elnevezése a fiatalkorú csavargóknak. 

Csibor (állat), a. m. csíkbogár (1. o.). 

Csibrák, kisk. Tolna vm. dombóvári j.-ban, 
(1910) 908 német és magyar lak., vasúti állomás, 
táviró, u. p. Kurd. 

Csibuk, a magyar nyelvbe valószínűleg a tö- 
rökből került, ahol nem a pipát jelenti, hanem a 
pipaszárat, még pedig a hosszú és borostyánkövek- 
kel ékesített jázmin- v. rózsafából készült szárat. 
Csibukcsi az a szolga, aki urának elkészíti vagyis 
megtömi és meggyújtja a pipáját és arra ügyel, 
hogy a C.-késztÜékek rendben legyenek. 

Csiby Lőrinc (ditróij, erdész, szül. Ditróban 
(Csík) 1849 aug. 6., m^h. Sehneczbányán 1903 
máre. 23. 1874rben lépett állami szolgálatba a 
beszterczebányai m. kir. jószágigazgatóságnál. 
1895-tól haláláig a selmeczbányái erdészeti aka- 
démián az erdöhasználattan rendes tanára volt. 
Irodalmi munkássága az Erdészeti Lapokban 
megjelent közleményekre s főleg különböző ta- 
lálmányainak ismertetésére szorítkozik. 

Csicsa. Somogyban az István név becéző alak- 
jí'tnak használják, de, mint sok ilyen nevtlnk, ez 
is régi személynév. így pl. a XIII. sz. elején a Cupa 
falubeli Árvád fla és Monos testvére jön elő 
Chicha néven. (Vár. Reg. 348.) 

Csicsa (növ.), 1. ElaeLs. 

Csicsagov, Vaszilj Jakovlevics, orosz tenger- 
nagy, szül. 1726., megh. 1809. Részt vett 1765— 
1766-ig a jegestengeri expedieióban, az 1773— 
1775-iki török háborúban s 1790. a svéd-orosz 
háborúban legyőzte a svédeket Reval mellett. — 
Fia, Favel Vasziljevics, hadvezér és tenger- 



nagy, sztil. 1762., megh. Parisban 1849 szept. 1. 
1812-ben átvette Kutuzovtól a moldvai orosz had- 
sereg vezérletét s megkötötte a bukaresti békét ; 
majd a nyugati hadsereget vezérelte, s elfog- 
lalta ugyan 5iinszket,de nov. 28. a franciák a Bé- 
rez ina mentén megverték. Ezért elvesztette a 
cár kegyét s Angolországba költözött, hol ment- 
ségére írta Retreat of Napóleon című emlékira- 
tát (London 1817). Minthogy az 1834-iki cári 
ukáznak, mely minden külföldön lakó oroszt haza 
rendelt, C. nem engedelmeskedett, vagyonát el- 
kobozták s az orosz állampolgárok sorából Mtö- 
riüték. Mémoirs-jai az 1812-iki hadjáratról 1855. 
jelentek meg (Berlinben) és 1862. (Parisban). 

Csicsáky Imre, plébános, szül. 1860 aug. 21. 
Bácsalmáson. A teológiát Kalocsán és a buda- 
pesti egyetemen végezte. 1883-ban szentelték 
pappá. 1895-ben pápai kamarás, 1896-tól zsom- 
bolyai plébános, egyúttal az általa létesített Je- 
enleum r. kat. árvaház és a kat. leányiskolák 
igazgatója. Sokat foglalkozott Dante tanulmá- 
nyozásával, melynek eredményei egész sorozat 
értekezésében jelentek meg. Költői fordításai 
közül kiemelendő : Dante Paradicsoma (Temes- 
vár 1887) és XJII. Leo pápa összes költeményei- 
nek fordítása (u. o. 1903). Eredeti költeményei 
és kisebb műfordításai spanyol, olasz, francia, 
angol és német költőkből és a Szentírásból egy 
kötetbe gjnijtve jelentek meg : C. költeményei és 
kisebb műfordításai (Temesvár 1888). 

Csicsek (cici), így hívják Isztria egy részében 
az ott lakó szlávokat. Régebbi írók azt tartották, 
hogy a C. és csiribirik kelta-román maradékok. 
Miklosich véleményét se fogadja el a mai tudo- 
mány, hogy elszlávosodott románok (vlachok), 
mert Biedermann kutatásai (Neuere slav. Siede- 
lungen auf süddeutschen Boden, Stuttgart 1888) 
igazolják, hogy a C. szerb-horvát menekültek, 
akik futva a török elől, a XVI. sz.-ban kerültek 
mai lakóhelyükre. Kétségtelen, hogy köztük sok 
vlach is volt, de ma már elszlávosodtak. 

Csicser, kisk. Ung vm. kaposi j.-ban, (leio) 1200 
magyar lakossal, postaügynökség, u. t. Nagy- 
kapos. 

Csicsér, kisk. Arad vm., 1. Maroscsicsér. 

Csicseri Bors, Ágai Adolf (1. o.) álneve. 

Csicseri borsó (növ.), I. Gicer és Lathyrus. 

Csicserics Miksa (bacsányi), cs. és kir. vezér- 
őrnagy, szül. Ai-adon 1865 márc! 3. A bécs-újhelyi 
katonai akadémia elvégzése után a 38. ezredhez 
nevezték ki hadnagya. A hadiiskola elvégzése 
után a vezérkarba osztották be. 1892-ben Kasanba 
küldetett az orosz nyelv elsajátítására. Az 1904— 
1905. évi orosz-japán háborúban mint az Osztrák- 
magyar monarchia katonai megbízottja Kuro- 
patkin főliadiszállásán tartózkodott. Itt szerzett 
tapasztalatait Unser neues Feldgeschütz és Die 
Sclilacht című munkáiban Irta meg. Jelenleg a 
08. és ktr. 30. gyalogdandár parancsnoka. 

Csicserke (Linaria L., állat), 1. Lenike. 

Csicsimé-madár (áiiat), az erdei pinty (Frin- 
gilla coelebs L.) népies neve, 

Csicsmány, nagy k. Trenesén vm. illavai j.-ban, 
(1910) 1452 tót lak., u. p. Facskó, u. t. Rajeez. 

Csicsó, 1. nagyk. Komárom vmegye csallóközi 
j.-ban, (1910) 1359 magyar lak., postahivatal, u. t. 



Cslcsógombás 



— 80 - 



Cslfu 



Tany-Nemesócsa. — 2. C, kisk. Somogy vm,, 
1. Somogycsicsó. 

Csicsógombás (azelőtt : Gombás), kisk. Szol- 
nok-Doboka vm. nagyilondai j.-ban, (igio) 761 
oláh lak., u. p. és u. t. Galgó. 

Csicsógyörgyfalva, kisk. Szolnok-Doboka vm. 
dési j.-ban, (i9io) 1410 oláh és magyar lak., u. p. 
és u. t. Retteg. 

Csicsóhagymás, kisk. Szolnok-Doboka vm. 
dési j.-ban, (i9io) 512 oláh lak., u. p. Csicsókeresztúr, 
u. t. Retteg. 

Csicsóholdvilág, kisk. Alsó-Fehér vm. balázs- 
falvi j.-ban, (1910) 1113 oláh és német lak., u. p. 
és u. t, Mikeszásza. 

Csicsóka (Helianthus tvberosiis L. topinam- 
bur). Gumói végett termesztett fészkes virágú 
növény A gumók egy szénhidrátot (inulin) tartal- 
maznak s takarmányozásra használják fel. Talaj- 
igénye csekély, jóformán minden talajban meg- 
terem, ha egyszer elszaporodott, szinte kiirtha- 
tatlan, mert évelő és nagy sarjadzó képességű 
növény. Vetése hasonlít a burgonyáéhoz. Gumói 
télen nem fagynak meg, ezért felújítása úgy tör- 
ténik, hogy a gumók egy részét tavasszal vissza- 
hagyják a földben. Gumótermése 66—110 q lehet 
kataszt. holdankint. Eltartani nehéz, ezért csak 
annyit szednek ki belőle, amennyi pár napra sztik- 
séges. Leginkább ősz végén, télen át és kora ta- 
vasszal sertésekkel turatják ki. A C- takarmányt 
leginkább sertésekkel szokás felétetni, s ebből a 
célból nem szedik ki a földből, hanem kíturatják. 
Gumóit különben lovakkal, csikókkal is szokás 
etetni, mert ezek részére a burgonyánál egészsé- 
gesebb takarmányt szolgáltat. Szárát és leveleit 
is fel lehet etetni úgy zölden, mint szárítva a ju- 
hokkal, sőt ha sok szár áll rendelkezésre, besava- 
nyítással is szokásos azt konzerválni. L. még 
Helianthus. 

Csicsóka, kisk. Zemplén vm. varannói j.-ban, 
(1910) 303 tót és magyar lak., u. p. és u. t.Varannó. 

Csicsókeresztúr, kisk. Szolnok-Doboka vm. 
betleni j.-ban, (i9io) 819 oláh és magyar lak., va- 
súti megállóhely, postahivatal, u. t. Retteg. 

Csicsó Mari, a Babszem Jankó-téle (1. o.) me- 
sealakok nőnemű párja. Lugossynak Ipolyinál 
idézett (Magy. myth.) adata szerint Felsőbányán 
ismeretes. 

Csicsónühályf alva, kisk. Szolnok-Doboka vm. 
dési j.-ban, (i9io) 681 oláh és magyar lak., u. p. 
és u. t. Retteg. 

Csicsópolyán, kisk. Szolnok-Doboka vm. dési 
j.-ban, (1910) 706 oláh lak., u. p, és u. t. Retteg. 

Csicsóújfalu, kisk. Szolnok-Doboka vm. dési 
j.-ban, (1910) 669 oláh lak., u. p. és u. t. Retteg. 
Határában Csicsó-vár (1. o.) romjai vannak. 

Csicsova, Zomborhoz tartozó puszta Bács- 
Bodrog vm. -ben, (1900) 700 lak., u.p. ésu. t. Zombor. 

Csicsó-vár, Szolnok-Doboka vm.-ben, Csicsó- 
újfalu mellett. A XIV. sz. elején a Kán-nemzetség- 
beli László vajdáé, majd fiaié volt, s nagy szere- 
pet játszott az Erdély birtokáért folyt harcokban. 
1317-ben I. Károly király hadvezérét, János pin- 
cemestert e vár alatt verte meg a lázadó Majs fia 
Majs. Később a királypártiak ostrom alá vették, de 
vámagya, Emieh fla Miklós (a czegei Vas család 
tagja) hősiesen védelmezte s csak 1321 nov. 1. 



adta fel Széchényi Tamás vajdának, teljes bűn- 
bocsánat kikötésével. Utóbb a Losonezi Bánffyaké 
lett. A XVI. sz.-ban pedig Péter moldvai vajdáé 
volt. 1538-ban négy hónapi ostrommal vltta meg 
Szapolyai János király. Ma romokban hever. 

Csicsörke (Serinus, áiiat), az éneklök (Passeri- 
/ormes^ rendjébe tartozó madámem. Csőre kicsiny, 
tömzsi, tompahegyű, színezete és nagysága a 
csízekre emlékeztet. Legtöbb faja Afrikában él, 
Közép-Európában és hazánkban csak egy faja : 
a cinegenagyságú közönséges C. [S. serinus [L.]) 
él; alapszíne zöld és sárga, szárnya és farka 
barna, világos szegéllyel és zöldes árnyalattal ; 
csőre és lába szarubarna. Hossza körülbelül 11-5, 
szárnya 6-6, farka 5-2, csőre 0"6, csűdje 1-3 cm. 
Hazánkban mindenütt állandóan gyakori, télen 
csapatosan kóborol. 

Csicsvaalja, Telekházához tartozó puszta Zem- 
plén vm. varannói j.-ban, (i9oo) 196 lak. Mellette 
vannak Gsicsva-vára (1. o.) romjai. 

Csicsvai könyv, 1. Gsicsva-vára. 

Csicsva-vára, Felső-Zemplénben, közel Varan- 
nóhoz, az Inócza-hegy gerincének végső ormán fek- 
szik, melyet két oldalról vesz körül az Ondovával 
itt egyesülő Ollyka patakja. Okiratokban legelőbb 
1350. fordul elő, mint a Rozgonyiak kővára. A 
XVI. sz.-ig a Rozgonyí-család tulajdona ; 1527. 
Homonnai Drugeth Istváné, kinek hajdúit Szapo- 
lyai János szétverte. C-t felgyújtatta, úgy hogy 
Drugeth István futásban kényszerült menedéket 
keresni. Ez alkalommal égtek el Zemplén vmegye 
itt tartott irományai. 1678-ban Thököly Imre 
foglalta el Homonnai Drugeth Zsigmondtól. A 
rákövetkező háborús világban Zemplén vmegye . 
itt tartotta gyűléseit. II. Rákóczi Ferenc is bir- 
tokába ejtette a várat, melynek megrongált falai 
1704. kijavíttattak. Ettől fogva magyar kézen 
volt 1711-ig ; ekkor azonban gróf Barkóczi Ferenc, 
Rákóczi dandárnoka, ostrom nélkül átadta a csá- 
száriaknak, s maga is hozzájok pártolt. Laucken 
császári tábornok széthányatta a katonai szem- 
pontból teljesen értéktelen várat. A rommá lett 
vár, az alatta elterülő Csicsvaalja pusztával 
együtt, a Barkócziak birtokába ment át, s egész 
a legújabb ideig az övék maradt. Itt tartották 
volna hajdan az úgynevezett csicsvai könyvet, 
melybe minden hazugságot beírtak. Innen a köz- 
mondás : Ezt is beírhatják a csicsvai könyvbe. 

Csiffár, kisk. Bars vm. verebélyi j.-ban, (i9io) 
707 magyar és tót lak., postahivatal, u.t.Verebély. 

Csiftlik. Az 1274 évi Ramazán hó 7. (1858 
május 8.) kelt török földbirtok-törvény 131. §-a 
szerint az a földdarab, melyet évenkint bevetnek, 
s két ökörrel müveinek. A csi/í szó maga pár-t je- 
lent, tehát csiftlik a. m. két ökömyi föld. A C. 
területe jó minőségű földnél 70—80 dönüm, közép 
minőségűnél 100, s rossznál 130 dönüm (1. o.). Kö- 
zönséges értelemben C. alatt azonban nemcsak a 
föld értendő, hanem az annak mívelésóhez szüksó- 
gesépületek, gazdasági fölszereléssel, jószág, vető- 
magok stb. C.S2;á7wfci a földbirtokos, mezei gazda 
neve, míg a f öldmívelőt, mezei munkást, parasz- 
tot csiftcsi-nék hívják, szlávul kmet. 

Csifu (Cheefoo), az idegeneknek is megnyi- 
tott kikötőváros San-tung kínai tartományban, 
a Pecsili-öböl bejáratánál, (i909) 95,000 lak., foly- 



Csiga — 8 1 

ton növekvő kereskedelemmel (1909. 18'7 millió 
K bevitel és 126 millió K kivitel). Többféle hit- 
térítő székhelye. 

Csiga. Régi magyar személynév, mely a Zaah 
nemzetségnél volt használatban. 
Csiga (áUat), 1. Csigák. 

Csiga, a mechanikában az ú. n. egyszerű gépek 
eg3'ike. Áll egy tengely körtil forogható korongból, 

mely kerületén a 

V #• 7 kötél V. lánc föl- 

l y ^ vételére szolgáló 

mélyedéssel van 
ellátva. Ha a ten- 
gelyt tartó keret 
vm. szilárdan álló 
tárgyhoz van eró- 
ugy, hogy a C. 



Csisrák 




sltve, 

használatkor helyzetét 
nem változtatja, akkor a 
C. állónak neveztetik. Ez 
esetben a C. egyedtll az 
erőnek célszerű irányvál- 
toztatására szolgál, a te- 
her egyensúlyozására szükséges erőnek oly nagy- 
nak kell lennie, amilyen nagy a teher, emeléskor 
a mozgás előidézésére és a mozgás akadályainak 
legyőzésére valamivel 



■^ j nagyobbnak. Az 1. ábra 

í 1 \ által feltüntetett esetben 

> pl. a tehernek függélyes 
irányú emelkedése víz- 
szintesen működő evő ál- 
tal eszközöltetik. Az erő 
és a teher által befutott 
utak egyenlők. Ha a C. 
a 2. ábrában feltüntetett 
módon alkalmazva a te- 
herrel együtt emelkedik, 
akkor a C. mozgónak 
neveztetik. A kötél pár- 
huzamos ágainak mind- 
egyikére a teher fele 
esik, az egyik felét a 
kampó viseli, ennélfogva 
a terhet egyensúlyban 
tartó erő a teher felével 
egyenlő, emeléskor va- 
lamivel nagyobb. Az erő által végzett út a teher 
emelkedésénél kétszer nagyobb. Lásd még Egy- 



\ 



J 



o 



2. ábra. 



szerű gépek. 

^ AjC.-k a hajókon 



természetesen a hozzátar- 









tm 



3. ibra. Háromhen^res kStélnyaklós odga. 

tozó- kötelekkel együtt — igen sokféle módon és 
különféle alakban jönnek használatba. A vas C-t 
rendszerint csak lánc- vagy sodrony-kötelekkel, 
a fából készült C-t pedig többnyire csak közön- 

RévcA Nagf LecOeona. V. kOL 



séges kötéllel használják. Egy szokásos alakú C-t 
mutat 8. ábránk, amelyen a a C.-héj, az egész szer- 
kezetnek a hüvelye, ezt átfogja a d C-nyakló, 
amellyel a C vm. tárgyra akasztható v. erősít- 
hető, a a C-üreg, melyben a b C-korongok a ten- 
gelyül szolgáló C.-szegen forognak. A korongok 
száma szerint vannak egyszerű C-k, kettős C-k, 
három- és négyszeres, továbbá fél C.-k és ezek 
között olyanok, melyeknek korongvastagsága 
5— 25 cm. között váltakozik, ami szintén megkü- 
lönböztetésül szolgál. Alakra nézve a tengeré- 
szeinél sokféle C van használatban, ilyenek : az 
iker-, súly-, talpas-, állas-, forgó-, szár-ikercsigák. 
A fél C-klioz tartoznak végre a macskafejek, 
gurulák és a mandula-csigák. 

Csigabiga (áiiat), általában a Heliddae családba 
tartozó csigák, különösen pedig a nagy kerti csiga 
(Helis pomatia L .) neve, melynek húsát néhol eszik ; 
különben egj^szerüen csigának is nevezik. 

Csigaforgató (Haematopus, áiiat), 1. Haema- 
topus. 

Csigafúró, szög-, cigány- v. svájci fúró, gyak- 
ran a csavarfurót nevezik Így .Kisebb lyukak fúrá- 
sára a C igen jó. nagyobbakra a csavarfuró al- 
kalmasabb. — Hiánya, hogy nyomni kell, a for- 
gácsot pedig kinem hányja, tehát könnyen átmele- 
gedik. 

Csigahegy, az Aranyos bal oldalán, Torda- Ara- 
nyos vmegyében, szép kövületekkel. 

Csigajárat, 1. Fül. 

Csigák V. Haslábuak (Gastropoda, Cephalo- 
phora : két képmelléklettel), a puha- vagy lágy- 
testüek (Mollusca) áUatkörének egyik osztálya. 
A kagylókkal (1. o.) ellentétben jól elkülönült fejük 
van, ezért Cephalophoráknak, azaz fejhordóknak 
is nevezik ; héjuk, ha megvan, csigajáratban csa- 
varodott, innen nyerték a «C8Íga» nevet ; izmos 
lábuk a has hosszában fekszik, talpforma, innen 
ered a «haslábuak)) elnevezés. Testükön rendesen 
a légy testüekre jellemző testrészek : az izmos talp, 
fej, zsigerzacskó és a héjat elválasztó köpeny jól 
megkülönböztethető ; e részek valamelyike csak 
ritkán maradt vissza a fejlődésben. A talp a has- 
oldalon foglal helyet és helyváltoztatásra szol- 
gál. A fejen vannak a megduzzasztható és vissza- 
húzható tapogatók és a szemek, melyek vagy a 
tapogatók tövében, vagy a tapogatók csúcsán ta- 
lálhatók ; úgy a szemek, mint a tapogatók páros 
számban fordulnak elő, csak a nyeles szemű 
tüdős C-nak van két pár tapogatójuk. Utóbbiak- 
nál a csöves tapogatók belül üresek s vérrel meg- 
duzzaszthatők ; visszahúzásukra külön izmok va- 
lók, melyek a tapogatók belsejében rejtőznek. A 
C. belső szervernek legnagyobb része a hátoldali 
nagy zsigerzacskóban található. Itt van a bélcső. 
a középbéli emésztómirigy (máj) ós az ivarszerv. 
Az utóbbi két szerv, főleg pedig a középbéli mi- 
rigy oly nagy, hogy a zsigerzacskó falát erősen 
kiduzzasztja és, ami a C-ra rendkívül jellemző, 
a kiduzzadt rész spirálisan felcsavarodik. A M- 
peny alapjában véve bőrkettőzet, mely a C hát- 
oldalán ered és a test nagy részét beborítja ; a 
test és a köpeny között vau a kopoltyuüreg, mely- 
ben a lólekzés szolgálatában álló kopoltyuk talál- 
hatók. A tüdős C-nál a kopoltyuüregben levő 
kopoltyuk a szárazföldi életmód következtében 



Csigrák 



82 



CsIgrAk 



•visszafejlődtek ;azekkéntmódosultlélekző8zervü- 
ket szokás «tüdö))-nek nevezni, jóllehet semmi 
összefüggésben sem áll a magasabbrendű állatok 
tüdejével. A C.-nál a köpeny páratlan szerv. A 
köpeny választja el a héjat, úgy hogy a köpeny 
alakjától függ a csigaház alakja. A csigaház szer- 
ves alapállományból és beléje rakódott szervet- 
len mészsókból áll ; keresztmetszetén rendesen 
3 réteg különböztethető meg, nevezetesen : l.kuti- 
kuláris réteg ; 2. oszlopos réteg és 3. lemezes ré- 
teg, utóbbi alkotja az ú. n. gyöngyház-réteget, 
mely különösen némely tengeri csigán pompás 
.színekben ragyog (pl. Haliotis). 

A csigaház ritkán részarányos teknő- vagy 
kúpalakú, rendesen részaránytalan, pörgón csa- 
vart, lapított 8 innen kiindulva minden átmene- 
tet mutat a torony- és orsóformához. Az egyes 
csigajáratok majd többé-kevésbbé födik egymást, 
majd pedig jóformán egészen szabadok s majd 
jobbról-balra, majd pedig balról-jobbra csavartak 
és számuk az egyes fajoknál állandó, de 20-nál 
nem nagyobb. A csigaházak ou a következő része- 
ket különböztethetjük meg : 1. a varrat, az egyes 
járatoknak érintkezéspontja s ez alsó és felső 
lehet, a legfelső varrat aztán a csúcs, amelytől 
kezdődik a járatok számítása. Az első járat, amely 
már embriókorban is megvan, a mag. A legalsó 
járat a szájat v. nyilast zárja körül, amelynek 
szegélyét nyílásperemnek nevezik. Ha a nyílás- 
perem egyszerű, akkor épszélUnek, ha pedig csa- 
tornaszerüen kihúzott, akkor csövesnek mondjuk. 
A csigaház középponti része a tengely v. orsó.amely 
körül csavarodnak a járatok. A nyílást gyakran 
egy fedő zárja el, amely ha éppen a nyíláson van, 
fölületes, ha pedig a járatba mélyebben behatol, 
akkor bemélyedt fedő nevet visel s rajta egy belső 
és egy külső oldalt különböztetnek meg. Igen 
sok esetben e fedők hiányzanak s helyüket az 
ú. n. zárólemezek töltik be. A legtöbb csigának a 
háza jobbra csavarodik. Ritkán a köpeny és így 
a héj is teljesen hiányzik, vagy pedig a köpeny 
megvan, de a héj csenevész és külsőleg nem lát- 
ható, mert a köpeny redője teljesen körülnövi. 
Az ilyen esetben hiányzik a zsigerzacskó is. Mint- 
hogy a héjnólküli csigafajok lárváinak van kö- 
penyük ós héjuk, a héj- és köpenynólldiliséget 
nem ősi állapotnak, hanem visszafejlődés ered- 
ményének kell tekintenünk. 

A belső szervek elrendezéséből fontos annak 
megemlítése, hogy csak kevés csigafajban he- 
lyezkednek el a belső szervek a kétoldali rész- 
arányosság szabályai szerint, a legtöbb fajnál a 
zsigerzacskó felcsavarodásával kapcsolatosan a 
bél, vese, kopoltyuk, szív, idegrendszer sajátszerű 
és különböző fokú részaránytalanságot mutatnak. 
A zsigerzacskó felcsavarodásával kapcsolato- 
san pl. a végbél a fej közelébe jutott s a többi 
belső szervek is követték ezt az áthelyeződést. 
A felcsavarodás következtében a baloldali részek 
a végbélnyíláshoz képest jobbra, a jobboldaliak 
pedig balra kerültek s a felcsavarodás fokával 
arányosan hajlandóságot mutatnak a részarány- 
talan elhelyezkedésre, amennyiben az egyik ol- 
dalon fekvő szervek (rendesen a jobboldaliak, te- 
hát a felcsavarodás előtt eredetileg a baloldalt 
fekvők) visszafejlődnek. 



A szájnyílás a test elülső részén, a fejen talál- 
ható. A szájüregben két, a C.-ra jellemző szerv : 
az állkapocs és a reszelő (radula) ötlik szembe. 
Az állkapocs kiemelkedésekkel rovátkolt, kemény, 
ívesen hajlott chitinlemez ; a reszelő az ú. n. 
nyelvet borítja s felszínét szabályosan s az egyes 
csígafajokra jellemzően elrendezett fogak teszik 
érdessé. Az állkapocs és a reszelő a táplálék fel- 
aprítására való. A szájüreg után következik a 
nyelőcső, majd a gyomornak nevezett középbél, 
mely hatalmas középbéli emésztő miriggyel (hely- 
telenül máj) áll összefüggésben. Az utóbél ren- 
desen vékony-, vastag- és végbéh-e különül. A 
szájüregbe nyiUk rendesen egy pár nyálmirigy 
is, melynek váladéka némely tengeri csigafajnál 
(pl. Dolium) szabad sósavat (ö^/o) tartalmaz. 

A zsigerzacskó spirális fölcsavarodásának ha- 
tása leginkább meglátszik a szíven, a kopoltyu- 
kon és a vesén. Csak kevés csigának (Fissurella, 
Haliotis) belső szervezete emlékeztet . a kagyló- 
kéra, amennyiben szívükön az utóbél megy ke- 
resztül, továbbá jobb- és baloldali kopoltyujuk, 
jobb és bal veséjük és 2 szívpitvaruk van. A 
legtöbb csigán a spirális felcsavarodás részaróny- 
talanságot okozott s ennek következtében kopol- 
tyujuk, veséjük és szívpitvaruk páratlan szerv. 
Az egyik oldali kopoltyu visszafejlődésével együtt- 
jár az ugyanazon oldali szívpitvar visszafejlődése. 
Utóbbi jellemvonásnak rendszertani jelentősége 
van s aszerint, amint a kopoltyuk a hátsó vagy 
a mellső testfelen vannak, megkülönböztetnek 
hátulkopoltyus (Opisthobranchiata) és elüJko- 
poltyusC.-atCProsoí>rawc/tmía/Ahátulkopoltyus 
C.-nál a szív kb. a test tengelyében fekszik s 
minthogy mögötte vannak a kopoltyuk és hátul- 
ról ömlik bele a kopoltyugyüjtőér, a szív pitvara 
hátrafelé tekint és előtte van a szív kamrája, 
melyből a fej irányában indulnak ki a testet vér- 
rel ellátó nagy osztóerek. A csavarodással, vagyis 
a kopoltyunak az elülső részre való áthelyeződé- 
sével kapcsolatosan a szív 90^-nál nagyobbfokú 
csavarodást szenved, minek következtében a szív 
pitvara a test elülső, a szív kamrája és a nagy 
osztóerek pedig a test hátulsó része felé tekinte- 
nek. A C. szíve mindig artériás vért tartalmaz. 
Hajszálerek nincsenek ; az osztóerek végét a 
gyüjtőerek kezdetével szövetközti hézagok, ú. n. 
lacunák kötik össze. Vérük színtelen ; sok csiga- 
fajnak (pl. ehető csigának) vére kékes, ami réz- 
tartalmú fehérjétől, a haemocyanin-tól ered. Ve- 
séjük a szív közelében fekszik ; a nitrogéntartalmú 
bomlástermékek húgysav, guaniu és xanthin 
alakjában hagyják el a C. testét. Csak kevés csiga 
lélekzik bőrén keresztül, rendesen kopoltyukkal, a 
tüdős C. pedig módosult kopoltyuzacskójuk (ú. n. 
tüdő) segítségével lólekzenek. 

Az idegrendszer három pár idegdúcból áll, ne- 
vezetesen a tapogatókat és a szemet beidegző 
felső garatdúcból, a bél alatt fekvő és az egyen- 
súlyozó szerv szomszédságában fekvő talpdúcból 
és a zsigerdúcból ; ez a három fődúc eresztékek- 
kel függ össze. A C.-ra jellemző, hogy a most 
felsorolt három idegdúcon kívül még két ideg- 
dúcuk van, jelesen a köpenydúc és a szaglódúc. 
Ez utóbbi két dúc a C.-nál mindig jól megkülön- 
böztethető, ellenben a többi puhatestüeknél a zsi- 



CSIGÁK II. (TÜDŐSCSIGÁK.) 




Csisrák 



83 



Csigrasor 



ger- és felső garatdúccal olvadnak össze. A C. egy 
részében a felsorolt idegdúcok a garat köré tö- 
mörültek és ezekben éppen emiatt az idegrend- 
szerre nem terjedhetett ki a spirális fölcsavarodás 
hatása, ellenben azokban a C.-ban, melyeknek 
idegdücai messzire estek egymástól, meglátszik a 
spirális fölcsavarodás hatása, amennyiben a jobb- 
oldali szaglódúc balra, a baloldali pedig jobbra 
kerül s a felső garatdúcot a zsigerdúccal össze- 
kötő ereszték kereszteződik, az ilyen C. idegrend- 
szerét chiastoneuriásnak, vagy streptonenriásnak 
nevezzük az előbb említett, ú. n. orthoneuriással 
szemben. 

A C. egy része váltivarú, más része hímnős. 
A hlmnösöknél egy mirigy (az ü. n. hímnősmirigy) 
létesíti a hímcsirasejteket ós a petéket, rendesen 
a kivezető járatok is közösek. A hím ivarszerv áll 
heréből, ondóvezetékből, ondóhólyagból és közö- 
sülő szervből. A női ivarszerven petefészket, pete- 
vezetéket, székmirigyet, méhet, ondótartót és hü- 
velyt találunk. Egyesek eleventszülők,legnagyobb 
részük azonban petéit lerakja, még pedig egyen- 
ként V. nagyobb tömegekben. Az ébrények egyes 
esetekben átalakuláson mennek át. Vannak olya- 
nok, melyek világítanak, különösen a tengerben 
élők. Visszaszerzö képességük igen nagy. A meleg 
és táplálék csökkenésével téli álomba merülnek 
8 az iszapba v. földbe bújnak : ilyenkor házaikat 
fedővel teljesen elzárják. 

A forróö\iek nyári álmot alusznak. A száraz- 
földiek növény evők, míg ellenben a víziek, kíl- 
lönösen pedig a legtöbb tengeri húsevő. Közülök 
hasznosak a bíbor-C. s a gyöngyház-C. ; egye- 
seknek házait pénz gyanánt használják. Ez idő 
szerint mintegy 30,000 csigafajt írtak le, mely- 
ből mintegy 7000 faj kihalt. 

A C.-at talpuk és lélekzőszervtik alkotása, ko- 
jK)ltynjnfe és szivük egymáshoz való viszonya 
szerint öt rendbe osztják. 

I. Tená.HátulkopoUyiis G. (Opisthóbratichiata), 
csupasztestti vagy csenevészházú, hímnős ten- 
geri C, kopoltyuik a szív kamrája mögött fog- 
lalnak helyet. Fajaikat három alrendbe soroz- 
zák. 1. alrend: Fedett kopoltyusak (Tedihran- 
chiata); 2. alrend : Csupaszkopoltyusak (Nudi- 
hranchiata) és 3. alrend : Kopoltyutlanok (Ahran- 
clúata). 

II. rend. Számylábú C. vagy tengeri pillan- 
gók (Pteropoda), házas vagy meztelen testű, 
himnős tengeri (?., melyekre legjellemzőbb talpuk 
oldalsó szárny- vagy úszóalakú függeléke. Két 
alrendjük ismeretes. 1. Házas tengeri pillangók 
(Thecosoniata) és 2. Meztelen tengeri pillangók 
(Gymnosomata). 

III. rend. EliUkopoltyus C. (Prosobranckiata), 
házathordó, váltivarú, majdnem kivétel nélkül 
tengeri C. melyeknek kopoltyui a szív előtt 
emelkednek ; eddig mintegy 9 ezer élő és 6 ezer 
kihalt fajuk ismeretes, soraikban találjuk a leg- 
szebb és legnagyobb C.-at. 3 alrendjük ismere- 
tes. 1. RörkopoÜyusak (Cyclobranchiata); 2. 
Zygohranchiata és 3. Azygobranchiata. 

ÍV. rend. Lavátiábú G. (Heteropoda), csupasz 
vagy házathordó, váltivarú tengeri C, melyek- 
nek lába mellső részében lapátformán összenyo- 
mott 8 a szív előtt fekvő kopoltyukkal lólekzenek. 



V. rend. Tüdős C. (Pulmonata), melyek mind- 
annyian tüdővel lélekzenek s vagy házat horda- 
nak, vagj^ meztelenek, hímnősek és szárazföldiek 
meg édesvíziek. Ide tartoznak a mi csigáink vala- 
mennyien. Egyik részüknél a szemek a tapo- 
gatókon ülnek, másik részüknél ellenben a tapo- 
gatók tövén ; az elsők (Stylommafophora) közé 
tartoznak a szárazföldi, az utóbbiak (Basomma- 
tophora) közé a vizi C. 

A szárazföldi C. közül közönségesebbek : Éti- 
csiga (Helix [Pomatia] pomatia L.), mely csi- 
gáink közül a legnagyobb ; csemegéül eszik. Fol- 
tos vagy bozót-csiga (Helix [CampylaeaJ ar- 
hustorum L.) ; nedves erdőkben, különösen vizek 
közelében hazánkban is közönséges. Berki csiga 
(Helix [Tachea] nemoralis L.) ; Horvátország- 
ban gyakori, hazánkból csak a Dunántúlról isme- 
retes. Kerti csiga (Helix [Tachea] hortensis 
Mill.) ; héja sárga v. sárgásbarna, öt sötétbarna 
szalaggal s külső száj pereme fehér. Hazánk érde- 
kes csiga-faja a bánsági csiga (Helix [Gampy- 
laeaj hanatica Ross.) ; Mehádiától Máramarosig s 
a legkeletibb részeket kivéve egész Erdélyben is 
előfordul; színe sárgásbarna, ritkán egyszínű, 
többnyire barna övvel tarkázott. Falánk v. zebra 
csiga (Buliminus [ZebrinusJ detntus Mull.) ; 
háza kúpos, vastagfalu, fehérszínű, elmosódott 
hosszanti sávokkal; füves, bokros helyeken él. 
Agát-0. (l. Achatina). Borostyánkőcsiga (1. Sticd- 
neq). Üvegcsiga (1. o.). Meztelen-C. (1. o.). 

Édesvízi C. közül említésreméltók : Mocsári v. 
iszapcsiga (Limnaea siagnalis L.), mely álló vi- 
zekben mindenütt honos ; hossza 6— 7 cm.Tány ér- 
csiga (Planorbis corneus L.) ; háza lapos, csava- 
rulatai egy szintben vannak ; tavakban, árkokban, 
lassú folyású vizek holtágaiban közönséges. Csé- 
sze-csiga (Ancylus), melynek csészealakú házán 
a csavarodásnak csak a nyoma látszik ; két gya- 
kori faja közül az egyik (Ancylus laciistris L.) 
az álló, a másik (Ancylus fluviatilis Mull.) a 
folyóvizekben él. 

Az irodalmat l. a Puhatestűek címszónál. 

Csigalépcső, 1. Lépcső. 

Csigaporozta virág (növ.), olyan virág, mely- 
nek beporzását, illetve termékenyítését a csi- 
gák segítik elő. Ilyen virág mostanáig kevés 
és főleg a meleg vidékről, a konytvirágfélék kö- 
zött ismeretes, pl. Alocasia (L o.). Hazai nö- 
vényeink köztil ilyen a kálmos, apácakonty 
(Calla) meg a veselke. Nem bizonyos, vájjon a 
virágzaton lomhán mászkáló, s a virágport nyál- 
kás talpukon tovább szállító falánk csigákat csu- 
pán csak a táplálékkeresés, vagy pedig egy- 
szersmind a virágok szaga is vezórli-e a virág 
látogatására. 

Csigasor, mozgó és álló csigákból álló szerke- 
zet, terhek emelésére, nagy erő kifejtésére (pl. 
kötél-feszítésre) szolgál. Az ú.n.közönséges C (Lés 
2. ábra) bizonyos számú álló s ugyanannyi mozgó 
csigából áll ; az áUÓ csigák közös keretbe vannak 
foglalva, szintúgy a mozgók. A kötél, melynek 
egyik vége az álló csigák keretéhez van erősítve, 
váltakozva egy mozgó s egy álló csigán vezet 
át ; szabad végén működik az erő, míg a teher a 
mozgó csigák keretén függ. Ha n a mozgó (és 
természetesen az álló) csigák száma, akkor egyen- 



Csiflravér 



— 84 - 



Csigolya 



súly esetén az erö a tehernek ^w-edrésze, az erő 
útja viszont a teher útjának 5n-szerese ; a mozgás- 
hoz (emeléshez) a kötél merevsége s a súrlódás 
miatt lényegesen nagyobb erő szükséges, ezért 





1. ábra. 



2. ábra. 



a gyakorlatban 4—4 csigánál többet nem alkal- 
maznak, ehelyett inkább a differenciális C-t (1. a 
5. ábrát). Agésk csigák együtt forognak, a láncot 
a nyü irányában húzva, az a g-ve fel s A;-ról lecsa- 



d/ 




3. ábra. 



i. ábra. 



varodik, úgy, hogy egy körülforgás alatt az a ... 5 
hurok csak a g és k kerületének különbségével 
rövidül meg, a teher emelkedése még ennek a 
fele, úgy, hogy az erő a tehernek annyiadrésze, 
ahányadrésze a g és k sugarainak különbsége a 
g átmérőjének. A 4. ábra az ú. n. archimedesi 
C-t mutatja, itt az egyensúlyozó erőt megkapjuk, 
ha a terhet annyiszor felezzük, amennyi a mozgó 
csigák száma, ha ez n, akkor tehát az erő a teher- 
nek 2n-edrésze. A gyakorlatban alig használják. 

Csigavér, metafora a hidegvérüsóg kifejezésére. 

Csigavonal (spirális), mináen oly síkgörbe,mely 
egy adott Opont körül végtelen sokszor kanyaro- 
dik, ilyen pl. az archimedesi G. (1. o.). Bármely 
C. úgy állítható elő, hogy az pontotí átmenő 



valamely OP egyenes körül forog s a Ppont 
eközben az egyenesen bizonyos törvény szerint 
mozog. Az Archimedes-télén kívül fontos C-ak : 
a Fermat-féle (r* = «"«?), a hiperbolikus vagy 

reciprok (r9=a) és a logaritmikus C (r=ac^, 
hol c állandó). A C-akat jól meg kell különböz- 
tetni a csavarvonalaktól (1. o.), melyek térgör- 
bék. C-aknak (helikoidák) nevezik még ama 
gyúrüalakú felületek síkmetszeteit is, amelyeket 
egy kör ír le, ha egy síkjában, de nem középpont- 
jában átmenő tengely körül forog. 

Csigázó (nem. Takel, oh paranco, fr&nc. palán, 
ang. tackle), kötélből és több koronggal ellátott 
csigákból álló készülék, mely a hajókon súlyos 
tárgyaknak emelésére, valamint az árbocozatou 
is sokféle célból használtatik. — A C-t a kádá- 
rok is használják a hordódongáknak összehúzá- 
sára. 

Csiger, csiger (némely vidéken csigeré, csingér, 
csügör), silány, savanyú bor, lőre (1. o.) ; a Bala- 
ton vidékén törkölyre töltött s kisajtolt vlz. 

Csiger, a Fehér-Körös baloldali mellékvize, 
ered Arad vármegyében a Hegyes-Drócsa hegy- 
ségben. SUingyiáig É. felé, onnan ÉNy. felé fo- 
lyik s Zarándon alul ömlik a Fehér-Körösbe. 

Csigérgyarmat (azelőtt: Gyarmata), kisk. 
Arad vm. borosjenői j.-ban, (1910) 718 oláh lak., 
u. p. és u. t. Apatelek. 

Csigérszőllős (azelőtt : Szöllőscsigerél), nagj'k. 
Arad vm. borosjenői j.-ban, (1910) 2578 oláh lak., 
vasúti megálló, u. p. és u. t. Pankota. 

Csigirin, járási székhely Kiev orosz kor- 
mányzóságban, termékeny vidéken, a Dnyeprbe 
ömlő Tyaszmina mellett, 9870 lak., szesz-, szap- 
pan-, bőr- ós vászonkereskedelemme], várkas- 
tólyronmaal. 1 546-ban a Ms-oroszországi kozákok 
fővárosa, 1669. Oroszországhoz került. 1677. és 
1678-ban a törökök itt ütköztek össze először az 
oroszokkal (C -hadjárat) és C-t rövid ideig birto- 
kolták is. 

Csiglen, kisk. Szilágy vm. zsibói j.-ban, (1910) 
431 oláh lak. ; u. p. és u. t. Zsibó. 

Csigmó, kisk. Hunyad vm., most CsoA:mó(l. 0.). 

Csigolya (lat. vertebra), a gerinces állatok 
törzsén végigvonuló gerincoszlopot alkotó por- 
cogós vagy csontos vázrész. Pőtömegét a C- 
test (corpus s. centrum vertebrae) teszi, mely át- 
metszetben majdnem körforma, ebből indulnak 
ki aztán a különböző irányban álló nyujtványok 
és ívek. A C-test hátoldalán emelkedő ív(neura- 
pophysis) csatornát zár körtü, mely valamennyi 
C.-án majdnem egyenlő nagy s a gerincvelőt fog- 
lalja magában, az alsó vagy hasoldali ív (haemapo- 
physis; legalább a test hátsó részében, főleg a ha- 
laknál megvan s a farki nagy osztóeret veszi kö- 
rül ; a nyak-C-kon többó-kevésbbó hiányzik s a 
hát-C-kon a haránt nyujtványokból és a boi dák- 
ból áll. Ezen ív a testüreget zárja körül, to- 
vábbá a fark-C-kon, ha megvan, a farkütő- 
ereket. A hátoldali ívet egy egyenes nyujt- 
vány foglalja össze, az ú. n. felső tövisnyujt- 
vány (processus spinosus superior), mely különö- 
sen hatalmas a kérődző emlősök hát-C.-in. De 
egyes esetekben az alsó ívet is kötheti össze tö- 
visnyujtvány, amelyet aztán alsó tövisnyujt- 



Csiaroiya 



- 85 



Csigrolyaszú 



ványnak (processus spinosus inferior) neveznek. 
Az Ivekről fölfelé és oldalt haladó nyujtványok 
is eredhetnek és erednek, amelyeket aztán 
ferde nynjtványoknak (processus transversus) 
neveznek. Ezen ferde nyujtványok az egyes 
C.-knak a szomszédosokkal való izülósét (pro- 
cessus articularls) eszközlik. Igen fontos és vál- 
tozatos a C.-testnek az a f ölülete, amellyel szom- 
szédjához illeszkedik. Alsóbbrendű állatok C- 
jáuak mindkét fölOlete homorú [kétszer ho- 
morú V. amphicoel C), s ilyenkor a szomszé- 
dos C-k közét a chorda maradványa tölti ki. 
Ilyen C.-kat a halaknál, némely ké téltűnél ta- 
lálmik. A magasabb rendű állatokon a C.-test 
két homorú mélyedése helyén domború a fölület, 
még pedig vagy csak elül, vagy csak hátul ; az 
első esetben a C, hátul homorú (opisthocoel), 
a másodikban elül homorú (procoel). A C-k 
fejlődése a chordát körülzáró burokból indul 
ki, amely az egyes C.-knak megfelelő pontokon 
elporcogósodik, mlg a chorda belső tömegét 
aikotó kocsonyás állomány mint mag az egyes 
porcogós C-k között megmarad. Ezt követi az 
egyes C elcsontosodása, ami három különböző 
pontból indul ki s a három önálló csontrész- 
let csak később, a születés után nő eggyé. A halak 
kivételével a többi gerinceseknél igen feltűnő a 
két első nyak-C Az első ugyanis, mely atlas ne- 
vet visel s a fejet hordja, gyűrűhöz hasonlít ; az 
emlősöknél és kétéltüeknél a fej nyakszirti két 
bütj^kének befogadására két bemélyedést visel, 
míg a madaraknál és csuszó-mászóknál csupán 
egyet. Az atlas kifejlődött állapotban csak a hát- 
és hasoldali ívekből áll, mert teste az utána kö- 
vetkező 2-ik nyak-C (epistropheus) testével nőtt 
össze és annak fognyulványát (dens epistropheus) 
alkotja. E körül forog az atlas a fejjel egjütt. 
A C-k sorában megkülönböztetünk nyak-, hát-, 
ágyék-,kereszt-ésfark-C.-kat,&me\Yéknekszáma 
a különböző gerinceseknél különböző. 

Az ember gerincoszlopát alkotó csigolyákon 
(1. a Csontváz cikk II. képmellékletét) megkülön- 
böztetünk C-testet (corpus vertebrae), C.-lvet (ar- 
CU8 vertebrae), s nyujtványokat. A C.-test s a 
C.-ívek veszik körül a gerincvelői csatornát, mely- 
ben a gerincvelő fekszik. A nyujtványok felosz- 
lanak : 1. izületi nyujt^•ányokra (processus arti- 
cularis) ; minden C-n kettő felfelé áll, kettő lefelé, 
melyek a szomszédos C.-kkal való izestilésre va- 
lók. A C-k egymás fölé helyezésekor az izületi 
nyujtványok s aC.-t«st között egy, a gerincvelő- 
csatornába vezető lyuk keletkezik, ez a C. közti 
lyuk (foramen interveitebrale), ezen lépnek ki a 
gerincvelői idegek ; 2. harántnynjtványok (pro- 
cessus transversus), a C-ívekről a felső és alsó 
izületi nj-ujtványok között indulnak ki ; 3. tövis- 
nj-ujtvány (processus spinosus), a C.-lvek talál- 
kozási helyén indul ki hátrafelé. A törzs egyes 
tájékai szerint a C.-kat csoportokra osztjuk be, 
amelyek egymástól jellemző sajátságaik által is 
különböznek. így vannak nyak-C-k, hát- v. mell- 
kasi C-k és ágyék-C-k; ezeknek folytatása a 
keresztcsont (1. o.), mely az 5 kereszt-C, és a 
farkcsont Q. c), mely a é (3—5) fark-C összefor- 
radása útján keletkezett, ezeket azonban, ellen- 
tétben az eddig említett valódi C.-kkal (vertebrae 



verae), ál-C.-knak (vertebrae spuriae) nevezzük. 
Nyak-C. (í. a á. átyrát. ; vertebra cervicalis) az 
emberben és a legtöbb emlősben 7 van (lajhárban 
8—9). A két felső nyak-C. — az atlas (1. a 10. áb- 
rát) vagy fejgyám és az epistropheus (1. a 9. 
ábrát) vagy forgócsigolya — kivételével jel- 
lemző rajok, hogy harántnyujtvánjojk kurta és 
lapos, s bennök egy kerek lyuk (foramen trans- 
versarium) van, a gerincverőér (artéria vertebra- 
üs) számára. A C.-test alacsony, a tövisnyujtvány 
rövid 8 vülaalakulag oszlott ; az izületi nyujtvá- 
nyok iztileti felszínei csaknem harántul áUanak. 
A Vn. nyak-C-t kiálló tövisnyujtványa miatt 
vertebra prominensnek nevezzük. Hát-, illetve 
mell-C (1. az 1. ábrát; vertebra thoracaUs) 12 
van, jellemző rajok, hogy bordákkal (1. o.) van- 
nak összeköttetésben. Testök elég nagy, oldalu- 
kon izületi felszín van a borda fejével való ize- 
sülésre, izületi nyujtványaik izületi felszíne 
majdnem homlokírányú,harántnyujtványuk vas- 
tag és elég hosszú, végükön ízületi felszín van a 
borda gumója számára, tövisnjTijtványuk hosszú 
s lefelé áU. Az alsó hát-C-k közelednek az ágyék- 
C-k típusához. Ágyék-C (1. a 7. ábrát : vertebra 
lumbalis) 5 van ; a nagyság és erősség jellemző 
rajok ; tövisnyujtványuk vízszintesen áll hátra- 
felé, lapos, baltaalakú ; haráutnjTijtványuk hosz- 
szú és lapos, rajta két dudorodás van, a járulékos 
nyujtvány (processus accessorius) s a csecsnyujt- 
vány (processus mamíllaris). A C.-k összefüggé- 
sét 8 együttes tárgyalását 1. Gerincoszlop. 
Csigolyafüz (nSv., Salixpurpurea.h.),\.Fűz- 
Csigolyaszú (PoU-féle betegség, gör. spondy- 
litis), a csigolyák gíimőkór okozta gyuladása. 
Az esetek nagy többségében a gyermekkor kb. 
80<*/o-ában az első évtized betegsége. Minden csi- 
golyában jelentkezhet, de többnyire a nyaki és 
felső háti és ágyéki gerincoszlop határcsigolyám 
fejlődik. Leginkább a csigolyák testét támadja 
meg, csak ritkán az íveket. Kezdetben gümős- 
sarjszövet fejlődik a" fertőzés góca körül, mely 
lassanként átszövi a csont szivacsos állományát. 
B sarjszövet elroncsolja a csontot, majd sajtosán 
elfajul. Nem ritkán nagyobb csontrészek elhal- 
nak, elhatárolódnak (sequester). Az elpusztult csi- 
golyák a test súlya alatt összelapulnak, ami által 
a gerincoszlop e helyen megtörik, szögbetörés 
fejlődik. E szögbetörés eredménye a háton púp 
(gibbus) alakjában nyilvánul. A megbetegedett 
csigolyák csonthártyája felől csontburjánzás in- 
dul meg, mely lassanként összeforrasztja azokat 
és a testsúly viselését átveszi. Ily módon púp- 
képződéssel gyógyulhat a folyamat, ha magára 
hagyjuk. Más esetekben, ahol a roncsolás áll el6- 
térten, az elpuhult sarjak elgenyednek, a geny a 
gerincoszlop elülső felületén felgjülik és a súly 
irányát követve, a gerincoszlop előtti szövetré- 
szekben kezd sülyední, ezek mentén lassanként 
a bőr alá kúszik. A nyakon levő tályog a garat 
falát domborítja elő és abba áttörhet v. a nyelő- 
cső mögött lekúszva, a kulcscsont fölött tör a bór 
alá. Az alső háti és felső lágyéki C.-ból fejlődő 
tályog a hashártya mögött a csipőtányérra sü- 
lyed és vagy a lágyékszalag fölött tör át, vagy 
ez alatt lekúszva, a comb belső felületén bukkan 
elő. A gerincoszlop megtöretése, sarjképzódós v. 



Csigrorin 



86 - 



Csík 



tályogalakulás által a gerincvelő is nyomás alá 
kerülhet, aminek az eredménye, hogy az össze- 
nyomás alatt eső testrész megbénulhat. Ily bénu- 
lás az eseteknek i/g-ában észlelhető. A C. első 
jelei közé tartozik a beteg csigolya fölött nyo- 
másra kiváltható érzékenység. Ez a fájdalmas- 
ság már akkor is kimutatható, amikor még a 
púpképződésnek nyoma sincs. Ugyancsak fájdal- 
makat vált ki a gerincoszlop előregörbítóse. B 
görbítés, a testsúly nyomása ellen önkéntelenül 
küzd a beteg azáltal, hogy hátizmait megfeszíti, 
ami által a beteg részletet mintegy megmerevíti. 
Amint a fájdalmak erősbödnek, egyéb segítség- 
éhez is folyamodik a beteg. A nyaki C. esetében 
két kezével megtámasztja a fejét, ágyéki C.-nál 
a törzset azzal támasztja, hogy két karját a com- 
bokra helyezi. A gerincoszlop kímélésére jel- 
lemző az a mód is, ahogy a betegek a földről 
emelnek fel tárgyakat. A beteg nem hajlik le a 
tárgyért, hanem merev gerincoszloppal leguggol, 
félkézzel a combra támaszkodik és így emeli fel 
a tárgyat, majd mindkét kézzel a combon felka- 
paszkodva, lassan emelkedik fel merev gerinc- 
oszloppal. A helybeli fájdalmakon kívül korán 
jelentkeznek fájdalmak a hasban, különösen a 
gyomorgödör tájékán. Kis gyermekek kedvetle- 
nekké lesznek, nem játszanak. Legszívesebben 
kucorognak az ágyban, járkálni nem akarnak ós 
minden megmozdításra heves sírásba, jajgatásba 
fognak. A C. lefolyása igen hosszadalmas. Kellő 
kezelés mellett ^j^—l^l^ év alatt megnyugszik a 
folyamat. Magára hagyva, csakhamar tályogkép- 
ződés mutatkozik. B tályogok hosszú vándorlás 
után áttörnek, hosszadalmas sipolygenyedésre 
vezetnek, mely kimerüléssel, néha másodlagos 
fertőzés közbejöttével, lázas állapotban halálhoz 
vezet. A G. kezelése a megbetegedett csigolyák 
uyugalombahelyezéséből áll. Ennek főleg két 
módja hatásos. Az egyik abban áll, hogy nyújtott 
helyzetben gipszágyat (vagy gipszmodell után 
fémből kovácsolt fekvőlemezt) készítünk és ebbe 
helyezzük a beteget. Főleg kis gyermekeknél, 
akik jól tűrik a hosszas fektetést, ez az eljárás 
az ajánlatos. A fekvőlemezzel a betegeket kivi- 
hetjük a szabad levegőre, ahol a fájdalmak mul- 
tával csakhamar megjő az étvágy is. Nagyobb 
gyermekek, felnőttek célszerűbben kezelhetők 
gipszből, illetve acélsínekből és szövetből vagy 
bőrből készült fűzőkkel, amelyek a baj helye 
szerint a nyakig vagy a fej bevonásával az egész 
törzsre terjesztendők ki. Ha e nyugalmi kötések 
korán alkalmaztatnak, a púp alig növekszik, tá- 
lyogok is ritkábban fejlődnek. A kifejlődött tá- 
lyogok lecsapolással, módosító befecskendezések- 
kel (jodoform) jó eredménnyel kezelhetők. B ke- 
zeléssel a gerincvelő összenyomása (és a bénulás) 
is kerülhető. A kifejlett bénulást is nyujtóköté- 
sekkel gyakran sikeiül visszafejlesztenijúgy hogy 
műtétre (a tályoglecsapolás kivételével) ritkán 
van szükség. 

Csigorin, Michail, hírneves orosz sakkmester, 
szül. 1850. Szt.-Pétervárott, megh. Lublinban 
1908 jan. 25. Diplomáciai pályára készült, de azu- 
tán kizárólag sakkjátszással foglalkozott s a het- 
venes években már ő volt Oroszország legjobb 
sakkozója. A nagy nemzetközi versenyeken való 



szereplését 1881. Berlinben kezdte, hol megala- 
pította mindjárt jó hírnevét, midőn az akkor leg- 
híresebb sakkozókkal, Blackbume-nel ós Zucker- 
torttal szemben harmadik helyre került. Azután 
részt vett majd minden nevezetesebb nemzet- 
közi versenyen, melyek mindegyikén díjat nyert. 
1896-ban Budapesten ós 1903. a bécsi nemzetközi 
mérkőzésen, hol csak királycselt volt szabad ját- 
szani, az első díjat vitte el. Ezután betegeskedni 
kezdett s így eredményei is igen változók lettek. 
C. egyike volt a legszellemesebb és legnagyobb 
kombinációkra képes játékosoknak. 

Csihacsev, Péter, orosz utazó ós természet- 
tudós, szül. 1808. Gacsinában, Szt.-Pétervár mel- 
lett, megh. 1890 okt. 13. Firenzében. Mint a kon- 
stantinápolyi nagykövetség attachéja, 1842— 
1844-ig beutazta Kis-Ázsiát, Szíriát és Egyipto- 
mot, azután átkutatta az Altait, majd 1858 — 63-ig 
ismételten Kis-Ázsiát ; 1877— 78-ig pedig Algériá- 
ban és Tuniszban végzett geológiai és botanikai 
tanulmányokat. Művei : Voyage scientiflque dans 
l'Altai orientál (Paris 1844—45, atlasszal) ; Asie 
Mineure (1852—69, 8 k.) ; Lettres sur la Turquie 
(Bruxelles 1859); Une page sur l'Orient (1877); 
Le Bosphore et Constantinople (3. kiad. 1877) ; 
Espagne, Algérie et Tunésie (Paris 1880) ; Etudes 
de géogr. et d'histoire naturelle (Firenze 1890). 

Csihán királyfi, a Csizmás kandúr (Chat botté, 
v. Perrault gyűjteményében Maltre Chat) címen 
legismertebb s az egész földkerekségén számos 
változatban elterjedt mese magyar variánsának 
hőse, tehát a francia Carabas és az olasz Gaglmso 
(Pentamerone XIV.) párja. A székelyföldi niagyar 
mesében (Kriza, Vadrózsák XVII. szám) a segítő 
állat nem a legtöbb rokon mese stereotip macs- 
kája, hanem róka. 

Csiholás, az acél és kova (tűzkő) összeütése, 
a kovára szorított tapló meggyújtására. 

Csík, több vékony, az alapszíntől eltérő színű 
vonal vagy mélyedés a szöveten vagy a növény 
szárán. Ha a száron lévő mélyedés szélesebb v. 
nagyobb, akkor barázdált v. barázdás. — C. a 
neve a vékonyan metélt tésztának, pl. mákos C, 
a Dunántúl ebből keletkezett a mácsik név min- 
denféle C. -tészta értelemben. 

Csík vármegye, hazánk kii'ályhágóntúli vagy 
erdélyi részének egyik vármegyéje, Erdély K.-i 
határán fekszik ; határai Ny.-on Maros -Torda és 
Udvarhely, D.-en Háromszék vármegye, K.-en ós 
É.-on Románia. Terü- 
lete 4859 km2. Túl- 
nyomóan hegyes vi- 
dék; keleti részét a 
Gyergyói és a Csíki 
hegycsoport (1. o.) há- 
lózza be, mindkettő 
túlnyomóan erdős, a 
magasabb hegység 

jellemvonásaival ; 
legmagasabb tetői a 
Nagy Hagymás (1798 

m.), a Tarhavas (1662 csík vármegye címere. 

méter) és a Lóhavas 

(1611 m.). E hegycsoportoktól Ny.-ra három terje- 
delmes f enlapály terül el, egyik a Gyergyó lapálya 
a vármegye ÉNy.-i részében a Maros mindkét 




Csík 



87 — 



Csfk 



partján ; a Maros forrásvidékén emelkedő dombok 
(870 m.) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb 
lapályt, melyet ismét a csíkszeredai dombok kü- 
lönítenek el az Alcsík síkságától ; mindkét síkság 
az Olt és mellékvizeinek mentén terül el s sűrűn 
van benépesítve. A Gyergyói síkság tengerfeletti 
m^assága 780 métertől 700-ig, a Felcsíké 720— 
660, az Alcsíké 680—640 m. közt ingadozik. A 
Gyergyói és C.-i hegycsoportokkal egyközüen, 
Ny. felől szintén tetemes emelkedések övezik a 3 
lapályt, melynek mindenütt egy-egy keskeny fo- 
lyószorulat jelöli alsó határát ; a Gyergyót Ny.-on 
a Görgényi havasok (Batrina 1634 m., Tatárkö 
1689 m.), a Felcsíkot a Hargita hegység (Galusa- 
tetö 1798 m.), az Alcsíkot az Erdővidéki havasok 
(Felsősólyomkő 1375 m.) szegélyezik, míg a vár- 
megye legdélibb részét a Bodoki hegység (1. o.) 
nyúlványai hálózzák be. Habár a vmegyét ekként 
köröskörül hatalmas hegységek veszik körül bás- 
tyák gj^anánt, mégis kifelé minden irányban van 
közlekedése. K. felé a tölgyesi, békási, gyimesi és 
uzi szoros Romániába, É. felé a Maros, D. felé az 
Olt és Kászon patak völgye, Ny. felé a Kereszt- 
hegyhágó (1154 méter), Bncsin hágó (1141 m.), 
Tolvajos hágó (975 m.) és Mitács hágó képeznek 
természetes átjáratot a hegyek közt. Geológiai vi- 
szonyait Uletőleg a Gyergyói hegycsoport legin- 
kább kristályos kőzetekből, részben gránitból, a 
C.-i hegycsoport palákon és gneiszen kívül mész- 
kőből áÚ, míg a vmegye Ny.-i határán emelkedő 
hegyeket leginkább trachit alkotja. 

Folyóvizei közül a Gyergyói és C.-i hegycso- 
port K.-i oldalán fakadók (Kisbesztercze, Békás, 
Tatros, Czucza, Csobányos és üz) mind Romániá- 
nak veszik útjokat s a Szerétbe ömlenek ; a vár- 
megye közepe táján, a Feketerez (1543 m.) D.-i 
tövében a Maros ered, mely jobbfelől a Belkény 
és Orotva, balfelől a Somlyó, Kis- és Nagyborzon 
vizeivel gyarapodva, a gyergyói lapályt öntözi s 
Gyergyósalamáson alnl Maros-Torda vármegye 
területére lép át. A Maros forrásától nem messze, 
a Feketerez BK.-i nyúlványaiból az Olt ered, mely 
útját D.-nek véve, Felcsík és Alcsík lapályait szeU 
át s Tusnád fürdőn alul hagyja el a vármegyét ; 
nagyobb mellékvizet csak K. felől vesz fel (Szép- 
víz, Fiság), 8 ezek mentén kisebb mocsarakat is 
alkot ; végül a vármegye DK.-i szögletében ered 
a Kászon patak, mely rövid futás után Háromszék 
vm. földjére lép, ahol a Feketeügybe ömlik 

Tavai közül nevezetes a Gyilkostó (979 m.), 
melyből a Békás vize folyik ki, s a híres Szent 
Anna tava (951 m., 1. o.) a tusnádi fürdő közelé- 
ben, a Nagycsomád hegyen. Nagyszámú ásva- 
nyos forrása közül leghíresebb a nagy szénsav- 
tartalma által kitűnő borszéki földes vasas sava- 
nyúvíz, tov. a tusnádi égvényes konyhasós vasas 
savanyúviz.a kászon-jakabfalvi jódtartalmú ég- 
vényes savanyúvíz, a csíkzsögödi vasas savanyú- 
víz, a kászonimpéri répáti kedvelt égvényes sava- 
njnivlz 8 a Csíkmindszent melletti (hosszuaszói), 
szénsavban s lítiumban gazdag égvényes savanyú- 
víz ; végre a Csicsó mellett levő kénes timf öldes 
barlangszerű mélyedéssel kapcsolatos ásvány- 
fürdő. 

Éfifhajlata igen zord; az évi közepes hőmér- 
séklet Csíkszeredán 6-7, Csíksomlyón 5-7, Bor- 



széken ellenben csak 3"8o C. A január közepes 
hőfoka Csíkszeredán -7-3, Borszéken —80, a 
júliusé 18-3, illetve 17-5. A legnagyobb észlelt 
meleg Csíksomlyón 33*9, a legnagyobb hideg 
— SO'O" C. volt, a hőmérséklet abszolút ingadozása 
tehát 6390. A csapadék évi átlagos mennyisége 
Csíksomlyón csak 585 mm., a hegyekben azonban 
jóval több. 

Terményei a természet egyik országából sem 
nagyon gazdagok, az ásványországból említendő 
a nagymennyiségű mészkő, mely mint márvány 
(Gyergyószárhegy, Teker őpatak. Szentdomokos) 
jelentőségre emelkedik,bár a márványbányák mű- 
velése a vasutak hiánya miatt újabban szünetel ; 
előfordul továbbá vas, gazdag réz, kevés arany, 
ezüst és ólom ; vannak továbbá kőszén- és só- 
telepek, legújabban pedig petróleumra is bukkan- 
tak. 

A n&vényországnak a zord éghajlat kevéssé 
kedvez ; a vármegye összes termőterülete 469,396 
ha., miből szántóföld csak 42,520 s ezenkívül ngai- 
28,822 ha., van továbbá 4720 ha. kert, 107,150 ha. 
rét, 98,245 ha. legelő és 226,749 erdő. Szőlő és 
nádas nincs. A kászoni halmos vidéken, a csikói és 
gyergyói tereken kevés búzát, rozsot, árpát, za- 
bot, kukoricát és bükkönyt termesztenek, de 
leggyakoribb a rozs (14,625 ha. területen 202,425 q. 
termés), meljTiek súlya 72—76 kg. A térségek 
vizenyősebbés kövérebb részein szénát termelnek, 
mert a C.-i gazdának állatállományához képest 
erre van legnagyobb szüksége a 7 hónapos 
telelési idő alatt. Termelnek még igen jó ken- 
dert és lent, here- és lucemafélét is, de a birtok- 
viszonyokrendezetlensége miatt az utóbbinak ter- 
mesztésében nagyon akadályozva vannak. Általá- 
ban véve az a legnagyobb baj, hogy a lakosság 
igyekezetét megöli a közösség, szorgalmát lan- 
kasztja a harácsolás és a közvagyon aránytalan 
használata. A birtokviszonyokat illetőleg felemlít- 
hető, hogy a 100 holdon felüli földbirtokok terü- 
lete 21,419 ha., 1000—5000 holdas birtok van 7, 
ennél nagyobb csak 1. Erdőségei leginkább feny- 
vesekből (202,406 ha.) állanak, a lombfák közül 
nagyobb területeken előfordul abükk, nyir, azntáu 
a tölgy, hárs, kőris, nyár és gyertyán ; magának a 
vármegyének mint tulajdonosnak 31,000 ha. er- 
deje van, a többi községek, közbirtokosságok, 
egyházmegyék, magántestületok és egyesek közt 
oszlik meg ; az egész terület 1883. szerződésileg 
állami kezelésbe adatott, amiért évenként 82,000 
K-t fizetnek. 

Állatálloinánya volt az 1895. évi összeírás sze- 
rint : 81,185 drb (magyar fajtájú) szarvasmarha, 
13,847 ló, 27 öszvér és szamár, 27,222 sertés, 
120,677 juh, 7460 kecske és 112.258 drb baromfi. 
Méhészetet 62 községben űznek, a méhcsaládok 
száma 15,851, a méhtermékek évi értéke (i909; 
261,616 K. A ragadozók közül gyakori a medve 
és farkas, ritka a hiúz ; erdeiben sok az őz, 
róka, nyúl, vadsertés, ellenben kevés a szarvas ; 
továbbá gyakori a süketfajd, császármadjír és fo- 
goly, míg a nyírfa jd ritkán fordul elő ; szikláin ól 
a saskeselj'ű, kőszáli sas, számos vércse és ba- 
golyféle, sólyom és az apró szárnyasok sok faja : 
patakjaiban a pisztráng és galóca, folyóiban csuka, 
máma, ponty és más apróbb halfélék élnek, me- 



Csík 



- 88 - 



Csík 



lyekben a nagyon elszaporodott vidrák veszedel- 
mes pusztítást visznek véghez. 

Lakóinak száma erősen emelkedik ; 1869-ben 
107,285, 1880-ban 110,940, 1890-beu 114,289, 
1900-ban 128,382 és 1910-ben 145,125, közöttük 
(1900) 387 katona. Egy km^-re 29-9 lélek esik, 
úgy liogy C. liazánk leggyérebben népesített vár- 
megyéje. A lakosok közt van (1900) 110,963 (86-40/0) 
magyar, 1062 (O-80/o) német, 15,936 (12-4<>/o) oláh ; 
az idegenajkú népességből magyarul beszél 5832 
lakos, vagyis 330o/o (1880-ban 28-3%) oláh. A 
magyarajku népesség a legtisztább székely faj 
s ez kizárólag róm. kat. vallású. Izmos, közép- 
termetű, széles homlokú nép, erős, munkabíró 
és szorgalmas faj ; vérmérséklete heves, kedélye 
komoly, kevés szavú, természete makacs, szíve 
végtelen jó, lelke szabadságszerető. Az oláh- 
ságzöme a gyergyótölgyesi járásban lakik, de 
laknak a székely községekben is vegyesen, kiktől 
már csak vallásukban különböznek, nyelvük s vi- 
seletük azonos a valamennyien kifogástalan haza- 
fiak. A csekélyszámú örménység 1671 óta testvére 
a csíki székelységnek, amennyiben szépvizi ós 
gyergyószentmiklósi telepeikről kibocsátott rajok 
által napról napra érintkezik vele ; lobbanékony, 
heves, de kitartás nélküli faj, eleme a kereskedés 
ós ebben utolérhetetlen. A zsidóság letelepedése 
csaknem mai keletű ; inkább az Oláhországgal 
szomszédos községeket lepték meg s aszerint hul- 
lámzanak innen és túl, amint a megélhetési vi- 
szonyok itt vagy ott kedvezőbbek. Az 1900. évi 
népszámlálás szerint volt a vármegyében össze- 
sen 104,287 róm. kat. (81-20/0), 21,100 gör. kai, 
169 gör. kel., 241 ág. evang., 956 ref., 103 unit. 
és 1518 izraelita. Ezer lélekre esett (1909.) 8-5 há- 
zasságkötés, 424 élveszületés és 30*0 haláleset, 
a term. szaporulat tehát ezer lélekre 12"4. 

Foglalkozására nézve a lakosság az 1900. nép- 
számi, eredményei szerint következőleg oszlik 
meg : őstermelés 79-80/0, ipar 7'7, kereskedelem 
1'4, közlekedés 0*8, közszolgálatok és szabadfog- 
lalkozások 2"l*/o- -A- tényleg kereső népesség 
61,145, ebből őstermeléssel 49,019, bányászattal 
38, ipari'al 4264, keresk. és hitellel 815, közle- 
kedéssel 308, közszolgálatokkal 933 egyén fog- 
lalkozik; vagyonából él 484, házicseléd 1775. 
A vármegye kereskedése és ipara a kezdetleges- 
ségnél alig több, mert a szarvasmarha- és lóállo- 
mány adásvevési forgalma ide nem sorozható. 
Egyedül a fa- és ásványvizkivitel az, ami számot- 
tevő helyet kezd követelni magának, míg a mél- 
tán hírre kapott szönyegszövés, minden szép- 
sége mellett, komplikáltságánál fogva, áldatlan 
munka. Az agyagipar, a kőfaragómunka, bár régi 
keletű, fejletlen maradt ; az agyagipar mint házi- 
ipar Dánfalva, Csíkmadaras, Csíkszentkirály, 
Gyergyószentmiklós, Gyergyótekerőpatak, Gyer- 
gyószárhegy községekben fordul elő; a vidéki 
fazekasok részben a helyi piacokon, részben 
vásárról vásárra járva értékesítik többnyire a 
köznép használatára szánt készítményeiket. A 
gyapjú, len és kender feldolgozása a ház körén 
tívül nem tud tért hódítani. Ez iparágak nyers 
anyagaiból a zord éghajlati és mostoha gazdálko- 
dási viszonyok közt alig is lehetne a belfogyasz- 
tást túlhaladó mennyiséget termelni. Némi jelen- 



tősége van a vas- és malomiparnak. Kő-, fa-, 
agyag- és fémipar volna itt helyén ; a faipar szol- 
gálalában 125 fürészmalom áll s a hangszerfa- és 
szitakéregszárítás újabban lendületet vett, na- 
gyobb fafürósztelepek vannak Tusnád, Gyergyó- 
szentmiklós, Csíkgyimesbükkön és Csíkszentmár- 
tonban. Egyéb iparvállalatai közül említendő a 
borszéki üveggyár. A mezőgazdaság céljaira szol- 
gál a gyergyóditrói mezőgazdasági előlegegyesü- 
let, a C. vm.-i gazdasági egyesület, a gyergyó- 
szentmiklósi gazdakör, a gyergyóditrói mező- és 
kertészeti egyesület. A vmegye területén 5 taka- 
rékpénztár, 7 bank és 24 hitelszövetkezet áll fenn, 
összesen 8.112,000 K betéttel 1909 végén. 

Közlekedés tekintetében még nagyon sok a 
kívánni való. Vasutai : Hosszában átvonul É.-ról 
D.-re a Máv. székely vonalának Várhegy tői Sepsi- 
bükszád-Bálványosfüredig terjedő vonala ós en- 
nek elágazása, D.-ről K.-re a Mádófalva-Gyimes 
országhatár közötti vonal, összesen 152 km. ki- 
terjedésben. Továbbá van 252 km. állami út, 212 
km. törvényhatósági út (ebből 167 km. kiépítve) 
és 166 km. községi közlekedési közút (ebből csak 
7 km. kiépítve), valamint 456 km. községi köz- 
dülőút. A folyóvizek közül a Maroson és Kis- 
beszterczén tutajozás folyik, a Békásvölgyben 
pedig csatornahálózat van létesítve, főleg az erdő- 
ségek kihasználására ; a marosi tutajozás már a 
XVn. sz.-ban fennállott azon korbeli okmányok 
tanúsága szerint. 

A közoktatásUgry terén még igen sok a kí- 
vánni való, bár a haladás el nem tagadható. C- 
ben a népességnek csak 37*6"/o tud írni-olvasni s 
a 6 éven felüliek közül is csak 45-3«/o (1890-ben 
34'8o/o) ; iskolába nem jár 8567 gyermek. A vm. 
tei-ületén csak 6 kisdedóvó van 480 gyermekkel, 
100 mindennapi és 86 ismétlő elemi iskola, ösz- 
szesen 16,943 tanulóval, 3 iparostanonc-, 1 felső 
nép- és 4 polgári iskola (2114 tanulóval), 1 tanító- 
képző (73 tanuló) és 2 gimnázium (Csíksomlyón 
fő-, Gyergyószentmiklóson algimn., 371 tanuló), 
1 gazdasági iskola (30 tanuló), összesen 204 iskola 
18,981 tanulóval. 

Közígrazgratás. C. vármegye 4 szolgabírói 
járásra oszlik és van benne 2 rend. tanácsú vá- 
ros, ú. m. : 




cgSNépes- 
:o cl I szar 



1900-ban 



Felcsíki 

Gyergyósztmiklósi 
Gyergyótölgyesi 
Kászonalcsild ... 
Csíkszereda r. t. v. 
öyergyószentmik- ; 
lós r. t. V 



27 60,865 

11 41,117 

5 15,498' 

17|| 25,044 

3,368 



41,478 
80,180 

4,474 
25,227 

2,739 



8,846 6,865 



összesen I 62|l44,738i|ll0,963 



303 
92 

488 
57 
49 

73 



1,062 



Lakó- 
házak 



2 1 száma ■ *í"2aK 

Í(1910)|fma gy.|néin.| oláh jj^^ 



2,135: 

4,976 

8,727 

21 

52 



9,792 
7,902 
3,110 
6.401 
397 



26! 1,178 



15,93^1 28,780 



A vármegyében van 2 rend. tan. város (Csík- 
szereda és Gyergyószentmiklós), 32 nagy- és 28 
kisközség, továbbá 89 puszta és telep. A kör- 
jegyzőségek száma 12. A községek általában kö- 
zepes nagyságnak. Legnépesebbek : Gyergyó- 
szentmiklós 8846,Gyergyóbékás 7106, Ditró 6903, 
Gyergyóalfalu 6433 és Gyergyóremete 6188 la- 
kossal. Székhelye Csíkszereda. Az országgyű- 
lésre C. 4 képviselőt küld. 



Csík 



- 89 — 



Csík 



Egyházi tekintetben C. 56 róm. kat. községe 
a kalocsai egyháztartományhoz tartozó s Gyula- 
fehérváron székelő erdélyi píispöki, 18 gör. kat. 
egyháza a Balázsfalván székelő gyulafehérvár- 
fogarasi érseki egyházmegyébe, az 1 refonnátns 
^j'ház a Kolozsváron székelő erdélyi ^yház- 
megye területéhez tartozik : izrael. anyakönyvi 
hivatal csak 1 van. 

igrazságrUgyi beosztása a következő : az egész 
vármegye a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla ke- 
rületéhez beosztott csíkszeredai törvényszék alá 
tartozik, járásbírósága van Csíkszeredán, Csík- 
szentmártonban és Gyergyószentmiklóson, utóbbi 
kettő telekkönyvi ügyekben bírói hatáskörrel van 
felruházva. A vmegyére illetékes kir. főügyész- 
ség, pénzügyi bíróság s közjegyzői kamara Ko- 
lozsváron, a bányabíróság Gyulafehérváron, a 
sajtóbiróság és ügyvédi kamara Maros- Vásárhe- 
lyen van. Kir. közjegyzők vannak Csíkszeredán 
és Gyergj'ószentmiklóson. 

HadUgryi tekintetben az egész vmegye a nagy- 
szebeni hadtest- s a Székelyudvarhelyen székelő 
82. sz. hadkiegészítési parancsnokság, a Brassó- 
ban székelő 24. honvéd gyalogezred, s a Maros- 
vásárhelyen székelő 9. honvéd huszárezredhez 
tartozik. Csíkszeredán csendőrségi szárny-szakasz- 
parancsnokság van, mely a brassói törzsparancs- 
uokság alá tartozik. 

Pénzügyi szempontból C. a székelyudvarhelyi 
pénzügyigazgatóság területéhez tartozik ; adóhi- 
vatala s pénztigyőri biztossága Csíkszeredán és 
Gyergyószentmiklóson, mellékvámhivatala Csík- 
gyimesen, Gyergyóbékáson és Gyergyótölgyosen 
van. Ipari és kereskedelmi ügyeit illetőleg a ma- 
rosvásárhelyi kamara kerületéhez van beosztva, 
államépítészeti hivatala Csíkszeredán van, a köz- 
utak tekintetében a brassói felügyelői kerület, 
posta- és táviróügyekben a kolozsvári igazgató- 
ság hatósága alá tartozik. Az állami kezelésbe 
vett községi erdők kezelésével a csíkszeredai erdő- 
hivatal van megbízva, mely alá a gyergyószent- 
miklósi erdőrendezőség van beosztva. Méntelep- 
osztálya csak Háromszék vármegye tertiletén 
van Sepsiszentgyörgj'ön, állatorvosai Csíkszere- 
dán, Gyergyószentmiklóson, Gyergyótölgj'esen 
és Csikszentmártonban vannak, kik a kolozsvári 
állategéezaégűgyi felügyelő alá vannak rendelve. 
< jyergyótölgyesen és Csíkgyimesenm. kir. belépő 
állomások vannak. Kultúrmérnöki ügyekben C. 
a brassói kerülethez tanozik. A vármegye terü- 
letén van 15 gyógyszertár, 3 kórház (124 ággyal), 
20 orvos, 1 sebész és 92 bába. 

Története. A C. elnevezés eredete, valamint a 
vármegyének a fejedelmek és Árpádházi királyok 
alatti speciális története is nagyrészt homályban 
van. A későbbi időkből irott bizonyítékaink van- 
nak, hogy a C.-i székelység részt vett Róbert 
Károly, N'agy Lajos, Zsigmond oláhországi had- 
járatail)an, Hunyadi János ée Mátyás király dicső 
csatáilmn, és hogy e királyok intézkedései sze- 
rint kötelessége főkép a K.-i határőrizet volt. 
1559-ben Jánoe Zsigmond hadai ellen dicsősége- 
sen harcolt vallásáért, s fényes győzelme emlé- 
kéré évenkint pünkösd szombatján a Somlyó he- 
gyen ma is népes búcsujáratot tart, 1661-ben 
Ali basa egész C.-ot felégette s kifosztatta ; 1694. 



pedig Mirza khán alatt 12 ezer bucsákl tatár 
5 napon át ölte és hamvasztotta Fel- és Közép- 
C.-ot, mígnem a hős Nizet s a Sántus Benedek 
alklrálybíró vezetése alatt összegj'űlt lakosság 
csúfosan szétverte. 1600-ban Báthory Endre halá- 
láért Básta állt nemtelen bosszút a védtelen la- 
kosságon s ez időből hiteles tanúvallomások iga- 
zolják, hogy a C.-i tekintélyesebb családok tagjai 
közül «András királlyal többen szerencsétlenül 
elveszének)}. 1705-ben Gra ven, 1707. Acton gai'áz- 
dálkodott úgy, hogy kesers'es nj^oma hosszas időig 
fennmaradt. 1690-benThököly rakoncátlan serege s 
az ennek nyomában járó labaincok garázdálkodtak. 
C. a Rákóczi-féle mozgalomnak állandóan híve 
volt, 5-ször veretett le s 5-ször dobbant fel szíve 
hazája szabadságáért. 1718-ban roppant éhínség 
és pestis tizedelte meg, marhaállományát pedig a 
dögvész csaknem teljesen kiirtotta s ezt még ki 
sem heverte, midőn 1770. a gyimesi Ugrapatak- 
ról kiindulva, újabb két évig tartó pestis pusztí- 
totta, úgy hogy a lakosság egy harmada kihalt. 
1764-ben szabadságáért vérzett Madéf al vánál ; mi- 
dőn ugyanis a török- tatár-oláh betörések vissza- 
verésére a kormányszék katonaságot rendelt a 
szorosok őrzésére, ezek a lakosságot követeléseik- 
kel zaklatták, úgy hogy a súrlódások egyre foko- 
zódtak, s azután Madéfalvánál az ártatlanok fel- 
koncolásával, a védtelenek üldözésével végződ- 
tek (siculicidiimi) : és itt verődött ki az első hullám- 
gyÓTű Romániába, melyet aztán, elég helytelenül, 
székely kivándorlástuik kereszteltek el. 

A madéf alvi mészárlás következése lett a szé- 
kelység rögtöni felfegyverzése. Rendszeresítte- 
tett akkor két gyalog- és egy huszárezred. A 
gyalogezredek közül az I. számú székely ezred 
felállíttatott Csíkszeredában. Alihoz alapul a 1^- 
utóbbi lustrumok vétettek és minden pixidárius 
család, ha ktilön háztartása volt, egy gyalogost 
adott. A székely huszárezred törzse szintén Csík- 
szeredában volt az I. számú ömagysággal. Ez is 
lustmmokban kitüntetett primipilus osztályból 
állíttatott össze. Mind a huszárok^ mind a gyalo- 
gosok ruházatukat önmaguk állították tí s a 
huszárok lovait emellett az arra kötelezett csalá- 
dok szerezték be. Csupán a fegyvei-zetet adta a 
kincstár. Ezt a határőrkatonáskoidást 1851 jan. 32. 
kelt császári rendelet megszüntette. 

A siculicidium után C.\Tn. részt vett az utolsó tö- 
rök háborúban, a napóleoni hadjáratokban, öntu- 
datlanul és kényszerűségből odaállittatott a ra- 
stadti merénylethez, s ezt jóvá tenni 1848. húsz- 
ezer harcost küldött a népszabadság kivívására, 
miért vezetői közül kettőt felakasztottak,^-at be- 
börtönöztek, sokan pedig bujdosásban kerestek 
menekülést. 

A rendi megkülönböztetés a Székelyföld többi 
részeivel azonos volt. Legrégibb időkben csak lo- 
vas- és gyalogrendek léteztek. Mátyás király ko- 
rában nyomult előtérbe a főnemesi rend, s attól 
kezdve a primőr, primipilus és pixidárius osztá- 
lyok állottak fenn 1848-ig, melyekhez a nemzeti 
fejedelmek alatt járultak a karabélyosok (eqnes 
sclopetarius), mint a primipilusrend egyik sarja- 
zása. E három nemesi rend a legrégibb írott emlé- 
kek szerint egy főkirály bíró vezetése alatt négj- al- 
királybíró által kormányoztatott, a gyergyói, fel- 



Csík 



— 90 — 



Csíkd&ma 



csíki, alesíki és kászoni részek szerint. A nemzeti 
fejedelmek alatt a f ökirálybirák mellett gyakran 
voltak főkapitányok is, annak egyenes bizonyíté- 
kául, hogy a katonai és polgári kormányzat már 
akkor el volt választva. A királybírák melletti ta- 
nácsban voltak rendes és számfeletti asszesszo- 
rok, 8 e bíróság vezette a közigazgatási, polgári 
és büntető ügyeket. 1848-ban az önkény minden 
alkotmányos formájából kivetkőztette a vár- 
megyét, fő- és albiztosságot állított be, melye- 
ket a 60-as években a némi alkotmányos szí- 
nezettel kevert abszolutizmus váltott fel s mi- 
dőn 1867. a választási jog visszaadatott, újra 
életbelépett a 4 király bíróság,] a gyergyói 3, a 
f elcsíki 3, az alesíki 2 és a kászoni 1 dúlósággal ; 
a törvénykezés 6 bíróval és 3 egyes bíróval el- 
különíttetett a közigazgatástól egy királybíró ve- 
zetése alatt, miből azután kisebb-nagyobb területi 
változással kifejlett a mai rendszer. 

Az erdélyi országgyűléseken C. vm. eleinte 2, 
később 3, sőt 4 követtel volt képviselve. A köz- 
érdekű dolgokat generális kongregációkon tár- 
gyalták s ennek egyik főtárgya, a tiszti választá- 
sok mellett, mindig a követi utasítás kidolgozása 
volt. 

A vármegye címere nem régi keletű, I. Ferenc 
császár 1793 október 2-án kelt függő pecsétes le- 
velének rajza és szövege szerint következő : a 
pajzs balfelőli részén kék mezőben a nap, alul 3 
folyó és hegyek s azok tetején erődítmények, 
jelezve a Maros, Olt és Kis-Küküllő vizeit, a prics- 
kei és gyimesi határerődítményeket ; a pajzs jobb 
oldalán, veres mezőben félhold, közepéből kinyúló 
kettős kereszttel, alul pedig négy halmon fenyves ; 
a címer középrészén aranyos mezőben Mária, ölé- 
ben a gyermek Jézussal, és felül a pajzs tetején 
korona. 1861-ben még megvolt az eredeti függő 
pecsétes okmány a somlyói levéltárban; azóta 
hűtlen kezek eltulajdonították. 

Irodnlom. Orbán Balázs, A Székelyföld leírása ü. köt., 1869 ; 
Kozma Ferenc, A Székelyföld közgazdasági és közművelődési 
állapota, Budapest 1870 ; Józsa Sándor, C. vármegye föld- 
rajza, Qyergyólitró 1886 ; A marosvásárhelyi keresk. és ipar- 
kamara jelentései ; Herbich Ferenc, A Székelyföld földtani 
leirása, Budapest 1873 ; u. az, ÉK.-i Erdély földtani viszonyai, 
(M. k. földtani intézet évkönyve, Budapest 1871) ; A Székely 
közművelődési egylet évkönyvei. 

Csík (állat), 1. Csík-félék. 

Csika, hegység, 1. Akrokeraunia. 

Csikaró galóca, 1. Szörgomba. 

Csikasz a. m. sovány, szikár ; Aranynál : «Nagy 
csikasz vad ugrik fel». 

Csikasza vagy csikeszao (chickasaw), a csokta 
ágból kivált harcias indiánus törzs, egykor Misz- 
sziszippi, Alabama stb. ura ; ma az indiánus ter- 
ritóriumon alig 6000 lelket számlál. Egyébként 
kultúraképes nép, mely iskolákat és közjóléti 
intézményeket tart fenn. Saját alkotmánya van. 
Nyelvük a csokta- muszkogi csoporthoz tartozik. 

Csikaszát, a csíkhal vagy halesík (Cobitis L.) 
fogása. Mióta a folyamok szabályozása s a nedves 
területek lecsapolása folytán a rétségek az or- 
szágban megfogytak, a C. hanyatlóban van. 
Mai napság hazánk legnagyobb részében a csík- 
fogás többnyire cigányok mestersége, kik a rétek 
mocsaraiban vagy kiöntésekben leginkább tapo- 
gatással fogják a csíkokat. Igazi csíkászok (olyan 
halászemberek, kiknek főfoglalkozása, életkere- 



sete a cslkfogás) ma már egyáltalán nincsenek s 
velük együtt elenyészett a csíkászok ősi szerszáma, 
a fűzfavesszőből síírűn font csíkkas is. 

Csikbalánbánya, 1. Balánhánya. 

Csíkbánkfalva, kisközség Csík vmegye ká- 
szonaltizi járásában, (i9oo) 1483 magyar lakossal, 
a Csíkszentgyörgyhöz tartozó C. pusztából ala- 
kult ; u. p. Csíkszentgyörgy, u. t. Csíkszent- 
márton. 

Csikbogár (Hydrophüus piceus L.), a fedeles 
szárnynak (Goleoptera) rendjébe, az ötlábtőizesek 
(Pentamera) csoportjába és a C.-félék (Hydro- 
phüidae) családba tartozó bogárfaj. Álló vizeink- 
ben igen gyakori, a szarvasbogár után legna- 
gyobb hazai bogár ; 4r-5 cm. hosszú, 2 cm. szóles. 
Elliptikus alakú teste domború, színe fekete, csáp- 
jai rozsdaszinüek, szárnyfedői simák és fényesek. 
Hosszú lábai laposak és szőrösek, a hímen az 
első pár láb első ize kiszélesedik és párzási ta- 
padó korongul szolgál. Rövid csápja 9-izű s vége 
felé bunkósan vastagodik. Az állkapcsi és az alsó- 
ajki tapogatók hosszúak, fonalalakuak. A vízben 
elég ügyetlenül úszik, ha lélegzeni akar, akkor 
egész fejét kidugja a vízből és úgy vesz lélegzetet. 
Rendesen vízi növényekből él, de azért a dögöt 
sem veti meg. A nőstény április végén rakja le 
petéit hosszú tojásdad alakú zacskóba. A petékből 
a lárvák 16—18 nap múlva kelnek ki. A lárvák ra- 
gadozók. A falánk lárvák többszöri vedlés után, 
mintegy 2 hónap múlva, midőn már teljes nagy- 
ságukat (5—6 cm.) elérték, parti lyukakban haboz- 
zák be magukat. Az állat a bábból a nyár végén 
bújik ki és áttelel. C.-nak nevezik a Dytiscus- 
nembe tartozó bogárfajokat is. L. Merülök és 
Merüly. 

Csikborzsova, kisközség Csík vármegye fel- 
csíki járásában, (i9io) 636 magyar lakossal ; u. p. 
és u. t. Szép víz. 

Csíkcsekefalva, kisk. Csík vm. kászonalcsíki 
j.-ban, (1910) 1267 magyar lak.; u.p. és u. t. Csík- 
szentmárton. 

Csikcsicsó, kisk. Csík vm. felcsíki j.-ban, (1910) 
2210 magyar lak., körjegyzőség és anyakönyvi 
hivatal ; u. p. Csíkszereda, u. t. Madófalva. Hatá- 
rában a Hargitahegy magas oldalán több kón- 
gödör van, melyek gyógyhatásúkkal évről-évre 
mind nagyobb számú vendéget vonzanak a har- 
gitai fürdőhöz. 

Csikcsomortán, kisk. Csík vm. felcsíki j.-ban, 
(1910) 702 magyar lak. Egyike a régebben Negyed- 
félmegye név alatt ismeretes Delne, Pálfalva, 
Csobotfalva, Szentlélek, Mindszent és Ménaság 
községekből állott testületnek, mely nevezetesen 
a pricskei szorosnál teljesített nehéz szolgála- 
tokért Báthory Kristóf fejedelemtől több ha- 
vast kapott adományul, melyeken újabban meg- 
osztoztak. U. p. és u. t. Várdotfalva. 

Csikdáma (áiiat), így nevezik a réti csíkot (Mis- 
gurmcs fossilis L.) akkor, ha az természetes színé- 
től eltérően fehéres testszínű. A réti csík rendes 
színe : sötétbarna, feketésen foltozott hát, s na- 
rancsszínű has ; néha, az állat bizonyos beteges 
állapotában bőrének festőanyaga teljesen eltű- 
nik, s ekkor az állat valóságos albinóvá válik s 
ez a C. Ez a beteges állapot eltünhetik, s a dáma 
ismét természetes színét veheti fel. 



Csíkdánfalva 



— 91 



Csíkklrály 



Csikdáníalva, kisk. Csík vm. felcsíki J.-ban, 
(1910) 2690 magyar lak. ; u. p. és u. t. Karczfalva. 
Lakói agyagipart űznek. 

Csikdelne, kisk. Csík vm. felcsíki j.-ban, (1910) 
692 magyar lak. ; u. p. és n. t. Szépvíz. Határá- 
ban áll az ú. n. Szt. János templom, mi a hozzá- 
fűzött legenda mellett is arra mutat, hogy hajdan 
Csicsó községgel tett kttlön egyházközséget. 

Csikeszao, indiánus törzs, 1. Csikasza. 

CsikíalTa, kisk. Maros-Torda vm. nyárádszere- 
dai j.-ban, (1910) 678 magyar lak. ; u. p. és u. t. 
Nyárádszereda. 

Csík-félék (Acanthopsidae, áiiat), a nyilthó- 
lyagú csontos halak alrendjébe (Physostomi) 
tartozó hal-család. Az ide tartozó halak teste 
ángolnaszerüenmegnyúlt,nagyon apró pikkelyek- 
keff edett. Szemgödör alatti csontjukon, sőt egye- 
seknek kopoltyúfedőjén is egy v. több tüske van ; 
szájukat szívásra alkalmas ajkak és bajuszszálak 
veszik körül ; rövid felső sörényúszójukban nin- 
csen csontos tüske ; úszóhólyagjukat — ha van 
— csontburok vészig körül. Egyesek iszapos álló- 
\'izeket, mások tiszta folyóvizeket kedvelnek. 
Rendesen valamennyien a fenéken, az iszapban v. 
a kövek alatt húzzák meg magukat. Különböző 
vizi állatokkal táplálkoznak. Körülbelül 80 faj 
ismeretes, melyek az ó- és az újvilágban egya- 
ránt megtalálhatók. Hazánkban és Európában 
három faj él. 1. Béti csík (Misgumus fossilis 
h), kifejlett állapotban 30 cm. hosszú ; színe há- 
tán sötétbarna, feketés foltokkal, hasa piszkos 
narancsszínű, fekete pontokkal, oldalvonala men- 
tén sárgás csíkkal szegélyezett barna sáv vonul 
végig. Két fajtája van : a csíkkirály (1. 0.) és a 
c^ikdáma (1. 0.). Mocsaras, iszapos fenekű vizeket 
kedvel. Húsa lágy, iszapízű ; eszik. 2. Kövi csík 
(Nemachilm harhatulus L.), színe hátán sötét- 
zöld, oldalai sárgásak, hasa világossztirke ; fejét, 
hátát és oldalait bíUTiás-fekete mustrázat tai'- 
kltja ; felső állkapcsán 6 bajuszszála van. Euró- 
pában, Dánia és Skandinávia kivételével, minde- 
nütt előfordul. A réti csíktól eltérően a köves v. 
homokosfenekú, sekélyebb és gyorsabb folyású 
patakok vizét szereti ; ezért elsősorban a hegyek- 
ben fordul elő. Húsa finom, nagyon ízletes. 3. 
Vágó csík (Góbitis taenia L.), alapszíne sái-gás- 
szürke v. narancssárgás, fekete pettyekkel dí- 
szítve; oldalvonala alatt egy nagyobb foltsor 
húzódik végig ; 6 bajuszszála nagyon rövid. Jel- 
lemző, hogy szeme alatt apró, villásan osztott, 
fölmereszthető tüskéje van. 8—12 cm. hosszú. 
Hazánkban ingoványos helyeken gyakori. Elter- 
jedési köre Európában É. felé a tengei-partokig, 
K. felé Oroszországig, Ny. felé Nagy-Britan- 
niáig ér. 

Csíki Emé, zoológus, szül. Zsily-Vajdej- Vul- 
kánon (Hunyad) 1875 okt. 22. Mikor 1897. a Ma- 
gyar Nemzeti Múzeum állattárához került asz- 
szisztensnek, a múzeumnak ajándékozta mintegy 
16,000 darabból álló rovargyüjteményét. 1901-ben 
segédör és 1908. múzeumi őr lett. 1908-ban részt 
vett Zichy Jenő gr. harmadik ázsiai expedíció- 
jában és Szibériából, Mongoliából és Kínából gaz- 
dag gyűjteményt hozott a Nemzeti Múzeumnak. 
(V. ö. Zichy Jenő gr. harmadik ázsiai utazása, 
n. köt. : Állattani eredmények, Budapest 1901). 



1907 óta szerkeszti a Rovartani Lapokat. Állat- 
tani, főleg bogártani cikkei különféle, bel- és 
külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. Önálló 
munkái : Magyarország Bogárfaunája (I. köt. 
1905—1908; IL köt. 1. füzet, 1909) ; Coleoptero- 
rum Catalogus, Pars 12, 13, 18, 32 (Berlin 1910- 
1911) ; A Magyar Birodalom Állatvilága, Mol- 
lusca (1906). Kutatásai és munkálkodása elisme- 
réséül a zoológusok eddig mintegy 30 állatfajt 
neveztek el tiszteletére. 

Csíki hegycsoport, a Kárpátok erdélyi keleti 
határláncolatának egyik csoportja ; Csík vmegyé- 
ben az Olt forrásvidékétől DK.-i irányban egészen 
a már Háromszék vármegyében levő Ojtozi-szoro- 
sig terjed el ; É.-on a Gyergj^ószentmiklós és Bé- 
kás község közti nyereg választja el a gj'ergyói 
hegységtől (1. 0.) ; főgerince egyfelől a Maros és 
Olt, másfelől az Aranyos, Besztercze és Tatros, te- 
hát a Szeret közt képezi a vízválasztót s főbb 
csúcsai a Lóhavas (1611 m.), Czofronka (1600 m.), 
az Egyeskö, a Fekete vagy Nag>'-Hagymás (1793 
m., az egész csoport legmagasabb csúcsa), Vit- 
havas(1593m.),majdaTekeröhegyhágón(1030m.) 
túla Szellőhegy (1409 m.), aKászon havas(1392m.), 
a Répát (1200 m.) és a Nagy Sándor (1640 m.). 
Ezen jól kifejlődött főgerinc Ny .felé hirtelen eresz- 
kedik le a Felcsík és Alcsík lapályára s különö- 
sen az Olt forrásai körül meredek, kopasz szikla- 
falakat és szaggatott tetőket mutat. K. felé tete- 
mes hegyágak csatlakoznak a főgerinchez, melyek 
Moldvába is átcsapnak. Ezen mély völgyektől 
szelt mellékágakban a Hosszúhavas (1555 m.). 
Tarhavas (1662 m.), Bothavas (1314 m.) a jelen- 
tékenyebb emelkedések. Nyugat felé csak a Si- 
poskő (1571 m.) és Feketerez (1545 m.) tömege 
torlódik a főgerinc elé s ezekből a Maros és az 
Olt veszi eredetét ; a hegység Ny. felé tartó vizei 
mind ebbe sietnek, K. felé a Békás, a Tatros, a 
Csobányos s az Uz patak a főbb vízerek. Nevezetes 
a C.-ban a 979 m. magasságban fekvő Gjrükostó, 
melyl837.földc8uszamlás a&almával keletkezett. 
A C.-ban a kristályos palákon és gneiszen kívül 
a mészkő lépjél nagy kiterjedésben s ez alkotja 
a legmagasabb és legszebb hegyeket ; ezek közül 
a Gyükostó mögötti Egyeskö válik ki szép gúla 
alakjával. A C. belsejében kevés község van ; a 
közlekedés a hegységen át több irányban folyik. 
Legélénkebb a Csíkszeredáról a Tatros völgyébe 
s a Gyimesi-szorosba vezető országúton ; j^ható 
utak szelik még Csíkszentmártonból az uzi szo- 
rosba, Csíkkozmásról Kézdivásárhelyxe. 

Irodalom. Horbich Ferenc : A Székelyföld földtani leírása. 
Budapest 1873 ;a. az : Éjszakkeleti Erdély földtani viszonyai. 
(M. kir. földtani intézet évkönyve. Budapest 1871.) ; Orbán 
Balázs : A Székelyföld leírása, n. köt. Pest 1869. 

Csíki hegyek, Pest-PiUs-SoIt-Kiskun vmegye 
pilisi alsó járásában, Budaörs és Budakeszi közt 
elterülő hegyek ; 1. Budai hegység. 

Csíki nyelvjárás, 1. Székely nyelvjárások. 

Csikitó, indiánus nép, l. Chiquito. 

Csíkjenőfal va, nagyk. Csík vm. felcsíki j.-ban, 
(1910) 2235 magyar lak. ; u. p. és u. t. Karczfalva. 

Csíkkirály (áiiat), a réti csík-nak (Misgumus 
fossilis L.) kanári-sárga színű változata. A sár- 
gaság az egész csíkra vagy csak a háti részére 
terjed ki. A sárgaság sajátszerű betegségnek kö- 
vetkezménye. 



Csiklandás 



92 



Csiköhai 



Csiklandás, egy különös érzés, mely csak bi- 
zonyos börfelületeken s csakis bizonyos Inger- 
lósi módokra (csiklandozás) jelentkezik. A C. ér- 
zésének kiváltására alkalmas területek a hónalj, 
a mellkas két oldala, az elülső hasfal, a combok 
belfelülete, a tenyér és a talp, a nyak elülső fe- 
lülete, a nemi szervek, nőknél az emlők stb. Ha- 
sonló érzések válthatók ki az ajkak pírjának, 
az orr nyálkahártyájának, a garat, szájpadlás, 
valamint a külső hallójárat izgatására; ezek 
azonban némileg különböznek az előbb említett 
helyek csiklandozására bekövetkező érzésektől, 
és mkább a viszketés érzésére emlékeztetnek. 
A csiklandozás érzésének létrejöttét ma sem tud- 
juk kielégítően magyarázni ; valószínű, hogy a 
bőr mélyebb rétegeiben, illetőleg az alatta fekvő 
fasciákban lévő idegvégződések szakadozott in- 
gerlése váltja ki. Érzelmi jellege rendkívül ki- 
fejezett ; sokban hasonlít a kéjérzéshez, s vonat- 
kozásban is van vele. A C.-ban van valami elvi- 
selhetetlen, ami védő reflexek igénybevételét 
eredményezi, mindazonáltal a mérsékelt C. a kel- 
lemes érzésekhez sorolható, nevetéssel jár együtt, 
8 legfeljebb a csiklandozott terület szomszédsá- 
gában lévő izmok összehúzódását eredményezi ; 
túlerős, vagy hosszantartó C. már rendkívül kel- 
lemetlen, s viliaros izomakciókra, a test összes 
izmainak görcsére vezet. A C. létrejöttében két- 
ségtelenül sok szerep jut az idegrendszer han- 
goltságának ; általában, mennél ingerlékenyebb 
az idegrendszer, annál könnyebb a C.-t előidézni. 
Nők és gyermekek is éppen azért csiklandósab- 
bak, mert idegrendszerük igen labilis. Hogy pszi- 
chikai momentumok is mennyire szerepelnek, 
mutatja, hogy senki magát csiklandozni nem 
tudja, ellenben másokkal szemben majdnem min- 
den ember csiklandós ; ebben ismét nemi vonat- 
kozások jutnak érvényre. Sokan a csiklandozás- 
sal azonos érzésnek veszik a viszketés érzését ; 
ez azonban egészen más természetű. L. Visz- 
ketés. 

Csiklény, kisk. Krassó- Szörény vm.karánsebesi 
j.-ban, (1911) 213 oláh lak., u. p. és u. t. Karánsebes. 

Csikló(lat. clitoris),a nő nemi szerveinek egyik 
része ; olyan, mint a hímvessző a férfiban. A me- 
dencecsont ülőcsontí részén ered jobb és bal szár- 
ral, a vége a szeméremhasadékban a bőr alatt 
fekszik. A végén egy gombalakú duzzanattal 
szűnik meg (C.-makk) s ezt félholdalakú bőr- 
redő veszi körül (fltyma). A C. belsejét barlan- 
gos órszövet tölti meg, ezt kívül rostos fehér tok 
veszi körül. Hossza körülbelül 2 cm., vastagsága 
3—5 milliméter; duzzadt állapotban ezen mé- 
retek 3— 5-szörösre gyarapodhatnak. Déli népek- 
nél, mint némely afrikai népnél, petyhüdt állapot- 
ban is nagy ; legnagyobb pl. Abesszlniában. Mint- 
hogy a C. olyan, mint a hímvessző, egyes nők duz- 
zadt állapotban hímvessző módjára használhat- 
ják. A görögök az ilyen nőket -rptpaaeí-nek, a 
rómaiak fridrices-nek, az ilyen nők nemi közösü- 
lését amor lesbicics-nak nevezték. 

Csiklóbánya, nagyk. Krassó-Szörény vmegye 
oraviczai j.-ban,íi9io) 1997 oláh és német lak., sör- 
gyár ; u. p. és u. t. Oravicza. Az osztrák-magyar 
államvasut-társaságnak itt réz- és vashámora 
van, az előbbi rézárúk, az utóbbi sáncszerszámok 



készítésére ; a rézhámor keletkezése azon régmúlt 
időkbe esik, amidőn a rézbányászat C-n még vi- 
rágzásnak örvendett, a szerszámpőröly ellenben 
csak újabb időben rendeztetett be. 188é óta a réz- 
hámorban csak idegen művektől beszerzett réz 
dolgoztatik fel és pedig csak félgyártmány réz- 
művesek számára. 1888 óta hengerelt rézáruk 
is készíttetnek, a rézlemezek hengerelése azonban 
Resiczán történik. Az ólom- és rézércbányászat 
újabban nagyon csökkent. Van továbbá arzén- 
kovandbányája. 

Csiklófalu (azelőtt: Román-Csiklova), nagyk. 
Krassó-Szörény vm. oraviczai j.-ban, (1910) 3201 
oláh lak. ; u. p. és u. t. Oravicza. 

Csíkmadaras, kisk. Csík vm felcsíki j.-ban, 
(1910) 2255 magyar lak., postaügynökség ; u. t. 
Karczfalva. Lakói agyagipart űznek. 

Csíkmadéfalva, község, 1. Madéfalva. 

Csíkménaság, nagyk. Csík vm. kászonalcsíki 
j.-ban, (1910) 2159 magyar lak., templomában régi 
falfestmények vannak; u. p. Csíkszentgyörgy, u. 
t. Csíkszentmárton. V. ö. Huszka J., A C.-i apát- 
ság freskoképei (Areh. Ért. 1890). 

Csikmindszent, kisk. Csík vm. felcsíki j.-ban, 
(1910) 1188 magyar lak., postaügynökség. A hozzá- 
tartozó hosszúaszói telepen gazdag forrás bugyog 
fel, mely a legtisztább, szénsavban s lítiumban 
gazdag égvényes savanyúvizet adja. U. p. és u. 
t. Csíkszereda. 

Csikó. Kedvelt Árpádkori magyar személynév, 
mely nemcsak férfiak, hanem nők neveként is 
előfordul. 

Csikó, az egypatások ivadékának a neve mind- 
addig, míg C.-fogaikat elvesztvén, ezek helyébe 
kinőnek az állandó lófogak, ami a lónál 4:%, ill. 
5 éves korban történik meg. A lóversenysportban 
a két éven aluli fiatal ló neve (1. Yearling). Nemük 
szerint kanca és mén-C.-kat ismerünk. Csíkozás 
a. m. elles. 

Csikó, csillagkép az ég északi félgömbjén, 16 
szabad szemmel látható csillaggal. Lat. Equuleus. 

Csikóbénaság, 1. Bénaság. 

Csikóbőr, 1. Bőr. 

Csikófark (növ.), 1. Ephedra. 

Csikóíog, a fiatal ló (csikó) váltófoga v. tejfoga 
(dens deciduus) ; száma 24, a méncsikóban 28 ; 
közülök 12 metszőfog (6 alul és 6 felül) és 12 záp- 
fog (mindkét oldalon alul is 3, felül is 3), végül 
mén- V. csödörcsikóban a metsző- és zápfogak 
között mindkét oldalon felül és alul egy-egy szem- 
V. agyarfog található. A C.-ak kisebbek, fehéreb- 
bek, kevésbbé mélyen ülnek a fogmederben, a 
metszőfogak nyakaltak. A C.-ak közül a metsző- 
fogak V2— V4 éves korig fejlödnek ki, kiváltásuk 
az állandó metszőfogak által 2^/^—6 éves korig 
történik. 

Csikóhal vagy csikőca (áiiat, Hippocampus), 
a bojtkopoltyus halak (Lophobrancliíi) alrend- 
jébe, a tühal-félék (Syngnathidae) családjába tar- 
tozó halnem, oldalt összenyomott törzzsel, alá 
hajló, pörgén csavart farkkal. Bőrének pikkelyein 
többé-kevésbbé kiemelkedő tüskék ós dudorok 
vannak. Feje a lóéhoz hasonUt s innen nyerte 
nevét is. Kopoltyui bojtformák. Hasuszói hiány- 
zanak. A hím a petéket magával hordja a farka 
tövén lévő zacskóban. Mintegy 20 faja ismére- 



CsIkQj 



- 93 — 



Csíkszentdomokos 



tee, melyek majdnem valamennyien a forróövi 
tengerek lakói. Egyik közönséges faja az európai 
C. (H. antiquorumhewh), mely az Európa körüli 
tengerekben tenyészik. Szine barna, kékesfehér 
foltokkal: 10—18 cm. hosszú. Apró állatokkal 
táplálkozik. 

Csikoj^SzelengameUékfolyójaTranszbajkália 
orosz-szibériai provinciában. A Jablonovoj-hegy- 
ség É.-i lejtőjén ered, 78 km. hosszúságban mon- 
golországi határfolyó ; 520 km. folyás után Xovo- 
szelengiszk fölött ömlik a Szelén gába. 

Csikókeh. 1. Mirigykor. 

Csikókenyér (Jiippomanes) v. csikóméreg, a 
csikóembriót körülfogó álmagzatvlzben található 
barnászöld, hosszúkás, lapos képlet, meljTől az a 
népies balhit van elterjedve, hogy az embrió táp- 
lálására szolgál. A C. az irhahártya és húgytömló 
(allantoisehorion) lefűzódött betüremkedéseiból 
jön létre, ezéri kezdetben nyélen, kocsány on van, 
később pedig, ha a kocsánya elszakadt, az'-álmag- 
zaívizben úszkáL Semmi különösebb jelentősége 
nincs. 

Csikókert. Oly községekben, melyekben a gaz- 
dák lótenyésztéssel foglalkoznak s a csikóknak 
szabad legelőjük nincs, valamint középbirtoko- 
soknak is szükséges C.-et készíteni. Egy kat. hold 
kertre 20—25 csikó juthat. Legyen benne árnyé- 
kos hely, félszer, ahová a csikók esős idóben me- 
nekülhetnek, lehetőig kútvályuval. A földmlve- 
lési miniszter a kisgazdákat a C. létesítésében 
pénzzel is segíti. 

Csikók korpabetegsége, 1. Angolbetegség. 

Csikóméreg, 1. Csikókenyér. 

Csikorka (növ.), 1. Graiiola. 

Csikós a. m. lópásztor, a legősibb magj'ar élet- 
foglalkozás tipikus képviselője, mely különösen 
az Alföldön maradt fenn, de ma már ott is ki- 
veszőfélben van. Van fő v. számadó C. és C- 
bojtár V. C.-legény. 

Csikós alma, 1. Almafa. 

Csikósgorond, Gálhoz tartozó puszta Ber^ 
vm. tiszaháti j.-ban, (i9oo) 325 lak., u, p. Gát, u. 
t. Beregszász. 

Csikoshátú búzalégy fáuat), 1. Chlorops. 

Csikos-Sessia jBe7a. horvátfestö, szül.Eszéken 
1864 jan. 27. Bécsben és Münchenben végezte mű- 
vészeti tanulmányait s először Budapesten állí- 
totta ki 1896. Oirce című képét, amelyet a ma- 
gyar állam megvett a Szépművészeti Múzeum 
számára s melyre nagy millennáris érmet kapott. 
Olaszországi tanulmányútja után Zágrábban te- 
lepedett le s most is ott működik, mint a művé- 
szeti iskola tanára. Történelmi és mitológiai 
tárgyú képei nagyobbára zágrábi és szóflai kép- 
gyűjteményekbe jutottak. 

Csikóstöttös, kisk. Baranya vm. hegyháti 
j.-ban, (1910) 1511 magyar és német lak., vasúti 
megállóhely, u. p. Kaposszekcső, u. t. Mágocs. 

C^ikótelep, a katonaság számára vásárolt kis- 
korú lovak felnevelésére rendelt állami lótelepek. 
L. még yfénes. 

Csikóvár, 556 m. magas hegy a Pilis hegycso- 
portjában, Pest-Pilis-Solt- Kistam vm. pilisi felső 
járásában, Pomáz határában; a XV. sz.ban élt 
Chyko (Csikó) nemzetségtől vette nevét. A Szt.- 
Endre, Pomáz és Kaláz vidékén birtokos Kalázy- 



család kihaltával Pomázi Chyko János a vidék 
nagy részét erőszakkal elfoglalta s a ma C.-nak 
nevezett hegyen vái-at építtetett. A merészen ki- 
emelkedő kúpon, mely az egész hegyvidéken s a 
Dunamenti lapályon uralkodik, ma is tanúskod- 
nak még némi kőhányások és mély árkok e vár 
^ykori fennállásáról. A hegykúp alatt, tetemes 
m^asságban kis tó terül el. 

Csiköversenyek, így nevezték régebben azo- 
kat a futásokat, amelyekben két éven aluli lovak 
is részt vének. Ma a versenyszabályok az egy 
éveseket minden versenyből kizárják. Csikódí) 
volt a neve 1890-ig a budapesti Szent László- 
díjnak, az őszi meeting nagy kétévi verse- 
nyének. 

Csikózabla (német Trense), az ujonclovak ki- 
képzésére alkalmazzák. Nem olyan erőszakos, 
miut a feszítőzabla. Részei a csikófék, melyet a 
ló fejére tesznek, a pofaszíjak s maga a zabla, 
melyet a ló szájába alkalmaznak. A C. ónozott 
vasból készül, a közepén hajlítható rúddal (a fe- 
szítőzabla nidja nem hajlítható). A zabla két vé- 
gén karikák vannak, amelyekbe a pofaszíjakat 
és a kantárszárak végét belecsatolják. 

Csíkozás I franc, hachure, nénL SchraffieningJ, 
rajzon az árnyékolásnak szabályos vonalkákkaí 
való ábrázolása. Térképeken és terepterveken a 
f öldfeltüet egyenetlenségeit rétegvonalakkal (né- 
met. Schichten-Linien),v. rét^vonalakkal és C.-eal 



együtt V. csakis C.-sal teszik szemlélhetövé (L az 
ábrát). Díszítéseknek ós címereknek egyszínű áb- 
rázolásakor is különbözően elhelyezett, de egyenlő 
vastag vonalkákkaí meg pontokkal szokták a fő- 
sztneket jelezni ; így a vörös fü^őleges, a kék 
vízszintes, a zöW rézsútosan balról jobbra felfelé, 
a bíbor pedig szintén rézsútosan jobbról balra fel- 
felé irányuló, a fekete egjTnást keresztező vízszin- 
tes és fü^őleges csíkokkal, a sárga i arany ) pedig 
sok apró ponttál jelöltetik meg, míg a fehér (ezüsti 
színű részekre jelzést nem alkalmaznak. 

G. (szeplőzés). A szerszámfa C.-a vagy szep- 
lőzése abból áll, hogy az erre kiválasztott fa kér- 
gét baltával, szálúval v. késsel vagy csavarvo- 
nalban a fa törzse körül futó csíkokban, v. pedig 
egyenletesen elosztott foltok (szeplők) alakjában 
eltávolítják, oly célból, hogy a fa gyorsabban 
száradjon, de mindamellett a megrepedezéstől 
megóvassék. Fontos eljárás ez a kocsigyártásban 
használt szerkezeti fáknál. 

Csikpálíalva, kisk. Csík vm. felcsíki j.-ban, 
(1910) 650 magyar lak., u. p. Várdotfalva, u. t. 
Csíkszereda. 

Csikrákos, kisk. Csík vm. felcsíki j.-ban, (1910* 
1601 magyar lak., postahivatal, u. t. Madéfalva. 
Érdekes csúcsíves temploma van. 

Csiksomlyó, 1. Várdotfalva. 

Csikszentdomokos, nagyk. Csík vm. felcsíkí 
j.-ban, (1910) 5390 magyar lak., posta- és táviró- 
hivatal. Lakói agyagipart fiznék. 0. határában 
ölték meg Báthory Andrást. 



Csíkszentgryörary 



94 — 



Cslky 



Csikszentgyörgy, nagyk. Csík vm. kászon- 
alcsíki j.-ban, (1910) 2090 magyar lak., postahiva- 
tal, u. t. Csikszentmárton. 

Csíkszentimre, nagyk. Csík vm. kászonalesíki 
j.-ban, (1910) 1699 magyar lak, vasúti megálló- 
hely, u. p. Csíkszentkirály p. u., u. t. Csíkszent- 
király. 

Csíkszentkirály, nagyk. Csík vm. kászonal- 
csíki j.-ban, (1910) 1669 magyar lak, posta- és 
táviróhivatal, vasúti állomás. Innen vette erede- 
tét a gr. Andrássy -család. 

Csíkszentlélek, kisk. Csík vm. felcslki j.-ban, 
(1910) 692 magyar lak. Határában van az ú. n. 
VeVeskép, egy kezdetleges építésű kőoszlop, mely- 
ről a hagyomány azt tartja, hogy az 1694 Sán- 
tus Benedek királybíró vezetése alatt megvert 
tatárokon aratott győzelem emlékéül állították. 
U. p. és u. t. Csíkszereda. 

Csíkszentmárton, kisk. Csík vm. kászonal- 
csíki j.-ban, (1910) 1015 magyar lak., a járási 
szolgabírói hivatal, járásbíróság, telekkönyv, 
csendörőrs székhelye. Van ezenkívül posta- és 
táviróhivatala és telefonállomása. 

Csíkszentmihály, nagyk. Csík vm. felcsíki 
j.-ban, (1910) 2540 magyar lak., vasúti állomás, 
táviróhivatal, postatigynökség, u. t. Szépvíz. 

Csíkszentmiklós, kisk. Csíkvm.felcsíkij.-ban, 
(1910) 1100 magyar lak., u. p. és u. t. Szépvíz. 

Csíkszentsimon, kisk. Csík vm. kászonalcsíki 
j.-ban, (1910) 1493 magyar lak., vasúti állomás, 
posta- és táviróhivatal. 

Csíkszenttamás, nagyk. Csík vm. felcsíki 
j.-ban, (1910) 2775 magyar lak., u. p. és u. t. Karcz- 
falva. Lakói agyagipart űznek. 

Csíkszereda, rend. tan. város Csík vmegyó- 
ben, (1910) 3368 magyar lak.; Csík vármegye tör- 
vényhatóságának, az adó- és kir. tanfeltigyelő- 
ségnek, kii', törvényszék és ügyészségnek, telek- 
könyvi hatóságnak, államépítészeti hivatalnak, 
állami állatorvosnak székhelye; van itt járásbíró- 
ság, közjegyzőség, pénzügyőrbiztosi állomás, adó- 
hivatal, csendőrszakaszparancsnokság, 2 takarék- 
pénztár, hitelszövetkezet, polgári leányiskola, 
gazdasági szakiskola, felsőbb népiskola, óvoda, 
közkórház, szövőipari tanműhely ; sörgyár, több- 
féle egyesület, vasúti állomás, posta és táviróhi- 
vatal, telefonállomás. C. 1558. már mint város 
említtetik. Várának építési idejét Szt. László ko- 
rára teszik, de az akkori vár valószínűleg a gaz- 
dasági iskola telkén állott. A mostani Mikóvárat 
Mikó Ferenc 1621. építette, 1661. azonban a törö- 
kök lerombolták s romjaiból csak 1714. építette 
fel gróf Steínwille István tábornok mai alakjá- 
ban. III. Károly alatt az első határon ezred tiszti- 
kara lakott benne. Azóta részint laktanyául, ré- 
szint megyeházul szolgált s most ismét honvéd- 
ségi laktanya. C. határa csak 83 ha., amit maga 
a város foglal el. V. ö. Orbán Balázs, A Székely- 
föld leírása (Pest 1869. II. k. 23—34.). 

Csíktaplocza, nagyk. Csík vm. felcsíki járá- 
sában, (1910) 1745 magyar lakossal, u. p. és u. t. 
Csíkszereda. 

Csikvánd, nagyk. Győr vm. sokoróaljai j.-ban, 
(1910) 980 magyar lak., postahivatal, telefonállo- 
más. V. ö. Ráth Károly, C. története (Győri Közi. 
1862, 53—55. sz.) 



Csikvári ( Wührl)Jákó, író, m. kir. államvasúti 
főfelügyelő, szül. Borosjenön 1847 júl. 26-án. Irt 
cikkeket, beszélyeket, ismeretterjesztő közlemé- 
nyeket különféle lapokba. Munkái : A végrende- 
let (elbeszélés, Székesfehérvár 1867) ; Kalászok 
az élet mezejéről (Pest 1870) ; Vasúti könyvvitel 
(Budapest 1874) ; Akik célt tévesztették (tárcacik- 
kek és beszélyek, u. 0. 1876) ; A világforgalom 
eszközei (u. 0. 1877) ; Téli estékre (u." 0. 1878) ; 
Magyar vasúti lexikon (u. 0. 1879) ; A közleke- 
dési eszközök (u. 0. 1881—83) ; Vasúti számvitel 
(u. 0. 1887). Alapította és szerkesztette a Magyar 
Közlekedésügy című havi folyóiratot, a Magyar 
Tisztviselő c. hetilapot. 

Csíkverebes, kisk. Csík vm. kászonalcsíki 
j.-ban, (1910) 386 magyar lak., vasúti állomás, u. 
p. és u. t. Tusnád. 

Csiky, 1. Gergely (csik-somlyói) , drámaíró és 
műfordító, szül. Pankotán, Arad vm., 1842 dec 8., 
megh. Budapesten 1891 nov. 19. Már mintáz aradi 
gimnázium növendéke feltűnt költői tehetségével; 
francia és angol novellafordításait. 1858-tól pedig 
verseit is közölték a lapok. Szülői óhajtására 
1859. lépett a temesvári kat. papnevelőbe ; két év 
múlva a pesti központi szemináriumba került, 
ahol teol. tanulmányai mellett a drámai költészet 
terén is tett kísérleteket. Pappá szentelték 1865. 
Ezután 3 évig a bécsi Augustinaeumban tanult, 
hol 1868 végén teol. doktorrá avatták. Egy évig 
káplánkodott Tornyán 1869. Ez év végén gimn. 
tanár lett Temesváron, 1870 közepén pedig pap- 
nevelö-intézeti tanár s ez állásban működött 8 
évig. Ezalatt szerkesztette az Egyházi Közlönyt 
s írta Egyházi jogtan-ht. Működése mint a há- 
zasság egyházi jogvédőjének a szentszéknél bő 
alkalmat nyújtott neki a válópörökből sok családi 
bajt és sokféle embert megismerni ; ennek, saját 
vallomása szerint, később mint drámaíró nagy 
hasznát látta. Országos hírre akkor emelkedett, 
amikor 1875. Jóslat c. ó-görög tárgyú, romanti- 
kus szeUemü vígjátékával az Akadémia Teleki- 
díját elnyerte; 1877. Janus e. szomorujátéka újra 
Teleki-dijat nyert. Ezután egyre-másra aratta az 
akadémiai koszorúkat és a színpadi sikereket. 
A mágusz c. 1 felv. tragédiája 1877. került színre. 
A következő évben Az ellenállhatatlan c. vígjá- 
téka a 400 aranyas Karácsonyi- jutalmat nyerte, 
1879. pedig a Bizalmatlan c. 4 felv. vígjátéka 
100 aranyat nyert. Sikereiért a Kisfaludy-társa- 
ság 1879. rendes tagjává, később másodtitkárává 
s ugyanazon évben az Akadémia is lev. tagjai 
sorába választotta. 

C. eddigi darabjaiban, melyek gyöngéik mellett 
izmos költői tehetséget mutattak, a romantikus 
irány híve volt, időközben a fővárosba kerülvén 
s 1879, Parisban is tanulmányozván a színháza- 
kat, arra a meggyőződésre jutott, hogy a modem 
színpad a szerzőktől több életszerűséget követel 
s pályája további folyamán ennek az elvnek hó- 
dolt és csakugyan páratlan népszerűségre tett 
szert. Már 1878 végén a fővárosba költözött 
püspöki engedéllyel s itt a színi iskolának lett 
tanára és a Nemzeti Színház drámabiráló bizott- 
ságának tagja, eecyúttal irodalmi törekvéseinek 
élt. Püspöke később nem látta összeférhetőnekC. 
profán működésót papi állásával s visszaszólította 



Cslky — 9 5 — 

az ^yház szolgálatába. C. nagy lelki küzdelmek 
után 1880. kilépett az egyházi rendből, 1881. pe- 
digmegismerkedvén Bakody Amandával (Bakody 
Tivadar orvostanár leányával), áttért az ev. val- 
lásra s még ez évben megnósiílt. 

Parisból visszatérte után irta első nagyhatású 
drámáját, a Proletárok-at (először a Nemzeti 
Színházban 1880 jan. 23. : 1885-ben a Karácson ji- 
díjból 200 arany utólagos jutalmat nyert). Ezt 
követték többi társadalmi darabjai, melyek némi 
tiUzásaik mellett is a realizmus erős éreztetésé- 
vel és a társadalmi bajok élesszemú meglátásá- 
val szokatlan hatást tettek. E darabok : Mukőnyi 
(vlgj. 4c. felv., 1880) : Cifra nyomorúság (szinmú 
4 felv., 1881) : A kaviár (bohózat 3 felv., 1882); 
A Stomfay család (szinmű 3 felv., 1883) ; Bozőii 
Márta (3 felv., 1883) ; Cecil házassága (3 felv., 
1883) ;A^öra (dráma 4 felv., 1887); Buborékok 
(víffj. 3 felv., 1884) ; A sötét pont (dráma 5 felv., 
1885) ; Spartacus (trag., 1886 ; Teleki-díj 100 ar.) ; 
Petneházy (tört. szinmű, 1886); Királyfogás 
(operetté 3 felv., zenéje Konti Józseftől, 1886; ; A 
■)ő Fülöp (vlgj . 3 felv., 1887) : A vasember (dráma 
3 felv., 1886. Teleky-díj, 1888): Divatkép (szin- 
mű, 1888) ; A nagyratermett (vlgj. 3 felv., 1890) ; 
Az atyafiak (szinmű 4 felv., 1891) ; Örök törvény 
stb. Összesen 35 eredeti színmüvet Irt és 39-et 
fordított (pályadíjul 2000 aranyat nyert). Az 
utóbbi években némileg hanyatlott, mert a gyors 
termelés mintegy szerepírásra csábította; de 
A nagymama (1891) ismét teljes erejében mutatta. 
C. mint elbeszélő is korának jobb erői közé tar- 
tozott: regénj-ei: Arnold (1888); Az Atlasz- 
család (1889): Az atyafiak (1891); Sisyphus 
mmxkája (1892). Kiváló műfordításai Sophokles 
tragédiái (1880) és Plautus vígjátékai (4 köt., 
1883 : ez utóbbit az Akadémia 200 aranj'as Kará- 
csonyi-díjjal jutalmazta 1883); azonkívül sok 
francia és angol darabot fordított a színpad szá- 
mára. Irt továbbá számos irodalmi tanulmánj-t, 
egy Dramaturgiát az orsz. zeneiskola használa- 
tára 1886. : fordította Taine-től Az angol iroda- 
lom történetét (5 köt. 1881—85), Villemain-töl 
Pindar szeUemét (1888), Ribbeck-töl A római köl- 
tészet történetét (1891). Szerkesztette Shake- 
speare színműveinek díszkiadását (jegyzetekkel, 
6 köt., 1886—91). Színdarabjainak első gyűjte- 
ménye már életében megjelent : C. G. színmüvei 
(1882-88, 18 köt). C. 1878-tól . mintegy másfél 
évtizeden át úgy uralkodott a magyar színpadon, 
mint előtte hosszú időn át Szigligeti s a ma^var 
szinműirásnak irányt adott, föles a társadalmi 
állapotok színpadi ábrázolására, jelentékeny sza- 
tírái és komi kai erővel, egészs^es realizmussal, 
sok helyt költói lendülettel és a színi technika 
beható ismeretével. 

2. C János, a régi magyar zene búvára, zene- 
szerző, szül. Kolozsvárott 1873 okt. 3. Zenei ta 
unlraányait is itt, Farkas Ödönnél végezte, majd 
a bud&pesti Orsz. Zeneakadémián 1898. fejezte 
be. Zenekritikus lett a Magyar Szó-, Magyar 
Géniusz- és (1905) a Budapesti Hírlapnál. Sajtó- 
kész A régi magyar zene c. nagy gyűjteménye, 
a följegyzett és részben szájhagyomány útján 
f enmaradt nemzeti zene thesaurusa (ének és stíl- 
szerű zongorakiséret), jegyzetekkel. Számos saját 



Csiky 



dala népszerű lett, A kosár c. (Endrödí Sándor 
költem.) a Svárdström Valborg-féle pályázaton 
(1910) pályadíjat nyert. Farkas Ö. tanaiból ki- 
indulva, a modem énekhangképzéssel s a fejlesz- 
téssel foglalkozik; 1908. a Nemz. Zenede, 1911. 
az Orsz. Szinmű v. Akadémia énektanára. Tanít- 
ványa volt neje is : Szentmárt onyüoxika énekesnő. 

3. C. Eálmdn (alsó-csemátoni), id., író ^ jog- 
tudós, szül. Kenderesen 1843 febr. 5., megh. Buda- 
pesten 1905 márc. 13. 1870-ben a budapesti ref. 
főgimnáziimi tanára, 1884. a budapesti műegye- 
temen a közigazgatási és magánjog ny. r. tanára 
lett. Egyetemi magántanár s időközben egy cik- 
luson át országgyűlési kép\iseló is volt. 1903- 
ban az udvari tanácsosi címet kapta. Hosszabb 
ideig volt munkatársa a Pesti Naplónak, a Ko- 
runknak és a Nemzeti Hírlapnak, 1870. a német- 
firancia harctérre ment és onnan a Pesti Napló- 
nak és Pester Lloydnak küldött tudósításokat. 
Nagyobb művei : A magyar alkotmánytanés jogi 
ismeretek kézikönyve Budapest 1879); A liazai 
alkotmány és jogismeret alapvoiúüai (u. o. 
1881); A magyar állam közigazgatási jogain, o. 
1888—89) ; A magyar közigazgatási jog kézi- 
könyve (2. kiad,). Sokat fordított latinból és fran- 
ciából ; kiválóbb fordításai : Chateaubriand, Atala 
(1876) ; Boissier Gaston, Cicero és barátai (1876) ; 
Thierry Amadé. A római birodalom képe Bóma 
alapításától kezdve a nyugati császársáff veséig 
(1881) ; Tacitus (1903, 2 k.). A Corpus Juris Hun- 
garíciba fordította Mária Terézia, E. Lipót és L 
Ferenc királyok törvényeit. Tőle való Werbőczy 
Tripartitumának fordítása (Bpest 1894) is. 

4. C. Kálmán (alsó-csernatoni), ifj., jogtudós, 
előbbinek fia, szül. Budapesten 1881 jún. 21. Ta- 
nult Budapesten, Berlinben és Heidelbergben. 
Előbb a budapesti klr. kincstári jogügyi igazgató- 
ságnál fogalmazó, 1907 óta a sárospataki ref. jog- 
akadémián tanár. Önálló müvei : Jogi axiómák 
(Budapest 1900) ; Az egyház jogi fogalma (Sáfos- 
patak 1908) ; Közjogpolitikai és egyéb alkalmi 
cikkek (u. 0. 1908); Az egyház elmélete és jogi 
lényege (Budapest 1909). Átdolgozva kiadta aty- 
jának halála után ennek több művét. 

5. G. Lajos (alsó-cser nátoni), ref. teol. akad. 
tanár, C. 3. testvéröccse, szül. Kenderesen 1852 
aug. 5. Tanult Budapesten, Kecskeméten és Deb- 
reczenben ; 1873. Tisza Kálmán családjához ment 
nevelőül. Két évet töltött e minőségében, azután 
külföldre ment s Edinburghban másfél évet, Bá- 
zelben ugyanannjri időt töltött. 1878-ban Debre- 
czenben teológiai segédtanár, 188,1. pedig rendes 
tanár lett. Azóta ott működik. Éveken át szer- 
kesztette a Debreczeni Protestáns Lapot. Főbb 
művei : A short account of the Hungárián Re- 
formed Chureh (Edinburgh 1877); A skót sza- 
badegyház ismertetése (Debreczen 1877) ; Imád- 
sáatan (u. o. 1886); A rokonság és sógorság 
fokainak számítása (Debreczen 1889, a házassági 
jogról szóló 1894. XXXI. t.-c. alapján átdolgozva 
Budapesten 1901); Képek a börtönügy történeté- 
ből (Budapest 1892); Égyházszertartástan (Deb- 
reczen 1892); Vallás és emberszeretet a fogház- 
ügy szolgálatában (n. o. 1899); Felolvasások a 
kereskedelem történetéből (u. o. 1903); Gyakor- 
lati bibliamagyarázat stb. (Pozsony 1905); Lelki- 



Csíkzsöeröd 



- 96 



Csillag 



pásztorkodás{BébTecz6n 1907 és Bpest 1908) ; ön- 
nevelés, angolból fordítva (Budapest 1898) ; Csa- 
ládi nevelés (u. o. 1901). Németből lefordította 
Luthardt Apologétikai és a Kereszténység erkölcs- 
tanáról való előadásait (u. o. 1888. és 1896). 
Azonkívül számos imakönyvet adott ki, s ö készí- 
tette a KároU Gáspár-féle revideált biblia végén 
levő 4 térképet ; tizenegy kötetben több előkelő 
egyházi író műveit adta ki. B Lexikon ref. teoló- 
giai munkatársa. 

6. G. Sándor, politikus, szül. Egerben 1795 
febr. 28., megh. u. o. 1892 febr. 11. Káptalani 
ügyész volt szülővárosában, 1848. képviselő, utóbb 
mint nemzetőr, majd mint honvédtiszt végighar- 
colta a szabadságharcot. Ezután 6 évi várfogságot 
szenvedett; 1861, valamint 1865— 67-ig újból 
tagja lett a képviselőháznak. Egyike volt ama 
heteknek, kik — mint engesztelhetetlen kurucok 
— tiltakoztak a kiegyezés és koronázás ellen s jün. 
8-án ünnepélyesen Czinkotára vonultak. Makacs, 
elvhü negyvennyolcas, állandó céltáblája volt az 
akkori élclapoknak, egyik utolsó típusa a vérmes, 
engesztelhetetlen, becsületes gondolkozású, de 
szűklátókörű bús magyarnak. 

7. C Viktor, jogtudós, szül. Marosvásárhelyt 
1839. Középiskolai tanulmányainak szülővárosá- 
ban történt bevégzése után a bécsi egyetemen a 
jogi tanulmányokat befejezve, 1865. Aradon ügy- 
véd lett, 1867. a kolozsvári jogakadémián a hű- 
bérjog és egyházjog tanításával bízatott meg. 
1872-ben a kolozsvári egyetemen rendes tanár 
lett. 1884— 85-ig az egyetem rektora volt. 1899-ben 
nyugalomba vonult. Tanári érdemei elismeréséül 
az udvari tanácsosi címet kapta. 

Csíkzsögöd, község, 1. Zsögöd. 

Csili, öböl, 1. Pecsili. 

Csilizköz, a Csallóköz egy része, azon lapályos 
folyamköz, mely a Pozsony vármegyében Bős kö- 
rül elterülő mocsarakból kifolyó s a győrvárme- 
gyei Szőgyével szemben a Dunába szakadó Csiliz 
patak és maga az Öreg-Duna közt elterül; hossza 
20, szélessége 5—8 km. ; részben mocsaras. Fele- 
részben Pozsony, felerészben Győr vármegyéhez 
tartozik. 

Csiliznyárad (azelőtt: Nyarad), kisk. Győr 
vm. tószigetesilizközi j.-ban^ (i9io) 656 magyar 
lak. ; u. p. Medve, u. t. Csilizradvány. 

Csilizpatas (azelőtt : Patás), kisk. Győr vm. 
tószigetesilizközi j.-ban, (1910) 702 magyar lak. ; 
postaügynökség, u. t. Csilizradvány. 

Csilizradvány, kisk. Győr vm. tószigetesiliz- 
közi j.-ban, (1910) 979 magyar lak. ; postahivatal, 
távbeszélő. 

Csilka (Chilka), tó, illetőleg laguna a Bengáliai- 
öböl Ny.-i partján, a különböző évszakok szerint 
mintegy 900—1200 km^ területtel és 1— 2V2 m. 
mélységgel. A tenger felől 300 m. széles bejárata 
van. Magas vízálláskor édes, alacsony vízállás- 
kor sós a vize. 

Csukat (chilcat) v. üinkit, indiánus törzs, 
Észak-Amerika ÉNy.-i partjain, ahol a haida, 
jakutat stb. rokon törzsekkel főleg vadászatból 
és halászatból élnek. Művészi érzékkel bíró fa^ 
ragok. Samánszerű vallásuk mitológiája igen 
gazdag. V. ö. Krause, Die Tlinkit-Indianer (Jena 
1885). Pusztulóban vannak. A Réz-folyó- tor- 



kolatánál (Alaska tartomány) levő utolsó telepük 
már alig néhány száz lelket számlál. 

Csilla. Újabb magyar nőnév, mely legelőbb 
Vörösmarty színműveiben fordul elő s ritkábban 
ugyan, de használatban levő keresztneveink közt 
is föltalálható. Vörösmarty egyéb neveivel(Hajna, 
Illa, Tünde) együtt a C. is egy értelmes magyaf 
szónak (csillag, hajnal, illat, tündér) a megcsonkí- 
tásából származik. 

Csilla (növ.), 1. Scilla. 

Csilla-ecet, 1. Acetum. 

Csillag a. m. égitest. A köznyelvben a C. alatt 
rendesen csak az álló C.-okat és bolygókat szo- 
kás érteni, melyek a fölfegyverzetlen szem szá- 
mára nem mutatnak korongalakot. — C, a gör. 
kat. egyház szertartási tárgya. Két félkör a köze- 
pén összecsatolva, mely négy végével a diszkosz 
fölé helyezendő. Aranyból vagy megaranyozott 
fémből kell készülnie. Rendeltetése az, hogy a 
kehelytakarók az áldozati kenyér részecskéit el 
ne érhessék és össze ne zavarhassák. Jelenti a 
napkeleti bölcseknek föltűnt C.-ot, mely azokat 
Betlehembe vezette. — C, mint címertani alak- 
zat, szerencse és dicsőség jelképe. — C, C.-alakú 
kitüntetési jelvény fémből, selyemből, pamutból, 
szövetből a tisztek és altisztek rendi-fokozatának 
kitüntetésére. L. még Katonai jelvények. — C, 
határozott szélű fehér folt az állat sötétebb színű 
homlokának közepén. 

Csillag, 1. Cfyula (etre-karcsai), jogtanár, szül. 
Kecskeméten 1851 aug. 6. 1872 óta a M. föld- 
hitelintézet ügyésze. 1876-ban egyetemi magán- 
tanár lett a telekkönyvi jogból, 1883. címzetes 
egyetemi rendkívüli tanár. Munkái : A régi ma- 
gyaralkotmány és az 1848-i és 1867-iki évek köz- 
jogi alkotásai (Pest 1871) ; Az 1869— 72. ország- 
gyűlésről (Július álnéven, u. 0. 1873). Több érte- 
kezése különböző jogi szaklapokban jelent meg. 

2. G. István, plakettművósz, szül. Budapesten 
1881., u. 0. kezdte meg művészeti tanulmányait, 
amelyeket aztán Németországban fejezett be. 
Plakett- és éremművészettel 1896. kezdett fog- 
lalkozni, e fajta művei közül ismertebbek a Tóth 
Béla, Lóczy Lajos, Goldzieher Vilmos stb. arc- 
képével ellátott plakettjei. V. ö. Siklóssy, A mo- 
dem magyar éremművészet és művelői (Buda- 
pest 1910). 

3. C. Róza, magyar születésű énekesnő, ki a 
40-es évek végén a magyar Nemzeti Színházban 
kezdte pályáját mint kardalosnő s később a bécsi 
udvari operaház tagja lett, hol az 50-es övek végé- 
től a 60-as s részben még a 70-es éveken át is nagy 
sikerrel működött s kiváló hímévre tett szert. 
Ritka tömör s terjedelmes alt alapú mezzo-szoprán 
hangja volt. Mint már hírneves énekesnő a vi- 
lághírű Hermann bűvész neje lett. Külföldön s a 
magyar Nemzeti Színházban is több ízben nagy 
sikerrel vendégszerepelt. Idősebb korában, mikor 
már hangja is hanyatlott, énektanári állást nyert 
a bécsi konzervatóriumnál ; megh. 1885. 

4. G. Teréz, a Nemzeti Színház tagja. szül. 1863 
augusztus 15. Adonyban (Fehér vm.). 1881-ben 
szerződtették a Nemzeti Színházhoz a naiva sze- 
repkörre, amelyen rendkívüli sikerei voltak (fő- 
kép Moliére, Pailleron, Sardou, Csiky darabjai- 
ban). Három évig a Vigszinháznál működött, az- 



CsIliafiTállatok 



97 



Csillagr-év 



tán visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol ez idő- 
szerint fiatalabb anyákat, koniikai alakokat és 
finom (lámákat játszik. 1901 óta tanárnő az Orsz. 
Színművészeti Akadémián. 

Csillagállatok (áiiat), a tengeri csillagok (Aste- 
roidea) neve. L. Tengeri csillagok. 

CsUiagalmafa (nőv.), 1. Chrysophyllum. 

Csillagánizs (növ.), a Dél-Kinában otthonos 
Illicium verum (Magnoliaceae) ne\^ fának csilla- 
gos, csoportos termése, melyet eleinte csak orvo- 
silag használtak, most azonban nagy mennyiség- 
ben alkalmazzák a likörgyártásban (Anisette do 
Bordeaux) és az éterikns olajának előállítására ; 
Hollandiában a tea és a «sorbet» készítéséhez 
használják. Ez árú világpiaca Hongkong. A C. 
igen kellemes, aromatikus, az ánizsra emlékez- 
teti szaggal és kellemes édeskés ízzel bir. 

Csillagáramlás (ang. star-drift), némely álló 
csillagoknak egyirányú saját mozgása. Pl. a Gön- 
cölszekere öt főcsillaga ^, v, 0, j, í az égnek 
ugyanazon tája felé látszik igyekezni; hason- 
lóan a Plejádok és több más csillagcsoport. Mivel 
a csillagok saját mozgására vonatkozó ismere- 
teink még nagyon tökéletlenek, korai lenne e 
jelenségből az illető csillagcsoportok fizikai össze- 
függésére következtetnünk.Kapte jTi legújabb vizs- 
gálatai szerint az ég összes csillagai két határo- 
zottan különböző irányban látszanak áramlani. 

Csillagászat, 1. Asztronómia és Asztrofizika. 

Csillagászati évkönyvek. A Napnak, Holdnak, 
bolygóknak minden óv egyes napjaira előre ki- 
számított helyeit, azok konstellációit és egyéb égi 
tüneményeket tartalmazó könyvek, különösen a 
csillagászok és hajósok használatára. Jelenleg 4; 
elsőrendű csillagászati évkönyv jelenik meg ál- 
landóan: legrégibb a Picardtól 1678. kezdeménye- 
zett Connaissance des temps, melyet 1795 óta a 
Bureau des longitudes ad ki Parisban ; azntán az 
1767 öta Londonban megjelenő Nautical Almanac 
and astronomical Ephemeris ; a Bódétól 1776. ala- 
pított és jelenleg a berlini csillagvizsgáló Eechen- 
institut-jától kiadott Berliner Astronomisches 
Jahrbuch, végre a Washingtonban szerkesztett 
American Ephemeris and Nautical Almanac, me- 
lyet 1849 óta ad ki a Naval Observatory. 

Csillagászati földrajz, 1. Földrajz. 

Csillagászati hely, az éggömbnek az a pontja, 
melyet valamely égitest bizonyos időben elfog- 
lal. Ezt a helyet meghatározzák az égitest koor- 
dinátái, rendesen az ég egyenlítőjére vonatkozta- 
tott rektaszcenzió és deklináció, vagy az eklipti- 
kára (a Föld-pálya síkjára) vonatkoztatott hosszú- 
ság és szélesség. A koordmáta-rendszer kezdő- 
pontját rendesen vagy a Napba képzeljük he- 
lyezve, s akkor heliocentrikusnak nevezzük, vagy 
a Föld középpontjába, amikor geocentrikus koor- 
dinátákról szólunk. A közvetlen megfigyelés szol- 
gáltatta látszólagos C. a légkör sugártörése, a 
fény abeiTációja s a parallaxis miatt bizonyos 
javítá-sokra szorul, melyeknek gondos számításba 
vétele után kapjuk az égitest valóságos C.-ét. 
Mivel az alapul vett egyenlítői és ekliptikaslk 
szintén változtatják helyzetüket, azt is meg kell 
mondanunk, hogy e síkok mely helyzetére vonat- 
kozik a C. Így a precesszió és nutáció következ- 
tében a csillagok valóságos helye folyton válto- 

lUmi Nan LexOcona. V. köL 



zik. Azért az állócsillagok helyét a precesszió és 
nutáció levonásával valamely határozott idő- 
pontra (epocha), pl. valamely év kezdetére nézve 
szokás megadni. Az így definiált helyet nevezik 
közép C-nek, meljTiél számításba keU venni a 
saját mozgást is. 

Csillagászati jegyek, az égitestek, konstellá: 
ciók s egyéb csülagászati tünemények jelölésére 
szolgálnak. Legközönségesebbek a naprendszer 
tagjainak jegyei, melyek a naptárakban a hét 
napjainak jelölésére is szolgálnak ; ezek : a Nap 
© (vasárnap). Hold ^ (hétfő), Merkúr $ (szerda), 
Venus 9 (péntek), $ Föld, Mars <? (kedd), Jupiter 
2f (csütörtök), Satumus 1) (szombat), Uranus § , 
Neptun f. A kis bolygókat körbeírt számmal 
jelezik (pl. Doris 4|). Régi C. az állatkör csillag- 
képeinek jegyei : kos T, bika ^, ikrek O. rák 55, 
oroszlán Q, szűz tn), mérleg =s=, skorpió n^, nyi- 
las j^, bak %, vízöntő »= és halak X í továbbá a 
holdváltozásokra : újhold ^, első negyed "g), hold- 
tölte (g), utolsó negyed (J). A konstellációk jegyei : 
konjunkció, együttállás (j , quadratura, negyed 
I I . oppozíció ^. 

Csillagászati műszerek, 1. Asztronómiai mű- 
szerek és Asztrofizikai műszerek. 

Csillagászati óra, lehető legpontosabban ké- 
szített ingaóra, mely a csillagászati megfigyelé- 
sek egyik legfőbb műszere. Az inga úgy van 
szerkesztve, hogy sem a hőmérsékletváltozás- 
nak, sem a barométer ingadozásának ne legyen 
reá befolyása. A C-k számtáblája eltér a köz- 
életben használt órákétól, mert azokon a másod- 
perc-, perc- és óraosztások el vannak egymástól 
különítve, az órák pedig folytatólagosan 1-től 
24-ig vannak számozva. 

Csillagászati táblák, számbeli adatok rend- 
szeres összeállítása, melyeknek célja megköny- 
nyíteni különösen a Nap, a Hold és a bolygók 
helyeinek előre való kiszámítását. A legújabb és 
legpontosabb ilynemű táblák gyűjteménye az 
Astronomical paper of the American Epheme- 
ris (Washington 1882—1905, 8 köt.), mely a 
Newcomb-féle Nap, Merkúr, Venus, Mars, Ura- 
nus és Neptun-táblákat, valamint a Hill-féle Ju- 
piter és Saturnus-táblákat tartalmazza. A Hold 
helyeinek kiszámítására jelenleg még a Hansen- 
féle Hold-táblák szolgálnak Newcomb javításai- 
val. Uj és igen pontos Hold-táblákat most számít 
E. W. Brown. Fontosak a Leverrier-féle táblák 
is. A refrakció, aberráció, precesszió és nutáció 
számítására segédtáblák szolgálnak, melyek ren- 
desen minden csillagászati évkönyvhöz szoktak 
csatolva lenni. 

Csillag-boltozat, 1. Boltozat. 

Csillagcsiga {Doris, üiat), a haslábuak (Gas- 
tropoda) osztályába, a hátulkopoltyúsak (Opis- 
thohranchiata) rendjébe tartozó csiganem. 100-nál 
több faja ismeretes. Testük tojásdad, alul lapos, 
felül domború ; köpenyük hátukat és fejüket be- 
borítja és túlér a lábszegélyen is. Valamennyinek 
a hátán tapogatói vannak, melyeket külön hü- 
velybe húzhatnak vissza; bőrükben sajátságos 
alakú mésztestek vannak. 

Csillagda, helytelen képzésű szó, a. m. csil- 
lagvizsgáló. 

Csillag-év, 1. Év. 



Csillagrfalva 



98 



Cslllaerhullás 



CsillagfalTa (azelőtt ; Knyáliina), kisk. Ung 
vm. nagybereznai j.-ban, (1910) 464 rutén lak. ; 
u. p. Nagyberezna, u. t. Sóslak. 

CsillagÍEedés (occultatio), az a tünemény, mi- 
kor valamely égitest egy másik égitestet az 
észlelő előtt részben vagy egészben elfed. így pl. 
napfogyatkozáskor a Hold a Napot takarja el 
részben vagy egészen. A ritkább tünemények közé 
tartozik, hogy egy bolygó eltakarjon egy másik 
bolygót V. egy állócsillagot, A C. a belépéssel 
(immersio) kezdődik és a kilépéssel (emersio) vég- 
ződik. A be- és kilépés időpontja, tartama és 
helyzete függ az észlelő helyétől a Föld felszí- 
nén, sőt lehetséges, hogy a Föld egy helye szá- 
mára két égitest elfedi egymást, más helyeken 
pedig ez a fedés nem jön létre. A C.-ek a földrajzi 
hosszúság megállapítására használhatók. 

Csillagfényképészet, 1. Asztrofizika. 

Csillagférgek C(Te2>/i//rea, áiiat), a férgek (Ver- 
mes) állat körének egyik osztálya, ill. más rend- 
szerezők szerint a gyűrűs férgek (Annulata v, 
Amielides) osztályának egyik alosztálya. Az ide 
tartozó állatokra jellemző, hogy sem külsejükön, 
sem belső szerveik elrendezésén nem ismerhető 
föl az izeltség. Esetlen testük kerek vagy henge- 
res zacskóhoz hasonlít. Szájnyílásuk körül vagy 
tapogatókoszorút (pl. a Sipunculus-félóknél), v. 
pedig villásan elágazó nagy fejlebenyt találunk 
(pl. a Bonelliá-nál). A gyürüsférgekre annyira 
jellemző szelvényszervek csak egyes fajoknál van- 
nak meg nagií^obb számban, rendesen számuk meg- 
csappant, sokszor alig 1—3 pár képviseli. A nit- 
rogéntartalmú bomlástermékek kiválasztására 
többnyire 2 csöves szerv szolgál, mely a végbélbe 
nyílik.Bbben a tekintetben aC. a tüskésbőrüekhez, 
jelesen a tengeri ugorkákhoz hasonlítanak, me- 
lyeknek ü. n. vízitüdeje szintén a végbélbe nyí- 
lik. Régen ezért a C.-et tévesen a tüskésbőrüek- 
kel rokon szervezeteknek tartották, innen szár- 
mazik tudományos nevük is, mely áthidaló álla- 
tot jelent. Érrendszerük, idegrendszerük és fejlő- 
désük sok tekintetben emlékeztet a gyűrüsférge- 
kére, ezért tekintik a C.-et olyan gyűrűsfórgek- 
nek, melyeknek belső és külső izeltsége másod- 
lagosan elenyészett. Összes fajaik a tengerekben 
élnek. Két rendre osztják. 1. Sertés G.(Gephyrei 
chaetiferi). Ide tartozik pl. a BonelUa viridis 
(1. BonelUa) ós az Echiurus Pallasii Guer. 2. 
Sertétlen C. (Gephyrei inermes). Ide sorolják a 
Sipunculus, Friapulus, Halicryptus, Phascolo- 
soma nemeket. 

Csillagfű (növ.), több növény népies magyar 
neve, pl. Aster amellus, Paris quadrifolia, Cal- 
litriche verna stb. 

Csillagfürt (növ.), 1. Lupinus. 

Csillaggomba (növ.), földi csillag, csillagpöfe- 
teg (Geaster Mich. és Astraeus Morg.), a Pöfeteq- 
gombák génusza, melynek mintegy 60 faja közül 
hazánkban. Hollós szerint, 23 terem. Nagyon fel- 
tűnő gombák. Termőtestük a földből tör elő, mo- 
gyoró-dió nagyságú, kettős burka van. A külső 
burok bőrszerű, vastag, éréskor több károlyra 
szakad, ezek lehajlanak. Ebben az állapotban a 
csillag alakjára emlékeztet. A belső burok vé- 
kony, hártyaszerű, gömbölyű. Belsejében a spó- 
rák megszámlálhatatlan tömege van. 



Csillagharangod, Bekecshez tartozó puszta 
Zemplén vm. szerencsi j.-ban, (1900) 559 lak. ; u. p. 
Taktaszada, u. t. Szerencs. 

Csillaghegy (Bókahegy), 251 m. magas hegy 
Fest-Pilis-Solt-Kiskun vin. pilisi j.-ban. Üröm és 
Békásmegyer közt. Nagy kőbányáinak kiaknázá- 
sára a C.-i kőbánya és lábatlani cementgyár rész- 
vénytársulat alakult. 

Csillaghinár v. mocsárhúr, 1. Callitrichaceae. 

Csillaghullás (hullócsillagok), az égen hirtele- 
nül felvillanó fénypontok, melyek rövid idő alatt 
többnyire látszólag egyenes pályán mozognak s 
nem ritkán világító csóvát hagynak maguk mö- 
gött. Hasonló, de nagyobb fényű s ezért gyakran 
nappal is látható jelenségek a tűzgömbök. Egy 
óra alatt rendesen vagy 5 hullócsillag figyelhető 
meg, de az év bizonyos napjain számuk rendkívül 
növekszik. Híres az 1799. évi nov. 12. C, melyet 
Humboldt és Bonpland az Andokon figyelt meg. 
Ma tudjuk, hogy a hullócsillagok apró égitestek, 
melyek a föld vonzási körébe jutva, leesnek, se- 
bességüknél fogva a légkörnek már legfelsőbb, 
átlag 160 km. magas rétegeiben tetemes súrlódás 
következtében izzásba jönnek és elégnek. Csak 
ritkán történik meg, hogy nagyobb tömegek teljes 
elpusztulásuk előtt a földre érnek s ezeket, bár a 
hullócsillagoktól csak nagyság, de nem minőség 
dolgában különbözők, aerolitoknak v, meteorok- 
nak szokás nevezni. Kémiai és mineralógiai 
analízis alapján ily aerolit még akkor is felismer- 
hető, ha eséséről különben nem tudunk. Sok he- 
lyen találtak meteorköveket, különösen nagy 
számban az északi Mexikóban. Általában szideri- 
tokat és aszideritokat szokás megkülönböztetni, 
aszerint, amint a főalkatrész vas és nikkel vagy 
olivin, eustatit és hasonló ásványokkal vegyült 
kovasav, agyagföld és mész. Az aerolitok na- 
gyobb száma szideritokból áll. 

A hullócsillagok tavasszal és este legritkábban, 
ősszel s reggel felé legsűrűbben észlelhetők. A 
napi periódus oka Sehíaparelli kimutatása szerint 
a Földnek Nap körüli forgásában keresendő, mert 
a Föld előrenyomuló oldalát éri a legtöbb C, 
más szóval, annál több a hullócsillag, minél ma- 
gasabban áll valamely hely horizontja fölött 
azon pont, mely felé a Föld a Nap körüli útjába n 
tart. Ez a pont, az apex, mindig go^-ra fekszik a 
Nap helyétől nyugatra s legmagasabban áll, ha 
a Nap éppen kel. 

A sporadikus hullócsillagok fénye középben a 
szabad szemmel látható gyengébb csillagokéval 
azonos. Szinök többnyire fehér, ritkábban narancs 
vagy vörös. A tűzgömbök rendesen élénkebb szí- 
nűek és gyakran vakító fényűek is. Krisztus szü- 
letése óta mintegy 1500 tűzgömb eséséről tudunk. 
Nevezetes, hogy ezek megjelenése is periódusos ; 
a legtöbb esik nyárutóra és őszre, a legkevesebb 
tavaszra. Spektrumuk megvizsgálásával legin- 
kább Konkoly foglalkozott ; folytonos és szagga- 
tott részből áll, mely egyrészt szilárd magra s 
ezt környező izzó gőzre mutat. A folytonos spek- 
trumban hiányoznak a rövid hullámú (ibolya) suga- 
rak, a gázspektrumot nátrium, magnézium és 
szénhidrogén-vegyületek jellemzik. 

A jelenség okául ma általánosan feltesszük, 
hogy a Nap körül számtalan apró testecske ke- 



Csillaghullás 



- 99 — 



Csillagrimádás 



ring, melyekkel a Föld útjában minduntalan talál- 
kozik, s melyek 20—70 km. sebességgel hatolnak 
légkörünkbe. Vájjon anyaguk, ha ugyan aerolit 
alakjában nem hull le, Földünkre száll-e, még 
bizonytalan, de nem valószinütlen, hogy lakatlan 
vidékeken a hóban talált vaspor kozmikus ere- 
detű. Dy módon úgy látszik a Föld tömege foly- 
ton nagyobbodik, s Oppolzer kimutatja, hogy e 
nagyobbodás talán elegendő a Hold évszázados 
akcelerációjának magyarázatára. 

Az eddig említett sporadikus hullócsillagokon 
kívül az év bizonyos napjain temérdek C-t ész- 
lelünk, mely meghatározott törvények szerint 
megy végbe. Míg amazok minden irányban mo- 
zognak, pályájuk tehát meghatározott irány- 
nyal nem bir, addig ezek az égnek egy pont- 
jából, a radiansbór vagy kisugárzási pontból 
indulnak ki. A radians a Föld forgásától függet- 
len, azaz a csillagokkal együtt keletről nyugat 
felé halad, mi már magában véve is kizárja a 
hullócsillagok földi eredetét. E magatartás azt 
mutatja, hogy a hullócsillagok párhuzamos pá- 
lyákban, rajokban vonulnak, melynek perspekti- 
vikus találkozója éppen a radians. Ennek meg- 
figyelése a hullócsillag pályameghatározását teszi 
lehetővé s Heis, Greg, Schmidt, Zezioli, Denning, 
B Konkoly számos radianst határozott meg. A 
legfontosabbak ezek közül: januárius 2— 3-án Her- 
ciüesben: április 9 — 11-én a Lyrában : április 
12-én a LjTában ; augusztus 8—12. a Perseusban 
iSzt. Lőrinc tüzes könnyei) : október 15— 23-án az 
Orionban s Bikában ; november 12— li. az Orosz- 
lánban ; november 27— 29-én az Andromedában ; 
december 6— 13-án az ikrekben. A radians fek- 
vése szerint nevezzük Leonidáknak, Perseidáknak 
stb. azon hullócsillagokat, melyek az Oroszlán, 
a Perseus stb. csillagképekből sugároznak ki. 
Egyes rajok szaporasága éveken át majdnem 
változatlanul ugyanaz, mlg mások csak bizonyos, 
szabályos időközökben okoznak sűrű C-t. így a 
két legnagyobb raj, az augusztusi s novemberi, 
főleg abban különbözik egymástól, hogy az előbbi 
évről-évre változatlan intenzitásban visszatér, 
míg a másik minden 33. és 34. év múlva külö- 
nösen fényes. Ezen feltűnő periodusosság helyes 
magyarázatát A. H. Newton (amerikai csillagász) 
adta. Szerinte a novemberi hullócsillagraj 331/4 
év alatt kering a Nap körül ellipszis alakú pá- 
lyában, melyet a Föld jelenleg november 13. tá- 
ján metsz át. A meteorraj nem oszlik el egyenle- 
tesen egész pályáján, hanem kerületének Vij-öd 
részében különösen sűrű ; ennélfogva a Föld e 
irű résszel csak minden 33— 34-ik évben talál- 

•zik. Newton a tünemény ismétlődését 1866 
iiov. 13-ára jelezte előre 8 tényleg a C-t addig alig 
liitott pompában észlelték. A pálya alakjából s á 
hullócsillagok sebességéből következett, hogy 
üstökösök és hullócsillagok között bizonyos össze- 
függés áll, mit már Chladni is sejtett. Leverrier 
és Schfaparelli 1867. határozták meg a novemberi 
raj pályaelemeit, mire ezeknek az 1866. Tempel- 
től felfedezett üstökös pályaelemeivel való azo- 
nossága tökéletesen kitűnt, úgy hogy ki kellett 
mondani, hogy a novemberi hullócsillagraj a 
Tempel-féle 1866-iki üstökös pályájában mozog. A 
l'erseidák (augusztusi raj) az 1862. évi III. üstökös 



pályájában haladnak. Éppen ily szoras kapcso- 
latban állanak az Andromedidák a Biela-féle 
üstökössel és valószínűleg több száz huUócsiUag- 
raj más, már szintén ismert üstökössel. V. ö. 
jScAiapareZ?í,Entwurfeinerafitr.TheoriederStern- 
schnuppen, deutsch v. G. v. Boguslawski (Stettin 
1871) ; Beitráge zur Kenntnisa der Stemschnup- 
pen,Edm. Weiss(Wien 1868, 70.); Boguslawski, 
Die Stemschnuppen und ihre Beziehungen zu den 
Kometen (Berlin 1874). A M. Tud. Akad. érteke- 
zései között számos közlemény Konkoly-tói, Grur 
ber-tól s Kövesligethy-tol. Wotletzky. Üstökösök 
(Budapest, Term. Tud. Társ., 1910). 

Csillaghúr (nSv.), 1. Stellaria. 

Csillagidő, a tényleges tavaszpont óraszöge, 
más szóval az az idő, amely a momentán tavasz- 
pontnak a meridián déli felén való (felső) átme- 
nete óta eltelt. A tavaszpontnak két felső meri- 
diánátmenete közti időtartamot csillagnapnak 
nevezzük ; ez fel van osztva 24 órára, az óra 60 
percre, a perc 60 másodpercre. 24 óra C. = 23 óra 
56 p. 4"09 mp. középidő, 24 óra középidő = 24 óra 
3 p. 56'556 mp. C A gyakorlatban a tavaszpont 
helyett valamely egyenlítői csillagot szokás meg- 
figyelni a C pontos meghatározása céljából. Az 
állócsillagok saját mozgása folytán az így mért 
C nagyon kevéssé, de mégis eltér a tavaszpont- 
tal mért időtől. A csillagnap hossza nem egészen 
állandó. 

Csillagimádás (Astrolatria, Sabaeisinus), tá- 
gabb értelmében az összes égitesteknek felsőbb 
Tényektil, v. ilyek lakóhelyeiül hivése és a hit 
alapján vallásos tisztelete. A C tehát az animiz- 
wíMS-nak (1. 0.) az égitestekre vonatkozó része, 
másfelől az ősember kezdetleges kozmogóniai el- 
méleteivel függ szorosan egybe. Az idevágó ős- 
képzetek közt feltűnő egyezés mutatkozik a föld- 
kerekség valamennyi népénél. Legjellemzőbbek 
a következők: 1. A Nap és Hold egymással ellen- 
séges viszonyban állanak s míg a Nap üldözi, ad- 
dig a Hold védi és oltalmazza a csillagokat. 2. A 
nap- és holdfogyatkozások e két dulakodó égitest- 
nek a viadalban szenvedett sebei. 3. A fogyatko- 
zásokat valamely a Nappal és Holddal ellensé- 
ges égi szörnyeteg okozza, mely őket egy-egy 
időre felfalja, vagy legalább elfödi. Ugj'anilyen 
egyezést tapasztalunk amaz általánosan elterjedt 
hiedelemre nézve, hogy az égitestek a Földről 
az égbe költözött lelkek lakóhelyei, vagy inkar- 
nációi, amely tehát a C-t az ősök tisztelete (1. o. 
és Holtak tisztelete) alapjára helyezi, viszont 
pedig számos átváltozási monda forrása és egy- 
ben kiinduló pontja némely megokoló (etioló- 
giai) regének. A legtöbb primitív műveltségi fo- 
kon veszteglő nép nem is igen megy tovább a C. 
ez alapfeltevéseinél 

Magasabb szellemi fejlődésű népek kiválóbb 
helyre juttatják tiszteletüket az animisztikus vi- 
lágnézet keretében. Ez elsőben is a Nap és 
Hold megkülönböztetett tiszteletében nyilvánul (1. 
Nap- és Holdtisztelet). Itt csak a szorosan népies 
értelemben vett csillagok kultuszáról beszélünk. 
Magasb fokra ez is csíik ott juthatott, ahol az égi- 
testek járásának megfigyelése némi kezdetleges 
tudománnyá fejlődött, mint pl. az egyiptomiaknál, 
Asszíriában és Babiloniában, India-, Kína- és 



Csillagringrás 



— 100 



Csillagrkereszt-rend 



Közép- meg Dél-Amerikában, ahol mindenütt igen 
előkelő helyen álló nap- és holdtisztelettel és asz- 
trológiai elméletekkel volt kapcsolatban. (Ezek- 
ről 1. az Asztrológia cikket.) Legelőbbkelő helyen 
állanak a nagyobb fényű bolygók, melyeknek az 
ember sorsára mindenütt ép úgy döntő hatást 
tulajdonít az ember sorsát fürkésző áltudomány, 
mint a még náluknál is f ontosabb Napnak és Hold- 
nak. A bolygókkal versengnek jelenségük meg- 
döbbentő volta miatt az üstökösök, továbbá a 
hullócsillagok (meteorok), nemkülönben egyes f el- 
ötlőbb csillagképek és állócsillagok, így különö- 
sen a göncölszekere, az Orion, a Sirius stb. Az 
összes mai müveit népeknél azért van oly sok- 
szerü és szembeötlő egyezés az idetartozó hagyo- 
mányok és elnevezések között, mert részben 
ugyanazon közös hatások (antik mitológia, zsidó- 
keresztény dogmatika, misztika és kaldeus asztro- 
lógia), részben pedig ugyanazon elemek keveredé- 
sének a szüleményei. Ez utóbbiak sorába tartozik 
számos csillagképnek igen sok népnél egyező oly 
elnevezése, amely az ős foglalkozások (halászat, 
vadászat), vagy az állat- és növényvilág köréből 
van véve. 

Ezen általános megjegyzések után egy pillan- 
tást vetvén saját népünknek a csillagokra vonat- 
kozó hagyományos vélekedéseire, köztük sajátla- 
gosan jellemzőt egy érdekes körülményen kívül 
alig találunk, s ez az, hogy a csillagok népies no- 
menklatúrája nálunk feltűnően gazdag. Lugossy, 
aki e téren úttörő volt ^v. ö. Magy. Myth. 582 s 
köv.), 250-nél több népies magyar csillagnevet 
jegyzett fel, amelynek egy része természetesen 
szinonim; de még így is igen dús a jegyzék, ha 
pl. figyelembe vesszük, hogy a velünk rokon fin- 
neknél Krohn Károly csak 50 egynéhányat tudott 
feljegyezni. Azon kívül, amit Lugossy és nagy- 
részt az ő nyomán Ipolyi (i. h. 264 s kk. 582 s k.) 
e téren egybegyűjtötték, nevezetesebb gyarapo- 
dást csak Kalmány Lajos: A csillagok nyelvha- 
gyományainkban c. dolgozata ad (Szeged 1893), 
amelyben számos jellemző csillagmonda is van. 

Csillagingás, a csillagoknak vízszintes vagy 
függőleges irányban való látszólagos ide-oda len- 
gése, mely jelenséget Humboldt Sándor vette észre 
először 1799. A tünemény abban leli magyaráza- 
tát, hogy a szem nem képes kitűzött látóvonal nél- 
kül hosszabb ideig ugyanazon irányt betartani. 

Csillagjós, asztrológus, aki a csillagok állásá- 
ból az emberek sorsára von következtetéseket. 
Csillagjóslás, 1. Asztrológia. 

Csiilagkamara (lat. Gamera stellata, ang. Star- 
Chambre), angol királyi bíróság, nevét a gyűlés - 
teremtől vette, annak boltozata ugyanis csillagok- 
kalvolt díszítve. A király «concilium ordinarium»-a 
(rendes tanács) nyerte el a Tudor dinasztia alatt 
ezt az új nevet. A XV. sz. második felében arra 
a célra használták fel, hogy a főhűbérurakat meg- 
semmisítsék, később a korlátlan (abszolút) uralom 
megvalósítására szolgált úgy, hogy végül minden 
polgári V. büntető perben itt ítélkeztek. A C. előtt 
folytatott nagyr//, ímú felségsértési pereknek leg- 
enyhébb követiiozménye lett a vagyon elkob- 
zása, személyes kiválóság esetében fővesztés is. 
így az elkobzott hűbéreket sikerült a korona alatt 
egyesíteni. A XVII. sz.-ban megszüntették.- 



Csillagkatalógus, az állócsillagok egy bizo- 
nyos időre (epokára) vonatkozó helyeinek rendsze- 
res jegyzéke, mely azokat az adatokat tartal- 
mazza, amelyek szükségesek, hogy a csillagok 
helyeit más időpontra is kiszámíthassuk. Az első, 
1080 csillagot tartalmazó jegyzéket Hipparchos 
állította össze. Ezen C. 1025 csillagját Ptolemaios 
átvette Almagesztjébe. Más C. Ulugh Beigh tatár 
fejedelemé, ki 1019 csillag helyét határozta meg 
újból. A távcső behozatala előtti legpontosabb C. 
Tycho Braheé, mely 777 helymeghatározást tar- 
talmaz. Plamsteed História coelestis Britannica 
London 1712. az első, mely távcsővel eszközölt 
méréseken alapszik. A modern C.-okat két osz- 
tályba sorozhatjuk, olyanokba, melyek a csilla- 
gok helyét minden lehető pontossággal adják, s 
olyanokba, melyek csak közelített helyeket tartal- 
maznak. A legelső pontos és modern igényeket 
kielégítő C. a Pundamenta astronomiae, melyet 
Bessel 1818. tett közzé smely BradleynekaXVIIl. 
sz. közepe táján a legnagyobb gonddal észlelt 3222 
csillagát tartalmazza. A Bradley-féle csillagokat 
az utolsó években Auwers számította át újra. 
Bessel, Argelander, Airy, W. Struve s számos 
más csillagász fáradozása folytán vagy 30,000 
álló csillag pontos helyét ismerjük. Nagyobbsza- 
bású új C. a Boss-féle, melyből egy rósz mint 
«PreUminary Cataloguo» a Carnegie Institutiou 
kiadásában jelent meg. A közelítőleg ismert csil- 
lagok helyei főleg a Bonner Durehmusterung cí- 
met viselő óriási munkában foglaltatnak. Ezen 
Argelander, Schönfeld és Krüger közreműködésé- 
vel keletkezett C. 457,857 csillagot tartalmaz. 
Pontosságra nézve a két C. osztálya között az ú. n. 
zónamegflgyelések állanak, melyek kb. 3 ívmá- 
sodpercnyi pontossággal mintegy 100,000 csilla- 
got ismertetnek. Újabban az Astronoraische Ge- 
sellschaft kezdeményezésére nemzetközi közre- 
működéssel pontosabb, 9-ed rendíi csillagokig ter- 
jedő C. készül. Az ég fotográfiai felvétele, mely 
szintén nemzetközi törekvés, még teljesebb, kb. 3(J 
millió csillagot tartalmazó térkép s vagy 3 milli(3 
csillagot magában foglaló, elég pontos C. keletke- 
zését fogja lehetővé tenni. A kettős csiUagoki-a 
vonatkozó legkitűnőbb C. Burnham-é (Washing- 
ton 1 906) ; változó csillagokra nézve Hagen-é ; alap 
V. fundamentális csillagokra nézve Newcomb-é. 

Csillagkép, a csillagoknak csoportosítása, me- 
lyet a könnyebb áttekintés végett már régtől 
fogvást használtak az emberek. A görögök álla- 
tokról, emberekről, mitológiai személyekről sti). 
nevezték el a C.-eket, melyeket a rómaiak válto- 
zatlanul átvettek és ránk hagytak ; a középkorban 
itt-ott megkisérlett új elnevezések hamar elvesz- 
tek. Ismertebbek az állatkör 12 C.-e : kos, bika, 
ikrek, rák, oroszlán, szűz, mérleg, bak, skorpió, 
nyilas, vízöntő és a halak, aztán az északi fél- 
gömbön a kis és a nagy medve (göncölszekér), 
Andromeda, hattyú, Hercules, lant, Bootes, sze- 
keres, Perseus, Pegasus, kis kutya stb. ; a déli fél- 
gömbön a déli hal, a kigyótartó (Ophiuchus) és 
kígyó. Argó hajó, Centaurus, nagy kutya, Orion, 
cethal, déli kereszt stb. Ma összesen 88 csillag- 
kép használatos. 

Csillagkereszt-rend. Osztrák női rend, melyet 
1668 szept. 18. III. Ferdinánd özvegye, Eleonóra 



Csillagrkorallok 



101 — 



Csillasrrendek 




Csillagkereszt-rend. 



ősnemes hölgyek részére alapított, a szent ke- 
reszt iránti állitat, erényes élet és jótékonyság 
előmozdítására. A tagokat, kiknek száma kor- 
látlan, a nagymesternő, a legmagasabb védnöknő, 
ki mindig a legidősebb osztrák főhercegnő, nevezi 
ki. Tag csak a magasabb 
arisztokráciához tai*tozó 
férjes nő vagy özvegy 
lehet, ki a felvételnél 8 
atyai és 8 anyai őst tar- 
tozik kimutatni, úgyszin- 
tén azt, hogy férje már 
kamarás, v. ha nem, mel- 
lékelni annak ősi próbá- 
ját, bizonyíts'a vele azt, 
hogy férje is képesítve 
van az említett udvari 
méltóság elnyerésére. A 
rend jelvénye : aranyfejű 
s arannyal fegyverzett 
kétfejű sas, melyre kék 
kereszten nyug^'ó veres 
kereszt van illesztve, fe- 
lette fehér zománcos szalagon a jelmondat «Sa- 
lus et glória », az egész sötétkék keretbe van fog- 
lalva. A rend tagjai e jelvényt fekete szalagon, a 
balmellen viselik, ünnepei : a kereszt megtalálá- 
sának (máj. 3.) és feknagasztalásának (szept. 13.) 
napjai. 

Csillagkorallok (Astraeacea. áiiat), a hatsu- 
traras virágállatok (Hexacorallia) rendjébe tar- 
tozó korallcsoport. 80 nem és 650 faj ismeretes ; 
a legtöbb faj kihalt s ezek ktUönösen a triász-, 
jura- és kréta-időszakbeli rétegekben találhatók. 
Leggyakoribb kihalt nem a Montlivaultia, mely- 
nek több mint 90 faját ismerjük a jurából. A ma 
élő nemek közül említésre méltók az Astraea, 
Lept/isUaea, Goniastraea, Favia. Maeandrina 
és Míissa nemek. A Földközi-tengerben közönsé- 
ges és a Quarneroban is előfordul a kelyhes esil- 
lagkorall (Astroides calycularis M. Edw.). 

Csillagmoha (növ.), Baumgarten így nevezi a 
Mnium (Üill.) L. lombos mohát ; a földön, sziklán, 
ritkábban a fák törzsén él. 78 faja közül hazánk- 
Itan 13 faját ismerjük. A Mnium undidatum (L.) 
Weis legszebb moháink egyike, árnyékos erdők- 
ben, a hegj'i patakok partján gyakori. 
CBillagnap, 1. Napidő és Csillagidő. 
Csillagok felkelése, a csillagok feltűnése az 
észlelő látóhatára felett. A felkelés valódi és lát- 
szólagos, a valódi felkelés akkor megy végbe, mi- 
kor a csillag v. égitest középpontja a valódi látó- 
liatárba ér, a látszólagos felkelés akkor áll be, 
mikor az égitest tényleg láthatóvá lesz, mi a su- 
gártörés folytán mindig a valódi felkelésnél vala- 
mivel korábban történik. A Föld sarkain képzelt 
észlelő számára az összes látható csillagok ál- 
landóan a látóhatár fölött vannak, tehát sem nem 
kelnek, sem le nem nyugszanak. Az egyenlítőből 
látható összes csillagok felkelnek és lenyugszanak. 
k P'öldnek minden más, sark és egyenliiö közé eső 
helyére nézve vannak csillagok, melyek állan- 
dóim a látóhatár fölött maradnak, mások sohasem 
kerülnek a látóhatár fölé, egy részük pedig kel 
és nyngszik. Felkelés és lenyugvás ideje ponto- 
san kiszámítható v. glóbuszon közelítőleg meg- 



határozható. -Al régiek háromféle csillagfelkelést 
különböztettek meg, ú. m. 1. a héliakus csillag fel- 
kelést (ortus heliacus),mikor a csillag pitymallatkor 
először újra láthatóvá lett. A régi egjnptomiaknál 
különösen a Siriusnak héliakus felkelése volt fon- 
tos, mivel ezzel kezdődtek a Nilus áradásai. 2. A 
kozmikus felkelés (o. cosmicus), mikor a csillag a 
Nappal egjütt kel fel, kelte tehát nem látszik ; az 
ekliptikához közel álló csillagokra néz^-e 12 — 15 
nappal előzi meg a héliakus felkelést. 3. Az ak- 
roniktikus felkelés (o. acronycticns), mikor a csil- 
lag a Xap nvnigtakor kel fel, mi a kozmikus k.-től 
6 hóval különbözik, amikor a felkelés éppen még 
esthajnalban látható. V. ö. Wislicenus, Tafeln z. 
Bestimmung d. jáhrlichen Auf-u. üntergánge der 
Gesttme (Leipzig 1892). 

Csillagok lenyugta, a csillagok letűnése az 
észlelő látóhatára alatt, 1. Csillagok felkelése. 

Csillagok mozgása, l. Állócsillagok. 

Csillagos kő, olyan korundváltozat, melynek 
az a tulajdonsága, hogy a kristálytani főtengely 
irányában tekintve reá, hatszöges csillagszerű 
opalizálást mutat. L. Csillagosság. 

Csillagos kvarc, sugaras rostos kvarc Star- 
kenbachról, Csehországból. 

Csillagos lobogó, az északamerikai Egyesült- 
Államok lobogója. 

Csillagos rubin, l. Asztéria. 

Csillagosság (aszterizmus), némely ásványnak 
az a tulajdonsága, hogy felületükön, ha láng felé 
tartják, avagy ha erős napfény éri őket, hat- 
sugarú csillag mutatkozik.Különösen szépen látni 
azt némely zafírnak a főtengelyre merőlegesen 
vágott lemezein, avagy a véglap fölött domboruvá 
köszörült példányokon. Csillámlemezeken szintén 
észlelték azt a sajátságos fénj-tüneményt, mlg 
azonban a zafírnál azt a hatoldalu oszloppal pár- 
huzamosan elhelyezkedett nagyon flnomcsfitoma- 
szerű üregecskék fényvisszaverődése okozza, ad- 
dig a csillámlemezeken az igen apró pálcaforma 
zárványoktól van (valószínűleg rutiltól), melyek 
3 egymásra 60«-nyira álló irányban helyezked- 
tek el. 

Csillagos zafir, 1. Csillagosság. 

Csillagpázsit (növ.), 1. Cynodon. 

Csillagpöíeteg (növ.), l. Csillaggomba. 

Csillagragya (növ., árragya, Phyllactinia Lév., 
Erysipheae), körtefa, galagonya és erdei fák leve- 
lén, sőt zuzmókon és kalapos gombákon sem ritka 
csillagalakú ragyagomba (Phyllactinia guttata 
Lév. és Phyllactinia fungicoía Schultz.). V. ö. 
Hazslinszky, Magyarhon üszöggombái és ragyái 
(Bpest 1876). 

Csillagrendek. 1. Afrikai csillagrend 0- o.). 
— 2. Etiópiai csillagrend, alapította MeneUk 
abesszíniai négus öt osztályban. A nagykereszt- 
nek jelvénye kerek arany medaillon, melynek 
széle tizenegy nagy és ugyanannyi kis hegy- 
gyei van megrakva, a medaillont csillagalakban 
öt színes kő díszíti, szalagja vörös-zöld-sárga, 
melyen a jelvény egy három levelű arany forgón 
függ, a mellcsillag a jelvényhez hasonló. A fő- 
tiszti kereszt nyolcágú arany csillag ; a tiszti és 
lovagkereszt jelvénye ötágú csillag, melynek alsó 
szárai közti hézagok ki vannak töltve, a három 
utolsó osztály szalagja vörös-sárga-zöld. —3- Bok- 



Csillagsánc 



— 102 — 



Csillám 



Imrai csillagrend, alapíttatott 1860., 1893. Orosz- 
ország által elismerve. — 4. Indiai csillagrend, an- 
gol érdemrend, alapította Viktória angol királynő 
1861 f ebr. 23. Alapszabályai változtak és bővültek 
1866. és 1876. Három osztálya van, főparancsno- 
kok, parancsnokok és lovagtársak. Tagjai száma a 
nagymesteren kívül, aki a mindenkori indiai al- 
király, 245. Jelvénye a királyné képe kamea- 
szerüen onyxba metszve, körülötte gyöngysze- 
gélyü kék karika, melyen a rend jelmondata gyé- 
mántokban : Heaven's Light our Guide, fölötte 
gyémántos csillag, a karikát arany, gyémántok- 
kal kirakott arabeszkek ékítik. — 5. Óceániai 
cs'dlagrend, havpai-i érdemrend, melyet Kalakaua 
király 1886 dec. 16. alapított két osztályban. Jel- 
vénye ötágú arany és fehér szegélyű zöldre zo- 
máneolt csillag, sarkaiban hét-hét sugarú sugár- 
nyalábbal, a csillag közepén arany szegélyű, bí- 
borkarikája zöld kerek pajzs, rajta tengerből ki- 
emelkedő égő láng, körülötte hat ötágú csillag, a 
karikán Kalakaua Óceánia királya felirat, a jel- 
vény fölött a hawaii királyi korona. — 6. Ro- 
mánia csillaga (1. o.). — 7. Fénylő csillag, zan- 
zibári érdemrend, melyet 1875 szept. 22. Bargas 
ben Szaid, zanzibári szultán alapított. Két osz- 
tálya van, az I. osztályt csak uralkodók nyer- 
hetik el, a II. osztály négy fokra oszlik. Az I. 
osztály jelvénye gyémántos csillag, közepén a 
szultán arcképével, a II. osztály jelvénye a fran- 
cia becsületrendéhez hasonló, vörös színű, kerek 
középpajzsa szintén vörös, rajta a szultán mono- 
grammja. Szalagja vörös, fehér szegéllyel. 

Csillagsánc, csillagalakú alaprajzzal tervezett 
zárt sánc. IS^Ó-ben a komáromi Monostoron a 
honvédség által épített C.-nak köszönhető az, 
hogy Komáromot oly szívósan lehetett védel- 
mezni, még akkor is, amikor már a váron kívül 
magyar hadsereg nem volt. 

Csillagszámlálás (ang. star ganges, ném. 
Sternaicíiungen), a csillagszaporaság becslése az 
ég különböző helyein. A C-t Herschel William 
kezdeményezte, távcsövének 1/4° átmérőjű látme- 
zejében látható álló csillagokat megszámlálta. 
Herschel ily módon azt találta, hogy a tejút kö- 
zelében távcsövének látó mezejében átlag mint- 
egy 56 csillag foglaltatik, mely szára a tejút sar- 
kai felé folyton fogy, úgy hogy a tejút sarkai 
körül már csak 5-öt tett. A modern C-t fotográf- 
lemezeken eszközlik. 

Csillagször (növ.), 1. SzörJcépletek. 

Csillagtávolság, a naptól való az a távolság, 
melynek 1" évi parallaxis felel meg. Ez 2062648 
Nap-földtávol Sággal V. kerek számban 30' 7 billió 
kilométer vagy 3239 fényévvel (3 év 87 nap) 
egyenlő, a Centauri parallaxisa pl. 0'.75 s ennél- 
fogva ez tőlünk 1 Vs C-ra fekszik, v. a fény közel 
4Vs évig van úton, míg e csillagtól hozzánk ér- 
kezik. 

Csillagtérkép, az éggömb csillagainak ábrá- 
zolása sík lapon, rendesen stereograükus v. cen- 
trális projekcióban. A régibb C között legfonto- 
sabb J. Bayer Uranometria nova- ja (1603), mely 
különösen a fényesebb csillagok észszerű jelölési 
módja miatt vált nevezetessé. A szabad szemmel 
látható csillagok legjobb C-e: Arg€lander,'ürano- 
metria Nova (Berlin 1843) és Heis, Atlas coelestis 



novus (Köln 1872) ; a legteljesebb ellenben a Bon- 
ner Durchmusterung C-e és Chacornac ekliptiká- 
lis C-e, mely utóbbi még az ekliptika mentén 
fekvő 12-edrendű csillagokat is tartalmazza s az 
apró bolygók keresésében s megfigyelésében meg- 
becsülhetetlen szolgálatokat tett. A laikus számára 
ajánlható: Littrow,AÜeiaáe8 gestirnten Himmels 
(3. kiad. Stuttgart 1855) ; Dieu, Atlas céleste (Paris 
1865) ; Proctor, A star atlas showing all the stars 
visible to the naked eye etc. (London 1870) ; Heis 
fentemlített C-e; Klein, Sternatlas (Köln 1887); 
Schurig, Tabulae caelestes (Leipzig 1902). Nagy- 
szabású nemzetközi vállalkozás az ég fotografikus 
látképe, amelyre vonatkozó munkálatok folya- 
matban vannak. 

CsiUagvirág (növ.), több növény neve, így Ór- 
nithogalum umbellatum, Lychnis coronaria, As- 
ier amellus és Aster tripolium. 

Csillagvizsgáló, 1. Asztrofizikai műszerek és 
Asztronómiai műszerek. 

Csillagvizsgáló halak (üranoscopusi ^^^^t), a 
sárkányhal-félék (Trachinidae) családjába tar- 
tozó csontos halnem. Testük hengeres v. tölcsér- 
alakú, fejük nagy és alaktalan, szemeik fölfelé 
néznek, innen nevük. 11 faj ismeretes, melyek 
jobbára az Atlanti-, Csendes- és Indiai-óceánban 
honosak, 1 faj a Földközi-tengerben él, jelesen a 
közönséges csillagvizsgáló hal (ü. scaber L.); 
hossza 30 cm. 

Csillagzat (constellatio) névvel régebben két 
égitestnek, leginkább a Nap és Holdnak, vagy a 
Napnak és egyik bolygójának egymáshoz viszo- 
nyított helyzetét jelölték meg, ugyanazon érte- 
lemben használták tehát, mint az aspektusokat ; 
újabban gyakoribb a csillagkép (1. 0.) értelemben 
való használat. 

Csillák (cilia), 1. Gsillangók és PUla. 

Csillám, szűkebb értelemben a muszkovit és 
biotit ásványokat, a gyakorlatban pedig főképen 
az elsőt nevezik C-nak. Tudományos értelemben 
csoportneve ama leveles szerkezetű, erősen csil- 
logó fényű (innen a név) szilikát-ásványoknak, 
melyek egymással megegyeznek abban, hogy ki- 
tűnően hasadnak, azaz oly finom lemezekké ha- 
síthatok, mint semely más ásvány ; hogy finom 
lemezeik többé-kevésbbé tökéletesen átlátszók és 
erősen rugalmasak ; hogy kristályalakjuk, noha 
külsőleg többnyire hatszöges jellemű,mindig egy- 
hajlású rendszerbeli ; hogy keménységük csekély : 
2—3 ; fajsúlyuk 2"7— 3 ; hogy leginkább csak mint 
kőzetalkotó elegyrészek találhatók. Anyagukat 
illetőleg annyiban egyeznek meg, hogy mindenik 
C-ban alkáli-tartalmú alumo-sziükát van, minek 
következtében alángot mindannyian festik. Egye- 
bekbenkémiai összetételük nagyon eltérő és mind- 
egyiknek kémiai konstituciója még ma sincs meg- 
állapítva. Anyaguk szerint szokás őket osztá- 
lyozni és pedig van : 1. magnézium- vas-C, ilyen 
a biotit ; 2. káli-C, ilyen a muszkovit, lepidolit s 
páragonit; 3. lítium- vas-C, ilyen a zinnwaldit; 
4. mósz-C, ilyen a margarit. 

1. Biotit vagy magnezium-G. Képlete közel 
K^HAlgSig O.j.SMgj Sí. Ö4. Némely szerző újabb idő- 
ben a már Breithaupt ajánlotta meroxen nevet 
használja, de sokkal általánosabb a Biot francia 
fizikus tiszteletére Hausmann által (1847) ajánlott 



Csiilámandezit 



— 103 



Csillan ás 



biotit név. Triviális neve macska-arany (Katzen- 
gold),nii igen finom pikkelyekben az aranyra emlé- 
keztető színére vonatkozik. jPefefe C-nak is mond- 
ják, mert többnyire sötét és pedig fekete, zöldes, 
barna, szürke stb. Legtöbbnyire mint közetelegy- 
rész hatoldalu lemezekben s táblákban található 
andezitekben, trachitokban, riolitekben, porflrok- 
ban, gránitokban, gneiszban s C. -palában ; ritkáb- 
ban mint preexisztált elegyrész némely bazalt- 
ban. Hazai kőzetekben kisebb-nagyobb lemezek- 
ben s pikkelyekben elég gyakori. Pontosabb gya- 
korlati alkalmazása nincsen. Egész serege van a 
szinonimáknak s változatoknak, melyek közül a 
fontosabbak a következők : Flogopit, nálunk ne- 
vezetes Rézbányáról (majdnem színtelen). — Ano- 
mit, Lepidomdan sötét fekete, vasban gazdag 
biotit, Rdvetan, klorithoz hasonló, de olykor réz- 
vörös, Aszpidolit, sötét olivazöld magaézia-C, és 
vésre a Bubeüán, egy téglavörös, átlátszatlan 
C.^stb. 

2. Muszkovityagy kcUium-0., képlete : 
KÉjAlsSljO,, 
Ezt értik közönségesen a C. név alatt. Macska- 
ezüst-né^ (Katzensilber) is mondják ezüstös csil- 
logása miatt, vagj'" színe miatt fehér C-nak. A 
muszkovit név kereskedésbeU neve után «verre 
de Muscovie» készült, mivelhogy a Szibériában 
termő nagy lemezekből már reges régóta készí- 
tenek ablaktáblákat, különösen a hajók céljaira, 
mely táblák fentebbi néven vagy magyarul mint 
moszkvai üveg, vagy muszka üveg, másképen 
orosz üveg kerülnek kereskedésbe. Mária-üveg- 
nek is szokták nevezni, de tévesen, mert az igazi 
Mária-üveg tulajdonképen gipsz (l. o.). Igen rit- 
kán találni kristályokban, rendesen csak lemezek- 
ben 8 pikkelyekben, mint a gránit, a gnájsz és a 
csillámpala lényeges elegjTészét. Kristályai, me- 
lyek néha feltűnően nagy méretűek, rendesen hat- 
szögű táblák, melyeket régebben rombos rend- 
szerbelieknek tartottak, de ma már pontosabb 
vizsgálatok alapján tudjuk, hogy egy hajlású rend- 
szerbeliek. Páratlan vékonyságú, tökéletesen át- 
látszó lemezekké hasítható. Többnyire színtelen, 
fehéres, sárgás, szürkés, zöldes, vereses fehér. K. 
2-3 ; fjs. 2-76— 31. Hazánkban legszebb és legna- 
gyobb lemezekben találni Pozsony vm.-ben, vala- 
mint az aldunai gránitokban, ül. pegmatitokban. 
A legnagyobbakat régen Szibériából (az Uraiból) 
hozták, újabb időben pedig Kelet Jndiából, Észak- 
Amerikából és Braziliából hozzák : némelyik tábla 
félméter szélességű, sőt még szélesebb."^ Lámpa- 
hengereket, lámpaemyőket,szemvédőket, kályha- 
ajtókat, kristálymintákat, porzót stb. készítenek 
belőle. Gyakoriak a muszkovit pszeudomorfózisok. 
Pontosabb szinonimái és változatai : Fengit, ré- 
gebbi általános neve a muszkovitnak, de újabban 
a kovasavban feltűnően gazdag változatokra ha&z- 
nál ják. íWA.sní, smaragdzöld,krómtartalmu musz- 
kovit, Tirol : Zillerthal (Sohwarzenstein) a termő- 
helye.DamoMrt<,8árgá8fehér, pikkelyesen leveles 
tömött C.,mely optikai tekintetben némileg eltér a 
mnszkovittól. Szericit (l. o.). L. még Lejndolit, 
Paragonit, Zinnwaldit, Margarit. 

Csillámandezit (ásv.), olyan andezitkőzet, mely- 
ben a színes elegyrészt a csillám (biotit) képviseli. 

Csillámbogár (áiut), l. Oicindela. 



Csillám-diorit, olyan dioritkőzet, amelyben 
az amflbolt a csillám helyettesíti. 

Csillámgnájsz, csillámban rendkívül gazdag 
gnájsz. 

Csillámgranulit, olyan granulitkőzet, mely- 
ben a gránátot csillám helyettesíti. 

CsiÚámhomokkő fpsammü), csillámban igen 
gazdag és ennélfogva egy kevéssé palás ho- 
mokkő. 

Csillámló téntagomba (növ.), a Goprinus mi- 
caceus (Bull.) Fries., l. Téntagomba. 

Csillámmárga, olyan márgakőzet, mely sok 
csillámlemezt tartalmaz. 

Csillámmelafir, régebben használt elnevezés, 
jelenleg csillámporflritot értünk alatta. 

Csiliámpala, kvarc és csillám alkotta palás kő- 
zet, mely mint földünk arehei vagyis ős korának 
egyik alapkőzete egész hegységeket alkot. A 
kvarc és a csillám mennyiségi viszonya benne igen 
változó ; helyenként átmegy kvarcitpalába vagy 
kvarcitba. Alig van kőzet, melyben gyakoribbak 
volnának a járulékos elegyrészek benőtt ásványok 
falakjában, mint a C.-ban. Az uralkodó csillám- 
fajta vagy az uralkodó járulékos elegyrész után 
nevezzük el a C-t : 1. gnájsz-C, mely elég sok 
földpátot tartalmaz és átmenetet alkot a gnájsz 
felé|; 2. gránit-C. ; 3- sztaurolit-C. ; 4. andaluzit-C. ; 
5. disztén-C. ; 6. amflbol-C. ; 7. glaukofáu-C. ; 8. 
epidot-C. : 9. kloritoid-C. : 10. graflt-C. : 11. klorit- 
C. ; 12. talk-C. ; 13. mész-C. : 14. kongíomerát-C. 
A C. az arehei, vagyis az őskornak, nevezetesen 
pedig a huron-szisztemának egyik legfontosabb 
anyaga és pedig óriási terjedelemben s méretek- 
ben. Vastagsága a 3000 métert is meghaladja. 
Eredetét tekintve, részben a gnájsszal együtt a 
Föld első merevedési kérgéhez tartozik, részben 
pedig a vízből letílepedettklasztikus kőzetek meta- 
morf átalakulása révén keletkezett. Újabban ki- 
mutatták, hogy nem minden C. archaikus, hanem 
vannak sokkal fiatalabb korú C-k is, ezek Wein- 
schenk szerint kontaktmetamorf eredetűek. Min- 
denütt el van terjedve és vagy lapos magaslato- 
kat alkot, vagy igen hegyes csúcsokat ; egyebek 
között a Gross-Glockner csúcsa is C Nálunk nagy 
kiterjedésben a Temes melléki vagyis ú. n. Bán- 
sági hegységben az Al-Duna-szorosban, továbbá 
az Erdélyi havasokban, Pogarasi és Szebeni heg3'- 
ségben. A vékony palásakat fedöpalának hasz- 
nálhatják, a kvarcdúsakat pedig kohók tüzelő- 
kamaráinak kibélelósére. Dinamometamorf mó- 
don kvareporfirokból is keletkezik C, illetve sze- 
ricites pala (1. o.), így nálunk Gömörben : Szo- 
molnokon, Alsósajón és Rozsnyón, hol réz-, hi- 
gany- és vasércek foglaltatnak bemie. 

Csillámporfir és csillámporfirit (isv.), olyan 
porflrok, ill. porfiritok, amelyek színes elegyrész 
gyanánt csillámot tartalmaznak. 

Csillámszienit (isv.), kétféle értelemben hasz- 
nálatos. Régebben csak a minette nevű telérkö* 
zetekre alkalmazták ; újabban az olyan szienite- 
ket értik alatta, amelyekben az amflbolt csillám 
(biotit) helyettesíti. 

Csillámtrachit, olyan trachitkőzet, amelynek 
színes eleg\Tészét a csillám kép\iseli. 

Csillanás (koh). Az ezüsttartalmu ólomból úgy 
állítják elő a tiszta ezüstöt, hogy a megolvasz- 



Csillangrók 



— 104 — 



Csille 



tott tüzes fém felületére levegőt fujtatnak; a 
levegő oxigénje az ólommal Igen könnyen egye- 
sül és ólomoxidot, máz-anyagot, gelétet képez, a 
nélkül, hogy az ezüstöt is oxidálná, mindaddig, 
míg a megolvadt fémben ólom van; midőn az 
ólomnak legutolsó nyoma is oxidálódik és a fém- 
felületről elvonul,szivárványszíneket játszva csil- 
lan fel a tiszta ezüst fényes felülete a C. pillana- 
tában. B jelenség olyanforma, mint mikor a szem 
héja fölemelkedik a szemgolyóról, ezértpülogás- 
nak is nevezik, és annak jele, hogy az ólom el- 
űzése be van végezve. Ekkor a tüzelést és fújta- 
tást meg kell szüntetni, mert ezentúl már az ezüst 
párologna el. 

Csillangók v. csillók (cilia), 1. a esillós ázalék- 
állatkák helyváltoztató szervei, melyek rendesen 
nagy számban, különbözöképen elrendezve borít- 
ják testük felszínét ; vagy önállóak, egyformán 
finomak és rövidek (sericilia), vagy pedig egymás- 
sal összeolvadnak s ez esetben hullámzó hártyá- 
kat és ú. n. csillangó-cirmsokat alkotnak. — 2. A 
soksejtű állatok testének különböző helyein elő- 
forduló, rendkívül íinom, csak mikroszkóppal lát- 




Csillangós sejtek : a Physarum, b MoQOstroraa, c Ulothrix, d Oedo- 

gonium, « Vancheria rajzó sejtje, / Catleria nagy nö- és mellette 

kis hímsejtje. Erősen nagyítva. 

ható szörszerű nyúlványok bizonyos sejtek (ú. n. 
csillangós v. esillós hámsejtek) szabad felületén, 
melyek szabályosan ide-oda mozognak. A gerinc- 
teleneknél gyakrabban és sűrűbben fordulnak 
elő, mint a gerinceseknél ; az ízeltlábú állatoknál 
(Arthropoda) teljesen hiányzanak. Feladatuk 
igen különböző. Majd az egész test mozgatására 
szolgálnak, majd vízáramot idéznek elő, mely a 
lélegzés és táplálék megszerzése szolgálatában 
áll, majd bizonyos hasznos és káros váladékok, 
parányi idegen testek (pl. por stb.), csirasejtek 
kivezetésére valók. A csirasejtek összetalálko- 
zásánál is fontos szerepük van. Meleg és alkáliák 
a csillómozgást fokozzák, ellenben savak, nagyon 
alacsony v. magas hőfokok csökkentik, sőt meg 
Í8 szüntetik. L. még Gsillósejtek. 

C, az alsóbb rendű növények szabadon mozgó 
testének szálas nyúlványai, függelékei (1. az 
ábrát), amelyek a protoplazma határoló hártyá- 
jából erednek és a protoplazma tömöttebb részé- 
l)ől (fiiaris V. kinoplazma) állnak. A C. előfordul- 
nak egyenként v. többedmagukkal is. A mosza- 
tok és egyes alsóbb rendű gombák rajzó-sejtjei, 



tov. a moszatok, mohok, harasztok, sőt némely 
nyitvatermő spermatozódjai változatos számban 
és helyen bírnak C.-kal. A C. által a rajzók, sper- 
matozoidok rajzó mozgást végeznek, amennyiben 
a C. hirtelen begörbülése v. ingása folytán, mint 
az evezők által a csónak, előre tolatnak. Némely 
esetben a mozgás nagyon gyors, pl. a Fuligo va- 
riáns rajzója 1 mp. alatt majd 1 mtn.-t halad. 

Csillapító szerek (sedativa, anodyin), a gyógy- 
szertanban oly anyagok, amelyek fájdalmakat 
enyhíteni, a köhögést kiváltó reflexiugerlékeny- 
séget csökkenteni, az idegrendszer hiperfunkció- 
ját megszüntetni, görcsöket, szertelen izommoz- 
gásokat csökkenteni tudnak. Nagy részük a ((bó- 
dítók)) és ((altatók)) csoportjából kerül ki, ame- 
lyek kisebb adagokban, mielőtt teljesen elbódíta- 
nák a központi idegi'endszert — csak osillapító- 
lag hatnak a szervezetre (morphin, ópium, chlo- 
ral, paraldehyd stb.). — Tipikus C. a brómkészlt- 
mények, melyek a normális álmot elősegítik, a 
felzaklatott idegrendszert lecsillapítják, az epi- 
lepsziás és más görcsöket kifejlődni nem enge- 
dik a központ ingerlékenységének erős letompí- 
tása által, de magukban még nem bódítják 
el azt. Hozzájuk hasonlók volnának a cink, 
a valeriána, a eastoreum, az asa foetida ké- 
tes hatásaikkal. Tágabb értelemben minden 
hiperfunkciót, kellemetlen érzést enyhítő 
szer és eljárás csillapítónak (palliativnak) 
neveztetik és különösen ott jut nagy szerep- 
hez, ahol már a beteg baján radikálisan 
nem tudimk segíteni, csak szenvedéseit 
enyhítjük. 

Csillapított elektromos rezgés v. hul- 
lám, 1. Drótmlküli telegrafálás. 

Csillapított rezgő mozgás v. rezgés, a 
közönséges rezgő mozgástól abban különbö- 
zik, hogy a kilengések folyton kisebbednek 
ós pedig úgy, hogy két egymásután követ- 
kező kilengés (amplitudo)hányadosa állandó, 
ez a csillapodási tényező. Mennél nagyobb 
ez, a kilengések annál gyorsabban csökken- 
nek, a mozgás annál erősebben csillapított, 
végül ha a csülapodás egy bizonyos értéket elér, 
a mozgás aperiodikus lesz. 

Csillár, a gyertyatartónak a mennyezetről le- 
lógó többkarú, gyakran koronaalakú fajtája, me- 
lyet már a középkor óta használnak, de eleinte 
csak templomok világítására. Anj'^aga és díszí- 
tése a legkülönbözőbb. A C.-nak egy formája a 
német renaissance «Leuchterweib», melyen a 
gyertyák egy szirén vagy egy női alak által tar- 
tott agancsokra vannak helyezve. 
Csillárka (növ.), 1. Chara. 
Csillárvirág (növ.), 1. Geropegia. 
Csille, tündérnév a magyar népmesékben ; in- 
nen C.-bérc a budai hegyekben. 

Csille, hosszúkás, fölül nyitott, állványba ágya- 
zott, teknő- V. szekrényalakú négykerekű szállító- 
eszköz, mellyel bányákban termelt v. üzemi tele- 
peken raktározott anyagot (szén stb.) egyik helyről 
a másikra szállítanak és felbillenéssel v. oldalfal 
nyitásával a teknő v. szekrény tartalmát kiöntik. 
Pálya gyanánt pallók v. keskeny vágányok szol- 
gálhatnak. A C. továbbítása emberi v. állati erővel 
történhetik, a szállítási távolság éOO-800 m. 



Csilleng 



105 — 



Csimpánz 



Csilleng (aöv.), satnya, kevés-szemü szőlJófürt 
népies neve. 

Csilling (állat), a közönséges halászka (Sterna 
fiuviatilis Naum) népies neve. 

Csillogás,ásvány okon azon optikai tulajdonság, 
melyet egyes kristályokban párhuzamosan elhe- 
lyezkedett idegen ásváuylemezkék, esetleg üre- 
gecskék fényvisszaverése okoz. Szépen észlel- 
hetni C-t a napkövön (oligoklasz-földpát) a benne 
levő vascsillám-zárványoktól, néha göthit is 
okozza : a vörös karnallitban szintén a vascsillám 
okozza a C-t ; a bronzit- és diaUagban különféle 
ásvány zárvány ok, vagy pedig negatív kristályok 
okozzák; ugyancsak negatív kristályoktól, vagyis 
párhuzamosan elhelyezkedett táblás v. oszlopos 
Öregecskéktől van a holdkő (adulár) és némely 
aparit szép csUlogása is. 

Csillogó (észt.) a stílusnak az a neme, mely 
külső, lehetőleg élénk és változatos hatásra tö- 
rekszik s ezt szellemeskedő ötletek, színes, válasz- 
tékos nyelv, szokatlan mondatfűzés és meglepő 
fordulatok által akarja elérni. Az ilyen nyugta- 
lan előadásmód ellentéte az egyszerűnek és ter- 
mészetesnek. Hatásos lehet, de erő nélkül való. 

Csillogó kvarc (ásv.) a. m. macskaszem. 

Csillósejtek, finom szőrszerű protoplazma 
nyujtváuyokkal (csillószőr, cíUum) bíró hengeres 
sejtek (1. az ábrán : B.), melyeknek aránylag igen 
bonyolódott szerkezetük van. Egy tipikus csUló- 
sejtnek felületét kutikulárís szegély borítja, mely- 
nek hézagai közt a csillószörök összefüggnek a 
eejttesttel. Minden csillószőr a kutikulárís szegély- 
ben egy kis meg vastagod ássál (bulbus) bír, a sejt- 



.0.0 

, O o* e cO 



'^©^:-^!M<.'.<., 




Csillósejtek. 

testben pedig, közvetlenül a kutikulárís szegélyen 
túl egy nagyobb csomó van rajta : a bazális test. 
Ezután a szőrök egy köteggé szedődve össze, az 
egész sejt protoplazmáján áthaladva a sejt másik 
pólusán tűnnek el. A csillószörök sejtenkívüli 
részei,' míg a sejt életben van, folyton mozognak, 
mozgásaikat a környezetre is átvihetik és munkát 
is végezhetnek. A csillószörök mozgásai koordinál- 
tak, u. i. az ugyanazon hámszakaszhoz tartozó 
ciliumok mozgása : 1. monotrop, azaz egyirányú ; 
2. metachron, azaz a csillószörök csapkodásai egy 
bizonyos sorrend szerint követik egymást ; 3. rit- 



musos. A csillószörök mozgását ügy látszik a ba- 
zális test kormányozza, melyet tehát a csillószőr 
kinetikai centrumának kell tartanunk ; valószínű, 
hogy ez az irány- v. vezértestből (centrosoma) 
származik. Csillószörrel fedett terüJeteket (1. az 
ábrán : A) sok helyen találunk a szervezetben, 
így az egész légzö traktust a gégétől kezdve a 
tüdőcsövek legfinomabb elágazásáig végig C 
borítják; Cet találunk a fülkürtben, a pete- 
vezetőben és a méhben, az agygerincagyi üre- 
gekben stb. Alsóbbrendű állatolcnál még szélesebb 
körben vannak C elterjedve, kagylók köpenyét, 
a kétéltűek szájpadlását, nyelőcsövét C borít- 
ják. Az egysejtű állatok egy részének teste is 
csíllószőrökkel van borítva. A C ciliumjaik segít- 
ségével az általuk beborított felületen áram- 
lást tartanak fenn (1. az ábrán: A), mely a 
legtöbb esetben valamelyik testi nyílás felé irá- 
nyított. Ezeknek az áramlásoknak nagy biológiai 
célszerűségük van, részint mert az oda jutott 
kórokozó mikroorganizmusokat kisodorják ismét 
a felületre, részint pedig mert váladékokat, v. pl. 
a petesejtet (a női pete vezető csillósejtjei) ren- 
deltetési helyükre juttatják. L. még Csillangók. 

C^llószÖT(cilium),L Ösillősejtekés Csillangók. 

Csilyános, a Bereczki hegycsoport egyik maga- 
sabb csúcsa (1605 m.), Háromszék vármegye orbai 
járásában, Románia határán ; Magyarország leg- 
délkeletibb sarokbástyája. 

Csima, 1. Gsuma. 

Csimangó (állat), 1. Khimangó. 

Csimaz V. csimasz, bogárlárvaalak és különö- 
sen Erdélyben, de hazánk egyéb vidékein is hasz- 
nálatos kifejezés a pajor (pl. cserebogár-pajor) 
szó helyett. C-nak nevezik azonkí\Til Somogy- 
ban a poloskát és Kecskemét vidékén a még fol- 
latlan verébflókát is. L. még Pajor. 

Csimbók (növ.), 1. Csembők. 

Csimborasszo, hegy, 1. Chimborazo. 

Csimkent, főhelye a hasonló nevű, túlnyomóan 
kirgizeklakta kerületnek Orosz-Tiirkesztán Szír- 
Darja pro\inciájában. ősrégi öntözött oázis, a 
Badamu és Kaskartu folyók partján, 503 m. 
tongerfeletti magasságban. Számtalan öntöző- 
csatornáját, amelyek a környék kertjeit és szántó- 
földjeit látják el vízzel, most az orosz kormány 
tartja fenn. Lakosai (kb. 11,000) földmívelő szár- 
tok, akik sok gabonát és gj'ümölcsöt, főleg ba- 
rackot és mandulát termelnek. Hadászatilag és 
kereskedelmileg fontos hely ; fellegvárát az oro- 
szok 1864. lerombolták. 

Csimó (azelőtt: Gsimhova), kisk. Árva vm. 
trsztenai j.-ban, (1910) 284 tót és magyar lak^ 
postahivatal, u. t. Ljeszek. 

Csimpánz (áiiat, Anthropopitheats, az afrikai 
benszUlöttek nyelvén barrisz, insziego, kulu 
hanba, nsiego mbuve, bám, nsziku, csimpenzo^ 
mandzsaruma), az emberszabású majmok (An- 
thropomorpha) egyike. A C. 1-5 m. magasságot 
ér el ; szőrözete barnás vagy csaknem egészen 
fekete; arcszíne szennyes bőrsárga. Koponyája 
dolikocefal, arcszöge 55"; arca széles, orra ki- 
csiny, fülei nagyok, szája igen nagy, alsó ajaka 
előre nyújtható s rendkívül mozgékony; arcát 
barkó szegély zi. Mellső végtagjai a térdéig ér- 
nek ; kezei keskenyek. Bordáinak száma 13. Ha- 



Csimpolya 



106 



Cslng-huangr-tau 



zája Guinea s valószinüleg egész Közép- Afrika 
erdős területe, hol párosan él s a fákon nagy 
fészkeket épít, amelyeket az eső ellen állító- 
lag tetővel lát el. Kitűnő mászó és ugró. Meg- 
támadtatva erélyesen védi magát és családját. 
Gyílmölcsből s a fák hajtásaiból él. Húsát a ben- 
szülöttek megeszik. Valamennyi majom között a 
legértelmesebb, fiatal korában könnyen szelídít- 
hető, s nagyon tanulékony. A C-t már Herodot is 
említi ; újabb időben több példánya került az eu- 
rópai állatkertekbe, de a mi éghajlatunkat 2—3 
évnél tovább nem állja ki, rendesen tuberkuló- 
zisban elpusztul. A mai rendszerezök két faját 
különböztetik meg, jelesen a fehérarcú (Anthro- 
popithecus troglodytes Ij.) és a feketearcú C-t 
(AnthropopitJíectis tshego Duvern.). A zoológu- 
sok más része viszont e két majomféleséget nem 
választja el fajilag egymástól, azonban az összes 
búvárok megegyeznek abban, hogy a feketearcú 
C. legalább is határozott fajta. A feketearcú C 
a Loango -partvidék hegyes tájairól, a Gabun 
belsejéből és Dél-Kamerumból ismeretes. V. ö. 
Sperino, Anatómia del Cimpnanzé (Turin 1898). 

Csimpolya, 1. Duda. 

Csimszián (chimsyan), saját nyelvű indus nép 
Észak-Amerikában, Brit-Kolumbia partján, a Nass 
és Skeena folyók között. Több törzsre oszlanak. 
Miként haida és tlinkit szomszédjaik, ők is mű- 
vészi kő-, fa- és csontmunkájukról nevezetesek. 
A térítők nagy eredményt értek el közöttük. Sok 
C 1887. a szomszéd Alaska-félszigetre telepedett 
le, hol a Clarence-szoros mellett a virágzó New- 
Metlahkatlah helységet alapították. A C összes 
ezáma 10,000 lélek. Ügyes halászok. Száraz hallal 
és halkonzervekkel kereskednek. 

Csin, 1 . a hordódongáknak hordóvá való egy- 
beállítása, kilángolás, megcsigázás, a hordófej 
körülvágása és az ormó egyengetése után C-vágó 
gyaluval a fenék beerősítésóre szolgáló G.-t (száda, 
árok, nőm. Nuth, Frosch) gyalulják a hordó 
oromrészének belsejébe. — 2. C, vagy G.-szög 
(derékszög), a négykerekű, előaljjal ellátott járó- 
műveknél az a függőlegesen álló erős szög, amely 
az elülső alj zsámolyán ós tengelytőkéjén átmegy 
és amely körül mint függőleges tengely körül az 
elülső alj mozgó része a kocsi fordulásánál elfor- 
dul. A kocsi helyes támasztása céljából a C- 
szöggel az aljon párosul az «ötödik kerék». 

Csin (orosz) a. m. rang ; az orosz rangfokoza- 
tok elnevezése, melyekbe polgári és katonai hiva- 
talnokok be vannak osztva. A negyedik fokozat- 
tal (valóságos államtanácsos és vezérőrnagy) ne- 
messég jár. 

Csinab (Ghenab), a Pandzsab 5 folyójának 
egyike. Lahul vidékén (Ladakhtól D.-re) ered 
Csoandra néven, fölveszi a Dzselamot és Ravit 
és Bahavalpur alatt a Szatledzsbe torkollik. 

Csinált (észt.), vagy mesterkélt mindaz, ami 
nem őszinte és természetes, hanem az erőltetett- 
ségnek, hazugságnak bélyegét viseli magán s 
ezért hideg, mint minden kieszelt dolog. Ami nem 
C. szinte magától létrejöttnek s egész mivoltában 
igaznak tűnik fel. 

Csinampo, 1897. az európai forgalomnak meg- 
nyitott kikötőváros Korea Ny.-i partján, Piöng- 
jang tartományban, igen jó és biztos kikötővel, 



amelyből gabonát, babot, dohányt, selymet és 
prémeket exportálnak; a behozatal föcikkei a 
különféle iparárúk. 

Csinosa, perui ősnép, 1. Ghincha. 

Csincsa, hangszer, 1. Gsinga. 

Csincsér, régi íróinknál a. m. bilincs, békó, 
nyakkaloda. 

Csincsilla (Chinchüla, áuat), a nyúlszájú rág- 
csálók (Lagostomidae) családjába tartozó rágcsá- 
lók egyik nemének perui neve, melyet a gerezná- 
jával űzött élénk kereskedés világszerte haszná- 
latba hozott. A C hátsó lába jóval hosszabb a 
mellsőnél, testének fele hosszát elérő farkának 
hátsó fele hosszúszőrű, bozontos, fülei nagyok és 
szélesek, bundája finom, lágy, tömött ; dobcsoutja 
nagyon nagy ; zápfogai három lemezre osztot- 
tak. Egész megjelenésében a pelére emlékeztet, 
csakhogy nagyobb és vaskosabb ; Chileben és Pe- 
ruban, különösen a Cordillerákon, de a lapályon 
is olyanféle életmódot él, mint a mi tirgénk. Két 
faja ismeretes : a gyapjas G. (Ghinchüla lani- 
ger Molina) és a rövidfarkú G. (Ghinchüla 
orevicaudafa Waterh.). Mindkét fajnak húsa íz- 
letes, gereznája pedig keresett és becses szűcsárú, 
melyből évenkint néhány százezer kerül piacra ; 
különösen becses a gyapjas C gereznája, mely 
valamennyi gerezna között a legpuhább és legfi- 
nomabb szőrű. A gereznakereskedésben hosszú- 
szőrű V. valódi és rövidszőrű v. korcs-C-t külön- 
böztetnek meg ; az előbbinek darabját 18—30, az 
utóbbiét pedig csak 1-2—6 koronával fizetik. 
Az ezüstszürke gerezna a legdrágább, olcsóbb a 
sárgás és kékesszürke színű. A rövidfarkú C 
feje és törzse 30, farka 13 cm. ; a gyapjas C ki- 
sebb; farkával együtt 35—40 cm. hosszú, mely- 
nek kb. egy harmada esik a farkra. 

Csinde (Ghinde), a keletafrikai Mozambique 
portugál gyarmatban fekvő kikötőváros a Zam- 
bezi folyó torkolatánál, (i905) 2927 lak. Kikötője 
az 1900. létrejött egyezség szerint részben az an- 
goloké s a német, brit és portugál óceánjáró ha- 
jók itt találkoznak és szerzik be szükségleteiket. 

Caináxél (Gzindrel), Szeben vmegye DNy.-i ré- 
szében, a Szebeni hegység egyik legkiválóbb s a 
Frumoásza hegy tömeg legmagasabb csúcsa (2248 
m.), Szeüstyótől D.-re, a Szeben és Czód forrás- 
vidékén, azon helyen emelkedik, ahol a Szebeni 
hegységből a Resinári hegysor kiágazik. A C szív- 
alakú, sziklatornyokkal övezett katlanában szép 
tengerszem van s ebből folyik ki a Szeben vagy 
Cibin folyó. A C megmászása Nagy-Szeben, Szer- 
dahely vagy Szelistye felől (Dúson át) 3—4 napot 
igényel. 

Csinga (Zrínyinél) v. csincsa (Szalárdi króniká- 
jában), valami katonai hangszer neve. Akik keze- 
lik, azokat Gyöngyösi csingásoknak nevezi. 

Csinga (Mephitis mephiticaShaw.),!. Szkunk. 

Csingala (áiiat), a nagyszakállú makákó (Ma- 
cacus silenus L.) népies neve hazájában. 

Csingervölgy és G.-i bányatelep, 1. Ajka. 

Csing-huang-tau, (i909) 5000 lakosú kikötő vá- 
ros az észak-kinai Csi-li tartományban, közel a 
mandzsu határhoz. 1902-ben nyílt meg az idege- 
nek előtt, azóta gyorsan emelkedik, kivitelre ke- 
rülnek gyapot, kőszén ós gabona. Bevitel (i909) 
7-6, kivitel 2 millió K. 



Csing-klang 



107 — 



Csinozás 



Csing-kiang (Chinkiang), több város neve 
Kínában: köztük a legjelentékenyebb az európai 
kereskedelemnek is megnyitott kikötőhely Kiang- 
8ZU tartományban, a Jang-ce-Mang torkolatánál, 
<i909) 184,000 lak., kat. és evang. hittérítőáUo- 
mással. Bevitele (1909) 18'9, kivitele 3 millió K. 

Csing-tau, Kiau-csoic német-kinai terület ki- 
kötő városa San-tung kinai tartományban a Sárga- 
tenger bejáratánál, igen jó forgalmú helyen. 
1898—1909. szegény faluból 40 kereskedelmi vál- 
lalat letelepedésével Ki na 7-ik kereskedő váro- 
sává lett. A német városrész egészen európaias 
jellegű, szép középületekkel, pompás palotákkal 
és templomokkal. A C— csi-nan-fui vasút vég- 
állomása, kikötője jól ki van építve és megerő- 
sítve. 1905 óta meteorológiai állomása is dolgo- 
zik. Kábel köti össze Sang-hai és Csi-fu városok- 
kal. 

Csing-tu, Sze-esuán kinai tartomány fővárosa, 
a Jangce mellékvize, a Minkiang mellett. C. a 
kinai birodalom egyik legjobban épíilt városa. 
Lakosainak számát 1 millióra beesülik. Keres- 
kedelmileg fontos hely, itt összpontosul a Tibet 
felé iránjTiló kereskedelem is. 
Csinkiang, 1. Csing-kiang. 
Csinmetsző-gyalti, a hordócsin készítésére. 
Van két elüljáró és egy rendes csín v. szádagyalu- 
kése. Tokja alul íves, egyik oldalt vezetékkel. 

Csinos (észt.), az alaki szépségnek alantibb foka. 
A C. nem kelti a szépnek teljes összhangzó hatá- 
sát, de elég vonzó ahhoz, hogy foglalkoztasson, 
figyelmet és bizonyos tetszést keltsen. Néha a 
kicsinek fogalma is belejátszik. C. lehet gyer- 
mek, nö, ruha, kép, ház, vers stb. C.-ít : a külsőre 
gondot fordít, ékesít. 

Csinos. Régi magyar nőnév, mely Scinissa 
és Chuuus alakban jön elő. A XIII. sz. elején 
Chunoz. a királynénak a semptei várhoz tartozó 
tárnoka volt. 

Csinovnyik, orosz hivatalnok, ebből a szóból : 
csin (1. 0.), mely hivatali rangot jelent ; a nagyobb 
rangú hivatalnokok közös neve szanovnyik. 

Csinozás V. kikészítés (appretura, appretálás; 
1. a két képmellékletet), az iparban általában azon 
míveletek összessége, amelyek által az illető ipar- 
cikk kialakítása után egyrészt külső káros befo- 
lyások ellen védelmet, másrészt a szenmek tetsző 
külsőt nyer. A C. a szövet anyaga s a szövet ren- 
deltetése szerint módosai. C. a szálas anyagok 
iparábán : 

1. FésüÜ gyapjúszövetek C.-a a következő : A 
szövőszékről lekerült szövetet gondosan átvizs- 
gálják saszövési hibákat kijavítják. Ha a szövet 
zsíros fonalból készült, mosásnak vetik alá. A 
mosást szóda- v. szappan-oldattal a mosógépeken 
végzik. Erősebb. szövetekhez az 1. dbr^n fel- 
mutatott mosógépeket használják. A szövetet a h 
hengerek közé bocsátják s végeit összevarrják s 
így végnélküli szalagként járatják a hengerek 
között, előbb azonban kellő szóda- v. szappan-ol- 
dattal látják el. Mikor a piszok oldott állapotba 
jutott, akkor az öblítést végzik. A kisajtolt pisz- 
kos lét g vályú segélyével elvezetik s a szövetre 
h csövön át folyton tiszta vizet eresztenek. A ki- 
mosott szövetet a szükséghez képest festik és 
festés után ismét kimossák. A kellő színnel ellá- 



tott mosott szövetet kifeszített állapotban szárít- 
ják. A szárítógépek (1. 2. ábra) keretben csúszó 
végnélküli láncot tartalmaznak. A láncokon vagy 
tűsorok, vagy csiptotők vannak, melyek a szövet 
szélét fogva tartják s így a szövet a kereten ki- 
feszítve mozog tovább. A kifeszített szövetet 
gőzzel fűtött csövek fölött vezetik. A keletkező 
párák eltávolítása vastagabb szöveteknél az által 
történik, hogy a szárítógépet szellőztetővel (ven- 
tilátorral) kapcsolják össze s igy erős légáramot 
áUítanak elő. 

Az ekként megszárított szövet még bolyhos, 
tehát a boly hóktól keU megszabadítani, mi a nylró- 
gépen történik. A nyírógép csavarmenetes olló- 
ból áll; forgó ágának csavarvonalban haladó, 
szilárdan áUó ágának pedig egyenes vonalú éle 
van. Az olló tehát folyton működik s az élek közé 
kerülő részeket lemetszi. Minthogy a fésült 
gyapjúszöveteket jól meg kell nj^irni, a munka 
gyorsítása céljából több ollót helyeznek el egy 
közös állványra, mint ez a 3. ábrából látható. A 
szövet fényének s tömottségének növelése céljá- 
ból fényesítő avatásnak — dekatálásnak — is 
alávetik a fésült gyapjúszöveteket. E célból li- 
kacsos rézhengerre feszesen felhengerlik s e hen- 
gerbe 2 légnj'omású gőzt bocsátanak, míg ez tel- 
jesen át nem hatotta a szövetet, mire azonnal le- 
hengerlik, különben túlzott fényt nyer. Végre 
még sajtolásnak is alávetik a szövetet, miáltal 
a szövet keményebb és simább feltUetü lesz. A 
sajtolás régibb módja abban áU, hogy a szövetet 
fénj'^es papirlemezek közé rétegezik s a rétegcso- 
portokat csavarsajtóban vagy víznyomású sajtó- 
ban erősen összesajtolják. E közben a szövet me- 
legítéséről is gondoskodni keU. Erre 4 mód van és 
pedig vagy melegített papirlemezeket rétegeznek, 
vagy oly papiroslemezeket, amelyekben vékony 
platinadrótok vannak beágyazva, amelyek elek- 
tromos áramkörbe bekapcsolva, felmelegítik a 
lemezeket, vagy a rétegcsoportok közé gőzzel fű- 
tött lemezeket helyeznek el, vagy végre minden 
rétegcsoport közé melegített vaslemezeket helj'^ez- 
nek el kellő védőrétegek alkalmazása mellett. A 
most jelzett időszakos sajtolás helyett újabban a 
folytonos sajtolást alkalmazzák, amely a 4. ábrá- 
ban felmutatott hengeres sajtón — vasalógépen 
— végezhető. A szövetet a lassan forgó c henger 
viszi tovább s útközben JfJf jelű, gőzzel melegí- 
tett vályúk sajtolják. A vályúnak fényesre csi- 
szolt fölülete van s így a szövet, midőn sajtolás 
közben ezen tovább csúszik, sima felületet is kap, 
tehát fényes lesz. A meleg állapotban sajtolt szö- 
vet zsírfényt kap, mely nem tartós s nedvesség 
hatása alatt szintén elvesz. E zsírfényt a bá- 
gyasztó avatással — dekatálással — távolítják 
ei. E célból szabadon kitóduló gőz felett vonják 
el a szövetet. Végre megjegyzendő még, hogy 
könnyű szövetekhez az előbb ismertetett sajtók 
helyett a hengeres simítókat — kalandert — szo- 
kás használni, tehát oly gépet, minőt a pamut- s 
lenszövetekhez is használnak, amelynek lényegét 
ott ismertetjük. 

2. Kártolt gyapjúszövetek C.-i műveletei az 
előállítandó cikk minősége szerint több alcso- 
portra oszthatók, ezek közül legtöbb munkasza- 
kot a posztó C.-a ölel fel. Posztónál a szövet szín- 



Csinozás 



— 108 — 



Csinozás 



oldalán egyenlő hosszú s egy irányban lesimított 
szálakat, ill. bolyhokat látunk. A szövőszékről 
lekerült szövetet mosásnak vetik alá. E célra az 
1. ábrában jelzett hengeres mosógépet használ- 
ják. Ezután a szövetet a benne levő növényi ré- 
szektől a szenesitési művelettel (1. SzenesUés) sza- 
badítják meg. Ezt követöleg kallózva (ványolva) 
lesz a szövet. Kallózás 
folytán a szálvégek a 
sodrás hatásától szaba- 
dulnak s a szövet felü- 
letén összekuszálód- 
nak, ill. nemezt alkot- 
nak. Vékonyabb taka- 
rókhoz, kötött árúkhoz 
s gyapjú kalapokhoz az 
5. ábrán jelzett for- 
gattyús kallót használ- 
ják. Itt fészekbe helye- 
zik a szappanos lébe áz- 
tatott szövetet s nyom- 
kodják a f orgattyukkal 
mozgatott tuskókkal. 
Legelterjedtebb a 6. áb- 
rában látható hengeres 
kalló. A szövet szappan- 
lével kellőleg átáztatva 
kerül az ABi CGy s 
DD^ hengerpárok alás 
végnélküli szalagként 
kering. AB hengerek a 
szövet e mozgatását 
végzik. Az AB henger- 
párok által továbbított szövet E csapdába kerül s 
itt haladásában gátolva lesz, összenyomódik s 
ennélfogva hosszirányban kallódik. DD^ s CCj 
hengerpárok a szélesség irányában nyomkodják 
össze 8 ezek hatása folytán a szélesség irányában 




a) Takácsmácsonya. 




Ujabb rendszerű bogácsológép. 



is kallódik. KaUózás után mosásnak vetik alá a 
szövetet. A további feladat most a nemezült szál- 
végek szabadításában áll,amit bogácsolással (bor- 
zosítás) érnek el. A szálvégeket csak erős kefe- 
szerű szerszámmal lehet a nemezből kihúzni. E 
célra legalkalmasabb az a) szövegábrán látható ta- 
kácsmácsonya (Dipsacus fuUonum), mely számos 
apró kajmoccsal telt guba és a mesterséges má- 



csonya, mely az előbbinek utánzata, mint a 7. 
ábrából látható. A szál kihúzása,, illetőleg a szö- 
vet gyapjusítása céljából a mácsonyákat forgó 
dobra helyezik s velők a szövetet gyenge és foko- 
zatos érintkezésbe hozzák. A mesterséges mácso- 
nyák elhelyezése a 8. ábrából látható. A termé- 
szetes mácsonyák hasonló eh-endezést nyernek, ha 
minden mácsonya külön tengelyre huzatik, de 
rendszerint lécalakú keretbe csoportosítják őkets a 
léceket erősítik a hengerre.A leggyakrabban hasz- 
nált bogácsoló gép vázlatrajzát a bjszövegábra mu- 
tatja. Ennél két dob van, tuduiilük AsBésa, szö- 
vet, mely végnélküü szalagként kering a D tartó- 
ból kiindulva,minden körülmenetnél egyszer érint- 
kezik a mácsonyákkal. Jelenleg a bogácsolást szá- 
raz szöveten végzik, régebben pedig nedves szöve- 
ten végezték. Az ezen művelet folytán nyert gyap- 
jas réteg különböző hosszúságú szálakból áll, me- 
lyek egyforma hosszura nyírandók. A nyírást a 
9. ábrában előtüntetett gépen végzik. Ezen nyíró- 
gép szerszáma teljesen azonos a 3. ábrában jel- 
zettel. A gép lényege is csupán abban különbözik, 
hogy míg a fésült gyapjúszöveteknél az olló a szö- 
vet felületével érintkezik, addig a kártolt gyapjú- 
szöveteknél az olló a szövet f ehiletéről határozott 
távolban tartandó. A szövet ez okból D nyergen 
át halad, az AB csavarolló pedig E állító készü- 
lékkel a nyeregtől a kivánt magasságra helyez- 
hető. Az egyenlő hosszúságra lenyírt szálak a 
posztószerű készítésnél lesimltandók. A szálak le- 
simítását irányttásnák nevezik, mert e müvelet 
folytán az összes szálak azonos irányt nyernek. 
A szálirányítást nedves szöveten természetes ta- 
kácsmáesonyával, a bogácsoló gépeken végzik. 
Hogy az irányított szálak újabb helyzetüket állan- 
dóan, azaz a szövet kiszárítása után is megtartsák, 
fényesítő avatásnak vetik alá a szövetet. A gőzö- 
lés befejezte után a szövetet az előállítandó fény- 
hez képest a hengeren 
mindaddig hagyják, míg 
az teljesen ki nem hűlt. 
A festetlen gyapjúból 
készült szövetek a fénye- 
sítő avatás után festet- 
nek, ezt követőIeg pedig 
mosásnak, irányításnak 
s avatásnak lesznek alá- 
vetve. Ezt követöleg ke- 
retre feszítve szárítják a 
szövetet (1. a 2. ábrát) s 
Ismételve nyírásnak ve- 
tik alá, végre lekefélik, 
sajtolják s bágyasztó 
avatásnak is alávetik. A 
most jelzett C.-on kívül 
a kártolt gyapjúszöve- 
teknél a bársonyszerü 
C. is szokásos. Ezen C.-i 
módnál a szövetet a bogácsolásig, ill. az azt 
követő nyírásig ép úgy kezelik, mint a posztó- 
csinozásnál; a nyírás uttln azonban valameny- 
nyi szál a szövet síkjára merőleges iránybf\. 
állítandó, amit botozással érnek el. A c) szöveg- 
ábrán jelzett gép 12 bottal (r) működik, ame- 
lyek az a k hengerek között kifeszített s las- 
san tovahaladó szövetre fölváltva ütnek. Az erős 



CSINOZ 




3. ábra. Nyirógép, fésült gyapjúszövetekre. 




8. ábra. Mesterséges mácsonyával fei^üureit egyhengeres bogácsológép. 



> Csincuást cikkhez. 



3EPEK I, 




\00i» 




ábra. Mesterség«s mácsonya. 




2/ábra. Szárítógép, vékoay minöségd gyapjúszövetekre. 




11. ábra. Perzselögép. 




10. ábra. Perzselő kemeace. 



RÉVAI NAGY L£XIKON>. 



CSINOZí 







9. ábra. Posztónyírógtp 



orgat 





4. ábra. HeDgeres sajtó, gyapjúszövetekre. 



6 ábra. Hengeres kai 



r Ctinoeás • cikkhez. 



íEPEK II. 




14. ábnu Simítógép Calander). 



néVM NAOV lEXMON*. 



Cslnozás 



— 109 — 



Csínozás 



ütések folytán a szálak a kívánt helyzetet fog- 
lalják el. 

3. A pamutáruk C.-a az előállított cikk minő- 
sége szerint igen változó. A különböző eljárások 
azonban mégis 3 csoportba sorozhatok, mert a 
C. célja mindig abban áll, hogy a pamutáru a 
len-, selyem- v. gyapjuáru külsőségével láttassék 
el. A len- és selyemszerű C. egyik kelléke, hogy a 
szövet színén a fonalkötés tisztán látható legyen, 
de mert a pamutszövetek igen bolyhosak, ezért 
első sorban a bolyhokat távolítják el, ill. leperzse- 
lik a szövet színéről. E munkát vagy a 10. ábrán 
jelzen perzselő kemencén végzik, olykép, hogy a 
szövetet a G betűvel jelzett izzó vassüvegen vé- 
gig csúsztatják, v. pedig a 11. ábrán jelzett per- 
zselő gépen olykép, hogy a szövetet 3 s 6 szám- 
mal jelzett hengerekkel alátámasztva az /"/betűk- 
kel jelzett gázlángok felett vonják el. Perzselés 
után fehérítésnek (1. o.), esetleg festésnek vetik 
alá a szövetet. A fehérített árut gyakran nyíró- 




e) Botozógép. 

. gépen is kezelik s e céh^ a fésült gyapjúszövetek 
C.-ánál jelzett s a 5. ábrában látható gépet hasz- 
nálják. A kellő színnel ellátott pamutszövetet (ke- 
ménységének, ill. merevségének, tömöttségének s 
fényének fokozása céljából) ktüönböző anyagok- 
kal teUtik. E célra használják a keményítőket, a 
gummiféléket, a dextrint, glicerint, sztearint, 
viaszt, zsírokat, olajakat s különféle földes anya- 
gokat. Az ezekből készült keveréket est wo^roaw.voö'- 
nak nevezik. A szövet tehát csinozó anyaggal te- 
lítendő, mely célra a 12. ábrán jelölt t«lí tógé- 
pet használják. A csinozó anyag T betűvel jelölt 
edényben van, a szövet ezen áthalad s ezután 
W TT, hengerpárok között, amelyek a feles- 
leges anyagot kiszorítják. Színes szövetek gőz- 
zel fűtött rézdobokkal közvetlen érintkezés mel- 
lett száríttatnak. Ily hengeres szárítók a telítő 
géppel kapcsolatban is állhatnak. Kockás és csí- 
kos szöveteket azonban célszerűbb keretes gépe- 
ken szárítani, mert akkor a minta sokkal sza- 
bályosabb 8 tetszősebb. A szárított szövet szálai 
hengeresek s igen csekély fényűek. Ha a szövet 
fényesebb felülettel látandó el, simításnak vetik 
alá. Simításnál a fonalak lapítandók, a keményí- 
tővel telített száraz fonal azonban merev s ezért 
simítás előtt a szövetet nyirkosítják. E céka 
szolgál Sí 13. ábrán jelzett gép, melynek felső 
részén víztartóba mélyedő hengerkefe van el- 




íorló. 



helyezve, amely gyors forgás folytán likacsos ol- 
dalfalán át ^-izcseppeketszór az alatta elhaladószö- 
vetre. A simítást részben mángorlókon, részben 
hengeres simítókon végzik. A mángorlók régibb 
alakja a szek- 
rény- V. láda- 
ajkkú mán- 
gorló. Csekély 
mérvű mán- 
gorlásmegtöri 
a keményítőt, 
tehát lágyítja 
a szövetet, de 
fényét nem fo- 
kozza. Erős 
miángorlás la- 
pítja s csiszol- 
ja a fonalat, a 
szövet tehát 
keményebb, 
tömöttebbs fé- 
nyes lesz. Ha az ilyképlfényesre mángorolt szö- 
vetet újból felhengerelik s tovább mángorolják, 
a fényes felület helyenkint megtörik, mert a kötő- 
pontok benyomódnak s ekkor habos felületet kap a 
szövet. A mángorlók újabb alakját, a hengeres mán - 
gorlót a d) szövegábra mutatja. A c-re felhenge- 
relt szövetet a b jelű hengerek közé helj'ezik. E 
hengerek változó irányú forgást végeznek s erő- 
sen egymáshoz nyomatnak. Ha a szövetet nem 
kell igen erősen fényesíteni, úgy a simítógépen 
kezelik. A simítógépek (kalanderek) jellemző alakja 
a 14. ábrán látható. A közbenső henger fényesre 
csiszolt kérges öt%^ényből, míg a felső és alsó pa- 
piroskorongból készült. A szövet e hengerek kö- 
zötti erős sajtolás folytán a fényesre csiszolt vas- 
hengerre lapul s ezáltal tömöttebb s fénj'es lesz. 
A fény lényegesen növelhető, ha a vashenger 
gyorsabban halad, mint az alatta levő papírhen- 
ger, mert ekkor csiszolás (vasalás) áll elő. A pa- 
mutszövetek gyapjuszerü csinozása lényegében 
azonos a gyapjnszövetek csinozása val, a különb- 
ség csupán abban áll, hogy a pamutszövetet nem 
kallózzák, mert a pamut nem kallódik, hogy csi- 
nozó anyaggal telítik s végre, hogy a bogácso- 
lást (gyapjusítást) nem mácsonyákkal, hanem erős 
fémkefékkel iU. kártokkal végzik. 

4. A lenárúk C.-a egyszerűbb, mert a lenfonal- 
nak természettől kellő merevsége és fénye van. 
Nyers fonalból készült árú gj^akran mosásnak v. 
gj'enge lúgozásnak is alá lesz vetve, azután a 
bolyhos részektől nyiró gépen megtisztítják s 
mángorlásnak vagy simításnak vetik alá. A fehé- 
rítetF árút csekély mennyiségű csinozó anyaggal 
telítik, levegőn szárítják, és nyirkosítás után a 
vászonárút mángorlásnak, a középílnom ábrásárút 
rendszerint simításnak, a flnom ábrás árút pedig 
felváltva simításnak s mángorlásnak vetik alá. 

5. A selyemárúk nagy része C-t nem is igé- 
nyel ; a szövőszékről lekerült árut a csomóktól 
gondosan megszabadítják s ezután a kifeszített 
szövetet sima acéllap tompított élével dörzsölik, 
miáltal a bordafogak nyomai eltűnnek. Könnyű 
árút még hidegen sajtolnak vagy simítnak. Fél- 
selyem szövetek csinozó anyaggal is kezeltetnek, 
még pedig a vászon s a bordás kötésű szövetek 



Csinozási forgalom 



110 



Csiperke: 



híg gumini- v. enyvoldattal telíttetnek, a szatén 
kötésű szövetek pedig csak fonák oldalukon vo- 
natnak be sűrű nyálkás gummiszerü anyagokkal. 
Ezt követő szárítás után igen gyenge mángorlás- 
nak vagy simításnak vetik alá. A habos felület 
(moiré) előállítása legegyszerűbben simító gépen 
eszközölhető, olykép, hogy a szövetet kettősen 
bocsátják be a melegített vas- és papírhengerek 
közé. 

G. a faiparban, a fának csiszolása, kencézése, 
mázolása-festése, pácolással való színezése, viasz- 
kolása, lakkozása vagy politurozása. — C. a bőr- 
iparban, 1. Bőr (gyártása). — C. a fémiparban, 1. 
Fémek. 

Csinozási forgalom, 1. Kikészítést forgalom. 

Csinrovás, a hordócsin bemetszésének míve- 
lete a csinmetsző-gyaluval. 

Csinszög, 1. Csin. 

Csintalanság, élénk szellemű, egészséges gyer- 
mekeknek az a tulajdonsága, hogy jókedvök 
könnyen igen magas fokra emelkedik és ekkor 
másokkal tréfálnak, incselkednek, tudva tiltott 
dolgot cselekesznek. A C. némely gyermekben 
csak időnként nyilatkozik, másokban állandó jel- 
lemvonás. Sokszor ártatlan s éppen az elevenség, 
a kiérezhető életkedvnél fogva, a felnőttnek kel- 
lemes is lehet. Gyakran azonban sértő ingerke- 
déssé, másra, sőt magára a gyermekre nézve is 
ártalmas szokássá fajul. A nevelő feladata abban 
van, hogy a gyermeket önuralomra, mértéktar- 
tásra szoktassa. 

Csintye, nagyk. Arad vm., most : Köröscsente 
(1. 0.). 

Csinúk, indiánus törzs, 1. CJiinook. 

Csinvat, a sávolykötésü len- és pamutszövetek 
gytijtöneve. Kötése : 3 és 4 fonalas sávoly (1. 
Alapkötés). Mintázatát tekintve van sima, csíkos 
(graol) és kockás C. 

Csíny a. m. pajkos cselekedet, gonosz tett. 

Csipa, a hurutos szem kötőhártyájának vála- 
déka, amely különösen reggelre a belső szem- 
zugban és a szempillák között meggyűlik és besű- 
rűsödik. 

Csiper. Az egyedüli magyar énekmondó (jo- 
culator), kinek neve fönnmaradt. A C. népies ma- 
gyar név, mely Csoper, Csebürke, Csiperke alak- 
ban is előfordul s megfelel a «eseprö» (apró- 
cseprő) szónak. 

Csiperke (növ.), Psalliota Fries, a lemezesgom- 
bák génusza, melynek mintegy 150 faja közül 
csak 3 játszik nagyobb szerepet. Nevezetesen : a 
Psalliota campestris (L.) Fries, ez a tulajdonké- 
pcni C. V. cseperke ; a Psalliota arvensis (Schaeff.) 
Fries, a mezei C. és a Psalliota süvatica (Schaeff.) 
Fries, az erdei C. A francia cliampignon. névből 
származik sampinyon v. sampion nevük is. Kö- 
zös tulajdonságuk, hogy kalapjuk húsos, a fiatal 
kalap karimáját hártyás fátyol köti össze a tönk- 
kel, később a fátyol elszakad és maradványa a 
tönk felső részét hártyás gyűrű alakjában veszi 
körül. A spórapor sötétbarna. A lemezek kezdet- 
ben rózsaszínűek, majd húsvörös színűek, később 
megfeketednek. Egymástól csak kevósbbé külön- 
böznek. Ehetők, ha azonban lemezeik már meg- 
feketednek, akkor ne éljünk velük. A Psalliota 
campestris ehető gombáink között talán a leg- 



fontosabb, mert széltében-hosszában terem, lege- 
lőkön, kertekben és utak szélén, mert íze kitűnő 
és mert nagyban is termesztik. Tenyésztésével 
különösen a franciák foglalkoznak. Fontos keres- 
kedelmi cikk. 

A C. tenyésztése. A C. ahhoz, hogy jól tenyész- 
szék, mérsékelten meleg és nem túlságosan ned- 
ves, sötét V. legalább homályos helyet és lehető- 
leg állandó hőmérsékletet kivan. Legjobban te- 
nyészik földalatti helyiségekben, pincékben stb. 
B'ökelléke minden C.-tenyészetnek a jó s kellőkép 
előkészített lóti'ágya. A trágya előkészítése a 
következő : a kevés szalmát tartalmazó friss ló- 
trágyából kb. 1 m. átmérőjű és ugyanilyen magas, 
jól betaposott rakást rakunk, amelynek széleit 
villával elegyengetjük s azután az eső ellen vé- 
dendő, az egész rakást friss szalmával betakar- 
juk. Erre magára hagyjuk a rakást 6—8 napig, 
melynek elteltével azt át kell forgatni, még 
pedig úgy, hogy a rakás teteje alulra, külseje 
pedig belüké kerüljön, s ez alkalommal a netalán 
elpenészesedett részeket szét kell fosztani s meg- 
nedvesíteni. A forgatást 6—8 napi időközök- 




Csiperkeágy. 

ben még kétszer v. háromszor megismételjük, 
míg a rakás belsejében a trágya zsíros tapintatu, 
meleg és nyirkosnak mutatkozik, anélkül, hogy 
marok közé fogva magából nedvességet adna 
ki, ellenkező esetben újabb átforgatás és még 
várás szükséges. 

Az elkészült trágyát tetszés szerinti hosszúság- 
ban, 1 m. szélességben ágyakba vagy hasábalakra 
rakjuk s jól letapossuk, hogy 30—40 cm. magas 
legyen. Az elkészített ágyat aztán gyékénnyel 
vagy 10 cm. magas szalmaréteggel betakarjuk s 
úgy hagyjuk addig, míg a letaposás folytán erő- 
sen felmelegedett ágy hőmérséke 28—30 C^-ra 
le nem szállt, mi 10—12 nap múlva áll be. Ekkor 
be lehet azután ültetni a C. -csirát az ágyba. A 
C.-csira nem más, mint a gomba miceliuma által 
keresztül-kasul hálózott trágya, melyet részint 
laza állapotban, részint téglává préselve, a mag- 
kereskedők árusítanak. A beültetés után egy la- 
pát hátlapjával a C.-ágyat jól leveregetjük s azután 
szalmával betakarjuk. A szalmatakaró a szabad- 
ban mindig rajta marad az ágyakon, s azt eső 
után ujjal, szárazzal kell felcserélni. Ácsira elül- 
tetése után a trágyát áthálózza a gomba fehér 
miceliuma, amikor az ágyat 5 cm. vastagon jó 
fekete iszapos, nehezebb földdel beterítjük és 
lenyomkodjuk. Ezután 2—3 hétre már megkezd- 
hető a C. szedése. Pincékben, ha azok hőmérséke 
állandóan 12—18 C." között van, a legegyszerűbb 
a C. tenyésztése. 



CSIPKÉK I. 



~~ *->; "O ^■"" / ^•^-. "^ *u--— "r-'-'^o 




VI 



fe..:.i^i^ 



1. PoíDt coupé. Olaszország. 17. század 






'p^,^^^^Íh0^^^\ 



3. Bpanyolorezág. 17. sz 







6. Brüsszel. 18. század vég^n. 



4. Teneriffa-mnnka. Paraguay, ly. száz.ail 




tCkipkn eOdAta 



RéVM NAaV LEXWOMA. 



CSIPKÉK II. 




9. Modern magyar Tsirott csipke. 



1 1. UftlU. 10. BiáUMl. 



tCsipkei etkkhet. 



MtVM HAOV IfiOKOtUL 



CSIPK 




1—2. ábra. Csetneki mag-yar csipke. 





7. ábra. F 



3. ábra. Csetneki magyar csipke. 







\^:í/V/V« 



/v Vv 

í 2 í t Jí- ■ V -Ij 



8. ábra. Hálószertt kOtés. 





U. ábríi. VasiíuukOtu 



10. ábra. A laza sejtalakü 



• OtifJeet eikkhee. 



/ERES. 




4— ö. ábra. Vetócséve-Teröke. 



/ l!l||ltlHllilil'l|li>-""'"""'l""' 

6. ábra. A vetficsávék dobisik. 




Vv 



1 »''^'víi 






)?vAi/ 



11. ábr*. Sodrott aesJUlaka kötés. 




18. ábra. Az aiapkötéaek egyszerű csoportosítása. 



aéVM HAOV IDOKONA. 



Csipesz 



— 111 



Csipkemadár 



A tenyésztett C. többféle betegségnek van ki- 
téve ; a franciaoi-szági tenyészetekben gyakori 
a «m51e» néven ismert betegség, amely abban 
áll, hogy a C-k eltorzulva abnonnis nagyra nő- 
nek, szabáljrtalan felfúvódott tömeget alkotva, 
melyben a gomba tönkjét s kalapját megktüön- 
böztetni nem lehet : a megtámadt C-k könnyen 
megrothadnak s ilyenkor mérgeseknek tartatnak. 
A betegség okozója PriUieux szerint a Mycogone 
rosea nevű parazita gomba (mely tehát Üyenkép 
egy másik gombán, a csiperkén éldegél) s ellene 
ajánlhatni, hogy mihelyt valamely C-t a betegség 
megtámadott, ezt azonnal ki keU szedni és el- 
égetni. További betegségei a C-nek a veii de 
gris, melyet egy sárgás csomókban jelentkező, 
Mycéliophtora lutea Constantin nevű gomba 
okoz ; a betegség a C.-ágyakat néha tönkre teszi. 
A plátre (gipsz) nevű betegségnél a C-ágyak 
úgy tűnnek föl, mintha gipsszel volnának be- 
hintve, okozója a Verticüliopsis infestans Con- 
stantin ne^ü gomba. A chanci név alatt ismert 
betegséget a tenyészetből kiható rothadt búz jel- 
legzi, oka ismeretlen, azt tartják, hogy az olyan 
ágyakban üt ki, melyeket a hideg ért ; az ilyen 
ágyakban egy ismeretlen gomba miceliumát lehet 
f ellelnijamehTiek megjelenése és a betegség között 
valószínűleg összefüggés van. Valamennyi fent- 
említett betegség legjobb védőszere a nedvesség- 
től való óvakodás. Meleg és száraz helyen gyak- 
- ran egy légyfajta álcái is sok kárt tesznek a gom- 
bában, melyet Uy énkor férgesnek szokás mondani. 

Csipesz, a m. csíptető (1. c). 

Csipke (három k&pmellékletíel), számos sejt- 
szerű üregekből álló, csipkézett szegélyű ábrás fo- 
nalhálózat. Az azonos jellegű, de sima szegélyű 
fonalhálózat neve, ha keskeny, betét-C, ha pedig 
széles, G.-szövet. Az ábrásrészek összefüzését te- 
kintve kétféle C-t különböztetnek meg. Ha az 
alap az ábrás részekkel egy egységes egészet al- 
kot, valóságos C-nek, míg ha az alap különálló 
szövet, az rendszerint tüllszövet (1. Bobbinef), s a 
mintás részek csak reá vannak varrva, applikált 
C-nek nevezik. 

A C-készltés módját tekintve kézi és gép-GA 
különböztetnek meg. 

A kézi C lehet a) varrott, h) horgolt s kötött, 
c) fonatos v. vert, d) himzett és esetleg hímzés 
után még maratott. A varrott G., amely tü-G.- 
nek is neveztetik, a C-k legrégibb faja ; lényege 
abban áll, hogy flnom vászonszövetből kihúznak 
egyes szálakat s a megmaradtakat tűvel körtil- 
huzkodják. Ezzel az eljárással legkönnyebben 
készíthetők a mértani ábrák, amikor is a C. neve 
reticdla, de nagyobb fáradsággal levéldíszek is 
készíthetők s ekkor point de Venise a neve. 

A horgolt C. készítésének lényege abban áll, 
aogy az ábrás részek külön-külön horgoltatnak, 
azután egy a C-minta rajzával ellátott papiros- 
lapra V. szövetre tűzetnek s helyzetükben horgolt 
hálózattal rögzíttetnek. Ez a C-faj nálunk művé- 
szies kivitelben készül s neve : csetneki G- (1. aG?ip- 
keverésc képmelléklet 1—3. ábráját). 

A fonatos v. vert G. ké6zitésm<áját G.-verés v. 
G.-vetésnek nevezik. Ezt a C.-fajt az olaszok és 
spanyolok már a XVI. sz.-ban művészi kivitelben 
készítették, később egész Európában elterjedt, így 



nálunk is, főleg a bányamüveléssel foglalkozó 
vidékeken. A C-veréshez igen egyszerű eszközök 
kellenek, nevezetesen a cséve (4 — ő. ábra), párna 
(6. ábra), továbbá az ábrás papiros (karton) és 
gömböstűk. Alapkötései is igen egyszerűek, van 
fonatos kötés (7. ábra), hálószerű kötés (8. cÓtra), 
vászon kötés (9. ábra), laza sejtalakú kötés (10. 
ábra) és sodrott sejtalakúkötés (11. ábra). Ezek- 
ből az alapkötésekből készülnek a legváltozato- 
sabb minták (12. ábra). 

A himzett G.-knek is két válfaját szokás meg- 
különböztetni, t. i. aszerint, amint a hímzés alap- 
jául szolgáló szövetet továbbra is épségben tart- 
ják, avagy valamelyes módon eltávolítják. Az 
alapszövet eltávolítását a házüpai'ban ollóval 
végzik, a gyáriparban pedig maratással. Ez utóbbi 
esetben az alapszövetet hímzés előtt hígított kén- 
savba mártják s alacsony hőfoknál szárítják, hím- 
zés után pedig magasabb hőfoknak (60 — 80 C*) 
teszik ki, amikor is az porhanyóssá, törékennyé 
válik. A hímzés jelzett faját léghímzésnek is 
nevezik. 

Age'p-G.-kk^zltésükmMjsi8zeTmtbobbinetesek 
V. fonatosak lehetnek. Az első csoportbeliek a 
bobbinet-gépen (1. Bobbinet), az utóbbiak pedig a 
zsinórs'erőgépen (1. Zsinórverőgép) készülnek. A 
zsinór\'erőgép teljesen utánozza a kéziverést. A 
bobbinet-gépen készült C-k rendszerint himeztet- 
nek is. A C-k kereskedelmi elnevezése az anyag 
minőségét, avagy a gyártás helyét tükrözi vissza. 
Van ugyanis arany, ezüst, len, selyem stb. C, 
továbbá olasz, francia, belga, cseh stb., végre 
van velencei, génuai, brüsszeli, idriai, karlsbadi 
stb. csipke. 

Csipke (DöT.), mint szúrós képlet a. m. tüske 
(1. 0.) ; a levél szélén C (crena) az apróbb és kere- 
kített bemetszés, melyet hegj'es öW öcskék válasz- 
tanak el eg\"mástól. 

Csipkebogyó, 1. (csipkebokor, nör.), L Rózsa. 
Sprengel szerint a Btdfits ulmifolius (Rubus 
sanctus Schreb.) vagyis a szent szeder. — 2. G. 
(csiggenye, stegocarpium, Hagebuttet, vadró- 
zsáink termése, mely a virágzati vacok elhúsoso- 
dásából támad s benne apró termésszemek van- 
nak. Ezeket a C.-ból eltávolltván, flnom hecsepecs- 
lekvárt főznek belőle. L. Rózsa. 

Csipkedek (péiuv.). A réz-, ezüst-, vagy arany- 
mdacsokat, melyekből pénzt vernek, kihengerlik, 
azután e lemezekből kivágják a pénzlapocskákat ; 
a lemezből visszamaradt átljnikasztott rész a C, 
melyet ismét beolvasztanak. 

Csipkefa (növ.), 1. Akácfa. 

Csipkemadár (Pratincola, *iiat), az éneklő ma- 
darak ('Passm/'orweár^rendjébe.a rigófélék ^T?<r- 
didae) családjába tartozó madámem. Az idetar- 
tozó fajok csőrének töve többé-kevésbbé nyomott 
és kiszélesedő s a légj^kapókóra emlékeztet ; orr- 
hártj'ájuk homlokfelőli részét apró tollak fedik, 
melyek között ílnom serték is vannak, az orr- 
likak egyébként szabadok; 3-ik evezötoUuk a 
leghosszabb ; csűdjük magas és karcsú. Kedvenc 
tartózkodási helytik a cserjék, bokrok és külön- 
böző növények teteje ; férgekkel, de főleg rova- 
rokkal táplálkoznak, melyeket rendesen röptiben 
kapnak el. 13 fajuk ismeretes, melyek Európá- 
ban, Ázsiában, Afrikában, MadAgaszkáron, a Ma- 



Cslpkepapiros 



112 — 



Csfpöbénaság 



Iáji-félszigeten és Celel)esen honosak. Hazánkban 
kétfajukél : 1. Közönséges C (Pmtincola rubetra 
L.), farka töve fehér, torka fakószínű : hossza kb. 
13, szárnya 7-4;— 7'8, farka 5'2 -56, csőre l-l — 
1-3, csűdje 2'2— 2 3 cm. ; hazánkban mindenütt 
közönséges madár; március végén érkezik és 
október elején távozik. 2. Feketefejü G. (Pratin- 
cola rubicola L.), farka töve nem fehér, torka 
fekete ; hossza 13, szárnya 6'5, farka 5*2, csőre 1, 
«8üdje 21 cm. ; hazánkban különösen a hegyes 
vidékeken gyakori; kora tavasszal érkezik és 
késő ősszel vonul el s egyes példányai gyakran 
áttelelnek. 

Csipkepapiros, csipkézetesen kivágott és min- 
tásán lyuggatott papiros. 

Csipkerek, kisk. Vas vm. vasvári j.-ban, (i9io) 
1015 magyar lak. ; u. p. Csehimindszent, u. t. Bal- 
tavár. 

Csipkerózsa (qöv.), 1. Rózsa. 

Csipkerózsika, a közismert nép- ós gyermek- 
mese hősnője, akit születésekor egy meg nem hí- 
vott bűbájos asszony elátkoz, de átkát egy még 
kívánságával hátramaradt tündér enyhíti. A jós- 
lások teljesülnek, C. hajadonná serdülve, orsó- 
véggel megszúrja ujját, mire ő s körülötte min- 
den elalszik, sziilei vára körül sűrű csipkerózsa- 
bokor nő. Az átok alól 100 év múlva egy her- 
cegfl oldja föl. Burópaszerte ismert mesetárgy, 
mely már J. B. Basile Pentameronejában benne 
van (V. 5.), a franciáknál kivált Perrault óta is- 
meretes (La belle au bois dormant), német formá- 
ját a Grimm testvérek tették népszerűvé (Dorn- 
röschen, 50), a magyar népköltési gyűjtemények- 
ben is előfordul. Grimmék az ó-germán Brunhild 
mondájából származtatták, Idt walküri hivatása 
be nem töltéséért Odhin (Wotan) büntet azzal, 
hogy lángfalak közt kell évekig aludnia, míg az 
ifjú hős Sigurd (Siegfried) ki nem menti. Az újabb 
mesekutatás kiderítette, hogy a mese keleti ere- 
detű (Benfey), arab közvetítéssel került nyugatra, 
innen keveredett a norvég mítoszba. Fő motí- 
vuma az ú. n. álommesék csoportjába sorozza. 
V. ö. Gomnie, The Handbook of Folklóré (London 
1890, 117—135. 1.); Gosquin Contes popuiaires 
de Lorraine (Paris 1886) ; Fr. Vogt, Dornröschen 
(Thalia, Breslau 1896, Germanistische Abhand- 
lungen XII. köt.) ; F. von den Leyen, Zur Bntstehung 
des Marchens (Herrig's Archív 113—116. köt.). 

Csipkés György, I. Komáromi. 

Csipkeszőllö a. m. egres (1. o.). 

Csipkeszövet, 1. Csipke. 

Csipkeverés, 1. Csipke. 

Csipkeverögép, 1. Zsinórverőgép. 

Csipkeverö-iskola. Háziipari jellegű iparokta- 
tási intézmény. Célja a csipkeverő háziipar fej- 
lesztésével és tökéletesbítésével a hegyvidéki la- 
kosság keresetforrásainak szaporítása. Az okta- 
tás csak gyakorlati és a csipkeverés minden 
ágára kiterjed.A tanulók leányok. A kiképzés tar- 
tama két év. A C. háziiparosok munkáinak érté- 
kesítésével is foglalkozik. A körmöczbányai ál- 
lami C. az 188i. létesített csipkeverő-vándor- 
tanműhelyekből fejlődött ki. Kezdetben Sóvárott, 
később 1886. Hodrusbányán volt ily tanműhely ; 
1888. a Körmöczbánya mellett levő Jánoshegyen 
állandó jelleggel létesült. 1910-ben három fiók- 



intézete is volt : Jánosliegy, Jánosrét és Óhogy. 
A tanulók száma 1909—10. 72, ugyanezen évben 
az intézetek műhelyeiben 73 csipkeverő háziipa- 
ros dolgozott; az ez évben forgalomba hozott 
csipkék értéke mintegy 10,000 K. Szerves kap- 
csolatban van a budapesti állami nőipariskolá- 
val, melynek esipkeosztályában az előmunkásnök 
kiképzésüket nyerik. 

Csipkézet, falcsipkézet, 1. Pártakoronázás. 

Cavg&(coxa,),Sk medencének oldalfelé kiemelkedő 
legmagasabb része. Ott fekszik a C. -csont v. bél- 
esont (os ilei), melynek alsó vastagabb része (teste) 
a combcsont feje felvételére szolgáló izületi gödör 
(acetabulum) képzésében részt vesz ; a felső, lapát- 
alakulag kiszélesedő része ferdén hajlik oldalfeló 
8 fenn ívalakú taréjjal végződik. Elől a taréj az 
elülső felső C.-tövissel (spina iliaca anterior supe- 
rior) végződik, innen kiérve a csont elülső széle 
meredeken esik le az alsó C.-tövisig. Hátul a 
taréj a hátulsó felső C. -tövisnél végződik (spina 
iliaca posterior superior), alatta van a hátulsó alsó 
C.-tövis, még lejebb a csont hátulsó széle elö- 
felé hajlik s a nagyobbik ülő-kivágás (incism'a 
ischiadica major) képzéséhez járul. A C.-esont 
külső felszínén két érdes vonal van, az elülső far- 
vonal (linea glutea anterior) s hátrább a hátulsó 
farvonal (linea glutea posterior). A C.-csont belső 
felszíne a medenceüreg felé fordul, a hátulsó vé- 
gén S alakú ízület-felszín van (fülalakú felszíni a 
keresztcsont hasonló felszínével való izülésre. 
A belső felszínen van a G.-árok (fossa iliaca) ; hát- 
rább érdes felszín (C.-csonti érdesség). A C.-árkot 
a C.-izom (musculus iliacus) foglalja el s halad a 
medencebemeneten túl acombcsont felső végéhez. 

Csípőágyékizom (musculus ileopsoas), két 
izomból áll, a csípöizomból (musculus iliacus) o-^ 
a nagy ágyékizomból (musculus psoas majorj ; 
ezek teljesen különválva erednek s csak a végü- 
kön vannak összenőve. Együtt tapadnak a kis 
tomporon ; idegüket az ágyékfonatból (plexus 
lumbalis) kapják. A csípőizom a csípőárokbau 
ered ; lapos izom, melynek nyalábjai megkeske- 
nyedve a Poupart-szalag alatt, a nagy ágyókizom 
inával együtt az alsó csípőtövis és a csípő-fésü- 
csonti kiemelkedésközti bevágásban (ineisura 
iliaca major) hagyják el a medencét. A nagy 
ágyékizom hosszabb, mint a csípőizom, erős és 
inkább hengeres. Bredése két részre osztható : a 
mediális a legalsó hát- és a felső négy ágyékcsi- 
golya testéről ered, az oldalsó pedig valamennyi 
ágyékcsigolya harántnyujtványán. Teste a ke- 
reszíesipöcsonti ízület előtt fekszik, aztán ina 
hozzáfekszik a cslpőizom inához s azzal azonos 
lefutású. A közös in és a csípői zület között egy 
nagy nyálkatömlő van. A szarvasmarha nagy 
ágyékizma, mivel rendkívül nedvdús, kötőszövet 
és in pedig alig van benne, igen kedvelt pecsenye- 
hús (vesepecsenye). 

Csipőbénaság, házi állatoknál a csípői zületben 
V. az ezt közvetlenül környező szervekben (izmok, 
inak, idegek) támadt valamely kóros elváltozás 
okozta sántítás, amidőn az állat beteg hátulsó . 
lábát mereven és vontatottan, kisebb lépésben 
viszi előre. A C. tehát csak tünete az említett tá- 
jon lefolyó valamely betegségnek s ehhez képese 
az orvoslása az ok természete szerint módosul. 



Csípöbordaizom 



- 113 



Csípőizületi iryuladás 



Csípöbordaizom (musculus ileo-costalis), a 
kereszt-gerincizomnak (mnseulus sacro-spinalis) 
egy része, 1. Hátizmok. 

Csípőcsont, 1. Csípő és Medence. 

Csípőfájdalom, 1. Coxalgia. 

Csípőizom (mnscalns iliaeus), 1. Gsípöágyék- 
izom. 

Csíjwizúlet V . cí)mZ>i>«7€Í f articulatio f emoris I a 
combcsont feje és a medencecsont izületi gödre (íz- 
vápája, acetabulum) között van. Az utóbbi félgömb 
kiterjedésű, azontúl porcos szegély van rajta (lim- 
bus acetabnli). A combcsont feje valamivel több 
mint egy f élgömbAz ízületi végdarabokat befogadó 
tokszaíag elül a combcsont érdes vonalára tapad, 
hátul a nyak közepén nem megy túl. Az ízület bel- 
sejében van a görgeteg-combszalag (ligamentum 
teres femoris). A rostos tokszalag helyenkint igen 
vastag s ezen részei járulékos szalagok szerepét 
viszik. Ilyen a csípő-combszalag (ligamentum 
Bertini), mely az alsó csípőtö'S'is tájékától kiin- 
dulva, lefelé halad a combcsont ferde vonalához. 
Efféle járulékos szalagnak tekintendő a szemérem- 
combszalag (ligamentum pubo-femoralei, s az ülő- 
combszalag (ligamentum ischio-femorale) is. A 
csont nyakát a Weber-f éle övszalag (zóna orbicu- 
laris Weberi) veszi körül. A combíziilet összetar- 
tásában lényeges része van a levegőnyomásnak 
és a rostporcos gyűrűnek. Friss készítményen a 
tokszalag átmetszése után a levegőnyomás egy- 
maga összetartja az ízületet (Weber t©st\'érek 
1838). Egyenes álláskor a tokszalag elülső fala s 
a Bertin-féle szalag erősen feszült állapotban van, 
ami jelentékenyen hozzájárul az izomműködés kí- 
méléséhez. Legszabadabb a mozgás az ízületben 
előre, annyira, hogy némelyek a térdet a mellig 
képesek felemelni. 

Csípőizületi gyuladás (coxitis), heveny és 
rögzött (krónikus) alakban mutatkozik. Heveny 
alakja, mely fertőző betegségek (vörös és fekete 
himlő, hagymáz) után mint önálló betegség mutat- 
kozik, rendesen az Ízület gyors elgenyedésével, a 
genj-nek kifelé törésével az életet is veszélyeztető 
lefolyást vesz. Aránylag ritka betegség. Annál 
gyakoribba C. rögzött alakjánakaz a fajtája, mely 
güniős fertőzés alapján, főleg a gyermek- és a ser- 
dülő korban mutatkozik. A gümősC. (caries coxae, 
coxarthrocace) leggyaki abban a combcsont v. a 
csípöcsont gümős fertőzésével kezdődik (1. Csotit- 
Qümökór). A gyuladás innét v. lassan kúszik az izü- 
letvóual felé, v. hírtelen tör be az ízületbe. Eszerint 
néha egészen lappangva kezdődik a folyamat. Ki- 
sugárzó fájdalmak, melyek a csípőtől a térd beláő 
oldala felé vonulnak, kezdetben szinte alig észre- 
vehető sántítás (ú. n. önkéntes sántítás, claudi- 
catio spontanea), a végtagnak kímélése az első 
jelek. Néha a csípő teljesen fájdahnatlan és a 
beteg csak a térdében érez fájdalmakat (egy ideg- 
szálnak izgalma folytán, mely a beteg ízület 
szomszédságában fut le). Ilyenkor csak a mozgás 
korlátoltságának pontos viz.sgálata, a fájdalmak 
tanulmányozása vezet a heljes kórhatározáshoz. 
Később már bizonyos tartása a combnak az, mely 
a nem orvos flgjelmét is a csípőizületié tereli. 
Az első időben a végtag mintha meshosszabbo- 
dott volna. Oka ennek, hogy a beteg a középvo- 
naltól távolítja a végtagot, medencéjét a beteg 



oldal felé sülyesztí, ami által látsaólagos hosz- 
szabbodás keletkezik. Később, hogy fájdalmaktól 
kímélje a csípőt, a medencét emeli, a combot 
kissé behajlítja és a középvonal felé közelíti, 
aminek meg a végtag látszólagos rövidülése a 
következménye. Néha hosszabb idei lappangó 
kezdet után egyszerre, hirtelen mutatkozik nagy 
fájdalom, az addig elég jól mozgó végtagnak hir- 
telen megmerevedése a leírt kóros állások egyi- 
kében. Ez rendesen egy, az ízület körül fekvő gü- 
mős gócnak az ízületbe való betörését jelenti. A 
gümős fertőzés folytán kezdetben a csontban és 
az izületet bélelő savós hártj'án gümős sarjak 
burjánoznak, melyek lassanként fellazítják a 
csontot, szétfeszítik az izületi szalagot. Ha keUő 
kezeléssel nem gondoskodunk arról, hogy az így 
fellazult, elgyenglilt csont megterhelésnek kitéve 
ne legyen, a csont mintegy összeroppan, a borító 
porcogó tönkre megy, a felpuhult csont törme- 
léke az ízülett)en felszaporodó híg gennyel keve- 
redik és ez a geny — áttörve az izületi tokon — 
mint hideg tályog kezdi meg' vándorlását a felü- 
let felé. Az így tönkre ment eombnyeűc az ízvápa 
kikopott felső peremén följebb csúszhatik és a 
combnyak, illetve az izületi vápa megkezdi ván- 
dorlását a csípőcsont lapján fölfelé. Ezen vándor- 
lás és a combnyak kopása folytán valóságos rö- 
%idülés fejlődik, melynek kiegyenlítése már nagj- 
nehézségbe ütközik. Hasonló a lefolyása a C.-nak, 
ha a folyamat a savós hártyán kezdődik. Dyen- 
kor a pusztulásnak csak a sorrendje fordul meg. 
A C. lefolyása nagyon különböző a fertőző anyag- 
nak minősége, az ellenállóképesség foka és a be- 
teg magataitása szerint. Nem nagyon súlyos fer- 
tőzés, ha korán ismerjük fel, néha teljes gyógyu- 
lással, ép, mozgó ízülettel végződhetik. Mennél 
súlyosabb a fertőzés és gyengébb a szervezet, an- 
nál nagyobb lesz a pusztulás. De üy esetben is 
sikerül célszerű kezeléssel a genyes beolvadás- 
nak útját áUni, különösen pedig a geny áttörésé- 
nek megakadályozásával kívülről jövő e^éb 
fertőzőanyagnak a sipolyon át az ízületbe való 
jutását megakadályozni. A C.-ban szenvedő bete- 
gek ugyanis leginkább e hosszadalmas sipoly- 
genyedésnek és a másodlagosan csatlakozó fertő- 
zésnek esnek áldozatául. A kezelés célja, hogy az 
izületet minden mozgástól, külső behatástól meg- 
óvja. Ezt kellő helyzetben alkalmazott kötéssel 
vagj' gépekkel érhetjük el. Rendesen — ha korán 
alkalmazzuk e kezelést — már ez elégséges a ge- 
nyedós megakadályozására. Ha ennek dacára 
mutatkoznék genyedés, a genynek leszívásával 
és módosító befecskendezésekkel (jodoform) útját 
állhatjuk annak, hogj' e tályogok kitörjenek. A 
gj'ermek- és a serdülő korban ezen eljárással az 
esetek túlnyomó többségét meggyógjíthatjuk, fel- 
téve, hogy a betegben (ós hozzátartozóikban) meg- 
van az a türelmes kitartás, mely e hosszadalmas 
kezeléshez (1—2, néha több év) szükséges. Mint- 
hogy a betegek a kötésben, gépben járhatnak - 
kelhetnek, e hosszú idő kellemetlenségeit alig 
sinylik. A járás az esetben is. ha teljesen csontos 
összenövéssel gj'ógyult az ízület, jó, alig bicegő, 
feltéve, hogj- «jó» állásban történt a rögzítés. A 
nem kezelt eseteknek jórósze a sipolyképzódés- 
nek, genyedésnek és kímerttlésnek lesz áldozata. 



Csípős 



114 



Csirás növények 



A mégis meggyógyuló töredék az izvápa- vándor- 
lás, csontkopás folytán rendesen oly rossz állású 
végtaggal kerül ki a betegségből, hogy csak igen 
erősen sántítva, nagy kínnal tud járni. B bicegéseu 
némileg javíthat a combcsont átvésése és a comb- 
nak kellő helyzetbe való beállítása. B műtétet azon- 
ban csak a gyógyulás teljes biztosítása után sza- 
bad végezni. Nagy ritkán sikerül erősen sipolyozó 
C.-ban szenvedő betegek gyógyítása azáltal, hogy 
az izületet és a beteg lágy részeket teljesen kivág- 
juk (reszekáljuk). B műtétre rendesen csak a fel- 
nőttek C.-ánál van szükség. A felnőttek, különö- 
sen pedig az idősebb kornakrögzött C.-ának másik 
alakja az, melyet a torzÜó iziüeii gyuladás nevé- 
vel jelölünk. Kóroka még ismeretlen. Torzító 
csontkinövések, az izületi végek ellapulásá, heves, 
de lázzal nem járó fájdalomrohamok jellemzik. 
Kezelése főleg tüneti. 

Csípős (észt.) az elmésség, ha gúnyba csap át, 
tehát nem játszik csupán, hanem bántani akar. 

Csípős növények azok a növények, amelyek 
csípős V. fulánkos szőrszálakkal (1. o.) bírnak és 
amelyek megérintéskor viszketést, a bőr loboso- 
dását, gyuladását és megdagadását idézik elő. A 
mi növényeink közt a csalán- (Urtica-) fajok C. 
Ezeknél esípősebbek az amerikai Loasa-fajok, a 
Wigandia urens, a Jatropha urens stb. A C. ha- 
tása abban áll, hogy a csípős szőrszálak hegye 
érintéskor egyszerűen letörik v. a bőrbe hatolva 
törik le és megsebzi a bőrt, a letört hegyű szőr- 
szál belsejéből azután a csípést előidéző folyadék 
a bőrre vagy a sebbe ömlik. Azelőtt azt hitték, 
hogy ennek a folyadéknak hatékony anyaga a 
liangyasav ; újabb vizsgálatok szerint a folyadék 
nagyon mérges és valamely toxint tartalmaz, 
amely Haberlandt szerint fehérjenemü anyag és 
enzymaszerüleg hat ; némely tropikus csípős nö- 
vény csípése veszedelmes is lehet és merevgörcs- 
szerü állapotot idézhet elő. Jellemző, hogy a csa- 
lánméreg sok hernyóra, fiatal libákra csak ke- 
véssé V. egyáltalán nem hat. A C. okozta viszke- 
tés leghamarább megszűnik a hígított ichtyol- 
oldattal való gyors bekenésre. 

Csípős szőrszál (növ.), 1. Szőrszál. 

Csípős torma (aöv.), 1. Cochlearia. 

Csípővas, szerszám, mellyel bizonyos tárgyat 
megfogunk, letörünk vagy hajlítunk. Legkezdet- 
legesebb minőségben a kovács- és lakatos-iparban 
fordul elő, a fémiparban már finomabb, az ötvös- 
iparban már műszer, az orvosi műszerek között 
pedig nagyon jelentős szerepe van, 1. Csiptetö. 

Csippevé, indiánus törzs, l. Odzsibvé. 

Csíptető, 1. (pincetta,fTavío.pincette), sebészeti 
eszköz, mely finomabb testszövetek megfogására 
való. A C. két szára V alakjában van egyesítve : 
a forrasztás helye mellett a szárak rugalmasak. 
Ez a rugalmasság tartja szétterpesztve a két szart. 
A pinoettát három ujjal tartjuk. Egyik szárára a 
hüvelyk-, a másikra a mutató- és középső ujj ke- 
rül. Alakja és rendeltetése szerint a C. következő 
fajtái ismeretesek : 1. a boncolástani G. fogószá- 
rának vége harántcsíkolattal van ellátva ; 2. a 
Iwrgas C. végén egymásba illő horgok (1 : 2, 2 : 3 
stb.) vannak, melyekkel igen vékony rétegeket is 
lehet erősen megfogni ; 3. a szőrtelenítő G. szőr- 
szálak kihúzására szolgál, fogó vége rendesen 



igen finoman rovátkolt ; 4. a tolózáros C. szárai 
zárral vannak ellátva, különösen vérerek lefo- 
gására és lekötésére használják (ma már ritkáb- 
ban) ; 5. a térd-C. szára térdalakban van elgör- 
bítve (fül és orrkezelésére használatos). 

2. C. (szorító, kapocs), galvánelemeknél, elek- 
tromos gépeknél, vezetékeknél stb. az a fémtest, 
melynek furatába v. hasadókába drótokat vagy 
lemezeket, szorító csavarral erősítünk be. 

Csiptető-feszültség, helyesebben kapocsfe- 
szültség, az a feszültség, mely a galvánelemnek 
vagy a dinamógópnek kapcsain rendelkezésre 
áll ; ez a feszültség kisebb, mint az elektromindító 
erő, a galvánelemnek belső ellenállása, vagy a 
dinamógép armatúrájának ellenállása miatt. 

Csíra, állattani értelemben : 1. az állat, fejlődé- 
sének legkorábbi szakaiban ; 2. hím és női ivar- 
szervekkel ellátott, azaz Mmnö állat (hermaphro- 
dita, pl. májmétely, pióca, csiga stb.). E kifejezés 
különben az állattanban nem igen használatos, in- 
kább a hímnő v. görög hermafrodita szót szok- 
ták helyette használni ; a nép ellenben használja 
oly állatokra v. emberre is, akiknek rendellenesen 
mindkét nemű ivarszervök megvan, vagy akik- 
nél egyáltalán nincsenek az ivarszervek kifej- 
lődve (afroditizmus), 1. Hermafroditizmus. — 3. 
A nép a rövidszarvu szarvasmarha megjelölésére 
is használja, pl. csira tehén. 

C., növénytani értelemben valamely növény 
legkezdetlegesebb állapota. Népiesen minden fej- 
lődő, kezdődő növényt, pl. sarjat, hajtást C.-nak 
neveznek (burgonya, hagyma), tehát a földalatti 
pihenő szárak hajtásait is (spárga, csirág a. m. 
csira-ág). A tudományos növénytan a C. alatt 
csakis a magban levő embriót érti, amelyen a 
gyökérke és a szíklevelek vannak. A gombák 
C.-ja alatt vagy a spórát vagy az abból fejlődő 
myceliumot értik. 

Csírafolt (macula germinativa), az állati pete- 
sejt magtestecskéje. 

Csirahám, 1. Petefészek. 

Csirahártya, 1. Pete. 

Csirahólyag, 1. Pete. 

Csíralevél (növ.) a. m. szik v. szikiével (1. o.). 

Csíralevelek, 1. Pete. 

Csíramáié, kicsiráztatott búzából készült édee 
sütemény, melyet régen nagyböjtben ettek. 

Csíranövény, a magból csírázás folytán kifej- 
lődött növényke, a melynek legfeljebb még elsőd- 
levelei fejlődtek ki a szíkleveleken kívül. 

Csiraplazma (Weismann) v. idioplazma (Nae- 
geli), a szervezetek élő állományát alkotó plaz- 
mának az a feltevéses része, melyet az öröklődő 
jellemvonások hordozójának tekintenek a bioló- 
gusok. A C. a csirasejtek (pete- és ondósejt) mag- 
jában van elrejtve s a szaporodáskor egyik egyén- 
ből a másikba, vagyis nemzedékről nemzedékbe 
kerül ; az egymásra következő nemzedékek tehát 
biztosítják a csiraplazma folytonosságát. A ter- 
mékenyítéskor az anyai C. keveredik az apai 
C,-val s ilyen módon a szülök egyéni, továbbá 
törzsfejlődésük során őseiktől örökölt sajátságok 
keverödhetnek (amphimixis). A C. keverődésé- 
nek lehetősége alapja a szerves világ fokozatos 
haladásának. 

Csirás növények (»öv.), 1. PJianerogamae. 



Csira táplálkozása 



115 — 



Csirázás 



illetőleg szövet által vétetnek fel a csirába. A tar- 
talék-táplálékanyagok legkisebb része van oldott 
állapotban, mint pl. a cukor, inuliu ; a legtöbb és 
legfontosabbak oldatlan, szilárd alakban vannak 
meg, amelyek a C.-kor nagyméi"vű változáson 
mennek át. A keményítő szemecskék diasztati- 
kus enzimák által oldott szénhidráttá (dextrin, 
cukor) alakulnak át. A keményítő nélküli olajos 
magvakban az olaj C.-kor gj'orsan kevesbedlk, 
ellenben keményítő és cukor jelenik meg. Oxi- 
génfelvétel által az olajból szénhidrát lesz. Az 
oldatlan szilárd fehérjevegyületek (aleuronsze- 
mecskék) ugyancsak eltűnnek, amennyiben pro- 
teolitikus enzimák, pl. a proteáz hatására amino- 



Csira táplálkozása, 1. Csirázás. 

Csiratisztítógép. A szárított v. pörkölt malá- 
táról a csü'át el kell hárítani, mert ez nedvességet 
szív fel és keserű zamatanyagot tartalmaz. Ezt a 
célt szolgálják a C.-ek. Ezek alapelve, hogy a 
könnyen letörhető csirákat a malátának egjTnás- 
hoz dörzsölésével vagy alkalmas kefekészülék- 
kel letörik és szitákon át a malátától elkülönítik. 

Csiratömlő (növ.), vagy ewörió^sa^, a magkez- 
demény (1. 0.) belében levő (egy, ritkán több) nagy 
sejt, melyben a megtermékenyítés után a csira 
. embrió képződik. 

Csirázás (germiiiatio) alatt értjük a nyugvó 
oáirának önálló egyeddé való fejlődését, aminél 
fogva tulajdonképen a csirás, Ulető- 
leg magvas növényeknél beszélhe- 
tünk C.-ról, amelyet jól meg kell 
különböztetni a sarjadzástól (1. o.). 
Mégis helytelenül a kriptogam növé- 
nyek C.-áról is beszélnek. Ezeknél 
a spóra falának belső rétege (endo- 
sporium) áttöri a ktüsőt (exosporium) 
és megnyúlva, lassanként többé-ke- 
vésbbé hosszú tömlővé nő ki (csira- 
tőmlő), amelybe a spóra tartalma 
átömlik ; a csiratömlő csúcsa azután 
osztódásokkal v. anélkül is a mosza- 
toknál és a gombáknál teleppé, a 
mohoknál protonemává és a haraszt- 
féléknél prothalliummá (előtelep) fej- 
lődik. A virágos növények spórájá- 
ban t. i. az embryozsákban végbe- 
menő folyamatok után megalakul a 
csira (embryo), amely a magvak csí- 
rázásakor csiranövénnyé fejlődik. A 
C. a magnak \-ízf elvétel folytán való 
megdagadásával kezdődik, kapcso- 
latban a mag, esetleg a terméshéj 
egészben vagy csak részben való 
megpuhulásával és végül fehrepedó- 
sével. Ez, továbbá a csirának a mag- 
héjból való kibúvása és kiszabadulása 
többféle módon megy végbe. 

A virágos növények csirája ugyanis 
(ésa továbbiakban csak erről szólunk) 
már a maghéjon belül is a legtöbb 
esetben tagoltságot mutat, és pedig 
megkülönböztetünk rajta gyököcskét 
(radicula), amelynek folytatása a 
szikalatti szárrész (hypocotyl), egy 
Víigy több sziklevéllel és ezek felett 

a szikfeletti szárrész (epicotyl) rügye ^ ■ ^' '^'"'*- ^^ egyszikű növények csírázása, 

(plumula). Minthoo-v a csira mind- » ,''"*.*s*^™ . 1™--e (a ma^fehérje csíkozott), 6 ugyanaz csírázás után. 

artHicr ^rnínT -,,, í ^^ ♦ - 7 . " .í ««''-a'»?^eny magíeherjlhez simuló pajzsa (scutellnm). d a pajzs (scu- 

addlg, amíg gyökérzete es az első tellnm) szívó (abszorbeáló) sejtjei, « a Tradescantia Tirginica csírázó mágia, 

lomblevelek ki nem fejlődnek, maga -' * c«""«a«s kesöbbí szakasza, ? a saíklevélnek a magfehérjébe mélyesz- 

uem tud táplálkozni azért rá van • '"^'''o^ vege, /. a yörös hag:yma (Allínm Cepa) magjának csírázása. 

Utaha. hogy azanyanövénytJfúöS^^ ' "^"^ metszetben, .• a csírázás későbbi szakasza, / ugyanaz metszetben. 

el- 




valóként nyert tartaléktáplálékból, amely organi- 
kus vegj'tíletekböl áll (keményítő, zsír, fehérje), 
táplálkozzék. Ezek a táplálékok v. a szíklevelek- 
ben vannak felhalmozva, ahonnan könnyen jutnak 
feloldás utján a növény többi részeibe, v. pedig 
küIon rakti'irakban, mint aminő a külső magf ehérje 
(perispermium), vagy még általánosabban a belső 
magfehérje (endosperraium), ahonnan gyakran 
külun kialakult felszívó (abszorbeáló) sejtek 



savak és amidok keletkeznek, pl. a nagyon 
terjedt aszparagin, ameljik már oldható. 

C.-kor a csira fejlődésével kapcsolatban az ol- 
dott táplálékanyagok a cáira azon helyeii-e ván- 
dorolnak, ahol a csira növekedése és tovább való 
felépítése foljik. Számos egyszlklevelünél a szik- 
iével a táplálék felvételére alkalmas abszorbeáló 
részével a magban benne m&XQá(l. ábra) A füvek- 
nél — amelyeknek C.-a különben az egyszlkil tipus- 



Csiráz&s 



— 116 — 



Csi rázás 



nak megfelel — a szíklevélnek az abszorbeálásra 
berendezkedett része, az ú. n. pajzs (scutellum) 
a magfehérjéhez hozzásimuló és a szárrügyet ma- 
gába záró és a talajt áttörő részétől és csúcsától 
(coleoptil) el van különítve; a csira főgyökere 





2. ábra. A tök (Cuciirtita Pepo) csírázása. 
A bal s/élen látható a mag csírázás előtti állapotában ; tőle 
jobbra a fejlett csiranövény az üres maghéjjal és végül két 
még csírázó csiranövényke, amint a hypocotyl alapján fej- 
lődött daganat segítségével a maghéjat szétrepeszti s belőle 
kiemelkedik. 

a gyökérhüvelybe (coleorrhiza) van zárva, ame- 
lyet C.-kor áttör (1. ábra). A vízben és mocsár- 
ban tenyésző egyszikűek (pl. gyékény, hidőr, 
békaszőUő) C.-kor főgyöke- 
reiket kevéssé v. egyáltalán 
nem fejlesztik ki, hanem 
termőhelyi viszonyaiknak 
megfelelöleg a gyökérszőr- 
szálak koszorújával kötik 
magukat a talajhoz. A kos- 
^^^Rk borok csirája és C.-a egészen 

^^^)) csökevényes, amennyiben a 

^w / tagolatlan csira gumószerű 

• szárrá nő meg, amelynek 

felső végén csökevényes 
szikiével és tőle oldalt álló 
szárrügy fejlődik. 

A kétszíklevelű növények 
földfeletti, később megzöl- 
dülő vagy a magban maradó, 
föld alatti szíkleveleket fej- 
lesztenek ; első esetben az ú. 
n. földfeletti C.-nál (germi- 
natio epigaea) a szíkalatti 
szárrész, a földalatti C.-nál 
(germinatio hypogaea) pedig 
a szíkfeletti szárrész bir je- 
lentőséggel (S. ábra). A föld- 
feletti C.-nál a legtöbb két- 
szíktl növény erősen fejlődő 
főgyökere merőlegesen nő 
ki a magból, hogy a csiranö- 
vényt a talajba erősítse, az- 
után a hypocotyl felső része 
kezd felfelé növekedni, amikor még a maghéjon 
belül levő szíklevekkel erős görbüléssel függ össze. 
Minthogy a magot a talaj fedi be és a szíklevelek 
csak lazán vannak a maghéjon belül, ezért a fel- 
felé növekedő szár húzást gyakorol aminek kö- 




3. ábra. A Kétszikűek és 
a Nyitvatermők (Gym- 

ttospennae) csírázása, 
o, 6, c a bükk (Fagus 
silvatica) két sziklevelü 
csiranövényei. A szík- 
levelek a csírázás után 
kezdetben gyűröttek : o, 
6; A egy jegenyefenyő 
(Abies orientális) 8 szik- 
levelü csiranövénye. 



vetkeztében a szíklevelek a magburokból kihúzat- 
nak, amire a csira szárának kiegyenesedése be- 
következik (4. ábra). A tökfélék (Cucurbitaceae) 
szíkleveleinek a magburkokból való kihúzása a 
hypocotylnek egyoldalúan kifejlődött daganata 
segítségével megy végbe, amely a maghéj alsó 
széléhez támaszkodik (2. ábra). A kétszikű vizi 
és mocsári növények, valamint több pozsgás nö- 
vény (pl. kaktusz), nem a főgyökérrel, hanem a 
gyökérszőrszálak koszorújával köti magát a talaj- 
hoz. A földalatti, helyesebben földbeli C.-sal csak 
kevés kétszíklevelű növénynél találkozunk; ennél 
a szíklevelek a maghéjon belül maradnak és ki- 
zárólag táplálékraktárul szolgálnak (pl. gesztenye, 
dió, mandula). Ezeknél C.-kor az epicotyl a szík- 
levelek megnyúló 
nyelei közül nyo- 
mul ki és meg- 
görbült csúccsal 
emelkedik fel. Né- 
mely esetben 
ugyanazon nö- 
vénygénusz kü- 
lönböző fajai föld 
felett vagy föld 
alatt csíráznak, 
pl. bab, kutyafa. A 
szíklevelek száma 
a kétszikű növé- 
nyeken nem min- 
dig kettő, ameny- 
nyiben néhány gé- 
nusz (pl. Perso- 

onia) rendesen 
3—4 V. több szik- 
levelet fejleszt, 
úgy, amint azt a 
fenyőféléken is 
látjuk (3. ábra). 
A szíklevelek 
alakja nagyon 
változatos, általá- 
ban pedig a lomb- 4. ábra. A csírázás különleges formái. 
levelekhez képest a, b a súlyom (Trapa natans) csirá- 
effVSZerŰbb sőt ^***' ^^lynél a fögyökér fejlődése 
■(■••ívKA 1 aVka elmarad, a a csírázás kezdete, 6 ké- 
tODDe-KevesDDe göbbi szakasza ; c, d a. tölgy (Quercust 
csökevényes, sok csirázásánakleíolyása, melynélaszík- 
esetben a mas levelek a földben, a maghéjon belüi 
, , . , , ^ maradnak. 

alakjával van 
összefüggésben. A rokonfajok és rokongénuszok 
szíkleveleinek alakjából különben még sok eset- 
ben a leszármazás viszonyaira is következtetni 
lehet, 

A kétszí ki evelű növények szí kle veiéinek egyike- 
másika elvész, mint pl. a Dentaria, Cyclamen. 
Pinguieula, Carum bulbocastanum, Corj'dalis 
stb-in, V. pedig mind a két szikiével többé-kevésbbé 
elsatnyul, mint pl. sok élősködő növényen. Az 
úgymondott elevenszülő növényeknél (1. o.) a 
csira már a termésen belől normálisan fejlődik 
ki és erősen megnyúlt állapotban válik le a ter- 
mésről. A súlyomnak (Trapa natans) két pár ke- 
resztbe álló tövissel biró csontkeményhéjú ter- 
mése az iszapban jóformán le van horgonyozva 
a tövisek meggörbült hegyével, ilyen állapotban 
a vízmeder fenekén való C.-kor elsősorban a 




Cslrázóképesség 



— 117 — 



Csiráztató készülék 



hypocotylja nyTilikmeg szálalakban ; a két egyen- 
lőtlen sziklevél közül az egyik, mint nagyobb 
húsos test a termésben marad, a másik pedig kis 
pikkelylevél alakjában a hypocotylon foglal he- 
lyet, mindkettő hosszú nyéllel függ egymással 
össze, amely a csiraszár közvetlen folytatása, a 
fögyökér nem is fejlődik ki, hanem a hypoeotyl 
gyökrostokkal köti magát a talajhoz (4. ábra). 

A C. megindulásához víz, melegség és levegő 
szükséges. Ha ez utóbbi is nem elegendő mennyi- 
ségben juta maghoz, úgy a C. lassúdik v. elmarad, 
ez az oka annak, hogj*^ a talajba nagyon mélyre 
jutott magvak nem csíráznak, de a csirázóké- 
pességüket megtartják és későbben a talaj meg- 
forgatása után csíráznak. 100 — 150 éves bükk- és 
Tölgj^erdők talajának 30 cm. mélységéből szár- 
mazó mezei és réti növények magvai kicsiráztak. 
A közönségesen nálunk kultivált növények 2—8" 
C hőmérsékletben már esiráznak, pl. tengeri, do- 
hány, tök, ugorka, sőtHaberland szerint a kender, 
a rozs, a piros lóhere, a lucerna, a repce, a borsó 
O'-nál kezdett már csírázni. A C. hőmérsékleté- 
nekmaximuma 37— 46^ míg az optimum általában 
28— 33« C közé esik. 

A C. tartama, tehát az az idő, amely a C.-i fel- 
tételek beálltától a csirának a maghéjból való ki- 
bújásáig tart, nagyon különböző és változik né- 
hány nap (köles, zsázsa) egész egy (mandola) v. 
két év (gyertyán, kőris) közt. A csirát az anya- 
növény tói származó és a magban felhalmozott tar- 
taléktáplálék-anyagok táplálják, amíg a csira nö- 
vénnyé és így önállóvá lesz. 

Cslrázóképesség, a magvak teljes érésükkor, 
vagy pedig a különböző fajoknál különböző idő- 
tartamú nyugalom után érik el a C.-et. A mag- 
vak az első évben csíráznak a legbiztosabban, a 
csírázás erőssége az időtartam megnyúlásával 
csökícen,mígazutánegészenmegszünik.Agabona- 
nemüek3— 7évmultán már nem csíráznak. Zöld- 
ségnövényekszáraz magvai még 100 év multán is 
esiráztak. Az ó-egyiptomi sírokból kikerült búza- 
szemek (Múniiabúza) állítólagos csírázása üzleti 
szempontból szándékosan kieszelt mese. A magvak 
C.-ét, bármilyen épek legyenek is a magvak, csak 
kísérlet útján lehet meghatározni, vagyis csiráz- 
tatás által, amelyet megfelelő csiráztató készülé- 
kekben végeznek. Az ilyen módon keresztülvitt 
esiráztatás alapján a C.-et százalékszámmal fe- 
jezzük ki, amelyet a több sorozatban kicsirázott 
magvak százalékának közép számtani arányosa 
a<l. Jóminóségű 100 vetőmagból rendes körülmé- 
nyek közt csírázik : búza, rozs és árpa 95, borsó, 
zab, vörös lóhere 90, tengeri, bükköny, kender, 
káposztafélék 85. Ezek a számok csakis teljesen 
tiszta vetőmagra vonatkoznak, a C. mellett a 
vetőmag tisztaságát (1. o.) is meg kell állapítani. 
Külső káros ^folyásokkal szemben a ma^^vak 
ellenállóbbak, mint a kifejlődött növény. A mag- 
vak nagy szárazságot és hideget minden kár nél- 
kül megbírnak. 

Csiráztatáa (előcsiráztatás, rétegezés, strati- 
ficaho). Nehezen csírázó magvakat (rózsa, akác, 
Gleditschia, Marilura, némely csonthéjas, pl. szilva 
és őszibarack, sok pálma stb.) elvetésük előtt 
ajánlatos 48 órára langyos vízbe beáztatni és 
azután nyirkos homok, fűrészpor, tőzeg és efféle 



közé elrétegezní és meleg helyen állandóan nyir- 
kosán tartani a csírázás bekövetkeztéig, vagyis 
az elvetés idejéig. Ugyancsak előcsíi'áztatjuk. 
időnyerés végett, a korai termesztésre szánt 
dinnye-, ugorka-, tökmagvakat, melyeket nyir- 
kos moha, fűrészpor, posztó stb. közé meles 
helyre teszünk, míg csirájuk kipattan : ugyan- 
ezeket gyeptéglába, virágcserépbe, vagy agyag- 
ból és marhatrágyából formált cserépbe televé- 
nyes föld közé is szokták elvetni és előnevelni, 
és földestől 2—3 leveles korukban ültetik ki a 
termesztési helyre. Az előcsiráztatott magvakat 
hiányos vetés pótlására is lehet felhasználni. 

Csiráztató készülék használatos abban az eset- 
ben, amidőn a magvak csiráztatásáról pontos ada- 
tok kívánatosak, így nevezetesen a mag\'izsgáló 
állomások (1. o.) által végzett cslrázóképesség meg- 
állapításakor. A C-ben a magvak csírázásánál 
szerepet játszó tényezőket, különösen a nagyon 




Termosztat. 

fontos hőmérséket szabályozni lehet. Nagyon sok 
olyan fűmag vau (pl. a Poa és Agrostis mag\"8k), 
melyek a csiráztatásra általában kedvező 20"* C 
hőmérséknek kitéve, jól nem csíráznak ; az ilyen 
magvak megkívánják, hogy a hőmérsék naponta 
hosszabb időn át (6 óra) magasabbra, 20-30« C-ra 
felszálljon. Ennek elérésére a magvizsgiló állo- 
másokon az ú. n. termosztatokat alkalmazzák ; 
ilyen pl. a Liebenberg-Weínzierl-féle, mely a becs 
s a mag>-ar raagvizsgáló állomásokon van haszna 
latban. E C. (1. az ábrát) áll egy kettősfalú bádog 
szekrényből, melynek fala fával van beborítva 
a szekrénybe üvegpálcikákkal kirakott farámák 
tolhatók be, amelyekre könyvalakulag összehaj 
tott itatóspapirosban a magvak helyeztetnek, vagy 
pedig beletolhatok a szekrénybe lapos pléhedé- 
nyek, amelyekre kerti földdel vagy homokkal 
töltött csészécskék helyezhetők. A szekrény alján 
nyilasok vannak, amelyeken át a szekrény alá 
helyezett gázlámpa által hevített levegő a kettős 



Csirésa 



- 118 



Csiszolás 



fal között áramlik és a szekrény kürtőjén kitódul. 
A kürtő fedelének erősebb vagy gyengébb felnyi- 
tása által a légáramot szabályozni lehet, ugyan- 
csak a légáram szabályozására szolgál az ajtó 
(mely a csiráztatásnál be van csukva) alján al- 
kalmazott rostély, mely tetszés szerint kinyitható 
V. elzárható. A gáz, mielőtt a lámpába jutna, 
a szekrény oldalfalához illesztett hőszabályozón 
megy keresztül. B szabályozóval a hőmérsékle- 
teta csiráztatóban tetszésszerinti fokon tarthatni ; 
az ingadozás l"-nál nem nagyobb. A szekrény 
melegitésére használhatunk közönséges Bunsen- 
lámpát is, de célszerű az ú. n. biztosító lámpát 
alkalmazni amiatt, hogy ha a láng valami ok 
miatt észrevétlenül kialudnék, ne áramoljon a 
gáz a csiráztatóba és a helyiségbe. Ezenkívül 
használatosak egyszerűbb és bonyolultabb szer- 
kezetű C.-ek. Egyike a legegyszerűbbeknek a 
Nobbe-féle, amely lágyan égetett máztalan agyag- 
edényből áll. Már a bonyolultakhoz tartozik a 
Jacobsen-féle csiráztató. Bizonyos növények mag- 
vainak csiráztatására különleges készülékek szol- 
gálnak, ilyenek pl. a módosított bécsi rendszerű 
répacsiráztató szekrény, a Linhart-féle répacsi- 
ráztató doboz, a zürichi fűmagcsiráztató, stb. 

Csirésa, most Bisztracseres, kisk. Krassó-Szö- 
rény vm. karánsebesi j.-ban, (1910) 619 oláh lak. ; 
postahivatal, u. t. Nándorhegy. 

Csirikov Jenő, orosz író, szül. 1864. A moszk- 
vai egyetemen jogot, majd természettudomá- 
nyokat hallgatott, de kénytelen volt az egyete- 
met elhagyni és több orosz folyóirat munkatársa 
lett. Iratait a mindennapi élet iránt való nagy 
érzék és irónia jellemzi, amelyekkel az orosz 
vidéki élet kitűnő ismerése párosul. Elbeszélései 
(Az invalidusok. Nyugdíjban, A külföldiek, Faust, 
A hegyek közt lévő szakadékban, Hogy történt 
ez stb.) összegyűjtve, kötetben jelentek meg és 
több kiadást értek ; drámáiból (Dicsőség után. Az 
udvaron a szárnyépületben, A nyilvánosság ba- 
rátjai. Rendőri felügyelet alatt, A zsidók) egy 
kötet jelent meg (1903). 

Csiriz, búzakeményítőből hideg úton készült 
ragasztószer, melyet leginkább könyvkötők hasz- 
nálnak ; legjobban olyképén készül, hogy hideg 
vízzel péppé keverve, ezt vékonyan forró vízbe 
csorgatjuk, amíg kellőképen megsűrűsödik, ter- 
pentinnel vegyítve igen alkalmas fali kárpitok fel- 
ragasztására. Hogy tartósabb legyen, kevés tim- 
8Ót vagy szalicilsavat is keverhetünk bele. C-nek 
nevezik a cipész és csizmadia ragasztóját is. 

Csirizgerendák, a hajó fedélzetének vagy te- 
tőzetének vázát képező s a hajót keresztben ösz- 
szekötö szálfák, melyekre a fedélzet hossz-léceit, 
vagy a tetőzet hossz-deszkáit szegezik. 

Csirke, 1. Csibe. 

Csirkefogó, 1. Csibész. 

Csirkegomba, Cantharellus (Adans.) L. (növ.), 
a lemezesgombák génusza, melyet az jellemez, 
hogy a kalap alsó felületén nem valóságos leme- 
zek, hanem csak ráncok és lécszerű kiemelkedé- 
sek vannak. Mintegy 70 faja közül legfontosabb 
a G. cibarius Fries, amelyet csibegombának, 
nyúlgombának és rókagombának is szoktak ne- 
vezni. Kalapja húsos, eleinte domború, fejlett 
korában közepén behorpadt, tölcsérhez hasonló. 



Színe tojássárga. Húsa fehér. Illatja kellemes. 
Igen ízletes, kedvelt gomba. Lombos erdőinkben 
és fenyveseinkben terem. Értékét emeli, hogy a 
férgek alig bántják és hogy aszalva is élvezhető. 
A hozzá hasonló narancsszínű rókagomba [C 
aurantiacus (Wulf.) Fries], színe narancssárga. 
Nem ehető, de nem is mérges. 

Csirkelábgomba (növ.), helyenként így neve- 
zik a medvefarokgombát (L. Clávaria). 

Csirkemell (lat. pedus carinatum), 1. Angol- 
betegség. 

Csiroki, 1. Cseroki. 

Csiröge (Icferus galbula L., áiiat),l. Ideridae. 

Csiröge-félék (Ideridae, áiiat), 1. Ideridae. 

Csisima (Cliisiiima), a Kxirilok szigetcsoport 
japán neve. 

Csisza (hajózás), madzag s kötélfonállal áttüz- 
delt vászonból készült párna-féle, melyet, a dör- 
zsölődés mérséklésére, két egymással súrlódó 
tárgy közé szoktak alkalmazni. Egy neme : a láb- 
C. vagy lábtörlö-C.,mely egy darab vászon, kötél- 
fonállal olyformán bevarrva, hogy a fonálból egy 
öltéshez csak egy, 10—15 cm.-nyi szálacska vé- 
tetik, s ezen szálak mindkét vége a vászonnak 
ugyanazon oldalán áll ki, úgy, hogy a vászonnak 
egyik felén a szálak végei bozontos bundafélét 
képeznek, a másik felén pedig csak az öltések 
látszanak. C. -hulladéknak nevezik a hajósok a 
hajó belsejének bélésére használt gyékényben v. 
C.-ban maradt gabonaszemeket, melyet régi szo- 
kás szerint a gabonaszállító a hajó legénységének 
szokott átengedni. 

Csiszár, régente kardcsiszoló, fegyvercsináló ; 
később lócsiszár is, vagyis lókupec ; borcsiszár a. . 
m. iszákos, részeges. 

Csiszárik János, vatikáni nagykövetségi jog- 
tanácsos, szül. Vörösklastromban (Szepes) 18tO 
nov. 16. A kassai papnevelőben volt tanár, azután 
u. 0. az Orsolya-apácák iskoláinak igazgatója 
lett, 8 1899 óta a budapesti hittudományi kar 
bekebelezett tagja. 1906-ban a vatikáni osztrák- 
magyar nagykövetség egyh. jogtanácsosa mellett 
nyert állást. Nemsokára megkapta a tb. pápai 
kamarási címet. 1911-ben a nagykövetség jog- 
tanácsosa és pápai prelátus, ugyanez év decem- 
berében veszprémi kanonok lett. Tankönyve és 
számos dolgozata jelent meg a szentírási tudo- 
mányok köréből. 

Csiszár János (zsákodi), magyar plakettmű- 
vész, szül. 1883. Tanulmányait nagyobbára kül- 
földön végezte s 1897 óta plakett- és óremművé- 
szettel foglalkozik. Ó készítette a Zichy Mihály, 
Lippich Elek, Gobbi Miliály stb. emlékérmeket. 
V. ö. Siklóssy, A modern magyar éremművészet 
és művelői (Budapest 1910). 

Csiszlér (vagyis tislér), egy kuruc énekben 
e helyett : asztalos. 

Csiszlik, a csizmán, cipőn az a sarokbőr, mely- 
lyel a kérget belülről beborítják ; némely helyen 
a csizmadiák gúnyneve. 

Csiszolás. Durvább fákat, de még finomakat 
is, többnyire gyalulás után fölületükön flno- 
mítómiveletnek, C.-nak kell alávetni. A C. célja 
egyrészt a szerszámnyomok eltávolítása, más- 
részt a még kiálló rostszálak elvétele és a cső- 
edényvályuk kitömése. A fa-C.-ra alkalmas anya- 



Csiszolat 



— 119 — 



CsitraJ 



gok a természetes és mesterséges habkö, a kü- 
löabözó finomságú üveg- és csiszolópor, vásznak 
és papirosok, fekete fánál a faszén. A C. történ- 
heák szárazon, nedvesen, olajjal és faggjTival. 
Száraz C.-nál a fát előzetesen gyöngén megned- 
VKítik, hogy ez a gyalutól kitépett rostszálakat 
íolhuzza és száradás után üveges papírral lecsi- 
szolják. Mindkét miveletet váltakozva 3— 4-szer 
kell ismételni, mig finom fólületet kapunk. Szá- 
razon, benedvesítés nélkül csiszolják a fenyőfa- 
muDkát habkővel ; lenolajjal és habkővel a poli- 
túrozandó fát : faggyúval és faszénnel az igazi 
ébenfát. L. még Fényezés. 

Csiszolat, az olyan ásvány- v. kőzettani pre- 
parátum, melyen az ásványoknak, illetőleg kőze- 
teknek szerkezetét, optikai tulajdonságait, ás- 
vány-összetételeit és sok egyéb viszonyait a mi- 
kroszkóp alatt lehet tanulmányozni. Nélküle az 
á?;ványok, különösen pedig a kőzetek szerkezeté- 
nek, kiképződésének és egjéb viszonyainak ttize- 
tes felkutatása lehetetlen. Használunk ú. n. vas- 
tag C.-okat. amelyeket főkép szabad kristályok- 
ból orientáltan készítünk, hogy azokon az optikai 
állandókat megállapítsuk. A kőzetekből orientá- 
ció nélkiU ü. n. vékony C.-okat készítünk, ame- 
lyeknek vastagsága 002 — 003 mm. 

Csiszoló korong, 1. Fényezés. 

Csiszoló kövek. A neolltkorban a kőszerszámo- 
kat, miután már nagyjában kiformálták, «ki- 
nagyolták», csiszolásnak vetették alá ; ez volt 
az utolsó müvelet, amelynek" segélyével nekik a 
kívánt véglegesformát 
megadták. A csiszolás 
a C. segélyével történt, 
melyeknek kétféle fa- 
játismerjük. Az egyik a 
mozgatható C. (1. az 1. 
ábrát). Ezek soklapu kőhasábok, melyeknek lapjai 
a csiszolástól homorú felületet nyervén, piskótához 
hasonlítanak ; rendesen kisebb méretűek és éppen 
azért használat közben szüks^ szerint mozgatha- 
tók voltak. A másik fajt a nejn mozgatható C.ké- 
pezik (1. a 2. ábrát j. Ezek rendesen nagy arányú 




1. ábra. 




8. ábra. 

kövek, melyeknek felső lapján egjTészt tojásdad 
teknőalakú mélyedések, másrészt ék-keresztmet- 
szetet mutató hosszabb-rövidebb rovátkok v. hor- 
nyolatok vannak. Mind e mélyedések belső lapjai 
igon sima felületet mutatnak, árai a csiszolás alatti 
sokszoros dörzsölés következménye. A szerszá- 
mok élét a rovátkokban csiszolták; oldallapjaikat 
pedig a teknőalakú nagy mélyedésekben. Legtöbb- 
nyire mint szórványos leletek, némelykor mint 
nagyobb csiszolómúhely maradványai egyéb kő- 
hulladék társaságában kei-ülnek elő. Rendesen 



homokkőből vannak. C. előfordulnak Angol-, 
Francia-, Dánoi"Szág és Svájc őskori telepeiben. . 
Hazánkból is ismeretes egy-két töredék, különö- 
sen a kisebb, mozgatható fajtából. 

Csiszoló pala, palás, szétmorzsolható, mikrosz- 
kopikus kovapáncélokból (Diatomea) álló kőzet. 
L. Agyag pala. 

Csiszoló papiros és csiszolóvászon. Üveg- és 
csiszolóporral (snürcel) behintett papiros. Úgy 
készül, hogy az üvegcserepeket v. Xaxos-smirgelt 
zúzógépekben esetleg őrlőmúvekkel finomabb 
porrá törik, ezt osztályozó hengerekkel flnoms^ 
szerint osztályozzák és gépek segélyével a szívós 
és hajlékony papirost beenyvezik és egyúttal az 
illető port is reászórják. A gép oly szerkezetű, 
hogy az enyvet egyúttal meg is szántja és fonák- 
ján a finomsági számmal és a gyár jeleível is el- 
látja. — Csiszoló vászon hasonlóan készül. 

Csiszolópor, porrá zúzott és iszapolt smirgel 
(1. 0.). 

Csiszoló vászon, 1. Csiszoló papiros. 

Csiszolt üveg. Azok az üvegtárgyak, melyek 
alakjukat v. diszitményüket a felület csiszolása 
által kapják, megkülönböztetésül a fúvott üvegtől, 
melyet szabadon v. minta segítségével fúvás által 
alakítottak, valamint a sajtolt üvegtöj, melyet je- 
lenleg fémmintákban sajtolnak. L. Üveggyártás. 

Csisztopol, járási székhely Kazán orosz kor- 
mányzóságban, a Kama balpartján, (1900) 20,958 
lak., egyik legfontosabb gabonaterménypiaca 
belső Oroszországnak, élénk halászattal. 

Csita, város Amur kormányzóságban, Szibériá- 
ban, azelőtt Transzbajkália fővárosa volt, köze- 
lében ércbányákkal, 12,000 lak. 

Csitár, 1. kisk. Nógrád vm. balassagyarmati 
j.-ban, (1910) 840 magyar lak. : u. p. Hugyag, u. t. 
órhalom. — 2. C, kisk. Nyitra vm. nagytapol- 
csáuji j.-ban, most Félsö-C. (1. 0.). — 3. C. (most 
Alsó-C), kisk. Nyitra vm. nyilrai j. -ban, (1910) 
4i9 magyar lak. : u. p. Pográny, u. t. Nyitra. • 

Csitraga, szanszkrit nyelven a. m. lerajzolt, 
lefestett ; így nevezik azt a jegyet, melyet tehén- 
ganéjjal, hamuval vagy szent földdel, rendszerint 
a szokásos mosakodás után a homlokukra vagy 
mellükre mázolnak, hogy avs'al azt a vallási v, 
íUozófiai szektát jelezzék, amelyhez tartoznak. 

Csitral (C7íííraZ),Kasniir f önhatósága alatt álló 
fejedelemség Brit Indiában, a Pamir, Afganisztán, 
az indo-brit ENy.-i határtartomány és Dardisztán 
között, a Kunar felső völgyében. Teinilete 59,000 
km«, 480,000 lak. A magasan fekvő, termékeny 
völgy éghajlata egészség, esőben gazd^, sok 
búzát, rozsot, gjiimöleaöt ésazőUőt termel. A kau- 
kázusi fajhoz tartozó lakosai részben mohamedá- 
nusok, részben pogányok, akik egjTnásközt foly- 
ton harcolnak. Számtalan törzsre és osztályra 
szakadozva élnek, régebben a fejedelem (mihter) 
főj ö védelme a rabszolgakereskedés volt. Fővá- 
rosa. C. 1518 m. magasan épült, a Kunar men- 
tén egymás mellé sorakozó falvakból áll, mintegy 
4000 lak. Másik nevezetes városa Masztudzs. 
1846 óta, amikor Kasmír Indiának hűbéres állama 
lett, C-t is bevonta ebbe a kötelékbe, amely tar- 
tomány eddig Kasmírnak íizetett évenkint élő 
állatokból, lovak-, kutyák- és sólymokból álló adót. 
1893-ban trónviszálykodások közben ostromzár 



Csitri 



120 — 



Csizmadia 



alá fogták a csekélyszámú brit örséget, amelyet 
felmenteni a rossz közlekedés, nehezen járható 
utak miatt csak hosszas küzdelem után sikerült. 
Újabb időben azért fontos, mert a brit és orosz ér- 
dekkör határán van. 

Csitri, rövidre vágott haj ; kisnövésü, gyönge, 
csenevész gyermekre is mondják. 

Csittagong (Chittagong), az ugyanily nevű di- 
vizió fővárosa Bengália brit-indiai f őkormányzó- 
ságban, 363 km.-nyire Kalkuttától a Karnapuli 
partján, (1901) 24,069 lak., akik közt 16,753 moha- 
medánus. A behozatal cikkei : só, fonó- és szövő- 
iparcikkek ; a kivitelé : rizs, juta, gummi és tea. 
1897 okt. 24f. forgószél pusztított a városban s 
mintegy 4—5000 embert megölt. 

Csittszentiván, kisk. Maros-Torda vm. marosi 
alsó j.-ban, (1910) 1066 magyar lak. ; u. p. és u. t. 
Nyárádtő. 

Csiuta, afrikai tó, 1. Rovuma és Sirva. 

Csíz. Régi magyar személynév, melyet II. Ist- 
ván király (1114—31) egyik főembere viselt, aki 
talán a Bogát-Radván nemzetségnek volt őse,mert 
1227—52. ismét előfordul ilyen néven e nemzet- 
ség egyik tagja, Csepán fla, kitől a Rákóczi-csa- 
lád származott. 

Csíz (áJiat;, Chrysomitris spinus (L.), az ének- 
lők (Passeriformes) rendjébe, a pintyfélék (Frin- 
gillidae) családjába tartozó madárfaj. Csőre finom 
hegyben végződik, szárnyai aránylag hosszúak 
(7 cm.) és lábujjkarmai rövidek. Általában háta 
sötétebb, hasa világosabb sárgászöld. A kifejlő- 
dött hím melle és torka sárgászöld, a nőstényé 
és a fiatal hímé fehéres, sötétbarna elmosódott fol- 
tokkal. A kormánytollak és a 4., továbbá az utána 
következő evezőtollak alapja sárga ; különben a 
szárnyak feketés szintiek ; csőre hiisszínű, vége 
pedig fekete. Szemei sötétbarnák és lábai barnák. 
A C. egész Észak-Európában és Észak-Ázsiában 
honos. Melegebb időben északibb vidékeken tar- 
tózkodik, télen délre vonul és ilyenkor gyakran 
nagy mennyiségben felkeresi az emberlakta vi- 
dékeket és falvakat. Hazánkba minden évben 
nagy számmal ellátogat ; októberben érkezik és 
március elején távozik költési helyére. Különö- 
sen fenyvesekben szeret tartózkodni, ahol ríl- 
gyekkel, levelekkel, költéskor pedig rovarokkal 
is táplálkozik. Fenyőfákon fészkel, 5—6 kékes 
vagy kékeszöld pettyezett tojást rak, melyeket 
az anya 13 nap alatt költ ki. Megszelídül, fogság- 
ban kitartó. Hossza kb. 12'5, szárnya 7, farka 5, 
csőre 1, csüdje 1*3 cm. 

Csíz, kisk. Gömör vm. rimaszécsi j.-ban, (1910) 
689 magyar lak., vasüti megálló, posta- és távíró- 
hivatal. 174 m. magasságban fakadó konyhasós 
forrása a kontinens legerősebb jód- és brómtar- 
talmú ásványvize, melyet síkeresen használnak 
görvélykór, a nyirkmirigyek és nyálhártyák 
megbetegedései, továbbá nemi és vérbajok, vese, 
máj, agy- és gerinc vei öbántalmak és női bajok 
ellen. A fürdő elég látogatott, van vendéglő, fürdő- 
ház, gyermek- és női szanatórium és számos 
nyaraló. 

Csizér, kisk. Szilágy vm. krasznaí j.-ban, (1910) 
1298 oláh lak., postahivatal, távbeszélő. 

Csizi István, verselő a XVIII. sz. végén, 1805. 
halt meg, 77 éves korában ; 1766. a Gyulai-ezred 



hadnagya volt, 1782. kapitány, s mint főstrázsa- 
mester (őrnagy) vonult nyugalomba 1794., aztán 
Tokajban élt. Még katona korában kibocsátotta 
Királyi Buda vára c hosszabb versezetet (Kassa 
1763), nyugalmi éveiben pedig két kötetkét adott 
ki: G. I. föstrázsamesternek nemes Molnár 
Borhálával az erkölcs pallérozását tárgyaló ver- 
ses levelezései (Pozsony 1797) és XXX reggeli 
gondolatok (versekben, Debreczen 1801). Régibb 
verseiben Gyöngyösit utánozta, később a franciá- 
sokhoz közeledett, de csekély költői tehetségével 
és fejletlen ízlésével mindig jelentéktelen író 
maradt. 

Csizikar v. Zizikar, Ho-lung-kiang, SzaJia- 
lijan-ula, a kinai Mandzsúria legészakibb tarto- 
mánya, 526,000 km« területtel, mintegy félmillió 
lak. — Ilyen nevű fővárosa a Szungári mellék- 
folyója a Nonni mellett, 30,000 lak., élénk ke- 
reskedelemmel. Számüzetési hely. Néhány kilo- 
méterre a várostól van a chaílar-eharbiní vasút 
állomása. 

Csízió, 1. a naptár régi magyar neve, amely 
eredetét onnan vette, hogy amíg a mai naptár 
alakja nem jutott használatba, a legfontosabb na- 
pokat hónapok szerint latin versekbe szedték 
össze, melyeket a kezdő szavakról Cisio Janus- 
nak neveztek. A cisio szó a Cireumcisio Christít 
(új év) jelentette, a Janus pedig a januáriust. L. 
Naptár. — 2. C.-nak hívták a magyar álmos- 
könyvet is. A régi naptárak álomjóslásokat is fog- 
laltak magukban ; később önállóan adtak ki á- 
moskönyveket, amelyekben az álomfejtés mellett 
babonás számok, azaz szerencseszáraok voltak 
jelölve. Amíg a kis lutrit Magyarországon el nem' 
törülték, a C. babonás számaiért nagyon keresett 
ponyvairodalmi termék volt. 

Csizma, hosszú szárú lábbeli, mely speciális 
magyar iparcikk s készítése az egész országban el 
van terjedve, amennyiben a pómép, a mesterem- 
berek, továbbá a katonaság egy része, a csend- 
őrök, rendőrök, hajdúk, inasok stb. is C-t vi- 
selnek. Külön specialitás a női C, némely vidé- 
ken még a piros C, melyet a jobbmódú paraszt 
nők viselnek,továbbá a díszmagyarhoz való színes 
C-k stb.,melyeknek elkészítésében a magyar mes- 
teremberek kiváló ügyességet tanúsítanak. A C-k 
formája és minősége különben a különböző osztá- 
lyok igényeihez alkalmazkodik. B cikk nagy 
kelendőségénél fogva a csizmadiák a magyar 
városokban nagy számban voltak s egyes tiszta 
magyar városokban nagy számban találhatók még 
ma is, úgy hogy hajdan a céhekben, ma az ipar- 
testületben, illetve más társulati kötelékben sok 
helyütt domináló szerepet visznek. 

Csizmadia, lábbeli-készítő kisipari foglalkozás, 
rokonága a cipésznek ; ez túlnyomói ag cipőket 
készít, az ellenben kizárólag bőrből való csizmá- 
kat. Az ipari szervezetekben közösen vannak a 
cipészekkel; képesítéshez kötött iparág. A C -ipar 
már csak egyes vidéki városokban képez önálló 
ipari foglalkozást, de mindinkább hanyatlik. (A 
C.-k és cipészek száma a népszámlálás adatai közt 
együtt szerepel.) 

Csizmadia, 1. József, 1. Jankai József. 

2. C /Sííííáor, szocialista író és költő, szül. 1871 
Orosházán. Nagy küzdelemmel élte ifjúságát. 



Csizmadiaszegr 



121 



Csobotfalva 



nyári cseléd, később béres s már miut feleséges 
ember részes arató volt. Bár csak négy elemi 
osztályt végzett, nehéz munkája közben is olva- 
sással képezte magát, megtanult németül, fran- 
í^iául és olaszul. léOi-ben belépett a szociáldemo- 
krata pártba s akkor kezdett írni. A szocialista 
lapokban megjelent heves támadó cikkei miatt a 
sajtóbíróság többször ítélte el izgatás miatt, sőt 
a fővárosi rendőrség 1898. ki is utasította Buda- 
pestről. Költeményei és elbeszélései erős egyéni- 
ség és szenvedély rajzai. Megjelent müvei : Küz- 
delem (költemények 1902) ; Hajnalban (költemé- 
nyek 1905) ; Fogházi levelek (költemények fele- 
ségéhez 1906): Munkás etnberek (elbeszélések 
1906); Kánaánban (regény, 2 köt. 1907). 

Csizmadiaszeg, készül nyírfából, ritkán juhar- 
V. bükkfából : a lábbeli talpának a fölihez való 
megerősítésére szolgál. 

Csizmás kandúr, 1. Csihán királyfi. 

Csó, 1. (ang. choo, franc, tcho, a. m. út), japán 
liosszúságmérték = 109'44 m. Mint tertüetmér- 
ték = 99-57 ár. — 2. Csó (ang. chow), keletindiai 
arany-, ezüst- és ékszermérték. Bombayban a 
gyöngyök értékét akként határozzák meg, hogy 
a gyöngj'ök súlyát kifejezik tankban á 4665 g. : 
ezt önönmagával megszorozva, az így nyert szor- 
zatot elosztják 330-mal. Ellenben Madrasban a 
gyöngyöknek mangelinben (á 0"389 g.) kifejezett 
súlyát önmagával megszorozzák és a szorozat | 
részét elosztják a gyöngyök számával. 

Csobád, kisk. Abau j -Torna vm. szikszói j.-ban, 
(1910) 691 magyar lak., vasúti állomás, postahiva- 
tal, u. t. Halmaj. 

Csobaj, kisk. Szabolcs vm. dadái alsó j.-ban, 
Í1910) 1120 magyar lak., postaügjmökség, n. t. 
Tokaj. 

Csobán, csóbány (néhol csobánk), nagy ku- 
lacs, -vagyis csutora (a szláv nyelvekben is meg- 
van). 

Csobáncz, Díszeihez tartozó puszta, Zala xm. 
tapolczai j.-ban ; a felette emelkedő 376 m. magas 
Gyulakeszi kopasz bazalt kúphegyen C. várá- 
nak romjai állanak. A vár 1255. épült ; a XTV. 
sz.-ban a Gyulafy nemzetség birta. Kapitányai 
a kereskedőket gyakran kifosztották. E garáz- 
dálkodásnak az 1630. XLV. t.-c. vetett véget. 
1669-ben az Esterházy akra ment át. Kiválóan 
nagy szerepet vitt Rákóczi Ferenc szabadság- 
harca idején. 1705 november haváig a dunán- 
túli labanc főhadparancsnok tartott Sanne ői-sé- 
get ; ekkor azonban Kisfaludy László és Domokos 
Ferenc kuruc ezredesek foglalták el. 1707 tava- 
szán Rabutin császári tábornok szállott a vár 
alá, melyben 30 jó hajdú, s ugyanannyi családos- 
tul menekült nemes ember volt. Rabutin Kreuz 
tábornokra bízta az ostrom vezetését, ki lábtókat 
támasztatván a vár falához, személyesen, karddal 
is ráhajtá az ostromra katonáit. Avar kapui pe- 
tárdával belövetvén, már-már a császáriaké lett 
a vár,' midőn Kreuz tábornok golyóval homlokon 
találva, elesett. A várbeliek ekkor kövekkel ra- 
kott szekereket, s a hagyomány szerint, geren- 
dákkal mint tengellyel összekapcsolt malomkö- 
veket gurítottak a feltörekvő németekre, kik az- 
tán nagy veszteséggel, szégyenszemre vonultak 
el a vár alól. C. vára azonban annyira megron- 



gálódott, hogy mint katonai pozíciót nem volt 
többé érdemes fenntartani. C.-ról szól Kisfaludy 
Sándor egyik legszebb regéje. V. ö. Vasárnapi 
Újság 1869, 43. sz. ; Magyarország és a Nagy- 
világ 1876, 23. sz. ; Békefi, A Balaton tanulmá- 
nyozásának eredményei, III. köt. a vár alapraj- 
zával, a régi és újabb képeivel. 

Csobánka. Az Aba nemzetség egyik ága, mely 
valószínűleg azon Csaba vagy Csuhán (Subanus, 
Siubanus) ispántól vette eredetét, ki III. István és 
in. Béla korában esztergomi főispán és bán volt 
8 múlt századbeli genealógusok szerint a Rhédey- 
családnak is az őse lett volna. 

Csobánka, nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun 
vmegye pomázi j.-ban, (1910) 1763 német, szerb, 
tót és magyar lakossal, postahivatal, u. t. Po- 
máz. Gyönyörű vidéken fekszik, melyet a fő- 
városi turisták gyakran keresnek fel. Határában 
nagy kőbányák és többféle barlangok vannak, 
melyek közül a Macka jama barlang legérdeke- 
sebb, ez a Ziribára hegy alatt nyílik, szája az 
oligocén homokkövön át van fúrva s 6 m. széles ; 
a barlang ÉÉXy.-i irányban lejtősen megy lefelé, 
4—16 m. magas, alsóbb részeiben falai vastag 
cseppkő- kéreggel vannak bevonva, 46 m. mély- 
ségben egy függélyesen leeső 10 m.-nyi tátongó 
mélység nyilik, mely 120 m.-nél mélyebb. A bar- 
langot a víz mosta : most az egész \idék vizeit 
elnj'eli, ami különösen felhőszakadás után az 
egész vidékre áldás. C. vidékének leggyakrabban 
felkeresett részei az Oszoly (329 m.), a Nagy- és 
Kis-Kevély (537 és 486 m.) s a Szentkút uevü 
búcsujáróhely. C. neve hajdan Borony volt. 

Irodntom. Moussong Géza, C. (Turisták Lapja III. évf. 1891, 
94 — íOl); Hemnaim Antal, A C.-i Szentkút mondája lu. o. I. 
évf. 1891, 158); Koch Antal, A C.-i és solvmári barlangok 
(Földt. Közi. I. évf. 97—105). 

Csobánkafi Dávid és Pál. Az Aba- nemből szár- 
mazó Csobánka unokái, az első János, a második 
Péter nevű ílától. Heves^vm. ÉNy.-i részén (Gyön- 
gyös körül) lakó gazdag főurak voltak a XIV. sz. 
elején. 1312. rokonaikkal s Amadé nádor fiaival 
együtt ők is fegyvert fogtak és így a rozgouyi 
csata rájuk nézve is ítéletnap volt. Pált I. Károly 
kancelláriája még arról is vádolja, hogy orgyilkos 
módjára tört a király életére. 1320. újra Tegyőz- 
ték őket a király hívei, még pedig saját fészkük- 
ben, s javaikat vesztvén, földönfutókká lettek. 
Mikor még gazdagok voltak, 1304. alapították a 
vörösmarti (Gyöngyös mellett) pálos kolostort. 
V. ö. Anjoukori okm. II. 281 ; Fejér, Cod. Dip. 
VUI. ; Kandra, Adatok az egri egyh. tört. II. 

Csőbe v. Kíiando, a Zambezi jelentékeny jobb- 
parti mellékfolyója; Benguelában ered, előbb 
DK.-i, majd K-i irányban folyik s a Victoria váz- 
esések fölött torkollik. Alsó szakaszán terjedel- 
mes mocsarakat alkot. 

Csobolyó a. ra. nagy , lábas kulacs vagyis csutora. 
Szijja, lánca, kallantyuja is szokott lenni, hogy 
vállon vihessék v. fölakaszthassák. Rendesen me- 
zei munkások használják s vizet, de bort, pálin- 
kát is tartanak benne. 

Csobot&ny, Maroshévízhez tartozó puszta 
Maros-Torda vm. régeni felső j.-ban, (i9oo) 519 
lak. : u. p. és u. t. Maroshévíz. 

Csobotfalva (azelőtt : Csik.-C), kisk. Csík vm. 
felcsíki j.-ban, (1910) 420 lak. ; u. p. Várdotfalva, 



Csoda 



— 122 — 



Csodarece 



u. t. Csíkszereda. Egyike a Tapiocza, Várdot- 
falva, Csomortáü ós Pálfalva községekből álló 
Szf. Péter egyházmegyeiek. E községek hagyo- 
mány szerint a Bálványos nevű nagy kiterje- 
désű havast fejedelmi adomány mellett azért 
birják, hogy a pünkösdi búcsúra Csíksomlyóra 
kijövő moldovai csángóságnak adjanak ingyenes 
szállást és ellátást. Ezt a kötelezettséget a leg- 
közelebbi időkig valóban teljesítették is. 

Csoda (lat. miraculum), a közbeszédben min- 
den megfoghatatlan, a természetes magyarázat- 
tal ellenkező, váratlan esemény, tapasztalat, je- 
lenség. A köznép széles rétegei szemében voltakép 
C. nincsen, mert amit a felvilágosult elemek ilyen- 
nek szoktak minősíteni, előttük természetes, leg- 
feljebb szokatlan valami, amit nem a természeti 
erők hoznak létre, hanem ezek ellenére az isteni 
akarat. A kezdetleges embert minden szokatlan, 
megmagyarázhatatlan jelenség megrémítette, de 
nem azért, mivel okozati kapcsolatot nem talált 
rá, hanem egyes felsőbb lénynek erőszakos, tehát 
haragos beavatkozását látta benne, akit emiatt 
ki kellett engesztelni. Az így keletkezett áldoza- 
tok náluk ilyképen sohasem időhöz kötöttek, mint 
a magasabb, tételes vallások áldozati ünnepei, 
hanem esetlegesek. Az ó-kor népeire sem tettek 
a természetessel ellenkező jelenségek megdöb- 
bentő, észzavaró hatást ; észbelileg megnyugtató 
magyarázatot adott a mindenkor feltételezett túl- 
világi beavatkozás, amelyekben az istenek aka- 
ratnyilvánulását szinte várták s gyakorta elő- 
idézni is törekedtek (1. Jóslás, Jósdák). IlyC.-nak 
tekintette Izrael népe saját történetét, ilyennek 
látja a katolicizmus saját egyházának fenntar- 
tását. A protestantizmus valóságos C.-nak újab- 
ban csak a bibliai törtónét eseményeit, sőt ezek 
közül is csupán az evangélistákban foglalt ténye- 
ket minősíti. A C. -teória ellen Spinoza bölcsé- 
szeti, az angol deisták és Hume főrészt históriai 
okokkal érveltek. Velük szemben a teológiai apo- 
logetika a múlt század közepe óta mindkét szem- 
pontból mereven védeni törekszik az egyházzal 
kapcsolatos C.-kat. Az egyház e valóságosaknak 
állított C.-kal szemben megkülönböztet ál-C.-kat 
s ilyeneknek veszi először az ismeretlen, de ter- 
mészetes eszközökkel létrehozott meglepő dolgo- 
kat, pl. bűvészek mutatványait vagy a termé- 
szetben előforduló rendkivüliségeket ; ismer to- 
vábbá ú. n. hamis C.-kat, ide sorolja ama rend- 
kívüli tüneményeket, melyek a keresztény ördög- 
tan szerint a gonosz szellemek beavatkozásaként 
jelentkeznek, pl. bübájosságok, boszorkányság, 
stb. 

Csodabogár, a hírlapirodalomban, de tudomá- 
nyos művekben is előfordulható képtelen állítá- 
sokat, stílusbeli értelmetlenségeket szokás C.- 
nak nevezni. Volt a XIX. sz. 70-es éveiben ilyen 
című, de rövid életű élclap is Budapesten. 

Csodabogyó (növ.), 1. Ruscus. 

Csodaboltozat. Közismert fizikai tétel, hogy 
az ellipszis egyik gyújtópontjából kiinduló hang- 
hullám vagy fénysugár, mely az ellipszis síkjá- 
ban fekszik, a görbe kerületéről visszaverődve, 
a másik gyújtóponton megy keresztül. Ha pon- 
tos ellipszoid alakú boltozatot készítünk (egy fél 
ellipszis forgása által keletkező felület) s .a belső 



felület tökéletesen sima (tükröző felület), akkor az 
egyik gyújtópontból kiinduló összes hanghullá- 
mok V. fénysugarak a másik gyújtópontban ve- 
rődnek össze. Az odahelyezett zsebóra ketyegése 
tehát a boltozott terem egy bizonyos pontján 
tisztán hallható — míg másutt nem. Dyen a pá- 
risi csillagvizsgáló, a londoni Szt. Pál templom 
kupolája stb. Hangok vetítése, koncentrálása egy 
bizonyos helyre egyébként más alakú reflekto- 
rokkal is történhetik. (München, Nationalmu- 
seum.) 

Csodadoktor a. m. kuruzsló. 

Csodaesö. Néha előfordul, hogy valamely lég- 
örvény szerves v. szerv^etlen anyagokat nagyobb 
mennyiségben a felső légrétegekbe emel, ahon- 
nan az áramlatok magukkal ragadják és kisebb- 
nagyobb távolságban a földre ejtik. Leggyako- 
ribb a homokesö (1. o.), mely néha esővel vegyest 
hull és földi tárgyakon színes nyomot hagy (vér- 
eső) V. a havat megfesti. A kénes eső a kén po- 
rához hasonló virágport hullat le. Arra is volt 
eset, hogy apró állatkák (rovar, hal, béka stb.) 
estek nagyobb számban a földre. Az ilyen jelen- 
ségekhez régebben sokféle babona fűződött. 

Csodafa (qöv.), 1. Ricinus. 

Csodagyermek. Azt a gyermeket nevezik így, 
amelyik akár testi, de kivált szellemi tekintetben 
korához mérten feltűnően fejlett. E fejlettség v. 
általában nyilatkozik v. bizonyos irányban (pl. a 
gyermek-művészek). A korán jelentkező kiváló- 
ság nagyon élénk megfigyelést és okos gondozást 
kíván. Mesterséges fejlesztés inkább árt, mint 
használ. Különösen fontos, hogy a szellemi te- 
kintetben korán érett gyermek testét edzzék;. 
ennek elhanyagolását a nevelőnek meg kell aka- 
dályoznia. 

Csodahere. A nyul-szapuka (Anthyllis vulne- 
raria L.) nevű pillangósvirágú növénynek, mely 
egyike a legkitűnőbb takarmánynövényeknek,né- 
metből(Wunderklee) fordított neve. De ugyancsak 
csodahere v. óriási here, szibériai here v. bok- 
harai here név alatt kínálnak a mag kereskedők 
egy takarmánynövénymagot, mi nem más, mint 
a fehérvirágú somkórÓY. köhere (Melilotus albus 
Desr.) magja. Ennek takarmányértéke azonban 
sokkal kisebb, mint a valódi C.-é. 

Csodakék, 1. Indigókékszulfosav. 

Csodakorong, 1. Bűvös korong. 

Csodarabbi, olyan rabbi, kiről hívei azt hiszik, 
hogy a jövőbe lát, betegségeket és egyéb vesze- 
delmeket imádkozással és talizmánokkal el tud 
hárítani s ezért sokan zarándokolnak hozzá. Len- 
gyel- és Oroszországban gyakori a C, de nálunk 
is előfordul. 

Csodarece (rete mirabile) névvel jelöljük az 
olyan finom verőeres fonatot, mely egy verőér 
hirtelen szétoszlása révén keletkezett s össze- 
folyva ismét egy verőérben folytatódik. Ember- 
ben a Malpigíii-f éle glomerolusokban (1. Vese) van 
C. ; alsóbbrendű gerincesek szervezetében igen 
el van terjedve : így a kérődzőknél a carotis és 
az artéria ophtalmica, a cethalaknál pedig a 
bordaközti verőerek mentén fordul elő ; majmok- 
nál ép olyan ritka képződmény, mint az ember- 
ben. A C-k nagy ellentállást iktatván a véráram 
útjába, a vér áramlási sebességének csökkenését 



Csodaső 



123 — 



Csóka 



vonják maguk után s így a diffúziós viszonyokra 
13 befolyással vannak. 

Csodasó, a nátriumszulfát használatos szino- 
nimája, a sal mirahile Glauberi szó fordítása. 
L. Nátriumszulfát. 

Csodaszanras, a magyar ósmondák mitikus 
vezérállatja. Világító agancsával ez mutatja meg 
Ménrót óriás két fiának, Humrnak és Magy(yr- 
nak azt a maeotisi gázlót, amelyen át az új esz- 
tendőt ünnepló belári (bulgári) asszonyokhoz el- 
jutottak s Dúló fejedelem két leányát elrabolták. 
Ugyanazt a szarvast szerepelteti Anonymus kró- 
nikája a Baravár alapításáról szóló fejezetben, a 
Nemzeti Krónika XI. sz.-i része pedig Géza és 
László elótt a Dunát úsztatja meg vele, amidőn 
világító agancsával a váczi egyház helyét meg- 
jelöli. Arany János krónikáink alapján írta meg 
a C. regéjét, melyet Buda Halála c. eposzában 
helyezett el. Y. ö. Sebestyén Gyula, A magj^ar 
honfoglalás mondái, I. köt. és u. a., A regősök. 

Csodatevő képek v. kegyképek, némely katoli- 
kus búesujárójielyen őrzött szentképek — fő- 
leg Szűz Mária képei, — melyekhez ktilönféle cso- 
dák és kegyelmek, főképen csodálatos gyógyu- 
lások és megtérések emléke fűződik. Habár a 
csoda maga nem a képnek mint olyannak tulaj- 
doníttatik, hanem Istennek a Szűz ^Iária közben- 
járása folytán, mindazonáltal a kép is, amely előtt 
a csoda történt, tiszteletben áll. 

Csodavirág (növ.), 1. Mirahüis. 

Csódi hegy, 1. Dunahogdány. 

Csoha, Afganisztánban és Indiában hosszú, bő, 
felső-nilia, Közép-Ázsiában prémes ruha. A törö- 
köktől vette át a magyar nyelv csulia alakban. 

Csohadár, a török csoha szó származéka, mely 
posztót, csuhát jelent. A C. voltakép palota- 
beU szolgát jelent, aki a belső szerájban végzi 
a szolgai tisztségeket. Ezek főnöke a bás-C, aki- 
nek liivatala udvari méltóság számba ment. Me- 
gint más hivatal a kapu C.-i, aki a magas portán 
volt alkalmazva. 

Csohosd (azelőtt : Czohesd), kisk. Arad vm. 
nagyhalmágyi j.-ban, (i9io) 362 oláh lak. : u. p. 
és u. t. Nagyhalmágy. 

Csók (észt.), az arcnak, kéznek, ajkaknak, egyes 
t.'irgj-aknak, pl. emléktárgyaknak, keresztnek stb. 
ajkainkkal való érintése. Általában gyöngédség- 
nek, kegyeletnek, tiszteletnek, szeretetnek külső 
kifejezéséül szolgál. Ugyanazon nemüeknél (mint 
kéz-C. különnemüeknél is) az üdvözlésnek álta- 
lánosan elfogadott melegebb formája. Bizonyos 
esetekben szertartásos jellegű. Ilyen a kézfogói 
C. is. A szerelmi C. boldogító érzését számtalan 
változatban énekU a népdal s a műköltészet. Jú- 
dás C.-ja hazug C, mely szeretet leple alatt áruló 
szándékot takaf . A C. jogi oldaláról ehnésen ér- 
tekezett Vécsey Tamás. Orvosok sokat írnak a 
C. ellen, melyet ragályos betegségek alkalmas 
terje.^ztöjének mondanak. 

Csók István, festő, szül. Pusztaegeresen 1865 
febr. 13. Pályája elején Greguss János, Székely 
Bertalan és Lotz Károly voltak tanárai a buda- 
pesti Mintarajziskolán 1883— 1886-ig. Ebben az 
évben Münchenbe ment, előbb Hackl, azután 
Löflftz iskolájába, 1888. pedig Parisban a Julián- 
iskolában folj'tatta tanulmányait, itt Boűguereau 



és Robert-Fleury voltak mesterei. Ott festette meg 
első képét, a Krumplitisztogató-kat, amelyre 
1889. Parisban mention honorablet kapott. Még 
nagyobb sikert ért el 1890., midőn Ezt cseleked- 
jétek emlékezetemre c. festményét a párisi Szalon 
III. éremmel tüntette Id. A következő évben Mün- 
chenben festette az Árvák-&X, amely Budapesten 
1891. társulati díjat kapott. Á két utóbbit meg- 
verte a magyar állam. Eddig C. annak a festői 
natm'alizmusnak volt híve, amelyet különösen 
Dagnan-Bouveret kép%'iselt. De egy olaszországi 
útja s kivált velencei hatások kolorisztikus érte- 
lemben átalakították stílusát és 1893. keletkezett 
Báthory Erzsébet e. nagy festménye (Szépm. Mú- 
zeum) már klasszikus nyomokat is mutat. E képek 
itthon is, a külföldön is megalapították hírét s 
egymásután érik a kitüntetések. Az Árvák Bécs- 
ben 1894. nagy aranyérmet, az Ezt cselekedjé- 
tek... Antwerpenben I. oszt. aranyérmet, a Bá- 
thory Erzsébet 1897. Münchenben nagy arany- 
érmet juttatott neki. E képek után számos esetben 
a sokác nép színes viselete, a pásztorélet hangu- 
latai foglalkoztatják, előadása gazdagabbá vált 
színpompa dolgában, törekvése pedig a stilizáló 
művészet felé vezet, amelybe motívumként leg- 
újabban magyar ornamentikát is használt. Mag- 
dobia. Salamé, Atelier sarok (Lipótvárosi kaszinó- 
díj 1905): Táma'r (1906); Vámpírok (ídOS) ; Nir- 
vána (19Í09) c. festményein főkép a női test forma- 
világa érdekli. 1910-ben Parisból Budapestre köl- 
tözött s azóta itt dolgozik. RendkivűU kitüntetés- 
képen az olasz közoktatásügyi miniszter fölszólí- 
totta, hogy a firenzei Ufíizi-képtár részére fesse 
meg önarcképét. V. ö. Művészet (IX. évf. 1910). 

Csóka vagy Csake-Csáke, Pemba sziget (1. o.) 
fővárosa. 

Csóka (Ck)loeus, áuat), az éneklők (Passeri- 
formes) rendjébe, a varjúfélék (Corvidae) csa- 
ládjába tartozó madárfaj. Galambnagyságú; a 
varjuktól abban ktllönbözik, hogy csőre rövid, 
erős és kevésbbé hajlott, orrlyukai kerekdedek 
és hogy az evezőtollak közül a 3. a leghosszabb, 
a 2. pedig hosszabb, mint a 6. Hasa hamuszürke, 
feje, háta, szárnyai és farka feketék, nyakának 
két oldalán pedig egy-egy hamvasszürke folt lát- 
ható. Európában és Ázsiában él, leginkább régi 
tornyokban, várakban és más magas épületek- 
ben tartózkodik és különösen rovarokkal, bo- 
gyókkal (szilva, cseresznye stb.) táplálkozik. To- 
jása kékeszöld vagy hamvasszürke és pettyes. 
Hazánkban két faja él : a közönséges G. (C. mo- 
nedula L.) és a keleti G. (G. coliaris Drumm.). 
Az előbbi az egész országban mindenütt előfor- 
dul, Erdélyben és a délkeleti részeken azonban 
ritkább, utóbbi helyeken a keleti C. helyettesíti. 
A keletí C. a közönséges C. -tói abban különbözik, 
hogy nyakszirtje és nyaka baloldalának szürke 
színe ezüstfehér árnyalatú s nyaka mindkét olda- 
lán krémfehórszínű öve van ; hasa és háta vilá- 
gosabb szürke. 

Csóka, nagyon kedvelt árpádkori magyar sze- 
mélynév, mely főleg az alsóbb néposztálynál volt 
használatban. Használták nőnévnek is, s mint 
ilyen, a kicsinyített Choucad alakban maradt fenn. 

Csóka, Hédervári Kont Ist\'ánnak, I. Zsigmond 
egyik főellenségének fegyvemöke. 1393-ban, mi- 



Csóka 



— 124 



Csokonai 



vei urát nagyon siratta és Zsigmond ajánlatát 
visszautasította, a király Budán a Szent György- 
téren őt is mindjárt ura után lefejezteté. V. ö. 
Taróczy krónikája IV. rész, VII. fejezet. 

Csóka, nagyk. Torontál vm. törökkanizsai 
j.-ban, (1910) 4274 magyar és szerb lak., vasúti ál- 
lomás, posta- és táviróhivatal és telefonállomás. 

Csokaj, kisk. Bihar vm. székelyhídi j.-ban, 
(1910) 1258 magyar lak., postaügynökség; u. t. 
Székelyhíd. Itt született Fényes Elek, a kiváló 
statisztikus és földrajzi író. 

Csókakő (Csóka), nagyk. Fehér vm. móri 
j.-ban, (1910) 738 magyar lak. ; u. p. Mór, u. t. Bo- 
dajk. A község mellett ma romokban heverő 
vára alacsony, de meredek hegyen emelkedik. 
Castrum Chokakew néven már 1323-ban em- 
lítik. 1424-ben Zsigmond király birta, 1453. 
V. László a hozzátartozó uradalommal együtt 
a Rozgonyiaknak adományozta. A XVI. sz.-ban 
török kézen volt, s a hagyomány szerint az 
itteni pasa ásatta volna azt a jóvizű, roppant 
mély kutat, mely a vár déli aljában máig is 
megvan. 1601 okt. 15. a császári sereg a vár 
tövében verte meg Mohamed seregét. Ebben az 
ütközetben jelen volt Pecsevi török történetíró is ; 
s erről szól egy eposz, melynek «Pugna ardua 
variique nostrorum cum abjurato christiani nomi- 
nishoste Turca conílictus, penes arcemTzhokaki» 
etc. c. egykorú kiadása a szmirnai kapucinus ko- 
lostor könyvtárában őriztetik. 1691-ben Lipót ki- 
rály C. várát a hozzátartozó 40 falu és pusztával 
Hochburg János élelmezési biztosnak adomá- 
nyozta. B család f érílágon kihalt s a XVIII.sz.elején 
C. vára is végkép elhagyatott. Azóta a különben 
is egyenlőtlen mészkövekből rakott vár egyre 
jobban omladozik ; fennálló falait jelenleg körös- 
körül vastag kőtörmelék lepi el. V. ö. Vasáraapi 
Újság 1864. 

Csókaláb v. daruláb (növ.), a Geránium sangui- 
neum L. (1. o.) népies neve. 

Csókás, kisk. Szolnok-Doboka vm. magyar- 
láposi j.-ban, (1910) 1020 oláh lak., u. p. és u. t. Ká- 
polnokmonostor. 

Csókási tanya, Makóhoz tartozó népes tanya- 
csoport Csanád vm.-ben, (i9oo) 918 lak. 

Csókaszem, szivárványhártyája festéket nem 
tartalmaz és emiatt fehér ; a szembogara (láta, 
pupilla) sötét, fekete volta miatt ez a fehérség 
eléggé feltűnő. Ilyen szem aránylag nem ritka a 
lónál, elvétve más házi állatban is előfordul ; lá- 
tási zavart nem okoz. 

Csókaszőllő V. cigányszöllö. Eredeti magyar 
szőUőfajta, mely sötétkékszínú, majdnem fekete 
fürtjeitől kapta nevét ; hazánkban mindenütt el 
van terjedve s néhol rácfeketéiiek, vadfeketének 
hívják. Tőkéje erős, levelei igen nagyok, kerek- 
dedek, fürtje középnagy, hosszú, hengeralakú; 
bogyói középnagyok, gömbölyűek, későn érők ; 
bora nem valami jó, de tartós és szép sötét színíí. 
Rövid metszést kivan. 

Csókfalva, kisk. Maros-Torda vm. nyárádsze- 
redai j.-ban, (1910) 784 magyar lak., vasúti meg- 
álló, postaügynökség ; u. t. Erdőszentgyörgy. 

Csók jasa, török szólás, jelentése : «soká él- 
jen», magyarosan : «éljen». A szultánt, mikor a 
pénteki szelámlik alkalmával üdvözlik á katonái. 



eme kiáltással fogadják: «pádisáhimiz csokjasa», 
soká éljen a mi padisánk. 

Csokmány, kisk. Szolnok-Doboka vm. csáki- 
gorbói j.-ban, (1910) 981 oláh lak.; u. p. Kuesulát, 
u. t. Aranymező. 

Csokoládé (képnielléklettel). Mexikóból szár- 
mazik (mexikói nyelven elioco : kakaó, laté : víz), 
honnan a XVI. sz. elején a spanyolok hozták 
Európába. Előbb délen (Portugália, 01asz-,Francia- 
ország), majd Anglia, Svájc, Hollandia és Német- 
országban terjedt el. A C. jellemző fő alkotórésze 
a kakaó, mely a C.-fa magjából, a kakaóbabból 
készül. Ezt kávépörkölőkhöz hasonló készülékben 
megpörkölik, héjtalanítják és 60—70" C.-ra me- 
legített malmokon addig dörzsölik szét, míg a 
lisztes rész az olajos résszel egynemű keveréket 
ad. Ehhez a C. minősége szerint különböző mennyi- 
ségű cukrot (50— 60"/o), fűszereket (vanília, fa- 
héj stb.), az olcsóbb árúkba gabonalisztet, kemé- 
nyítőt, dextrint, a tápláló C.-lioz tejet, bab- vagy 
borsólisztet, gyógyászati célból chinint, vasve- 
gyületeket stb. kevernek. A tiszta kakaóőrlemény 
45 — i9<>/o olajat tartalmaz. Ez nehezen emészt- 
hető s ezért az olaj egy részét melegen kisajtol- 
ják és a kakaódarát szénsavas káliummal pörkö- 
lik, így készül a zsírtalanított, könnyen oldható 
kakaópor, melyet először a hollandi van Hoiitén 
készített. Európa kakaófogyasztását jelenleg 
mintegy 425,000 q-ra becsülik. A zsírtalanított 
és feltárt kakaó meleg vízzel v. tejjel keverve 
nemcsak kellemes, de tápláló ital. Egy csésze 
kakaó (150 g.), mely 1 rész kakaóból s 8 rész víz- 
zel készült, 3 g. fehérjét, 3 g. zsírt, 6 g. szénhid- 
rátot és 0"3 g. theobromint tartíilmaz. Tejjel ke- 
verve még táplálóbb. A kakaóvaj a zsírtalanítás 
mellékterméke, a kipréselt olaj, mely kihűlve vaj- 
szerű. Ezt V. a puhább C.-árúkboz keverik, vagy 
gyógyászati cikkek készítésére használják. V. ö. 
Szutorisz, A növényvilág és az ember (Term. 
Tud. Társ. kiad.) ; Saldau, Die Schokoladefabri- 
kation (2. kiad.,Wien 1901) ; Zipperer, Die Scho- 
koladefabrikation (2. kiad., Berlin IdOl); Bel fórt 
de la Roque, Guide pratique de la fabrication du 
chocolat (Pai-is 1892 ; Warburgvi. Someren Brand, 
Kulturpflanzen der Weltwirtschaf t (Leipzig). 

Csokonai Vitéz Mihály, költő, szül. Debre- 
czenben 1773 nov. 17., megh. u. 0. 1805 jan. 28. 
Atyja, József, közkedveltségű seborvos, korán el- 
halálozván, a flú nevelése tizenhárom éves korá- 
ban irodalmi műveltségű édes anyjára. Diószegi 
Sárára maradt, aki íiát a debreczeni kollégium- 
ban neveltette. A gimnáziumi folyamot elvégez- 
vén, a főiskolára iratkozott be s mint togátus, 
bennlakó diák, két évig íllozóflát, azután teológiát 
hallgatott. Költői fejlődésére döntő hatással volt 
a kollégiumi élet. A versszerzés technikáját már 
a poétikai osztályban elsajátítván — az Aeneis- 
f ordító Kovács József volt itt a tanára — az is- 
kola kebelében fönnálló önképzőkör alkalmat 
nyújtott költői hajlamai érvényesülésére. Az is- 
kola hagyományai, magyar olvasmányai : Gyön- 
gyösi a régi, Gvadányi és Dugonics az újabb iro- 
dalomból s a folytonos érintkezés a magyar nép- 
pel a népies elem felé vonü'ik, míg az önképző- 
kör az olasz nyelv tanulmányozásával bízván 
meg, annak termékeit, főként Metastasiót és Tas- 



CSOKOLAC 




3. Kakaomalom. 




6. SzellCztetögép. 



/< 




1. Kakaói 





5. Hengert 



tOsoholádéi cikkhez. 



^ f 



GYÁRTÁS. 




Srkölö kemence. 






2 Héjtalanitó és zúzógép. 




I mükfidéaének 
I njsa. . 



Tü.tiiirep. 



«#VM NAOV lEXaCOMA. 



Csokonai 



125 



Csokonai 



sót olvasgatta, majd fordította. Már ekkor szá- 
mos eredeti költeményt is írt. gyakran rögtö- 
nözve, nem annyii'a irodalmi céllal, mint inkább 
társai mulattatására. Lakodalmak, keresztelők, 
disznótorok, baráti összejövetelek szolgáltatták 
az alkalmat, ami viszont versei tárgyát és hang- 
ját megszabta. Tréfás, pajkos költemények, arra 
szánva^ hogy a hallgatóságot megnevettessék, 
tele a kollégiumi ifjúság körében megszokott 
nyers, durva, sőt sikamlós és alszeríí élcekkel. 
Kedvvel használja a hagyományos magj'ar ver- 
selő módon kívül az újabb irányok elfajulásait is, 
de már ezekben az alkalmi és iskolai rigmusok- 
ban is föl-fölcsillan egy-egy gondolat, mely a 
fiatal diák komoly törekvéseinek tanúsága. Első 
nagyobb műve, a Béka-egérharc című parodikus 
eposz, szintén az iskola talajából sarjadt ki s 
benne Blmnauer Aeneis-ének módjára travesz- 
tálja a Homeros neve alatt járó komikus eposzt. 
Pompásan perdülő strófái tele vannak elmés és 
komikus vonatkozásokkal az akkori közállapo- 
tokra. Színészi hajlama, melyet nagy szavaló te- 
hetsége táplált, korán a drámaírás felé terelte. 
Terentius egy drámája nyomán megírta Pat- 
va rszky c. vígjátékát s olasz mintára egy pásztor- 
játékot (mindkettő elveszett). 1793-ban Pofok vagy 
Ctíltura cím alatt vígjáték formában egy életké- 
pet (kiadatlan) s Tempeföi cím alatt egy szatiri- 
kus vígjátékot írt, mely ugyan még kezdetleges 
technikával s a való élet ismerete nélkül készült, 
de a magyar költő sorsát egészséges komikum- 
mal, a társadalom érzéketlenségét a kultúra iránt 
keserű szatírával mutatja be elég érdekes cselek- 
vény keretéhen. A kollégium azonban nemcsak a 
komikum iránti értékét fejlesztette ki, hanem itt 
vetette meg nagy irodalmi, történelmi és termé- 
szettudományi ismereteinek is alapját. 

Kint azalatt egy új irodalom támadt, a modem 
. magyar irodalom, melynek hivatott képviselői a 
külföldi remekeken művelt ízlésükkel fáradoztak 
nyelvünk és irodalmunk művelésén. Új szellemet, 
új versmértéket (a mértékes-rímes verselést) ho- 
nosítottak meg.Hogy közönséget neveljenek, szép- 
irodalmi és tudományos folyóiratokat alapítottak, 
Bacsányi és társai a Kassai Magyar Muzeumot, 
Kazinczy az Orpheust, Kármán az Urániát. C. 
egy debreczeni íróbarátja. Földi János közvetíté- 
sevei, aki maga is buzgó híve volt az új ú-ánynak, 
megismerkedett a modern törekvések vezérével, 
Kazinczyval, akit versei birájául kért föl. Ka- 
zinczy biztatta és ösztönözte, s hogy Ízlését ne- 
mesítse, az alkalmi versek írása helyett a kül- 
földi kiváló mesterek, Kleist Ewald, Herder, Bür- 
ger műveire irányozta figyelmét. C. Földit és 
Kazinczyt fogadva mestereinek, nagy szorgalom- 
mal tanulmányozta a külföldi irodalmakat, az 
ajánlott németen kívül a franciát (Voltaire, Mo- 
liére), az angolt, sőt érdeklődött a keleti népek 
költészete iránt is, amelyeket francia, német v. 
latin fordításaikból ismert meg. A latin, görög 
és olasz irodalommal is tüzetesebben foglalkozott, 
úgy, hogy korának legképzettebb, irodalmilag 
legműveltebb írói közé emelkedett. Költői fejlő- 
désére nagy hatással volt a korán elhunyt 
Rozália, ifjúkori ábrándjaínak hősnője, akihez 
írta a később Lilla nevére átdolgozott dalok nagy 



részét, Gessner és Bürger szellemében, az ő köl- 
tői szólamaikkal eszményítve kedvesét. E dalok- 
kal indul meg érzelmi Irrája. Ebben az időben 
aratta első irodalmi sikereit is. 1793-han a Ma- 
gyar Hírmondó egy, 1794. az Uránia hét versét 
közölte, Kazinczy pedig arra vállalkozott, hogy 
önálló gyűjteményben közrebocsátja vei-seit. 

A szép kezdetet azonban kettős szerencsétlen- 
ség zavarta meg. Pártfogója, Kazinczy, belebo- 
nyolódván a Martinovics-féle mozgalomba, bör- 
tönbe jutott ; ő meg az iskola elöljáróságával ke- 
rült végzetes összeütközésbe. 179í tavaszán a 
poétikai osztály vezetésével hizatott meg, s a 
kitüntetésre nem volt méltatlan. Kedvvel tanított 
s tanítványai rajongtak érte. De tanítványait 
barátainak tekintvén, sok szabadságot engedett 
nekik, ami a fegyelem megsértésére vezetett. 
Tanártársait is gúnyolta, úgy, hogy az iskolai 
törvényszék több ízben megdorgálta, végre ta- 
nítói méltósága elvesztésére ítélte. Majd 1795 ta- 
vaszán legácíóban járván, a gyűjtött pénzekről 
nem tudott elszámolni, s emiatt a kollégiumból ki- 
zárták. De ő még az ítélet kimondása előtt oda- 
hagyta a kollégiumot és Debi-eczent. Reményvesz- 
tetten nemcsak pályájáról, hanem az irodalomról 
is le akart mondani és Sárospatakra ment jogot 
hallgatni, de evvel nem tudván megbarátkozni, 
még az első év (1795—1796) elvégzése előtt előbb 
Bicskére, majd az országgj^űlés megnjiltával 
Pozsonyba ment, abban a reményben, hogy párt- 
fogót talál a nagyurak között, akinek segítségével 
verseit kinyomtathatja. Csalódott, de helyette 
egy hetilapot, a Diétái Magyar Musát, indítván 
meg, alkalma nyilt egy pár, főként elmélkedő, 
leíró és gúnyos versét közölni. Pontosabb, hogy 
az oi"szággyűlés színhelyén, annak izzó levegő- 
jében megragadta képzeletét a kor izgató kér- 
dése: a francia forradalom visszahatásaként föl- 
támadt lelkesedés, amelyet ő is táplált a franciák 
ellen intézett tüzes szózataival, a magyarok hú- 
ségét dicsőítő kantáiéival (So'kentés a nemes 
magyarokhoz, 1796). A diéta eloszlása után lapja 
pártolás hiáu megszűnt s az év végén ő is el- 
hagy^•a Pozsonyt, Komáromba ment, ahol akkor 
szervezkedett a nemesi fölkelés, melyet egj' lel- 
kesítő költeményben ünnepelt (A nemes magyar- 
ságnak felülésére, 1797). 

Komáromban 1797 nyarán megismerkedett 
Vajda Juliannával, egy odavaló kereskedő szép 
leányával, akit dalaiban Lillának nevez, és heves 
szerelemre gj-uladt iránta. A leány is viszonozta 
érzelmeit, de nem annyira, hogy ellent tudott 
volna állni atj'jának, aki az állás nélküli C. he- 
lyett vagj'onos férjet keresett és talált leánya 
számára. C. 1798 márciusban vérző szívvel távo- 
zott Komáromból, bejárta a Dunántúlt, barátainál 
és pártfogóinál (Horvát Ádám, Sárközy alispán) 
vendégeskedve. Majd 1799 májusától 1800 feb- 
ruárjáig a csurgói gimnáziumban tanított, egy 
külföldre távozott tanárt helyettesítve. Módszere 
ugyanaz volt, mint Debreczenben. A poétikát maga 
készített© jegyzetekből adta elő s tanítványaival 
gyakran rendezett szini előadásokat, melyeken a 
maga darabjait adatta elő : a régebbi Pofókot, az 
1795-böl való Gerson de Mallietoeux-X, s az akkor 
készített Karnyönét, egy groteszk tündéri bohó- 



Csokonai 



— 126 — 



Csokonai 



zatot, tele népszínműi elemekkel s hátterül egy 
alkalomszerií történeti eseménnyel, Mantova be- 
vételével. Somogyi benyomásai alapján írta meg 
Dorottya című víg eposzát, majd 1800 tavaszán 
Szigetváron, Bácskán, Kecskeméten és Karcza- 
gon át hazatért édesanyjához Debreczenbe. 

Úgy tervezte, hogy visszavonulva kis házukba, 
egész életét az irodalomnak szenteli. Nagy tervek 
foglalkoztatták : meg akarta írni Homeros példá- 
jára, Dugonics regényei segítségével, történelmi 
és helyszíni tanulmányok alapján főművét, Ár- 
pádról szóló nemzeti eposzát, össze akarta gyűj- 
teni és sajtó alá adni költeményeit. Az 1802-ikí 
tűzvész azonban elpusztítván házukat, jóformán 
egyetlen vagyonuktól fosztotta meg őket. Erre 
mindenféle kísérlethez folyamodott, hogy nyo- 
masztó üelyzetébőlkiemelkedjék:ujságíró,könyv- 
tártiszt akart lenni, de hasztalanul, s munkái 
kiadása is lassan haladt. Szegényen, de a jobb 
jövőben bízva dolgozgatott s jó barátaival (köz- 
tük irodalmiak: Szentgyörgyi dr.. Fazekas és 
Kazinczy) együtt töltött órái feledtették nyomo- 
rúságát. Bár egyik-másik főúri pártfogója (Szé- 
chenyi Ferenc, Festetich György) segítette némi 
pénzajándékkal, életében kisebb alk.almi költe- 
ményein kívül csak két nagyobb művét látta 
nyomtatásban, a Kleisttől fordított Tavaszt (1803) 
és a Dorottyát (1804). 1804 áprilisban Rhédey 
Lajosné temetésénél metsző hidegben olyan tűz- 
zel szavalta el búcsúztató versét (A lélek Jialha- 
tatlansága), hogy erősen meghűlt s tüdőgyula- 
dásba esett. Gyönge teste, melyet a fiatalkori 
megfeszített tanulás, a sok hányatás és szenve- 
dés elgyötört, nem birta ki a kórt, s a következő 
(1805) év elején a sorvadás megölte. 

C. a XVIII. századunk legnagyobb költői tehet- 
sége s Balassi után a XIX. sz. küszöbéig legki- 
válóbb lírikusunk. Ebben van jelentősége, más- 
felől szelleme gazdagságában és költészete vál- 
tozatosságában. A sokféle irány közül, melyekre 
irodalmunk a XVIII. sz. 70-es, 80-a8 éveiben sza- 
kadt, egyikhez sem csatlakozott,hanem mindegyik- 
ben méltányolta, ami jeles volt, s felhasználta a 
műveiben. Nem sikerült még összeforrasztania 
az ellentétes költői törekvéseket, hanem költé- 
szetében mégis összekapcsolta őket. Használta a 
korában divatos verselő módokat mind (nemzeti, 
klasszikái, nyugateurópai). Költészetében mégis 
a magyaros elem uralkodik : a régi magyar köl- 
tészet hagyományai fölfrissítve népies elemek- 
kel. Tipikus magyar, de nem maradi, mint Dugo- 
nics, Gvadányi ós Horváth Ádám, hanem modern, 
élénk fogékonysággal az európai művelődés, az 
új eszmék és formák iránt. Művelte a költészet- 
nek mind a három ágát, nem egyenlő sikerrel, 
de egyet sem költői szellem nélkül. Tudományos 
dolgozatai is számot tesznek, különösen az egyes 
munkái elé írt műfaji bevezetések. Mint dráma- 
író olaszból fordított pásztorjátékain kívül (An- 
gelica, Galatea, A pásztorkirály, Amintas) csak 
az iskolának dolgozott, s inkább nyers komikai 
anyagot, mint értékes drámákat nyújtott. A drá- 
mai formát sem birta még ekkor tehetsége, de 
kortársaival szemben eredetieket adott, sikeríílt 
típusokkal 8 egészséges komikummal. Lírai da- 
rabjai közíil legismertebbek a Lüla-á&ldk., me- 



lyeket Kisfaludy Himfy-je példájára egész cik- 
lussá kerekített (1805, majd 1808). Nem utánzata, 
inkább ellentéte Himfy-nék, mert benne a boldog 
szerelem változik kesergőre, s a szerelemnek 
nem szenvedélyes, hanem lágyabb, lemondóbb 
hangjait hallatja. Kevésbbé mély, de tartalom- 
ban, műformában és nyelvben változatosabb. 
Alapját a régebbi; Rózához írt dalok alkotják, 
melyeket Lilla nevére dolgozott át (legszebbek : 
A rózsabwibóhoz, Búcsúvétel, Reményhez). Sokat 
köszön Bürgernek, kinek költői eszméit a maga 
helyzetére alkalmazza (Utolsó szerencsétlenség). 

C. legnépszerűbb verse A tihanyi ekhóhoz, a 
XVIII. sz.-nak talán legszebb költeménye. Az 
Anakreoni dalok (1808) között is több vonatkozik 
Lillára, míg bordalai e műfajban Petőfligpáratlaní 
állanak. A Kleist nyomán írt Szerélenulai a csikó- 
bőrös kulacshoz már az ódák (1805, majd 1809) 
között olvasható, amely gyűjteménye, valamint 
az Alkalmatosságra írt versek (1806) s a később 
kiadott Megyés versek műfajban és értékben egy- 
aránt vegyes költeményeket tartalmaznak. A Ma- 
gánossághoz írt ódája középütt áll az óda és elégia 
között s inkább érzelme mélységével s reflexiói 
költőiességével hat, mint erejével. Gyűjteményé- 
nek legszebb darabjai nem is az óda, hanem a 
népies genreba tartoznak]: «az utolérhetetlen)) Pa- 
raszt dal és Szegény Zsuzsi a táborozáskor. Ko- 
mikus eposza, a Dorottya, f ömotivumát Popé El- 
rablott hajfürt-jétöl kölcsönzi, de kerek meséjé- 
vel, mulattató jeleneteivel, eleven és színes leírá- 
sával, fordulatos, gyorsan perdülő cselekvényei- 
vel, az életből merített alakjaival, pompás elő- 
adásával és verselésével fölülmúlja mintáját S' 
tiszta komikus eposzaink között mai napig leg- 
kitűnőbb. Árpád-iá,nak csak a tervvázlata s pár 
sora készült el. Nehézkes és bonyglult meséje el- 
lenére komoly kísérlet lett volna s Vörösmarty 
méltó előzője a honszerzés nagy művének költői 
értékesítésében. A kor divatját és saját reflektáló 
hajlamát követte a leíró és tanítóköltészet műve- 
lésével ; leírásaiban sokszor remekel, mindig van- 
nak új színei s eleven képet ad, a didaxist pedig 
erős költői lendülettel kapcsolja össze A lélek 
halhatatlanságáról szóló versében, mely Aranyig 
legjobb tankölteményünk. 

A XVIII. sz. utolsó éveiben, mikor legértéke- 
sebb költőinket elhallgattatta a Martinovics-féle 
mozgalom kegyetlen elfojtása, C. mint valósá- 
gos. Isten kegyelméből való költő tűnt fel, aki 
valamennyi költőtársát fölülmúlta. Költészete 
nem szorítkozott egyes műfajokra s nem csak 
egyes társadalmi osztályoknak szólott. Ennek kö- 
szönhette általános hatását s bár iránya sok te- 
kintetben ellenkezett az irodalmunkban uralkodó, 
Kazinczy hú-dette klasszicizmussal, Kisfaludy 
Sándorral együtt a XIX. sz. elejének legkedvel- 
tebb költője lett. Népszerűségéből Vörösmarty, 
majd Petőfi ós Arany föllépésével vesztett, de 
különösen a komikai nemben ma is legjelesebb 
költőink között emlegetjük s a Dorottyán kívül 
egyes lírai versei (A tihanyi ekhóhoz, A re- 
ményhez) élnek ma is. 

Emlékét mindjárt halála után megakarta örö- 
kíteni Kazinczy egy közadakozásból állítandó 
sírkővel, de a terv a debreczeniekkel támadt félre- 



Csokonai-kör 



— 127 — 



Csoltmonostora 



értés miatt (1. Árkádia- per) megMxmút. 1822-beii 
felállították a kollégium könyvtártermében Fe- 
renczitól faragott márványszobrát, 1836. sírja 
fölé emléket állítottak, 1860. megjelölték szülő- 
házát, 1871 okt. 11. leleplezték a kollégium előtti 
téren szép ércszobrát, melyet Izsó Miklós mintá- 
zott. Emlékét szülővárosában a C.-kör ápolja. (L. 
Csokonai-kör.) Halálának százéves fordulója al- 
kalmából Debreezen városa fényes ünnep kereté- 
ben (1905 máj. 20—21) C.-kiállítást rendezett s C. 
szülőházát 72,000 K-ért megvásárolta a városi 
múzeum számára. Itt helyezték el a C.-kör ereklye- 
tárgyait. 

Irodalom. C. műveinek mindmáig nincs teljes kritikai 
kiadása. Munkáit először Márton József gytijtdtte össze 
(1813) ; másodszor Toldy 1843— i€. s ez eddigelé a legtelje- 
sebb és legmegbízhatóbb szövegközlés. Több kiadatlan köl- 
temény található Kelemföldynek 1843 — 46-iki 3 kötetes 
C.-kiadásában. A még közkézen forgó szemelvényes kiadá- 
sokból megemlítendő Toldyé, IS&i-böl és Bánóczié 1905-böl 
(Magyar Remekírók 8. k.). Horváth CyriU év nélküli kiadása 
(1900); Toldyé ntáa késxűlt, elég teljes és könnyen hozzá- 
férhető, de tudományos értéke nincs. Kiadatlan C. -kézira- 
tok és levelek nagy számmal vannak az Akadémia, a 
Nemzeti Mnzenm, a debreczeni kotléginm és a debreczeni C.- 
kör birtokában. Annál gazdagabb a C.-ra vonatkozó iroda- 
lom. Hosszú ideig a legjobb és legbehatóbb életrajza volt 
az, meUyel Toldy C. műveinek 1843— 46-iki kiadását be- 
vezette (újra Toldy, Összes müvek n. kiad. 1868). Utána 
Haraszti Gyula írta meg egy teijedelmes kötetben (Abafl- 
féle Nemseti Könyvtár XIV. kiad.) életraitít (C. Vités Mi- 
kály, 1880), mely fiatalos és kifoműaa ntnnka, de gondo- 
Utébresstö, életrajzi és irodalmi adatokban rendkivfll gta- 
dag. Legújabban Perenczi Zoltán adta a Kisfalndy-Társa- 
ság Költök és írók cimü vállalatában részletes életrajzát 
és tömör jeUemzését (C, 1907). Költéssetére vonatkozó- 
lag Kölcsey elft^iilt véleményével ssemben Toldy szolga 1- 
Utott igaiaágot a költőnek és ö állapította meg helyét 
irodalmunkban (as említett életrajzban). Azóta két euilek- 
könyvön kívül (C.-AIbum 1861. és C.-Emlék 1871) számos 
kisebb-nagyobb dolgozat foglalkozott a C.-ra vonatkozó 
részletkérdésekkel (életrajzi adatok tisztázása, a kollé- 
giumi pör aktái, idegen hatások stb.), a fontosabb, C. költői 
egyéniségét vagy alakító művészetét tárgyaló tanulmá- 
nyok közül kiemelendök : Salamon Ferenc mélyenjárő dol- 
gozata a Dorottyáról (1861. újra : Irodalmi Tanulmányok 
I., 1889)'; Dócai Lajos szellemes alkalmi cikke (1871 ; újra: 
-Magyar Kteyrtár 1903) ; Beöthy plasatikns jelleméae (A 
augysr merni. írod. tört. ism. 1909) ; Hánurti Synin yí- 
ligös, anbatos méltatása (Képes IrodakuntSrténet I. 1906). 
Teljes C.-repertorium, a kiadások, életn^'zok, méltatások 
és kéziratok pontos jegyzékével az Irodalomtörténeti Köz- 
lemények 1908. é\-f. 95—111. 1. 

Csokonai-kör (Debreezen). A régi múltra vissza- 
tekintő Debreczeni Felolvasó Egyesületből ala- 
kult át 1890. Célja szellemi központot létesíteni 
Debreczenben előadások, estélyek tartása, juta- 
lomdljak, pályatételek kitűzése, évkönyv kiadása 
által, valamint a Csokonai- kultuszt ápolni. 

Csokonai Lapok,szépirodalmihetilap,szerkesz- 
tette s kiadta Orbán PetóDebreczenbeu (az első há- 
romszámotOláh Károllyal együtt szerkesztettél. 
Megjelent 1850 júl. 3-tól október 5-ig, hetenként 
kétszer. 

Csokor, a szalagnak bizonyos mód szerint való 
megkötéséből k^zödik, mely mint részdísz is 
igen el van terjedve. Más értelmezés szerint a C. 
bokrétát jelent; a virágbokréták kötésében újab- 
ban művészi Ízlést és nagy változatosságot fejte- 
nek ki.' 

Csokta fchodaw, chaeta), indiánus törzs ; azon 
szokásukról, hogy a gyermekek koponyáját ho- 
mokkal telt zsákokkal laposra szorították, a fran- 
ciák «Iapoe fejű indiánu8ok»-nak nevezték el őket 
Ma az indiánus territóriumban, részben a Misszisz- 
szippi mellékén mintegy 20,000-en élnek és erő- 



sen művelődnek. Nyelvileg és fajilag ugyan roko- 
nok a nagy C.-muszkogi nyelvcsalád törzseivel, 
de déli rokonaiktól testüeg már erősen elütnek. 
Ma csendes földmívelők és iparosok. 

Csóktábla (lat. Pax, Instrumentum pacis, 
Pacificale v. Oscidatorium). A békecsók (1. o.) 
helyett a Xni. sz. után Angolországban szokásba 
jött egy táblácskának odanjnijtása megcsókolás 
végett. Ez aranyból, ezüstből stb. készült és a 
feszület. Szűz Mária, a védőszent v. más szentek 
képeivel, gyakran beillesztett ereklyékkel volt 
ellátva. 

Csokta-moszkogi, Észak-Amerika indiánusai- 
nak hatalmas nyelvcsaládja ; a Sawannah folyó 
és az Atlanti-óceán között, a Misszisszippi mellett 
le a mexikói öbölig terjedő, bár testüeg és kultúra 
tekintetében erősen különvált törzsek gyűjtőneve 
is lehet. Ma az apalas, csikasza, csokta, szemi- 
nola, krik stb. törzseket ismerjük ez általánosító 
néven. 

Csokra, kisk. Borsod vármegye ózdi járásá- 
ban, (1910) 608 magjar lak. ; n. p. Sáta, u. t. Szil- 
vásvárad. 

Csólesz ícholes), indiánus törzs, 1. Maya. 

Csolnak, 1. Csónak. 

Csolnakos (Cincsics), kisk. Hunyad vm. hunyadi 
j.-ban, (1910) 387 oláh lak. ; u. p. és u. t. Vajda- 
hunyad. — A Gsolnakosi nem^ oláh család fészke, 
mely család a Mursinai és Hunyadi családdal ro- 
konságban állott s annak hoUós címerét használja 
máig. Mursinai Erzsébetet, Hunyadi János anyját 
ugjanis első férje Hunyadi Vojk halála után Csol- 
nakosi Jariszló vette nőtil, kinek fiai : Dan, Vojk, 
Péter és János, valamint Serbe, mint C. kenézei, 
örök nemesi birtokul nyerték azt 1446. mostoha 
testvérüktől, Hunyadi János kormányzótól. A 
család férfitagjai a múlt században az alispán- 
ságig fölvitték. A vajdahunyadi ref. egyháznak 
állandó jótevői voltak. 

Csolnok, kisk. Esztergom vm. esztergomi j.-ban, 
(1910) 1977 német, tót és magyar lak. ; postahiva- 
tal, u. t. D(»og : van hitelszövetkezet, fogyasz- 
tásiszövetkezet, jelentékeny bamaszénbányászat, 
melyet az Esztergom-Szászvári szénbánya r.-t. 
űz. C.-ot Doroggal szénszállító kötélpálya köti 
össze. 

Csolt, kisk. Szatmár vármegye nagysomkúti 
járásában, (i9oo) 523 oláh lak. ; o. p. és a. t. 
Nagj'somkút. 

CBolt-nemzetség ősétől, C. fia C.-tól a békési 
vámépek 1221. elfoglalták a vár Szilas nevű 
földét s a Fás mocsár felét. A nemzetség törzse 
eredetileg Békésben volt ugyan, de korán átsz^- 
mazott Zaránd- és Aradmegyékbe is, hol több C. 
ne^•ű helyre akadunk. Ebből az ősi nemzetségből 
váltak ki a Gerlai Ábránfyak. ügy erről a család- 
ról, mint a Csolti -családról 1350-ig csak keveset 
tudunk. Az Ábránfy-család őse Ábrahám, Dénes 
fla, 1341—58. körül említtetik. V. ö. Wertner, 
1. 218 ; Karácsonyi, Békésm. tört. társ. évk. XL 78 ; 
Márki, Arad tört. 1. 26&-9 ; Karácsonyi, Magyar 
nemzetségek I. 379—383. 

Csoltmonostora Békésben, Vésztőtől Ny.-ra, 
a Holt-Körös egyik szigetében feküdt. Apátságá- 
nak, melyet tévesen kulcsi- és koltinak is nevez- 
nek, első biztos nyoma a XIU. sz. elejéről való ; 



Csoltó 



-128 — 



Csomagrolópapiros 



azuto]sól383-ból.EkkoraC8olt-nemzet8égbőlvaló 
Ábrahíímffyak voltak a kegyurai. Kéttornyii egy- 
házának falai 8 tornyai 1786. ledőltek s tégláit 
széthordták. V. ö. Bunyitay, Váradi püspökség, 
II. 375. 

Csoltó, kisk. Gömör és Kis-Hont vm. tonialjai 
j.-ban, (1910) 571 magyarlak. ; u. p. Gömörpanyit, 
u. t. Özörény. 

Csólyos, Kiskunfélegyházához tartozó népes 
puszta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben, (i9oo) 1188 
lak. : u. p. és u. t. Kiskuumajsa. 

Csorna V. csuma, fekélyes v. mirigyes daganat, 
. székely tájszó s a magyarba ép úgy, mint a szláv- 
ságba, alighanem török forrásból került. A «C. 
elvisz » erdélyi szólásmód, amely «az ördög el- 
visz » értelmében használatos. Ép ily személye- 
sített jelentése világlik ki e szónak egy kalota- 
szegi varázsigéből is, amelyben a csuma nevű 
nyavalyaelőidéző démont erdei fára űzi ki a rá- 
olvasó. L. még Dobroc. 

Csorna, kisk. Somogy vm. igali j.-ban, (i9io) 583 
magyar lak., vasúti állomás, postahivatal ; u. t. 
Mosdós. 

Csorna, 1. József (ragyolczi),cimeYta,miró, szül. 
1848 jún. 27., a gimnáziumot Budapesten, a jogot 
Sárospatakon végezte. Értekezései a Turulban, 
Ungar. Revueben s Archaeológiai Értesítőben je- 
lentek meg. Levelező tagja a M. Tud. Akadémiá- 
nak és másodelnöke a Magyar Heraldikai és Ge- 
nealógiai Társaságnak. A Siebmacher : Der Adél 
von Uugarn c. munkának dolgozó társa, pótlék- 
kötetének társszerkesztője. Munkái: Óstörténelmi 
nyomok Abaujmegyében ; A Hunt-Pázmán nem- 
zetséíj címere ; Alté Grabdenkmaler aus Ungarn 
(Cserglieő Gézával) ; Abauj-Torna egyesűit vár- 
megyék monográfiája, I. köt. ; Abauj-Torna vár- 
megye nemes csaladai (Kassa 1898) ; A nemzet- 
ségi címerek tanulmánya (Budapest 1901. Érte- 
kezések a tört. tud. köréből XIX. köt.) ; Magyar 
nemzetségi címere/c( Budapest 1904). Jelenleg sajtó 
alatt van a M. Tud. Akadémia kiadásában meg- 
jelenendő nagy munkája a magyar heraldil^ 
korszakairól. V. ö. Szinnyei, Magy. írók élete és 
az Akadémiai Almanachot. 

2. C. Sándor (Körösi), 1. Körösi Csoma. 

Csornád, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 
váczi j.-ban, (i9io) 878 tót és magyar lak. ; u. p. 
Veresegyház, u. t. Gőd. 

Csomafája, kisk. Kolozs vm. kolozsvári j.-ban, 
(1910) 485 oláh és magyar lak. ; u. p. és u. t. Kolozs- 
borsa. 

Csomafalva (azelőtt: Csoma), kisk. Ugocsa 
vm. tiszántúli j.-ban, (1910) 391 rutén lak. ; u. p. 
és u. t. Feketeardó. 

Csomag, egyfajta tárgyaknak, főképen árú- 
cikkeknek egybekötött mennyisége. L. Csoma- 
golás. 

Csomagolás. A postai küldeményeket termé- 
szetükliöz és a szállítás útjához és módjához mér- 
ten úgy kell csomagolni, hogy tartalmuk kárt ne 
szenvedjen és más küldeményben v. a szállító esz- 
közben kárt ne tegyen. A leveleket, csomagokat 
és pénzküldeményeket azonfelül le is kell zárni 
(enyvvel, ostyával, pecséttel, ragjeggyel stb.), 
hogy tartalmukhoz illetéktelen kéz nyom nélkül 
hozzá ne férhessen. Feltétlenül kötelezők a posta 



C.-i és lezárási szabályai a pénzt, ékszert és 
drágaságot tartalmazó küldeményekre, nemkü- 
lönben azoki'a nézve is, melyek könnyen kárt te- 
hetnének, mint a folyadékok, a könnyen gyúló 
anyagok stb. A többi küldemények tekinteté- 
ben a posta C.-i szabályai csak tanács jellegével 
birnak, melynek nem követése (gyenge vagy elég- 
telen göngyölet) a küldemény szállítását nem aka- 
dályozza, hanem csak a posta szavatolását szün- 
teti meg a sérülés esetén (1. Postai szavatolás). 
Leggyakoribb csomagolóanyagok a tartalom be- 
cséhez mért sorrendben : a csomagolópapiros, a vá- 
szon, gyolcs, viaszos vászon, doboz, bőr, vászonnal 
burkolt doboz, láda, hordó, fémtartály. Leghasz- 
náltabb lezáró anyag a vésett pecsétnyomóval le- 
nyomott pecsétviasz. Ezt azonban a posta csakis 
azon küldeményeknél követeli, melyeknek nyilvá- 
nított értéke a 400 K-t meghaladja (kézi darabok), 
V. melyek pénzt, aranyat, ezüstöt v. drágaságot 
tai'talmaznak. Más küldemények tetszés szerint 
lezárhatók. Egy darabból álló szilárd tárgyakat, pl. 
szerszám, géprész, vad, hordó, bőrönd stb. egyál- 
talán nem kell csomagolni és lezárni. A levél le- 
zárásának módja teljesen a feladóra van bízva. 
A díjkedvezményes levélpostai küldeményeket 
(árúminta, nyomtatvány, üzleti papír) szintén tet- 
szés szerint lehet csomagolni (borítékba, tekercsbe 
stb.), de ezeket a szükséges jövedéki ellenőrzés 
tekiutetéből lezárni nem szabad. 

Vasúton szállítandó olyan árúkat, melyeknek 
természeti minőségük azt megkívánja, elveszés, 
hiány vagy sérülés ellen biztosan kell csoma- 
golni. A C.-nak tehát, amely meghatározás 
egyébként megfelel a kereskedelmi törvény (1875. 
XXXVII. t.-c.) által használt «begöngyölés» ki- 
fejezésnek, a vasúti üzletszabályzat és az árú- 
fuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény 
(1892. XXV. t.-c.) értelmében feltétele, hogy a 
vasúton szállítandó árut elveszés, hiány és sérü- 
lés ellen megvédje. L. még Begöngyölés. 

Csomagolóanyag, csomagoláshoz régebben pa- 
piroshulladékot és szalmát használtak, ma pe- 
dig fagyapotot, fenyőfák keskeny vékony gyalu- 
f orgácsát, továbbá elhasznált rongyokból készült 
pamutvattát és csomagolópapirost, továbbá cso- 
mag oló-tokokat, gyékényt s durva vásznat. 

Csomagológépek, a tárgyaknak elszállításá- 
hoz való becsomagolására alkalmas gépek. Van- 
nak szilárd és cseppfolyós testekre alkalmas ily 
szerkezetek. A szilárd testeket csomagolok legin- 
kább zsákok vagy zacskók tömésére vagy pedig 
csomagolópapirosoknak a tárgyra való hajtoga- 
tására ós ragasztására alkalmas szerkezettel bir- 
nak. Ilyenek pl. a liszteszsák-tömőgépek és a 
cigaretta-C. is. A cseppfolyós testek csomagolá- 
sára a palacktöltő készülékek szolgálnak (1. 0.). 
Minden csomagológép kapcsolatban lehet mérő 
vagy számláló készülékkel is. 

Csomagolópapiros, fehérítetlen cellulózából, 
gőzölt faköszörületböl, vagy papiroshulladékból 
készül, de ha szegek csomagolására szolgál, akkor 
gyapjuhuUadékot is adnak hozzá. Törékeny testek . 
csomagolásához hullámos papirost használnak, 
amelyhez rendszerint gőzölt faköszörületet (barna- 
csomagolót) használnak, ezt meleg kalanderek 
avagy hullámos fémlapok közötti sajtolással szo- 



Csoma^roló-tokok 



— 129 — 



Csomoros fa 



kás huUámosítani, s hogy alakját megtartsa, 
egyik oldalára sima lapot ragasztanak, avagy 
fűznek hozzá oly kép, hogy e lap csak érintse a 
hullámokat. 

Csomagoló-tokok, mintatívegek, palackok s 
törékeny tárgyak csomagolására fából, papiros- 
ból V. szalmából készült tokokat használnak. A 
fatokok gyártása abban áll, hogy hasábalakú fa- 
darabot kellő nagyságú furattal látnak el. Papi- 
ros tokokhoz rendszerint hullámos csomagoló- 
papirost használnak s ezt kívánt alakra kiszab- 
ják s drótkampókkal összetűzik. Szalmatokok- 
hoz egymásmellé helyezett szalmaszálakat hasz- 
nainak, amelyeket varró- illetőleg hurkológép 
segélyével lapokká fűznek össze s e lapokból 
készítik a tokokat, avagy előbb zsineget, kötelet 
fonnak a szalmából, fagyapotból, stb., s ezekből 
készítik az előbbi módon a lapokat s tokokat. 

Csoma-kódex, a XVI. sz. közepéről való ma- 
gyar kézirat, mely Graffer bécsi könyvárustól ke- 
rtUt a M. T. Akadémia birtokába. Énekgjüjte- 
mény, melyben a többi közt Szilágyi és Hajmási, 
a szendrői névtelen költeménye, s a drávai név- 
telen Rnsztán császárja maradt fönn. 

Csomakőrös (azelőtt: Körös), tísk. Háromszék 
vm. orbai j.-ban, (i9io) 616 magyar lak. ; u. p. és 
u. t.Kovászna. Itt sztiletett Körösi Csoma Sándor, 
a nagyhírű utazó és nyelvész. 

Csomaköz, kisk. Szatmár \Tn. nagykárolyi 
j.-ban, (1910) 2177 magyar és oláh lak. ; postahi- 
vatal, u. t. Szaniszló. 

Csománfalva, kisk. Máramaros vm. tócsői j.- 
ban, (1910) 1599 rutén és német lak. ; u, p. Köves- 
liget, u. t. Bustyaháza. 

Csomatelke (azelőtt : Csoma), Msk. Gömör és 
Kis-Hont \Tn. rimaszécsi j.-ban, (1910) 709 magyar 
lak. ; u. p. és u. t. Fülek. 

Csombárd, kisk. Somogy vm. kaposvári j.-ban, 
J1910) 432 magyar lak. : n. p. és u. t. Hetes. 

CBombor v. vadcsombor (döv.), különböző sza- 
gos ajakos fú neve : Mentha pulegium. Nepeta 
cataria, Thymus stb. 

Csombor Márton, 1. Czombor. 

Csombord (Csumbrud), kisk. Alsó-Fehér vm. 
nagyenyedi j.-ban, (1910) 986 oláh és magyar lak. ; 
a báró Kemény-család udvarházával és híres bor- 
kereskedésével (C.-i rizling), u. p. és u. t. Nagy- 
enyed. 

Csomó, 1. így nevezik a tengerészetnél két 
kötélnek összekötését vagy egy kötél végének 
akként való mesvastagltását, hogy az csombókot 
alkot. L. BajóköUlzet. 

2. C-k alatt a tengeri hajózásban a hajó se- 
bességének meghatározására szolgáló mérőzsinó- 
ron (ném. Lí^gleine) alkalmazott jelzéseket értjük. 
Bhnéletileg a C.-hossz, vagyis két C. közötti távol- 
ság ugyanolyan arányban áll a 30 mp.-hez, mint a 
tengeri mórföldnek hossza egy órához. Ennélfogva 
a hajó ngyanannyi tengeri mérföldet halad órán- 
ként, nlint amennyi C.-hosszat 80 másodperc 
alatt Minthogy 30 másodperc az órának 120-ad 
része, egy tengeri mérföldnek hossza pedig 1852 
méter, a C,-hossznak 1862 : 120 = 15-416 méter- 
nek kellene lennie. A sebességmérő használása- 
kor fellépő súrlódásra való tekintettel azonban a 
C.-hosszat mintegy 5*/o-kal rövidebbre, vagyis 



kerekemlíe" méteriíe szabják. Tengerészetünk- 
nél ezen Ü.-hosszat használják ; más államok a 
tengeri hajók sebességének megméréséhez más 
hosszegységet is alkalmaznak. C. és tengeri mér- 
föld egyértelmű kifejezésekként is használtat- 
nak ; igy pl. ép oly szokásos azt mondani, hogy 
a hajó óránként «15 C.-t», mint azt, hogy «15 mér- 
földeta halad. L. még Sebességmérő. 

3. C, göcs,bütyök, csög v. t^d, a növénytanban 
a szárnak vastiagabb vagy keményebb helyei, 
ahonnan a levelek s ezek hónaljából az ágak 
erednek. 

4. C, az asztronómiában valamely égitest pá- 
lyájának metszéspontja egy adott síkkal különö- 
sen pedig valamely hold-, üstökös- v. bolygópálya 
és az ekliptika (földpálya) metszési pontja. Az a 
pont, melyben a szélesség déli féltekéjétől jövet az 
ekliptikát találja, a felszálló C. Q, a tőle 180"-ra 
fekvő metszési pont a leszálló C. ^ nevét viseli. 
A két pontot összekötő egyenes, mely a Kepler- 
féle törvények értelmében a Nap középpontján is 
áthalad, a C.-vonal nevét viseli. Helyzetüket az 
ekliptikán a tavaszi napéjegyenponttól számított 
hosszúságuk adja meg. A Hold, Merkúr és Venus 
csomói azért nevezetesek, mert csak ezek közelé- 
ben fordulhatnak elő a hold- és napfogyatkozások, 
meg az alsó bolygók átvonulása a Napkorong előtt. 
Mind a Hold, mind a bolygók csomói a perturbá- 
ciók folytán lassú változásoknak vannak alá- 
vetve. Kettős csillagoknál a C. alatt értjük a 
kisérö pályájának metszéspontjait az éggömböt 
érintő síkkal. 

5. C. (észt.), a regényben, drámában a cselek- 
vény szálainak válságos összebonyolódása,amely 
után V. a katasztrófa v. a megoldás következik. 
L. Bonyodalom. 

Csomóbontó (opener), a pamutfonásnál hasz- 
nált gép. Tengerentúli szállítás céljából ugyanis 
a pamutot erősen összepréselik, ekkor a szálak 
erősen egymáshoz tapadva csomósodnak ; lazítá- 
suk ütközésen alapszik, amelyet az opener visz 
végbe. L. Pamutfonás. 

Csomófogó, apapirosiparban használatos gép a 
felbontatlan nyalábok s összegumósodott szálak 
ktüönválasztására. L. Papir. 

Csomókötés. Az azEm-ópa-szeite elterjedt szo- 
kás, hogy csomót köt a kendőjére, aki azt akarja, 
hogy visszaemlékezzék valamire, megvan a civi- 
lizálatlan népeknél is, sőt náluk a csomó, aszerint, 
minő alakú és hogyan van kötve, valósággal az 
írást helyettesíti. (L. Csomózott írás, Quijm, 
Tabu, Vampum-öv.) De használják babonás, 
megrontó eszközül is. Juno így akadályozza 
meg egy héten át Herkules megszületését. Lapp 
sámánok rojtcsomókkal megkötik a tengeri szele- 
ket s ezeket adják útra a halászoknak. Közép- 
Európában elterjedt szokás örömünnepeken (lako- 
dalom, keresztelés) a házban található csomókat 
kibontani, mintegy kizárva vele a rontás lehe- 
tőségét. 

Csomolari, hegy a Himalája K.-i részében, a 
Tiszta folyó felső vízvidéke felett (7298 m.}. 

Csomonya, község, 1. Csongor. 

Csomorika (növ.), 1. Cicuta. 

Csomoros fa (növ., bodorfa, fodorfa, eres fa, 
Maser), a fáknak beteges képződménye, amidőn 



Csomorosságr 



130 



Csónak 



t.i. a farostok nagyon erős csavarodással futnak, a 
szabálytalanul képződő fa pedig egyszersmind oly 
mértékben fejlődik, hogy a törzs felszínén külön- 
féle nagyságú gumóalaku v. más csomós kinövé- 
sek (facsomor, fagely va v. golyva, fagörvély) tá- 
madnak. Ennek a jelenségnek gyakori okozója az, 
hogy töméntelen adventiv rügy van keletkezőben, 
de a továbbfejlődés elé valami akadály gördül. A 
korán elhaló rügyekből csak rövid pecek- v. szög- 




Csomoros fa. 

alakú fatest marad vissza s amint a törzsnek újon- 
nan keletkező f arésze ezeket a sűrűn együtt levő 
rügymaradékokat körülnövi, összekuszált fodros 
hajfürt képe, kigyódzó rostesavarodás támad (1. az 
ályrát). Mennél nagyobb a felpuskósodás, a lefelé 
ható nedváramlást annál inkább akadályozza, a 
tápláló anyagok ezen a helyen felhalmozódnak, 
mire a csomor mindig erősebben növekedik. A 
csomorosság gyakran meglepő mértékben kelet- 
kezik és a fát egészen eltorzítja. A C. hasított 
árúra alkalmatlan, ellenben a bútorgyártáshoz 
igen értékes anyagot szolgáltat. 

Csomorosság (növ.), lásd 
Csomor OS fa. 

Csomortán, kisk. Három- 
szék vármegye kezdi járá- 
sában, (1910) 677 magyar la- 
kossal, u. p. Esztelnek, u. t. 
Bereczk. 

Csomós dísz, a román stí- 
lusban használt díszítmény, 
áll egymást derékszögben 
keresztező keskeny szala- 
gokból, melyek bogra van- 
nak kötve (1. az ábrát). 
Csomós ebír (Dactylis glomerata L.). Első- 
rendű réti füveink egyike, magasabb szart hajt, 
de ritkább állású, jól sarjadzik s így sarjútermést 
is ad. Legjobban díszlik a középkötöttségű, nem 
száraz talajokon. A belőle készített szénát min- 
den állat szívesen fogyasztja. Vetett rétek és le- 
gelők magkeverékéből sohasem hiányzik.Tisztán 
vetve kell 1 holdra 12 — 18 kg. mag. Mag miatt 
is érdemes termeszteni, a magnyerés nem jár ne- 
hézséggel, ad holdankint 150—300 kg. magot, 
aminek ára 80—100 kor. q.-ként. 

Csomós érc (ném. Knottenerz), az alsótriasz- 
korú homokkőben Bleibergen előforduló 1—8 
mm. átmérőjű galenitkonkréciók. 




Csomós dísz. 



Csomós pala, az olyan agyagpaia, agyagos 
csillámpala, vagy íillit, melyben apróbb-nagyobb, 
többnyire azonban csakis köles nagyságú csomók 
vannak. Rokon vele a foltos pala, melyben a 
csomókat határozatlan alakú foltok pótolják. A 
kettő rendesen együtt szokott fellépni. A csomók 
sok esetben friss vagy már elváltozott biotit pik- 
kelyekkel s magnetit szemekkel sűrűn összeke- 
vert kordieritnak bizonyultak. Az agyagpalák a 
gránitkontaktuson átalakulnak C., illetve 
foltos palákká. 

Csomózás, 1. Bogozás és Dohánymun- 
kálatok. 

Csomózott írás. Az írás legkezdetlege- 
sebb formája a rovás mellett a C, amikor 
is a feljegyzéseknél vékonyra hasított be- 
leket használtak és arra különféle alakú 
és számú csomókat kötöttek. A kínaiak 
tettek szert nagy ügyességre az efajta 
írásban, sőt náluk titkos írás • is volt cso- 
mók alakjában, ezt azonban nem ismer- 
jük. Határozott formájában a perui quitu 
ismeretes, mely a pásztor nyája nyilván- 
tartására szolgált. A csomók elhelyezése 
mutatta, hány bikát, tehenet, kecskét, v. 
birkát őriz. De voltak egyéb feljegyzések 
is, egy ilyet mutat be ábránk. 
Csomózott szőnyeg, 1. Bogozott szőnyeg. 
Csónak, elnevezése azon kisebb, fedélzettel el 
nem látott vízi járműveknek, melyek a helyi hajó- 
zási forgalomnak közvetítésére, a hajó és part 
közötti közlekedésre, valamint mentési v. kedv- 
töltési célokra szolgálnak. A C.ok úgy nagy- 
ságra, mint alakra és szerkezetre nézve igen kü- 
lönbözők. Az őket mozgató erő szerint is azok- 
nak több válfaját, ú. m. : evezős, vitorlás, gőz- és 




Csomózott írás. 

motor-C.-okat különböztetünk meg. A C.-ok ülö- 
és evező-padokkal, a vitorlázáshoz szükséges ár- 
boccal és vitorlákkal, valamint kormánylapáttal 
vannak ellátva. Nagyobb C.-okban minden evező- 
padon két evező, kisebbekben csak egy evező 
van ; számuk a C. nagyságához mérten 2—18 
között váltakozik. Míg a folyókon használt C. 
feneke többnyire lapos, addig a tengeri C.-ok 
feneke ékre, tőre van építve, hogy ezáltal a hul- 



Csónak 



131 



Csónak 




1. ábra. Orosz árbocozat. 




2. ábra. Közönséges igárbocozAt. 




8. ábra. Bermada-ágárbocosftt. 




4. ábra. Trabakola-árbocozat. 




5. ábra. Francia árbocosat, egy árboccal. 




6. ábra. Francia árbocozat, két árboccal. 




7 ábra. Francia árbocozat, bárom árboccal. 




8. ábra. Rúdárbocozat, két árboccal. 




9. ábra. Búdárbocoiat, három árboccal. 




10. ábra. Portngál árbooottt, egy árboccal. 

9* 



Csónak 



132 - 



Csónak 



lámcsapásoknak jobban ellentálljanak és a fel- 
borulás veszélyének is mennél kevésbbé legye- 
nek kitéve. 

A tengeri hajókon mentő- és közönséges C.-ok 
vannak használatban. A mentö-C.-ok elül ós há- 
tul élesre épített C.-ok, melyek szilárd szerke- 
zetű, légmentesen záró, ?. C. egész hosszában, 
annak mindkét oldalán egyenletesen elhelyezett. 




11. ábra. Portagál árbocozat, két árboccal. 

vörös rézből vagy más fémből készült légszek- 
rényekkel vannak ellátva. A légszekrények arra 
szolgálnak, hogy a C. akkor se sülyedhessen el, 
ha hullámcsapás következtében vízzel megtelnék. 
A C. belsejében elhelyezett légszekrényeken felül 
az úszóképességnek fokozása végett kívül is 
szoktak kis fajsúlyú anyagból (mint pl. parafá- 
ból stb.) készült úszótesteket alkalmazni, melyek 
a C. felső szegélyéhez lesznek erősítve. 

A mentő-C.-ok tartalékevezőkkel, továbbá csák- 
lyával, horgonnyal, tájolóval (compass), mentő- 
övekkel, mentőgyürükkel, lámpával és jelzötes- 
tekkel, valamint ivóvízkészlettel és élelmiszerek- 
kel állandóan el vannak látva, hogy hajótörés 
esetén az utasok és a hajószemélyzet megmen- 
tése a mentő C.-ok segélyével minél biztosabban 
végrehajtható legyen. A közönséges hajó-C.-ok 
különféle alakban, fából vagy fémből vannak 
építve és felszerelésük csak a kezeléshez feltét- 
lenül szükséges tárgyakra szorítkozik. Hogy 
mennyi C.-kal kell egy hajót felszerelni, az attól 




Portugál árbocozat. 



hogy mily nagy a hajó, mi a célja és le- 
génységének száma mennyi? Hadihajókon a C.-ok 
száma s azok nagysága olyképen határozandó 
meg, hogy azokon szükség esetén az összes le- 
génység megmenthető, és ha az idő és körülmé- 
nyek megengedik, még a hajófelszerelési tárgyak 
és anyagszerek java része is gyorsan és akadály 
nélkül biztonságba helyezhető legyen; háború 
idején pedig annyi C.-ot lehessen vízre bocsátani 
és legénységgel felfegyverezni, hogy az ellenség- 




nek megtámadása lehetőleg túlnyomó erővel tör- 
ténjék. 

A tengeri kereskedelmi hajókon alkalmazandó 
C.-oknak számát, valamint azoknak faját és 
nagyságát külön előírások szabályozzák. A leg- 
több államban a C.-oknak száma és összbefo- 
gadó képessége — ú. m. a hadihajóknál — ahhoz 
a követelményhez van fűzve, hogy a C.-okban a 
hajón levő utasok és a hajószemélyzet elhelyez- 
hetők legyenek. Ezenkívül a C.-oknak legalább 
felerészben mentő- C.-oknak kell lenniök. 

Közönséges csó- 
nakokként fából 
V. vasból (acélból) 
készült C.-okon 
kívül összetehető 
(ang. collapsing 
boát) csónakok "is 

használhatók. 
Ezek vízálló vi- 
torlavászonnal 
bevont acélvázból 
állanak, mely la- 
posra összehajtható, miáltal lehetővé válik, hogy 
ily csónakok a hajón a közönséges C.-nál jóval 
kevesebb helyet foglalnak el. A legtöbb C. külön 
e célra szolgáló darukon függ és oly leeresztő ké- 
szülékkel (Detachier-készülék) van ellátva, hogy 
a C. minél gyorsabban vízrebocsátható legyen. 
Azok a C.-ok, amelyek hely hiánya miatt nem 
függeszthetők a daruk alá, a hajó fedélzetén, a 
daruk közelében, szintén azonnali használatra 
készen tartandók. 

A C.-okon leginkább használt árboeozatokat 
az 1—14. ábrák tüntetik fel. 

Az 1. ábra az orosz árbocozatot mutatja. Előnye 
az, hogy a vitorla-súlypont a C. közepétől hátra- 
felé esik, minek folytán erős szélben a C. az 
elővitorlával magával is kezelhető. Az ágak a 
baloldalon húzatnak. Az ág-árbocozat (2. ábra). 
Egy neme ennek a 3. ábrán látható bermuda- 
árbocozat, melynél az ágak aránylag rövidebbek és 
ennek folytán az ágvitorlák alul szélesebbek, kö- 
vetkezőleg a szél élesebbre fogható és a szélhez 



13. ábra. Latin árbocozat, két 
árboccal. 




ábra. Latin árbocozat, három árboccAl. 



való fordulat könnyebb. A trabakola- árbocozat 
(4. ábra), melynél a vitorlák alsó szegélyzője egy 
rúdhoz van kötve. Egyik ég az előárbocnak jobb, 
a másik a nagy árbocnak baloldalán, Velence 
meUett Chioggiában azonban mind a kettő a bal- 
oldalon huzatik fel. Az orrmány -vitorla egy ki- és 
behúzó kötéUel van ellátva. Francia árbocozat az 
5., 6. és 7. ábrán látható, és pedig egy árboccal az 
5. ábrán, omnányvitorla nélkül jollek és giggek, 
a 6. ábrán két árboccal leginkább oldal-C.-ok 



Csónakázás 



133 



Csongrád 



részére. A 7. ábra ugyanoly árbocozat, de három 
árboccal, mely a francia hadihajók bárkám van 
használatban. A 8. és 9. ábra rúd-árbocoza- 
tot mutat két és három árboccal. A rúdnak alsó 
vége vagy az evező padhoz, vagy pedig az árboc 
alsó feléhez van erősítve. A portugál árbocozat 
ilO., 11. és 12. ábra), melyen a vitorlafa akként 
húzatik fel, hogy az árbocnak meghosszabbítását 
alkotja. A latin v. schebeck árbocozat (13. és 14. 
ábra) két vagy három árboccal, ennél a vitorlák 
úgy az alsó mint a hátulsó szegélyzőknél hajlat- 
tal bimak. A vitorlafák a balfélre huzatnak. 

G. a folyamhajózásban. Közönségesen a ladik- 
kal egy értelemben használják, helyes azonban 
az a megkülönböztetés, hogy a ladiknak széles 
lapos feneke van, a C. pedig olyan kisebb naszád, 
melynek keskeny, élben végződő, vagy vályu- 
alakuan domború feneke van. A C.-nak van egy 
faja, mely egyetlen egy tölgy törzsből van kivájva, 
hosszához arányítva igen keskeny, s többnyire 
csak egy egyén számára való (népiesen lélekvesz- 
tönek nevezik) ; néha azonban nagyobb méretek- 
ben is készíü, a legnagyobbak mintegy 8-0 méter 
hossznak, nem több mint 080 m. szélesek és 0"5 
m. magasak. Nálunk ezek a Dráván és Száván 
igen el vannak terjedve, úgyszintén a felső Tiszán 
is találhatók, a Dunán Apatintól lefelé találko- 
zunk velük a halászoknál, valamint a sziavon 
partok mentén, különösen Zalánkemen tájékán. 

C. (növ.), 1. Pillangós virág. 

Csónakázás a. m. a vizén, csónakban való 
haladás, mely vagy vitorlával a szél ereje által, 
vagy pedig evezővel történik. Szoros értelemben 
véve a C. nem egyéb mint vizi sport, mely a 
testnek edzésére jótékonyan hat. Mlg a vitorlázás, 
eltekintve a szórakoztató és mulattató vitorlake- 
zeléstől és az azzal sokszor egybekötött vitorla- 
versenytől, a friss levegőben való tartózkodás kö- 
• vetkeztében a légzési szervekre és tüdőre van 
jótékony befolyással, addig az evezés oly test- 
gyakorlat,melynél a siklóülés feltalálása óta nem- 
csak a karnak, de az egész felső és alsó testnek, 
nemktüönben a láb és comboknak izmai is tevé- 
kenységre kényszeríttetnek. E sportnak hazája 
Angolország, de az utolsó két évtizedben már az 
egész világon elterjedt. Magyarországon, legki- 
vált a folyammentén fekvő városokban is vannak 
már evező-egyesületek, melyek a vizi sportot 
kedvteléssel űzik. L. még EvezéSi 

Csónakiej (gör. skafokefália, spenokefáliaj. 
Hosszú torzkoponya, amely tetején, a nyíl varrat 
iientén ormósán kidagad. Megfordítva a esónak- 
loz hasonlítható. A legkisebb értékű koponya- 
jelzőt mutatja (60, 56). Kóros elváltozás. 

Csónakverseny, 1. Regatta. 

Csongor (azelőtt : Gsomonya), kisk. Bereg vm. 
mezökászonyi j.-ban, (1910) 497 magyar lak., u. 
p. Nagydobrony, u, t. Bátyú. Hajdan rengeteg 
óeerdök és a Szemye és Latorcza folyókból ki- 
áradt poBványok környezték. A XV. sz.-ban 
Koriathovics Tódor podoliai herceg birta, kit a 
Kerepecz-családdal folytatott viszálykodás miatt 
1406. Zsigmond király parancsára a leleszi kon- 
vent itt törvény elé idézett. Később a Palóczi 
család birta, közben 1427. Brankovics György. 
Utóbb Lórántffy Mihályra szállt a birtok, ennek 



Zsuzsanna leányával együtt pedig Rákóczi 
Györgyre, kinek utódai ezután folyton bírták. 
1676-ban gimesi gróf Forgács András említtetik 
birtokosul. Utóbb közbirtokosság kezébe került. 

Csongor, Ambrus Zoltán (1. 0.) írói álneve. 

Csongor és Tünde, Gyergyai Albert «Egy Ar- 
gyirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leány- 
ról» szóló, XVI. sz.-beli szép históriájának Vörös- 
marty Mihálytól való drámai feldolgozása, mely- 
nek eszméjével a költő már 1821. foglalkozott, de 
csak 1829. jutott rá érkezése. A dráma 1831. je- 
lent meg Székesfehérvárott, de csak 1879 dec. 1. 
került először színre a budapesti Nemzeti Szín- 
házban. A tárgyául szolgáló s egyenesen Gyer- 
gyaiból merített tündérrege valószínűleg olasz 
eredetű, de forrását még nem sikerült kinyo- 
mozni, jóllehet már töméntelen népmesei párhuza- 
mát és többé-kevésbbé közeü rokonát mutatta ki 
a hasonlító irodalomtörténeti és folklorisztikai 
kutatás. Ezekről 1. Tündér Ilona. V. ö. Loósz 
István értekezését a Philol. Közi. 1892. évf.-ban. 

Csongrád vármegye, hazánk régi _ tiszántúli 
kerületében a Tisza mindkét partján : É.-on Jász- 
Nagykun-Szolnok, K.-en Békés és Csanád, D.-en 
Torontál és Bács-Bodrog, Ny.-on Pest-Pilis-Solt- 
Kiskun vm. határolja. 
Területe a két önáUó tör- 
vényhat. város (Szeged 
és Hódmező -Vásárhely) 
nélkíll 1967 km*. Felülete 
általában rónaság, me- 
lyen csak itt-ott látni egy- 
egy mesterségesen hányt 
halmot (temetkezési v. 
őrhalomi: a róna a vm. 
közepe táján a Tisza felé 
ereszkedik alá s legmé- 
lyebb része Szeged táján 
van (80 m.), míg többi ré- 
szének tengerfeletti magassága 84—97 m., Ny.-i 
részében lassankint 120 m.-ig is emelkedik. A vár- 
megyét közepe táján a Tisza szeli sok átmetszés- 
sel rövidített kanyargós mederben, melyhez mind- 
két parton holt erek és terjedelmes mocsarak 
csatlakoznak ; C. alatt a Körös ömlik belé. Szeged- 
nél pedig a Maros. Az erek közül legjelentéke- 
nyebb a Vidreér C. határában, a Tőkei ér és Veker- 
ér Szentesen felül, a Mágocsér Mágocs és Szentes 
hatái-ában, a Kurcza és Kórógyér Szentes, Szeg- 
vár és Mindszent vidékén, a Dongér és Kis-Tisza 
Kistelek és Sövényháza körül s a Szárazér Hód- 
mező- Vásárhely tői D.-re. Ezen erek hajdan a Tisza 
árjának voltak természetes levezetői, ma csíik hó- 
olvadáskor V. nagy esőzések után telnek meg víz- 
zel. A nagyszámú tavak (több Fehér-tó, Csaj-tó, 
Rekettyé8-tó,Hód-tó stb.) szintén csak időnkint tel- 
nek meg vízzel s afolyóvizek szabályozása folytán 
ezeknek, valamint a folyómenti mocsaraknak ter- 
jedelme tetemesen csökkent. Ezektől eltekintve C. 
vm. talaja hazánk legtermékenyebb részei közé 
tartozik, mely nemcsak az alluviális fekete agya- 
gon, hanem a homokos részeken is kitűnő gabo- 
nát terem. 

Éghajlata a mocsaras részeken nem egészsé- 
ges ; C.vm. az Alföld legforróbb részei közé tartozik, 
s magán viseli az alföldi kUma jellemző vonásait. 




Csongrád vmegye oímere. 



Csongrrád 



- 134 — 



Csongrrád 



Az évi közepes hőmérséklet Szegeden 10"9" C, a 
júliusé 25'1, a januáré —1-2"; a hőmérséklet ab- 
szolút szélsőségei 37"4 és — 24"0, ingadozása te- 
hát 61'4 Co. Csapadékban a vármegye szegény ; 
Szentesen 577, Hódmező-Vásárhelyen 536, Szege- 
den csak 527 mm. az évi csapadék átlagos mennyi- 
sége ; Szeged vidéke az Alföld egyik legszárazabb 
tájéka. 

Termények tekintetében C. vm. hazánk leg- 
gazdagabb vármegyéi közé tartozik. A talaj, a 
mocsaras részektől eltekintve, gazdagon termi 
meg a gabona minden nemét. C. vm. területé- 
ből termőterület 184.163 ha., s ebből szántóföld 
136,586 ha. (belőle ugar 4004 ha.), kert 788 ha., 
21,763 ha. rét, szőUő 5854 ha., legelő 40,443 ha., 
erdő 2775 ha., nádas 721 ha. A szántóföldek leg- 
nagyobb része (45,679 ha. területen terem 417,608 
q) búzával van bevetve, igen jelentékeny még a 
rozs (12,703 ha.), árpa (17,284 ha.) és kukorica 
(28,205 ha.) müvelése is ; ezenkívül termelnek még 
kétszerest, zabot, dohányt (378 ha. területen 3847 
q.), nagymennyiségű takarmányrépát, stb. SzőUő 
leginkább a homokos részen terem és sok bort ad ; 
1909-ben 43,065 hl. must és 38,759 hl. bor ter- 
mett, a esemegeszőUő termelése szintén jelenté- 
keny, a termelés összes értéke 1-2 millió K volt. 
Gyümölcs nem terem sok, de jó, legkiválóbb a 
dinnye, melyet külföldre is szállítanak ; a konyha- 
kertészet főleg a televényes talajon jövedelmez 
jól. Nagykiterjedésű rétjei sok szénát adnak, de 
a belvizek levezetése folytán évről-évre csök- 
kennek. 

Állattenyésztése csökkent, mert a legelöket 
szántóföldnek törették fel s az ártereken ma leg- 
nagyobbrészt nem szénát, hanem kapásnövénye- 
ket termelnek. Legjelentékenyebb a lótenyésztés, 
melynek kivitele is van Romániába és Bulgáriába, 
továbbá a juhtenyésztés s ezzel kapcsolatos sajtké- 
szítésAlegjelentékenyebbtenyészetek:PaUavicini 
Sándor őrgróf angol f élvérméne8e,magyar gulyája, 
hazai fésüsfajta juhászata és hazai sertéstenyé- 
szete az algyő-mindszenti uradalomban, Károlyi 
Alajos gróf örökösei electoral-negretti juhászata 
Mágocson és Károlyi László gróf hasonló juhá- 
szata, valamint angol telivér és félvér ménese 
Derekegyházán. A fedeztetési állomások száma 
10. C. vm. állatállománya volt az 1895. évi felvétel 
szerint 39,780 drb szarvasmarha (túlnyomóan 
magyar faj), 23,665 ló, 129 öszvér és szamár, 
79,320 sertés, 63,468 juh, 285 kecske, 433,168 drb 
baromfi. A méhészetet 18 községben űzik, a méh- 
kaptárok száma 9102. A vadállomány, kivéve a 
mocsári szárnyasokat, nem nagyon gazdag ; na- 
gyobb vad teljesen hiányzik, bár még a múlt szá- 
zadban rengeteg sok vaddisznó tanyázott a mo- 
csarakban ; nyúl, fogoly, fácán meglehetős sok 
van, a vizi madarak közül leggyakoribb a vad- 
lúd, szárcsa és vadkacsa. A halászat a vízszabá- 
lyozás óta nagyot csökkent. 

Lakóinak száma elég gyorsan emelkedik; 
1869. (a törvényhatósági városok nélkül) 95,886, 
1880-ban 102,314, 1890-ben 120,426, 1900-ban 
132,053 és 1910-ben 143,946 volt. Egy km^-re 
732 lakos esik s így C. hazánk legsűrűbben la- 
kott megyéi közé tartozik. A lakosságnak 99'40/o-a 
vagyis 131,274 lélek magyar ; ezenkívül van 243 



német, 280 tót és néhány egyéb ajkú. A nem ma- 
gyar ajkúak közül 586 lélek, vagyis 77-7''/o be- 
széli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 
a lakók közt 108,479 r. kat., (82-2o/o), 217 gör. 
kat., 324 gör. kel., 1531 ág. ev., 19,209 ref. és 
2104 izr. Ezer lakóra esett (1909) 9 3 házasság- 
kötés, 405 élveszületés és 28'4 haláleset, a term. 
szaporulat tehát 12*1 lélek ezer lakóra. Foglal- 
kozásra nézve a lakosságnak 69*2o/o-a őstermelő, 
iparral 14'5, kereskedelemmel 2-0, közlekedéssel 
l"5o/o foglalkozik, a közszolgálatokhoz és sza- 
badfoglalkozásokhoz 2"5o/o tartozik. A tényleg 
kereső népesség 51,832 ekként oszlik meg : őster- 
melés 34,462, ipar 7913, kereskedelem 1171, 
közlekedés 589, közszolgálati ágak 1112, véderő 
180, napszámosok részletezés nélkül 1206, vagyo- 
nukból élők 804, házi cseléd 2311 ; az eltartottak 
összes száma 80,221. A földmívelés és állatte- 
nyésztés a nép fő kereseti forrása, az ipar és ke- 
reskedelem a nagyobb városokra. Szegedre és 
Hódmező-Vásárhelyre szorul, ahol jelentékenyebb 
iparvállalatok vannak. A kereskedelemnek is e 
két város a góca ; főbb cikkei mezei termények, 
állatok,gyapju, dohány, gyékények, baromfi (Szen- 
tes) stb. A vármegye területén 9 takarékpénztár 
és 14 hitelszövetkezet áll fenn, összesen 15.889,000 
K betéttel az 1909. év végén. A mezőgazdaság cél- 
jait előmozdítja a C.-i gazdasági egyesület, asze- 
gedi gazdasági egyesület, szegedi felsőtanyai gaz- 
dakör, hódmező- vásárhelyi 2 gazdakör, szentesi és 
kisteleki gazdakör és a szeged-vidéki méhész- 
egyesület. Az árvlzmentesítésre szolgáló társula- 
tok közül a csongrád-sövényházi ármentesítő ós 
belvizszabály ozó társulat (C8ongrád),a körös-tisza- 
marosi ármentesítő és belvízszabályozó társulat 
(Szentes), az új-szeged-vedresházi ármentesítö- 
társulat (Szeged) és a sövényháza-szegedi ármen- 
tesítő-társulat (Szeged) említendő. Részben C. vm.- 
hez tartozik móg a Tisza-körös-zugi ármentesítő 
társulat Szelevény székhellyel. 

Közlekedésének fő erei a vasutak : a Máv. 
budapest-orsovai vonalának pálmonostor-szegedi, 
a kiskunfélegyháza-csongrádi vonalának gátér- 
csongrádi, a nagyvárad -szabadkai vonalának 
pósahalom-horgosi vonala 136"9 km. ; a Kunszent- 
márton-szentesi h. é. vasútnak kistőke-szentesi 
vonala 98 km. ; a Szentes-hódmezővásárhelyi h. é. 
vasútnak 37 km. vonala ; a Hódmezövásárhely- 
makó-nagyszentmiklósi h. é. vasútnak hódmezö- 
vásárhely-gajdospusztai vonala 14 km. ; az Oros- 
háza-szentesi h. ó. vasútnak gyopárosfürdő-cson- 
grádi vonala 52 km. ; a Bács-bodrog vármegyei h. 
é. vasútnak horgos-zentai vonalából 5'5 km., ösz- 
szesen 255 km. kiterjedésben. Hajózás csak a Ti- 
szán, tutajozás a Maroson és Körösön is folyik. A 
Körösön legutóbb az állam több millióra rúgó 
költséggel vízduzzasztót épített, mely a legalacso- 
nyabb vízállás mellett is lehetővé teszi a hajózást. 
A vármegye területén van 42 km. állami út, 246 
km. törvényhatósági út (ebből 151 km. kiépítve) 
és 216 km. községi közlekedési út, mind kiépítet- 
len; a községi közdűlő utak hossza 1272 km. 
Van 16 posta- és 29 táviróhivatal, a távbeszélő 
állomások száma 118. 

A közművelődés ügyeszintén haladóban van. 
1900-ban a lakosságnak 52-3%-a, a 6 éven felüliek 



Csongrád 



— 135 — 



Csongrrád 



közül 63<*/'o tud csak írni s olvasni (1890-ben 52°io) 
s az iskolába nem járó gyermekek száma 3672. Is- 
kolák közül van a vmegyében 22 kisdedóvó, 2442 
gyermekkel, 112 mindennapi és 104 ismétlő elemi 
iskola, 5 iparostanonc-, 3 polgári iskola, összesen 
20,316tanulóval (ebből 15,562 a mindennapi elemi 
és 428 a polg. iskolákban), 1 állami főgimnázium 
Szentesen (302 tanulóval) s 2 emberbaráti jellegű 
intézet 50 növendékkel, összesen 249 iskola 23,080 
tanulóval. 

Közigazgatás. C. vármegye 3 szolgabírói já- 
rásra oszlik s van benne 1 rend. tan. város, ü. m. : 



! Népes- 



Járás 



1900-ban 



Csongrádi 

Tiszántnneni .. 

Tisaántúli 

Szentes r. t. v. 



í; s ' szama ! 

^ '■" ' íl9<X)i m agy. | nem. 



3 :i2.Sb2 29,244 

7 54.926 46.781 

6 24.746 24,053 

1 31,412 31,196 



Összesen 17143,946131,274 



12 

159 
35 
37 



243 



j Lakó- 

házak 

tót száma 



8 i 4,728 

22 7,739 

202 3,526 

48 6,645 



280 22,638 



A vármegyében Szentes r. t. városon kívül 
16 község van (közte 2 kisközség), továbbá 242 
puszta és telep ; közjegy zőség csak 2 van. A kö- 
ségek általában véve igen népesek, ezernél keve- 
sebb lakója csak egynek van, ellenben ötezernél 
több hétnek. Legnépesebbek : Szentes 31,412, C. 
25.196 Kiskundorozsma 17,640 és Mindszent 
10,009 lakóval. Székhelye Szentes. A vármegye 
az országgyűlésbe 4 képviselőt kiild. 

Egyházi tekintetben C. 18 r. kat. anyaegy- 
háza a váczi (12), Csanádi (5) püspöki és a ka- 
locsai érseki (1) egyházmegye közt oszlik meg; 
3 gör. kat. anyaegyháza a nagyváradi, 2 leány- 
egyháza a lugosi, 3 gör. kel. egyháza az aradi, 
illetve bácsi püspöki egyházmegyéhez, 3 ág. ev. 
egyháza a bányai s 3 helv. egyházközsége a tiszán- 
túli egyházkerülethez tartozik; van továbbá 1 unit. 
flókegyháza és 5 izr. anyakönyvi kerülete. 

Igazságügyi tekintetben az egész vármegye a 
szegedi kir. ítélőtábla kerületéhez tartozó szegedi 
törvényszék területének egy részét alkotja, járás- 
bírósága van Csongrádon és Szentesen, továbbá 
a 2 törvényhatósági városban : Szegeden és Hód- 
mező-Vásárhelyen, a szegedit kivéve, mind telek- 
könyvi ügyekben bírói hatáskörrel van felru- 
házva; sajtóbiróság, királyi főügyészség, köz- 
jelzői kamara s ügyvédi kamara Szegeden van, 
bányabirósága Budapesten ; közjegyzők vannak 
Szentesen, C.-on és a 2 törvényhatósági városban. 

Hadügyi beosztása : az egész vármegye a te- 
mesvári hadtestparancsnokság területéhez és pe- 
dig a tiszáninneni és csongrádi járás, Hódmező- 
vásárhely és Szeged a szegedi 46., többi része 
L» békéscsabai 101. sz. hadkiegészítő parancs- 
nokság alá, továbbá a vármegye területe ugyan- 
ezen beosztása szerint a 2. és 5. sz. honvéd gyalog- 
ezredhez tartozik ; a csendőrségi szárny- és sza- 
kaszparancsnokság Szentesen székel. 

PénzUgyi tekintetben a szegedi pénzügyigaz- 
gatóság területét alkotja ; adóhivatala van Hód- 
mezó-Vásárhelyen, Szegeden, Szentesen és Cson- 
grádon, pénzügyőri biztosaága és tanfelügyelő- 
sége Szegeden van. Ipari és kereskedehni tekin- 
tetben a szegedi kamara területéhez tartozik ; 
államépítészeti hivatala Szegeden van, közutak 



dolgában ugyanazon kerületi felügyelő s posta- 
és távíró-ügyekben a budapesti igazgatóság ke- 
rületéhez van beosztva. Állami erdőfelügyelősége 
Szegeden van, az áUamí kezelésbe vett községi er- 
dők kezelésével a szegedi erdőgondnokság van 
megbízva. Állategészségügyi ügyekben C. a buda- 
pesti felügyelői kerülethez tartozik ; állatorvosai 
vannak a két törvényhatósági városon kívtü Szen- 
tesen és Csongrádon. Szeged egyúttal egy borá- 
szati és szőllőszeti kerület székhelye. Kultúrmér- 
nöki ügyekben az aradi kerülethez tartozik ; Sze- 
geden m. kir. folyammérnöki hivatal van, melynek 
működési területe a Tiszának Csongrádtól TiteUg 
terjedő szakasza. A vármegye területén 20 gyógy- 
szertár van, továbbá 2 kórház 165 ággyal, 30 or- 
vos és 99 bába. 

Története. C. egyike a legrégibb vármegyék- 
nek. Nevét Csongrádvártól vette, melyet a hon- 
foglalás befejezése után a meghódolt szlávokkal 
építtettek, e vidéken még ma is szokásban levő 
fecskerakás-falakkal. A vmegye területén, ahol a 
hagyomány szerint Attila székhelye volt, tartot- 
ták az első országgyűlést. Színhelyét Szernek ne- 
vezték el, hol később monostor és népes város 
létesült, amelynek maradványai a pusztaszeri 
romok. A régi C. vármegye a Tisza mindkét part- 
ján Alpártól Zentáig keskeny szalag alakban 
nyúlt el. A mohácsi vész előtt a vármegye terüle- 
tén 1 kir. vár, 4 város, 86 helység és temérdek 
halastó létezett. Főbb birtokosai voltak : a király 
s királyné, a garam-szt.-benedeki apátság, a budai 
és Csanádi káptalanok. Szeged város, a Garai, 
Győri, Hékedi, Hunyadi, Lábatlaní, Maróti, Móré, 
Pőstényi,Póka,Pósafl, guti Ország, nádasdiOngor, 
Sövényházi, Szilágyi és Zeleméri stb. családok. 

Területe idők folytán többször változott. Da- 
cára, hogy a tatárjárás, a kunok betelepülése, a 
pórlázadás, a török uralom, Csemi Jován pusztí- 
tásai, a karloviczi békekötés után bekövetkezett 
katonai kormányzás rettenetes károkat okoztak 
a lakosságnak, mégis földjének gazdagsága, fo- 
lyóinak és tavainak halbösége helyreállította a 
megmaradt lakosok jólétét, s birtokosainak és 
lakosainak száma más vidékről történt beköltöz- 
ködések által is időnként megnövekedett. 

János király és János Zsigmond idejében terü- 
letének tiszántúli része ezeknek fenhatósága alá 
tartozott. Ez időben több erdélyi nemes család 
nyert itt királyi adományt, pl. a' báró Kemény és 
Bogdán családok. A nagylúcsei Dócziak építet- 
ték Szeg várát a Kurcza és Kórógy folyók össze- 
szögelésében. 

Mágócsi Gáspár felesége Kassai Eulália térit- 
tette a protestáns hitre a vármegye tiszántúli 
lakosainak legnagyobb részét Szegedi Kis Ist\'án 
által. 

A török hódoltság alatt a vármegye földesurai 
mind elhagyták birtokaikat s a vármegye bírás- 
kodását és igazgatását hol Nógrád, hol Borsod, 
hol Pest vármegyéből végezték ; ennek megszűn- 
tével az «üj szerzeményi bizottság» javaslatára 
az Erdődi-, Bercsényi-, Kárász-családok nyertek 
nagy adományokat. A nagykárolyi békekötés 
után báró Haruckem György, Károlyi Sándor, a 
Zichy- és Keglevich-családok nyertek királyi ado- 
mányt. Az 1720-ban befejezett összeírás szerint 



Csonerrád 



— 136 — 



Csonkapapi 



Szeged szab. kir. városon kívül már csak a követ- 
kező helységekből állt a vármegye, ú. m. : Cson- 
grád, Tápé, Győ a Tiszán innen és Szentes, Mind- 
szent, Vásárhely a Tiszán túl, valamint Sas és 
Ugh a Körös folyón túl. 

Az 1715. XCV. és 1723. LVIlI.t.-c. megszüntette 
a kamarai v. inkább a katonai kormányzást és újra 
szervezte a vármegyét. Gr. Károlyi Sándor szeg- 
vári házát odaajándékozván a vármegyének, itt 
tartották a gyűléseket egész 1883-ig, tehát több 
mint másfélszáz esztendeig, mígnem 1883. a vár- 
megye központja Szentesre költözött. 

A vármegye községei sokat szenvedtek a Kö- 
rös és Tisza folyók kiáradásai által. 1 742-ben a 
kiáradt Körös két esztendőn át borította a tiszán- 
túli részek lapály ait, úgy, hogy Szentesről Gyulára 
csak ladikon és lápon lehetett közlekedni. 

A Tisza 1830-ban, 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 
1881-ben nagy Maradásokkal fenyegette mind a 
két partján levő községeket s ezen idők alatt Szen- 
tes, Hódmező- Vásárhely határait, de Csongrád és 
Szeged beltertUetét is elöntötte. Az 1881. Lll-ik 
törv. rendelkezése nagy nyugalmat hozott végre 
mind a körös-, mind a tiszamenti községek 
lakosainak. 

Irodcdom. Hannsz István, C. vármegye geológiája, Termé- 
szettud. Füzetek 1882 ; Reizner János, A régi Szeged, Sze- 
ged lfe84— 87 ; Varga Ferenc, A szegedi szandsálfság, Tört. Ér- 
tesítő 1883 ; Széli Farkas, C. vármegye főispánjai, Száza- 
dok 1876 ; Salamon P., Hol volt Attila föszállása ? Századok 
1881 ; Pesty Frigyes, A magyarországi várispánságok ; 
Ortvay Tivadar, Magyarország régi vízrajza, Budapest 
1882 ; Zsilinszky Mihály, C. vármegye főispánjai ; Acsády 
Ignác, Magyarország pénzügyei II. Ferdinánd alatt. 

Csongrád, nagyközség Csongrád vmegye C.-i 
j.-ban, a Tisza jobb partján, a Körös beömlésével 
szemben, alacsony fekvésű, árvizektől gyakran 
sújtott vidéken, (1910) 25,196 lak. (24 egyén kivé- 
telével mind magyar és csekély kivétellel r. 
kat.) ; van járásbírósága telekkönyvvel, szolga- 
bírói hivatala, közjegyzősége, 3 takarékpénztára, 
1 hitelszövetkezete, dohánybeváltó hivatala, 3 
gőzmalma, fűrészmalma, élénk f akereskedése, tég- 
lagyára, kenyérgyára, villamosvilágítása, mely- 
hez az áramot Szentesről vezetik, polg. iskolája, 
többféle egyesülete, vasúti áUomása, posta- és 
táviróhivatala és telefonállomása. C.-on három 
hetilap jelen meg. A Tiszán Szentesre 504 m. 
hosszú új vasúti és közúti híd épült 1903. Ezen- 
kívül a város alatt hajóhídja van a nagyréti köz- 
lekedés számára. Óriási határa (23,329 ha.) leg- 
inkább homokos ; jó bort terem. A halászat az 
ármentesítés óta csökkenőben van. A város terü- 
letén 13 artézi kút van, ezek táplálják a városi 
vízvezetéket ; a tanyai artézi kutak körül pedig 
újabban a bolgár-rendszerű kertészetet honosí- 
tották meg. C. az Alföld legrégibb lakott helyei 
közé tartozik ; Anonymus szerint Ond fia, Bte a 
legyőzött szlávokkal építtetett ide földvárat, me- 
lyet ezek Csernigradnak, azaz fekete várnak ne- 
veztek. Később C. várispánság középpontjává 
vált. C.-ot 1849 júl. 30. Haynau osztrák tábornok 
kirabolta s felgyújtotta, mert lakosai megverték 
az osztrák előőrsöket. 

Csongrád-sövényházi ármentesítő és bel- 
vízszabályozó társulat, alakult 1888., oly célból, 
hogy a Tisza jobbpartján Csongrádtól Peresoráig 
terjedő mély területet az árvíz kiöntései elöl 



megmentse s róla a belső vizeket levezesse. Eleinte 
kormánybiztos vezetése alatt működött; 1898. 
autonóm társulat lett. 1897-ben a csany-percsorai 
öblözet kivált a társulat kötelékéből s ekkor ár- 
területe 31,685 kat. h. 798 D-öl lett. Védő töl- 
téseinek a hossza 27-1 km., melyből 4'594 km. 
téglával burkolt. Van 6 gátőre, 53 km. hosszú te- 
lefonvezetéke 10 állomással. Belvizeit 104 km. 
hosszú csatornaháló, a töltésekben elhelyezett 
2 nyilt és 2 csőzsilip, valamint 1 szivattyútelep 
vezeti le. 1908 végéig befektetett építéstőkéje 
4.441,325-73 K., melyből 564,015-24 K a belvíz- 
rendezésre esik. A társulat székhelye Csongrád. 

Csongva, kisk. Alsó-Fehér vm. marosújvári 
j.-ban, (1910) 1102 oláh és magyar lak. ; u. p. és 
u. t. Marosújvár. 

Csonka, befejezetlen, nem teljes. Mondják arra 
az emberre is, akinek keze v. lába hiányzik. — 
G. V. csonkított a heraldikában az a címerkép, 
emberi vagy állatkép, amelynek egy. vagy több 
tagja hiányzik, pl. rigó, melynek csőre, farka és 
lábai hiányzanak. Ilyen csonkított címerkép for- 
dul elő pl. a Szalóky-család címerében, amely le- 
vágott lábú és levágott farkú hattyút ábrázol. 

Csonka árboc, 1. Árboc. 

Csonkabég, az 1686. nagy ostrom idejében a 
budai török őrség egyik vezére, kit azért nevez- 
tek így, mert félkeze hiányzott. A vár elfoglalása- 
kor sebesülten került fogságba s Bécsújhelybe vit- 
ték. 1696-ban kikeresztelkedvén, Lipót nevet ka- 
pott, keresztapja I. Lipót volt s vezetéknevét is át- 
változtatta Zungenbergre. Ezután I. Lipót dandár- 
noka lett s magyar katonáival 1704. a Rajna mel- 
lett tüntette ki magát ; 1706. a franciák elfogták 
és kiszolgáltatták a szultánnak, ki őt mint rene- 
gátot zsákba varratta és a Boszporuszba dobatta. 
Pia, Zungenberg Perenc, báróságot kapott s a ka- 
tonai pályán altábomagyságig felvitte, részt vett 
1 734-iki az olaszországi hadjáratbaaGy ermektele- 
nül halt meg Klausenben 1735 febr. 17. V. ö. Do- 
bay Antal, Egy elfeledett család emlékezete(Turul, 
1883) ; Némethy Lajos, Néhány adat C. történe- 
téhez (u. 0. 1884) ; Gsergheö Géza, C. és fia (u. 0. 
1884). 

Csonkafarkú juh, Közép- Afrika keleti felében, 
Arábiában és Perzsiában van elterjedve ; rövid, 
merev, többnyire testhez simuló és a szövő ipar- 
ban nem értékesíthető szőrrel bir ; feje és nyaka 
fényes fekete, a test többi része hófehér ; teste 
különben kicsiny, s hizlalás közben nagyon elzsi- 
rosodik; a farról és hasról néha 12—13 kg. tiszta 
faggyú nyerhető. A budapesti állatkertben te- 
nyésztik. 

Csonkahegyhát, kisk. Zala vm. novai j.-ban, 
(1910)414 magyar lak. ; postaügynökség, u. t. Zala- 
egerszeg. 

Csonka kúp, 1. Kúp. 

Csonkamindszent, kisk. Baranya vm. szent- 
lőrinczi j.-ban, (1910) 265 magyar lak. ; u. p. és u. t. 
Szentlőrincz. 

Csonka mise, 1. Nagyhét. 

Csonka nyeregfedél, 1. Félfedél. 

Csonkapapi, kisk.Bereg vm. mezökászonyi 
j.-ban, (1910) 1121 magyar lak. ; u. p. és u. t. Mező- 
kászony. A XVI. sz,-ban Paposnak hívták, a XIV. 
sz.-ban a Kerecsenyi-család bírta, nevezetese^ 



Csonka parlament 



137 — 



Csonkított 



Kerecsenyi Barabás és Konák István, kikről Elr- 
zsébetre, Lajos király anyjára száUt a birtok. 

Csonka parlament (Rump-parliament), ez a 
neve a «hosszu parlament»-nek, mióta Cromwell 
(1. 0.) 1648 dec. 6. annak presbiteriánus és király- 
párti tagjait karhatalommal kirekesztette. A C. 
Ítélte I. Károly királyt halálra. Később azonban 
(1653)CromweU ezt a parlamentet szétüzte. C-nek 
hívták továbbá az 1848-iki német (frankfurti) 
nemzetgj'űlésnek azon tagjait, kik a gyűlés fel- 
bomlása után is 1849., Löwe-Kalbe elnöklete alatt 
tanácskozásaikat Stuttgartban folytatták, míg- 
nem jún. 18. ők is elszéledtek. 

Csonka piramis, 1. GKila. 

Csonkásodás, 1. Csúcsaszály. 

Csonkaszarak,az ácsmimkában azok a szaruk, 
melyek nem nyúlnak föl egészen a gerincvonalig, 
hanem csak a zug- vagy vápaszaruig. 

Csonka torony, 1. Budavára É.-i részének a 
Duna felé eső védőmüveihez tartozó, eredetileg 
menedékerődnek rendelt négyszögletű vártorony, 
amelyet IV. Béla király kezdett építtetni a tatár- 
járás után ; ez azonban sohasem épült ki teljesen, 
mert később a királyi várpalota környékét alakí- 
tották át végső menedékhellyé. Vegyes házbeli 
királyaink, s aztán a törökök is, államfogháznak 
használták s így lett nevezetessé. — 2. C, Csemát 
mellett Háromszék vmben, 1. lka vára. 

Csonka vágány, 1. Vágány. 

Csonkavár, 1. Székely támad vára. 

Csonkítás (ampuiatio, amputálás), a végtag 
kisebb-nagyobb részét véres úton eltávolító ope- 
ráció. A C. oly esetekben javalt, amikor az életet 
fenyegető vagy a végtag használhatóságát lehe- 
tetlenné tevő baj más úton nem gyógyítható. 
Ilyenek : 1. a vérkeringés zavarából folyó üsz- 
kösödés ; 2. oly sérülés, mely a végtag életképes- 
-■íégét tönkretette ; 3. oly rosszindulatú daganat, 
melynek kiirtása már nem lehetséges a végtag 
feláldozása nélkül : 4. oly fertőző folyamatok, 
melyek terjeszkedésükkel az életet fenyegetik ; 5. 
oly elf erdiUés, mely a működést zavarja, a munka- 
képességet csökkenti. A sebészet újabbkori hala- 
dásával a C. száma egyre csökkent, olyannyira, 
hogy míg néhány évtizede a C. volt a sebészeti 
osztályok nagy műtéteinek leggyakoribbja, ma 
a ritkaságok közé tartozik, dacára annak, hogy 
veszélye annyira csökkent, hogy a C. a kis jelen- 
tőségű beavatkozások sorába sülyedt. Ennek az 
oka abban rejlik, hogy a sebkezelés haladásá- 
val sok oly beavatkozást végezhetünk, melyet 
régebben a sebfertőzés veszélye miatt kockáz- 
tatni sem volt szabad és ezáltal sok oly betegség 
vált gyógyithatóvá, amelytől régebben csak a 
végtag feláldozá-sával szabadulhatott a beteg. A 
C-t úgy kell végezni, hogy a visszamaradó 
« csonk)) a betegnek kellemetlenséget ne okozzon 
és művégtag hordására alkalmas legyen. E cél- 
ból a lág>' részeket oly módon kelf átmetszeni, 
hogy egyesülésük után a csontvéget jól befedjék. 
Emellett arra is kell tekinteni, hogy a bőr heg- 
vonala (forradása) ne essék a csont támaszkodási 
felülete alá. E célból a metszés-módok egész so- 
rozatát ajánlották (a Celsus-féle körkörös C-tól 
az egy-, kétlebenyes metszésig az eljárásoknak 
egész sorozata ismeretes). Ezen kívül gondoskod- 



nunk kell arról, hogy a műtéttel a beteg kelleté- 
nél több vért ne veszítsen. A XVII. sz. óta hasz- 
nálatos érszorítókat (toumiqueti teljesen kiszorí- 
totta a használatból a vérkimélésnek az a módja, 
melyet Esmarch ajánlott. Ez abból áU, hogy a 
vért a végtagból lehetőleg kiszorítjuk (elasztikus 
pólyákkal vagy azzal, hogy néhány percig fel- 
emeljük a végtagot), majd a végtegot tövén ru- 
galmas pólyával vagy csővel úgy leszorítjuk, 
hogy a verőeret is teljesen elzárjuk. Ezzel oly 
vértelenné válik a műtét, mintha tetemen végez- 
nék. A lágyrészek kellő módon való átmetszése 
és a csontnak átfürészelése aztán az összes na- 
gyobb vérereket ércsipőkkel befogjuk és bekötjük 
és csak ezután eresztjük meg a leszorító gummi- 
pólyát. Azt a néhány eret, ami esetleg még vér- 
zik, lefogva, bekötjük és az idegeknek előhúzása 
és magasabb helyen való átvágása után a C 
sebét bevarrjuk. Az idegek magasabb helyen való 
átvágása azért ajánlatos, hogy a támasztó felü- 
letre ne essék metszéslapjuk, ami fájdalmakra 
adhat okot. A csonk ezen utólagos fájdalmainak 
kerülésére törekszik a modem sebészet akkor is, 
amikor a csontátfürészelést úgy alakítja, hogy 
a csonk végén fájdalmas esontburjánzás ne fej- 
lődjön. Ennek egyik módja, hogy a csont levágott 
végét csontlappal (mely a csonthártyával össze- 
függ) befedjük, mintegy elzárjuk (Bier-féle osz- 
teoplasztikus C). De ugyanezt elérjük, ha a csont- 
hártyát és a csontvelőt a fűrészelés vonala fölött 
néhány milliméterre eltávolítjuk (Bunge-féle C). 
Ezen módszerrel elérhető, hogy már 10—14 nap- 
pal a C után adhatunk a betegnek ideiglenes 
műlábát, amelyre csonkjával támaszkodhatik. A 
csonk fájdalmassá válásának legjobban a korai 
megterheléssel vehetjük elejét. A legideálisabb 
gyógyulás és utókezelés sem tudja azonban meg- 
akadályozni azt a fonák érzést, mely néha hosszú 
ideig is megmarad és abból áll, hogy a beteg le- 
vágott végtagjának eltávolított részében érez 
fájdalmakat. Ennek oka abban rejlik, hogy a C- 
kor átvágott ideg végét érő ingert az öntudatban 
arra a pontra vonatkoztatjuk, vetítjük, amelyhez 
az átv^ágott érzőszál annak idején vezetett. A C 
azt a módját, amikor az eltávolítást valamely 
ízület vonalában végezzük, kiizelésnek (1. o., la- 
tinul exarticulaliámk) nevezzük. C-nak (ampu- 
tációnak) hívjuk a végbélnek, emlőmirigynek, 
méhnek stb. kimetszését is. 

Csonkított V. nyesegetett a csemete, ha gyöke- 
reit késsel, ollóval v. baltával megkurtították ós 
ezzel egyidejűleg a földfeletti rész egy részét is 
eltávolították avégből, hogy a csemeték szállí- 
tása kevesebb vesződséggel és költséggel járjon. 
Csak oly fa- vagy cserjenemek csemetéit szabad 
csonkítani, melyek visszaszerző ereje nagy. A tű- 
levelűek gyökereit nem szabad csonkítani, de né- 
mely lomblevelű fanem (pl. a diófa) sem túri meg a 
csonkítást, sem az erősebb nyesegetést. A cson- 
kítás fogalma alá vonhatjuk az ifjítást is, amidőn 
idősebb, elvénült koronájú fákat új koronaképzés 
céljából ágalapokra visszacsonkázzuk. Ugyanide 
sorozható a fiatal magcsemeték átültetése alkal- 
mával végzett gyökérkurtttás, aminek célja a 
karógyökér elágaztatása ée dúsabb gyökérzet 
képzése. 



Csonkolás 



— 138 — 



Csont 



Csonkolás (resedio), sebészeti műtét, mely 
(rendesen csöves) szervek részeinek kimetszéséből 
és a megszakított folytonosság kellő helyreállí- 
tásából áll. C-t végzünk : 1. csonton (rossz indu- 
latú daganat eltávolítására). A hiányt vagy a két 
csonk összeillesztésével vagy csontátültetéssel 
pótolhatjuk ; 2. izületén (különböző izületi beteg- 
ségek, különösen gümős izületi gyuladás miatt). 
A hiányzó ízület helyén vagy összeforrasztjuk a 
csontot (pl. térdizületen), vagy kellő utókezeléssel 
álízület alkotására törekszünk (pl. könyökizüle- 
ten) ; 3. beleken, gyomron (daganat, szűkület, fe- 
kély V. elhalás miatt). A bél vagy gyomor két 
csonkját bélvarattal egyesítjük (1. Bélvarrás) ; 4. 
idegen, ereken (daganat, illetőleg tágulás miatt). 
A C. különösen a végtagokon (csont, ízület) sok 
oly esetben teszi lehetővé a végtag megtartását, 
ahol régebben csak a csonkítás, az amputáció 
segíthetett. A bélsebészet fellendülése is a bél- 
C.-ok javult technikájának köszönhető. Az erek 
C.-át az érvarratok fejlődése tette lehetővé. 
. Csonoplya, nagyk. Bács-Bodrog vm. zombori 
j.-ban, (1910) 4527 német és magyar lak. ; önse- 
gélyző szövetkezet, takarék- és segélyszövetke- 
zet, tejszövetkezet ; posta- és táviróhivatal. 

Csont (1. a Csontváz cikk 11. képmellékletét). 
A C.-ok kötőszöveti képletek, melyek a test vá- 
zát alkotják, alakját, összetartását biztosítják, 
azonkívül egyes fontosabb szervek körül védő- 
töket alkotnak ; így a koponyában az agyvelő, 
az arc C.-jai között az érzékszervek egy része, 
a bordák által alkotott kasban a tüdő és a szív 
stb. vannak elhelyezve. A C.-ok ezen felada- 
taiknak megfelelő fizikai tulajdonsággal bírnak : 
erősek, s rugalmasságuk eléggé tökéletes. Egy 
5 mm. átmérőjű C.-henger kb. 4Ö0— 450 kg. 
terhet is megbír, anélkül, hogy összeroppanna. 
Különbség van az egyes C.-ok erőssége között: a 
legerősebb C.-jai a szervezetnek a síp-C, comb-C. 
és a felkar-C. 

A C.-ok ezt az erősségüket morfológiai, vala- 
mint kémiai szerkezetüknek köszönhetik. Ha egy 
C.-ot, pl. a comb-C.-ot szétfürészeljük, különb- 
séget látunk egyes részei között (1. a 6. ábrát). A 
középdarab tömöttfalú C. -csőből áll, mlg a vég- 
darabok szivacsos szerkezetűek. Ez a szivacsos C. 
számos vékony C.-gererdából, illetőleg C. -lemez- 
ből áll, amelyeknek szabályos berendezése azon- 
nal szembetűnik. Ezt a szabályos berendezést 
már régen észrevették, CuLmann építőmester pe- 
dig kimutatta (Die graphische Statik, Zürich 
1866), hogy ezek a C. -gerendák úgy vannak 
összeszőve, hogy a lehető legkevesebb C. -állo- 
mány felhasználásával a legnagyobb erősség és 
működőképesség legyen elérve ; ugyanis ezek a 
C.-ra ható nyomás és húzás irányát követik, mert 
így képesek a legnagyobb ellenállást kifejteni, 
s az így alkotott C. felel meg leginkább technikai 
feladatának. A hengeralakú C.-ok középdarab- 
jára az erők majdnem kizárólag a C. hosszten- 
gelye irányában hatnak, itt tehát a C. -gerendák 
hosszanti lefutásnak, s a már említett tömött 
kompakt C. -állománnyá tömörültek. Már maga 
az a körülmény is továbbá, hogy a hengeres C.-ok 
esőalakuak, szintén emeli a szilárdságot, mert 
mint ismeretes, valamely anyag u. a. tömege sok- 



kal nagyobb szilárdságot nyújt, ha csőalakú, 
mintha tömött lenne ; relatív könnyűsége pedig 
előnyt nyújt egy azonos szilárdságú, de tömött 
C.-oszloppal szemben. 

Ha egy C.-ból eléggé vékony csiszolatot készí- 
tünk 8 azt mikroszkóp alatt vizsgáljuk, apró, 
0"01— 0"02 mm. átmérőjű kis lapos lyukakat lá- 
tunk benne, melyek számtalan finom csatornával 
vannak összekötve. Ezekben a lyukakban, ame- 
lyeket csonttesteknek neveznek, fekszenek a 
C. -sejtek; finom nyúlványaik az említett finom 
csontcsatomákba folytatódnak. A tömött C- 
állományban ezeken a csatornákon kívül, ame- 
lyeket elemi C. -csatornáknak is nevezhetünk, 
még tágasabb csatornákat is találunk, melyek 
egymással összefonódva, egy másodlagos csa- 
torna-szisztémát alkotnak. Ezek a csatornák a 
Ha vers-féle csatornák (1. a 14. ábrát) ; bennük 
haladnak a C.-ok erei, az erek és a csatornák C- 
fala között levő hézagot zsírdús kötőszövet tölti 
ki. Mivel a fentemUtett csonttestek a Ha vers- 
csatornák körül szabályos körökbe vannak el- 
helyezve, a C.-állománynak lemezes tagoltságát 
létesítik, 8 így minden Havers-esatorna mmtegy 
5—10 ilyen lemezkével (1. a 14. ábrát, Havers- 
féle vagy speciális lemezek) van behüvelyezve. 
A csatornák közti állomány szintén lemezekre 
van osztva a C.-testecskék elrendeződése miatt, 
ezek a lemezek a C. külső és belső (a C. ürege 
felé néző) felszínén párhuzamosan haladnak a C. 
felszínével, ezeket főiemezeknek, a Ha vers-csator- 
nák közt levő területeket kitöltő lemezeket pe- 
dig közbeiktatott lemezeknek nevezzük. A fő- 
lemezeket némely helyen a C. külső, illetőleg 
belső felszínéről kiinduló csatornák fúrják át, 
ezek a Volkmann-féle csatornák, melyekben szin- 
tén erek haladnak a C. belsejébe ; a Volkmann- 
féle csatornákat azonban nem veszi körül olyan 
C.-lemez rendszer, mint a Havers-féléket. Mint 
a Volkmann-féle csatornák, úgy vannak rostok 
is, melyek a C.-hártyából kiindulva átfúrják a 
főiemezeket : ezek a Sharpey-féle rostok. 

A szivacsos C. -állomány lemezeiben nincsenek 
Havers-csatomák, tehát a C. -lemezek ilyen el- 
rendeződését sem találjuk. 

A C. alapanyaga keménységét, erősségét és 
rugalmasságát annak köszönheti, hogy benne 
szerves és szervetlen alkatrészek vannak össze- 
keverve. Ezt a kétféle anyagot külön-külön el is 
lehet távolítani, anélkül, hogy azért a C. szerke- 
zete megváltoznék ; így a C. -okból híg savakkal 
való kezelés által a szervetlen alkatrészeket ki 
lehet oldani (mésztelenítés, dekalctnálás). A de- 
kalcinált C. azonban nem ellentálló, konziszten- 
ciája a porcéhoz lesz hasonlóvá ; hajlítható, kés- 
sel vágható. Óvatos izzítással (kalcínálás) viszont 
az organikus, szerves alkatrészeket lehet eltávo- 
lítani, az így nyert kalcinált C. azonban töré- 
keny, összemorzsolható. A C.-szövetet tehát or- 
ganikus állomány (30o/o) anorganikus állomány 
(C.-föld, 60»/o) és víz képezi (10<>/o). A C.-ok or- 
ganikus állománya legnagyobbrészt osseinből áll, 
melynek összetétele s tulajdonságai igen közel 
állanak a kollagénhez (1. o.). Találtak még benne 
osseomukoidot és osseoalbumoidot is, azonkívül 
igen kevés glikogént 1. o.) és lecitint (1. o.). 



Csont 



— 139 



Csont 



A C.-föld főleg kalcium és foszforsavas sókból 
áll ; vannak továbbá benne magnézium, nátrium, 
káliumsók, fluoridok, kloridok és karbonátok; 
kb. mondhatjuk, hogy a C.-föld 85Vo kalcium- 
foszfátból, lOVo káleiumkarbonátból, l-57o mag- 
néziumfoszfátbói s kb. 2-5% egyéb sóból áll. A 
C.-szövet víztartalma igen ingadozik az életkor, 
a táplálkozás, stb. szerint, sok jel mutat arra, 
hogy a víztartalom egy része intramolekulárisan, 
avagy mint kristályvíz van megkötve. 

A C.-ok azonban, amint a szervezetben előfor- 
dulnak, nem tisztán C.-szövetből állanak. Külső 
felszínüket C.-hártya (1. a 11. ábrát) bontja, bel- 
sejükben C.-veló (1. a 11. ábrát) van, egymással 
iziilő felszínüket pedig porc borítja be (1. Izületek). 
Emiatt a friss C. úgy, amint a szervezetből ki lesz 
véve, egészenmás összetételt mutat, mintaC. -szö- 
vet, így a friss C.-ok átlag kb. 50% vizet, lőlb^j^ 
zsírt, 12-40/0 osseint és 21-85''/o C.-földet tartal- 
maznak. Az egj'es C.-ok összetételében egj'ébként 
5ok eltérést találunk, így a sing-C. (ulna) csak 
lő'6*/o ^zet tartalmaz, míg a kereszt-C. kb. 
eST^/o-ot. A C.-ok összetételére elsősorban a kor 
van befolyással. Korral a C.-ok víztartalma fogy ; 
ezzel szemben a C.-föld mennyisége, ha nem is 
szabályosan, de gyarapszik; talán ezzel függ 
össze, hogy a C.-ok ellenálló képessége, szívós- 
sága kb. a 25—30 óletó^^:öl kezdve csökken. Be- 
folyásolja a C.-ok összetételét a táplálkozás : éhe- 
zéskor a C.-ok anyagtartalma csökken, tehát a 
víztartalma relatíve emelkedik. A táplálékok kö- 
zül elsősorban a mész (kalcium) és foszfortar- 
talmú tápanyagok jönnek szóba; kalciummen- 
tes táplálkozásnál a C-okbau a C.-föld mennyi- 
sége l/g— V^-re csökkenhet. A mészsókban sze- 
gény táplálék a C.-ok kifejlődésére is nagy ha- 
tással van ; ilyenkor azok a C.-ok, melyeknek 
szilárdságra nincsen valami nagy szükségük (ko- 
ponya-C.-ok), aüg fejlödnek, a mészsók mind a 
végtagokra rakódnak le, melyek az organikus 
állomány burjánzása folytán egész alaktalanul 
megvastagodnak, ügj'ancsak a C.-föld megfo- 
gyáeára vezet a savanyú táplálékok élvezete is. 

Kóros körülmények között igen nagy változá- 
sokat mutathat a C. összetétele, így különösen az 
angolbetegségnél (rachitis) 1. o., valamint csont- 
lagyulásnál (osteomalacia) 1. o., stb. 

Alakjuk szerint a C.-ok feloszthatók hosszú, 
zéles és kurta C.-okra. A hosszú C -okát a vég- 
tagokban találjuk ; hengeridomú középdarabjuk 
tömött C. -anyagból álló cső, melynek üregét velő- 
üregnek (cavium medullarej nevezzük. Kiszéle- 
sedett végük szivacsos állományból van alkotva, 
melyet egy vékony C. -állomány takar; ahol aC. 
vége valamely más C.-tal ízesül, ezt a vékony 
C. -réteget még egy porcogó-réteg is borítja. A 
hosszú C.-ok hengeres középrészét főrésznek v. 
testnek nevezzük (diaphysis), a megvastagodott, 
szivac808-C.-ból álló végdarabot pedig izületi vég- 
nek (epiphysis) mondjuk. Az epiphysis külön 
csontosodási magból fejlődik, s csak utólag forrad 
össze a fődarabbal. Vannak azonkívül a C.-okon 
egyéb kiemelkedések is, ezeket közös néven apo- 
physiseknek nevezzük. A lapos C.-ok feladata 
üregek, mint a koponyaüreg körtilvevése. Egy 
külső és egy belső tömött C.-állományból élló 



lemezből állanak (substantia corticalis), amelyek 
között szivacsos C. -belet (diploé) találunk. Kurta 
C.-ok pl. a kéztó, a lábtő C.-jai ; szivacsos C.-ál- 
lományból állanak, melyei vékony tömött C.-réteg 
borít. 

A különböző C.-ok alakja összefüggésben van 
működésükkel : így a C.-oknak egymással izesülő 
végdarabja különböző alakot mutat az izületek- 
ben történő mozgás sajátszerűsége szerint; to- 
vábbá módosultak a C.-oknak azok a részei is, 
amelyeken izmok, inak, szalagok tapadnak ; nyujt- 
vényok, kiemelkedések keletkeztek, melyek egy- 
részt nagyobb felületet nyújtanak a megtapadó 
képlet számára, másrészt a velük összefüggő iz- 
mok működésének hatásosságát előnyösen módo- 
síthatják. A fejlődés szempontjából ezek anyujt- 
ványokkét csoportba oszthatók: vannak olyanok, 
melyek az embrióban még olyan korán keletkez- 
nek, amikor még a környezet alakító hatása ki 
van zárva ; az ilyeneket öröklötteknek kell tar- 
tanunk. Vannak azonban olyan nyujtványok is, 
amelyek részben az embrionális élet későbbi 
szakaszaiban, túlnyomólag azonban a születés 
után keletkeznek s melyek kétségtelenül a ki- 
alakult mechanikai viszonyokban lelik magya- 
rázatukat : ezeket szerzetteknek nevezzük. Ezek 
a kiemelkedések, melyek a legkülönbözőbb alakot 
vehetik fel, továbbá az ízületi felszínek, az egyes 
képletek befogadására szolgáló vályúk, behúzó- 
dások, lyukak és csatornák a C.-nak rendkí\'ül 
változatos alakot adnak : külön névvel is jelöljük 
meg őket, mely a C.-okon való tájékozódást rend- 
kívül megkönnyíti. így meg szokás nevezni a 
C.-ok felszíneit (f acies, paries), széleit (margines), 
szögleteit (anguü); a kiemelkedéseket, melyek 
lehetnek gumók, dudorodások (tubera, tubercula, 
prominentia), tövisek (spinae), tarajok (cristae), 
kiemelkedő vonalak (Unea, labium), továbbá a 
bemélyedéseket (f o8sa,ímpressio,f ovea,sulcus stb.) 
az egyes C.-okban lévő üregeket (sinus, átrium), 
csatornákat (canalis, ductus stb.), lyukakat (fora- 
mina) stb. Az egymással izülő C.-végek is külön- 
böző nevet kapnak alakjuk szerint, ezeket 1. 
Izületek. 

A C.-ok az embrióban aránylag későn fejlöd- 
nek ki ; a koponya- és az arc-C.-ok legtöbbjének 
kivételével minden C. porc által van a fejlődés 
korai stádiumaiban helyettesítve. Különbséget 
találunk a porc által már előképezett s a közvet- 
lenüi kötőszövetből kialakuló C. fejlődése között. 

A porc által előképezett C.-ok kifejlődése (1. az 
5. ábrát) is kétféle úton történik : 1. C. képződik a 
már meglévő porc belsejében (enchondralisC.-f e jlő- 
dés) : ennél a porcsejtek megszaporodnak, majd 
mészsók rakó(hiak le a köztük lévő állományban. 
Az ilyen elmeszesedett porc felületén egy sejtek- 
ben, erekben dús szövetburjánzás lép fel, az osteo- 
blastikus szövet, mely behatol a porcba s azt 
szétesésre készteti, ezáltal kis üregek keletkez- 
nek, az elemi vagy primer velőüregek (1. az 
5. ábrái). Az elemi velős üreget kitöltó kötő- 
szövet az elemi C.-velő, melynek az üregfalá- 
hoz hozzáfekvő sejtjei C. képző sejtekké (osteo- 
blast) alakulnak át, melyek az üreg falát igazi 
C.-állománnyal vonják be. Az elemi C.-velöbe 
I pedig nagy mennyiségű fehérvérsejt vándorol 



Csontaháza 



— 140 



Csontbarlangrok 



be 8 így az átalakul vörös, jobban mondva 
másodlagos, szekundér C.-velővé. 2. C. képződik 
az elöképzett C. körül is (perichondralis esontoso- 
dás) ; osteoblastok, C.-képző sejtek lépnek fel a 
porcot körülvevő kötőszövet (a későbbi C.-hártya) 
felületén, amelyek körkörös C.-rétegeket képez- 
nek a porc felületén. Lényeges különbség az en- 
cbondralisan képezett C.-tal szemben, hogy míg 
abban az elmeszesedett porc alapanyagának ma- 
radványait megtaláljuk, addig ebben teljesen 
hiányoznak. 

A kötőszöveti csontosodásnál (parostosis) egyes 
kötőszöveti kötegek meszesednek el s ezek körül 
lépnek fel az osteoblastikus sejtek, amelyek aztán 
a C.-ot képezik. Lényegében tehát azonos folya- 
mat a perichondralis csontosodással, csakhogy 
míg annál az osteoblastok porccal érintkeznek, 
itt azt nem találjuk. 

A porcosán elöképzett C.-ok közül a csöves 
C.-oknál az epiphysisek jóval később kezdenek 
elesontosodni, mint a diaphysisek. Állandóan 
porcos marad azonban az epiphysisek izületi 
felszínül szolgáló részein egy vékony réteg ; ezen- 
kívül az epiphysis és a diaphysis határán egy 
réteg addig, míg a C.-ok hossznövekedése nin- 
csen befejezve. A C.-ok vastagodása «appositio» 
révén történik, amennyiben a C.-hártya mindig 
újabb ós újabb C.-rétegeket képez a C. teste 
körül. 

A rövid C.-ok fejlődése előbb enchondralisan 
indul meg s csak azután csatlakozik hozzá a 
perichontolis csontosodás; a lapos C.-oknál pe- 
dig a sorrend éppen fordított. 

A C.-okon életjelenségeket nem figyelhetünk 
meg ; a kifejlett C. anyagcseréje mindenesetre 
igen lassú. Ereit a C.-hártya felöl kapja, számos 
apró ág tér be ott a C. felszínén szabadon nyíló 
Ha vers-csatornákba, nagyobb erek pedig külön 
csatornákon (tápláló csatorna, canalis nutritii) át 
jutnak be egészen a C.-velöig. A nagyobb hen- 
geres C.-ok tömött állományában van egy nagyobb 
tápláló csatorna, melynek nyílását egészen tipi- 
kusan a C. felső és középső harmada közti tájon 
találjuk meg ; a belőle eredő tápláló csatorna a 
könyökizesülósben résztvevő C.-okon a könyök 
felé, a térdizesülést alkotó C. okban, valamint a 
szárkapocsban az ízülettől elfelé irányított. A 
csatornák lefutása összefüggésben van a C.-ok 
nüvési viszonyaival. 

A C.-ok idegei legnagyobbrészt az erek tágas- 
ságának szabályozását végzik ; egészséges álla- 
potban maga a C. alig érzékeny, de annál inkább 
a C.-hártya. 

A C.-okra vonatkozó szakirodalom bármely 
terjedelmesebb bonctani munkában megtalálható. 
L. még Csiaolya. 

Csontaháza, kisk. Bihar ym. béli j.-ban, (i9io) 
400 oláh lak. ; u. p. és u. t. Ökrös. 

Csontatrophia, 1. Csontsorvadás. 

Csontátültetés (csontcdkotás, csontpótlás, gör. 
osteoplastika), csonthiány pótlását célzó operá- 
ció. A C.-re használhatunk : 1. élő, a csonthártyá- 
val összefüggő csontot (v. a betegből v. más em- 
berről, állatról), 2. holt csontot (v. szárítva vagy 
frissen konzerválva), 3. elefántcsontot. Az élő, 
csonthártyájával együtt átültetett csont ■ begyó- 



gyul az új talajban, csonthártyája életben marad 
és részt vesz a hiány áthidalását eszközlö csont- 
burjánzásban. Ezért tökéletesebbek az eredmé- 
nyek, mintha holt csonttal pótoljuk a hiányt. A 
holt csont is begyógyul (ha fertőzés nem társult 
a műtéthez) és ideig-óráig pótolja a hiányzó csont 
szerepót. Lassanként azonban a hiány két vége 
felől benövő új csont teljesen fölemészti a holt 
csontot és helyette friss csont nő a két vég felől. 
B pótlásban részt vehet a régi csontból vissza- 
hagyott csonthártya is. A C. igen áldásos és fon- 
tos operáció, mert segítségével használható vég- 
tagot tarthatunk meg oly esetben is, amikor pl. 
a combcsontnak v. felkarcsontnak legnagyobb 
részét el kell távolítani (pl. csontdaganat miatt). 
Pontos továbbá a koponyacsont hiányának pót- 
lására, a csontüregek gyorsabb begyógyítására, 
stb. A C. leggyönyörűbb példái azok, amikor 
egész izületeket sikerült átültetni, pl. egyébként 
egészséges ember tórdizületét, akinek combját 
súlyos sérülés miatt amputálni kellett, sikerült 
egy másik emberre átültetni, akinek izülete be- 
tegség folytán tönkre ment. Sikerült néhány eset- 
ben tetemből vett izületet élőbe begyógyítani. 

Csontátvésés (csontmetszés a. m. osteolomia), 
rosszul gyógyult v. elgörbült csontok kiegyene- 
sítését célzó operáció. A C. lehet vonalas (osteo- 
tomia lineáris), amikor egy síkban történik az át- 
vésés, és lehet ékalakú (osteotomia cuneiformis), 
amikor a szögbetörésnek megfelelő ék kivésésé- 
vel egyenesítjük ki a csontot. A C. leggyakoribb 
javalata: a gacsos térd (pékláb), a lábszár angol - 
kóros, nagyfokú elgörbülései, a csípőizület zsugo- 
rodása stb. Az átvósés után a végtagot a kellő 
állásban gipszkötés rögzíti. 

Csontbarlangok, többnyire mészkő- és dolo- 
mit-hegyekben található barlangok, melyek ren- 
desen vereses, homokos agyaggal, kőtörmelékkel 
és emlős állatok csontjaival telvék. A csontokat 
tartalmazó agyagréteg fölött sokszor mésztufa 
van, mint védő réteg. Hazánkban igen sok a csont- 
barlang, azokban túlnyomólag a barlangi med- 
vének csontjait találják. Alárendeltebb mennyi- 
ségben találtak bennök barlangi hiéna, orosz- 
lán, farkas, továbbá rhinoceros, óriási szarvas, 
ős tulok stb. csontokat. Legismertebbek az ign-czi 
(pesterei) C. Bihar vmegyében és az oncsászai, a 
Vlegyásza Ny.-i oldalán a bihari hegység Ny.i 
szélén, a baráthegyi barlang (Liptó vm.) és a hali- 
góczi barlang. A legújabb időben két nevezetes 
csontbarlangot fedeztek föl hazánkban, ú. m. a 
Szelefa- ós a Balla-barlangot a Bükk-hegységben. 
Ezeknek fölfedezését Hennán Ottónak köszön- 
hetjük, aki már 1906. felhívta a geológusok fi- 
gyelmét a Bükk-hegység barlangjaira. Hermán 
közbenjárására 1906. Darányi földmlvelésügyi 
miniszter kiküldte Miskolczra Papp geológust, 
aki ott konstatálta a diluviális rétegeket s így 
fényes elégtételt szolgáltatott Hermán Ottónak, 
másrészt pedig a hámori Szeleta-barlang felkuta- 
tásával Kadiö Ottokár dr. geológust bízta meg, 
aki éveken át ásatva a barlangban, innét száz meg 
száz paleolitos kőeszközt gyűjtött. Az 1909 nya- 
rán pedig a répáshutai Balla-barlangban Hille- 
brand Jenő fölfedezte a diluviális ember csont- 
vázát. Mindezeknek a barlangoknak részletes le- 



Csontbetegrségek 



141 — 



Csontház 



rása a Földtani Közlöny 1908-11. évi köteteiben 
találhatók Eadic Ottokár, Hermán Ottó és Hüle- 
brand Jenő tollából. A Szeleta-barlang összetömö- 
rült csont-rétegeiből foszfor-tartalmú anyag ke- 
letkezett, amelyben UorusüzkyB.emik 11— 147o 
foszforsavat talált. A hmiyadmegyei Lunkány- 
ftarZawgffeaw ugyancsak Horusitzky 18— 23°, o összes 
foszforsavat mutatott ki a csont-breecsás anyag- 
ban. A barlangok kutatásával jelenleg a Barlang- 
kutetó Bizottság foglalkozik, amely a Magyar- 
honi Földtani Társulat kebelében 1910. alakult. 

Csontbetegségek, 1. Csonthártyagyídadás, 
Gsorúvelögyuladás, Csonttályog. Csantgümökór, 
Csigolyaszú. 

Csont-breccia (ejtsd: — breccsa), olyan törmelék- 
kózet,mely nek törmelék-anyagát legf őképen cson- 
tok alkotják ; mint ragasztószer márga v. mész 
szerepel, néha a homokos agyag, limonit vagy 
kova. A csontokkal együtt sokszor találni még 
kagj'ló- és csigahéjakat, valamint mészkő-dara- 
bokat is. C. ismeretes több geológiai lerakó- 
dásból, különösen pedig a jura határából. Ez 
utóbbiakat legf őképen a szauriusok és halak csont- 
jai meg fogai, továbbá koprolitok alkotják, amiért 
meg szokták különböztetni az emlős-csontok al- 
kotta brecciától és honébed néven jelölik. A bone- 
bed tehát nem egyéb, mint felső triaszkorbeli rep- 
tilia- és halmaradványok alkotta C. Rétegei né- 
hány cm.-nyi vastagságnak. A bonebed angol szó 
s annyit jelent mint csonttelep. 

Csontburok v. csonthéj (növ.), 1. Csonthéjas 
termés. 

Csontdaganat, l. Daganat. 

Csontenyv. 1. Enyv. 

Csontfa (ném. Beinholz), a Linocerum xylo- 
steum (közönséges ükörko) sárgásfehér finom fája, 
amelyet nagy szilárdsága miatt ostornyélnek, 
gerebiyenyélnek és hasonló célokra használnak. 
Ugyanezzel a névvel illetik a vesszős fagyai 
iLigustrum vulg.) fáját, mely nagyobb méreteinél 
fog\'a esztergályos és fafaragó munkákra szolgál. 

Csontíalu, kisk. Szepes vm. lőcsei j.-ban, (1910) 
23 tót lak. ; u. p. Csütörtökhely, o. t. Káposzta- 
falu. 

Csontfekély, l. Fekély. * 

Csontfekete, azonos a csontszénnel. 

Csontfenésedés, népies kifejezés, amelyen a 
csontok különböző fekélyesedő betegségeit értik ; 
így a csonttuberkulózist, a csontszifllíst, csont- 
rákot stb. 

Csontforradás, l. Csonttörés. 

Csontgümőkór a. m. a csontok gümös meg- 
betegedése. A gyermek- és serdülőkornak igen 
gyakori betegsége, míg az élet későbbi éveiben 
ritkábban kezdődik. Jóformán a test minden csont- 
ján fejlődhetik, l^eggyakrabban a hosszú csöves 
csontok növési határán, az epiphysis közelében 
fejlődik. A rövid csontok közül a kéz és a láb 
csontjaiban, a csigolyákban, az arecsontokhan 
gyakori. Két alakban mutatkozik: a rögzött 
csontvelőgyuladás (l. 0.) v. a caonthárty agyuladás 
formájában. Az esetek többségében haladása 
lassú, úgy hogy az ép csont felé a folyamat el- 
határolódik. E határon beltU a beteg csont szu- 
jfVassá válik, a velő elsajtosodik, majd genyedés 
Itórsul, mely ohideg tályog» formájában kúszik a 



felszín felé. Nem ritka azonban az az eset, hogy 
a gümős fertőzés a közeli Ízület felé kúszik, abba 
betör és gümős izületi gyuladást okoz. Nem ritkán 
több csontban egyidőben jelentkezik a C. vagy 
egymásután egész sorát támadja meg a csontok- 
nak. A C. kezelése a gümőkómak általános keze- 
lésén kívül a beteg góc kitakarításából áll. Ezzel 
megakadályozhatjuk, hogy a betegség a szomszé- 
dos izületet fertőzze. 

Csontgynladás (ostitis), így nevezik a esont- 
velögyuladás(osteomyelJtis)ama formáját, midőn 
a folyamat a szivacsos csontáUományból indul 
ki, 1. Csontvelőgyuladás. 

Csonthamu (fehér spódium). a csontoknak le- 
vegőn való hevítése által nyerik : a szerves ve- 
gyületek elégnek és a szervetlen alkatrészek a 
csont eredeti formáját megtartva, visszamarad- 
nak. Szétdörzsölve fehér por, amely 73— 84o/o bá- 
zikus foszforsavas meszet, 2— 3<'/o foszforsavas 
magnéziát és 40/0 fluorkalciumot tartalmaz. Nagj'-- 
ban Dél-Amerikában állítják elő, ahol a húskivo- 
natgyártáskor visszamaradó csontokat fűtőanyag- 
nak használják. A C-t foszfor, foszforsav, tej- 
üveg (csontüvegi, mázak, csontporcellán v. angol 
porcellán, műtrágya (nyersen v. szuperfoszfát 
alakjában), üzökemencék és tisztítóporok készíté- 
sére használják. 

Csonthártya (periosteum, 1. a Csontváz czikk 
II. képmellékletén, 11. ábra), a csontokat borító 
kötőszöveti hártya, mely a különböző csontokon, 
sőt az egyes csontok különböző helyein rendkívül 
eltérő vastagságú. Legvastagabb s legf eszesebben 
van rögzítve izmok és inak tapadási helyein, 
továbbá ahol szalagok függnek össze vele. Két 
rétege van ; a belső sok rugalmas rostot tartal- 
maz, a külső vastagabb, vérerekben gazdag, kötő- 
szöveti kötegek által átszőtt. A belső rétegnek a 
csont felszínén fekvő rétege csontképző (osteoblas- 
tikus) sejteket tartalmaz ^cambium-réteg), mely a 
csontok vastagsági növekedését tartja fenn. A 
csonthártyából jövő erek tartják fenn jórészt a 
csontok táplálkozását, úgy hogy a csonthártyá- 
jától megfosztott csont elhal, míg a lehántott 
csonthártj'^a új csontot képez. 

Csonthártyagyuladás (periostitis). A csontot 
fedő hártyának gyuladása, melyet néha erőmüvi 
behatás (ütődés, zúzódás), leggyakrabban fertőzés 
okoz. A fertőzés v. a környezetből kúszik a csont- 
hártyára, gyakrabban a véráram közvetítésével 
jut a csonthoz. Gümőkór és bajakor gyakran 
váltja ki. Ritkább a genyesztő fertőző csirok 
okozta C. A gyuladt csonthártya duzzadt, meg- 
vastagodott, magában is, de különösen érintésre 
igen fájdalmas. E fájdahnak estefelé, éjjeh^ ren- 
desen fokozódnak. A fertőző anyag minősége sze- 
rint a C. eredménye lehet : 1 hogy a gyuladás 
helyén fokozott mértékben történik csontfeh-akó- 
dás (hyperostosis), 2. hogy genyedésbe megy át a 
fertőzés. Ennek magasabb fokaképen a csonton 
elhalás (nokrózÍ8)fejlődbet, csak úgj', minta csont- 
velögyuladásnál. Nem ritkán ennek esnpán kísé- 
rője a C. 

Csonthártyalob, l. Csonthártyagyuladás. 

Csontház (lat. ossarium). A középkorban a te- 
metőkben emelt olyan kisebb kápolnaszerü épü- 
let, melybe új sírok ásása alkalmával a temető 



Csontheg 



— 142 



Csontkorszak 



szentelt földében talált csontokat hányták. Mivel 
a régi temetők legtöbbször a templomok körül 
terültek el, a C.-at igen gyakran a templomhoz 
hozzáépítették; sőt vannak esetek, amikor a 
templom minden egyes külső gyámpiUére közötti 
térség alul egy-egy kis C.-at fogadott magába. 




1. ábra. Faoneti csontház. 



Vannak azonban egészen különálló C.-ak is. A 
C.-ak gyakran apró ablaknyílásokkal birnak, hogy 
a belsejükben felhányt csontokat kívülről látni le- 
hessen. Ilyen pl. az 1. ábrában látható faouet-i 




2. ábrft. Jaki csoatbáz. 

(Franciaország) C, mely a templomnak támasz- 
kodik, ablakokkal áttört oldala pedig a temetőre 
néz. A magyarországi C.-ak különálló épületek, 
rendesen köralakú alaprajzzal és egy kis apszissal 
(Szakolcza, Selmeczbánya), v. mint a jaki : négy- 
karélyú alappal (1. a .8, és 3. ábrát). 
Csontheg, 1. Csonttörés. 



Csonthegy, 351 m. magas hegy Kolozs vár- 
megyében, Kolozsvártól félórányira, Szamosfalva 
és Pusztaszentmiklós közt ; e hegy és a Borzashegy 
nyúlványának összeszögeUésében, a patai út tö- 
vében, több forrás fakad a hegy alapját képező 
tályagból, melyből a sót folyton kilúgozza. Egyik 
bővizű sósforrás hőfoka 20'3« C. s ez tükörfiirdővé 
van átalakítva; a Komis- és Esterházy-forrás 
hideg sós ásványvizek lO'ö** C. hőfokkal. 

Csonthéj, 1. Csonthéjas termés. 

Csonthéjas bogyó (növ., acinus), az aprószemű 
és dúsabb virágzatból eredő, külsőleg a bogyóhoz 
hasonló csonthéjas termést (1. o.) rendesen C- 
nak nevezik. Ilyen van a bodzafának, borzagnak, 
babérnak, a varjútövisnek stb. Az igazi bogyótól 
a belső csontburok különbözteti meg. 

Csonthéjas gyümölcs (növ.), 1. Csonthéjas bogyó 
és Gsonthéias termés. 

Csonthéjas termés (növ., drupa), húsos és fel 
nem nyíló, kétrétű termésfajta ; külső rétege hú- 
sos, a belső rétege (endocarpium) pedig fás vagy 




3. ábra. A jaki csontház alaprajza. 

csontkeménységü burok (putamen, csoniburok), s 
a magvat ez zárja. Ilyen a termése a diófának, 
a mandolaféléknek (szilva, barack), somnak, olaj- 
fának stb., melyeket éppen ezért csonthéjas ter- 
mésű fáknak is neveznek. Ezeknek a C.-e gyak- 
ran magbaváló v. magvaváló (eredetileg «c8ont- 
héja váló»), ha megérve a két réteg szépen elvá- 
lik egymástól, v. duránci, ha a gyümölcs húsa 
meg a csontburok szoros összefügésben marad. 

Csontképlés (osteoplastika), helyesen : csont- 
alkotás, esontpótlás, esontátültetés (1. o.). 

Csontkinövés, ennek számtalan oka lehet; 
a gyermekkorban a kéz és láb ujjperceinek tu- 
berkulózisa is ilyen kinövésekben (spina ventosa, 
1. 0.) nyilvánulhat meg. 

Csontkorszak. Némely neolitkori telep kultúr- 
rétegében a csonteszközök óriási tömege mellett 
csak néhány kőeszköz fordult elő, vagy egyálta- 
lán nem is észleltek ilyeneket. Ezen a megfigye- 
lésen alapultak azok a törekvések, amelyek egy 
C.-ot igyekeztek az őskor fejlődésmenetébe beil- 
leszteni. A csontszerszámok túltengő használata 
azonban csak helyi jelenség, amely egyes vidé- 
keken a szerszámnak alkalmas kő hiányában leli 
magyarázatát s nem nyújt elég alapot arra, hogy 



Csontláda 



— 143 



Csontoiaj 



a kőkort megelőző csontkor létezését feltételez- 
zük. Annyival kevésbbé, mert a régibb kőkor ele- 
jéről még semmi nyoma sincs a csont használatá- 
nak s nagyobb jelentőségre csak a korszak vége 
felé, az ú. n. magdalenien időben emelkedett a 
csont használata. L. őskori csontszerszámok. 

Csontláda, 1. Csoniüszkösödés. 

Csontlágyolás (osteomalacia, ostitis mala- 
cüsans. ynolUties ossium), aránylag ritkán elő- 
forduló betegség, mely a törzs és a végtagok 
csontjainak ellágyulásából áll. Az ellágjiilt cson- 
tok mészsótartalma a normálisnak majdnem a 
felére csökken. A betegség maga krónikus lefo- 
lyású s leginkább az asszonyokat támadja meg ; 
Igen gyalogú szerepel a terhesség mint kiváltó 
momentum : a már fennálló C. is rosszabbodik a 
terhesség idején (puerperalis osteomalacia). Leg- 
többnyire az izom- és idegrendszer zavaraival 
kezdődik ; fájdalmak lépnek fel a medencében, a 
keresztcsont tájékán (puerperalis C.-nál), avagy 
a gerincoszlopban és a mell csontjaiban ; az egyes 
idegek (ischiadieus) nyomása fájdalmas ; majd 
korán feltűnik a csipöágyék-izom (musculus ileo- 
psoas), valamint a comb közelítő izmainak (1. Vég- 
tagok) gyengesége. Emiatt a járás is ingadozó, 
sajátságos lesz. A betegek gyakran a gerincosz- 
lop elgörbülése s a medence, combcsontok össze- 
hajlása miatt alacsonyabbak lesznek ; a medence 
jellemző összehorpadása belső vizsgálatnál fel- 
tűnik. Súlyos esetekben az elváltozások igen 
nagy fokot érnek el, a végtagok csontjai elhajla- 
nak, eltörnek, majd ismét összeforrnak anélkül, 
hogy ez különösebb fájdalmakkal járna ; egyes 
esetekben a csontok oly hajlékonyak lesznek, 
mint a viasz. A betegek végleg elgyöngülnek s a 
halál tüdőgyuladás vagy a keletkezett fekélyek 
miatt vérmérgezés alakjában vet véget szenve- 
déseiknek. A C-t jellemzi, hogy a csontokban a 
sóknak, a csontföldnek mennyisége megcsökken, 
mig az organikus osteoid állomány felszaporodik. 
A csöves csontokban a velőűreg kitágul, a szi- 
vacsosállomány pedig durvább szövedéket mutat. 
Súlyos esetekben a csontokból nem marad egyéb 
vissza, mint egy hártyás, a csonthártya által be- 
borított zsák, melyben a régi csontszövetnek csak 
nyomait találjuk. A csontvelő bennök a legtöbb 
esetben intenzív vörös (osteomalacia rubra), néha 
sárga (osteomalacia flava). A C. néha foszfor- 
adagolásra kitűnően gyógyul, néha azonban a leg- 
erélyesebb foszforkúra is hatástalan marad. Ilyen- 
kor Fehling ajánlatára a castratio, a petefészek 
kiirtása kerülhet szóba, mely legtöbbnyire meg is 
hozza a kívánt eredményt. 

C, az állatokban az angolbetegséghez hasonló, 
azzal néha ugj'anegy állományban megjelenő 
csontbántalom, mely az anyagforgalom zavara 
következtében nagyjában hasonló körülmények 
között fejlődik ki, mint az angolbet^gség, továbbá 
bőven tejelő vagy vemhes tehenekben, ha nem 
történik gondoskodás megfelelő mészsót tartal- 
mazó takarmány etetéséről. Főképen tehenekben, 
kecskékben és sertésekben, még pedig nem ritkán 
járványosán fordul elő. Ellentétben az angol- 
betegséggel, a csöves csontok ízületi végeinek 
megvastagodása nem észlelhető, gyakoribbak 
azonban a csonttörések és kallusos csontkinövé- 



sek, főleg a medencecsontokon, a lábak csöves 
csontjain és a bordákon, mely utóbbiakon könnyen 
kiérezhetők. Az orvoslásra hasonló elvek irány- 
adók, mint az angolbetegség esetén. 

Csontlikacsosság a. m. osteoporosítás, LCsont- 
sorvadás- 

Csontliszt. Valamennyi foszfortrágyaféle között 
ez a legrégibb. Legelsőben Angliában használták. 
A csontok természetes állapotjukban trágyázásra 
alkalmatlanok, mert a bennük levő zsír elkorha- 
dásukat gátolja,ez okból a csontokat zsírtalanítani 
kell, amit gyárakban gőz segélyével végeznek. 
Kicsinyben a zsírtalanítás sohasem tökéletes és 
ezért nem célszerű a gazdaságban összegyűlemlő 
csontokból C.-et készíteni. Az ilyen C. hatása cse- 
kély. A C. gyári készítésénél a zsírtalanított C.-et 
eny vtelenítik, mert enélkül nem lehet megórleni, 
ami pedig okvetlen szükséges, mert minél fino- 
mabb a C, annál gyorsabb a hatása, amiért is a 
C. értékét íinomsága határozza meg. A C. legbiz- 
tosabban hat a könnyebb talajokon,így a homokon 
és a homokos vályogon. Itt többet ér a szuper- 
foszfátnál, melynek vízben könnyen oldódó fosz- 
forsava az altalajba mosatik, minthogy a laza ta- 
lajok abszorbeáló képessége csekély. Közép kötött 
és kötött talajokra ma már nem használnak C-t, 
hanem inkább szuperfoszfátot vagy Thomas-sala- 
kot. A C.-et különben nagy mennyiségben dolgoz- 
zák fel C-szuperfoszfáttá. A C-ből egy katasztr. 
holdra 100—200 kg. szükséges. Egyenletesen kell 
elszórni és azután alászántani v. boronálni. 

A C.-et mint takarmányt etetésre oly mészsze- 
gény (többnyire nedves, lápos, tőzeges) vidékeken 
használják, hol a marha csontporhanyóságban 
szenved. Újabban azonban inkább precipitált fosz- 
forsavas meszet adnak az állatnak. Ez a mész eny v- 
gyárakban készül, a csontok ásványi alkatrészeit 
sósavban feloldják, azután mésztejet adnak a só- 
savhoz, mely a csontalkatrészeket poralakban ki- 
válasz^a. Egy nagy marhára egy evőkanálnyi 
(30—50 g.) C.-et számítanak s azt a kissé meg- 
nedvesített takarmányra hintik, borjúnak 10—15, 
malacnak és báránynak 5—10 g. adható. 

Csontmadár (Ampelis garrulus L., Bo)nby- 
cilla garrula L.i, 1. Seh/emfark. 

Csontmetszés (osteotomia), 1. Csontátvésés. 

Csontmunkák, marha-, ló-, szarvas-, nyúl- és 
libaszárny- csontból készült árúk. A csontokat ki- 
főzik, fehérítik és csontfűrésszel és bárddal da- 
rabolják. A megmunkálás fűrészelés, reszelés, fíi- 
rás, vésés, esztergályozás segítségével történik. 
A csiszolást és fényesítést üvegpapirral, tajtkő- 
vel, V. mész ós szappan segítségével eszközlik. A 
festéshez anilin-színeket használuak : festés előtt 
a csontot zsírtalanítani kell. A maratást tömény 
kénsavval végzik. A C-hoz tartoznak tágabb 
értelemben az elefánt-C is. A szarvascsont finom 
és fehér, jobb árúkat, zongorabiUentyűket stb. ké- 
szítenek belőle. Nj-úlláb-csontból és libaszámy- 
csontból vadhívók és madársípok készülnek. A 
geislingeni, württembergi és nürnbergi C híre- 
sek. V. ö. Andes, Die Bearbeitung des Homs, der 
Knochen etc. (Wien 1885). 

Csontolaj v. állati olaj ( szarvasszarvolaj, oleu m 
animale fotidum). Nitrogéntartahnú organikus 
anyagok (csont, porc, szór, bőr, stb.) száraz desztil- 



Csontos 



— 144 — 



Csontszőn 



láeiója útján készül. Sötét koromfekete, rendkívül 
kellemetlen szagú, kátránysűrü folyadék, mely 
igen sok vegyület elegye ; különösen a piridin- és 
kinolin-bázisok okozzák átható szagát. Használják 
állatok különféle bőrbetegségei ellen.A belőle óva- 
tos desztilláció útján készülő oleum animale ae- 
thereum Dippeli színtelen v. sárgás, átható szagú 
folyadékot régebben gyógyszerül alkalmazták. 

Csontos (azelőtt : Kosztrina), kisk. Ung vm. 
bereznai j.-ban, (loio) 1202 rutén lak,, vasúti állo- 
más, táviróhivatal ; u. p. Nagyberezna. 

Csontos csukák (Lepidosteidae, áiiat), a vér- 
teshalak (Ganoidei) rendjébe, a csontos vértesek 
(Holostei) alrendjébe tartozó halcsalád. Az ide- 
tartozó halak testét nagy zománcpikkelyek fe- 
dik ; vázuk egészen csontból áU ; csigolyáik hátul 
homorúak, elől domborúak ; fogaik kúpalakuak ; 
alsó sörényúszó juk egyszerű ; egy vagy két felső 
sörényúszójuk van. Első képviselőik a devonban 
jelennek meg s az ekkor élő fajok egészen a 
liaszig heterocerk (1. o.) kormányúszójuak voltak, 
később a homocerk (1. o.) kormányúszójuak száma 
gyarapodik. Ma csak egy neme (Lepidosteus) ól 
8 ennek heterocerk a kormány úszója. A Lepido- 
steus nemből 3 élő faj ismeretes ; hosszúságuk 
meghaladja az 1 métert s mindnyájan Észak- és 
Közép-Amerika édesvizeinek legfalánkabb raga- 
dozói közé tartoznak. Legközönségesebb a kai- 
mánlial (1. o.). 

Csontosfalva, kisk. Abauj-Torna vm. kassai 
j.-ban, (1910) 261 tót és magyar lak. ; u. p. és u, t. 
Hernádcsány. 

Csontos halak (Teleostei), a halak osztályá- 
nak egyik rendje, csontos belvázzal ; valódi pik- 
kelyekkel fedett, ritkábban csupasz vagy nagy 
csontlemezekkel födött testtel ; bojt- vagy fésü- 
forma és leggyakrabban fedővel borított kopol- 
tyúkkal. L. még Halak. 

Csontoshegy, Felsőhámorhoz tartozó puszta 
Bars vm. garamszentkereszti j.-ban, (i9oo) 401 lak. 

Csontost János, bibliográfus, szül. 1846 okt. 
26. Eperjesen. 1869-ben pappá szentelték, de a 
papi pályát rövid idő múlva elhagyta. 1875-ben 
a Nemzeti Múzeum könyvtárához segédörnek 
nevezték ki ; 1883. a Magyar Tud. Akadémia lev. 
tagjául választotta. 189ü-ben áthelyezték a buda- 
pestvidéki tankerületi főigazgatósághoz, ahol je- 
lenleg is működik. Bibliográfiai cikkein kívül 
megjelent művei : A Konstantinápolgból vissza- 
érkezett Korvin-codexek bibliográfiai ismertetése 
(Budapest 1877) ; Ismeretlen magyar codex, her- 
ceg Lobkovitz Mór raudnici könyvtárában (1879) ; 
Auswártige Bewegungen auf dom Gebiete der 
Corvina-Litteratur (1879) ; A budapesti országos 
könyvkiállítás latin kéziratai (1882) ; Mátyás 
király és Beatrix királyné arcképei Korvin- 
codexekhen (1889) ; 11. Ulászló királynak aján- 
lott ismeretlen latin codex a konstantinápolyi 
Eszki-Szerájban (1889). 

Csontosnyelvü halak (Osteoglossidae, áiiat), a 
nyiltúszóhólyagú csontos halak (Physostomi) al- 
rendjébe tartozó hal család. 3 nembe tartozó 5 
faja ismeretes, melyek mindnyájan nagy ter- 
metűek és a trópusok édesvizeiben honosak. Leg- 
ismertebb az édesvizek legnagyobb hala : az ara- 
paima (1. o.). 



Csontosodás, 1. Csont. 

Csontpók, népies elnevezés állatok végtagjai- 
nak ízületein idült torzító gyuladás következté- 
ben keletkező megvastagodások és kidudorodá- 
sok megjelölésére. L. Csánkpők. 

Csontporcellán (angol porcellán, puha por- 
cellán, pőte tetidre naiurelle). A esontporcellánt 
1745 óta főképen csak Angolországban gyártják 
és ólmos, a kemény vagy földpátos porcellánnál 
könnyebben megkarcolható máza miatt puha por- 
cellánnak mondják. A C. kaolin-ból (china elay), 
kvarcból (tűzkő, flint), cornish stone-ból és csont- 
hamuból (égetett ökörcsont) készül. A lemért 
anyagokat vízzel finomra őrlik és a szűrés és saj- 
tolás után előállt anyagkeverékből gipszminták- 
ban készítik a tárgyakat. A száraz tárgyakat tok- 
ban égetik, annyira, hogy a biscuit már áttetsző 
és likacstalan lesz, ezután mázolják és másodszor 
alacsonyabb hőfoknál újra égetik. A mázt föld- 
pátból V. cornish stoneból, kvarcból, boraxból, 
ólomfehérből és krétából készítik. A C-t alacso- 
nyabb hőfoknál égetik, mint a kemény, földpátos 
porcellánt, így tehát előállítása olcsóbb. A C. nem 
oly kemény és tartós, mint a f öldpátporcellán, de 
előnye, hogy szép fehér és vékonyfalu finom tár- 
gyak készítésére igen alkalmas. 

Csontrák, 1. Rák- 

Csontrendszer, 1. Csontváz. 

Csontsejtek, 1. Csont. 

Csontsorvadás (csontatrophia), a már normá- 
lisan kifejlődött csontszövet elpusztulása, amely 
történhetik a csontvelő megbetegedéseivel kap- 
csolatban, avagy anélkül (ez a tulajdonképeni 
C). A csontszövet eltűnése leggyakrabban az. 
úgynevezett laeunaris resorptio révén történik, 
amikor is a Hav ers-csa tornák, illetőleg a szivacsos 
csontállomány gerendáinak falában kiöblösödé- 
sek (Howship-féle lakúnak) keletkeznek, me- 
lyeknek fenekén speciális sejtfajták, az osteo- 
klastok működése folytán a csontszövet felszí- 
vódik. Történhetik a csontszövet eltűnése továbbá 
átfúró, perforáló csatornák által, melyek a csont- 
hártyából vagy a csontvelőből kiinduló ereket tar- 
talmaznak. A C. ezen két módjával szemben, 
amelyeknél a csontszövet szerves és szervetlen 
alkatrészei egyszerre pusztulnak el, mint har- 
madik módot a halisteresist különböztetjük meg, 
amelynél előbb tűnnek el a sók, s csak aztán az 
organikus állomány. Tulajdonképeni, azaz egy- 
szerű sorvadás lehet: 1. Nyomási sorvadás ; ami- 
dőn valamely daganat, aneurysma stb. nyomja 
állandóan a csontot. 2. Általános, öregkori C. 3. 
Tétlenségi (inaktivitási) sorvadás ; ezt látjuk pl. 
bénult végtag csontjainál. 4. Neurotikus, ideges 
alapon fellépő sorvadás ; ilyent találunk a köz- 
ponti idegrendszer egyes betegségeinél, pl. hát- 
gerincsorvadásnál. A C. ezen három utolsó for- 
májánál a csontban levő üregek megnagyobbod- 
nak a csontállomány rovására (osteoporosis) ; a 
megnagyobbodott üregeket csontvelő tölti ki. 

Csontszén (spodium). Előállítják a csontok- 
nak levegőtől elzárt térben való elszenesítése 
által. Azelőtt a cukorgyárakban a cukros levek 
szűrésére nagy mértékben használták, jelenleg 
inkább csak a cukorfinomítókban. Előállítása cél- 
jából a csontokat előbb zsírtalanítják (vízzel 



Csontszerszámok 



— 145 — 



Csonttörés 



kifőzik vagy benzinnel vagy szénkéneggel extra- 
iiálják). Az elszenesítés történtietik akképen,hogy 
az illó termékeket felfogják vagy pedig úgy, hogy 
azokat is elégetik. Az első esetben az elszenesítést 
retortákban végzik, a második esetben egymás 
fűié borított vasfazekakban. Az elszenesített cson- 
tot erre a célra berendezett malmokban szem- 
■csékké alakítják, ügyelvén arra, hogy porrá ne 
váljék, mert a poralakú C-nek kisebb az értéke. 
AC. nagy mértékben képes színes folyadékokat el- 
színtelenlteni, azonkívül bizonyos szerves és szer- 
vetlen anyagokat oldataikból abszorbeálni és ér- 
téke különösen attól függ, hogy mekkora a szín- 
telenítő és abszorbeáló képessége. A C. abszor- 
beáló képessége használat következtében csök- 
ken, miért is bizonyos időközökben a C-t «újra 
kell éleszteni)). Az újraélesztés rendesen akképen 
történik, hogy a használt C-t erjedni hagyják, 
azután híg sósavval extrahálják, kimossák és 
levegőtől elzárt térben kiizzítják. Ilyen módon 
10— 15-ször is lehet a spódiumot újraéleszteni. 
A cukorgyárakban már nem használható C-t 
mesterséges trágyává dolgozzák fel. A C minő- 
ségét 1. színéből, 2. porozitásából (hektolitersúly, 
nyelvhez való tapadás), 3. szemcsenagyságából, 
4. szén- és homok tartalmából, 5. víztartalmából 
ítélik meg. L. Állati szén- 

Csontszer számok, 1. Őskori csontszerszámok. 

Csontszövet, 1. Csoyit. 

Csontszú (caries), 1. Gsontgümőkór. 

Csonttályog, körülírt genyes beolvadása a 
csontvelőnek. A csontvelőgyuladásnál (1. o.) fej- 
Jódik úgy, hogy a vérbe kerülő fertőző csírák a 
csontvelőbe lerakódnak és abban gyuladást, ge- 
uyedést okoznak. A C rendesen a sípcsont felső 
részében, ritkán a combcsont alsó ízvégében fej- 
lődik, majdnem kizárólag a serdtilés korában. 
Nem ritka azonban, hogy a tályog a csontban 
•eltokolódik, a gyuladás megnyugszik és évekig 
nyugodt marad a folyamat a csontban, hogy az- 
után valami alkalmi okra (ütés, ugrás) a gyula- 
dás újra fellobbanjon. A C rendes lefolyása 
azonban az, hogy a folyamat az egész csontot 
átjárja, s a csonthártyát is gyuladásba hozza. 
A folyamat hevessége szerint, a csonthártya 
izgalmára csontburjánzás indul meg: a csont 
megvastagszik, a csonthártya különösen nyo- 
másra érzékennyé válik. Ha hevesebb a gyula- 
dás, a geny áttör a csonthártya alá, azt tályog 
alakjában leemeli (ú. m. a csontvelőgyuladásnál) 
és végül a bőrön át kitör. A C felismerése a 
jelzett ttlneteken kívül főleg a Röntgen-kép alap- 
ján lehetséges. Különös sajátsága az is, hogy a 
fájdalmak éjszaka rendesen fokozódnak, jóval 
hevesebbek, mint napközben. A C kezelése a 
<»ont felvéséből, a tályogfal kitakarításából és 
az üregnek nyilt kezeléséből (alkalmas esetben 
plombálásából) áll. 

Csonttan (osteologia), a boncolástannak az a 
része, mely a gerinces állatok és az ember testé- 
nek kemény részeit leírja. Ismeretének fontos- 
ságát már Hippokrates méltányolta, aki flának 
Thessalusnak melegen ajánlotta a C megtanu- 
lását. A rómaiaknál az orvosi képzés hiányossá- 
gnak oka részben abban rejlett, hogy a tetemek 
szokásos elégetése miatt nem volt alkalom a C- 

Ritiai Sof^ Uaíkma. V. köt. 



nak megtanulására. Azért Galenus tanítványait 
a római légiókkal Germániába küldötte, hogy ott 
ellenségeik tetemein tanulják meg a csontokat. 
A XV— XVI. sz.-ban, midőn emberi tetemeket 
boncolni és csontjaikat áztatni kezdették, a C mű- 
velése fejlődésnek indult. 1480-ban Achellini felfe- 
dezte a kalapácsot és üUőt a dobüregben, VesaUus 
pedig a koponyacsontokat vizsgálta meg, Beren- 
garius és Ingrassias az ikcsontot tanulmányozta, 
FaUopia a sziklacsonton tett felfedezéseket (Fal- 
lopia-féle csatorna stb.). Az embrió csontvázáról 
az első munkát Coyter Gáspár írta (XV. sz. vé- 
gén). Mesterileg tárgyalja a C. Henle boncolás- 
tanában (1871). 

Csonttelep, 1. Csontbreccia. 

Csonttetem v. holttetem, csűdtetem, e névvel 
a lovak végtagcsontjain előforduló csontkinö- 
véseket szokták megjelölni.melyek a csonthártya 
gyuladása következtében jönnek létre. Oka külső 
erőmüvi behatás (ütés, tartós nyomás vagy von- 
gálás), a gyuladás átterjedése a szomszédságról 
stb. A csonthibákról azt tartják, hogy öröklőd- 
nek, valószínű, hogy csupán a hajlamosság (hibás 
lábállás, testalkat) öröklődik. A végtagokon levő 
C-ek tartós sántaságot, illetve munkazavart 
okozhatnak, ha oly helyen lépnek fel, ahol pl. 
valamely ízület működését akadályozzák, más 
esetekben azonban csak mint szépséghibák jö- 
hetnek tekintetbe. Orvoslásukra csípős kenőcsö- 
ket (büszter), tüzes vassal való égetést, huzamo- 
sabb időn át való masszálást szoktak használni. 
A sántasággal járó C-ek eseteiben a fájdalmas- 
ság helyét beidegző ideg átmetszésével a sánta- 
ság megszüntethető. 

Csonttifasz, hagymáz bacillusa okozta csont- 
velőgyuladás, mely elég gyakran csatlakozik a 
hasi hagymázhoz. Régebben C névvel a súlyos 
hagymázos tünetekkel járó heveny csonthártya- 
gyuladást jelölték. 

Csonttörés, a csont folytonosságának megsza- 
kadása. Rendesen külső eröbehatás okozza, mely 
nagyobb a csont ellenállóképességénél és rugal- 
masságánál. Ritkább az az eset, amikor izomerő, 
hirtelen izomösszehúzódás okozza a törést. Rende- 
sen csak az izom tapadásának lerepedését látjuk 
ily módon keletkezni (a térdkalács, a sarokbütyök 
lerepedése). Ha egyéb csontokon keletkezik C. 
külső erő behatása nélkül, ennek oka rende- 
sen a csont betegségeiben keresendő (ú. n. spontán 
törések). Daganat, idegbaj, buja- és gümőkór, hó- 
lyagtömlő lehet az ilyen csontlágyulásnak oko- 
zója, egy mozdulatra, szinte észrevétlen törhetik 
el az ilyen csont. A törés foka igen különböző. A 
csontberepedéstöl a teljes törésen át a szilánkos, 
dombos törésig az átmenetek egész sorát látjuk. 
A tört végek eltolódására a beható erőn és az 
izomhúzásokon kívül a törés irányának (haránt, 
ferde, spirális) is van befolyása. A gyógyítás és 
gyógyulás szempontjából legfontosabb a nyilt 
és a zárt, fedett töréseknek elválasztása. A 
nyilt törés veszélye abban rejlik, hogy a bőr se- 
bén át genyesztő, fertőző csirok vándorolhatnak 
be a csontvelőbe és abban súlyos, az életet «vér- 
mérgezés» útján fenyegető csontvelőgyuladást 
okozhatnak. Ezeknél a kezelésnek nemcsak u 
csontok kellő összef orrasztására, de elsősorban a 

10 



Csonttörő sas 



146 



Csontváz 



fertőzés távoltartására, illetve leküzdésére kell 
törekednie. Lister ép ezen nyilt töréseken mu- 
tatta be az antiszeptikus sebkezelós áldásait. A 
törés gyógyítására a tört végeket kellő módon 
össze kell illeszteni (coaptatio), nyújtással ós ellen- 
nyujtással az izmok ellenállását leküzdjük és kéz- 
fogásokkal a tört végeket egymáshoz illesztjük 
(ha kell, bódulatban). Nehezebb az így össze- 
illesztett csontvégeknek helybentartása, amit 
bizonyos töréseknél keményedő gipszkötéssel v. 
sínekkel, egyes töréseknél (különösen az Ízü- 
lethez közel eső töréseknél) azonban csak állandó 
nyujtókötéssel, bizonyos esetekben csak csont- 
varrattal V. szögezéssel érhetünk el. Az ízülethez 
közel eső törések azért is igényelnek különös gon- 
dot, mert az ízület merevsége lehet a rossz csont- 
forradás eredménye. Az ilyen eseteket legcélsze- 
rűbb oly helyen (kórház) kezelni, ahol állandóan 
ellenőrizhetjük a törés gyógyulását a Röntgen- 
sugarak segélyével. A csont gyógyulása csont- 
forradás, csontheg (callus) segélyével történik, 
mely részben a csontvelő, részben a csonthártya 
felől képződik. A esontalkotó sejtek (orteoblastok) 
a két tört vég felől burjánoznak, míg végül kívül 
gyűrű alakjában veszik körül a két tört darabot, 
a velő felé pedig frissen képződött sejtekből össze- 
kötő híd alakult. Ezen sejtek közé rakódik le lassan- 
ként a mész, ami a friss forradás megszilárdulá- 
sát okozza. A kezdetben mindig fölös mennyiségű 
forradás lassanként (hónapok — évek során) be- 
illeszkedik a csont rendes szerkezetébe ; fölösle- 
ges részei felszívódnak, egyes részei lemezekké 
tömörülnek — a kezdetben orsóalakú duzzanat 
formájában tapintható forradás visszafejlődött. 
Rendes viszonyok között a C. megszilárdulásához 
(a csont nagysága szerint) 2—8 hét szükséges. 
Ez azonban nem annyit jelent, hogy a törött test- 
rész egyúttal működésképes is. A működóscsök- 
kenés oka egyrészt magában a törést kísérő lágy- 
részsérülésekben keresendő, másrészt azokban a 
viszonyokban, melyek közé az ilyen törött vég- 
tagot kénytelenek vagyunk helyezni. Az izmok, 
inak, izületek több-kisebb merevsége a nyugalmi, 
rögzítő kötésnek eredménye.Ezeket csak hosszabb 
ideig folytatott gyakorlat, ftirösztés, masszázs 
fogja megszüntetni. A modern töréskezelés azon 
van, hogy kezdettől fogva küzdjön a törést kí- 
sérő működési zavarok ellen ; e célt szolgálják a 
nyujtókötések ; az alsó végtag töréseinél az ú. n. 
járókötések vagy járógépek ; ezek a járást azzal 
teszik lehetővé, hogy a testsúlyt a törés fölé eső 
valamely csontbütyökre helyezik. Ezzel a törés 
helye fölszabadul a testsúly nyomása alól. Gyenge, 
elsatnyult betegeken, de egészségeseken is, lia a 
csontvégek közé lágyrészek ékelődtek, a forra- 
dás nem bír kifejlődni, a csontvégek ilyenkor v. 
csak szalagosán egyesülnek, v. egyáltalán nem 
forrnak össze, amikor lötyögő álízület fejlődik 
(pseudarthrosis). 

Csonttörő sas, 1. Réti sas. 

Csonttrágya, 1. Csontliszt. 

Csonttuberkulózis, 1. Csontgümökőr. 

Csonttúltengés a. m. csonthypertrophia, 1. 
Hipertrofia. 

Csonttürkisz (ásv.), ásatag ősemlős állatok, ne- 
írezetesen pedig a masztodon, a mammut és a dino- 



theríum fogaiból utánzott türkisz, mely újabb 
időben igazi türkisz helyett kerül kereskedésbe 
és használtatik di'ágakőnek. 

Csontüszkösödés a. m. csontelhalás, csont- 
nekrozís ; a csonthártya, de mégínkább a csont- 
velő gyuladásos megbetegedéseivel kapcsolatban 
szokott bekövetkezni. Az elhalt csontot a kör- 
nyezet burjánzása folytán csakhamar egy csontos 
tok veszi körül (csontláda, capsula sequestralis). 
Jelenségeit 1. Csontvelögyuladás. 

Csontüveg v. tejüveg, fehér áttetsző porcellán- 
szerü üveg, melyből lámpaernyőket, vázákat stb. 
készítenek ; ily célra használják az alabastrom- 
üveget is, melynél azonban a C. fehérebb, átlátszat- 
lanabb. A C. V. ólmos, V. kalcíumüveg lehet, mely- 
hez 10— 25% égetett csontot v. égetett guanót (kal- 
ciumfoszfát) kevernek. A foszforsavas kalcium 
magas hőfoknál teljesen oldódik az üvegben, de 
lassú lehűléskor, tehát kidolgozás alatt, mikor az 
üveget többször felmelegítik, újból kikristályo- 
sodik és fehóiTé, átlátszatlanná teszi az üveget. 
A C.-hez hasonló tejüveget különben ónoxiddaí 
és újabban aluminiumoxiddal is előállítják. L. 
Kryolithüveg. 

Csontvar a. m. callus (1. o.), 1. még Csonttörés. 

Csontvarrat v. i;arraí(8Utura), 1. a csontoknak 
egymásba illő csipkék általi mozdíthatatlan egye- 
sülése. Ilyen varratokat találunk a koponya 
csontjai között. Álvarratoknál (sutura spuria) 
elvékonyodott esontszélek illeszkednek össze, 
illetőleg egymásfölé, mint a hal pikkelyei ; ilyent 
találunk pl. a halántékcsont pikkelye és a szom- 
szédos csontok között. Az egyes varratokat, 1. 
Koponya. A varratok később, a koponya növésé- 
nek befejeztekor, kezdenek összeforradni ; ha a 
a fejlődés korai szakában történik ez, akkor 
a koponya szűk marad (craniosteaosis), ami termé- 
szetesen a szellemi élet kifejlődésére is hatással 
van. Ha csak egyes varratok fon-adnak össze, 
akkor a koponya fejlődése rendellenes lesz, s kü- 
lönböző torzkoponyák fejlődnek ki. 

2. C, eltört vagy átültetett csontok rögzí- 
tése varrat segítségével. A varráshoz rende- 
sen ezüst- vagy bronz-alumínium sodrony szol- 
gál (ritkán selyem vagy catgut), melyet a cson- 
ton fúrt nyílásokon vezetünk át és bogozunk kellő 
módon. Újabban a varrat helyett a csonthoz erő- 
sített pántokat, melyeket srófok rögzítenek, vagy 
különböző szerkezetű srófos rögzítő készülékeket 
is használnak a varrat helyett. Ugyancsak a C. 
pótlására való a két csontvelő üregébe illesztett 
szögalakú csontdarab. A C. friss törések közül 
csak azoknál szükséges, amelynek tört végeit más 
eljárással összeforrasztani nem lehet. Szükséges 
ott, ahol az összeforrás helyett álízület fejlődött 
a törés helyén ; végül ott, ahol átültetett csont- 
darabot kell biztosan rögzíteni az új helyén. 

Csontváz (ossa, skeleton, 1. a mellékelt két 
képet), a test kemény váza, mely a lágy- 
részek leáztatása (maceráció), vagy elrothadása 
után visszamarad. Latinul, illetőleg görögül 
sceletus vagy skeleton a neve, ami állítőlag a 
combcsonttól, mint legnagyobb csonttól (axsXo?), 
vagy leszáradt múmiáktól (axcXsto annyi mint 
száradok) származik. Vízben kiáztatott -s klór- 
mésszel megfehérített csontok, ha dróttal vagy 



AZ EMBER 




tOsontváet eiltMiez. 



SÖNT VÁZA 





W 



«Í*M NAOT LCXKONA 



AZ EMBER ( 



hará'ntnyujivány 
bordái ízületi lap 



alsó ízületi nyujtvány 
tövisnyujtvány 



'ehő ízületi rtyiijtványók 
ordafej ízületi lapja 

sigolyatest 




homlokcsont 



1. Háti csigolya 

oldalról nézve. rosiacsom 




izületi tok 

A nagy 
rrz elől<éj)ezett porc tompor 



Tsontosodási zóna 
nchondrálisan 
keletkezelt csont 

tápláló veró'e'r 

primer velőüreg 

a csonthártya által 
képezeit csont 

a csonthártya 
rétegei 

orchártya 




5. Fejlődő csövesesont. 



6. A combcsont felső vége ; 
látható a szivacsos állomány 
siereiiHáinak elrendeződése. 



fognyujtfány 
felső' ízülfi 



a csonthártya 

megvastago-.^ 

dása egy in , 
tapadásánál } 



csonthártya 




harántyiyujtván 




7. Agy^ 



hátulsó ur 



csigolynteH 

9. xMásodik nyakcsigolya 
(epistropheus), elülről nézve. 



felső' ítületl 
a ránlytyujlvány 



hn ránt nyujtvány 
költi lik 




fogm/tijtiány^ 



10. Első nya 

fejgyám eluliő i 



haiátit-szatag 



gerinc-t ero<^ f 



csonthártya 

11. A combcsont testének szerkezete. 




ehVsó' ideggiiuket \ 
hátulsó ídegqyokt > 



póKhátóhuroK' 

fejggám hátulsó ae ^°'<St^^ 

12. A felső két nyakcsigolya, az átmetss 
gerincvelővel. 



t Csmitváz » cikkhe.e- , 



ONTVAZA II. 



igolydlest 




áromszögü csont 
Tiorgas csont 



ejes csonl 
kézköeépcsontok 
(meiacarpus) 



rolj'a felülről tekintve. 




gerinevelöi lik 



8. A jobb kéz csontváza a tenyér 
felöl tekintve. 



uisö iv 

olya (atlas), felülről nézve. 



etilap 



' li nt 



inertlő 

» közti dúc 

tlőburok 



köbesont 

1,11., iií::í 

ékcssmt— 
lábközépesonlok , 
( melaldrsus) 



ujjpercek 
(phalangtt) ) 




sarokcsont 



ugróetont 



HaverscstUoma 
harárUmetstetberi „ScrSiSfi'j- 

sajkacaont 



Haverscsatoma 



hosszmetszetben 




onílemtadi 



elSűrey 



riy-' 



t3. A jobb lábfej csontváza. 14. A csont inikiuszkopos szerkezete 
haránt- és hosszmetszetben. 



^tVM MOV UXIKONA 



Csontvelő 



147 — 



Csontzsír 



gnminikötelékekkel szabályszerüleg összefüzet- 
nek, mesterséges C.-zá lesznek, melyen a C. vi- 
szonyai tanulmányozhatók. Ilyeneket használ- 
nak az orvosnövendékek, festők stb. a csontok 
tanulására. 

Manapság könnjná jól összeállított és tiszta 
C.-ra szert Tenni a boncolástani intézetekben, 
ahol a lágy részek leáztatására maceráló ké- 
szülékek vannak s a csontokat a szolgák össze- 
fűzik, — de az ókorban máskép állott a dolog : 
akkor a hullák elégetése (pl. a rómaiaknál) vagy 
babona stb. miatt az orvosi kiképzés hézagossá- 
gának egyik okozója a csontok meg nem szerez- 
hetése volt. Az alexandriai orvosi iskolában fel- 
állított C. olyan hires volt, hogy Galenus érde- 
mesnek tartotta odautazni, hogy rajta tanuhná- 
nj'Okat tegj'en. A csontok a test súlyának körtU- 
belöl í'g— Vv-ed részét teszik. Friss állapotban 
(értvG ez alatt a nem macerált csontokat) a C. a 
járulékos részekkel,úg5'mint csőn tveló,porcok stb. 
egj'títt férfiban 8714, nőnél 5866 g. nehéz (Dursy ). 
A képezéséhez járuló csontok összes száma kö- 
zépkoiTi egyénben 233, amiből a fejre 28, a tör- 
zsökre 51, felső végtagokra 74, alsó végtagokra 
70 csont jut, ezek a következők : 

1. A fej csontjai kát részre oszlanak, ú. m. a 
koponya és az arc csontjaira. Koponyacsontok (1. 
11. melléklet, 2. ábra) a nyakszütcsont, ékcsont, 
.halántékcsontok, falcsontok és homlokcsont, az 
arc csontjai (1. 11. melléklet, 3. ábra) a rosta- 
csont, alsó orrkagyló, könnycsont, ekecsont, orr- 
csont, felső állcsont, szájpadcsont, járomcsont, 
állkapocs, hallócsontok, nyelvcsont ; összefüggé- 
síikkel 1. Fej. 

2. A törzs csontjai feloszlanak a gerincoszlop 
és a mell csontjaira ; a gerincoszlopot a valódi 
csigolyák és az álcsigolyák (keresztesont, fark- 
csont) alkotják, 1. Csigolya és Gerincoszlop ; a 
mellkast pedig a bordák és a szegycsont veszik 
körül (1. o.). 

3. A végtagok övalakú részből állanak, ame- 
lyekből aztán a szabad végtag csontjai kiindul- 
nak ; a felső végtag övalakú részét a vállperec 
képezi, mely a lapockából és a kulcscsontból áll ; 
szabad részei a felkarcsont, a singcsont, orsó- 
csont, a kéztőcsontok (sajkacsont, holdascsont, 
háromszögű csont, borsócsont, nagyobbik sok- 
BZ^^A csont, kisebbik sokszögű csont, fejes csont 
és hoi^as csont), a kézközépcsontok és az ujjper- 
cek (1. II. melléklet, 8. ábra) ; az alsó végtag öv- 
szerű része a medence (1. o.), szabad csontjai pedig 
a combcsont, térdkalács, sípcsont, szárkapocs, 
lábtöcsontok (ugrócsont, sarokcsont, sajkacsont, 
a 3 ékcsont és a köbcsont), a lábközépcsontok 
8 a lábujjpercek 0- IL melléklet, 13. ábra), h. 
Végtagok. 

Csontvelő 0- a Csontváz cikk //. képtnellékle- 
tén, ll.ábra ; meduÜa ossium) kétféle van: sárga 
és vörös. Az embrióban minden C. vörös, ké- 
sőbb a hengeres csontok velöüregében a vörös 
C-be zsír rakódik le, sárga C.-vé alakul, mig a 
szivacsos csontokban megmarad a vörös C. Az 
aggkorban a sárga C, kocsonyásan degenerál, s 
áttünő, nyálkás, kocsonyás C.-vé lesz. A C. vázát 

--y vékony, szakadékony kötőszöveti hálózat 
pezi, melyben ú. n, velősejteket, specifikus, a vér 



alakelemeivel viszonyban lévő sejteket — és a 
sáí^a C-ben, még pedig túlnyomó nagy számban, 
zsírsejteket találunk. A vörös C-ben a kötőszö- 
veti hálózat, verő és vivő erek, idegek közti ré- 
szeket igen sok, tág hajszálér tölti ki, amely 
körül a C. specifikus sejtjei rendeződtek el. Ezen 
specifllius sejtek, a C parenchymás sejtjei, há- 
rom típusba oszthatók : 1. a fehér vérsejtekkel 
rokon sejtek, 2. a vörös vértestekkel rokon sej- 
tek, s 3. óriás sejtek (megaktu^ocyta). A vörös 
C. rendkívül fontos fiziológiai szereppel bir : a 
vér alakelemeinek képzése folyik benne, a méhen 
kívüli életben a vörös C az egyetlen szerv, amely- 
ről biztosan tudjuk, hogy vörös vértesteket is 
képez. Működésének részleteit 1. Vérképzés. 

Csontvelőgyriladás (osteomyditis), a csontok 
velőüregében lefolyó gyuladás, melj-et fertőzés 
okoz. A fertőzést okozó mikroorganizmusok és a 
kiváltott gyuladás lefolyása szerint heveny és 
rögzöttC-tkülönböztetünkmeg. A heveny C. oko- 
zói lehetnek az összes, geny^ést okozó hasadó 
gombák, — közülök gyakoriság dolgában első 
helyen áU a staphylococcus csoportja. Ezek a 
gombák vagy közvetlenül (sérülés, nyilt csont- 
törés, csontműtét) jutnak a csontvelőbe, vagy od.a 
a véráram útján kerühiek, utóbbi a régi észlelők 
ú. n. önkéntes (idiopatikus)C. -a, amely különösen 
a serdülő korban gyakori. A csontvelőbe való le- 
telepedés előtt a fertőző csirok a vérben keringe- 
nek, ahova valamely lokális fertőzött gócból 
(gj'akran a mandulákból) kerülnek. Már a vérben 
való keringés, de meg a letelepedés után igen 
heves láz, nem ritkán hagymázos állapot lepi m^ 
a beteget. Majd a gyuladás fokozódásával meg- 
duzzad a végtag, fájdalmak jelentkeznek a beteg 
csontban. A geny a csont ké^én át a csonthártj'a 
alá tör át, azt a csontról leemeli, majd ha ideje- 
korán orvosi segítség nem jő, utat tör magíinak 
a lágyrészek közé és kiterjedt tályogokat okoz, 
amelyek szerencsés esetben a bőrt is áttörik és 
így kiürülnek. Kevésbbé szerencsés végződésű 
esetben a vérbe kerülő méreganyagok eláraszt- 
ják a szervezetet és vérmérgezés oltja ki az éle- 
tet. A csontvelő pusztulásán kívül a gyógyulás- 
hoz vezető esetekben rendesen a csont is elhal a 
méreghatás folytán. Ezt az elhalt csontot a kö- 
rülötte újra növő csont (csontláda) beborítja. B 
csontládán támadó nyílásokon át ürül az üszkös 
csont körül egyre képződő geny, melj' azután a 
bőrön levő sipolyokon át távozik a testből. Ez a 
geuyedés addig tart, amíg az elhalt csont ki nem 
ürült. Beavatkozás nélkül i-endesen csak apróbb 
szilánkok távoznak, míg az egész elhalt csont- 
darabot (sequestert) rendesen csak operációval 
sikeriil eltávolítani. Ugyancsak operáció (feltárás, 
a fertőzött velő kikaparása) biztosltja a heveny 
C első idejében is a gyógyulást. A rögzött G. 
lehet a hevenynek folytatása ; rendesen azonban 
egyéb kórokozók (gumókor, bujakór vagj' sugár- 
gomba) annak kiváltói. Ez is vezethet a csont- 
velő pusztulására, a csont elhalására. Kezdete 
azonban lappangó, lefolyása lassú, — kezelése 
nagyobbára operációt kivan. 

Csontzsir. A csontok kifőzése által nyert zsír, 
mely általában egyéb állat- zsírok összetételéhez 
hasonló, de rendesen több oleint tartalmaz, mién 



!()• 



Csónylk 



148 



Csoportkép 



18 hígfolyóbb, illetőleg könnyebben olvad, mint 
egyéb testrész zsírja. A csontok feldolgozásánál 
(csontlisztté és spódiummá) mellékterményül nye- 
rik. Ismételt átolvasztással és szűréssel tisztítják. 
Dél-Amerikában, ahol a húskivonat-készítés nagy 
mennyiségben történik, a csontok zsírtalanltása 
is jelentékeny iparágat képez. A C-t a marhafagy- 
gyú hamisítására használják. A friss csontokból 
nyert C.-ból jó kenőanyagot készítenek, a vén 
csontok C.-ját pedig a szappanfőzésnél használ- 
ják fel. 

Csónyik, egy szálfából vájt lélekvesztő. 
' Csopak, kisk. Zala várm. tapolczai j.-ban, (1910) 
399 magyar lak., postahivatal, u. t. Balatonfüred 
fürdő. A Balaton közélében, szőllők közt fekszik; 
kedvelt nyaralóhely, Ranolder veszprémi püs- 
pöknek itt díszes nyaralója volt. 

Csopea, község, 1. Csopoly. 

Csopey László, író és tanár, szül. 1856 okt. 1. 
Romocsaházán (ma Romocsafalva) ; a budapesti 
egyetemen matematikai és ílzikai tanári okleve- 
let szerzett, emellett szorgalmasan ismertette 
fordításban a kiválóbb orosz írókat. 1879-ben a 
miniszterelnökség fordító osztályában orosz for- 
dítónak alkalmazták, de 1892. a budapesti V. 
ker. főgimnáziumhoz nevezték ki tanárnak. 1887— 
1906-ig a Kir. M. Természettud. Társulatnak má- 
sodtitkára, a Társulati Közlöny és a Pótfüzetek 
társszerkesztője volt. Rutén-magyar szótárát az 
Akadémia 1881. a Fekésházy-jutalommal tün- 
tette ki (megjelent 1883) ; a vaUás- és közoktatás- 
ügyi minisztérium megbízásából a rutén nép- 
iskolák számára szerkesztette a tankönyveket 
és vezérkönyveket (magj'^ar nyelvtan, olvasó- 
könyv, magyar történet). Fordításai közül emlí- 
tendők : Orosz heszélyek (Budapest 1882) ; Tur- 
genyev. Költemények prózában (1884) ; u. a., Egy 
vadász iratai (1885) ; Tolsztoj Leó, Szebasztopol 
(1888). Természettudományi munkák fordításai : 
Przsevalszkij, Zájzánból Khámin át Tibetbe 
(1884) ; Krümmel, Az óceán (1888) ; Keller A ten- 
ger élete (1897). Kisebb dolgozatai folyóiratok- 
ban és lapokban jelentek meg. 

Csopoly (azelőtt : Csopea), kisk. Hunyad vm. 
hátszegi j.-ban, (1910) 292 oláh lak.,u.p. Hátszeg. u.t. 
Bajesd. Mellette vezet el a római út, mely Boldog- 
falvánál ágazik ki D.-re a főútból s Krivadiánál a 
banyiczai vízválasztóra vezetve, a Csetátye BoU 
előtt tartott Petrozsénynek és így vezetett át a 
Vulkánhágón Bombesti romániai helységbe. 

Csoport. 1. A matematikában a C. fogalma 
az egymással összetehető műveletek elméletében 
szerepel. Egymással összetehető müveletek, ame- 
lyek közül kettő-kettőnek egymásutánja ered- 
ményszempontjából mindig helyettesíthető egyet- 
len harmadik ugyanolyan természetű művelettel. 
Ez utóbbi művelet a két első összetételének ered- 
ménye, röviden s^jor^^aía.— Ilyen műveleteknek bi- 
zonyos adott sora akkor C., ha az adott művele- 
tek közül kettő-kettőnek szorzata minden esetben 
megint csak olyan művelet, amely az adottak 
között benfoglaltatik. Nevezetes C.-ok a substi- 
iutió-C.-ok és transz formáciő-G. -ok ; az előbbiek 
az algebrai egyenleteknek ú. n. Galois-elméleté- 
ben, az utóbbiak a differenciál-egyenletek elmé- 
letében bírnak kiváló fontossággal. 



2. C. (grup), a geológiában az újabb nemzetközi 
nomenklatúra szerint a legmagasabb sztratigra- 
flai, vagyis réteg-telepítési egység, melybe ama 
rétegek összessége tartozik, melyek egy geológiai 
korszakban rakódtak le. A C. mint sztratigraílal 
fogalom megfelel a geológiai órának, mint kro- 
nológiai fogalomnak. 

3. G. a lovasságnak egy alakzata, amelynél 
kisebb csapatrészek lovasai a szabályszerű beosz- 
tást mellőzve, hidakon v. nehezen járható tere- 
pen annyira széjjel mennek, hogy a lovak job- 
ban és szabadabban vezethetők legyenek s így az 
átjutás gyorsíttassék, 

4. G. alatt a tőzsdén bankároknak és bankok- 
nak szövetkezését értik egyes pénzügyi művelete k 
keresztülvitelére. Különösen nagyobb állami pénz- 
műveletekre alakulnak ily C.-ok, melyek közül 
nálunk a "legismertebb a Bothschild-G., mint 
amely a legújabb időkig szinte kivétel nélkül az 
összes nagyobb pénzügyi műveleteket végrehaj- 
totta. E C. tagjai az S. M. v. Rothschild bankár- 
cég Bécsben,a Magyar Általános Hitelbank Buda- 
pesten, a K. k. priv. österr. Bodencreditanstalt 
Bécsben, a Bleichröder bankárcég és a Disconto- 
Gesellschaft Berlinben, amely a berlini Rothsehild- 
házzal áll szoros összeköttetésben. A berlini ban- 
kok fejlődésében végbemenő koncentrációs folya- 
mat az ú. n. D-bankok C.-ját hozta létre, mely- 
nek tagjai: Deutsche, Darmstádter, Dresdner 
Bank és a Diskonto-Gesellschaft, mindmegannyi 
D kezdőbetüjű bankcég. A többi nevezetesebb 
C.-ok, melyeknek magyar bankok is tagjai, és 
melyek Magyarországon működni szoktak, az 
Unio-bank C. (ehhez tartozik a Magyar Leszámí- 
toló és Pénzváltóbank s a Magyar Jelzálog-Hitel- 
bank), az Anglobank és a Landerbank C. (mind- 
kettőnek tagja a Pesti Magyar Kereskedelmi 
Bank). Ez állandó C.-okon kívül alakulnak al- 
kalmi C.-ok is, sőt igen nagy üzleteknél mind 
egyesülnek is. Ez történt a valutaműveletek 
végrehajtásánál, amikor az összes pénzintézetek 
egy nagy C.-ban egyesültek. 

5. G., a büntetőjogban, 1. Gsopoiiomilás. 
Csoportbér, 1. Munkabér. 
Csoportelmélet. A C. az újabb matematikának 

az az ága, amely a csoportok tulajdonságaival és 
az összes lehetséges csoportok meghatározásával 
foglalkozik. A C-nek legnevezetesebb alkalma- 
zása az algebrai egyenleteknek ú. n. Galois-el- 
mélete. 

Csoportfőnök, a cs. és k, közös hadügy-, vala- 
mint a m. kir. honvédelmi minisztérium több ügy- 
osztálya által képezett ügycsoport élén álló ma- 
gasabb rendfokozatú törzstiszt v. tábornok, ille- 
tőleg miniszteri tanácsos. 

Csoportkép, több ember arcképe egységes 
képpé formálva. A németalföldi festők voltak az 
elsők, akik a G.-t magas művészi színvonalra 
emelték, s azzal tudtak ily műveikbe életet jut- 
tatni, hogy benső összefüggést teremtettek az 
egyes alakok közt, vagy valamely cselekmény 
szereplőivé tették azokat. így pl. Rembrandt, ■ 
Éjjeli őrség címen ismert képe voltaképen G., 
a mester az ábrázolt alakokat cselekvés közben 
mutatja be, amint céhtanyájukról éppen kivo- 
nulnak. Kivált városok, céhek, lövésztársaságok. 



Csoportos balesetbiztosítás 



— Ii9 



Csorba 



koliégiumok vették igénybe az areképfestés e 
nemét. 

Csoportos balesetbiztosítás és életbiztosítás, 
1. Biztosítás. 

Csoportosulás.embereknek határozatlan szám- 
ban összegyűlését, térben és időben egyesíQését 
C.-nak, az ekként összegyűlt embertöbbséget cso- 
portnak (túrba) nevezik. Hány ember együttléte 
szükséges a büntetőjogi értelemben vett csoport- 
hoz? ezt a törvény nem határozza, de nem is 
határozhatja meg, ép oly kevéssé, mint ahogy 
ezámszerint meg nem határozható az, hogy 
hány gabonaszem teszi a rakást. De arra nézve, 
hogy egynehány kevés embernek egybegyűlése 
ne foglaltathassék a C. alá, csakis a C. által el- 
követhető büntetendő cselekményeknek fogalma 
nyújt kellő biztosítékot. A C. ezeknek a bünte- 
tendő cselekményeknek alanya, szubjektuma, de 
másrészt eszköze is, mert azokat másként mint 
C. útján és által elkövetni nem lehet. A C.-nak 
tehát mindenesetre annyi egyénből kell áUania, 
amennyi a bűntető törvény által védett jog meg- 
sértésére, illetve veszélyeztetésére s megtámadá- 
sára szükséges, máskülönben az eszköznek ab- 
szolúte alkalmatlan volta a C-t s általában a bün- 
tetendő tényálladéknak fogalmát kizárja. A ma- 
gyar Btk. szerint a C. a lázadásnál s a hatóság 
elleni erőszaknál, a csoport a magánosok elleni 
erőszaknál jó tekintetbe (1. o.). 

Csoportos-viráguak (növ.) a. m. Aggregatae 

a. 0.). 

Csoportozat, a festészetben s a szobrászat- 
ban olyan művészi alkotás, mely több tárgyat v. 
Bzemélj't együtt, egymáshoz való viszonyában 
állít szemünk elé. Az egjes alakok elrendezése a 
szerkesztés dolga. A régiek (pl. a Laokoon-C. 
megalkotói) s a renaissance nagy művészei (csak 
Lionardo da Vinci Utolsó vacsoráját és Rafael 
.vatikáni falképeit említjük) erre kiváló gondot 
íordítottak s műveikben a tökéletesség magas 
fokát érték el. Legújabban itt is szabadabb fel- 
fogás kezd érvényestilni, de az egység, az átte- 
kinthetőség, az alakok vagy tömegek (festmény- 
ben a színfoltok) bizonyos egyensúlya s a kifeje- 
zés szempontjából való jó elhelyezése ma sem 
közömbös dolgok. 

Csór, nagyk. Fejér vm. székesfejérvári j.-ban, 
(1910) 1519 magyar lak. ; vasúti megálló, posta- 
hivatal, ". t. Várpalota. L. még Szászcsór. 

Csór- n^»t2:eí.9éfir, a fehérmegyei Csór helységben 
birtokos magyar nemzetség, melynek két ágáról 
van tudomásunk. Az egyik a XIIl., a másik a 
XrV. sz.-ban élt. A nemzetség Fejérmegyénkívül 
Nógrádban is volt birtokos, ahol Gedét birta. A 
XIII. sz.-ban élt ágról csak töredékes ismereteink 
vannak. A XIV. sz.-i ágnak leghíresebb tagjai: 
Péter fia Tamás (1. alább), liptói és körösi főis- 
pán, fóajtónálló s ó-budai várnagy ; testvére Pető 
(1326—1342) csőregi vámagy ; János Tamás íla 
(1354—1373) fóajtónálló s Győr és Komárom fő- 
Ispánja, kinek csak leányai maradván, nemzet- 
sége kihalt. V. ö. Karácsonyi, Magyar Nemzet 
L, 384-391. 

C Tamás, Péter íla, Pető csöregi vámagy 
tátyja. 1312. öccsével együtt részt vett Károly ki- 
rály pártján a rozgonyi csatában. 1330. csókakői. 



1333. gesztesi várnagy. A Bazarad eUen in- 
dított oláhországi hadjáratban a király oldala 
mellett volt s életveszély közt gondozá a király 
életét. Ettől fogva udvari benső ember lett (fami- 
liáris regius). Mint ilyen gyakran tagja volt az 
országbírói tör\-ényszéknek, békebíróként műkö- 
dött, sőt a királyi tanácsba is meghívták utolsó- 
nak. Itt tudományát is észrevette Károly király. 
1332. a még csak öt éves Endre nevelőjéül és 
nápolyi háztartásának igazgatójául szemelte ki. 
1341. Liptó vmegye ispánja, 1350. egyszersmind 
körösi főispán, 1351. kis ideig erdélyi vajda. 
1353-tól királyi fóajtónálló ; 1354. ó-budai vár- 
nagy. 1360-ban már nincs az élők közt. Három 
üa ismeretes : János, Péter és Mihály. V. ö. Pór 
A., C. Tamás (Kolozsvár 1890). 

Csóra, most Alsócsóra, kisk. Alsófehér vm. al- 
vinczi j.-ban, (1910) 1977 oláh lak. ; u. p. Alvincz, 
u. t. Alkenyér. Századok óta Barcsay -birtok ; itt 
halt meg a költő Barcsay Ábrahám. Síremléke 
ott látható a kastély almaf ái között, amint ő azt 
életében óhajtotta. A falun átvezető patak men- 
tén ősrégi aranymosás folyt. Sokszor találni itt 
konzuláris és családi érmeket. 1821-ben hazánk 
legfontosabb ezüstkineseinek egyikére bukkan- 
tak itt. 

Csorba, török nemzeti eledel, mely leves alak- 
jában ürühúsból, vereshagymával, rizzsel és bur- 
gonyával készül, úgy látsrik azonos a szerbeknél 
dívó Mszele-C.-val, melyhez még egy kevés tej- 
felt és citromlevet szokás tenni, L még Gsorbádzsi. 

Csorba, 1. kisk. Liptó vmegye Uptóujvári j.- 
ban, (1910) 1728 tót lak. ; vasúti állomással, posta- 
és táviróhivatallal és telefonállomással. 7 km.- 
nyire É.-ra fekszik C.-fürdő (Szent-Iványi C.-tó 
fürdő) és a Csorbái tó (1. 0.). C. a Tátra egyik 
legélénkebb forgalmú vasúti állomása, utóbbi 915 
méter magasságban, a Vág és Poprád, azaz a Fe- 
kete és Balti-tenger közti vízválasztón (Hoch- 
wald) fekszik. — 2. C-, Kisújszálláshoz tartozó 
puszta Jász-Nagykun-Szolnok vuL-ben, (1900) 965 
lakossal. 

Csorba, 1. Fereitc, miniszteri tanácsos és jogtu- 
dományi író, szül. Budapesten 1862 jún. 24. Jogjísz 
kora óta foglalkozik jogtudományi essayk írásá- 
val, melyeknek legtöbbje a Budapesti Szemlében, 
de mint ktüönlenyomat is megjelent. A nagyobbak 
címei :J. kegy uraságról. Az országos aui&)iomiá- 
ról. Az erdélyi kath. autonómiáról. A vallás- és 
tanulmányi alapról. Áz egyetemi alapról. Bírá- 
ink képzéséről. Az alapítvány jogi fogalma. Oh- 
structio és cloture. Kisebb dolgozatai a magyar 
jogász-egylet értekezései között jelentek meg; 
azonkívül szépirodalmi műveket is írt és fordí- 
tott angolból, többnyire színdarabokat. 

2. G. József, természettani ós orvostudomá- 
nyi író, szül. NagyszőUősön 1789 jan. 9., megh. 
Pesten 1858 nov. 23. Somogy vm. főorvosa volt, 
1832. az Akadémia levelezőtagjává választotta. 
Munkái : Diss. inaug. med. de phlebeo rysmate, 
in specie de haemorrhoidibus (Pest 1817) ,Hygias- 
tika vagyis orvosi oktatás, mit kell tenni az egész- 
ség fentartására és a betegség gyógyításiira ad- 
dig is,mlg orvos érkezik (Pest 1829) ; Észrevételek 
az éghajlatnak és más természeti okoknak befolyá- 
sáról az emberre (Pest 1833); A magyarországi 



Csorbádzsi 



— 150 — 



Csórá 



pokolvar, annak természetes okai, óvó- és gyógy- 
módjai (Buda 1837) ; Észrevételek az álladalmi 
egészség rendezéséről Jiazánkban (Pécs 184:8) ; So- 
mogymegye ismertetése (Pest 1857). 

Csorbádzsi, török szó, a csorba származéka, 
mely levest jelent. A C. eredeti jelentése leves- 
adó, vagyis házigazda, átvitt értelemben háziurat, 
vendéglőst jelent. A. hódoltságkorabeli nyelvben 
csömbördzsi alakban fordul elő. A janicsároknál 
a C. az, aki a katonaság élelmezésével volt meg- 
bízva. A török birodalom keresztény alattvalói kö- 
zül a jobbmóduakat is így nevezték, ésa bolgárok- 
•nál még mai napig is C.-nak hívják a tehetősebb 
gazdákat. Kisázsiában a vendéglősöket, a hán- 
(vendéglő) tulajdonosokat tiszteUk meg e névvel. 

Csorba-fürdő, 1. Csorbái tó. 

Csorbái csúcs, 2336 m. magas csúcs a Magas 
Tátrában, Liptó vármegyében, a Csorbái tótól 
É.-ra, a Mlinicza- völgy hátterében; legelőször 
Petrik Lajos mászta meg 1892 jál. 20. V. ö. Petrik 
Lajos : A C. (Turisták Lapja V. évfolyam 1893). 

Csorbái tó, a Magas-Tátra déli lejtőjének leg- 
nagyobb tava, Liptó vármegye liptóu jvári járásá- 
ban. Csorba község határában, ettől 7 km.-nyire 
É-ra 1351 m. magasságban fekszik ; területe 20*4 
ha., kerülete 2'6 km., legnagyobb mélysége 20"7 
m. Földalatti források és beszivárgások táplálják 
a felette fekvő Csorbái völgyből. Lefolyása a Ny-i 
oldalon egy kis patak által történik, melynek vize 
a Poprád völgyébe szakad s így a Balti tenger víz- 
környékéhez tartozik.Pekvése a legbájosabb ; egé- 
szen szabadon fekszik a Magas-Tátra zömétől D. 
felé előre tolt fensíkon, melyet B-on a Szolyiszkó 
(2314 m.) és a Bástya (2328 m.) csúcsa határol- 
nak ; partját fenyvesek környezik, a Magas-Tát- 
rára nyíló kilátás a legszebbek egyike. A tó egy 
régi jégár maradványa,mely az említett két csúcs 
közti völgyet kitöltötte s melynek morénája, a ta- 
vatD. felől szegélyező magaslatban, máig megma- 
radt. A C. páratlan szépségét először tulajdonosa, 
Szent-Iványi József ismerte fel, ki partján nya- 
ralókat építtetett, melyekből rövid másfél évtized 
alatt országos hírű klimatikus gyógyhely és turis- 
tatelep (Csorba-fürdő) keletkezett, amely ma a 
Magas-Tátra legszebb s legkedveltebb telepei közé 
tartozik. Van kitűnő hotelé, számos nyaralója, 
posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. 
Fekvésénél fogva számos nagyérdekü kirándulás 
(Mlinicza-völgy, Fátyolvízesés, Furkota-völgy, 
Bástya, Menguszfalvi völgy. Poprádi és Jegestó, 
Kriván, Tengerszem-csúcs, Hinckótó, Tátra-csúcs 
stb.) kiinduló pontja. Itt kezdődik a Tátrafüredre 
vezető Klotild-út, melyet a Magyarországi Kár- 
pátegyesület 1890. épített. 1896 óta Csorba állo- 
másról fogaskerekű vasút vezet a tóhoz. 1903-ban 
az állam 3 millió K-n megvette az egész telepet 
és Szent-Iványi C. név alatt modern fürdő- és 
nyaralóteleppé alakította át, melyet a nemzet- 
közi hálókocsitársaság bérel. Uj szállodák, tu- 
ristaházak stb. épültek. Jelenleg építés alatt van 
a Tátra aljának összes telepeit összekötő villa- 
mos vasút, mely a C.-tól Barlangligetig fog ve- 
zetni. 

Irodalom. Mihalik József, A Csorbái tó (Liptó-Szt.-Miklós 
1885) ; u. a., A Csorbái tó (Turisták Lapja, I. évf. 1889, 252 
—260); Emericzy Géza, A Csorbái tó (Magy. Kárpátegyl. 
V. évk. 1878, 388—425). 



Csorbatói fogaskerekű vasút: Kiindul a 
kassa-oderbergi vasút Csorba állomásának szom- 
szédságából és É.-on a Csorbái tóig terjed 4 km. 
hosszban, 1 m. keskeny vágánnyal, legnagyobb 
emelkedése 125 m. és az ívek legkisebb sugara 
100 m. Megnyílt 1896 júl. 29. ; beruházási tö- 
kéje 380,000 K, a kassa-oderbergi vasút üzemé- 
ben van. 

Csorbázás, az építészetben gyakran előfordul, 
hogy egy fal nem egyszerre, hanem szakaszon- 
ként épül. Hogy a különböző időben épülő fah-é- 
szek egymással kötésben legyenek, az előbb épülő 
falrészt ideiglenesen befejezett végén a fogas- 
kerékhez hasonló csorbázattal készítjük, melybe 
az utóbb hozzáépülő falazat mintegy belekapasz- 
kodik. 

Csorbítási számla, 1. Kárszámla. 

Csorbóka (növ.), 1. Sonchus. 

Csorda, csoportban járó szarvasmarha ma- 
gyar neve, különösen abban az esetben, ha a C. 
nem egy ember tulajdona, hanem többeké. Pl. 
községi C. — Csordás az, aki a C.-t őrzi. 

Csorda, kisközség Krassó-Szörény vármegye 
jámi járásában, (i9io) 676 oláh lakossal ; u. p. és 
u. t. Jám. 

Csordapásztorok . . . midőn Bethlehemben — 
Csordát őriznek éjjel a mezőben » kezdetű ismert 
egyházi ének amaz epikus tárgyú vallásos dalok 
közül való, amelyeket régebben gyakrabban éne- 
keltek a líraiaknál. XVII. sz.-i énekesgyüjtemó- 
nyekben, kéziratos kántorkönyvekben maradt 
meg, amelyek azt mutatják, hogy országszerte 
el volt terjedve. A szöveg szépverselésű szakok- 
ban mondja el az evangéliumok nyomán a pász- 
toroknak hii'detett «angyali híradást», útjukat az 
újszülött Krisztus jászolához ós hódolatuk bemu- 
tatását. Nem csoda, ha a tárgy közössége alap- 
ján belekerült a karácsonyi pásztorjátékokba (1. 
Misztériumok) s azoknak ma is fő énekét al- 
kotja. 

Csordásdal v. csordástánc (franc. Ranz de 
Vaches, ném. Kuhreigen), egyszerű dallam, me- 
lyet a svájci pásztorok a marhák ki- ós behajtá- 
sánál énekeltek, vagy a havasi kürtön fújtak. 
Ez a dallam az idő folyamán az egyes kantonok- 
ban átalakult. JelleuLZÖ vonása a C.-nak, hogy 
egyes hangjai valamely akkord hangjai közt mo- 
zognak, ami különösen jó hatást tesz, ha a he- 
gyek visszhangja is hozzájárul. Kienzl Der Kuh- 
reigen c. operájához (Bécs 1911) ezt a tárgyat 
használta fel. 

Csordáskutya, a mogyorófa vesszei, A felvidék 
egyes helyein a csordás a szép vesszőket össze- 
gyűjti, nyalábbá összeköti s karácsony böjtjén a 
jobb házakhoz ezzel szokott beköszönteni. A gazd- 
asszony az üdvözlést fogadván, a csordást meg- 
ajándékozza s a vesszőnyalábból 1— 2-őt megtart. 
Ez a C. nevezetes falusi pedagógiai eszköz. Ezzel 
fenyegetik v. fenyítik meg a rossz gyermeket. A 
szokás ősgermán eredetre vall s nálunk a beván- 
dorolt németség terjesztette el. 

Csóré, fiatal sajt vagy túró, melyet csak most 
csavartak v. sajtoltak ki, mely tehát még nedves 
és csurog. C.-nak nevezik a cigányokat is (csoro 
cigányul a. m. szegény). Innen eredhet az erdélyi 
tájszólás C. : meztelen, pöre értelemben. 



Csóré-árpa 



— 151 — 



CsótAny 



Csóré-áxpa (növ.), a négysoros árpának (1. Árpa) 
az a fajtája, amelynek szeme nem nő össze a 
tokiásszal. 

Csorlu, város Drinápoly török vilajetben a 
Csorlu-Dere bali)artja közelében, 155 lón. Kon- 
stantinápolytól a drlnápolji vasút mellett, 8000, 
túlnyomórészt görög lak., szőUőkkel és gyümöi- 
csösökkel : görög püspök székhelye. 

Csormolya (növ.), I. Melampyrum. 

Csorna, virágzó nagyk. Sopron vm. csornai 
j.-ban, (1910) 7670 m^yar lak. ; a járási szolga- 
bírói hivatal, járásbiróság, telekkönyv, adóhi- 
vatal, csendörőrs székhelye. Van 2 takarékpénz- 
tára, gazdasági gépgyára, 2 gőzmalma, s több 
jelentékenyebb iparvállalata. C. a gyór-sopron- 
ebenfurti, pozsony -szombathelyi és C.-pápai vas- 
utak keresztezésénél fekszik s az utóbbi idő- 
ben nagy lendületet vett: ma a Rábaköz központja 
élénk forgalommal, jelentékeny gabona- és marha- 
kereskedéssel és bortermeléssel. Van posta- és 
táviróhivatala és telefonállomása. Termékeny ha- 
tára 9621 ha. Az itteni Szt. Mihályról nevezett pre- 
montrei prépostságot az Osli grófi család két tagja 
{István és Lőrinci 1180 körül alapította. 1226-ban 
Endre, Sopronyi Konrád fia, az egyháznak adomá- 
nyozta Rábaköz nevű földjét, utóbb számos más bir- 
tokot nyert el, különösen a Kanizsai-család java- 
dalmazta gazdagon. Zsigmond király 1393. Kani- 
zsai János esztergomi érsek kérelmére a C.-i pré- 
rjastságot országos hitelű pecséttel btró helynek 
uyilvám'totta, 11. Lajos pedig 1520. a pallosjogot 
adományozta a C.-i prépostnak. A prépostság- 
nak ma díszes rendháza, szép temploma s becses 
levéltára van. V. ö. Lakner A., A C.-i leletek 
<Arch. Ért. 1889); Bella L., Új leletek C.-ról (u. 
o. 1895). — 18i9 jún. 13. C.-nál közvetlenül az 
«rosz beavatkozás előtt a Wyss tábornok vezé- 
nyelte osztrák dandár és Kmety önálló hadosz- 
tálya" között került ütközetre a dolog. Haynau az 
oroszok beérkeztéig seregének zömét a Vág mö- 
gött helyezte el. A magyar sereget Görgey a 
Vág— Rába vonal felé támadólag rendelte előre. 
Ezen támadólagos előnyomulás közben kapta 
Kmety Klapkától a parancsot, hogy hadosztá- 
lyával a C-n szállásoló osztrákokat meglepőleg 
megtámadja. Kmety a Rábán átkelvén, jún. 
13. Szillsárkánynál egyesitett hadosztályát a tá- 
madás keresztülviteléhez 2 oszlopba osztotta s 
azok egyikét Párádra irányította, hogy az onnan 
egyrészt C. felé közreműködjék, másrészt pedig 
hogy a kapuvári ellenséges csoportot sakkban 
tartsa; a másik oszlopot pedig Kmety maga 
vezette egyenes irányban C. felé. Wyss értesül- 
vén a magyarok előnyomulásáról, az ellenséget 
C.-nál harckészen várta. A támadás 5 órakor 
reggel D.-i és K.-i irányból egyszerre következett 
be, egy huszárosztag pedig a Bősárkány felé 
vivő utat iparkodott elállani, úgy hogy Wyss 
hadát a teljes bekerítés veszélye fenyegette. 
Szerencséjére azonban néhány szakasz császár- 
dzsidás a honvédhuszárosztagot visszavetvén, 
összeköttetése É. felé újból szabaddá lett. A ma- 
gyarok fölényes gyalogsági ós tüzérség harca 
következtében Wyss reggel 8 óra tájban elren- 
delte a visszavonalást Bősárkány irányában. 
Ennek végrehajtása közben ö maga, mint a hát- 



véd vezetője két puskalövés által halálosan ta- 
lálva, a csatatéren maradt. Ez volt a magyar 
sereg utolsó győzelme az orosz beavatkozás előtt. 
V. ö. 5reí'f. Magj^arország 1848—49, függetl. 
harcának kat. tört. III. köt. 

Csornai prépostság, 1. Csorna. 

Csornoje More, a Fekete-tenger orosz neve. 

Csomók, kisk. Nyitra vm. érsekújvári j.-ban, 
(1910) 997 tót és magyar lak., posta ; u. t. Komját. 

Csóroníaiva (azelőtt : Gzundra), kisk. Sopron 
vm. soproni j.-ban, (1910) 385 német lak. ; u. p. és 
u. t. Kabold. 

Csoroszlya,az ekének egyik fontos alkotórésze, 
melynek feladata a szántásnál az átforgatandó 
földszeletet merőleges irányban a teljes barázda- 
mélységig átszelni. Rendes alakja a késalak, 
t. i. a C. testejiasonllt egy nagy késhez, mely- 
nek nyele az eke gerendelyéhez van erősítve 
a szántóvas előtt. A C-t különféle talajoknál 
különféleképen kell beállítani és pedig a kötött 
talajoknál úgy, hogy a C az egész barázdamélysé- 
gig szelje át a földet, míg laza talajon nem szük- 
séges, hogj^ ily mélyen járjon. — A korong-C 
egy a központján átfúrt éles fémkorongból áll, 
mely hasonlóan mint a kés-C., az ekegerendelyre 
van erősítve. Ezt a korong-C-t főleg ott használ- 
ják, hol a földben sok a gyökérmaradvány, gaz, 
melyek a kés-C-t könnyen eltörhetik. — C. a vén- 
asszonyok gúnyneve. 

Csortos Gyula, a Vígszínház tagja, szül. 1883- 
ban. 1905-ben elvégezte a sziniakadémiát s 1907. 
a Máder-féle Népszínház - Vígopera tagja lett, 
ahonnan csakhamar a Magyar Színházba került. 
A fiatal generáció egyik tehetséges tagja, kivált 
a finomabb komikai szerepkörben. 

Csórom, Angóra kisázsiai török vilajet egyik 
szandzsákja és ennek fővárosa. Környékén nagy 
kiterjedésű szöUők és gyümölcsösök vannak. A 
város 22,0(X) lakosa földmívelésen kívül szőnyeg- 
szövéssel foglalkozik. 

Csórva, népies elnevezése a gyomorhumtnak. 
Ha ez utóbbi lázzal jár, akkor ezt a nép csorvás 
láznak nevezi. 

Csórva, Szegedhez tartozó puszta Csongrád 
vm.-ben, (1900) 2172 lak. ; n. p. Szeged, n. t. Kis- 
kundorozsma. 

Csorvás, nagyk. Békés vm. orosházi j.-ban, 

(1910) 5680 magyar és tót lak. ; van hitelszövetke- 
zete, 2 gőzmalma, vasúti állomása, poéta- és táv- 
iróhivatala, telefonállomása. Határa 9006 ha. C. 
régi hely, 1217. már falu volt, a törökök idejében 
elpusztult. 

Csoszlu (Ghoshi), kikötőváros a japáni Hondo 
sziget K.-i partján a Tonegava torkolatánál, je- 
lentős halászattal, (1901) 25,000 lak. Kikötőjében 
(Inuboesaki) világító torony. 

Csőszön, Korea (l. o.) neve a benszülöttek 
nyelvén. 

Csót, kisk. Veszprém vm. pápai j.-ban, (1910) 
1351 magyar lak., postahivatallal ; iL t. ügod. 

Csotá (Ghota) Nagpor, provincia az indiai brit 
Bengál kormáuvzóságban; területe 70,190 km*, 

(1911) 4,898,693 lak. 

Csótány (Periplaneta Bunn.), az egyenes- 
szárnyúak (Orthofiera) rendjébe tartozó rovar- 
nem. A test tojásdad, lapított ; a csápok sokiziiek. 



Csótár 



152 — 



Cső 



sertealakuak, testüknél hosszabbak; a mellső 
szárnyak elég nagyok és meglehetős kemények. 
Éjjeli állatok. Tavasszal és nyár elején párosod- 
nak ; a nőstény petéit nem szabadon tojja le, ha- 
nem egyszerre többet, tokban. A nagy, fekete C, 
az ú. n. svabhogár (Peripl. v. Blattá orientális 
L.) 4 tokot tojik, egyenként 8—12 tojással, a ki- 
sebb, szennyes-sárga, ú. n. ruszli, vagy muszka 
(Blattá vagy Phyllodromia germanica L.) egyet, 
abban 36 tojást. A tokokat valami félreeső zug- 
ban, repedésben hagyják el. A svábbogár tokja 
sötét, barnás-fekete, olyan, mint egy kis babszem, a 
ruszlié sárgás-barna, kissé lapítottan hengerded, 
belül barázdákkal és lécekkel 2 sorban 36 re- 
keszre osztott, ebben vannak külön-külön a pe- 
ték. A petékből kikelő parányi fiókák először 
megvedlenek még a tokokban, azután kibújnak 
azokból és szerte-szójjel szaladnak. A ruszlik 
2—2 heti időközökben még 6-szor vedlenek, erre 
teljesen kifejlődöttek ; a svábbogarak lassabban 
fejlödnek, évekig is elheverhetnek a tokok ; ezek 
csak 6-8zor vedlenek, beszámítva a tokban tör- 
tént elsőt is. Emberi lakásokban, konyhákban, 
raktárakban stb. élnek a C.-ok, táplálékuk min- 
denféle állati és növényi anyagok, hulladékok. 
Felemlítendő még az amerikai G. (Periplaneta 
vagy Blattá americana L.), ez 30—35 mm. 
hosszú C.-óriás; vörösbarna színű. Európában 
még kevés van belőle, hajókon hurcolják be. A 
nálunk lévők főleg kerti melegházakban találha- 
tók. Nevezik kakkerlaknak is. 

Csótár, másképen sabrák (tör. csaprák), a. m. 
nyeregtakaró, melyet a nyergen a C.-heveder- 
rel erősítettek meg. A C-t régente általánosan 
használták ; jelenleg már csakis némely hadsereg 
egyes lovassági fegyvernemei, továbbá — s ekkor 
gazdagon díszítve — az ünnepélyes alkalmakkor 
magyar nemzeti öltözetben, lóháton megjelenő 
úrilovasok használják. A keleti népek lovasai még 
most is általánosan alkalmazzák, állítólag azért, 
mert a lo\at többnemü meghűlés ellen oltalmazza 
8 a legyek ellen is némileg védi. 

Csóványos, a Börzsönyi-hegység legmagasabb 
pontja (939 méter), Nógrád és Hont vármegyék 
határán. 

Cső, üres rúd, mely többnyire hengeralakú, de 
némely esetben hasábalakban is készül. Az ipar- 
ban leginkább gőzök, gázok és folyadékok vezeté- 
sére használják ; ezenkívül mint oszlop, tengely és 
kapcsoló rudazat is nyer alkalmazást. A cső gyár- 
tása leginkább attól az anyagtól függ, melyből ké- 
szíteni akarjuk. A merev öntött vas más müvele- 
tet kivan, mint a nyújtható kovácsvas vagy réz, 
és a keményebb vas és réz megint mást, mint a 
puha ólom. — Agyagcsövek gyártását 1. Alagcíö- 
vek és Kőanyagcsövek. — Az aszfaltcsöveket a 
cső hosszúságának megfelelő szélességű papiros- 
szalagból gyártják. A papirosszalagot olvadt asz- 
falton húzzák keresztül és a cső bőségével egyenlő 
vastagságú hengerre csavarják,míg csak a kívánt 
falvastagság meg nincsen. A falvastagság y^-a 
papiros, ^g-a aszfalt. Az aszfalt egyenletes szét- 
terítése és tömörítése céljából a felcsavarás köz- 
ben egy másik henger nyomja a fölcsavart papi- 
rost. Mdőn a cső már elég vastag, a papirost el- 
vágják és a csövet a bélről lehúzzák, ezután kívül 




kovával elkevert aszfaltlakkal, belül pedig old- 
hatatlan, vízálló ílrnásszal bekenik. 

A cementcsöveket leginkább formákba öntik. A 
pépes elegy 1 rész cementből és 1—3 rész homok- 
ból áll. A formát az i. ábrában előtüntetett a bádog- 
cső alkotja, melyet az F-fe\ jelölt nedves vászon- 
nal,ezt pedig a g hüvellyel burkolják; az utóbbira 
dugják az e feneket, melynek domborura eszter- 
gált felső szélébe illik a d henger. Az utóbbin van 
a homorúra kivájt h alakzó. Az a csőbe öntött ce- 
mentpép fölszinét h alakzónak leszorításával és 
körben való forgatásával alakítjuk ki. Midőn a ce- 
ment fagyni kezd, a hengert a b fogók segítségé- 
vel a csőről lehúzzuk. Az F vászon és a ^ burok 
a keményedő csövet eléggé megtartják. Újabban 
olyan cementcsöveket is használnak, melyekben 
vas-váz van. Ilyenek a Monier, a Wünsch stb. féle 
csövek. A cementcsöveket még úgy is csinálják, 
hogy a cementhabarcsot mintába öntik és megfe- 
lelően alakított iTidat nyomnak bele, vagy pedig 
domború mintát használnak, melyre a cementha- 
barcsot rákenik és alakzóval kialakítják,mindkét' 
esetben félcsövet kapunk, melyeket cementpéppel 
ragasztanak össze. Újabban a beton s más kép- 
lékeny anyagból való csöveket a röpítő erő föl- 
használásával is készítik. A forgó fonna bels6 
felszínére, a foi^ó tárcsára eresztett anyagot a 
röpítő erő szét- 
szórja s annak 
szemcséit oly 

erővel ra- 
gasztja egy- 
máshoz, mint- 
ha összedör- 
zsölték volna. 
A tárcsát ten- 

gelyirányosan eltolva, megfelelő hosszúságú csö- 
vet kapunk. A művelet oly gyors, hogy lö m. 
hosszú cső 4; perc alatt elkészíthető. 

A facsövek leginkább négyszögletesek ; ezeket 
keskeny deszkákból róják össze. A gömbölyű fa- 
csöveket kerek fatörzsből készítik oly módon, 
hogy a fát kalán- vagy csigafúróval kif úrják.Hogy 
a facsöveket a gyors tönkrejutástól megóvják, be- 
festik kátránnyal vagy olajos festékkel, célsze- 
rűbb a kreozottal, kátrány olajjal, klórcinkkel v. 
más impregnáló folyadékkal való itatás. A desz- 
kákból összerótt csövek réseit szurokkal, cement- 
tel, lenolajragasszal,kóccal v. mohával tömik be. 

Mióta a gáz- és vízvezeték terén az ólom^sövek 
kiterjedt alkalmazást találtak, gyártásuk dolgá- 
ban igen nagy változás állott be. Eégebben az, 
ólomcsöveket szalagokból készítették olyképen, 
hogy a szalagot összegöngyölték, szélét összefor- 
rasztották, végül pedig tölcséreken áthúzva ki- 
sebb keresztmetszetre nyújtották. Jelenleg az 
ólomesöveket olvadt ólomból, v. megfelelő alakra 
öntött tuskóból sajtolják. E célból a megömlött 
ólmot (1. a 2. ábrát) A acélhengerbe öntik. Az acél- 
henger alját elzárja a K kölyü, melyet a víznyo- 
mású íf hengerbe illő D dugattyú végére erősíte- 
nek. A H henger aljához van erősítve az A 
hengerbe iUő T tüsök, melynek szára áthatol 
mind a K kölyün, mind pedig a D dugattyún. Az. 
odor alsó szélének közepén levő Gi és G^ gyű- 
rűk a kinyomott ólmot megfelelő mértékre szű- 



1. ábra. A cement-csö gyártására való 
minta hossz&nti metszete. 



Cső 



153 — 



Csö 



kitik. Ha a sajtó előtüntetett helyzetében a D 
dugattyú emelkedni kezd, aXkölyüazJ. hengerbe 
öntött ólmot a T tüsök és a G, G, gjnirük között 
cső alakjában kinyomja. Az A hengert köililölelő 
B köpenyt célszerű fűteni, hogy az ólom mint- 
egy 120® C. meleg legyen, mert e hőmérsékletnél si- 
kerül a sajtolás legjobban. Az odort íj és t^ 
eróftokok megeresztése után a víznyomású h hen- 
gerben mozgó d dugattjuval föl is emelhetjük. 
Ha most a G^ (x, gyűrűket levesszük, a D dugat- 
tyút pedig visszanyomjuk, az J. henger újra meg- 
tölthető. Ezután a G^ G^_ gjTírűket visszatesszük, 
az odort leeresztjük és a t^ U sróftokok meg- 
kötése után az előbbi művelet folytatható. Az 
odor és a ií henger közti kapcsot alkotják az i2, 
jRj rudak, ez utóbbiak végén hosszanti rovattal 
ellátott srófmenet <§, S^ 
van. Ha a t^ t^ sróftoko- 
kat az F karral 90" alatt 
elfordítjuk, a í, í, sróf- 
tokok többé nem kapasz- 
kodhatnak az Si /& sróf- 
orsók meneteibe, vagyis 
j' ^m^^ \ az odor és U henger 
^^^ ^^^J szerves kapcsolata meg- 

szűnik és odor a leírt 
módon fölemelhető. Ép- 
pen így készítik az ón- 
csöveket is. 

Az ónos ólomcsövek 
alatt értjük azokat az 
ólomcsöveket, melyek v. 
belül, vagy kívül, vagy 
kívül és beltü ónburok- 
kal vannak eUáts'a. Ré- 
gebben ezeket a csöveket 
úgy gyártották, hogy az 
ólomcsövet olvadt ónon 
húzták keresztül és a 
csőre tapadt ónréteget 
hűzóvasakon való áthú- 
zással kisimították. 
Újabban 200 mm. átmé- 
rőjű és 400 mm. magas 
ónburkolatu ólomhengert 
öntenek s ezt a leírt ólom- 
csősajtóban csővé nyújt- 
ják. V. ö. Karmauch u. 
Heeren's Technisches 
Wörterbnch VU. kötete 
Hazánkban az ólomesövek gyártásával 




itjra. AZ oiomcso-sajto füg- 
gőleges metsiete. 



1884. 



Kantzer Kálmán budapesti gyára foglalkozik 
A réz, sárgaréz, bronz, tombak és egyéb rézöt- 
ay csöveket régebben csakis forrasztás seglt- 
irével készítették. E célból a eső vastagságának 
•'gf elélő szalag összeillő széleit kiélezték és vö- 
- melegen tüsök fölött összehajlitották.Az érint- 
ző éleket pogány (kemény j forrasszal eUát\'a, a 
vet kemencébe teszik, hol a forrasz megömlik 
;i hézíígokat kitölti, ezután a csövet tüsökre 
izva a forrasz helyét kalapálással megtömörítik. 
i az eredetinél kisebb keresztmetszetű csőre van 
ükségünk, a megforrasztott csövet a 3. ábra 
ódjára a d húzóvason áthúzzuk. A húzóvas és 

u C cső között van az a akasztóhoroggal ellátott 

tasök. 



A forrasztás nélküli réz- és rézötvénycsövek 
gyártása abban áU, hogy először rövid és vastag 
csövet öntenek, még pedig homok vagy vas for- 
mába, olajjal vagy mésztejjel bevont és jól kiszá- 
rított agyagbéUel : használnak vasbelet is. A meg- 
öntött csövet a húzópadba fogják és tüsök alkal- 
mazásával a kívánt hosszúságra és bőségre njTijt- 
ják. Minden dugón a 2., 3. vagy 4. húzás után 
az agyag lágjsága vagy keménysége szerint a 
csövet ki kell izzítani, nehogy törjön vagy sza- 
kadjon. Megkülönböztetnek lágy, középkemény és 
kemény csöveket.Az első fajtákat az utolsó hnzás 
után még egj'szer izzítják : a középkemény csövet 
az utolsó izzítás után még egyszer,a keményet pe- 
dig még kétszer vagy háromszor húzzák. A vörös- 
rézcsöveket az izzítás után hideg vizben, a sárga- 
rézcsöveket pedig magukra hagyva, a levegőn hű- 
tik le. 

Igen jók azok a réz- és rézötvénycsövek is, me- 
lyeket sajtolással készítenek. E célból vastag kör- 
kerek lapot vesznek és ennek közepét kilyukaszt- 
ják, még pedig kisebb lyukra, mint aminő bőségö 
a gyártandó cső lesz. Ennek a lemeznek belső 
szélét hidraulikus sajtó több odorja és kölyüje 
segítségével mindjobban kiporemezik és kinyujt- 




3. ábra. RéxcsőTek gyártására való húióras 
fQggöI^eg metsiete. 

ják, Úgy hogy végül 200—400 mm. hosszú csövet 
kapns^. Ezt a csövet húzópadba fogják és a szük- 
séges hosszúságra és bőségre nyújtják. 

Újabb időben a réz- és rézötvény csöveket hen- 
gerlik is. Mivel melegen csakis a tiszta vörösre- 
zet és a rézötvény ek némely faját hengerelhetjük, 
ezt a módot csakis nagy átmérőjű csövek gyár- 
tására használják. Weisz Manfréd csepeli gyárát 
Mannesmann-rendszerú csőhengerlővel szerelte 
fel. 

A fémcsöveket, különösen a vörösrézből való- 
kat, villamosság següségévd is gyártják, még 
pedig oly képen, hogy a fémfordőbe (például réz- 
gálicoldatba) a cső hosszúságának megfelelő 
vas- vagy acélhengert tesznek és ezt a villamos 
telep negatív sarkával, a befüggesztett katódát 
(rézlap) pedig annak pozitív sarkával kapcsol- 
ják. A villamos áram a fürdőt megbontja ée a 
kiejtett fémet a betett hengerre rakja le. Hogy 
a lerakódó fém a hengerre ne tapadhasson, 
ennek felszínét grafittal vagy ólommal vonják 
be ; ez a burkolat a hengert az elektrolita kémiai 
hatásától is megóvja. Használnak még \iasszal, 
paraffinnal, stearinnal s más effélével bekent, tü- 
körsimára esztergált és grafittal, bronzporral v. 
ólomfüsttel borított belet is. Elmore lecüdsi gj'á- 



Cső 



— 154 



Csö 



ro8 a lerakódó fémet ide-oda mozgó achát nyel- 
vekkel vagy görgőkkel tömöríti. 

A vascsövek közül legnagyobb fontosságúak az 
öntöttvashói és a kovácsvashói valók. Az öntöttvas- 
csöveket mai időben leginkább állva öntik, mert 
a fekvő csőformának belét igen bajos centrikus 
helyzetben megtartani, a magtámasztásra való 
rögzítő szögek pedig az öntvény egyneműségét 
befolyásolták. Baj az is, hogy a fekvő csőfor- 
mában könnyebben marad salak, öntvény-tajték, 
kiszakadt homok, gázbuborék és más efféle, mely 
az öntvény tisztaságát befolyásolja. Ha állva önt- 
jük a csövet, ezek a tisztátlauságok a vendégfejbe 
szállnak és így ártalmatlanokká lesznek. A for- 
mák készítésére masszát vagy kövér homokot 
használnak és azokat jól kiszárítják, csak igen 
kis csöveket öntenek szárítatlan formákba. A hü- 




5. ál)ra. A csöforma szárítása és teljesen össze- 
állítót; csöforma. 

velyes csövet legcélszerűbb úgy önteni, hogy a 
hüvely a forma alján legyen, mert a hüvely a 
tömítő anyag beverése miatt sokat szenved. 
Amint a 4. ábra láttatja, a hengeres formaszek- 
rény h karja az öntőgödör tartóján támaszko- 
dik. Alul van a kályha, melynek gázai a szek- 
rény belsején át áradnak ki és a szekrény ol- 
dalához tapadt homokot kiszárogatják. Az 5. 
ábra a teljesen összeállított formát láttatja. A 
szekrény belsejében van a bél- vagy magváz, 
melyet megfelelő vastag agyagréteg burkol. A 
bélváz tartására való az e ajtó. A bél és a forma 
közti kiöntendő ürt fekete vonal tünteti elő. A 
forma elkészítésére megfelelő hosszúságú és 
alakú mintát, vagy középpontosan vezetett du- 
gót használnak. A minta a hüvelyt alakító alsó 
ós a csövet alakító felső részből áU. Mind a ket- 
tőt a formaszekrénybe állítják és a kettő közti 



ürt homokkal kitöltik, azután a felső részt kö- 
rülesavarják és daruval kihúzzák, az alsót pedig 
az e ajtó kinyitása után távolítják el. A nagy és 
költséges minták helyett centrikusán vezetett du- 
gókat is használnak és a formát rétegenkint a 
dugó feljebb-feljebb való állításakor készítik el. 
A kész formát graíltos vízzel befestik, hogy tűz- 
álló legyen. Ezután következik a 4. ábrán elö- 
tüntetett szárítás. A csövek belét lyukacsos vas- 
csövekre vagy hosszanti rovásokkal ellátott vas- 
rudakra kent agyagból készítik. Ilyen vázakat 
tüntet elő a 6—10. áhra. Ezekre a vázakra 
szalmakötelet csavarnak, ennek célja az, hogy 
kevesebb agyagra legyen szükség, hogy a bél az 
összehúzódó öntvény nyomásának engedjen és az 
agyag a bélváz gázelvezető nyilasait és csatornáit 
el ne zárja. A fölcsavart szalmakötél kiálló szá- 
lait gyengén leperzselik, azután agyagos vízzel 
megnedvesítik, végül pedig agyaggal bekenik és 
az agyagbm'kolatot alakzóval kialakítják. Az 
agyagburkot a csövek nagysága szerint 5—20 
mm. vastagra készítik. A kész belet a szárító ka- 
marában kiszárogatják ; ha már elég száraz, föl- 



t3 cg 




6—10. ábra. Öntöttvas-csövek gyártásához való bélvázak. 

szinét leegyengetik, a keletkező repedéseket pe- 
dig bekenik, azután grafltos vízzel befeketítik és 
befeketítés után újból rövid ideig szárogatják. 
Az így elkészített belet állítják a formába, gon- 
doskodván a centrikus állásról és rögzítésről. 
V. ö. Ledebur A., Handbuch der Eisengiesserei 
(1883). 

Ha a hideg öntöttvas-csőre meleg acélgyűrű - 
ket húzunk, ezek a kihűléskor annyira rászorul- 
nak a cső felszínére, hogy azzal szinte egy egé- 
szet alkotnak s a cső szilárdságát jelentékenyen 
fokozzák. Ezek az ú. n. páncélos csövek. 

A kovácsvas csöveket fáncolással, szegecse- 
léssel, hegesztéssel, húzással, sajtolással és hen- 
gerléssel állítják elő. A fáncolt v. hornyolt csö- 
veket vékony lemezből készítik, olyformán, hogy 
a lemezből vágott szalag hosszanti széleit fán- 
colják (hornyolják) s az egymásba akasztott fán- 
cokat kalapácsütósekkel összetömörítik. A fáncolt 
egyenes csövekből speciális sajtók segítségével 
ráncos könyökcsöveket (füstcsövek) állítanak elő. 
Ilyen gyára van Brenner Eleknek Győrben. 

A szegecselt csöveket szintén vasszalagokból 
állítják elő. A szalag két hosszanti szélét egy- 



Cső 



155 — 



Csö 



másra hajtják és szegecsekkel összekötik. A he- 
gesztett csövek gyártásánál a szakig szóban foi^ó 
részeit villamossággal, vizgázzal, vagy más gáz- 
zal a hegesztő melegig fölmelegítik és vagy nyo- 
mással vagy apró kalapácsütésekkel egyesítik. E 
célra az autogén hegesztő eljárást (1. Autogén 
hegesztés) is felhasználják. A vasszalag tompán 
érintkező széleit acetilén- v. hidrogén- lánggal 
megömlesztett kovácsvassal olvasztják össze. 
Ez tehát technológiai szempontból forrasztás, 



^^v^ 



11. ábra. Szaladás húzórúddal. 

mert a két szélt idegen anyag kapcsolja össze. 
Villamos úton gyártja a csöveket Harmattá 
János szepesváraljai gyáros, és \lzgáz hegesz- 
tője van a m. kir. kincstárnak Zólyombrézón. 

A vont V. húzott wascsöyefeeí (gázcső vek i meg- 
felelő szélességű és hosszúságú vasszalagból ké- 
szítik, melyet 6—8 m. hosszú lángállóban egyen- 
letesen a hegesztő melegig izzítanak, azután a 
szalagnak a 11 ábra módjára kikovácsolt végét 
q. a 13—13. ábrát) ön- 
töttvas tölcséren átdug- 
ják és (1. a 14-16. áb- 
rát) húzópaddal áthúz- 
zák. A húzópad az a 
állványból áll, mely a c 
lánedobokat tartja. A 
két láncdobot a &-vel 
jelölt gall lánc köti ösz- 
8ze, a lánc a pad felső részén feszesen áll, alul 
pedig lazán függ. A húzópadnak azon a részén, 
amely a lángálló felé áll, van a g keret, melynek 
nyílásához dugják a 12— 13. ábrabeli h tölcsért. A 
tölcséren átdugott vasszalag végére forrasztott t 
rudat (1. 11. ábra), d fogó szájába csíptetik (17—18. 
ábra), a fogó két szárát pedigfcsatló segítségével a 
gall lánc egyik szemébeakasztják. Ennek megtör- 




12—13. ábra. Vont csövek 
gyártásihoz való tölcsér hosz- 
esanti metszete és elölnézete. 




U— 16. ábra. K vont csövek jártasára való hóaópad 
kere^ztmetssete, felOl- és oldalnézete. 

tente ntán a mozgó lánc mintegy Oé m. sebes- 
séggel a szalagot átvonja a tölcséren s ha en- 
nek bőségét jól választottuk, a két szalag össze- 
éc6 széle egymáshoz h^ed. Ezután a gyártmányt 
újra izzítják és valamivel kisebb tölcséren húzzák 
át, e műveletkor a cső kissé nyúlik és az érint- 
kező részek teljesen összehegednek. Ha szüksé- 
gét érzik, a csövet még 3-szor is hasonló mű- 
velet alá vetik, azután az egyengető padra teszik 
és fakalapácsOtéeekkel m^ meleg áll^otában 




-18. ábra. A vont csövek gyártá- 
sához való fogó. 



kiegyengetik, végül pedig az t rudat levágják. — 
A nagj'obb méretű és a használatkor nagj'obb nyo- 
másnak kitett kovácscsöveket hengerük, ezeket 
az ú. n. hengerelt vascsöveket (forraló-esövekt 
is vasszalagból 
gyártják, melj'- 
nek két végét a 
19. ábra módjá- 
ra gyalulógépen 
kiélezik (k—k), 
ezután egyik 
végét kissé be- 
göngyölik és 
kellő izzítás 
után (1. 20-2L 
ábra) tölcséren áthúzzák ; ennek az áthúzásnak 
az a célja, hogy a szalag k—k éle egymásra ha- 
joljon, ezért a tölcsér belsejében megfelelő vája- 
tot V alkalmaznak, mely a két élt a 19. ábrában 
előtüntetett módon (l) egy- 
másra fekteti. A húzás után 
a csövet a hegesztő melegig 
fölmelegítik és {22. ábra) 
hengerjárattal meghenger- 
lik. Ez a csőhengerjárat áll 
az állványból, melyet r 
hajtókerék a motorral köt 
össze. A fogaskerékpárral 
hajtott pp öntöttvas henger nyílásába illik a t 
vasrúd tartotta (23. ábra) kérges öntésű d vas- 
dugasz. Ha most u irányból az izzó csövet a hen- 



19. ábr*. A hengerelt 

csövek gy áitásáboz való 

vas-siaUg leélesreés 

össsegSngyölYe. 




20 — 21. ábra. A hengerelt vascsövek gyártásához való 
hózótölcsér oldal- és elölnézete. 

gerek közé eresztjük, a dugó és a henger közé 
került cső egymásra fekvő szélei a hengerek 
nyomása következtében összehegednek. E mű- 




— -i^- 



82. ábra. A csöhengerlö elölnézete. 

velet igen gyorsan történik. A hengerek bekap- 
ják a csövet és a másik pillanatban már az 
s vályúba vetik, miközben a csőből kifrecsegö 
salak pnskalövésszerú durranásokat okoz. Hen- 
gerléskor a hegesztendő rész felül legjen, hogy 



Cső 



— 156 — 



Csőcselék 



függőleges nyomás hasson rá. Hengerlés után a 
csövet újból visszateszik a lángalióba és ha már 
kellőképen izzik, megint átjártatják a hengerek 
között, akkor azonban nagyobb dugaszt vesznek. 
Ha a csövet kazánokban akarják használni (mint 
forraló-csöveket), a 2-ik hengerlést még egy 3-ik, 
esetleg 4-ik is követi, hogy a hegesztés minden 
izében tökéletes legyen. Gázvezetés céljára elég 
2-szeri hengerlés. A kihengerelt csö egyenetlen- 
ségeit úgy tüntetik el, hogy a vörös melegig le- 
hűlt csövet kérges öntvényből gyártott éles élű 
i gyűrűkön húzzák át. Ez- 

után mind a vont, mind a 
hengerelt csöveket meg- 
felelő méretekre levágj ák 




23 



ábra. A csöhengerek 
keresztmetszete. 



8 ha szükséges, végeikre 
srófmeneteket vágnak, 
végül pedig víznyomás- 
sal (20 atm.) kipróbálják. 
V. ö. Die Pabrication 
schmiedeisemer Röhren 
in Brezova in Ungarn. 
Berg- u. Hüttenmánnische Zeitung 1885. 529—533. 
oldal. Hazánkban Zólyombrézón van, Ausztriá- 
ban Wittkowitz-ban. 

A Mannesmann-féle csőgyártás is a hengerlé- 
sen alapszik. Képzeljük el, hogy a vasat nem pár- 
huzamosan egymás fölött fekvő, hanem egymást 
keresztező hengerek között járatjuk át, amint 
ezt a 24. ábra mutatja. A gyorsan forgó a—h 
hengerek a c vasat, nemcsak elörehúzzák, hanem 
ferde állásuk miatt forgatják is. A hengerek alakja 
forgási hiperboloid, hogy a bedugott vasat ne egy 
pontban, hanem egy vonalban érintsék a hen- 
gerek. Abban az esetben, ha a c vas gyors előre- 
csúszását megakadályozzuk, a hengerek e — /"ro- 
vásai a vas fölszinéröl 
lekaparják a vas-mole- 
kulákat és előre tolják, 
amint ezt a 24. ábra 
pontozott része tünteti 
elő, ily módon a tömör 
vas csővé alakul át és 
a vas rostszálai csava- 
rodva helyezkednek el. 
A Mannesmann-féle el- 
járással lehet egészen 
zárt csövet is henge- 
relni. A vasnak leírtuk 
megmunkálására óriási erő kell. A tapasztalat sze- 
rint a 25—50 mm. bőségű csövek kihengerlósére 
1700—2000 lóerő szükséges, ezért nagy lendítő 
kerékkel felszerelt kisebb gépeket használnak. A 
gyorsan forgatott lendítő kerékben annyi erőt 
halmoznak fel, hogy kellő pillanatban a kívánt 
2000 lóerőt leadhatja. Hogy a lendítő kerék a 
nagy sebesség (percenkint 100 m. kerületi sebes- 
ség) miatt szét ne szakadhasson, küllőit kovács- 
vasból, koszorujátpedig acéldrótból készítik, ame- 
lyet motollaként csavarnak fel. 

Mannesmannék találmányát, a csavart csövek 
gyártását, már több gyár hasznosítja. A- rem- 




24'. ábra. A Mannesmann-féle 
csövek gyártása. 



scheidi (Westfalia) anyagyár után berendezték a 
komotau-i gyárat (Csehország), ezután követke- 
zett a bous-i (Saarbrücken mellett) és a landore-i 
(Wales, Anglia). Az ötödiket rézcsövek gyártására 
a Heckmann testvérek Duisburgban rendezték be. 
Csepelen Weisz Manfrédnak van ilyen gépe. 

A sajtolt vascsövek gyártása elvileg egyezik 
a sajtolt rézcsövek gyártásával (1. o.). 

Csőágazásokhoz való alakos vascsöveket, neve- 
zetesen a n "T D ^s egyéb alakú csöveket » 
vasanyag minősége szerint vagy öntik, vagy ko- 
vácsolják. Az öntöttvasból valókat megfelelő min- 
ták segítségével beformázzák és azután kiöntik, ». 
kovácsvasból valókat pedig lapos vasból kovácsol- 
ják ki. A merev fém-, agyag-, aszfalt- és cement- 
csöveken kívül használnak még hajlékony csöve- 
ket is. Ezeket a csöveket, vagy jobban imondva 
tömlőket speciális gépek segítségével leginkább- 
szerves anyagokból, újabb időben fémből is ké- 
szítik. Ilyen fémcsőgyár van Pozsony mellett Li- 
getfaluban (1. lömlögyártás). 

A gummicsöveket kaucsuklapokból készltik,me- 
lyeket hosszú vasdrótra vagy csőre hajlítanak. A 
felhajlltott lap összeérő két széle a kaucsuk raga- 
dós volta miatt összetapad. Miután ezt a csövet 
vékony, nedves vászonszalaggal körülcsavarták, 
120 — 130°C hőmérsékletű vulkanizáló kemencébe 
teszik. A művelet után a kemencéből kivett csőről 
a vásznat legöngyölltik és belőle a vasbelet kihúz- 
zák. Gyártanak több réteg gummiból ós erre csa- 
vart vászonból álló, továbbá drótbetéttel ellátott 
gummicsöveket is. 

A guttapercha-csöveket úgy gyártják, mint az 
ólomcsöveket. A sajtó odorja által kinyomott csö- 
vet 15 m. hosszú, vízzel telt vályún eresztik át és 
a vályú végén levő dobra tekerik. — Lövegcsövek 
gyártását 1. tJveg. 

Irodalom. Cserháti Jenő, a Mannesmann-féle csöhengerlés. 
Magy. mérnök- és építész-egylet közlönye, 1890. 633. old. és 
Edvi Illés Aladár, A csavart csövek gyártása. Természettu- 
dományi Közlöny 254. füzet 530 old. 

Csöállvány vagy állványcsö egy — rendsze- 
resen — mintegy 70 cm. hosszú cső, mely mind- 
két végén megfelelően kiképezett csavarzattal 
van ellátva. E csavarzatok útján a C. egyik vé- 
gével a vízvezetéki tűzcsapra csavai'ható, míg 
másik végére a fecskendezéshez használt tömlő 
vége erősíthető. 

Csöáteresztö, 1. Áteresztő. 

Csöb, kisk. Udvarhely vm. székelj keresztúri 
j.-ban, (1910) 312 magyar lak, ; u. p. Nagykend, 
u. t. Erdőszentgyörgy. 

Csöbör (ném. Balje, ol. baia, franc, baille, ang. 
halftub),yiztaTtó, kádicska, alakra nézve csaknem 
olyan mint egy, a közepén kettéfűrészelt hordónak 
fele része ; a C.-ök a hajón a fedélzetmosásnál a 
szivattyúzott víznek felfogására használtatnak,, 
az ágyuütegeknél pedig azon célra, hogy bennük 
káli-szappanvizet készítsenek, melybe a törlő- 
süveget mártják. 

Csöbörbelépés, a sántítás egy alakja, midőn az 
állat járás közben hátulsó lábát hirtelen rángás- 
szerűen emeli föl a földről. L. Gsánkpók. 

Csöbörből vödörbe, közmondás, a. m. egyik 
bajból a másikba kerülni. 

Csőcselék, a népnek műveltségre nézve leg- 
alacsonyabb osztálya, az a tömeg, amely alacsony 



Csőd 



157 — 



Csőd 



^ndolkozásmódjával legkevesebb érzéket tanúsít 
A törvényesség, a műveltség és illendőség Iránt. 
A szegénység maga nem jellemzője a C-nek. 

Csőd, C.-eí járás {ném.Ko7ikurs, franc, faillite, 
ianquerotíe, ol. banco rotto, fallimento, ang. hank- 
ruptcy), akkor áll be, amikor az adós összes tar- 
tozásait vagyonából kielégíteni már nem tudja. 
•C.-eljárás az a bírói eljárás, meljmek az a célja, 
hogy a fizetésképtelenné vált vagy a fizetéseit 
me^züntetett adós vagyonát hitelezői között kö- 
veteléseikarányában felossza. Mai G.-eljárásunkat 
az 1881. XMI. t.-c. szabályozza. A törvény két 
T^zre oszlik, az 1. rész az anyagi intézkedéseket 
tartalmazza, a 2-ik pedig a szoros értelemben 
vett C.-eijárást. 

C.-biróság. A C.-eljárásra rendszerint az a kir. 
törvényszék iUetékes, meljmek területéhez a köz- 
adós személyes illetóségónél fogva tartozik. A ke- 
reskedelmi C.-eljárásra a budapesti és a pestvidéki 
királji törvényszékek területén a budapesti kir. 
kereskedelmi és váltó-törvényszék, egyebütt pe- 
dig azon királyi törvényszék illetékes, melynek 
területén a kereskedőnek telepe, illetőleg a keres- 
kedelmi táreaság székhelye van. A C.-eljárás ki- 
terjed a közadósnak bárhol található ingó és — 
florvát-Szlavonországok kivételével — a magyar 
állam területén levő ingatlan javaira. 

C.-nyüás a bíróságnak az a határozata, amely- 
lyel az adós vagyonára a C.-öt elrendeli. G.-jog 
azoknak a jogszabályoknak az összessége, ame- 
iyek a hitelezők és az adós jogviszonyait a C-ben 
szabályozzák. 

C-törvényünk megktüönbözteti a közönséges 
C.-öt és a kereskedelmi C-öt. Közönséges C. azon 
az alapon nyittatik meg az adós ellen, hogy adós- 
aága cselekvő vagyonát meghaladja, vagyis hogy 
fizetésképtelenné vált. A C azonnal megnjátandó, 
ha maga az adós v. örököse kéri. A hitelező ké- 
relmére a közönséges C csak akkor rendeltetik 
el az adós vagyonára, ha a hitelező kellően iga- 
zolt, bár le nem járt követelés alapján kéri és 
valószínűvé teszi, hogy az adós tartozásai a va- 
g>^onát meghaladják. A C megnjitottnak tekinte- 
tik azon naptól fogva, melyen az erre vonatkozó 
határozat aWróságnálkifüggesztetett.AC.-nytVóí 
joghatcUtja kiterjed a közadósnak végrehajtás alá 
vonható összes vagj'onára, melyet a csódnyitás 
idejekor bír és melyhez a C. tartama alatt jut. 

Közadós az, akinek végrehajtás alá vonható 
összes vagyonára a C. megnyittatott. A közadós 
a C.-törv. 3. §. szerint a C.-nyitás joghatályának 
kezdetével elveszti kezelési és rendelkezési jogát 
a C.-tömeghez tartozó vagyona felett. A kezelési 
és rendelkezési jogot helyette a tömeggondnok 
gyakorolja. Azonban a közadós a C elrendelése 
által önképviseleti jogát el nem veszti és az ál- 
tala a C. alatt kötött tigyletekből származó köve- 
teléseit saját felperessége alatt érvényesítheti. A 
C.-töm§ghez tartozó vagyonból a közadós a C- 
hitelezök belegyezésével tartásban részesíthető. 
A közadós letanóztatását elrendelheti a C.-biró- 
ság, ha a bíróság meghagyásának makacsai ellen- 
az^l. 

Ö.-hiielezők aránylagos kielégítésre tarthat- 
nak igényt az általános C.-tömegböl ; ezt is azon- 
ban az osztályozás szerint, amelybe soroztattak. 



Az első osztályba sorozott követelések az egy év- 
nél nem régibb és a törvényes felmondási időre 
járó munkabérek, adók és egyéb köztartozások, 
amennyiben három évnél nem régibbek, és a kis- 
korúak és gondnokoltak vagyonkezeléséből szár- 
mazott követelések. A második osztályba tartoz- 
nak minden más követelések, a harmadikba pe- 
dig a kamatok és a visszatérő időszakokban tel- 
jesítendő fizetések, amelyek a C-nyitást meg- 
előző három évnél régibbek. A C-hitelezők kö- 
veteléseiket bejelentés útján érvényesítik és a fel- 
számolási tái^aláson a tömeggondnok, a köz- 
adós és a hitelezők meghallgatásával megállapít- 
tatik a bejelentett követelés valódisága és osztá- 
lyozása. Ha egy bejelentett követelés a tárgyalá- 
son kifogásoltatik, akkor az iránt külön pert kell 
folyamatba tenni. A tömegtartozások és tömeg- 
költségek nem esnek bejelentés alá : ezek a C.- 
tömeghez tartozó javakból mindenekelőtt elégí- 
tendók ki. Tömegtartozások: 1. a tömeggondnok 
érvényes jogeseletvényeiböl eredő követelések : 
2. olyan szerződésekből eredő követelések, ame- 
lyek teljesítését a tömeg követelte és 3. a tömeg 
jogtalan gazd^odásából származó követelések. 
Tömegköltségek a C-nyitással, a C.-vagyon meg- 
állapításával, biztosításával, fenntartásával, ke- 
zelésével, értékesítésével és felosztásával járó 
költségek, a tömeget terhelő és a C. tartama alatt 
lejáró adók és közterhek, a közadósnak esetleges 
tartási és gyógyítási költségei. 

A külön kidégítésre jc^osított hitelezők egy- 
részt azok, akik a közadóssal tulajdonostársi v. 
más társasági és közösségi viszonyban voltak, és 
ennek alapján a közadós vagyonilletőségének el- 
különítését és igényeiknek az elkülönített va- 
gyonrészből leendő kielégítését követelhetik: 
másrészt pedig azok a hitelezők, akik a tömeg- 
hez leltározott egyes tárgyakra dologi joggal, ne- 
vezetesen zálogjoggal bírnak. A külön tíeíégítésre 
jogosított hitelezők követeléseiket a C.-eljárás 
mellőzésével a fedezetül szolgáló ingó vagy in- 
gatlan dolgokból kielégíthetik és az általános C- 
tömegbe csak az tartozik, ami kielégíttetésük